TARTALOMJEGYZÉK. Tartalomjegyzék 3

Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 11 I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)... 17 Bevezetés... 17 I/A. A krónikák kora (az 1400-as évek második feléig)... 19 I/B. A humanista országleírásoktól az első ásványtani útleírásokig (az 1400-as évek második felétől az 1700-es évek elejéig)... 21 I/B.1. Az oktatási és kutatási (gyűjteményi) háttér... 21 I/B.1.1. Oktatási intézményrendszer... 21 I/B.1.2. (Magán)gyűjtemények... 22 I/B.2. Ásványtani irodalom... 23 I/B.2.1. Humanista országleírások... 23 I/B.2.1.1. Ransanus: Epithoma rerum Hungararum... 23 I/B.2.1.2. Oláh: Hungaria... 25 I/B.2.1.3. Heltai: Krónika az magyaroknak dolgairól... 26 I/B.2.2. Követi jelentések és naplók... 26 I/B.2.3. Bányászati feljegyzések és könyvek... 27 I/B.2.4. Kalandorok és alkimisták feljegyzései... 30 I/B.2.5. Ásványtani útleírások... 34 I/B.2.6. Ásványgyűjteményi katalógusok... 36 I/B.2.7. Magyarországi természetbúvárok könyvei, cikkei és kéziratai... 37 I/B.2.8. Tankönyvek, disszertációk... 38 I/B.2.9. Enciklopedikus munkák... 40 I/B.2.10. Népszerűsítő és gyakorlati munkák... 40 I/C. A mineralógia útja a fizikától a természetrajzig; az első földtudományi könyvek megjelenése (az 1700-as évek elejétől az 1760/70-es évek fordulójáig)... 42 I/C.1. Oktatási, kutatási és gyűjteményi háttér... 43 I/C.1.1. Oktatás... 43 I/C.1.2. Ismeretterjesztés... 43 I/C.1.3. Tudományos társulatok, folyóiratok... 43 I/C.1.4. Gyűjtemények... 44 I/C.1.5. Nemzetközi kapcsolatok... 44 I/C.2. Az ásványtani irodalom...45 I/C.2.1. Tankönyvek, disszertációk... 45 I/C.2.2. Magyarországi természetbúvárok művei... 47 I/C.2.3. Néhány ásványtani vonatkozású jatrokémiai (orvos-vegyészeti) munka... 50 I/C.2.4. Összefoglaló munkák... 50 I/C.2.5. Külföldi utazók művei... 50 I/C.2.5.1. Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus... 50 I/C.2.5.2. Brückmann: Epistola itineraria és Magnalia Dei... 53 I/C.2.5.3. Montesquieu utazása... 54 I/C.2.6. Ásványgyűjteményi katalógusok... 55 II. A MAGYAR MINERALÓGIA TERMÉSZETRAJZI KORSZAKA ÉS AZ ELSŐ TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANOK PERIÓDUSA (az 1760/70-es évek fordulójától az 1840/50-es évek fordulójáig)...57 II.1. Nemzetközi kitekintés... 57 II.2. Az ásványtan hazai helyzete...58 II.2.1. A mineralógia viszonya a többi tudományhoz... 58

4 A magyar topografikus és leíró ásványtan története II.2.2. Az ásványtan és a földtudomány viszonya... 58 II.2.3. Kutatásmódszertani fejlődés a szűkebb értelemben vett ásványtanon belül... 61 II.3. Oktatási, kutatási és gyűjteményi háttér, illetve intézményrendszer... 63 II.3.1. Ismeretterjesztés...63 II.3.2. Közoktatás... 65 II.3.3. Felsőoktatás... 66 II.3.3.1. Felsőoktatási tankönyvek... 68 II.3.4. Magán- és közgyűjtemények... 69 II.3.5. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 70 II.3.5.1. Magyar Tudós Társaság (akadémia)... 71 II.3.5.2. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlése (MOTN)... 73 II.3.5.3. Királyi Magyar Természettudományi Társulat (KMTT)... 73 II.3.6. Nemzetközi kapcsolatok... 74 II.4. Az intézményekben működő tudományos iskolák, műhelyek... 74 II.4.1. Nagyszombati ( 1777), Budai (1777 84), majd Pesti Királyi Egyetem (1784 48). 74 II.4.2. Cs. Kir. Bányászati Akadémia (K. K. Bergakademie, 1770 1841); Cs. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Berg- und Forstakademie (1841 [67]), Selmecbánya... 75 II.4.3. Kolozsvári akadémia... 77 II.4.4. Magyar Nemzeti Múzeum... 