DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet

Hasonló dokumentumok
DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet

az AGROSOLUTION Magyarországi Képviselete megrendelésére végzett A NAPRAFORGÓ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

A tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba

A nagy termés nyomában...

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A VETÉSVÁLTÁS ÉS TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK NÉHÁNY FIZIOLÓGIAI, AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGÁRA ÉS TERMÉSÉRE

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években

KUTATÁSI JELENTÉS ŐSZI KÁPOSZTAREPCE FAJTÁK ÉS -HIBRIDEK MÉHÉSZETI ÉRTÉKÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

II. évfolyam, 9. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA szeptember

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS AZ ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAIRA.

A hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).

Kalászos gabona koordináció szeptember 3.

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

500-ak Klubja eredmények őszi búzában

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TENYÉSZTERÜLETÉNEK ÉS TŐSZÁMREAKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

Bacillus thuringiensis hatóanyagú Bacto Speine WG felhasználása dohányültetvényekben vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvái ellen

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN

KUTATÁSI JELENTÉS GRANULÁLT SZERVES-TRÁGYA HATÁSÁNAK ELEMZÉSE

ELTÉRŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICA HIBRIDEK TÁPANYAG REAKCIÓJÁNAK ÉS MINŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA CSERNOZJOM TALAJON

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

A Villányi Borvidék agrometeorológiai és növényvédelmi jellemzői a évben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A művelt réteg (0-20 cm) AL-oldható P2O5 koncentrációjának változása A trágyázás hatása a növények vegetatív fejlődési szakaszainak hosszára

A szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr

Móri borvidék betegség-előrejelzése. Szőlő növényvédelmi előrejelzés a móri borvidék szőlőtermesztői számára

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép között

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

A tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

A legtöbbet termő középérésű.

A év agrometeorológiai sajátosságai

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép

A május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az májusi átlagtól

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Kalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk!

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

Zsombik László 1 Erdős Zsuzsa 2

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Eltérő kukorica genotípusok tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata a Hajdúságban

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A VETÉSIDŐ SZEREPE A HIBRIDSPECIFIKUS KUKORICATERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK FEJLESZTÉSÉBEN

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Őszi kalászosok. gazdasági értékvizsgálata és növénykórtani eredményei Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

Átírás:

DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet K U T A T Á S I J E L E N T É S az Agrosolution Magyarországi Képviselete megrendelésére végzett AZ ŐSZI BÚZA NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE c. témáról D E B R E C E N 14

DEBRECENI EGYETEM Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézet Intézetigazgató: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár K U T A T Á S I J E L E N T É S az Agrosolution Magyarországi Képviselete megrendelésére végzett AZ ŐSZI BÚZA NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE c. témáról Témavezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár D E B R E C E N 14

1. A KÍSÉRLET LEÍRÁSA 1.1. A kísérlet talajának jellemzése A DE ATK Látóképi Kísérleti Telepe a hajdúsági löszháton, Debrecentől kb. 15 km-re helyezkedik el a 33. számú közlekedési útvonal mellett. A kísérleti terület talaja sík, kiegyenlített, talajgenetikailag a mészlepedékes csernozjom típusba tartozik. A kísérlet beállítását megelőzően elvégeztük a kísérleti terület talajának vizsgálatát (1. táblázat). A kiindulási állapot vizsgálati adatai azt mutatják, hogy a terület talajfizikailag a vályog kategóriába sorolható, kémhatása közel semleges. Foszforellátottsága közepesnek, káliumellátottsága közepes-jónak tekinthető. A humusztartalma közepes, a humuszréteg vastagsága 8 cm körüli. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző adatokat a. táblázat tartalmazza. A táblázat értékei és a Várallyay által közölt adatok alapján a IV. vízgazdálkodási csoportba sorolható a kísérlet talaja, ami közepes vízbefogadó képességet jelent. A diszponibilis víz a VK-nak mintegy 5 %-át teszi ki. A talajvíz mélysége 3-5 m, még csapadékos évjáratban sem emelkedik m fölé. 1.. A kísérletben alkalmazott agrotechnika A kísérlet előveteménye borsó volt. A kísérleti területen az alábbi tápanyagvisszapótlás történt: 13. ősz N= kg/ha PO5 = kg/ha KO = kg/ha 14. március 11. N= 8 kg/ha A kísérlet talajelőkészítése során az alábbi műveleteket végeztük el: 13. július 3. - tárcsa + gyűrűshenger 13. augusztus 1. - Väderstad Carrier 13. szeptember 3. - Väderstad Carrier 13. október 1. - Väderstad Carrier A kísérlet vetését 13. október -án végeztük el Sulky vetőgéppel. A kísérletben alkalmazott fajtát a Kísérleti kezelések fejezet tartalmazza.

