Főtitkári T á j é k o z t a t ó a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Cselekvési Tervének végrehajtásáról 2008. október 1. - 2010. május 25. Az FVM, mint az EMVA forrásainak felhasználására kidolgozott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) végrehajtásáért felelős tárca eleget téve a 1698/2005/EK Tanácsi rendelet előírásainak, 2007 tavaszától kezdődően fokozatosan építette ki a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezetét és tevékenységét. Kezdetek Szakmai előkészítő egyeztetések az MNVH létrehozásával, kialakításával kapcsolatosan már 2007 I. negyedévében megkezdődtek, a 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 67-68. cikkeiben foglaltak megvalósítása érdekében. 2007 májusában az FVM Irányító Hatóság vezetésével megkezdődött a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) kialakítása, a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek szervezésének elősegítése érdekében. 2008 folyamán a HVI-k segítették a 96 Leader Helyi Akciócsoport stratégiai tervezését. 2008. október novemberben megkezdődött a széleskörű párbeszéd a vidék szereplőivel. A Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal, mint az MNVH lehetséges végpontjaival HVI-kel, egy országos és 7 regionális megbeszélést folytattunk arról, mit kell tennünk az MNVH kialakításával kapcsolatban. Az Állandó Titkárság Tájékoztatót készített részükre az MNVH céljairól, feladatairól. E találkozókon megvitattuk a jogszabályokból adódó feladatokat, a Hálózat szervezeti kérdéseit, a szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásokat. 2008. december, a szervezeti keretek kialakultak, a Tanács és az Elnökség alakuló ülése (2008. december 2.) zajlott le, majd december 15-én az MNVH Elnöke Vezetői Kollégiumi ülésen vázolta fel a Hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Jogszabályi háttér A 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 67-68. cikkei előírása szerint minden tagállam, így hazánk is 2008. december 31-ig nemzeti vidéki hálózatot hozott létre, melynek feladata, hogy összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket, amelyek az Európai Vidékfejlesztési Hálózatba szerveződnek. Az MNVH a Tanácsi rendeletnek megfelelően megkezdte munkáját. A Hálózat működése és jogszabályi keretbe foglalása érdekében az ÚMVP Irányító Hatósága és a Hálózat kialakításával megbízott miniszteri biztos irányításával, az érintett civil szervezetek bevonásával az FVM kialakította a magyar jogi hátteret, melyek összefoglalva a következőek:
- Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005 EK Tanácsi rendelet és módosítása (74/2009/EK Tanácsi rendelet). Ennek 69. cikke előírja, hogy Minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A 68. cikke rendelkezik arról, hogy Európai Vidékfejlesztési Hálózatot kell létrehozni a közösségi szintű vidékfejlesztés területén tevékenykedő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése céljából. - A 2008/168/EK Tanácsi határozat, mely meghatározza az Európai Vidékfejlesztési Hálózat szervezeti kialakítását. - A 1060/2008 (IX. 26.) Kormány határozat, amely az FVM mellett a hálózat munkájában öt tárca közreműködését rendeli el. - A 131/2008 (X. 1.) FVM rendelet, mely részletesen meghatározza az MNVH célját és feladatait, illetve a szervezet létrehozását és a regisztráció folyamatát. - A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 2/2009. (FVÉ 2.) FVM utasítása, mely a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat irányítási és működtetési rendjéről szól. Az MNVH elsődleges célja, melyet az FVM rendelet illetve más hazai jogszabályok is megfogalmaznak a vidékfejlesztésben érintett kormányzati és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében. Továbbá cél a gyakorlat orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek nemzetközi képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, de a hazai vidékfejlesztő közösségek közvetlenül is tanulhatnak a külföldi mintákból. Az MNVH Cselekvési terve A Magyar Nemzetei Vidéki Hálózat céljait, feladatait, eszközeit, a társadalmi egyeztetéseken, valamint az MNVH Tanácsa által is jóváhagyott MNVH Cselekvési Terve tartalmazza. A megvalósításhoz szükséges forrást az Irányító Hatóság biztosítja. A 2009. szeptember 21-i FVM Miniszteri Értekezlet döntésének, valamint az ÚMVP Monitoring Bizottsága novemberi módosításának megfelelően, a 2009-2013 