Zagreb, srpanj 2014.

SVEUČILIŠTE U ZAGREBU FILOZOFSKI FAKULTET ODSJEK ZA HUNGAROLOGIJU TURKOLOGIJU I JUDAISTIKU Katedra za hungarologiju Odnos hrvatske i mađarske barokne epike: prijevod i adaptacija MAĐARSKA I HRVATSKA ZRINIJADA DIPLOMSKI RAD Mentor: dr. sc. Sándor Bene Studentica: Lilla Anna Trubics Zagreb, srpanj 2014. 1

ZÁGRÁBI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR HUNGAROLÓGIA, TURKOLÓGIA ÉS JUDAISZTIKA TANSZÉK A horvát és a magyar barokk epika viszonya: fordítás és adaptáció A MAGYAR ÉS A HORVÁT ZRÍNYIÁSZ SZAKDOLGOZAT Témavezető: dr. sc. Bene Sándor Hallgató: Trubics Lilla Anna Zágráb, 2014. július 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés.. 6 2. A Barokk fogalma... 8 2.1. Barokk irodalom.. 9 2.2. Barokk irodalom Horvátországban.10 2.3. Barokk irodalom Magyarországon..13 2.4. A barokk epika legkiemelkedőbb műfaja 16 3. Zrínyi-fivérek..18 3.1. Zrínyi Miklós...20 3.2. Zrínyi Péter..22 4. A magyar Zrínyiász...24 4.1. Keletkezésének körülményei és témája. 25 4.2. Forrásai és előzményei... 27 4.3. Alapkoncepciója és cselekménye... 32 4.4. Szerkezete... 38 4.5. Verselése 43 4.6. Üzenete és annak jelentősége. 44 5. A horvát Zrínyiász. 45 5.1. Keletkezésének körülményei.. 45 5.2. Forrásai és előzményei... 46 5.3. Szerkezete és verselése... 48 5.4. Üzenete és annak jelentősége. 48 6. A magyar és a horvát Syrena-kötet. 49 6.1.Cím.. 50 6.2. Címlap 51 6.3. Szerkezet 53 6.4. Dedikáció... 56 6.5. Előszó. 58 6.6. A két eposz összehasonlítása.. 60 6.7. Esettanulmány 68 6.7.1. II. ének, 31-39. versszak 69 6.7.2. VIII. ének, 1-10. versszak. 73 6.8. Fordítás, adaptáció, önálló mű kérdése.. 81 3

7. A fivérek nemzeti identitása. 83 8. A kétzrínyiász utóélete. 86 8.1. Magyarországon. 86 8.2. Horvátországban 88 9. Összegzés 90 10. Irodalomjegyzék.. 92 11. Melléklet... 94 4

Sors bona nihil aliud Jó szerencse, semmi más (Zrínyi Miklós) Vincere aut mori Nyerni vagy meghalni (Zrínyi Péter) 5

1. Bevezetés A Zrínyi fivérek a horvát és a magyar irodalom közvetítői voltak a 17. században a két nép között. Zrínyi Miklós a magyar irodalom egyik legnagyobb személyisége volt, míg testvére, Zrínyi Péter, a horvát nemzettudat formálásában nyújtott kiemelkedőt. A nemzeti identitást, illetőleg a hovatartozást fogalmazták meg különböző módon, hiszen az idősebb Miklós, a barokk korszak legkiválóbb magyar nyelvű művét alkotta meg. A Szigeti veszedelem című eposzt, öccse, Péter, fordította horvát nyelvre. A Zrínyi család a 16. század közepétől mindkét nyelvet beszélte. Mindez nagyon fontos a fivérek identitása és a mű keletkezése szempontjából. Ennek a szakdolgozatnak a célja a magyar és a horvát barokk epika viszonyának a vizsgálata, ezen belül a magyar Zrínyiász bemutatása, elemzése és annak összehasonlítása a horvát Zrínyiász változatával. A horvát nyelvű eposz megszületése példa arra, hogy miben különböznek a fivérek vallásban, identitásban, más nyelvű kultúrában és személyiségükben. A dolgozat első részében igyekeztem bemutatni a barokk kort illetve a barokk kori művek rövid áttekintését a horvát és a magyar irodalomban egyaránt. Törekedtem a kor jellegzetes műfajának - az eposznak bemutatására is.. Ezek után részletezem Miklós és Péter irodalmi, művészeti és politikai tevékenységét. Zrínyi Miklós nagy odafigyeléssel, alapos forrástanulmányokra építve, tényanyagokhoz ragaszkodva mutatta be az 1566-os szigetvári ostrom eseményeit, várvédőit, a hősi halált halt szigetvári kapitányt, a dédapát, valamint a török ellenfelet, eposzi köntösben. Mindezt pontos számadatokkal, végvári és török környezetrajzokkal, a harcokban megjelent katonák leírásával és a viadalok ábrázolásával igazolta. A mű alapkoncepciója, cselekménye, szerkezete, verselése és üzenete tárgyalása után térek rá az eposz, horvát nyelvű változatának ismertetésére. Bemutatom a kétnyelvű mű a Szigeti veszedelem, valamint horvát nyelvű fordítása, az Obsida sigetska - általános adatait követően, összevetem azok hasonlóságait és különbözőségeit. A magyar és a horvát Zrínyiász összehasonlítását megelőzően egy kis kitérőt teszek és a két Syrena-kötetet mutatom be. Érdekes információként szolgál a fivérek dedikációjának az összehasonlítása valamint Miklós és Péter az eposzt megelőző, az olvasónak szánt, előszó tartalma. Egy esettanulmány keretein belül rávilágítok - konkrét példán keresztül - a két eposz énekeiben megtalálható különbözőségekre. Így, választ kapunk arra, hogy Péter horvát eposza csupán csak egy fordítás, adaptáció, vagy egy önálló alkotás, melynek alapjául a magyar verzió szolgált. 6

Nem utolsó sorban, pedig a két Zrínyiász utóélete kerül bemutatásra, mely irodalmi művekre hatott a két költő személyiségével, harciasságával, bátorságával, hazafiasságával és a szigeti csata megéneklésével, Magyarországon illetve Horvátországban. Míg az idősebb Zrínyi visszhangja nagyobb volt, a fiatalabb Zrínyinek utóhangja kisebb, mindez eltörpül amellett a tény mellett, hogy példás értékű tettet hajtottak végre a két eposz létrehozásában, harci tevékenységeikkel és hősi halálukkal egyaránt. A Zrínyi fivérek, politikai, kulturális és katonai kapcsolatot teremtettek a két nép, valamint egy képzeletbeli hidat építettek a két nemzet irodalma közé. 7