A növényvédelmi beavatkozásokat a közösen megállapított tématervnek megfelelően valósítottuk meg. Az egyes kezelések időpontját, az alkalmazott peszticidet, annak dózisát a Kísérleti kezelések fejezet tartalmazza részletesen. A kísérleti kezeléseket a Debreceni Farmgép Kft. által gyártott, fedélzeti computerrel felszerelt, precíziós szántóföldi permetezőgéppel végeztük el. A betakarítást 14. július 7-én végeztük Sampo kombájnnal. 1.3. A kísérleti év időjárásának jellemzése és hatása az őszi búza állományok fejlődésére A 13/14. tenyészév időjárásának jellemzésére a 3., 4., 5.,., 7. táblázatokban közöljük a lehullott csapadék mennyiségét, a napi középhőmérsékletet, a napsütéses órák számát, a relatív légnedvességet, valamint a kalászos gabonák hasznos hőösszegét. A 13/14. vegetációs periódus időjárása összességében kedvezően alakult az őszi búza őszi-téli-tavaszi-nyárelejei fejlődése, termésképződése szempontjából. Ezeket a kedvező időjárási hatásokat azonban egy-egy rövidebb szakaszok, intervallumok kedvezőtlen vízellátottsági és hőmérsékleti viszonyai, de főleg az idei évre jellemző kedvezőtlen kórtani feltételek kezelésektől függően erőteljesen befolyásolták, módosították. A 13. augusztusát az átlagosnál (a sokévi csapadék,7 mm, a sokévi hőmérséklet 19, o C) kevesebb csapadék és lényegesen magasabb hőmérsékleti értékek jellemezték (3, mm, 1,5 o C). A száraz, meleg időjárás szeptember elején tovább folytatódott. A szeptember közepétől lehullott csapadék megkönnyítette, kedvező feltételeket biztosított a talajelőkészítési munkákhoz. A szeptemberi csapadék (47, mm) és hőmérséklet (14, o C) az átlaghoz közeli értékeket mutatott (átlag 38, mm csapadék, 15,8 o C hőmérséklet). Október elején a kísérletek vetését kedvező talajállapotnál, megfelelő magágy előkészítése után végeztük el. Az októberben lehullott átlag körüli csapadék (39,1 mm, a sokévi átlag 38, mm) és kedvező hőmérsékleti értékek (11,8 o C, a sokévi átlag 1,3 o C) hatására a búza csírázása, kelése és kezdeti fejlődése kedvező körülmények között zajlódott le és homogén állományok alakultak ki. A kedvező állományfejlődés november hónapban tovább folytatódott a pozitív hőmérsékleti értékeknek köszönhetően (7, o C, az átlag 4,5 o C). Az állományok erőteljesebb fejlődését a novemberben lehullott kedvező csapadék mennyiség (51,5 mm, az átlag 45, mm) is elősegítette. A búza állományok áttelelése

szempontjából optimális volt a december elején bekövetkező lehűlés, kisebb fagyokkal jellemezhető kb. -3 hetes időszak, amely elindította az állományok edződését, télre való felkészülését. December hónapban sajnos csapadék nem hullott ( mm, a sokévi átlag 43,5 mm), amely elsősorban a talaj vízkészletének töltődését szolgálta volna. A december második fele enyhe hőmérsékleti értékeket mutatott, melynek eredményeként a december havi középhőmérséklet (+,5 o C) meghaladta a sokévi átlagot (-, o C). A téli hónapok a 13/14. tenyészévben rendkívül enyhék voltak, amelyek nem csak, hogy nem tették próbára a búza állományok télállóságát, hanem lehetővé tették azok mérsékelt ütemű fejlődését s téli időszakban is. A január hónap rendkívül enyhe volt (+, o C, az átlag -, o C) és ez az enyhe időjárás tovább folytatódott február hónapban is (+7,8 o C, az átlag, o C). A január (39, mm) és február (, mm) hónapokban lehullott csapadék mennyisége a sokévi átlaghoz hasonlóan alakult (37, mm, ill. 3, mm). A relatíve magas hőmérsékleti értékek a búza állományok nagyobb evapotranspirációját eredményezték január és február hónapokban, így az átlag körüli lehullott csapadék nem tudta érdemben gyarapítani a csernozjom talaj vízkészletét. Március hónapban az állományoknak az enyhe téli időjárás miatt gyakorlatilag nem kellett regenerálódniuk, így tavaszi fejlődésük rendkívül korán és erőteljesen megindult. Ehhez hozzájárult az is, hogy a márciusi időjárás is az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékekkel volt jellemezhető (8,9 o C, az átlag 5, o C). Március hónapban rendkívül kevés csapadék hullott (11,3 mm, az átlag 33,5 mm), ennek ellenére a búza állományok fejlődése erőteljes és gyors ütemű volt. A tavaszi fenológiai szakaszok mintegy -3 héttel korábban következtek be az idei évben az átlagoshoz képest. Az enyhe téli időjárás, a gyors tavaszi fejlődés, a kialakuló jelentős vegetatív tömeg együttesen járultak hozzá, hogy a levél- és szárbetegségek az idei évben relatíve korán megjelentek és az infekció-dinamikájuk is erőteljes volt. Az idei év specifikuma volt kórtani szempontból, hogy a hazánkban viszonylag ritkán előforduló sárgarozsda is megjelent az állományokban és kezelésektől függően kisebb-nagyobb mértékű fertőzést okozott. Az április hónap átlag körüli csapadéka (39, mm csapadék hullott, a sokévi átlag 4,4 mm), valamint az átlagot (1,7 o C) meghaladó hőmérséklete (1,3 o C) a búza állományok további erőteljes vegetatív fejlődését biztosították. A május hónapban lehullott kedvező mennyiségű csapadék (9,4 mm, az átlag 58,8 mm) és kedvező hőmérsékleti értékek (15,4 o C, az átlag 15,8 o C) együttesen azt eredményezték, hogy az állományok virágzásbiológiai folyamatai zavartalanul lejátszódhattak. Kedvezőtlen volt viszont az, hogy a május hónap közepén bekövetkező csapadékos, viharos, szeles időjárás