időszakra 26 millió Euró áll rendelkezésére. A források 75%-a a Cselekvési Tervben foglalt feladatok megvalósítását, míg 25% az MNVH intézményi működését szolgálja. Természetesen a források felhasználása az Európai Uniós szabályoknak megfelelően a kifizető Ügynökségen keresztül, a szigorú eljárásrendeknek megfelelően történik. Az MNVH Állandó Titkársága a 2010. évi feladatterv pontosítása érdekében számos konzultációt, megbeszélést hívott össze a különböző tevékenységekkel való összehangolás céljából. Ezeket az ÚMVP megvalósításában érintett szervezetek, szakterületi képviselők, valamint az MNVH tevékenységében érintett társminisztériumok képviselőinek részvételével valósítottuk meg. A minisztérium által is elfogadott Cselekvési Terv alapján kimunkált 2010. évre szóló Operatív feladatterv végrehajtásához szükséges forrásokat IH vezetője 2010. február 15-én jóváhagyta. Mindezek alapján a 2010. évre szóló programok megvalósítása elkezdődhetett. 2
Az MNVH szervezeti egységeinek főbb tevékenységei Az Elnökség eddig öt alkalommal ülésezett (2008. december 02., 2009. január 26., 2009. május 15., 2009. október 21., 2010. március 01.), áttekintve a vidékpolitika több fontos, aktuális ügyét. Ennek keretében a legfontosabb témakörök pl. a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség projektcsomagja, tájékoztató a vidéki hálózatok megalakulásáról az EU-ban, a vidékfejlesztés és forrásai Magyarországon, a tanyák helyzete, Út a munkába program, KALÁKA program. A hálózat elnökének, illetve elnökségének kezdeményezésére több országos vidéki fórum került megrendezésre (Győr, Lajosmizse, Szabadka, Gödöllő, Budapest, Hódmezővásárhely - Szarvas). A rendezvényeken foglalkoztunk a sikeres vidék kérdésével, a tanyák jelene és jövőjével, a határmenti együttműködések lehetőségeivel, a Közös Agrárpolitika kimunkálásával, a fiatal gazdák helyzetével, valamint a mezővárosok szerepével. Az MNVH Tanácsa, mint az MNVH legfőbb érdekegyeztető, javaslattevő szerve eddig két alkalommal ülésezett (2008. december 02. Tisztségviselők megválasztása, a hálózat tevékenysége fő irányainak kijelölése; 2009. június 24. az MNVH Cselekvési Terv elfogadása). Szakosztályok Az MNVH Elnöksége javaslatára kezdeményeztük, hogy a hálózatban résztvevőknek, úgy a Tanács tagjainak, mint a regisztráltaknak, illetve a szakterületek képviselőinek, hogy az eredményesebb együttműködés érdekében nagyobb, összehangoltabb szervezeti egységekbe célszerű szerveződni. Ezek a nagyobb szakmai egységek az un. Szakosztályok. A négy szakosztály követi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes tengelyeit. A szakosztályok keretei között belső szakmai önállóságuk megtartása mellett működik tovább a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról szóló 131/2008. (X. 1.) FVM rendelet szerinti 11 szakterület is, melyek az elmúlt időszakban kijelölték képviselőiket, meghatározták főbb feladataikat. A tervezett négy szakosztály közül ez idáig a LEADER szakosztály alakult meg, kezdte meg működését. A szakosztály MNVH Leader Műhelykonferencia keretében hasznos, elemzőértékelő munkát végzett a Leader program megvalósításával kapcsolatos kérdésekről 2010. április 1-jén. Az MNVH Főtitkára elsősorban az Állandó Titkárságon keresztül irányítja, szervezi a hálózatban résztvevők bevonásával a Cselekvési Terv megvalósítását melyben kiemelt szerepe van a 11 szakterületen aktívan résztvevőknek és azok által felkért képviselőknek, valamint a hálózat végpontjaiként is működő 173 Helyi Vidékfejlesztési Irodának. Az MNVH Cselekvési Terve szerinti szakmai feladatellátás A Hálózat Állandó Titkársága tevékenységével, szolgáltatásaival segíti a vidék térségeiben az információáramlást, a tudáskapacitás bővítését, illetve a közösségfejlesztést, elősegítve ezzel a vidéki szemléletváltozást is. Támogatja a társadalmi-, gazdasági-, kulturális együttműködést, elősegíti a termelő ágazatok szerveződéseit, elősegítve ezzel is a piacbefolyásoló, érdekérvényesítő képességet, és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Ennek kereteit illetve feltételeit biztosítja az MNVH Tanácsa által 2009. június 24-én elfogadott Cselekvési Terv. 3
