Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4884)

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4884) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/4884. számú törvényjavaslathoz 1. A törvényjavaslat 1. alcíme a következő 1. -sal és 2. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. -a a következő c) e) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) c) kormányzati szektor egyenlege: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet alapján számított egyenleg, d) középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel, e) strukturális egyenleg: a kormányzati szektor gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege. 2. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 2. alcíme a következő 3/A. -sal egészül ki: 3/A. (1) A központi költségvetés tervezése során a kormányzati szektor egyenlegét az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni. (2) A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy a) összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, és b) annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 2. (1) bekezdés b) pontja szerint számított mértékének 3%-át. (3) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Annak érdekében, hogy az államadósság csökkentésével összefüggő szabályok ugyanazon törvényben kerüljenek megállapításra, a javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról

szóló törvényben helyezi el az államadósság-mutató számításával kapcsolatos fogalommeghatározásokat és a központi költségvetés tervezésére vonatkozó, a kormányzati szektor egyenlegének meghatározásával összefüggő követelményeket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény e rendelkezéseinek egyidejű hatályon kívül helyezésével. A javaslat a törvényjavaslat 1. -ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz. 2. A törvényjavaslat 1. alcíme a következő 2. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 2. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 5/A. -sal egészül ki: 5/A. (1) A Kormány évente legalább két alkalommal, az aktuális és a következő három évre vonatkozóan makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és azt, valamint annak módszertanát nyilvánosságra hozza. A 3/A. -ban és az Áht. 29. -a szerinti középtávú tervezésnek az így készült legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia. (2) Az (1) bekezdés szerinti makrogazdasági és költségvetési előrejelzést a Kormány a zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeli. Ha az értékelés alapján a tényleges makrogazdasági és költségvetési folyamatok az (1) bekezdés szerinti előrejelzéstől négy egymást követő évben lényegesen eltérnek, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzést alátámasztó módszereket, felvetéseket és vonatkozó paramétereket felül kell vizsgálni, és azt közzé kell tenni. (3) Az előrejelzések, a felülvizsgálat részletszabályait és a közzététel módját a Kormány rendeletben határozza meg. A javaslat a törvényjavaslat 1. -ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosításként a makrogazdasági és költségvetési előrejelzésre vonatkozó szabályokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény e rendelkezéseinek egyidejű hatályon kívül helyezésével a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben helyezi el. 3. A törvényjavaslat 1. alcíme a következő 3. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. (1) Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3/A. (2) bekezdés b) pontját és a 4. (2a) bekezdését nem kell alkalmazni. Ha az (1) bekezdés szerinti eset a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény 5. (1) bekezdése szerinti módosítása a 4. (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott érték teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul. A javaslat jogtechnikai módosítást tartalmaz, a normatartalom egységesítése érdekében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 5. (2) bekezdésének 2

hatályon kívül helyezése mellett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 7. -ában helyezi el a nemzetgazdasági tartós és jelentős visszaesése esetén alkalmazandó szabályokat. 4. A törvényjavaslat 3. -a a következők szerint módosul: 3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4/A. alcíme a következő 14/A. -sal egészül ki: 14/A. (1) Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat [a keletkezésétől számított 2 évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az államháztartásért felelős miniszter ezen időtartamon belül is engedélyezi, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.]megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből az adat keletkezésétől számított 2 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről Magyarország pénzügyi érdekeit és az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve az államháztartásért felelős miniszter dönt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott tájékoztatásra. (3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat ide nem értve az Áht. 22. (3) (5) bekezdése szerinti adatokat [a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az államháztartásért felelős miniszter ezen időtartamon belül is engedélyezi, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (6) bekezdésében foglalt elutasítási ok nem áll fenn.]megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi érdek mérlegelésével dönt. Szövegpontosító javaslat. 5. A törvényjavaslat 4. -a a következők szerint módosul: [4. (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 3