hatására az állományok kisebb-nagyobb mértékben megdőltek. A megdőlt állományok mikroklimatikus viszonyai kedveztek a betegségek további terjedésének. Ennek ellenére a búza állományok korai szemfejlődése kedvező körülmények között történt meg. A június elejei hűvös, kissé csapadékos időjárást követően a hónap további részében kifejezetten száraz és meleg volt. Az aszályos június hónapban mindössze 7,9 mm csapadék hullott (a sokévi átlag 79,5 mm), a havi hőmérséklet (19, o C) is meghaladta a sokévi átlagot (18,7 o C). A tavaszi korai fejlődés következtében a búza állományok június hónapban már a szemfejlődés relatíve előrehaladottabb szakaszaiban voltak, így ez az aszályos időjárás kevésbé érintette negatívan a szemfejlődési folyamatokat. Ugyanakkor a száraz időjárás hatására a betegségek terjedésének üteme is lelassult, ill. fuzárium fertőzöttség sem alakult ki. A május-júniusi lehűlések miatt az állományok a gyors fejlődési ütemükből veszítettek, így az állományok érése csak kissé előzte meg a sokévi átlagos értékeket. A 13/14. tenyészév összességében kisebb szakaszokat leszámítva kedvező volt az őszi búza vegetatív és generatív fejlődése szempontjából. Ezt a kedvező fejlődési dinamikát, termésképződési folyamatokat rendkívül jelentősen befolyásolták az állományok kórtani folyamatai, a betegségek infekció-dinamikája. A kellő hatékonysággal megvédett állományok kedvező terméseredményeket adtak kezelésektől függően. Az erőteljes kórtani nyomásnak kitett állományokban a terméseredmények drasztikusan csökkentek az idei évben. Az őszi búza vízellátottsági hiánya a 13/14. tenyészévben az alábbiak szerint alakult: VIII. IX. X. III. IV. V. -45 - -87-11 -19-19

. KÍSÉRLETI KEZELÉSEK Kezelés Fajta Csávázás Gyomirtás Betegségek elleni védekezés 1 a GK Élet - - - - a GK Élet (14.3..) - - 3 a GK Élet a GK Élet (14.3..) (14.3..) (14.4.4.) (14.5.9.) (14.4.4.) (14.5.9.) Kártevők Egyéb - Agrosolution, kg/ha + Trend,1% (13.1.5.) Agrosolution 3,5 kg/ha + Trend,1% (14..7.) Agrosolution 3, kg/ha + Trend,1% (14. 4.3.) 1 b GK Petur - - - - b GK Petur (14.3..) - - 3 b GK Petur b GK Petur (14.3..) (14.3..) Megjegyzés: 1 a kezelés = abszolút kontroll 1 b kezelés = abszolút kontroll a kezelés = gyomirtott kontroll b kezelés = gyomirtott kontroll 3 a kezelés = üzemi vegyszeres kontroll 3 b kezelés = üzemi vegyszeres kontroll (14.4.4.) (14.5.9.) (14.4.4.) (14.5.9.) = üzemi gyakorlatban széleskörűen használt peszticid - Agrosolution, kg/ha + Trend,1% (13.1.5.) Agrosolution 3,5 kg/ha + Trend,1% (14..7.) Agrosolution 3, kg/ha + Trend,1% (14. 4.3.)

3. KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK A vegetációs periódus során rendszeresen felvételeztük az állományok fejlődését (8. táblázat), rögzítettük a fontosabb fenológiai fázisok bekövetkezésének időpontjait (9. táblázat), valamint meghatároztuk a fontosabb agronómiai tulajdonságokat (1. táblázat). A vegetációs periódusban az egyes betegségek fellépésétől kezdődően részletes növényegészségügyi vizsgálatokat végeztünk (11-13. táblázat). Az idei tenyészévben az évjárat speciális hatásai miatt az átlagosnál nagyobb mértékben lépett fel a lisztharmat és a HTR fertőzöttség, viszont a levélrozsda fertőzöttség kisebb mértékű volt. A 14. évben kalászfuzárium fertőzést nem tapasztaltunk a kísérleti kezelések állományaiban. Az idei év specifikuma a sárgarozsda fertőzés igen jelentős mértékű, korai és gyors terjedése volt a búza állományokban. A herbicidkezelések értékelése magába foglalta a gyomborítottság dinamikai változásának felvételezését a teljes vegetációs periódus (ősz+tavasz+nyár eleje) során (14. táblázat). A kedvező elővetemény, az erőteljes őszi és tavaszi vegetatív fejlődés miatt a gyomosodás mértéke mérsékeltebb volt az átlagosnál és a herbicidkezeléseket követően az állományokban minimális mértékű gyomosodást tapasztaltunk a különböző kezelésekben. A gyomfelvételezések során meghatároztuk a gyomösszetétel dinamikáját is (15. táblázat). A betakarítás előtt vett növényi minták feldolgozásával meghatároztuk a termésképző elemek értékeit (1. táblázat). A kísérletben kapott terméseredményeket a 17. táblázatban közöljük. Debrecen, 14. július 1. Dr. Pepó Péter egyetemi tanár intézetigazgató

1. táblázat A KÍSÉRLETI TERÜLET TALAJVIZSGÁLATI ADATAI (Debrecen) Talajréteg (cm) ph (KCl) K A CaCO 3 % Humusz % Össz. N % NO 3 + NO ppm P O 5 K O AL oldható ppm ppm Mg ppm Na ppm -5.4 43..7.15. 133.4 39.8 33.4 38. 5-5.3 44..1.1 1.74 48. 173. 45.4. 5-75.58 47. 1.5.8. 4.4 13. 3. 55.4 75-1 7.7 4. 1.5.9.83 1.9 39.8 93. 49. 7.8 1-13 7.3 45.4 1.75.59.78 1.78 31. 78. 8..

. táblázat A KÍSÉRLETI TERÜLET TALAJÁNAK VÍZGAZDÁLKODÁSÁT JELLEMZÕ MUTATÓK (Debrecen) Talajréteg Térfogat- Pórus Gravitációs Minimális H tömeg térfogat pórustér + vízkapacitás cm Tt P % levegõzárvány VKmin % Pg+l % 5-5 1.433 45.93 11.53 33.5 7-33 1.41 4.73 7.5 37.75 47-53 1.75 51.9 1.5 3.87 97-13 1.85 51.55 8.73 4.93 1-18 1.8 5. 7.3 43.1 147-153 1.8 5.13.8 43.95 197-3 1.3 53.7.3 4.

3. táblázat LEHULLOTT CSAPADÉK MENNYISÉGE (mm) (13. augusztus - 14. június) Napok Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. 1.,3 3,,5. 4,5 3, 1,5 3. 1,,5 4. 4 1,4 5, 5. 1,5,,3. 14,5,4,8 7.,5,3 8. 9. 1, 1, 1. 4,1,4 3 4, 11. 17,7 3,,5 1.,,, 1, 13. 1,8 3,5 14. 1,, 1,3 15.,1,4 1. 5,8,4,5,4 4, 17.,5 3 13, 18. 1, 1,, 5, 1,7 19. 1,. 1,,4, 1. 1, 3,5,7 1,8,7. 11,5 8 3., 11, 4.,1 5. 5,8 3, 8, 1,,. 3, 7,3,3 7. 4, 1, 8,5 8.,5 1,8 9.,7 3, 3., 1,7 31. Össz. 3, 47, 39,1 51,5 39, 11,3 39, 9,4 7,9