2. A Barokk fogalma A barokk kifejezés eredete máig vitatott, korábbi értelmezések szerint a portugál barucca szóból ered, amely szabálytalan formájú gyöngyöt jelent, az újabb felfogás szerint az olasz barocco szóból származik, amely szabálytalan, nyakatekert jelentéssel bír, ugyanis ez a fogalom egy szillogisztikai alakzat neve, amely egyfajta nyakatekertséget fejez ki. A művészeten belül gúnyos és negatív értelemben használták ezt a kifejezést. Más teóriák szerint a barokk kifejezés a francia perruque szóból származik, amely parókát jelent. A stílus nevét a későbbi irodalomtudomány ragasztja rá, hiszen a barokk idővel stílussámajd korstílussá vált. A barokkmint korstílus egységes vonásairól csak a 19. század második felében kezdtek el beszélni. Mindez érthető, hiszen a barokk talán a legváltozatosabb, országonként, nemzetenként eltérő művészeti és kulturális jelenségek összessége és ezek jelenségek sokszor akár egymással is ellentétesek lehetnek. A barokk fogalom elterjedésének korai időszakában a meghatározásban elsősorban formai-stilisztikai,később ideológiai, társadalmi ízlésbeli, gondolati szempontok érvényesültek. (MAMÜL, 2011) Ez a korstílus a reneszánszot, illetve a manierizmust követte és a 17. valamint a 18. században virágzott Európa szerte. A barokk fogalom meghatározási nehézségei ellenére a 20. században elterjedt definíció alapján a barokk korszakot a 16-17. század fordulójától a 18. század hatvanas hetvenes évekig terjedő időszak egyfajta irodalmának titulálták.(mamül, 2011) Általános jellemzői a díszítettség, a kiműveltség, bizarr hatás, ellentétek és egy újszerű harmónia. Az ellenreformáció hatására indul el Rómából és leginkább a katolikus országokban terjedt el, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, majd Magyarországon és Horvátországban is. A katolikus egyház az ellenreformáció segítségével szerette volna visszaszerezni tekintélyét és hatalmát. E mozgalom elindítója a tridenti zsinat (1545./63.), fő mozgatója a jezsuita rend, amely elsősorban az oktatás területén tevékenykedett. A barokk fogalmát elsőként a képzőművészetre alkalmazták. Minden művészeti ágban megjelenik, elsődlegesen az építészetben, leggyakrabban templomok és kastélyok stílusaként. A művészetekben egyszerre volt jelen a spiritualizmus, a realizmus, az intellektualizmus és az irracionalizmus.a művész egyaránt szólt az értelemhez és az érzelemhez, célja a meggyőzés volt.a barokk korszak a nagy felfedezések és filozófiai felismerések kora is. A barokk festészetben a legjellemzőbb újdonságok a bibliai és mitológiai jelenetek, transzcendensek ábrázolása, szentek életének bemutatása, Mária-kultusz képei, tájképek, portrék, csendélet ábrázolása valamint megjelentek az úgynevezett zsánerképek a mindennapi élet jeleneteivel. A barokk korszak szobrászai az ókori művészek örököseinek érezték magukat. A barokk zenében monumentális, szenvedélyes új műfajok jelentek meg. Ilyen az opera, a versenymű, 8

az oratórium, kantáta és a fúga.a barokk minden művészeti ágában egyaránt megtalálhatók: a szenvedélyesség, a pátosz, a teatralitás, a misztikus és drámai témák. Az egyes művészeti ágak gyakran átlépik határaikat, egyfajta érzéki hatásra törekszenek és összevonják a különböző művészeti ágak tulajdonságait. A barokk késői változata a rokokó, amely a francia szóból rocaille (jelentése: kagyló) ered. A rokokó 18. század közepétől a végéig tartott és miniatűr barokk -nak hívták. A rokokót festői, dekoratív, könnyedebb, játékosabb formák jellemzik és a rendkívül aprólékos megmunkálás a szobabelsők kialakításában, a használati tárgyakon, a festményeken fedezhető fel, az irodalomban viszont megfigyelhető az intimebb, erotikusabb téma. 2.1. Barokk irodalom A barokk irodalom főbb jellemzőit röviden összefoglalni nem egyszerű, hiszen a fogalom használata sem teljesen tisztázott.a barokk stílus új formanyelvet nem teremtett, hanem főként a reneszánsz által felelevenített antik eszközrendszert állította a maga szolgálatába, de ezen kívül is minden korábbi korstílus elemei megjelenhetnek a barokk műalkotásokban.a barokk kor irodalma új formákkal próbálja kifejezni a hagyományos értékrend válságát. Ahogy a művészetek is, úgy a barokk irodalom is szereti az ellentétekben gazdag, bonyolultabbá váló világ kifejezését, paradox megfogalmazásokat, az intellektuális erővel megformált metaforát (concetto), amely minél távolibb jelentéstartományokat igyekszik egy költői képbe összerántani. (Szegedy-Maszák, 2003)A legkedveltebb barokk stilisztikai fogalom az említett concetto lett, a meglepetés és a csodálkozás kiváltásának legkiválóbb módszere.a barokk irodalomra jellemző továbbá a költői játékok, allegóriák, véget nem érő felsorolások alkalmazása, mitológiai alakok megjelenítése.ezen kívül a barokk művek jellegzetes vonásai a jelzőgazdagság, a szokatlan képzettársítás, a sokrétű, bonyolult kompozíció, a bizarr akusztikájú versformák, a körmondatok és retorikai eszközök, a pátosz, a festőiség és a mozgalmasság. A barokk irodalom világképe szerint a földön a káosz, Isten világában azonban a rend uralkodik. Ez a kettős tagolású világ, a földi és az égi szint, végső soron mindig összekapcsolódik, ezáltal a realitás mögött egy misztikus tartalom is felelhető.a barokk műalkotás egyéb művészeti ágból átvett díszítő törekvései közé tartozik a képszerűség, a látványosság, a monumentalitás, a dinamika és a magas fokú zeneiség.a barokk kor a vallásos költészet nagy korszaka, legjellegzetesebb szövegei hitéleti és hitvitázó művek, prédikációk,amelyek igen pozitív hatással bírtak a nemzeti nyelv fejlődésére. A szépirodalomban az eposz és a lovagi epika kapja a főszerepet.a hősi barokk által leginkább kedvelt irodalmi műfaj a monumentális jellegű eposz. Jellegzetes törekvés ugyanis a 9

heroizmus, emlék állítása a hősöknek, különösképp a családi-nemzeti történelem nagyjainak. A barokk dráma is jelentős volt. A regény továbbra is virágzó műfaj maradt. Megjelentek bonyolult cselekményű, fantasztikus közegben játszódó lovagregényekvalaminta talpraesett csavargók történeteit feldolgozó pikareszkek.a lírai műfajok továbbra is jelen voltak, számos vallásos, istenes, szerelmes költemény született, de a legjelentősebb lírai alkotások az egyéni líra területén születtek. Ezáltal összegezve, a barokk irodalom jellegzetes műfajai: az eposz, a tragédia, az antik típusú vígjáték, a tragikomédia, a pásztorjáték, valamint antik lírai műfaj.a barokk középpontja Spanyolország, mégis Olaszországból származik a barokk kort meghatározó irodalmi műfajt megteremtő Torquato Tasso, az olasz eposz nagymestere, aki fő művével, a Megszabadított Jeruzsálemmel nagy hatást gyakorolt a későbbi európai eposzirodalomra. Spanyolországban illetve Angliában nagy hangsúlyt kapott a drámairodalom. Lope de Vega, a spanyol nemzeti dráma megteremtője és Calderónmegalkották a legkiemelkedőbb drámákat. Angliában ekkor megszületik a modern színjátszás, előbb kocsmaudvarokon, majd deszkaépületben, díszletek nélkül, később az előadások már a kastélyok termében díszletekkel folynak. Franciaországban a barokk irodalom időszaka mindössze néhány évtizedig tartott, hiszen itt a klasszicizmus már nagyon korán jelentkezik. Német területen a barokk misztikus költészetben kevés figyelemre méltó mű születik, viszont a jezsuiták kulturális szerepe itt kivételesen nagy, nyelvművelő társaságok működnek és a nemzeti nyelv védelmét szorgalmazzák. 2.2. Barokk irodalom Horvátországban A reformáció alig érintette a horvát nyelvű területeket, nem vált olyan nagy mértékben meghatározóvá mint a cseh, német vagy magyar területen. Az erős katolicizmus mellett a horvát térség reformátorai korán emigrációba kényszerültek, ezáltal a reformáció nehezen terjedt az észak-horvátországi területeken illetve ez az új hullám terjesztése szintén lehetetlenné vált Dalmáciában, hiszen a területét uraló Velence és Dubrovnik is kiállt a katolicizmus mellett. Ennek is köszönhetően a horvát irodalmi nyelv fejlődéstörténetében nagy szerepet játszott szintén a jezsuita rend és annak egyik kiemelkedő alakja, Bartol Kašić, aki egy illír grammatikát készített 1604-ben Institutiones linguae Illyricae-Az illír nyelv alapjai címmel. A 17. század második felében a kulturális központ egyre inkább északra tolódik az adriai övezet korábbi központjától, Dubrovniktól. A központ szerepét kezdi átvenni Zágráb és ez által fokozatosan jelenik meg a kaj-horvát irodalmi nyelv. A három horvát dialektus 10