1. Regisztráció a Hálózatba A vonatkozó miniszteri rendelet szerint a hálózatnak nincs formális tagsága, a regisztráció minden hazai vidéki szereplő számára nyitott, melynek keretében tematikus szakterületek választhatók. A regisztráltak száma 2010. május 21-ig 6856, amelyből 4272 fő magánszemély. Területi megoszlás szerint a regisztráltak száma az Észak-Alföldön 1260, Észak- Magyarországon 1187, a Nyugat-Dunántúlon 1094, Dél-Dunántúlon 863 a regisztrált, míg a Közép-Dunántúlon 861, a Dél-Alföldön 835, a Közép- Magyarországi régióban 756. Az egyes szakterületekre regisztráltak száma:: 1. Fenntartható energia szakterület; 1794 2. Állattenyésztés, állattartás; 1400 3. Szántóföldi növénytermesztés; 1649 4. Élelmiszer feldolgozás, helyi termék; 1007 5. Vidéki örökség; 2337 6. Kertészet és öko-gazdálkodás; 1418 7. LEADER; 3398 8. Erdészet és vadgazdálkodás; 962 9. Turizmus és vállalkozásfejlesztés; 3397 10. Társadalmi integráció, közösségi és közszolgáltatások; 2435 11. Tudás, innováció, kutatás-fejlesztés, informatika ; 1990 A regisztrált szervezetek közül forma szerint a legtöbb helyi önkormányzat, egyesület, Kft. továbbá önkormányzati költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, Bt., alapítvány és intézményeik, őstermelő, társas vállalkozás, szakmai szervezetek és érdekképviseletek. 2. Tematikus szakterületek A hálózatba jelentkezők a jogszabályban meghatározott 11 szakterület közül átlagosan kettőthármat jelölnek meg, melyekben szeretnék ismereteiket bővíteni, szakmai kapcsolataikat szélesíteni. A szakterületek: 1. Fenntartható energia szakterület: a megújuló energiaforrások (nem csupán biomassza) alkalmazása iránt érdeklődők számára; 2. Állattenyésztés, állattartás szakterület; 3. Szántóföldi növénytermesztés szakterület; 4. Élelmiszer feldolgozás szakterület: magában foglalja az elsődleges feldolgozást, az élelmiszeripari vállalatoktól a helyi termékek előállítójáig (gyümölcs, zöldség, tej, hús, gomba); 5. Vidéki örökség szakterület: a vidék kulturális és természeti örökségének megőrzésében érdekelt tagok; 6. Kertgazdaságok és természet közeli gazdálkodás szakterület: a gyümölcszöldségtermelés, a bio-, öko-, és egyéb alternatív termelési módok iránt érdeklődők számára; 7. LEADER szakterület: minden LEADER-szerű együttműködésben érintett tag számára; 8. Erdészet és vadgazdálkodás szakterület; 4
9.Turizmus és vállalkozásfejlesztés szakterület; 10. Társadalmi integráció, humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztési szakterület: magában foglalja a vidéki közösségi- és közszolgáltatások, társadalmi felzárkóztatás témáit; 11. Tudás, innováció, kutatás-fejlesztés, informatika szakterület. A szakterületek mentén történő gondolkodás és munka 2009. májustól kezdődött meg. 2009. június - július hónapokban 11 szakterületi munkaértekezletet tartottunk a regisztráltak meghívásával, amelyeken körvonalazódott egy-egy szakterületi munkaprogram, továbbá az önkéntes munkát felvállalók közül szakterületi képviselőket jelöltek, kértek fel a jelen lévők (összesen 39 főt). Novemberre megfogalmazták konkrét feladataikat és elvárásaikat. A szakterületi képviselők írásos témajavaslatait összesítettük, melyek alapján a szakterületi képviselők összevont értekezlete meghatározta a szakterületi munka további feladatait és irányát. A szakterületek képviselőivel - és általuk a regisztráltakkal - folyamatosan tartjuk a kapcsolatot: - két összevont szakterületi képviselői munkaértekezletet tartottunk (2009. szeptember 3.; 2010. február 17.), ahol egymást és a különböző szempontú véleményeket is megismerhették; - írásos javaslatokat kértünk és kaptunk a hálózati Cselekvési Terv és az éves Operatív Feladatterv kidolgozásához, így ezek nagy részét alulról kezdeményezett és önkéntesek, szakmai szervezetek által is felvállalt feladatok alkotják, amelyek a regisztrált tagság véleményét és törekvéseit jelenítik meg; - a szakterületi képviselőknek 2009. november 8-9-én burgenlandi tanulmányutat szerveztünk. Ennek során betekintést nyertek az ottani önkormányzati igazgatás, az agrárkamara, egy jól gazdálkodókat tömörítő borászati szövetkezet, majd több kisvállalkozás működésébe. A vidékfejlesztés keretében a munkahelyteremtésre jó példát láttak a települési energiagazdálkodás (Güssing), a helyi szolgáltatások szervezése és a falusi turizmus területein. Az energetikai modell eredményeként a településen felére csökkent az energia ára, hatvan vállalkozás és mintegy ezer munkahely jött létre a kistérségben, megállt az elvándorlás. - Tájékoztattuk a szakterületi képviselőket és véleményüket kértük az Európai Unió 2020-ig terjedő stratégiájával és