77 II.5. Az ásványtani szerzők... 77 II.5.1. Az utolsó polihisztorok... 77 II.5.2. A természetrajzi irányzat képviselői... 78 II.5.3. A bányász-kohász csoport... 78 II.5.4. Vegyészek... 79 II.5.5. Ásványtani-földtani érdeklődésű műkedvelők... 79 II.6. Az ásványtani irodalom... 80 II.6.1. Szaknyelv... 80 II.6.2. Természetrajzi és bányászati útleírások, összefoglalók... 82 II.6.2.1. Born: Briefe über mineralogische Gegenstände... 83 II.6.2.2. Griselini: Versuch einer politischen und natürlichen Geschichte des Temeswarer Banats... 89 II.6.2.3. Ferber: Physikalisch-metallurgische Abhandlungen über die Gebirge und Bergwerk in Ungarn... 89 II.6.2.4. Piller Mitterpacher: Iter per Poseganam... 90 II.6.2.5. Hacquet... 91 II.6.2.6. Fichtel: Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen... 91 II.6.2.7. Kitaibel...93 II.6.2.8. Teleki: Egynehány hazai utazások leírása... 95 II.6.2.9. Townson: Travels in Hungary... 95 II.6.2.10. Esmark: Kurze Beschreibung einer mineralogischen Reise... 97 II.6.2.11. Benkő: Egy kis hazabéli utazás... 102 II.6.2.12. Clarke: Travels in various countries of Europe, Asia and Africa... 103 II.6.2.13. Sternberg és Becker... 103 II.6.2.14. Zipser és Jonas... 104 II.6.2.15. Beudant: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie etc.... 104 II.6.2.16. Pusch, Boué és Lill von Lilienbach... 105 II.6.3. Leíró és topografikus ásványtani cikkek és könyvek... 108 II.6.3.1. Új ásványok leírása... 108 II.6.3.2. Új adatok... 113 II.6.3.3. Topografikus ásványtani összefoglalások és lelőhelymonográfiák... 115

Tartalomjegyzék 5 II.6.3.3.1. Fridvaldszky: Minerologia magni principatus Transilvaniae... 116 II.6.3.3.2. Fichtel: Beytrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen... 121 II.6.3.3.3. Müller von Reichenstein: Mineralgeschichte der Goldbergwerke in dem Vöröschpataker Gebirge... 123 II.6.3.3.4. Stütz: Physikalisch-mineralogische Beschreibung des Gold- und Silber-Bergwerkes zu Szekerembe... 124 II.6.3.3.5. Arz: Agri sebesiensis... 124 II.6.3.3.6. Schönbauer: Minerae metallorum Hungariae et Transilvaniae... 124 II.6.3.3.7. Leonhard: Handbuch einer allgemeinen topographischen Mineralogie... 127 II.6.3.3.8. Zipser: Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungern... 127 II.6.3.3.9. Jonas: Ungerns Mineralreich... 129 II.6.3.3.10. Leonhard: Handwörterbuch der topographischen Mineralogie... 132 II.6.3.3.11. Ackner: Mineralogie Siebenbürgens... 132 II.6.4. Ásványrendszertanok, tankönyvek és disszertációk... 134 II.6.4.1. Fizikatankönyvek... 134 II.6.4.2. Scopoli és Piller művei... 135 II.6.4.3. Miller: Introductio in regnum minerale... 135 II.6.4.4. Molnár ásványtanai... 136 II.6.4.5. A korszak további ásványtani tankönyvei... 136 II.6.4.6. Disszertációk... 137 II.6.4.7. Benkő: Magyar minerologia... 137 II.6.4.8. Zay: Magyar mineralógia... 137 II.6.4.9. Wolny: Historiae naturalis elementa... 138 II.6.4.10. Estner: Versuch einer Mineralogie... 138 II.6.5. Ásványgyűjteményi katalógusok... 139 II.6.5.1. Hazai gyűjtemények katalógusai... 139 II.6.5.2. Born gyűjteményi katalógusai... 140 II.6.5.3. Egyéb külföldi gyűjteményi katalógusok... 141 III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)... 143 III.1. Nemzetközi kitekintés... 144 III.2. Az ásványtan hazai helyzete... 145 III.2.1. Általános helyzet... 145 III.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés; a leíró és topografikus ásványtanon kívüli területek áttekintése... 147 III.2.3. Szaknyelv... 150 III.3. Az oktatási, kutatási és gyűjteményi intézményrendszer... 