4. táblázat NAPI ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET ( o C) (13. augusztus - 14. június) Napok Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. 1., 17,3 9,1 11, -, 1,9-3, 7,3 1,4 14,5 15,3. 3,8 15,8,9 13,7 -, 3,3-3,,8 11,1 14,4 13,8 3. 5,4 17, 5,7 13, -1,,8 -,,7 1,8 14,9 14,4 4. 4, 1,3 3,3 1,1-3,,1-7,3,5 1,9 9,9 1,1 5. 4, 1, 3,8 14,5 -, 8,1-5,3 7,1 14,4 9,9 18,5. 5, 15,1 5, 7,9 1, 5,9,5 7,1 1,1 11,5,7 7.,3 15, 8,3 8,,1 5,4,8, 11,3 15,8,8 8.,7 17, 1,7 11,8 -, 4,1 4, 7,3 1,7 14,1 3,8 9. 7,3 15, 9,9 14,1 3,7 3,4 7, 8, 8, 15, 4,1 1. 4,7 15,4 11, 9,5-1,,7 5,8, 7,4 1,3 5,3 11.,7 1, 15,9 9, -3,9 1,8 7,3 7,3 7,8 15, 4,4 1. 1,1 13,7 18,3 9, -1,1 3, 7,8 9, 8,1 1,3 3, 13. 3,4 14,1 15,8 9,1 -,8, 3, 8, 9,3 1, 1,7 14.,5 11, 1,9 7, -, 3,3,7 8,4 11,8 1, 17,4 15.,1 14,4 1,4 7,4-1,8,9, 8,,4 1, 17,1 1. 19, 17,5 1,4 7, -,4,,9 7, 8, 13, 17,5 17. 19, 14,8 1, 5,3, 5, 5,8 1,8 11,7 1,7 18,1 18. 1,3 11,5 1,3 4, -1,9 7, 5,9 9, 14,8 13,5 19, 19., 11,8 9, 5,1-3, 9,1 7,8 1,3 15, 15,4 19,3. 3, 11, 1,1 9,9 -, 9,7,7 1,3 1,1 17,7 17,3 1., 13,1 13,9 9,3-1,8 8,3 4, 1,4 14,3 19,4 17,5. 19, 13,1 14, 1, -, 1,, 14, 14,3,8 1,9 3. 19,1 14,4 18,1 7,3 3,7 -,9 7, 13,7 15,4 1, 19,9 4. 19, 14, 1,4,4 3,3-3,8,3 9,9 17, 1, 1,7 5.,3 1,7 14,9 4, 4,1-7,1 4,7 4,7 1,1 1,1 1,. 18, 14,7 14, 1,1 7, -7, 4,7 7, 15,1, 17,3 7. 17,7 9,4 15, -,3 7,8 -, 3,5 9,7 15, 19, 17,1 8. 17,3 8,3 1,3-1, 3, -3,8 7,9 1, 15,8 18, 18,8 9. 18,1 1,1 15,7,9 3, -3,5 1,4 14, 1,5 15,8 3. 17,7 11,3 13,3 1, 4, -1,1 1,3 14, 13,7, 31. 17,5 1,3 1,5-1, 1,8 13,5 Közép 1,5 14, 11,8 7,,5, 3,5 8,9 1,3 15,4 19,

5. táblázat NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA (13. augusztus - 14. június) Napok Aug Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. 1. 1 7 8 4 4 9 1 8 5. 13 9 7 5 5 1 1 8 7 3. 14 9 8 9 9 14 4. 14 1 11 1 8 5 15 5. 13 1 1 9 5 4 14 15. 13 1 1 5 7 4 9 13 15 7. 14 1 1 1 8 3 1 11 13 15 8. 13 1 1 5 1 11 14 9. 1 3 1 4 11 13 15 1. 1 8 3 8 8 9 1 14 13 11. 13 8 1 11 4 5 15 1. 13 5 9 7 8 1 11 1 14 13. 13 7 4 8 11 8 8 14 14. 1 9 3 7 1 4 1 9 15. 1 5 1 4 14 1. 13 4 4 7 5 8 14 17. 13 5 11 8 3 18. 13 5 5 5 9 1 1 15 19. 13 1 9 5 1 9 1 13. 1 11 9 4 5 1 1 11 5 14 1 1. 5 5 4 1 9 14 11. 11 8 5 11 5 14 11 3. 1 4 8 5 8 15 15 4. 1 3 8 7 3 1 4 8 5 5. 11 9 8 8 5 1 3. 4 7 1 9 9 7 11 7. 7 1 7 8 1 7 8 9 13 8. 3 9 7 7 4 3 1 1 11 14 9. 8 5 4 1 7 1 13 3. 1 7 5 5 1 7 13 5 31. 1 9 8 9 5 Össz. 34 1 19 88 97 9 85 34 199 87 355

