TÁVOLI TÁJAK ÉLŐVILÁGA ÉS AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZERE MUNKAFÜZET FELADATAINAK MAEGOLDÁSAI

TÁVOLI TÁJAK ÉLŐVILÁGA ÉS AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZERE MUNKAFÜZET FELADATAINAK MAEGOLDÁSAI (Raktári száma: RE01032/M/1) Mf. 3. old. 1.A) Északi sarkkör, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő 1.B) 1. trópusi: 1, 3, 5, 9 2. mérsékelt: 2, 7 3. hideg: 4, 6, 8, 10 Mf. 4. old. 2. 2, 3, 5, 6, 9 trópusi A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÖVEZETESSÉGE AZ ŐSERDŐK ÉLŐVILÁGA 3. szintek jellemző magassága: 10, 20, 30, 40, 50, 60 m szintek megnevezése: felső lombkorona, középső lombkorona, liánok, alsó lombkorona, cserjeszint, gyepszint 4. orchideák: 1, 2, 3, 5, 8 liánok: 2, 7, 9 (keretezés hiányzik) egyik növényre sem igaz: 4, 6, 10 5. bőgőmajom: szőrzetének színe fajonként különböző, végtagjai feltűnően hosszúak, fákon él, hosszú farkával kapaszkodva himbálózik az ágakon, hangját hanghólyagja felerősíti, ujjai végén lapos köröm van, csapatban él jaguár 6. rajzkiegészítés! A jaguár emlősökkel, madarakkal, hüllőkkel táplálkozik, zápfogának felülete tarajos. 7. anakonda: állkapcsa tágulékony, nincs méregfoga, ivadékait elevenen hozza a világra, hatalmas ereje van, táplálékát egészben nyeli le, tüdővel lélegzik, éjszaka vadászik, áldozatát összeroppantja, végtagjai nincsenek, nappal fára csavarodva pihen, emlősöket és madarakat zsákmányol, vedlik

vízisikló: sebesen siklik, pompásan úszik, lágy héjú tojásokat rak, halakra és békákra vadászik, száraz pikkelyeiről lepereg a víz mindkettőre igaz: állkapcsa tágulékony, nincs méregfoga, táplálékát egészben nyeli le, tüdővel lélegzik, végtagjai nincsenek, vedlik 8. rajzkiegészítés 9. rajzolás 10. A, A, B, A, A, D, C, C, B, B, D, B, B, D, A, D, A, D, C, C 11. rajzkiegészítés fejtor, potroh csáprágó 12. Az állat neve közönséges madárpók koronás keresztespók Élőhelye trópusi esőerdő lomberdő Mérete 18 cm a lábaival 1 1,5 cm Életmódja éjszakai ragadozó hálószövő Testrészei fejtor, potroh fejtor, potroh Tápláléka rovarok, kisebb kisebb repülő rovarok Hogyan szerzi meg a táplálékát? erős csáprágóival mérgével megbénítja, esetleg bepólyálja A SZAVANNÁK ÉLŐVILÁGA Mf. 9. old. 13. rajzolás 14. nem változik csökken csökken 15. esőerdő: 1, 3, 4. 6, 7 szavanna: 2, 5, 8 16. A) trópusi esőerdő, erdős szavanna, füves szavanna, sivatag B) 1, 8, 11, 2, 5, 6, 10 3, 7, 12 4, 9 csapadéktól 17. Az élőlény neve oroszlán csimpánz antilop Tápláléka ragadozó, főként patás mindenevő növényevő Zápfogának felülete tarajos gumós redős Egy zápfogának rajza rajz rajz rajz 18. rajzolás A zebrák páratlan ujjú patások, az antilopok páros ujjú patások. 19. antilop: tülkös szarvú, vadon élő, emlős, páros ujjú, kecses mozgású, növényevő, van közöttük őz méretű is, zápfogai redősek, patái vannak, kérődző, szemfogai nincsenek szarvasmarha: tülkös szarvú, háziasított, nagy testű, testtömege több száz kilogramm mindkettőre igaz: tülkös szarvú, emlős, páros ujjú, növényevő, zápfogai redősek, patái vannak, kérődző, szemfogai nincsenek