a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013. utáni lehetőségeivel kapcsolatosan. Megküldtük az uniós és hazai dokumentumokat, álláspont tervezeteket. A kapott és összegzett véleményeket a főtitkár képviseli a hazai és nemzetközi különböző jellegű és szintű fórumokon (pl. a FÖVÉT január 28-i ülésén, a március 5-6-i III. Agrárakadémián, stb.) - 2010. február 15. és május 25. között a 11 szakterület által kezdeményezett programok, rendezvények, képzések, száma elérte a 70-et, a különböző szakmai kiadványok jól szolgálták a tudáskapacitás bővítését. Az MNVH szakterületi feladatok aktualizálása érdekében szakterületi képviselők részvételével 2010. február 17-én tartottunk konzultációt a 2010. első félévében tervezett rendezvények és együttműködési lehetőségekről. A szakterületek igényeit 2010. február végéig méri fel az MNVH Állandó Titkársága, s állítja össze a feladatok ütemezését. A megbeszélésen konkrét kérés, javaslat hangzott el a Fenntartható energia szakterület részéről egy kistelepülési mintaprojekt bemutatására és ezzel kapcsolatos országos rendezvényre. A résztvevők megvitatták a falugondnokok szerepét, a helyi termékek jelentőségét a vidéki 5
foglalkoztatásban, a megújuló energia és az erdővédelem kapcsolatát. A Fenntartható Energia szakterület kérésére az MNVH főtitkára kezdeményezte a Magyar Energia Hivatal elnökénél a szakterület bevonását a Hivatalnál jelenleg folyó, a megújuló energiaforrás felhasználási, ösztönzési rendszer felülvizsgálatába. A konzultáción dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója előadást tartott a KAP reform és az EU Vidékfejlesztési Stratégia 2020 témájában. Több szakterületi képviselő hozzászólásában hangsúlyozta a KAP II. pillér megtartásának és bővítésének vidékfejlesztési jelentőségét, valamint azt, hogy az agrár szemléletű megközelítések mellett fontos ismerni a strukturális és a kohéziós alapok elvárás rendszerét is. 3. Főtitkár által működtetett munkabizottság Az Elnöki Munkabizottság alakult a Főtitkár vezetésével, amelynek keretein belül a társtárcák képviselőivel az alábbi feladatokat kívánjuk megvalósítani. Az egyes tárcáknak: milyen feladatai vannak a vidékfejlesztésben? ezekhez milyen intézményei, hálózatai vannak? Az intézményeknek/hálózatoknak milyen feladatai vannak. milyen együttműködési lehetőségek vannak a tárcák intézményi rendszerei között? Ezek ismeretében az alakuló bizottsági ülésen megvizsgáltuk a szervezetek együttműködési lehetőségeit illetve a párhuzamosság feltárásával kapcsolatos teendőket, ami feltétlenül javíthatja a futó EU-s programok megvalósítását és annak hatékonyságát is. Az elnöki munkabizottsági megbeszélésen (2010. február 11.) az MNVH, az FVM VKSZI, és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője részvételével megvitattuk az MNVH és a társtárcák együttműködésének lehetőségeit. A tárcák által megküldött anyagokból összegzést készítettünk, amelyből tanulmányozható a társtárcák vidékfejlesztésben játszott szerepe, intézményrendszereik és a hálózataik összekapcsolódási lehetőségei. Egyetértettünk abban, hogy a kialakult párhuzamosságok tárcaközi koordinálása és kiküszöbölése szükséges, sokat lehet tenni több szinten is a működtetett intézményi és hálózati háttér szakmai együttműködése érdekében, ami feltétlenül javíthatja az uniós programok megvalósításának hatékonyságát. 4. Agrár-foglalkoztatást segítő Programiroda Az MNVH Állandó Titkárságának munkatársai részt vettek és folyamatosan segítik munkájukkal az FVM feladataként megjelenő Agrár-foglalkoztatást segítő Programiroda tevékenységét, ahol a vidéki foglalkoztatás részleteinek vizsgálata, feltárása, a különböző párhuzamosan futó, és egymásra épülő munkafázisok koordinálása a feladat. A Programiroda Cselekvési Tervének a végrehajtása a Kormánykabinet októberi döntését követően folyamatosan kerül megvalósításra. Az MNVH, mint a Programiroda szervezeti háttere által elvégzett feladatok 1. A hatékony kommunikációs munka indításaként a résztvevő szervezetek munkatársainak tájékoztatása, felkészítése, a szervezetek és személyek feladatainak pontos lehatárolása, a folyamatos és hatékony kétirányú információáramlás biztosítása volt az első feladat. Ezt Budapesten egy központi tájékoztató rendezvény keretében 2009. november 18-án valósítottuk meg. Meghívottak voltak: (összesen 130 fő) o FVM szakfőosztályok 6