(što,ča,kaj) elemei írónként és vidékenként változik, de a 17. század horvát irodalmát mégis egységnek kell felfogni. A 16. század végétől a 17. század végéig jelölő európai barokk időszak alatt a horvát irodalomban számos epikai verses költemény keletkezett, amelyben eszmetörténeti, poétikai és stílustörténeti szempontból megtalálhatók a barokk vonások. A horvát irodalomtörténetírók sem értenek egyet a barokk megfogalmazásában, egyesek nem tekintik korstílusnak, csupán az elmúlt időszakra való reflektálás reakciójakéntértékelik. Ennek ellenére 1970. és 1990. között megkezdődött a 17. század horvát irodalmának kutatása, beleértve a barokk jelző jelentését. Zoran Kravar, Pavao Pavličić és Dunja Fališevac formai, stilisztikai, ideológiai és társadalmi szempontok alapján vizsgálták a barokk fogalmát és annak esetleges megjelenését a horvát irodalomban. A barokk jelzőt a horvát irodalom szempontjábólhatározták meg irodalomtörténeti terminusnak, amely egy korszakot jelöl a régi horvát irodalomban, azon belül is a reneszánsz és a klasszicizmus között periódust. Tehát semmiféleképen barokk mint stílus, hanem barokk mint barokk kor.ezen kívül néhány kutató a barokk jelzőt meghatározta egyfajta domináns stílusirányzatként, amelynek vonásait meg lehet találni számos 17. századi horvát műalkotásban. Pavličić a barokk kor elejét és végét meghatározta két irodalmi művel jelölte, melyek már nem tartoznak a barokk korhoz, mégis fontos szerepet játszanak annak megfogalmazásában. Juraj Baraković 1614-ben avila Slovinka, (Szláv tündér), a még reneszánsz komponensekkel teli, hazát dicsőítő epikus költeményével nyitja meg a barokk korszakot és 1759-ben zárja Antun Kanižlić poémájával(sveta Rožalija-Szent Rozália), amely már a klasszicizmus jegyeit hordozza magán. (Pavličić, 1979) Dunja Fališevacszerint a horvát irodalomban nincs jele a barokk jellemvonásoknak vagyis annak tudatos átvételének, illetőleg a 17. századközép-európai barokk irodalom recepciójának. Ezáltal a 17. és 18. században keletkezett horvát epikus narratív művekettárgyalta tematikájuk, kompozíciójuk és stílusjegyeik alapján, majd ezek utánmegállapította, melyek azoka művek, amelyek valamilyen szempontból is ebbe a korszakba sorolhatók vagy barokk irodalomnak nevezhetők. Az epikus műveket tematikájuk alapján négy nagy egységre osztotta, majd megvizsgálta eme művek kapcsolatát a hazai tradícióval, aztán a kompozíciójukat, szereplőiket végül a narráció felépítését vette figyelembe. Az első és legjelentősebb csoportot a történeti eposz alkotja, amely fontos történelmi eseményeket dolgoz fel illetve politikai és erkölcsi célzatú gondolatokat közvetít, az ember kapcsolatba kerül a politika világával és egyfajta homo politicus válik belőle (például Ivan GundulićOsman című hőseposza), a második csoportot a rövidebb terjedelmű verses költemények alkotják és aktuális történelmi eseményről, kisebb harcokról, földrengésről, betegségekről adnak hírt, illetőleg egy hadvezér 11

vagy harcos személyt mutatnak be. Ilyen műnek számít a Vladislav Menčetić Trublja slovinska-szlovén trombita című költeménye, amelyet a horvát Syrena kötet ihletett, hiszen a költő röviden bemutatja a szigetvári eseményeket Zrínyi Péter könyvének és eposzának mintája alapján. A felosztásban a harmadik tematikájú költemények vallásos eposzok, amelyek bibliai tematikát vagy Krisztus illetőleg szentek életét mutatják be (például: Antun Kanižlić Sveta Rožalija című poémája vagy Ivan Bunić Vučić Mandalijena pokornica című vallásos poémája). A negyedik tematikát a világi témák, a szerelem, az intimitás jellemzi. (Fališevac, 1991) A horvát barokk irodalmának műveit a díszítettség jellemzi, a barokk eszmeiség jegyében megtörténik a reneszánsz líra újraértelmezése, motívumként megjelenik a szláv kölcsönösség fogalma valamint új műfajok jönnek létre (tragikomédia, vallásos poéma, történeti eposz, pásztordráma). Ennek ellenére más karakterű művek keletkeztek a barokk irodalomban a dubrovniki-dalmáciai és más az észak-horvátországi régióban. A jezsuiták által létrehozott iskolákban az észak-horvátországi területen megkezdődött a harc a reformáció ellen. Ezekben az iskolákban létrejött szépirodalom szükségszerűen vallási szerepet kapott. A kaj-horvát irodalom fellendülése az ő nevükhöz fűződik, hiszen ebben a nyelvjárásban számos tudományos iromány, szótár, imakönyv, énekeskönyv, vallási célzatú mű jelenik meg.ezeken az északi horvát területeken az osztrák és a magyar barokk igen nagy befolyással bírt az ottani intellektuális körökre. Az úgynevezett báni Horvátország 17. századi költőit a magyar és a horvát történelmi tudat egyaránt nemzeti mártírokként tartja számon, hiszen Zrínyi Pétert és Frangepán Kristóf Ferencet (Fran Krsto Frankopan) lázadásuk és összeesküvésük miatt Bécsújhelyen kivégezték. Zrínyi Péter, bátyja, Zrínyi Miklós Syrena kötetének horvátra fordításával és annak megjelenésével írta be magát a horvát irodalomba, Frangepán Kristóf Ferenc, pedig költőként a 19. század második felében előkerült jellegzetes barokk versfüzér kéziratával (Gartlic za čas kratiti-mulattató kertecske) van jelen az irodalomban.e térség ugyancsak szerencsétlen sorsú költője volt Pavao Ritter Vitezović, aki elsősorban törökellenes, de inkább lírai hangvételű, emocionális elemekkel dúsított panaszénekhez hasonlítható epikus költeményével (Odiljenje sigetsko-sziget megvétele) írta be nevét a régi horvát irodalomtörténetbe. A dalmáciai városok és Dubrovnik irodalmi és kulturális arculata ekkor eltér az északi városokétól. A Tengermellék számos szülöttje vált a horvát barokk irodalom legjelentősebb képviselőjévé, akiknekirodalmi munkássága mindhárom műnemre kiterjedt, így több író is alkotott egyszerre lírai verseket, elbeszélő költeményeket vagy eposzt illetve drámát. A régi horvát barokk líra egyik legjelentősebb költője Ivan Bunić Vučić, aki a szerelmi poézis 12