20. oroszlán: homokszínű, sárgásbarna, csak a hímnek van sörénye, alkonyatkor és éjszaka vadászik, főleg patás állatokat kedvel, falkában vadászik, az afrikai szavannán él 21. nílusi krokodil: testét szarupikkelyek, szarupajzsok, csontos pajzsok fedik, nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le, trópusi éghajlati övezetben él, testhőmérséklete változó, tojásait a Nap melege költi ki, lába rövid, ujjai között úszóhártya feszül, hosszú farka oldalról lapított, halakkal, vízimadarakkal táplálkozik, ragadozó oroszlán: fő tápláléka a növényevő patások húsa, trópusi éghajlati övezetben él, teste hajlékony, rugalmas, falkába verődve vadászik, zápfogainak felületes tarajos, farka végén bojt van, szőrzete homokszínű, ragadozó 22. bőgőmajmok: 2, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 13, 14 csimpánzok: 1, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 11, 13 23. 3, 1, 4, 2, 5, 6, 7, 10, 8, 12, 11, 13, 9, 4, 11 24. emlősök: 1, 5, 7, 8, 9, 10 madarak: 2, 3 hüllők: 6, 11 gerincesek madárpók Ez az állat a lábai alapján az ízeltlábúak közé tartozik. A SIVATAGOS TERÜLETEK ÉLŐVILÁGA Mf. 15. old. 25. rajzolás 26. a levegő páratartalma alacsony, az égbolton nincsenek felhők, élővilága szegényes, éjszaka fagypont alá is csökkenhet a hőmérséklet, az esős évszak nagyon rövid, a felszálló légáramlatok mentén alakul ki 27. homokba temetés gyors növekedés ritka csapadék gyors virágzás, raktározó szár alacsony páratartalom tövisekké alakult levelek, apró levelek 28. datolyapálma: sivatagi oázisokban él, termesztik, nagy termetű, összetett kis felületű levelek, termése édes, ragadós, külön porzós és termős egyedek, termő példányokhoz kell porzós, termését emberek fogyasztják 29. rajzolás 30. 2 ujja között bőrredő nem süpped, orrait be tudja zárni, táplálékra igénytelen, táplálékot púpjában, vizet gyomrában raktároz Mf. 17. old. 31. rajzolás A MEDITERRÁN TERÜLETEK ÉLŐVILÁGA 32. A leghidegebb hónap: december-január, 6-8 C, 100 mm A legmelegebb hónap: július-augusztus, 28 C, 1-2 mm A mediterrán területeken négy évszak van. A nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos.