. táblázat ÁTLAGOS RELATÍV LÉGNEDVESSÉG (%) (13. augusztus - 14. június) Napok Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. 1. 71 75 8 9 94 87 7 5 8 9. 55 58 8 8 83 83 7 5 74 8 3. 57 58 54 89 73 88 87 8 59 7 8 4. 5 58 8 97 9 89 85 7 8 7 5. 57 7 84 99 84 8 84 7 5 1. 59 57 7 84 79 94 84 75 89 51 7. 57 54 59 88 99 91 7 78 5 57 8. 54 58 57 8 77 1 93 74 8 84 55 9. 54 77 77 73 83 99 88 88 71 55 1. 8 9 91 5 9 83 45 8 3 53 11. 88 75 8 79 93 84 41 7 7 48 1. 59 81 8 74 81 79 85 45 75 83 5 13. 53 78 89 8 95 81 93 47 7 73 53 14. 5 9 8 5 95 71 84 55 71 83 55 15. 49 85 94 85 9 89 9 3 8 88 57 1. 49 75 98 85 9 9 78 7 71 85 55 17. 58 81 81 97 8 8 9 5 59 91 51 18. 55 7 85 1 9 94 89 4 58 8 47 19. 54 8 9 89 97 81 89 8 5 75 54. 55 75 8 7 93 89 8 3 7 9 7 1. 8 78 78 89 99 9 93 55 73 57. 7 85 91 97 88 99 47 8 4 55 3. 58 74 7 93 8 81 85 39 8 53 4. 57 79 7 95 88 79 84 83 9 4 8 5. 5 77 75 75 87 9 89 79 71 8. 89 75 8 7 89 8 75 8 73 8 7. 79 7 74 7 75 9 89 3 81 84 59 8. 87 7 71 8 93 9 78 57 7 7 5 9. 78 5 75 9 89 93 5 79 73 74 3. 7 4 7 85 8 89 48 7 9 31. 3 9 81 1 Közép 1 7 74 84 8 89 87 3 7 7 1

7. táblázat ŐSZI GABONÁK HASZNOS HŐÖSSZEGE ( o C) (Debrecen) Év Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Össz. 1979/8 179 95 53 11 179 3 45 137 198/81 3 44 3 197 4 439 51 189 1981/8 313 7 15 1 1 99 134 481 53 1 198/83 35 87 74 3 13 15 31 497 5 199 1983/84 43 4 13 3 87 59 41 45 154 1984/85 315 97 1 3 95 47 439 4 13 1985/8 3 84 75 13 98 35 479 493 183 198/87 11 41 7 41 4 7 3 57 1489 1987/88 4 115 8 49 51 77 15 44 47 17 1988/89 1 4 15 5 18 347 393 4 171 1989/9 55 15 81 4 79 19 41 491 195 199/91 139 15 4 183 53 33 5 1734 1991/9 41 138 4 14 315 454 557 181 199/93 41 94 4 7 97 93 545 584 193 1993/94 3 8 58 45 18 37 4 531 1999 1994/95 33 98 9 1 1 13 1 43 517 185 1995/9 33 3 43 3 488 5 183 199/97 3 1 38 55 1 49 549 595 195 1997/98 59 4 11 11 17 17 331 441 5 4 1998/99 34 5 11 9 14 331 571 579 34 1999/ 88 87 41 8 4 14 38 519 578 9 /1 353 17 7 48 58 5 98 5 54 75 1/ 3 5 7 7 141 5 5 5 1889 /3 3 14 3 5 77 39 549 59 187 3/4 4 147 1 7 14 5 3 41 537 18 4/5 3 118 3 1 5 9 83 459 59 188 5/ 81 79 3 1 93 3 43 515 1781 /7 39 151 87 81 4 338 511 5 48 7/8 58 7 35 37 78 149 9 47 57 1981 8/9 93 157 91 4 51 13 4 49 553 1 9/1 311 188 9 7 45 195 3 471 548 183 1/11 17 193 4 8 4 133 34 45 58 1943 11/1 3 43 4 1 3 17 39 45 583 1845 1/13 3 173 1 1 49 88 317 471 547 199 13/14 33 19 8 9 179 33 39 434 57 311