mellett (Plandovanja-Delelők) eklogákkal, vallásos versfüzérrel (Pjesni duhovne), zsoltárfordításokkal és egy kiemelkedően fontos, nagy sikerű vallásos poémával (Mandalijena pokornica- Bűnbánó Magdolna) büszkéledhetett. Hasonló vallásos poéma három sirámmal (plač-horvátul) Ivan Gundulić műve(suze sina razmetnoga- A Tékozló fiú könnyei), amely szintén magába foglalja a bűnbánat folyamatát: bűnbeesés, felismerés, megbánás. A harmadik hasonló zsánerű mű Ignjat Đurđević nevéhez fűződik, aki a horvát barokk líra legszebb költeményének tartott Uzdasi Mandalijene pokornice-bűnbánó Magdolna sóhajai megalkotója.junije Palmotić szintén a vallásos költészet reprezentatív alakjává vált költői elbeszélésével(kristijada-krisztiáda), hiszen Krisztus életét, szenvedését, kereszthalálát mutatja be, amely a barokk költészet egyik legjellegzetesebb témaköre. Ezen kívül Palmotić nagy sikert aratott melodrámáival, az egyik legsikeresebb pasztorálja, az Atalanta címet viseli. A horvát barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja nyilvánvalóan Ivan Gundulić, aki pásztordrámaíróként, eposzíróként és vallásos költőként véste be nevét a régi horvát irodalomba. Költői pályáját szerelmes versírással kezdte, később vallásos írányba folytatta és zsoltárparafrázisokat alkotott, míg a legkiválóbb vallási tematikájú műve a már említett A tékozló fiú könnyei című epikus költeménye. A drámaíró Gundulić legjobb alkotása a Dubravka című drámai mű, melynek sikerét csak az Osman című eposza múlt felül, amely a közép-európai barokk epika remekművének tartott húszénekes költeménye, melynek a ma ismert kéziratából hiányzó 14. és 15. énekét Ivan Mažuranić egészített ki. A kor másik jelentős eposza a Petar Kanavelović magyar vonatkozású huszonnégy énekes epikus költeménye (Sveti Ivan biskup trogirski i kralj Koloman-Szent István trau püspök és Kálmán király), amely szintén megfelel az eposzírás konvencióinak. (Lőkös, 1996) 2.3. Barokk irodalom Magyarországon A magyarországi barokk irodalom egyházi keretek között született meg a 17. század elején, jellegzetes terepe a hitvita. A jezsuiták és az ellenreformáció alakjai voltak a barokk kori magyar irodalom kezdeményezői. A szerzetesrendek, mind a katolikus, mind a protestáns iskolamesterek, prédikátorok, egyházi írók jelentős mértékben hozzájárultak a kulturális és oktatási fejlődéshez, annak növekedéséhez. A protestáns értelmiség többnyire német vagy angol egyetemeket látogatott rövidebb-hosszabb ideig, míg a magyar jezsuiták Rómában, Bécsben, Grazban, Lengyelországban végezték egyetemi tanulmányaikat, majd így visszatérve hazájukba tanítómesterekké válva, iskoláikban nagyfokú képzéssel közvetítették tanaikat.az idő múlásávalintézményei lettek a katolikus egyházi iskolák, a nagyszombati jezsuita egyetem (1635), a jezsuita gimnáziumok (Nagyszombat, Pozsony, Sopron, 13

Homonna), a Collegium Pazmanianum (1623), továbbá az újonnan alapított katolikus nyomdák. (MAMÜL, 2011)Ezzel szemben a barokk irodalom kiteljesedésébenszintén nagy szerepet játszottak a protestáns erdélyi fejedelmek, a protestáns sárospataki és a gyulafehérvári iskolák, erdélyi református kollégiumok valamint a protestáns nyomdák. Az iskolateremtő atyák fő szövegtípusai közé tartozik a prédikáció és a vitairat. Emellett megjelenik az egész barokk legjellegzetesebb jelensége, az ájtatossági, hitvitázó irodalom.mindemellett megjelentek a Szűz Mária-kultusz jegyében fogant írások, amelyek a középkortól örökölt fájdalmas bűnbánatot és a nagyfokú érzelmességet taglalják. A tudományos irodalom egyoldalúan fejlődött, a filozófiai és természettudományi műnyelvet megkísérelték magyarítani (Apáczai Csere János), de a legjelesebb magyar tudósok (Pray György-történész, Sajnovics János-nyelvész, Hell Miksa-csillagász) is még mindig a latin nyelvet használták. Ennek ellenére a barokk kori irodalomban túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. Ekkor még nem volt egységesen elismert magyar irodalmi nyelv, a korszak elején még ki-ki a maga nyelvjárásában írt, a nyomdászok és a kiadók, pedig gátlástalanul átírják a szövegeket saját nyelvjárásukra. A magyar irodalom egyik legnagyobb nyelvművésze, a barokk irodalom első nagy képviselője, Pázmány Péter, aki a teológia minden ágában nagy értékű műveket (Isteni igazságra vezérlő kalauzvalamint Prédikációk)alkotott, aminek eredménye képpen felvirágzott a tudományos élet és a katolikus egyház valamint nagy hatást gyakorolt protestáns kortársaira is. Apáczai Csere János, a magyar kultúra kiemelkedő alakja, filozófiai és pedagógiai író, a Magyar Encyclopaedia szerzője, aki tudatosan törekedett a magyar szókincs bővítésére, legfőképp a szaknyelvek kialakítására. A magyar barokk periódusai közül az első, kezdeti szakasz (kb. 1600 1640 között) le is zárult, a következő hősi barokk fejezet (kb. 1640 1690) egy új színteret hozott létre a magyar irodalomban. Ugyanis 17. század közepére a barokk bázisa Magyarországon a nemesség és a megújult rendi társadalom volt. A legjelentősebb főurai a Batthyányak, a Nádasdyak, a Pálffyak és még sokan mások lettek a katolikus vallásos irodalom fő támogatói. Ekkor a három részre szakadt ország meghatározó tényezője a török jelenléte. A barokk érett formában Zrínyi Miklós lírai és epikus költészetében jelenik meg a magyar irodalomban. A magyar nyelvű eposzirodalom legnagyobb ívű, egyedülálló alkotása Zrínyi Szigeti veszedelme, melyben világszínvonalút alkotott. Mindemellett idilljei és epigrammái új műfajokat vezettek be, prózai műveiben, pedig megfogalmazta a pusztulás felé rohanó ország megmenekülésének tervét. Legjelentősebb szépirodalmi műveit egyetlen kötetbe szerkesztve adta ki, a címlapon az Adriai - tenger Szirénje kifejezéssel önmagára utalva. A későbbi 14

