allen lw rg Díj Raou be Budai ófár * 20 1 0* A B.Zs.H. Budai Körzetének Havilapja 2014. november 5775. H.esván-Kiszlév XVI. évfolyam 8. szám Álom Verő Tamás: Álom 1. oldal Imaidők és Jahrzeitok 2. oldal Háztáji Hírek Verő Tamás rabbi búcsúbeszéde Kovács Tibitől 3. oldal A jelenlegi zsidó közéletet elnézve, az emberek többségének az jut eszébe, hogy ez csak egy rossz álom lehet. Mások azt kívánják, hogy bárcsak álom lenne mindaz, amit tapasztalnak, látnak és hallanak a zsidó politikai és vallási élet valóságáról. Herzl mondta: Im tircu éjn zu ágádá. Ha akarjátok, nem mese (nem álom). Bennem egy olyan vágyálom él(t), és mindig azt képzeltem/éreztem, hogy a Frankelben, a mi Frankelünkben ez nem csak álom, nem csak egy mese. Béke van, egyetértés (na jó, néha kis vita, ami akár lehet talmudikus is), és odafigyelünk egymásra. zösség ilyen szeretettel, és ilyen vágyódással gondolna ránk. Elegek vagyunk ehhez? Így viselkedünk? Zsinagógánkon belül és azon kívül észre tudjuk venni, hogy nem csak a mi döntésünk lehet tökéletes, hogy vannak olyan tanácsok, ötletek, amelyeket nem kell lesöpörni az asztalról, csak azért, mert nem a mi fejünkből pattantak ki? Csillag Ferenc: Amit érdemes megnézni XLIII. 4-5. oldal A magyar kis-nagy ember 5-6. oldal Az Eduard Einstein-eset 6. oldal Hrotkó Larissza: Mojsé Jostman Jom-Tov tárcaírások Jom-Tov tárcaírások című ciklusából 7-8. oldal Hrotkó Larissza: Értünk nem jöttek 9-10. oldal Villányi Benjamin: Tibi bácsira emlékezve 10. oldal A Micve Klub programajánlója 11. oldal A Micve Klub novemberi programja 12. oldal Ami nagyon fontos számunkra - bajok esetén felül tudunk emelkedni önös érdekeinken, akaratunk határain - az biztos alapul szolgál mindenkinek, tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, mert egy közösség vagyunk. Elment Kovács Tibi, Majre Morénu HáRáv Oser Lemel ben Jöhosuá Árje HáLévi. A temetése utáni sábeszen ott ültünk a kiddus asztalnál, és előjöttek a szép emlékek, és az űr, amit maga után hagyott. Álmodunk, azt álmodjuk, hogy nem ment el, hogy majd jövő héten megint odaáll a Tórához lejnolni Álmunkban sok-sok fontos, és drága férfi és nő hiányát érezzük. De belsőnkben itt vannak velünk. És előtűnik a saját egónk. Szeretnénk, ha ránk is így gondolnának az utódaink, de a saját korosztályunk is. Szeretnénk, ha a kö- Álmomban megjelenik az a békesség, ahogy Tibiben megfért az erő, az igazi zsidó lét, a múlt, a család és a közösség. Shalom volt benne, békesség és teljesség. Elfogadó és befogadó volt. Nem kioktató, de oktató volt. Álmunkban azért vágyjuk vissza Tibit, mert ilyen különleges volt és mi is szeretnénk rá hasonlítani. Ehhez azonban nem elég a vágyódás, ehhez sok törődés, odafigyelés kell. És ha sikerül csak egy kicsit is az ő példáját követni, akkor mi is megjelenhetünk mások álmaiban és mások gondolataiban is felidőzhetnek egyes cselekedeteink. Ehhez nem szükséges megvárnunk, hogy bekövetkezzen a visszafordíthatatlan. Most rögtön kell a közösséggel, a környezetünkkel való viszonyainkat vizsgálni, és őszintén kell a helyes irányba indulnunk! Szeretném, hogy ez ne csak álom maradjon, mert ha akarjátok Verő Tamás rabbi