o SzMM kabinet o MNVH + VKSZI érintett igaugatóságok munkatársai o HVI 7régiókoord+19 HVI vezető (1-1 megyénként) o MgSzH Kp.+megyék o MVH Kp. +19 megyei kirendeltség o Agrárkamara Kp.+19 megyei koordinátor o Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Központok, a megyei kamarák és a megyei jogú városi kamarák 2. Minden kistérségben a HVI vezetőjének koordinálásával és szervezésében 2009. december 15-ig a szervezetek kistérségi munkatársai kitöltöttek egy foglalkozatási helyzetkép-feltáró kérdőívet az alábbiak szerint: A HVI vezető tájékoztatást adott az MNVH-ról és a megalakult Programirodáról, a kérdőívezés módjáról, céljairól. A kitöltésénél jelen voltak és meghívást kaptak: 1. Magyar Agrárkamara ÚMVP Tanácsadó 2. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes vezetője 3. Illetékes falugazdász(ok) 4. Helyi LEADER Akciócsoport Munkaszervezetének vezetője 5. Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője 6. Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének vezetője 7. HVI vezető Ez a régiónkénti 5-7 szakember az ország összes kistérségében rendelkezésre áll, elérhető, így csaknem 1000 embert tudtunk mobilizálni a célok megvalósítása és a hatékony kétirányú kommunikáció érdekében. Kérdőívek feldolgozása és elemzése 2010. január végéig megtörtént, amely nagyrész alátámasztotta Programiroda Cselekvési Tervében megfogalmazottak végrehajtásának szükségességét. 3. A helyzetfeltáró és igényfelmérő kérdőívek feldolgozásakor létrejött az agrárfoglalkoztatási jó gyakorlatok országos adatbázisa, amely a www.mnvh.eu honlapon kerül közzétételre. A HVI vezetők bevonásával megkezdődött a mintaprojektek kiajánlása annak érdekében, hogy más térségek, illetve foglalkozatók az adaptálható gyakorlatot átvehessék és minél szélesebb körben alkalmazzák. Az eredmények és lehetőségek megismertetéséhez regionális rendezvények szervezésére került sor 2010. február 26-a és március 23-a között. A szervezeti feladatok kistérségi megerősítése és továbbvitele érdekében 2010. április 21-én 54 HVI vezető részvételében tudásbővítő- és képességfejlesztő tréninget tartottunk. Ennek célja az volt, hogy a résztvevők az itt hallott ismereteket a bevont többi késtérségi szereplőnek átadva létrejöjjön minden kistérségben egy ún. Foglalkozatási AGORA, amely mintegy információszolgáltató csapat elő tudja segíteni a vidéki foglalkozatás bővülését, ezáltal segítve a vidéki életminőség javulását is. 5. Pályázati felhívás mintaértékű agrár-vidékfejlesztési projektek és programok leírására Főtitkári kezdeményezés alapján az Állandó Titkárság - az uniós és a hazai jogszabályokban rögzített feladatai körében - az MNVH honlapján január 26-án megjelentette A megújuló vidékért címmel egy országos pályázati felhívást mintaértékű agrár-vidékfejlesztési projektek és programok leírására. HVI-k bevonásával közvetlenül is értesítettük a 7
kistérségekben az agrár-vidékfejlesztési uniós támogatások kedvezményezettjeit, valamint az MNVH regisztráltak körét. A rendkívül rövid határidő ellenére a honlapon a pályázati formanyomtatványt a február 22-i határidőig 59 pályázó töltötte ki, de mintegy kétszázan kezdtek bele. Rögzített projekt és program leírás pályázat az Erdészet és vadgazdálkodás kivételével 10 szakterületen a következő megoszlásban érkezett: Fenntartható energia: 3 ; Állattenyésztés, állattartás: 8; Szántóföldi növénytermesztés: 4; Élelmiszer-feldolgozás: 2; Vidéki örökség: 5; Kertészet és természet-közeli gazdálkodás: 5; LEADER: 13; Turizmus és vállalkozásfejlesztés: 4; Társadalmi integráció, közösségi szolgáltatások: 11; Tudás, innováció, K+F: 4 db. A LEADER EXPO keretében március 6-i díjátadó ünnepségen adtuk át a pályázat 29 díjazottjának az Agrár-vidékfejlesztési mintaértékű projekt/program címet. A nyertes projektgazdák képviselőit egy szlovéniai tanulmányútra vittük 2010. március 24-26 között, amelynek célja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat nemzetközi kapcsolatainak erősítése, fejlesztése, nemzetközi példák megismerése és tapasztalatok gyűjtése a hazai gyakorlat fejlesztése érdekében. 