(2) A Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt, (1) bekezdés szerinti jövedelmet, a 39/A. (4) bekezdés c) pontja szerinti értékpapírok hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét a (4) bekezdés szerint személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli. A jövedelem után az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként, bruttó módon vallja be az állami adóhatóságnak. (2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A (2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a számlatulajdonos részére a Stabilitás Megtakarítási Számláról a számlavezető kifizetést ideértve a számlán található értékpapírok számláról történő kivonását is teljesít. Az adó alapja a kifizetett összeg, azzal, hogy kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. Az adó mértéke, ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő a) kevesebb, mint 1 év, az adóalap 20 százaléka, b) legalább 1 év, az adóalap 10 százaléka. ] 4. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. -a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) A 2015. július 1-je és 2016. július 1-je között a Stabilitási Megtakarítási Számlára befizetett összeget terhelő adó a) alapja a (4) bekezdés szerint kifizetett összeg 100%-a, b) mértéke a (2) bekezdéstől eltérően, ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő ba) kevesebb, mint 1 év, az adóalap 20 százaléka, bb) legalább 1 év, az adóalap 10 százaléka. A javaslat a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozóan tervezett új szabályozás elhagyására irányul azzal, hogy a generális szabályozás helyett kizárólag meghatározott ideig teszi lehetővé a Stabilitási Megtakarítási Számlára befizetett összegek tekintetében kedvezőbb adózási szabályok alkalmazását. 6. A törvényjavaslat 1. alcíme a következő 5. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 5. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg) e) a 3/A. szerinti feladatok végrehajtásának, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének módját. A javaslat felhatalmazást az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényből a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénybe helyezi át a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódó feladatok és a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályainak és azok közzétételének módjának 4

kormányrendeleti szinten történő meghatározására vonatkozó felhatalmazást. A javaslat a törvényjavaslat 1. -ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz. 7. A törvényjavaslat 6. -a elmarad, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: [6. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 14. alcímmel egészül ki: 14. Átmeneti rendelkezés 47. A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi törvénnyel megállapított 39/B. (2) és (4) bekezdését a 2015. július 1-jén és az azt követően nyitott Stabilitás Megtakarítási Számlával összefüggésben keletkező adókötelezettségére kell alkalmazni. ] A Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó módosító javaslathoz kapcsolódó jogtechnikai módosítás. 8. A törvényjavaslat 1. alcíme a következő 7. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 16. alcímmel egészül ki: 16. Az Európai Unió jogának való megfelelés 54. Az 1. d) e) pontja, a 3/A. és az 5/A. a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. A javaslat az Európai Unió jogának való megfeleléshez szükséges rendelkezést határozza meg. A javaslat a törvényjavaslat 1. -ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz. 9. A törvényjavaslat 8. -a a következők szerint módosul: 8. (1) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. (1) bekezdésében az az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően szövegrész. (2) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a) 3. (2) bekezdése, b) 5. (2) bekezdése. A javaslat egyrészről pontosító jellegű, emellett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény tervezett 7. (2) bekezdéséhez kapcsolódóan rendelkezik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 5. (2) bekezdésének 5

hatályon kívül helyezéséről, mivel az abban foglaltak tartalmilag a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 7. (2) bekezdésében kerülnek megállapításra. 10. A törvényjavaslat 9. -a a következők szerint módosul: 9 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) 3. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be, Jogtechnikai pontosítás. 11. A törvényjavaslat 27. -a következők szerint módosul: 27. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 1. 10. pontjában az a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével szövegrész helyébe az a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi fejezete szöveg, b) 5. (2) bekezdésében az A központi költségvetés többletének felhasználásáról, hiányának szövegrész helyébe az Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány szöveg, az a hiány szövegrész helyébe az a költségvetési hiány szöveg, c) 6. (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az alapján vállalt árfolyam-garanciából szövegrész helyébe a szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból szöveg, d) 9. a) pontjában a megszüntetése, szövegrész helyébe a megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását, szöveg, e) 9. -ában a gyakorlásának jogát szövegrész helyébe a gyakorlását szöveg, [e)]f) 9/A. (3) bekezdés nyitó szövegrészében az f) szövegrész helyébe az a) és f) szöveg, [f)]g) 9/A. (3) bekezdés a) pontjában a jogkört szövegrész helyébe a hatáskört szöveg, [g)]h) 9/A. (4) bekezdésében az az irányítási jogkör szövegrész helyébe az a 9. b) i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör szöveg, [h)]i) 10. (4a) bekezdésében a törvény, kormányrendelet szövegrész helyébe az az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet szöveg, [i)]j) 10. (5) bekezdésében a szerv feladatai szövegrész helyébe a szerv szervezetét, feladatai szöveg, [j)]k) 14. (1) bekezdésében a (fejezetrend) állapítja meg. szövegrész helyébe az állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek. szöveg, 6