151 III.3.1. Ismeretterjesztés... 151 III.3.2. Közoktatás... 152 III.3.3. Felsőoktatás... 154 III.3.3.1. Az egyetemi tankönyvek és szakkönyvek... 155 III.3.4. Kutatóintézetek... 155 III.3.5. Magán- és közgyűjtemények... 156 III.3.6. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 159 III.3.6.1. Magyar Tudós Társaság ( 1858), Magyar Tudományos Akadémia (1858 ). 159 III.3.6.2. Királyi Magyar Természettudományi Társulat (KMTT)... 160 III.3.6.3. Verein für siebenbürgische Landeskunde (1842 [1944]), Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften (1849 [1949])... 162 III.3.6.4. Magyarhoni Földtani Társulat (MFT)... 162

6 A magyar topografikus és leíró ásványtan története III.3.6.5. Erdélyi Múzeum-Egylet (később Egyesület) (1859 ); Orvos- Természettudományi Társulat (1876 83), Kolozsvár... 164 III.3.7. Nemzetközi kapcsolatok... 164 III.4. Az intézményekben működő tudományos iskolák és műhelyek... 165 III.4.1. Felsőoktatási intézmények... 165 III.4.1.1. Cs.-Kir. Pesti Egyetem (1849 1861); (1873-tól Budapesti) M. Kir. Tudományegyetem (1861 1921)... 165 III.4.1.2. Kolozsvári M. Kir. (1881-től Ferenc József) Tudományegyetem (1872 )... 166 III.4.1.3. Selmecbánya, Cs. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Bergund Forstakademie) ([1841] 1867), M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (1867 1904) majd Főiskola (1904 22, 1918-tól Sopronban)... 168 III.4.1.4. M. Kir. József Ipartanoda (1846 56), Politechnikum (1856 71), majd Műegyetem (1871-től)... 169 III.4.2. Kutatóintézetek... 170 III.4.2.1. Magyar Királyi Földtani Intézet (MKFI)... 170 III.4.3. Közgyűjtemények... 171 III.4.3.1. Magyar Nemzeti Múzeum (MNM)... 171 III.5. A leíró és topografikus ásványtan... 171 III.5.1. Általános helyzet... 171 III.5.2. Új fajok leírása és létezők revíziója... 174 III.5.3. Új előfordulások, új adatok leírása... 180 III.5.3.1. Az alapító atyák nemzedéke... 180 III.5.3.1.1. Pettkó János... 180 III.5.3.1.2. Szabó József... 180 III.5.3.1.3. Krenner József... 181 III.5.3.2. A második nemzedék... 182 III.5.3.2.1. A selmecbányai akadémia neveltjei... 182 III.5.3.2.2. Szabó József tanítványai (pesti, majd budapesti tudományegyetem)... 182 III.5.3.2.3. Krenner műegyetemi tanítványai... 184 III.5.3.2.4. Szabó és Schmidt tanítványai a budapesti tudományegyetemen... 187 III.5.3.2.5. Koch Antal tanítványai (Kolozsvár)... 189 III.5.3.3. A harmadik nemzedék... 189 III.5.3.3.1. Krenner tanítványai a budapesti tudományegyetemen... 189 III.5.3.3.2. Schmidt Sándor tanítványai... 191 III.5.3.3.3. Szádeczky Gyula tanítványai (kolozsvári tudományegyetem)... 192 III.5.3.3.4. Schafarzik Ferenc tanítványai (műegyetem)... 192 III.5.3.4. Az MKFI geológusai... 192 III.5.3.5. Ásványelemzők... 192 III.5.3.6. Fizikusok... 195 III.5.3.7. Műkedvelők... 195 III.5.3.8. Magyarországon huzamosabb ideig dolgozó külföldi szerzők... 195 III.5.4. Topografikus ásványtani összefoglalások... 196 III.5.4.1. Ércteleptani monográfiák... 196 III.5.4.1.1. Peters és Pošepný Rézbánya-monográfiái... 196 III.5.4.1.2. Cotta könyvei... 196 III.5.4.1.3. Inkey, Primics és Pálfy erdélyi-érchegységi művei... 197 III.5.4.1.4. Vasércbányászati monográfiák (Kerpely, Maderspach, Papp)... 199 III.5.4.2. Topografikus ásványtanok... 200 III.5.4.2.1. Bielz erdélyi ásványlistái... 201 III.5.4.2.2. Zepharovich: Mineralogisches Lexicon für das Kaiserthum Österreich... 202 III.5.4.2.3. Tóth: Magyarország ásványai... 202