8. táblázat ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYFEJLŐDÉSE A VEGETÁCIÓS PERIÓDUSBAN (Debrecen, 14) Kezelés 1. 13. 1.. 11. 17. 3. 8. 3.. 3. 9. 1 a 1,3 1,5,5, 3,4 3,9 4, 4, 4,7 4,7 4, 4,5 4,5 a 1,3 1,5,5,7 3,5 4, 4,3 4,7 4,8 4,8 4,7 4, 4, 3 a 1,3 1,5,5,7 3,5 4, 4,3 4,7 4,8 4,8 4,7 4, 4, a 1,3 1,5,5,7 3,5 4,1 4,3 4,7 4,9 4,9 4,8 4,7 4,7 1 b 1,3 1,5,5, 3,3 3,8 4,1 4,5 4, 4, 4, 4,5 4,5 b 1,3 1,5,5, 3,3 3,8 4,1 4, 4,7 4,7 4,7 4, 4, 3 b 1,3 1,5,5, 3,4 3,9 4, 4, 4,7 4,7 4,7 4, 4, b 1,3 1,5,5,7 3,5 4, 4, 4,7 4,8 4,8 4,8 4,7 4,7 4. 13. 5. 1. 5. 11. 5. 5.. 4... 7. 5. 1 = leggyengébb fejlettségű állomány 5 = legjobb fejlettségű állomány

9. táblázat ŐSZI BÚZA FONTOSABB FENOLÓGIAI SZAKASZAI (Debrecen, 14) Kezelés Vetés ideje Kelés ideje Szárbaindulás ideje Kalászolás (5%) ideje Érés ideje 1 a 1.. 1. 14. 3.. 5. 5.. 9. a 1.. 1. 14. 3.. 5. 4.. 9. 3 a 1.. 1. 14. 3. 1. 5. 3.. 3. a 1.. 1. 14. 3. 1. 5. 3.. 3. 1 b 1.. 1. 14. 3. 4. 5. 9. 7. 1. b 1.. 1. 14. 3. 4. 5. 8. 7. 1. 3 b 1.. 1. 14. 3. 4. 5. 7. 7. 3. b 1.. 1. 14. 3. 3. 5. 7. 7. 3.

1. táblázat ŐSZI BÚZA FONTOSABB AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAI (Debrecen, 14) Kezelés Növénymagasság Megdőlés (%) Állati kártétel mértéke (%) (cm) 5. 1. 5. 1. 5... 4... 7. 5. (5..) 1 a 1, 7 81 81 1 1 5, a 11, 38 57 57 81 81, 3 a 19,3 47 71 71 8 8 5,1 a 17, 3 71 71 85 85 5, 1 b 11,4 18 7 7 3 3,1 b 13, 5 9 9 1 1 5,8 3 b 1, 11 1 1 1 1,1 b 13,7 1 9 9 35 35 5,7 % = nincs megdőlés károsítás mértéke a levélterület %-ában 1 % = teljesen megdőlt

11. táblázat LISZTHARMAT ÉS KALÁSZFUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉG DINAMIKAI VÁLTOZÁSA ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOKBAN (Debrecen, 14) Kezelés Lisztharmat fertőzöttség (%) Kalászfuzárium fert. (%) 3. 8. 3.. 3. 9. 4. 4. 4. 1. 5. 1. 5. 11. 5. 5.. 4.... 9. 7. 5. 1 a 14 5 7 9 3 1 a 1 1 4 8 8 9 19 3 a 1 14 18 4 5 1 a 1 1 17 4 7 7 18 1 b 1 17 19 1 3 15 b 7 11 1 18 4 13 3 b 8 1 13 14 19 11 b 7 9 14 15 18 19 11 fertőzött levélterület a teljes a megbetegedett kalászok %-os levélterület %-ában értéke (vizuális felvételezés)

1. táblázat LEVÉLROZSDA ÉS HELMINTHOSPÓRIUM FERTŐZÖTTSÉG DINAMIKAI VÁLTOZÁSA ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOKBAN (Debrecen, 14) Kezelés Levélrozsda fertőzöttség(%) Helminthosporium fertőzöttség (%) 5. 1. 5... 4. 3. 8. 3.. 3. 9. 4. 4. 4. 1. 5. 1. 5. 11. 5. 5. 1 a 4 1 9 3 35 3 8 a 3 7 3 15 7 3 31 33 3 3 a 4 1 5 8 3 3 3 4 a 1 3 14 9 3 34 34 5 1 b 3 4 9 1 19 4 7 9 1 b 4 9 17 3 3 3 b 3 7 1 18 1 1 14 b 5 8 1 18 1 3 13 fertőzött levélterület a teljes levélterület %-ában

13. táblázat SÁRGAROZSDA FERTŐZÖTTSÉG DINAMIKAI VÁLTOZÁSA ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOKBAN (Debrecen, 14) Keze-lés Sárgarozsda fertőzöttség (%) 4. 1. 5. 1. 5. 1. 5... 4. 1 a 1 3 78 79 8 a 14 3 7 78 5 3 a 11 8 71 74 a 1 9 5 59 4 1 b 8 7 9 71 b 9 5 5 7 59 3 b 7 18 1 4 5 b 7 5 41 43 3 fertőzött levélfelület %-a