eposz jellegű kísérletek sem jelentéktelen alkotások ugyan, de messze elmaradnak Zrínyi művétől.továbbá az epika legkülönbözőbb műfajaiban feldolgozott témái közé tartozott a magyar honfoglalás, a Hunyadiak kultusza, általában a hazafiúi érzés bemutatása, a heroikus csaták, történelmi események boncolgatása. A kor legnépszerűbb és legolvasottabb barokk költője, Gyöngyösi István, akinek költészete európai szemmel nézve igénytelen változata a barokk epikának, de professzionális költő, s mint ilyen a korban egyedülálló.legismertebb műve a Márssal társalkodó murányi Venus, amely egy szerelmes történet verses elbeszélése. A líra ezután megrekedt egészen a késő barokkig.a barokk kiteljesedésének időszaka Magyarországon 1690 1740 közé esik, az úgynevezett misztikus barokk időszakára. Az irodalom egészében véve személyes, misztikus és ezoterikus lesz. Ekkor a barokk a társadalom valamennyi jelentős rétegében megjelenik: a főnemesi és egyházi-vallásos barokk mellett a köznemesi, a népi és a polgári változat is. A dráma megmaradt az alkalmi színjátszás és az iskolai színjátszás vonalán, minek köszönhetően számos iskoladráma született, melyeknek színháztörténeti és művelődéstörténeti értékük kétségtelen. A barokk kor nagy regényfajtái nem jelentek meg az egykorú magyar irodalomban. (Szegedy-Maszák, 2003) Erdélyben a memoár-napló-önéletírás-vallomás, rokon műfajokba tartozó művekből igen sok íródott. (MAMÜL, 2011) Számos kisnemes, városi jegyző, polgár, alkotott ebben a műfajban, igen különböző jellegű és színvonalú munkát. A legjobb művek többnyire rabságban vagy legalábbis kiélezett élethelyzetben születtek. Kiemelkedő önéletírók közé tartozik Bethlen Miklós, aki életéről, utazásairól, szokásairól ír (Önéletírás),megbirkózva a magyar nyelvvel, inkább áttér a latin kifejezésekre. II. Rákóczi Ferencemlékirataival és vallomásaival (Emlékiratok,Vallomások) írta be magát a magyar irodalomba, írásai latin nyelven jelentek meg. Bethlen Miklós unokahúga, Bethlen Kata vallásos önéletírása (Gróf bethleni Bethlen Kata életének Maga által való rövid le-írása) célja, hogy szenvedéseire találjon vallásos hite fényében magyarázatot. Mikes Kelemen (Törökországi levelek) prózájának legértékesebb részében, levélregényében, több műfaj elemeit ötvözi, a legtisztább erdélyi magyar köznyelvet használva, alig-alig vesz igénybe latin kifejezést. A 18. századi magyar próza legszebb alkotásának tartják a 207 levélből álló gyűjteményét. A magyar barokk kor legutolsó szakaszában, az úgynevezett késő barokkban, a rokokó idején (1740 1770) a magyarországi műveltség centruma a kálvinista "cívisváros", Debrecen lett. A közép- és köznemesség számos tagja aktívan részt vállal a nemzeti kultúra felemelésében.faludi Ferenc a 18.századi költészet megújítója, verseiben már a következő kor vonásait lehet felfedezni. Faludi Ferenc mellett Amade László is remek formakészséggel és rímtechnikával rendelkezett. Az irodalmi, magas költészet,immáron befogadja a nyugati áramlatokat (a felvilágosodás 15

hullámát), a magyar nemzeti hagyományokat így az alacsonyabb rétegek irodalma őrzi tovább.a 17. és 18. századi Magyarországon rengeteg alkalmi verselmény született magyarul és latinul egyaránt. A kuruc költészet a magyar irodalom speciális színfoltja, hiszen nem egységes, mert a nemesi és a népi irodalomból egyaránt táplálkozik és szemléletmódja is változékony. Szerzőik többnyire alacsonyabb műveltségű emberek, mesterlegyének, katonák, akikhez ezek a versek kéziratos énekeskönyvek útján kerültek, majd tulajdonosuk a számukra legkedvesebb éneket másolta le. Számos búcsúztató, halottsirató, dicsőítő ének, köszöntő, névnapi, lakodalmi vers és gúnyének született (Rákóczi-nóta, Buga Jakab éneke ) 2.4. A barokk epika legkiemelkedőbb műfaja Az eposz az epika műnemébe tartozó műfaj, nagy terjedelmű elbeszélő költemény, melynek szereplői rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök, akik nagy tetteket hajtanak végre, ezek a közösség életében jelentősek, de kihathatnak az egész emberiség sorsára is. A történet vagy egyszerű vagy igen összetett és gazdag tagolódású, ábrázolhatja egy ember, vagy egy egész nemzet sorsát is. Általában ez az eposz általános definíciója, amely a köztudatban is bevésődött az emberek tudatába. Az eposz későbbi elemzése miatt szükséges az eposz műfajának bemutatása, melynek eredete az emberiség kultúrtörténetének legrégibb korszakaiba nyúlik vissza (Gilgames-eposz, Homérosz: Iliász, Odüsszeia, Vergilius: Aeneis )A homéroszi eposzok, úgynevezett naiv eposzok, amelyek közvetlenül ragadták meg tárgyukat, egy-egy nép sorsdöntő hősi küzdelmét a népi költészet eszközeivel, míg Vergiliustól kiindulva, az újkorban létrejött valamennyi eposz műeposz. Homéroszt utánozva a műeposzok tudatos költői művészettel közlik tárgyuk kimenetelét. Az eposznak mindig van ideológiai háttere, a naiv eposzban, rendszerint csodás elemek illetve személyes isteni beavatkozás jelentkezik, az újabb korok eposzaiban is rendszerint jelen van az isteni segítség. Az eposz gyakran vallásos tartalmat hordoz, és világnézetét is gyakran vallási eszmék határozzák meg.az olasz reneszánsz által kínált irodalmi megújulás lehetőségét minden nemzet sajátos módon fogadott el. (Szegedy-Maszák, 2003) Az eposz nagyon összetett műfaj és megírásakor sok mindenre kell az alkotónak figyelnie, ezek az úgynevezett eposzi kellékek, valamint a verselése a műnek.az eposzi kellékekkel az eposzírók Homérosztól napjainkig más és más módszer alapján dolgoztak. Az eposzi kellékek a következők: 1,invokáció/segélykérés:A szerző segítséget kér műve megírásához a múzsától vagy valamelyik istentől. 2,propozíció/tárgymegjelölés: Egy-két mondatban a szerző elővetíti a mű témáját. 16

3,expozíció/ cselekmény megindítása: Kezdetét veszi az eposz története. 4,in medias res/a dolgok közepébe vágva: A történetet a cselekmény közepén kezdi, visszautalva a már megtörtént eseményekre. 5,enumeráció/seregszemle: Szereplők, hadseregek bemutatása, melynek célja az ellenfél félelmetes erejének érzékeltetése. 6,deus ex machina/isteni beavatkozás: Valamelyik isten megváltoztatja a cselekmény menetét. 7,epitheton ornans/állandó jelző: Olyan szószerkezetek, amelyekben a jelző és jelzett szó kapcsolata állandósul az egész szöveg folyamán. 8,retardáció/késleltetés: Az eposz jellegzetes feszültségkeltő eszköze, mely sorána cselekményt döntően befolyásoló esemény híre, késve jut el az érintettekhez. 9,anticipáció/előreutalás: Általában egy jóslat, ami beteljesedik a cselekmény folyamán. A főszereplő kap egy jóslatot, ami a történet előrehaladával valósággá válik. 10,epizódok: Gyakran előfordulnak mellékesemények, amelyek lezárt részletek, nem viszik előre a cselekményt, de a műben fontos szerepük van. 11,hasonlat: Részletező, aprólékosan kidolgozott hasonlat, amely színessé, érzékletessé teszi a hasonlított tartalmat. 12,peroráció/berekesztés: A mű cselekményének befejezése. 13,hexameter/az eposz jellegzetes versformája: hat verslábból álló időmértékes verselés. Utolsó előtti versláb daktilus, az utolsó pedig spondeus, a többi szabadon változhat. Egy 16. századi olasz költő, Torquato Tasso, eposza minőségi fordulatot hozott a műfaj történetében, és mivel ennek a fordulatnak a legszorosabban köze van a Szigeti veszedelem keletkezéséhez, ezért szóba kerül a későbbi fejezeteknél.a történelmi, társadalmi és ideológiai okok együttes hatására fontossá válik a heroikus életérzés, új motívumokat, újfajta pátoszt ad a hősi életérzésnek a török veszély, amely egy időre megpecsételi az eposz-irodalom témakörét. A vereséget, mint győzelem fikcióját, teszik az eposzírók művészileg hihetővé, ez az ún. Athleta Christi- Krisztus bajnoka típusú hősformálás, mint ahogy a miles Christi, a névtelen közemberből lett Krisztus katonája szerep.a hosszú háborúkban harcoló katonaság, hadászati és politikai fontossága nő, ami visszatükröződik az irodalomban is, ahol ennek a tényezőnek a méltósága is növekszik. (Szörényi-Király, 1993) 17