33. a cserjék 2-3 méter magasra nőnek, egyes növények szőrös leveleikkel védekeznek a nyári szárazság ellen, a fák és a cserjék levelei kemények, fényesek, az aljnövényzet egyedei sok erős illatú olajat tartalmaznak trópusi esőerdő 34. rajzolás 35. a hímnek görbe szarva van, emlős, növényevő, hazánkba is betelepítették, eredeti hazája Korzika és Szardínia hegyvidéke, zápfoga redős felületű, az aljnövényzetet fogyasztja, párosujjú patás közönséges kaméleon 36. A mediterrán területekre nagyon sokféle állat vándorol a mérsékelt éghajlati övezetből. Ősszel sok olyan madár érkezik, amelyik nyáron nálunk költ. A LOMBERDŐK ÉLŐVILÁGA Mf. 19. old. 37. tölgyerdő: a növényzet lassan fejlődik, a fák lomja télen lehull, sok az aljnövényzet, ritkás, világos erdő, a talajon is nyílnak virágok, az erdőt néhány fafaj alkotja, a fásszárú növények két szintet alkotnak, a cserjeszintben fénykedvelő növények élnek esőerdő: egyes fái 60 méter magasra is megnőnek, a fák koronájában is sokféle növény él, a fák állandóan lombosak, örökzöldek, virágaik folytonosan nyílnak, nagyon sokféle fafaj él benne, a növényzet gyorsan nő, a lomkorona többszintű, sok növény a fák ágain kapaszkodik a magasba, sötét erdő, mivel a lombkorona többszörösen összezáródik 38. növények állatok 18 lombkoronaszint 9, 14, 15, 16, 17, 19, 20 10 cserjeszint 7, 9, 14, 15, 16, 17, 19, 20 1, 4,13 gyepszint 3, 5, 6, 7, 8, 11 2, 12 növényevők: 7, 8, 9, 15, 16 állatevők: 5, 11, 14, 17, 19, 20 mindenevők: 3, 6 39. Kialakulásának feltételei Növényzet Tengerszint feletti Jellemzői Évi csapadék (mm) magasság (m) örök hó 3000 felett moha, zuzmó alhavasi gyep ~ 1700 3000 kőszáli kecske, mormota törpe fenyves ~ 1500 1700 összefüggő növényzet fenyves ~ 1000 1500 gomba, moha bükkös ~ 500 1000 kora tavaszi virágok, majd gombák tölgyerdő ~ 0 500 gazdag aljnövényzet 40. rajzolás lomberdő: 2, 3, 4, 5, 9 füves puszta: 1, 6, 7, 8, 10 mindkettőre jellemző: 2

41. A napfény a füves pusztán N, mint a lomberdőkben. A levegő páratartalma a füves pusztán k, mint a lomberdők gyepszintjében. Az árnyék a füves pusztán k, mint a bükkerdőkben. Búvóhely az állatok számára a füves pusztán k, mint a tölgyerdőben. A szél a réten, füves pusztán N, mint a lomberdők cserjeszintjében. 42. Név Csapadék mennyisége Talaj Növények Állatok erdőssztyepp > 350-450 mm humuszban gazdag fű, tölgy, juhar őshonost kiirtották magasfüvű sztyepp 350-450 mm humuszban gazdag évelő füvek, sás, tulipán, álszint törpefüvű sztyepp < 350-450 mm tápanyagban árvalányhaj, szajga, taki, bölény szegény hagymás, gumós legszárazabb sztyeppváltozat < 350-450 mm szikes sótűrő, sziki üröm Mf. 24. old. 43. rajzolás A TAJGÁK ÉLŐVILÁGA 44. A tajga a Föld északi féltekéjén, a 50-60 szélességi körök mentén alakult ki. 45. a leghidegebb hónap: január, -50 C, ~10 mm a legmelegebb hónap: július, +15 C, ~40 mm 46. a legnagyobb 0 C alatti kevés nyáron kicsit több, télen hó, nem felvehető alacsony hőmérséklet, tűlevelek viaszbevonata fenyőerdő 47. csekély moha, ritkás gyep- és cserje, lombkorona 30-40 m zárt kevés vörösfenyő, nyír 48. 1, 2, 5, 6, 7, 8, 10 49. rajzolás 50. lucfenyő: örökzöld, toboza 10-20 cm hosszú, a rövid, egyesével álló levelei négyélűek vörösfenyő: levelei csomókban ülnek a száron, toboza 2 3 cm-es nyírfa