14. táblázat GYOMDINAMIKA AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDEJE SORÁN (Debrecen, 14) Kezelés 1.. 11.17. 3.8. 3.. 3.9. 4.1. 5.11... 7.5. 1 a,4,7 1,9 1,7 1,1 1,1,, a,5,8 1,8,8,,,4,4 3 a,4, 1,7,7,5,5,3,3 a,3,4 1,9,8,,,, 1 b,5,8,1 1,8 1, 1,,, b,4,9 1,8,9,7,7,5,5 3 b,,8 1,9,8,7,7,3,3 b,3,7 1,8,9,,,3,3 gyomborítottsági %

15. táblázat A GYOMÖSSZETÉTEL (%) VÁLTOZÁSA AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDEJE SORÁN (Debrecen, 14) Kezelés 1.. 11.17. 3.8. 3.. 3.9. 4.1. 5.11... 7.5. 1 a a 4 3 8 1 b c d e f 9 1 48 1 3 11 44 1 8 1 38 4 14 18 38 4 15 1 43 3 1 15 1 44 3 18 15 4 3 18 15 4 4 a a b c d e f 3 a a b c d e f a a b c d e f 1 b a b c d e f b a b c d e f 3 b a b c d e f b a b c d e f 4 11 41 45 1 1 44 45 11 4 45 1 43 45 1 4 41 4 9 43 43 1 8 39 3 14 1 4 9 1 1 43 3 17 3 9 39 3 14 5 13 3 33 13 4 13 37 35 15 5 14 31 35 14 5 13 33 3 1 11 17 3 7 1 7 1 38 7 14 9 17 33 31 1 9 17 31 31 11 1 18 4 9 13 14 19 5 3 13 1 1 gyomösszetétel = a gyomborítottság %-os megoszlása adott felvételezési időszakban Domináns gyomfajok: a = mezei tarsóka (Thlapsi arvense) e = folyondárszulák (Convolvulus b = repce (Brassica napus) arvensis) c = ragadós galaj (Galium aparine) f = egyéb (füstike, pásztortáska, ebszékfű, d = sebforrasztó zsombor (Sisymbrium acat stb.) sophia) 9 31 1 37 11 3 9 4 33 5 4 1 4 5 8 18 19 3 1 8 5 9 4 7 4 19 7 11 5 4 13 7 3 39 8 3 31 1 37 14 5 8 33 3 8 19 17 33 1 7 4 33 1 7 8 5 8 14 8 3 9 1 3 19 4 8 3 3 35 11 5 7 19 1 37 7 1 15 4 9 5 5 3 3 1 3 4 9 1 8 5 3 3 1 31 19 4 39 8 3 19 7 3 1 5 5 19 5 3 14 15 4 41 9 5 5 1 8 3 1 4 7 31 1 7 3 9 7 1 9 19 39 7 3 19 9 31 1 4 5 18 7 3 19 14 14 5 4 9 5 5 1 1 3 1 4 9 9 1 7 3 11 7

1 1. táblázat NÖVÉNYVÉDELMI KEZELÉSEK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSKÉPZŐ ELEMEIRE (Debrecen, 14) Növény -tömeg Kezelés Kalásztömeg Szemtömeg/ kalász Kalászhossz (cm) Kalászkák száma/ kalász Szemek száma/ kalász Ezerszemtömeg (g) (g) (g) teljes hasznos (db) (db) (g) 1 a 1,874,73,53 7,1, 1,8 18,9,1 a 1,97,79,53 8,4 7,13 17,1 19,,83 3 a,19 1,1,74 8,13 7,45 17, 1,4 34,11 a,911 1,8 1,13 8,7 8,8 18,,8 41,3 1 b,311 1,9,81 7,1,1 17, 3,1 37,1 b,519 1,3,97 7,4,7 18,3 4, 39, 3 b 3,17 1,57 1,1 7,8 7,13 18,8 8,3 41,7 b,911 1,3 1,1 7,97 7,3 18,9 3, 4,51

17. táblázat NÖVÉNYVÉDELMI KEZELÉSEK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE (Debrecen, 14) Kezelés Korrigált termés (14 % nedv. Szemnedvesség (kg/ha) (%) abszolút (kg/ha) Terméstöbblet relatív (%) 1 a 31 8,1 1, a 54 9,1 19,8 3 a 383 8,5 1547 1,8 a 31 8,4 399 7,5 1 b 3917 9,3 1, b 43 8,9 719 118,4 3 b 537 8,8 17 143,9 b 37 8, 39 11,