6. KAP reform társadalmi vitája Dacian Cioloş a Közös Agrárpolitikáért felelős EU biztos 2010. április 12-én nyilvános vitát indított a közös agrárpolitika jövőjéről, célkitűzéseiről, alapelveiről és az Európa 2020 stratégiához való hozzájárulásáról. Ezt követően az Európai Vidékfejlesztési Hálózat Koordinációs Bizottságának rendkívüli ülésén 2010. április 14-én az EU Biztos felhívása alapján feladatul adta a Nemzeti Hálózatoknak a társadalmi vita megszervezését és a vélemények összegyűjtését majd továbbítását, mely minden bizonnyal segíteni fogja a hivatalos magyar álláspont kialakítását. A nemzeti hálózat(ok) feladatai: 2010. június 3-i határidővel a lakosság lehető legszélesebb körét megszólítani és felhívni figyelmüket a vélemény-nyilvánítás lehetőségére; A vélemény-nyilvánítás fórumait, technikai lehetőségeit biztosítani; Az érdekelt felek véleményeinek összegyűjtése, összefoglalása, és kiküldése a Bizottság számára; Vezetői összefoglalóban a főbb tapasztalatok összegzése, illetve a részletes kérdőívek, egyéb vélemények csatolása. A Nemzeti Vidéki Hálózatok által továbbított véleményeket az EU Biztos egy nagyszabású, kétnapos konferencián ismerteti, majd felhasználja azokat a 2010. novemberéig kialakítandó hivatalos jogszabálytervezethez, melyet szakmai és politikai vitára bocsát. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a KAP reform társadalmi vitájának eddigi eseményei: o 2009.12.02., Domonyvölgy: Konferencia A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA JÖVŐJE A konferencia előadói között szerepelt a Szent István Egyetem rektor helyettese, Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke, Gőgös Zoltán az FVM államtitkára, és további szakértők. A konferencián részt vevők véleménye egyezett abban, hogy hazánk nem járhat rosszabbul a módosított rendszer alkalmazásával a mostani helyzethez képest. 8
o 2010.02.17., Budapest: MNVH szakterületek értekezlete Az MNVH mind a 11 szakterületét érintő értekezleten szó esett a KAP fő irányairól és a reform kapcsán formálódó magyar álláspontról, összefüggésben az MNVH fő feladatköreivel (információáramlás biztosítása vertikálisan és horizontálisan, tudásbázis fejlesztése, helyi kezdeményezések élénkítése). Felvetődött, hogy nem csak agrárviszonylatban kellene gondolkodni a KAP jövője kapcsán, hiszen a EU 2020 stratégiai anyag is jóval komplexebb rendszerként írja le a vidéket. Az MNVH Állandó Titkársága már 2010. februárban elkezdte az A KAP-reform magyar szempontból című rendezvénysorozat szervezését. A rendezvényekre 2010. áprilismájusban került sor, az FVM Stratégiai Főosztálya és az Agrár-gazdasági Kutatóintézet előadóinak részvételével, a következő időpontokban és helyszíneken: Április 22.: Gyöngyös Április 27.: Veszprém Április 30.: Kaposvár Május 4.: Hódmezővásárhely Május 6.: Mosonmagyaróvár Május 10.: Debrecen Május 12.: Gödöllő A rendezvényeken összesen mintegy 500 fő vett részt. Az elhangzott hozzászólások egybehangzóan kiemelték a KAP fenntartásának, és azon belül a mezőgazdasági támogatásoknak a fontosságát Magyarország szempontjából. További hangsúlyos témák voltak a klímaváltozás és a mezőgazdaság kapcsolata, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar vonatkozásában egységes szemlélet kialakításának igénye, valamint a termékpályákon belül a tisztességes gazdálkodói jövedelmek és a méltányos fogyasztói árak témája. A rendezvényekről a részletes összefoglaló táblázat az 1. mellékletben található. 2010.05.03., Budapest: Szakterületi találkozó Az FVM-ben a sajtó nyilvánossága előtt tartott rendezvényen, a szakterületek tájékozódtak a KAP reform társadalmi vitájáról és az MNVH Állandó Titkársága által a véleménynyilvánításra rendelkezésre bocsátott lehetőségekről. Fentieken túl, a szakterületek képviselői felkérést kaptak arra, hogy tagjaikat tájékoztassák a vélemény-nyilvánítás módjairól, valamint az adott szakterület véleményét összegző rövid dokumentum összeállításának lehetőségéről. A véleményeket az MNVH Állandó Titkársága a Bizottság számára küldendő jelentéséhez csatolja. 2010.05.05.: Az érintettek tájékoztatása Felhívás a KAP reform társadalmi vitájában való részvételre Az MNVH Állandó Titkársága részéről a KAP reform társadalmi vitájában való részvételre való felhívást eljuttatta az MNVH Tanács tagjai, az MNVH összes regisztrált tagja, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, és a Hangya Szövetkezeti Együttműködés részére. Továbbá, az emagyarország pontokon dolgozó összes e-tanácsadó is kapott értesítést a társadalmi vitáról (http://www.emagyarorszag.hu/object.a3b9fc5c-0984-4684-9372- aa4ee95c13f8.ivy) Vélemény-nyilvánítási lehetőségek 9