l) 22. (3) bekezdés d) pontjában a kormányzati szektor egyenlegére és a strukturális egyenlegre szövegrész helyébe a kormányzati szektor Gst. 1. c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. e) pontja szerinti strukturális egyenlegre szöveg, [k)]m) 24. (3) bekezdésében a polgármester szövegrész helyébe a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, szöveg, [l)]n) 45. (1) bekezdésében a kijelölt, valamint az Nvt. 8. (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló szövegrész helyébe a kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. (7) bekezdése szerinti meghatalmazott szöveg, [m)]o) 50. (1) bekezdés nyitó szövegrészében a Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója szövegrész helyébe a Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki szöveg, [n)]p) 54/B. (1) bekezdés b) pontjában az a testület szövegrész helyébe az a testület megnevezésére, szöveg, [o)]q) 63. (1) bekezdés h) pontjában a közreműködnek, szövegrész helyébe a közreműködnek, és szöveg, r) 90. (3) bekezdés f) pontjában a 13. szerinti szövegrész helyébe a középtávú szöveg, [p)]s) 105. (3) bekezdésében a módosítására irányuló kérelem szövegrész helyébe a módosítása szöveg, [q)]t) 109. (1) bekezdés 4. pontjában a követelményeket szövegrész helyébe a követelményeket, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szervet szöveg, [r)]u) 109. (1) bekezdés 28. pontjában a miniszter irányítása szövegrész helyébe a miniszter által vezetett minisztérium, az irányítása szöveg, [s)]v) 109. (1) bekezdés 29. pontjában a miniszter irányítása szövegrész helyébe a miniszter által vezetett minisztériumról, az irányítása szöveg, [t)]w) 109. (1) bekezdés 39. pontjában a szabályait, szövegrész helyébe a szabályait, a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának elveit, szöveg, [u)]x) 109. (5) bekezdésében a kiadási szövegrészek helyébe a költségvetési kiadási szöveg, y) 112. -ában az a 13/A., a 13/B., a 22 24., a 29., a 29/A., a 40/A., a 46. alcím, a 90. (3) bekezdés f) pontja és (3a) bekezdése, valamint a 103. (4) bekezdése szövegrész helyébe az a 22 24., a 29., a 29/A., a 90. (3) bekezdés f) pontja és a 103. (4) bekezdése szöveg lép. A javaslat a törvényjavaslat 1. -ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz. 12. A törvényjavaslat 28. -a következők szerint módosul: 28. (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 9. b) pontjában az alapító okiratának kiadása, szövegrész, 7

b) 11. (7) bekezdésében az a megszüntető okirat közzétételére, szövegrész, c) 15. (7) bekezdésében az és az igazgatási szervek szövegrész, d) 45. (1) bekezdésében az a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényben szövegrész, [d)]e) 46. (3) bekezdésében az általános szövegrész[.], [e)]f) 50. (1) bekezdés c) pontjában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén szövegrész, [f)]g) 57. (3) bekezdésében a legkésőbb a költségvetési év október 15-éig szövegrész, h) 109. (1) bekezdés 3. pontjában az a 13. szerinti feladatok végrehajtásának, szövegrész és a, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének szövegrész. (2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a) 1. 13., 16. és 19. pontja, b) 13/A. -a, c) 13/B. -a, [a)]d) 15. (5) bekezdése, [b)]e) 23. (1) bekezdése, [c)]f) 28/A. (4) bekezdése, [d)]g) 63. (1) bekezdés i) pontja, h) 90. (3a) bekezdése, [e)]i) 104. (5) és (6) bekezdése, [f)]j) 105. (2) bekezdése, [g)]j) 105/A. (2) bekezdése, [h)]k) 105/B. (1) bekezdése, [i)]l) 109. (5) bekezdés a) pont aa) alpontja. A javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben megállapításra kerülő, az államadósság-mutató számításával kapcsolatos egyes rendelkezésekkel párhuzamosan, hatályon kívül helyezi az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ezzel megegyező tartalmú rendelkezéseit. A javaslat a törvényjavaslat 1. - ával és 2. -ával összefüggő jogtechnikai módosítást tartalmaz. 13. A törvényjavaslat 29 31. -a a következők szerint módosul: 29. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. -a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki: (10a) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejátékszervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek 8