3. Zrínyi-fivérek A Zrínyi család származásának kérdésemai napig tudományos vitákat gerjeszt. A magyarországi köztudatban ma békés bizonytalanság uralkodik a Zrínyiek eredetének kérdése körül, viszont a horvát irodalomtörténészek egyszerű tényként kezelik a Zrínyiek horvát eredetét. A két nemzet kutatóinak álláspontja megegyezik abban a kérdésben, hogy a Zrínyi család tagjai horvát származásúak, mindössze abban nem értenek egyet, hogy a Zrínyiek ősei, a Bribiriek nem a Subics nemzedékből erednek, hanem római vagy olasz vérvonalból. (Bene, 2007:294)A családfa az 1066. évig vezethető vissza. 1069-től a család tagjai, mint zsupánok szerepelnek a királyi oklevelekben. A modern horvát szakirodalom és a köztudatban elterjedt álláspont szerint a Zrínyi nemzetség kezdetben a Bribiri nemzetséget tekinti őseinek. A De Brebirio viselt névalak a horvát Velebit hegység lábánál, a Krka folyótól nyugatra fekvő Bribir helységéről, az azonos nevű ősi zsupánság székhelyéről vett és fölötte magasodó várról kapta a nevét. (Bene, 2007:295)A 14. századtól a család a Subics nevet viseli, amely a honfoglaló horvát nemzetségek egyik legkiemelkedőbb törzse volt. A Subics nemzetség egyike volt a Kálmánkirálynak1102-ben meghódolt 12 horvát nemzetségnek. Néhány forrás szerint a bribiri zsupánságot (megyét) először Bíborbanszületett Konstantin említ a 10. században. A horvátok bejövetelével az országot zsupánságokra osztották és a Subics törzs az Una folyó mellett fekvő Brebir és Lika tengermelléki zsupánságait kapta meg. (Bene, 2007:303) Ez a Subics-féle leszármazástudat még a Zrínyi-fivérek idejében is erőteljesen élt a Zrínyi családban, sőt a horvát köztudatban mindmáig e néven tartja számon a Zrínyieket (Nikola i Petar Šubić Zrinski).A bribiri zsupánok illetve grófok a 13. század végén, a 14. század elején konfliktusba keveredtek Nagy Lajos magyar királlyal, így le kellett mondaniuk az ősi birtokaikról. Mindeközben a család egyik tagja, II. Pál trau gróf, kapcsolatban állva a velencei köztársasággal, velencei patríciusi rangot kapott 1314-ben. (Később Zrínyi Péter szempontjából lesz fontos ez az idők folyamán elvesztett titulus, amit majd kérvényezni fog, hogy visszaszerezze családja velencei nemességét.) Nagy Lajos király eme birtokok helyettsubics Gergelynek és unokaöccsének Subics Györgynek adományozta az északabbra fekvő Zrin várát 1347-ben, továbbá az ennek közelében levő Stupnica községet és Pedalj várát. Ekkortól kezdték a család tagjai magukat, az új birtokról, Zrínyieknek nevezni. A 15 16. század folyamánzrínyiek birtokait török veszedelem fenyegette, így a török elnyomás elől a család birtokainak nagy része északabbra szorult, a biztonságosabbnak tűnő Muraközbe. Mindeközben Zrínyi Miklós, a későbbi szigetvári hős, Frangepán Katalinnal kötött házassága révén is gyarapította birtokait, méghozzá Csáktornya székhellyel, amely ettől kezdve a 18

Zrínyiek központi családi birtoka lett. Ezzel párhuzamosan erősödött a család magyar kulturális és politikai orientációja is. Zrínyi IV. Miklós(1508-1566),a szigetvárivértanú, számos törökellenes csatában védelmezte az országot és saját birtokait, hősi halálával megalapozta a család hírnevét és tekintélyét valamint számos horvát és magyar művészt ihletett meg.(mamül, 2011) A hős, Zrínyi Miklós, első feleségétől, Frangepán Katalintól tizenhárom, második feleségétől Rosenberg Évától, egy gyermeke született. 1563-tól haláláig Zrínyi Miklós egyszerre állt a bécsi udvar és a magyar rendek közös katonai szolgálatában. Élete végére a horvát-magyar nagyúr, hadvezér, politikus, a Magyar Királyság arisztokráciájának legfelső, aulikus rétegével került szoros kapcsolatba, míg felmenői és lánytestvérei a horvát, szlavón, nemesi elit tagjaival házasodtak. (Pálffy, 2007)Szigetvár 1566-os bevételekor a Zrínyi család még protestáns vallású volt, fia György, viszontmár 1619. táján, Pázmány Péter személyes hatására katolizált, így az unokák, Zrínyi Miklós és Péter már a katolikus vallást gyakorolták. A Zrínyi fivérek édesapja Zrínyi György, édesanyja Széchy Magdolna. A fivérek hamar árván maradtak, legfőbb gyámul az apjuk magát a királyt kérte fel végrendeletében, míg Pázmány Pétert a nevelésük irányítójául. A király végül Szennyei István püspököt bízta meg a közvetlen gyámi tisztséggel. A két gyermek leginkább a Batthyány Ferenc németújvári birtokán tartózkodott és a nevelőanyai szerepet Batthyányné Lobkovitz Poppel Évavállalta, aki művelt, szeretetteljes asszony volt, katolikus férjével ellentétben a protestáns vallást gyakorolta és prédikátorait is megtartotta. Ebben a vallási toleranciában nevelkedett a két fiú.erre a birtokra tértek haza rendszeresen a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumokban folytatott tanulmányaik szüneteiben. Mindketten folyamatos harcot vívtak a török ellen és védték az ország délvidékét. A török elleni harchoz elsősorban kereskedelem (só, gabona, faárú, posztó) révén teremtették elő a pénzt, valamint nagystílű marhakereskedést építettek ki. Évente mintegy 40 ezer marhát hajtottak a légrádi vásárra, melyért nem fizettek Bécsnek vámot. Szerződést kötöttek a kanizsai basával és a velencei kereskedőkkel, és saját fegyveres csapataikkal kísérték a marhaszállítmányokat a kikötőkbe. 3.1. Zrínyi Miklós 19