Tartalomjegyzék 7 III.5.4.2.4. Koch: Erdély ásványainak kritikai átnézete... 204 III.5.4.2.5. Krenner: Magyarország ásványai egy el nem készült mű története... 205 IV. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA HATTYÚDALA (az 1910/20-as évek fordulójától az 1940/50-es évek fordulójáig)... 209 IV.1. Nemzetközi kitekintés... 210 IV.2. Az ásványtan hazai helyzete... 211 IV.2.1. Az ásványtannak és rokon tudományainak általános helyzete... 211 IV.2.2. Kutatásmódszertani és tematikai fejlődés (a leíró és topografikus ásványtanon kívüli kapcsolódó területek áttekintésével)... 211 IV.3. Az oktatási, kutatási és gyűjteményi intézményrendszer... 216 IV.3.1. Ismeretterjesztés... 216 IV.3.2. Közoktatás... 217 IV.3.3. Felsőoktatás... 217 IV.3.3.1. Egyetemi tankönyvek és szakkönyvek... 219 IV.3.4. Kutatóintézetek... 219 IV.3.5. Magán- és közgyűjtemények... 219 IV.3.6. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 220 IV.3.6.1. Magyar Tudományos Akadémia (MTA)... 220 IV.3.6.2. (1945-ig Királyi) Magyar Természettudományi Tásulat (KMTT / MTT)... 221 IV.3.6.3. Magyarhoni Földtani Társulat (MFT)... 221 IV.3.7. Nemzetközi kapcsolatok... 222 IV.4. Az intézményekben működő tudományos iskolák és műhelyek... 222 IV.4.1. Felsőoktatási intézmények... 222 IV.4.1.1. Budapesti M. Kir.Tudományegyetem ( 1921), Budapesti (1945-ig M. Kir.) Pázmány Péter Tudományegyetem (1921 50)... 222 IV.4.1.2. M. Kir Ferenc József Tudományegyetem (1920 21: Budapest, 1921 40: Szeged, 1940 45: Kolozsvár)... 224 IV.4.1.3. Debreceni (1921 45-ig M. Kir. Tisza István) Tudományegyetem... 224 IV.4.1.4. M. Kir. Horthy Miklós (1940 45), illetve 1945 után Szegedi Tudományegyetem... 225 IV.4.1.5. Sopron, M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola ( 1922), M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola (1922 34), (1945-ig M. Kir.) József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar (1934 49)... 225 IV.4.1.6. Budapest, (1945-ig M. Kir.) József Nádor Műegyetem (1934 48 közt Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)... 226 IV.4.2. Kutatóintézetek... 226 IV.4.2.1. Magyar Királyi (1946-tól Állami) Földtani Intézet... 226 IV.4.3. Közgyűjtemények... 227 IV.4.3.1. MNM Ásvány-Őslénytár ( 1939); Ásvány- és Kőzettár (1939 )... 227 IV.5. A leíró és topografikus ásványtan... 227 IV.5.1. Általános helyzet... 227 IV.5.2. Új fajok leírása és létezők revíziója... 227 IV.5.3. Új előfordulások, új adatok leírása... 229 IV.5.3.1. A pályájukat az előző korszakban kezdő nemzedékek képviselői... 230 IV.5.3.2. Mauritz tanítványai (budapesti tudományegyetem)... 233 IV.5.3.3. Mauritz és Koch tanítványai (budapesti tudományegyetem)... 238 IV.5.3.4. Schafarzik, majd Vendl tanítványai (műegyetem)... 239 IV.5.3.5. A szegedi és debreceni tudományegyetemek neveltjei... 239 IV.5.3.6. Vegyészek, ásványelemzők... 240 IV.5.3.7. Bányamérnökök... 240 IV.5.4. Topografikus ásványtani összefoglalások... 240

8 A magyar topografikus és leíró ásványtan története V. A TOPOGRAFIKUS ÉS LEÍRÓ ÁSVÁNYTAN FÖLDTANI KERETBEN (az 1940/50-es évek fordulójától az 1980-as évek közepéig)... 243 V.1. Nemzetközi kitekintés... 243 V.1.1. Az ásvány, mint kristályos anyag jellemezhetőségének változása... 243 V.1.2. A méretkorlátok megszűnése... 244 V.1.3. A kísérleti ásványtan... 244 V.1.4. Az ásványtan viszonya a rokon tudományokhoz... 245 V.2. Az ásványtan hazai helyzete... 245 V.2.1. Általános helyzet... 245 V.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés... 246 V.2.3. A leíró és topografikus ásványtanon kívüli területek áttekintése... 