51. mókus a) metszőfog, b) zápfog gumós szemfog mindenevő 52. 3, 4, 5, 7, 9, 10 53. 54. Rajzolás 55. 1, 1, 2, 1, 2, 2, 1, 2, 1, 1, 2 56. siketfajd: teste: tömzsi, csőre: rövid, vastag, domború, lába: erős, rövid, az ujjakig tollas, tápláléka: fűlevél, rovarok, férgek, élőhelye: tajga, földön, éjjel fenyőfán A TUNDRÁK ÉS A SARKVIDÉKEK ÉLŐVILÁGA Mf. 29. old. 57. rajzolás É-Európa, É-Ázsia, É-Amerika, Jeges tengeri szigetek 58. 1, 3, 6, 9, 11 59. A rénszarvaszuzmó telepeiben 1. gombák és 2. moszatok élnek együtt. 1. megadják az alakját, felveszik a környezetből a tápanyagot 2. elkészítik a tápanyagot és a gombáknak is juttatnak belőle 60. szarvas: a, b, e, f, h, l, m, o rénszarvas: c, d, e, g, h, i, j, k, n 61. barnamedve jegesmedve barna fehéres tajga északi sarkkör, Jeges-tengeri szigetek mindenevő ragadozó gyűjt, fára mászik, halászik fókát, kúszva, úszva, lékeknél A TENGEREK ÉS A TENGERPARTOK ÉLŐVILÁGA Mf. 32. old. 62. felülről lefelé: 100, 200, 300, 400, 500 m 100 m: sok fény, 200 m: félhomály, 300-500 m: állandó sötétség alulról fölfelé: a hőmérséklet nő felülről lefelé: a nyomás nő 63. 1, 2, 4, 6 A többi állítás a szárazföldre vonatkozik. 64. lebegő életmód, növények és állatok (egysejtűek, rákok, férgek, medúzák) alkotják, mennyisége a víz oxigén- és széndioxid-tartalmától, ez a hőmérséklettől függ

65. mosdószivacs: űrbél, likacs szakállas medúza: űrbél, tapogatók csalánsejtekkel mosdószivacs mozgása: aljzathoz tapadnak szakállas medúza mozgása: rakétaszerűen 66. barnamoszat: 1, 3, 9, 13 szivacs: 4, 6, 10, 11, 15 kék cápa: 2, 5, 7, 8, 12, 14 67. C, A, C, D, A, B, C, B, B, A, D, D, D, B 68. 2, 3, 4, 5, 9, 10 69. rajzolás 70. C 71. fókák: szőrzetük testhez simuló, rövid, tömött, végtagjuk rövid, ujjaik megnyúltak, közöttük úszóhártya van, hátsó lábaik hátrafelé állnak, hátsó lábbal eveznek, szaporodási időszakban a szárazföldön tartózkodnak, ragadozók, szárazföldön születik 72. 1. heringsirály 2. nagy kárókatona 73. A) 73. B) 1. plankton: 4, 6 madarak: 5, 7 2. medúza halak: 3, 6 3. tonhal emlősök: 4, 8 4. óriásbálna 5. heringsirály 6. hering: 3, 4, 5, 7, 8 7. nagy kárókatona 8. elefántfóka AZ ÉLŐVILÁG ÉS KÖRNYEZETE Mf. 38. old. 74. fény, b) hőmérséklet, c) csapadék 75. Fény- Árnyék- Melegkedvelkedvelkedvelő Hideg- Nedvességkedvelkedvelő orchidea + + órásbálna + farkas + vörösfenyő + + szarvas + zebra + rénszarvaszuzmó + Szárazságtűrő jegesmedve + nílusi + + krokodil kökény + szajga + egypúpú teve + + árvalányhaj + medúza + + bőgőmajom + erdei pajzsika + + róka + éti csiga + + kaktusz +

76. táplálkozási lánc terület A) 6 17 1 lombos erdő B) 3 8 10 tajga C) 9 16 12 tundra D) 13 4 14 trópusi esőerdő E) 15 11 5 szavanna F) 18 7 2 tenger ÖSSZEFOGLALÁS Mf. 40. old. 77., 78 esőerdő: 3, 4, 25, 31, 32, 37, 38 szavanna: 1, 13, 21, 33, 34, 35, 36 tenger és partja: 1, 5, 23, 7, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 26, 39 tundra: 8, 12, 28 tajga: 2, 6, 10, 14, 22, 24, 27, 29, 30 lomberdő: 9, 40, 41, 42, 43, 44 79. Élőlény neve mosdószivacs kolibri zebra krokodil vörösfenyő majomkenyérfa hiúz rénszarvas zuzmó orchideák cápák antilop csimpánz rénszarvas nagy kárókatona mókus Élőhelye tenger esőerdő szavanna szavanna tajga szavanna tajga tundra esőerdő tenger szavanna szavanna tundra tengerpart tajga 80. bálna, rénszarvas, tigris, bőgőmajom, zebra, hiúz 81. Milyen a talaja? humuszban szegény tápanyagban gazdag tápanyagban szegény tápanyagban gazdag tápanyagban gazdag tápanyagban gazdag tápanyagban szegény tápanyagban szegény Miért? gyors barnulás, eső kimossa kevesebb eső szegényes növényzet dús növényzet dús növényzet, kevés eső dús növényzet, lassú barnulás hűvös, viasz nem engedi a barnulást sokáig fagyott