során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden részt[ ]vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki. 30. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi. 31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30/A. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimum[ ]hányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában az állami adóhatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki. Nyelvhelyességi pontosítás. 14. A törvényjavaslat 37. -a a következők szerint módosul: 37. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1a) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi: a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,[ és] b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. (4a) bekezdésben meghatározott források felhasználásával, és c) kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül. A segélyügyletek mellett az Eximbank külgazdasági mandátuma kiegészült a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alapok létrehozásával, illetve az azokhoz történő csatlakozással. A segélyügyletek vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitelek nyújtásával, míg a nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmények által működtetett alapokban való részvétel a fejlesztési együttműködési célú projektek finanszírozásával járul hozzá a magyar exportőrök külpiaci terjeszkedésének elősegítéséhez. Erre a tevékenységi fajtára gyakorlati példa az IFC (International Finance Corporation), a Világbank-csoport magánszektorra szakosodott pénzügyi intézetével létrehozott Együttműködési Alap Trust Fund. A nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmények által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alapok mellett azonban a hasonló intézményi kör által 9

szponzorált tőkebefektetési alapok is láthatnak el hasonló funkciót: nemzetközi gazdaságfejlesztésre fordítható visszatérítendő források (tőkebefektetési típusú pénzügyi eszközök) felhasználásával (befektetési alapok- társaságok tevékenységén keresztül). Ezek a befektetések funkciójukat tekintve egyszerre szolgálnak fejlesztési célokat az adott országok célágazataiban, másrészről piaci alapon, magánbefektetői elven működnek, így olyan versenyképes projekteket finanszíroznak, amelyek képesek a növekedésre, pénzügyi értelemben fenntartható működésre, ezáltal megfelelő megtérülést biztosítanak a finanszírozó intézményeknek. A nemzetközi fejlesztési célokat szolgáló befektetési alapokhoz történő csatlakozás/azok létrehozatala rendszertanilag a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. (1a) pontja által szabályozott tevékenységi formákhoz köthető, mivel azonban nem segélyhitel, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában nyújt pénzügyi forrásokat a célországok gazdálkodó szervezeteinek, illetve intézményeinek, hanem hozammal megtérülő tőkebefektetéseken keresztül, indokolt, hogy a törvény ezen szakasza külön nevesítse kockázati- és magántőkealap alapításának vagy ahhoz tőkebefektetésen keresztül történő csatlakozásának lehetőségét. 15. A törvényjavaslat a következő 38. -sal egészül ki, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 38. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az ügyfél az Eximbank által folyósított kölcsönt más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az (1) bekezdésben meghatározott hitelcéloknak. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény jelenleg hatályos szabályai nem rendezik egyértelműen annak lehetőségét, hogy az Eximbank által folyósított kölcsönt az ügyfél a folyósításkor más pénzügyi intézménnyel szemben már fennálló kölcsönének törlesztésére is fordíthassa. Tekintettel arra, hogy ezen konstrukciók esetében nem egy külön termékről van szó, hanem valamely hitelkonstrukció keretében, az összes jogszabályi feltétel teljesítése mellett valósul meg a hitelkiváltás, javasolható annak egyértelmű törvényi rögzítése, hogy az Eximbank által nyújtott forrás meghatározott része felhasználható hitel kiváltására, ami ezáltal, mint hitelcél is megjelenhet. 16. A törvényjavaslat 10. alcíme a következők szerint módosul, egyidejűleg a további szerkezeti egységek számozása és az azokra vonatkozó merev hivatkozások értelemszerűen változnak: 10. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása 44. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként[, reklámközvetítőként] vagy reklám közzétevőjeként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, a 10