1620.május 1-jén született Csáktornyán, vagy Ozalj várában, öccsével egyetemben korán árván maradt, de a legkiválóbb grazi, bécsi és nagyszombati kollégiumban tanult. 1635- ben félbehagyta tanulmányait, a kor szokása szerint külföldi utazás, peregrinatio egészíti ki, melynek színhelye Itália. Nápolyban, Firenzében, Velencében is időzik, majd Rómában VIII. Orbán pápa fogadta, aki saját latin verseskötetével ajándékozza meg őt és útitársát, Szenkvici Mátyás, esztergomi kanonokot. Ezután felosztották a Zrínyi birtokot, Miklós a muraközi részeket kapta és már 1637-ben, mindössze 17 évesen Csáktornyán kezébe veszi birtoka irányítását. 1642-44-ben részt vett a harmincéves háborúban, a svédek és az erdélyiek ellen harcolt Sziléziában, Morvaországban és a Felvidéken. 1646-ban tábornokká nevezték ki, de nem volt hajlandó részt venni a háborúban, birtokgondjai miatt, a török rabolta birtokait és elhurcolta jobbágyait. 1646-ban feleségül vettea dunántúli arisztokrata családból származó Draskovich Mária Eusebiát, akit később verseiben Violának nevez és akihez szól a két Idilium, a Fantasia poetica és az Arianna sírása. A Zrínyiek hagyományszerűen viselik a horvát báni címet, így Miklóst is kinevezték horvát bánnak, aki 1648-ban Bécsben letette hivatali esküjét. 1650-ben meghalt felesége, Eusébia. Az eposz ekkor már készen volt és ehhez csatolta az Orpheusz-versekben megírt fájdalmát. 1651-ben megjelenik Bécsben a kötete az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós címmel. Ezzel a kötettel egyszersmind emléket állított az akkor egy éve eltemetett feleségének és a hősi halált halt dédapjának. 1652- ben készen állt az új házassági szerződés második feleségével, Löbl Mária Zsófiával. Az osztrák feleség, később megtanult magyarul és az ő segítségével alakult országos hírű udvarrá a Zrínyi-birtokok központja, Csáktornya. A híres és gazdag Zrínyi-könyvtár, a mintegy 500 kötetes bibliotéka a korabeli Közép-Európa egyik legmodernebb politikaelméleti és hadtudományi szakkönyvtárrá nőtte ki magát. Az ott megfordult utazók, írók, barátok (például: Evlia Cselebi, Jacobus Tollius, Bethlen Miklós) nagy elismeréssel szóltak a könyvtárról és az udvarról egyaránt. (MAMÜL,2011) 1646 után Zrínyi megírta a kiemelkedő értékű hadtudományi műveit, az ún. katonai rendtatrásról szóló regulamentumot Tábori kis tracta címmel (1663), valamint a kor tacitista tanulságirodalmának magyar változatát, amelyben az ideális hadvezér alakját festettelevitéz hadnagy(1650-53 között) címmel. Ekkor Zrínyi már aktív politikus, műveltsége és minden ügyben megnyilvánuló erkölcsi nagysága miatt nagy tekintélyre tett szert és egyben kivívta Bécs ellenszenvét. Politikus kapcsolatai által kiépített egy jó viszonyt a velencei köztársasággal valamint az erdélyi fejedelemséggel. Nemtetszését nyilvánította ki a politikával és haza helyzetével kapcsolatosan a Mátyás király életéről való elmélkedések (1655-57 között) című művében, amelyben a nemzeti királyság iránti szimpátiájáról tett tanúságot. A mű célja Hunyadi Mátyás életének felidézése valamint 20

bemutatja az ideális abszolutista, önálló nemzeti monarchia képét, amit elszeretne érni Magyarországon. Ezután, fiát, Izsákot gyászolja, amiről a múlt század végén előkerült Elegia című kézirat tanúskodik. 1660-ban Velencében jár, ahol megjelenik öccse horvát nyelvű Syrena-kötete.Várad 1660. eleste és II. Rákóczi György halála után kezdte el írni utolsó nagy prózai művét, az újkori magyar politikai publicisztika legjelentősebb alkotását, Az török áfium elleni való orvosságot. A röpirat fő mondanivalója, Zrínyi orvossága a megoldás a törökkel való békesség ellen, hiszen a magyar nem várhat segítséget sehonnan, saját önerejére van szüksége és elpusztul a török ellen ha nincs állandó harci felkészültségű hadserege valamint ha nincs általános nemzetet összefogó egyetértés. 1661. a Zrínyi-Újvár építésének éve, melynek terve is szálka a török szemében. Létrejön egy megegyezés a török szultán és Bécs között, miszerint Bécs nem akadályozza meg a vár lerombolását a töröknek. 1662-ben végrendelkezett és katalogizálták csáktornyai könyvtárát, majd ebben az évben megszületett, fia, Ádám. 1663-ban politikai kudarcai után (parancsnokságától való eltiltás), maga mellé vette öccsét és seregeit, majd megindult a török had ellen, erődítményeket dúltak fel és végül felégettek egy stratégiai fontosságú hidat. Mindeközben prózai műveit kiadásra szánt gyűjteménybe foglalta - a Bónis-kódexbe - mindezt bizalmasával, Vitnyédy Istvánnal teszi. Udvari papját, az ír származású Marcus Forstallt megbízta a Zrínyi család leszármazását bemutató Zrínyi-genealógia szerkesztésével, így kéziratban ugyan, de egészen az ősi illír királyokig visszamenőleg elolvasható a Zrínyiek családfája, Stemmatographia néven. Sikerének hatalmas visszhangja támadt és Zrínyi bizakodott benne, hogy Bécs elhatározásra jut és megindul a török seregek ellen. Az 1664-es vasvári béke megkötése után a (bécsi udvar békét kötött a törökkel), Zrínyi-Újvárat a törökök kezébe adták. Ekkor már az ország vezető magyar rétegei szakítani akartak a Habsburgokkal, ezáltal Zrínyi is intenzív kapcsolatban állt a franciákkal és számos külföldi képviselettel, ő lett a kezdeményezője a később kipattant majd elbukott Wesselényi-féle összeesküvésnek. A király és az udvar ekkor már félt Zrínyi hatalmától és ekkor következett be 1664. november 18-án Csáktornya mellett, a kursaneci erdőben a tragikus vadászbalesete. Halála után a közvélemény merényletről beszélt, legendák születtek balesete kapcsán. A költőt, írót, államférfit, hadvezért, Csáktornyán, a pálosok Szent Ilona kolostorában temették el1664. december 21-én. (Péter, 1994: 2320/21) 3.2. Zrínyi Péter 21