82. A hőmérséklet- és fényviszonyok ugyanúgy változnak az Egyenlítőtől északra haladva, mint a hegységekben felfelé, így hasonló övezetesség figyelhető meg az élővilágban is. 83. 5, 8, 12 AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZERE A RENDSZEREZÉS ALAPJAI Mf. 45. old. 1. 2. pl. Él-e Magyarországon: 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 pl. növényevő: 10, 11, 12, 13 3. b, e, f, c, d, a, g 4. Az élőlényeket hasonlóságuk és rokonságuk szerint rendszerezi a tudomány, mert az élőlények fejlődési sorokat alkotnak. 5. faj < törzs törzs > osztály osztály > faj 6. rajzolás 7. nitrogénkötés gyökérgümő lucerna lebontás elhalt szervezet letört ág savanyítás táplálék káposzta megbetegítés élő szervezet ember 8. ostor, örökítő anyag, sejtplazma, sejthártya, tok 9. 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256, 512, 1024, 2048, 4096, 8192, 16384 (2 14 ) 14:2=7 óra 10. örökítő anyag, sejtmag 11. növényekkel való rokonság: zöld színtest állatokkal való rokonság: sejtszáj, ostor, vörös szemfolt 12. 1. óriás amőba: sejthártya, sejtmag, emésztő űröcske 2. papucsállatka: lüktető űröcske, csilló, nagy sejtmag, emésztő űröcske, kis sejtmag 13. rajzolás 14. rajzolás GOMBÁK

Mf. 49. old. 15. rajzolás zöldessárga lapos kalap, fehér lemez, bocskor 16. csiperke: 4, 9, 10 galóca: 3, 6, 8, 12 mindkettő: 1, 2, 5, 7, 11, 13, 14 17. korhadéklakó lebontó élősködő betegségokozó együtt élő fákkal szövetkező 18. A, A, C, B, A, B, C, A, A C, A, B, B VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK Mf. 51. old. 19. B, C, D, A, C, C, B, B, A, A, C, B, C, D, C 20. rajzolás spóratartó, gyökérszerű szőrök 21. rajzolás levél, szár, gyökértörzs, gyökér 22. rajzolás gyökér, szár, hajtás, levél, spóratartó, föld alatti raktározó szár 23. C, C, B, D, A, C, A, B, C, A, D, C, D, B, B VIRÁGOS NÖVÉNYEK Mf. 54. old. 24. fás száruk van, hajtásos növények, gyökerük van, termésük toboz, szélbeporzásúak, magkezdeményeik szabadon fejlődnek, egylaki növények 25. 1. nyitvatermők 2. zárvatermők rajzolás hiányzik: magkezdemény 26. nyitvatermők: örökzöldek, termésük nincs, csak magvaik fejlődnek, mind fásszárúak, nincs zárt magházuk, magkezdeményük szabadon van zárvatermők: rovarokkal porzódnak, termésük van, lágyszárúak és fásszárúak, magkezdeményük zárt magházban helyezkedik el mindkettőre jellemző: széllel porzódnak, virágjuk van, hajtásuk van, szaporodásukhoz nincs szükség vízre 27. gyökér, 2. levél, 3. virág, 4. gyökér, 5. szár, 6. szár, 7. virág, 8. levél, 9. sziklevél, 10. sziklevél egyszikűek osztálya: 2, 4, 5, 7, 10 kétszikűek osztálya: 1, 3, 6, 8, 9