reklámközvetítésre, a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed ki. 45. (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. -a a következő h) és i) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) h) reklámközvetítés: reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklámszolgáltatási tevékenységet, i) reklámközvetítő: reklámközvetítést végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, (2) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. -a a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) s) médiahirdetésifelület-értékesítő: a reklám közzétevőjének megbízása alapján eljáró természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a reklám közzétevője nevében hirdetési felületet értékesít a reklámközvetítő, illetve a reklámozó felé. 46. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a következő 5/A [5/E]5/F. -sal egészül ki: 5/A. A reklámközvetítői szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 5/B. (1) [Ha a reklám közzétételére irányuló szolgáltatás vásárlása reklámközvetítőn keresztül történik, a]a reklámközvetítésre vonatkozó szerződést és a reklám közzétételére irányuló szerződést írásba kell foglalni. E törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül az elektronikus úton kötött szerződés abban az esetben is, ha azt a felek nem látták el elektronikus aláírással. (2) [A reklámközvetítő a reklámozó nevében a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésére nem jogosult.]a reklámközvetítő és a reklámozó a reklámközvetítésre vonatkozó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a reklámközvetítő képviseleti joga a reklám közzétételére irányuló szerződésnek a reklámozó nevében történő megkötésére, annak módosítására és a teljesítés elfogadására is kiterjed. (3) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő legkésőbb a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötését követő hónap utolsó napjáig [és ]a reklámozó felhívására beszámol a reklámozónak a reklám közzétételének körülményeiről. Ha a reklám terjesztési feltételeinek módosítására van szükség, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő előzetesen értesíti a reklámozót. A reklám terjesztési feltételeinek módosításához a reklámozó beleegyezése szükséges. A reklám közzétevője vagy a médiahirdetésifelület-értékesítő a végrehajtott változtatásokról beszámol a reklámozónak. (4) Ha a reklám közzétételére vonatkozó szerződés a reklámközvetítő közvetítésével került megkötésre, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a (3) bekezdés szerinti értesítési és beszámolási kötelezettségének a reklámközvetítő értesítésével vagy a reklámközvetítő számára történő beszámolással is eleget tehet. 11

(5) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő [köteles ]a szolgáltatásról kiállított számlát [közvetlenül a reklámozó]a vele a reklám közzétételére szerződő fél nevére [kiállítani]állítja ki. A számlán valamennyi alkalmazott árengedményt fel kell tüntetni. A pénzügyi teljesítés határideje a számla kézhezvételét követő harmincadik nap. [5/B]5/C. (1) A reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a reklámközvetítés során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve vagy közvetlenül a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül ajándékot, [árengedményt, kedvezményt,]a reklám közzétevőjétől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől kapott árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. (2) A kapott árengedményt a) a médiahirdetésifelület-értékesítő a reklámközvetítő és a reklámozó javára, b) a reklámközvetítő a reklámozó javára köteles teljes mértékben érvényesíteni. [(2)](3) A reklámközvetítő a reklámozótól díjra jogosult, amelynek mértéke a reklám közzétételi díjának 15%-a. [5/C]5/D. (1) Az a reklámszolgáltató, aki a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására ide nem értve a reklámközvetítést vonatkozó szolgáltatást nyújt, a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező személytől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. (2) Az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató és a reklámközvetítő köteles tájékoztatni az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét arról, ha a) a reklámszolgáltató, illetve a reklámközvetítő vagy a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdoni részesedéssel rendelkezik a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetben[,] vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőben vagy b) a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő rendelkezik tulajdoni részesedéssel az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban[,] vagy reklámközvetítőben. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a) annak a gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelületértékesítőnek a nevére, amelyben az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató, reklámközvetítő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy b) annak a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőnek a nevére, amely az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban, reklámközvetítőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és c) a tulajdoni részesedés mértékére. (4) A reklámközvetítő nem működhet közre olyan reklámközvetítői vagy reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésében, amelyben olyan médiahirdetésifelületértékesítő is közreműködik, amelyben a reklámközvetítő tulajdoni részesedéssel rendelkezik. [5/D]5/E. A reklámközvetítő nem minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti kereskedelmi ügynöknek. 12