1. Központi tájékoztatást lehetővé tevő honlap: http://www.mnvh.eu/kapreform 2. Kérdőív kitöltése: http://www.mnvh.eu/kapreform/kerdoiv 3. Szavazás a Közös Agrárpolitika céljaira: http://www.mnvh.eu/kapreform 4. Szakterületek képviselőin keresztül az MNVH szakterületekbe regisztrált vidéki szereplők véleményének összegyűjtése 5. E-mail küldése az MNVH részére, téma megjelölésével az MNVH honlapjáról. 6. E-mail küldése az EU Bizottság részére (a www.mnvh.eu/kapreform oldalról is elérhető). A vélemények kiértékelésére, szintetizálására az Európai Vidéki Hálózat Koordinációs Bizottsága részére való továbbítást megelőzően, 2010. május végén kerül sor. A jelentést 2010. június 3-ig kell továbbítani az EU Bizottság felé. A hálózat képviselete részt vett több vidéki programon, ahol ismertette a hálózati munka eddigi eredményeit és a közeljövőben várható szakmai munkavégzés további lépéseit. Több Falu napi rendezvényen és a Magyar Vidék Napján is részt vettünk, ahol a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájáról tartott Pásztohy András főtitkár tájékoztatót. Nemzetközi kapcsolatok A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat részt vesz az Európai Vidéki Hálózat munkájában, mely a hálózatunk kialakításának időpontjában, 2008. október 1-én kezdte meg munkáját, az első EVH Koordinációs Bizottság ülésével. Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság), előzetes szakmai egyeztetéseket követően alakította ki a szükséges jogszabályi hátteret, illetve gondoskodott a feladatok külső szolgáltatók általi megvalósításáról. Éppen ezért már a 2008. októberi időpontot megelőzően is egyeztetéseket folytattunk az illetékes szervezetekkel. Kiemelt célunk a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő tagországok megismerhetik a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. Az MNVH részt vesz, a már fent említett Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) munkájában. Ennek keretében részt veszünk az EVH Koordinációs Bizottsági- és Leader albizottsági munkájában, továbbá az EVH Tájékoztatási Központja által megvalósított szakmai munkákban is. 1. 2008. november 26.: Az EVH Leader-albizottság alakuló ülésén részt vettek a tagállamok Irányító Hatósági (a továbbiakban: IH) és hálózati képviselői, így az MNVH szakértői is. 2. 2009. február 13., Prága: Az MNVH Állandó Titkárság részt vett az EVH által szervezett szemináriumon, ahol a hálózatépítés és kapacitásfejlesztés aktuális kérdéseit dolgoztuk ki munkacsoportokban a tagországok nemzeti hálózatainak képviselőivel. 3. 2009. február 26-március 1., Budapest: I. Európai LEADER EXPO, amelyre 13 országból érkeztek helyi akciócsoportok és találkoztak magyar akciócsoportokkal a Magyar Leader Szövetség és az ELARD az Európai Leader Szövetség szervezésében. 4. 2009. március 30-31., Brüsszel: Az MNVH Állandó Titkársága képviseltette magát, a Bizottság szervezésében megrendezett konferencián (Kapacitásépítés a vidéki hálózatok számára). 5. 2009. április 1., Brüsszel: A 3. Nemzeti Vidéki Hálózatok szakértői találkozója Brüsszelben. Az MNVH kiemelt nemzetközi együttműködési területként nevezte meg 10
a kutatás-fejlesztést, az I-IV. tengellyel kapcsolatos Jó gyakorlatok -at, valamint a Leader nemzetközi együttműködést. 6. 2009. április 28., Brüsszel: a Leader Albizottság ülése, melyen részt vett az IH és az MNVH ÁT képviselője is. Az előzetesen kiküldött vita- téma javaslatokra Magyarország (IH, MNVH) javaslatot tett a Leader Helyi Akciócsoportok részére működési költségük terhére történő, maximum 40%-os előleg kifizetésére, és a vonatkozó jogszabályi hátterek módosítására. 7. 2009. április 29., Brüsszel: A 4. Nemzeti Vidéki Hálózatok szakértőinek találkozója. A fő témakör a jó/ legjobb gyakorlatok azonosítása és továbbadása volt. Elkezdődött a szükséges közös eszközök azonosítása, melyek segítik az egységes szemléletet és a nemzetközi együttműködést. Az EVH Tájékoztatási Központjának honlapja ekkor még nem volt elérhető, ennek tartalmi elemeiről javaslatokat fogalmaztunk meg. A számos hasznos eszköz közül kiemelhető a jó gyakorlatok-, a szakértői-, HACS-, Nemzeti Vidéki Hálózatok és az IH- k adatbázisa. 8. 