28. rajzolás kétszikű, egyszikű 29. C, B, A, C, B, D, C, A, D, A, B, A, D 30. Gyökér Szár Levél Virág Termés Moszatok - - - - - Mohák +, - +, - +, - - - Harasztok + + + - - Nyitvatermők + + + + - Zárvatermők + + + + + 31. Törzsnél nagyobb Törzs Osztály Faj csoport növények nyitvatermők sejtmag nélküliek baktériumok erjesztő baktériumok növények zárvatermők egyszikűek hóvirág gombák növények harasztok növények zárvatermők egyszikűek növények zárvatermők kétszikűek kocsányos tölgy növények nyitvatermők fenyők erdei fenyő növények zárvatermők kétszikűek gombák peronoszpóra növények zárvatermők kétszikűek kökény sejtmagvas egysejtűek ostorosmoszatok zöld szemesostoros növények zárvatermők kétszikűek réti boglárka gombák gyilkos galóca növények mohák növények harasztok páfrányok Mf. 58. old. TELEPES ÁLLATOK 32. 1. szivacsállatka: kivezető nyílás, külső sejtréteg, tű, galléros ostoros sejtek, űrbél 2. medúza: külső sejtréteg, belső sejtréteg, űrbél, tapogató 3. közös részük: űrbél 4. rajzolás 33. szivacsok: 3, 5, 11, 13 csalánozók: 1, 4, 7, 8, 10 közös tulajdonságok: 2, 6, 9, 12, 14 34. A, C, B, C, B, D, D, A, A, B, C, A, C, A, D D = moszatok

GERINCTELEN ÁLLATOK Mf. 60. old. 35. gyűrűsférgek 36. A), B) rajzolás A) gyűrűsférgek, puhatestűek B) gyűrűsférgek: 4, 6, 14, puhatestűek: 1, 5, 7, 8, 9, 13 C) mindkét állattörzsre jellemző: 2, 3, 10, 11, 12, 15 37. csigák: 1, 3, 4, 5, 9, 10, 11 kagylók: 2, 3, 6, 10, 12 törzs: puhatestűek 38. Faj Osztály Törzs Törzsnél nagyobb csoport mosdószivacs szivacs szakállas medúza csalánozók földigiliszta gyűrűsférgek férgek orvosi pióca gyűrűsférgek férgek tavikagyló kagylók puhatestűek éti csiga csigák puhatestűek 39. rajzolás májusi cserebogár: 1, 2, 4, 7, 11, 13, 17, 18 folyami rák: 5, 6, 8, 10, 12, 16, 19 koronás keresztespók: 6, 9, 15, 19 közös tulajdonság: 3, 14, 20 40. rajzolás fejlődési sorrend: 3, 1, 4, 2, 5 kifejlés rovarok 41. Rovarok Pókszabásúak Rákok fej-tor-potroh fejtor-potroh fejtor-potroh 3 pár 4 pár 5 pár légcső tüdő kopoltyú mindenféle ragadozók hulladékevők átalakulás átalakulás nélküli átalakulás nélküli 42. gyűrűsférgek törzse: bőrizomtömlő, testrészek hiánya, nincs láb, csupasz, nyálkás bőr, gyűrűkből, szelvényekből álló test ízeltlábúak törzse: kitin, fejlett érzékszervek, ízelt láb, szájszervek, testrészek, külső váz, gyűrűkből, szelvényekből álló test mindkét törzsre jellemző: gyűrűkből, szelvényekből álló test 43. kifejlés: 2, 4, 5, 7, 9, 11 rákok, pókok átváltozás: 3 rovarok teljes átalakulás: 1, 6, 8, 10 rovarok