1621. június 6-án született Verbovácon, bátyjával korán árván maradtak, a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanultak. Az 1641-es birtokfelosztásnál Péter Ozaljt, Ribniket és a tengermelléki részeket kapta. Ebben az évben feleségül vette Frangepán Anna Katalint (horvátul: Katarina Zrinski), aki a horvát főnemes, költő Frangepán Ferenc Kristóf (horvátul: Fran Krsto Frankopan) nővére volt. Rendszeresen tárgyalt Velencével, jó kapcsolatot ápolt a velenceiekkel, de életstílusa miatt többször kellett magát igazolnia. 1643- ban megszületik lányuk Zrínyi Ilona (horvátul: Jelena Zrinski), majd 1650-ben megszületik fia, Zrínyi János Antal, a családutolsó sarja. Az 1650-es években harcolt a török ellen, valamint abátyja birtokait elfoglaló és azokon garázdálkodó horvát határőrvidéki német tisztek ellen. Többször megfosztották tisztségeitől, vagy azokról saját maga mondott le. A török elleni sikeres harcok után, eltiltották a további csatározásoktól. Zrínyi Miklós halálát követően, 1665-ben horvát bánná nevezték ki. 1594-ben adták ki Zrínyi Péter fordításában a Knjiga gatalica című művet, amely a Fortuna sorsvető című könyv alapjáníródottés amelyet sokáig Zrínyi Ilona munkájának tartottak. (Péter, 1994:2324)A horvát főrendek közül Zrínyi Péter elsőként mutatkozott be, mint irodalmár. Miután hozzáfogott hivatali kötelességeinek teljesítéséhez, ismét nekilátott bátyja eposzának, a Szigeti veszedelem horvát nyelvű változatának megírásához, melyet már első ízben, valószínűleg bátyja ösztönzésére, elkészített és kiadott Velencében 1660-ban. AkkoribanZrínyi Péter és felesége, Frangepán Katalin, az északi, ún. kaj-horvát nyelvjárást preferáló ozalji írói kör vezető személyiségei voltak(mamül, 2011).AzAdrianszkoga mora syrena Groff Zrinszki Petarkötetben, számos újítást vezetett be, illetve több mint 100 saját maga által írt strófát illesztett a kötetbe, amelyek tovább erősítették az eposz hősi-morális jellegét. Ezzel a kötettel nagyban hozzájárult a horvát nemzettudat kialakulásához. A vasvári béke után szövetséget kötött Wesselényi Ferenc nádorral és Nádasdy Ferenc országbíróval (akikkel a német kormány ellen titkos szövetségre lépett), majd 1669-ben rávette I. Rákóczi Ferencet, hogy csatlakozzon az ellenzéki mozgalomhoz. Erre kedvező alkalom nyílt, Péter legidősebb lányának, Zrínyi Ilonának, I. Rákóczi Ferenccel való házasságkötésekor. Sógorával, Frangepán Ferenc Kristóffal, felkelésre buzdító felhívást adott ki Horvátországban. Megegyezés szándékkal Bécsbe küldte megbízottját, Marcus Forstallt, de ekkor már Bécsben az udvar megrémült és egyúttal Spankau császári generálist arra utasították, hogy 6000 emberrel foglalja el Csáktornyát és Légrádot. Zrínyi és Frangepán Ferenc Kristóf elhatározták, hogy egyenesen Bécsbe mennek, és kegyelemre megadják magukat, mivel azt a hírt kaptákforstalltól, hogy nem lesz bántódásuk, ha megadják magukat, hiszen Péter fia, János Antal, akkor már túszként Bécsben raboskodott. Csáktornyáról1670. április 13-án éjjel távoztak, Frangepán Katalin és leánya ott 22

maradt. Nem sikerült tisztázniuk magukat a bécsi udvar előtt, I. Lipót felségárulásnak és hűtlenségnek nyilvánította tettüket és halálra ítélte őket. Zrínyit és Frangepán Ferenc Kristófot a bécsújhelyi börtönbe zárták. Ekkor Zrínyi latin nyelven írt egy védőiratot a királyhoz, amelyben igazolni igyekezett tetteit, és hivatkozott a király ígéretére, mely szerint nem esik bántódása, ha megadja magát. 1671-ben levélben búcsút vett feleségétől, majd április 30-án lefejezték. A vérpadra lépése előtt megírt levél különböző nyelvű fordításait 1988-ban Zágrábban jelentette meg Dražen Budiša Moje drago zerdcze. Pismo Petra Zrinskoga Katarini Zrinski u suvremenim prijevodima címmel. Ez a könyv (mutatis mutandis) a jugoszláv polgárháború elleni tiltakozás volt. A kivégzése után, Péter és Frangepán Ferenc Kristóf holttestét a bécsújhelyi Szent Mihály templom fala melletti sírkő alá temették. A kivégzés leírása alapján Zrínyi hősként, félelem nélkül lépett a vérpadra. Kivégzésének hírére Frangepán Katalin elméje elborult. Fiát, minden ok nélkül megvádolták, börtönbe vetették, és húsz éven át raboskodott, majd elméjét vesztette és az utolsó Zrínyi család sarjakénthalt meg 1703-ban.Lánya, Zrínyi Ilonaelső férje, I. Rákóczi Ferenc halála után, 1681-ben Thököly Imre hitvese lett, akinek feleségeként cselekvő részese lett a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. A magyar történelem egyik hősnőjévé vált, ugyanisii. Rákóczi Ferenc, a Rákócziszabadságharc vezetőjének édesanyja volt. (Péter, 1994:2323) 4. A magyar Zrínyiász 23

A szigetvári ostrom (1566.), a vár eleste, Zrínyi Miklós és a várvédők hősi halála Európában meglepően nagy visszhangot váltott ki, de hamar bejárta Európáta török szultán halálának a híre is. Az esemény iránti érdeklődést fokozta a 2300 főnyi magyar sereg kitartása Szigetvárnál, hiszen az egy hónapon át tartó ostrom alatt, ez a sereg ellenállt a több mint százezer fő és kétszáz ágyúval rendelkező török hadsereggel szemben. Ismerté vált a török sereg nagyarányú vesztesége is, ugyanis az elesettek száma meghaladta 25ezer főt. Ez az információ áramlás az egyetlen szemtanú leírása alapján terjedt. Ferenac Črnko, azon kevesek közé tartozott akik túlélték a szigetvári ostromot és török fogságba estek, majd megmenekültek Zrínyi Miklós fia, Zrínyi György, segítségével. Ferenac Črnko valószínűleg Zrínyi György megbízásából készítette el még 1568. előtt az ostromról szóló hiteles krónikát (Posjedovanje i osvojenje Sigeta-Sziget megszállása és elfoglalása) címmel. (Klaniczay, 2001:127) Ma több mint húsz német, francia, spanyol újságlap ismert,amelyek a szigeti ostromról adtak hírt, és számos irodalmi mű, témájául szolgáltak a szigeti ostrom és annak hősei. A tények ismeretében a szakdolgozat további részében bemutatom a dédunoka, Zrínyi Miklós remekművét, a Szigeti veszedelem című eposzt, keletkezésének körülményeit, az író forrásait és megírásának előzményeit, majd az eposz szerkezetéről, tartalmáról, üzenetéről és jelentőségéről beszélek. Mindenek előtt azonban említem, hogy Zrínyi Miklós eposza egyenrangú társa a 16.-17. században keletkezett európai műeposzoknak. A bécsi nyomtatott kiadványban (1651.) az Obsidio Sygethiana címet viseli, az irodalomtörténeti hagyományban rögzült Szigeti veszedelem valamint a Zrínyiász cím, a már említett Kazinczy Ferenc nevéhez köthető. Az eposz, a költő az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós című verseskötetében található.ugyan az eposz a maga korában jórészt visszhangtalan maradt, akárcsak Zrínyi politikai tevékenysége is, de a 18. században újra felfedezték költészetét.a hőseposz utóéletében Ráday Gedeonnak volt nagy szerepe, majd a felvilágosodás idején Kazinczy Ferencnek, aki újra kiadta, új nevén,zrínyiász címmel, amely1817-ben jelent meg a Költői munkák című kötetben. Vörösmarty Mihály és Arany János a legnagyobb csodálói közé tartoztak és az ő epikus alkotásaik is elképzelhetetlenek e mű nélkül. (Szegedy-Maszák, 2003:34)Arany János1848-ban megkezdte a Zrinyiászt mai nyelvre átformálni, egyfajta népies hangvételű művé átdolgozni, verselését átsimítani, de munkája félbemaradt, így az eposz irodalomtörténeti rehabilitálást 1892-ben Vékony Antal végezte el, akia művet kiadtasziget ostroma címmel. Ezen kívül Arany 1858-ban nagyszabású tanulmányt kezdett írni Zrínyi és Tasso címmel, melyben meghatározta Zrínyi Miklós helyét a magyar irodalomban.arany János, az addigi, a régi magyar elbeszélő költészet egyeduralkodójának számító Gyöngyösi Istvánnal szemben, végérvényesen kanonizálta Zrínyi helyét a magyar 24