2009. május 19., Brüsszel, az Európai Vidékfejlesztési Hálózat II. Koordinációs Értekezlete: Elindult az EVH következő stratégiáinak kialakítása, az új kihívások tükrében. Főbb témakörök: az KAP egyszerűsítés, a KAP felülvizsgálat, klímaváltozás, innováció, versenyképesség, a vidéki területek összeköttetése, információs, informatikai hálózat voltak. A feladatokat, a Bizottság és a Hálózatok együttműködését az EVH Tájékoztatási Központja segíti, központ honlapja ekkor már elérhetővé vált (http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/enrd/index_en.htm). A megjelenő számos hasznos eszköz fokozatosan bővül, az EVH honlap és azon a Hírlevél elérhető a www.mnvh.eu honlapról linkelve is. 9. 2009. május 28., Párizs: Francia kezdeményezésre szűkebb körű nemzetközi együttműködés indult el Párizsban. A meghívott tagországok képviseletében - Belgium, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, a Nemzeti Vidéki Hálózatok és Irányító Hatóságok/ Minisztériumok képviselői vettek részt. Az EU legtöbb tagországából érkeztek nemzetközi együttműködési programok és projektek, mely megkereséseket (pl. Ausztria, Finnország, Franciaország, Spanyolország) a megfelelő fórumokon hirdettük, továbbküldtük a Leader Helyi Akciócsoportok címeire, segítve az együttműködéseket. 10. 2009. június 8-10. Nemzeti Vidéki Hálózatok 5. találkozója, Sevilla: A rendezvény házigazdája a Spanyol Nemzeti Vidéki Hálózat volt, melyen a nemzetközi együttműködések kérdéseit közelítették a tagországok Nemzeti Vidéki Hálózatai. A szemináriummal összehangoltan került megrendezésre a FICODER elnevezésű nemzetközi együttműködési program is, mely konferenciát és Expo- jellegű kiállítást jelentett a mintegy 1000 fő köztük a részt vevő magyar helyi akciócsoportok számára. A rendezvényen az MNVH ÁT képviseletében 2 fő vett részt. A magyarországi nemzetközi együttműködési igényekről egy összefoglaló anyagot kértünk be a Leader Helyi Akciócsoportoktól. A beérkezett anyagokat összesítettük, melynek nagy részét az EVH Tájékoztatási Központjának kiállító standján is megjelenítettük. Az anyagot elküldtük a Helyi Akciócsoportok részére, kapcsolatfelvétel és tájékozódás céljából. 11. 2009. szeptember 16-17., VI. Nemzeti Vidéki Hálózati szeminárium, Budapest: Magyarország eddigi sikeres hálózatépítő munkájának elismeréseként rendezhettük meg a találkozót, ahol vendégül láttuk a 26 tagország vidéki hálózatainak tisztségviselőit és az Európai Tájékoztatási Központ delegációját. Első nap és második nap délelőtt zárt szakmai megbeszélés folyt, majd a második nap délutánján tereplátogatást szerveztünk a Dél- Mátraalja Leader akciócsoport területére, valamint a résztvevők fele vendégünk volt szeptember 18-án a Magyar Vidék Napja rendezvényein is. 11
12. 2010. március 24-26. között kerül sor az Európai Vidékfejlesztési Hálózat ülésére Rómában, melyre az MNVH ÁT négy szekcióba (erdészet, vidéki vállalkozások, jó gyakorlatok, szociális gazdaság) delegált képviselőt. Az EVH-nak már jeleztük, hogy az MNVH mind a négy szekcióban nemzetközi projektgyűjtést javasol a nemzetközi együttműködések elősegítése érdekében. 13. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat LEADER Albizottsága három alkalommal ülésezett Brüsszelben (2009. áprilisban és novemberben, 2010. májusban), amelyekre képviselőt delegáltunk. A kialakított három Fókusz csoport munkájának tapasztalatai a IV. tengely támogatásainak felhasználása során hasznosíthatók. Összefoglalva megállapítható, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat a jogszabályoknak, valamint az elvárásoknak megfelelően végezte munkáját. Új európai intézményről van szó, e rövid időszak a kezdeti nehézségek ellenére igazolja, hogy a vidék fejlesztéséhez az ehhez szükséges források hatékony felhasználásához elengedhetetlenül szükséges a helyi közösségek, a szakmai- és civil szervezetek cselekvő részt vállalása. Az elkövetkező időben a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat egyik meghatározó feladata, hogy minél szélesebb körben biztosítsa a Közös Agrárpolitika kialakításához szükséges információáramlást hazai és nemzetközi szinten. Megítélésem szerint a Hálózat Cselekvési Tervének megvalósítása - a szükség szerinti módosításokkal a továbbiakban is elősegíti a vidék térségeiben a közösségfejlesztést, az információáramlást és a tudáskapacitás bővítését; a társadalmi-, gazdasági-, kulturális együttműködést; a termelő ágazatok érdekérvényesítő, piac- és jövedelembefolyásoló képességét; a közjavak előállításának fölértékelődését; a vidék térségeiben a szemléletváltozást a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében; a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Budapest, 2010. május 26. Pásztohy András MNVH főtitkár 12