GERINCES ÁLLATOK Mf. 65. old. 44. rajzolás úszáshoz szükséges 45. Osztály Fajok Tulajdonságok Halak 3, 4, 6, 8, 12 10, 15, 17, 20, 24, 26, 27 Kétéltűek 1, 5 13, 16, 19, 21, 23, 25, 26 Hüllők 2, 7, 9, 11 14, 18, 22, 26, 2 46. vízisikló Mindkét állat a hüllők osztályába és a gerincesek törzsébe tartozik. nílusi krokodil 47. A-B)-D) úszóláb:tőkésréce: 1, 8, kúszó:harkály: 7, kapirgáló:házityúk: 4, 5, markoló:egerészölyv: 2, 3, gázló:gólya: 6 C) rajzolás 48. hüllők: 2 madarak: 3 emlősök: 4 49. A, D, B, C, B, D, A, C, C, A, B, D D=kétéltűek kecskebéka, barna varangy 50. fog rajzának kiegészítése fog rajzának kiegészítése fog rajzának kiegészítése Táplálkozás ragadozó növényevő mindenevő A zápfog felülete tarajos redős gumós Állatfajok 2, 8, 10, 14, 16 1, 3, 7, 11, 15 4, 6, 9, 13, 17 5, 12, 18 rovarevők: 12, 18, plankton: 5 51. Törzsnél nagyobb csoport Törzs Osztály Faj A faj élőhelye gerincesek kétéltűek kecskebéka vízpart gerincesek emlősök puhatestűek kagylók tavi kagyló tó csalánozók gerincesek hüllők fürge gyík rét férgek sejtmagvas egysejtűek sejtmagvas egysejtűek gerinctelenek szivacsok mosdószivacs tenger gerincesek ízeltlábúak pókszabásúak közönséges madárpók esőerdő puhatestűek ízeltlábúak csigák rákok óriás amőba gerincesek madarak nagy fakopács tölgyerdő ízeltlábúak víz

ÖSSZEFOGLALÁS Mf. 70. old. 52. 1B, 2D, 3A, 4A, 5D, 6C, 7C, 8B, 9A, 10D, 11A, 12D, 13D, 14C, 15B, 16B, 17D, 18C, 19D, 20B, 21D, 22A, 23B, 24A, 25C, 26B, 27B, 28B, 29A, 30A 53. ostorosok, gerincesek, barnamoszatok, baktériumok, gyűrűsférgek, mohák, puhatestűek, harasztok, ízeltlábúak, nyitvatermők, zárvatermők 54. gyilkos galóca: 1, 3, 6, 10, 12 gombák, erdei pajzsika: 7, 13, 14, 16 harasztok, erdei fenyő: 2, 8, 11, 15 nyitvatermők, hóvirág: 4, 5, 9 zárvatermők 55. nem igaz állítások: A) MERT, a gombák növények B) A harasztok egyszerűbb testfelépítésűek, mint a mohák D) MERT a hüllők testhőmérséklete állandó E) A hüllők a halakból fejlődnek ki, MERT a kétéltűek ikrákkal szaporodnak F) MERT a férgek mind szárazföldi állatok 56. Növények Gombák Virág- 7, 11 Gerinctelenek talanok 15, 19, 22, 21, 33 Virágosak a) kétszikűek 10, 14, 28, 35, 27 b) egyszikűek 18, 34, 36 c) egyebek 3, 23, 24 zárvatermők törzse nyitvatermők törzse puhatestűek törzsének osztálya ízeltlábúak 57. gerinces emlős ragadozó legtöbb közös tulajdonságuk van 58. rajzolás sejtmag nélküliek hajtásos növények spórákkal szaporodnak szelvényezettek sejtmagvas egysejtűek Állatok Gerincesek d) csigák 31 halak 4, 37 e) kagylók 38 kétéltűek 13, 26 f) rovarok 32 hüllők 30 g) rákok 8 madarak 5, 20 g) pókszabásúak 9 emlősök 1, 2. 6, 12, 29, 16, 17, 2