[5/E]5/F. Az [5/B]5/C. és az [5/C]5/D. (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a fogyasztóvédelmi bírság összege az elért vagyoni előny tízszerese. A fogyasztóvédelmi bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a vagyoni előny jelentkezik. 47. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a következő 40. -sal egészül ki: 40. A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor fennálló szerződéseket legkésőbb 2015. szeptember 30-áig kell az e törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezései szerint módosítani. A módosító javaslat kiterjeszti a törvényjavaslat hatályát a médiahirdetésifelületértékesítőjére és pontosítja azt. A törvényjavaslat kiegészítése a médiahirdetésifelület-értékesítőjére vonatkozó rendelkezésekkel azért szükséges, mert a hirdetési- és reklámfelületek értékesítését gyakran nem a reklám közzétevője látja el, hanem az ő megbízása alapján eljáró értékesítőház (sales house). Ebben az esetben a médiahirdetésifelület-értékesítője és a reklámközvetítő, illetve a reklámozó között jön létre jogviszony, valamint az ún. bónuszt a médiahirdetésifelületértékesítője is jutathat a médiaügynökségek részére. A törvényjavaslat 45 46. -át erre tekintettel indokolt módosítani. A módosító javaslat kiegészíti a Reklámtörvény értelmező rendelkezéseit a médiahirdetésifelület-értékesítő fogalmával. A módosító javaslat megteremti a reklámközvetítői szerződésekre vonatkozó rendelkezések és a Ptk. összhangját. A módosító javaslat lehetővé teszi a reklámközvetítő számára a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötését és a teljesítés elfogadását, amennyiben a felek így állapodnak meg. A reklám közzétevőjét terhelő értesítési és beszámolási kötelezettséget, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat kiterjeszti a médiahirdetésifelület-értékesítőjére, valamint a számlázásra vonatkozó szabályokat módosítja arra tekintettel, hogy a reklámközvetítő is jogosult most már a reklám közzétételéről szóló szerződés megkötésére. Rögzítésre kerül, hogy a számla kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a szerződéskötő reklámközvetítő, illetve reklámozó a reklám közzétételi díját megfizetni. Az 5/B. módosításának célja, hogy a reklám közzétevője, illetve a médiahirdetésifelületértékesítője nyújthasson árengedményt a reklámközvetítőnek a reklám közzételi díjából azzal, hogy a reklámközvetítő köteles azt reklámozó vagy a reklámozó nevében eljáró reklámközvetítő felé teljes mértékben érvényesíteni. Kimondásra kerül, hogy a reklámközvetítő nem működhet közre olyan reklámszerződés létrejöttében, amely létrejöttében a tulajdonában álló médiahirdetésifelület-értékesítő eljár. 17. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvénynek a törvényjavaslat 39. (2) bekezdésével megállapítani tervezett 45/A. (2) bekezdés i) pont ib) alpontja a következők szerint módosul: [A megyei hatókörű városi múzeum a 37/A. -ban és a 42. (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően állami feladatai keretében: 13

muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként évente legalább kétszer módszertani műhelygyakorlatot szervez] ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjtemény[-]feldolgozási és digitalizálási tevékenység körében, Nyelvhelyességi pontosítás. 18. A törvényjavaslat 42. -a a következők szerint módosul: 42. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a) 45/A. (2) bekezdésében a múzeum szövegrész helyébe a múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően szöveg, b) 3. számú melléklet d) pontjában az az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szövegrész helyébe az a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár szöveg lép. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ összevonásával a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény hibásan tartalmazza az összevont költségvetési szerv elnevezését, a módosítás ennek pontosítására irányul. 19. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénynek a törvényjavaslat 53. -ával megállapítani tervezett 63. (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a következők szerint módosul: (3) A[z aktuális] központi költségvetés[i]ről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja: (...) Jogtechnikai pontosítás. 20. A törvényjavaslat 57. a) és b) pontja a következők szerint módosul: (A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény) a) 6. -ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/A. (2) bekezdését megállapító rendelkezése az amely legalább 15%-kal meghaladja szövegrész helyett az amely legalább 10%-kal meghaladja szöveggel, a kétheti átlagos szövegrész helyett a heti átlagos szöveggel, b) 7. -ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/E. (4) bekezdését megállapító 14

rendelkezése a dohánytermék-értékesítéséből származó teljes árbevételétől szövegrész helyett az által az adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi[-]ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől szöveggel, (lép hatályba.) Nyelvhelyességi és jogtechnikai pontosítás. 21. A törvényjavaslat III. Fejezete a következők szerint módosul: III. Fejezet Záró rendelkezések 19.Hatályba léptető rendelkezések 59. (1) Ez a törvény a (2) (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. [és a 6. ] 2015. július 1-jén lép hatályba. (3) A 29. 31., a 44. 46. e törvény kihirdetését követő [tizenötödik]tizenhatodik napon lép hatályba. (4) A 9., a 33., a 35., a 39. [43]41., a 42. a) pontja, a 43. és az 53. 2016. január 1-jén lép hatályba. 20. Az Európai Unió jogának való megfelelés 60. Az 1 3. a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Jogtechnikai pontosítás. 15