251 V.3. Az oktatási, kutatási és gyűjteményi infrastruktúra... 252 V.3.1. Ismeretterjesztés... 252 V.3.2. Közoktatás... 252 V.3.3. Felsőoktatás... 253 V.3.3.1. Egyetemi tankönyvek és szakkönyvek... 254 V.3.4. Kutatóintézetek... 255 V.3.4.1. Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI)... 255 V.3.4.2. Akadémiai kutatóintézetek... 256 V.3.4.3. Iparági és ipari kutatóintézetek, kutatóhelyek... 257 V.3.5. Magán- és közgyűjtemények... 257 V.3.6. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 259 V.3.6.1. Magyar Tudományos Akadémia (MTA)... 259 V.3.6.2. Magyar Természettudományi Társulat (MTT, 1952/53); Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT, 1952/53 58), Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT, 1958 )... 261 V.3.6.3. Magyarhoni (1950 62-ig Magyar) Földtani Társulat (MFT)... 262 V.3.6.4. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT)... 263 V.3.7. Nemzetközi kapcsolatok... 264 V.4. Az intézményekben működő tudományos iskolák és műhelyek... 265 V.4.1. Felsőoktatási intézmények... 265 V.4.1.1. Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem... 265 V.4.1.2. Debreceni (1952-től Kossuth Lajos) Tudományegyetem... 267 V.4.1.3. Szegedi (1962-től József Attila) Tudományegyetem... 268 V.4.1.4. Budapesti Műszaki Egyetem (1957 67: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem)... 268 V.4.1.5. (1952 56 között Rákosi Mátyás) Nehézipari Műszaki Egyetem, Sopron Miskolc, majd Miskolc... 269 V.4.1.6. Veszprémi Vegyipari Egyetem (1949-től, de 1951-ig még mint a BME Nehézvegyipari Kara)... 270 V.4.2. Kutatóintézetek... 270 V.4.2.1. Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI)... 270 V.4.2.2. MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (MTA GKL)... 270 V.4.2.3. További akadémiai kutatóintézetek... 271 V.4.2.4. Iparági és vállalati kutatóintézetek, laboratóriumok... 271 V.4.2.4.1. Iparági kutatóintézetek, laboratóriumok... 271 V.4.2.4.2. Vállalati kutatóintézetek, laboratóriumok... 271 V.4.3. Közgyűjtemények... 272 V.5. A leíró és topografikus ásványtan... 273 V.5.1. Általános helyzet... 273 V.5.2. Új fajok leírása és létezők revíziója... 274

Tartalomjegyzék 9 V.5.3. Új előfordulások, új adatok leírása... 277 V.5.3.1. Budapest, ELTE... 277 V.5.3.2. Debrecen, Tudományegyetem... 279 V.5.3.3. Szeged, Tudományegyetem... 280 V.5.3.4. Budapest, Műegyetem... 282 V.5.3.5. Veszprém, Vegyipari Egyetem... 282 V.5.3.6. MÁFI... 283 V.5.3.7. MTA GKL... 286 V.5.3.8. BKI Petrográfiai Osztály... 287 V.5.3.9. FKI, majd Aluterv-FKI... 287 V.5.3.10. BKV... 287 V.5.3.11. MÉV... 287 V.5.3.12. OÉÁ és jogelődjei... 288 V.5.3.13. Egyéb vállalatok, intézmények... 288 V.5.3.14. Természettudományi Múzeum (TTM)... 288 V.5.4. Topografikus ásványtani összefoglalások... 290 VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)... 295 VI.1. Nemzetközi kitekintés... 295 VI.2. Az ásványtan hazai helyzete... 297 VI.2.1. Általános helyzet... 297 VI.2.2. Kutatásmódszertani fejlődés... 297 VI.2.3. Új fejlemények a leíró és topografikus ásványtanon kívüli területeken... 300 VI.3. Az oktatási, kutatási és gyűjteményi intézményrendszer... 300 VI.3.1. Ismeretterjesztés... 300 VI.3.2. Közoktatás... 301 VI.3.3. Felsőoktatás... 302 VI.3.3.1. Egyetemi tankönyvek és egyéb szakkönyvek... 303 VI.3.4. Kutatóintézetek... 303 VI.3.4.1. MÁFI... 303 VI.3.4.2. Akadémiai kutatóintézetek... 304 VI.3.4.3. Iparági és ipari kutatóintézetek, kutatóhelyek... 305 VI.3.5. Magán- és közgyűjtemények... 305 VI.3.6. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 307 VI.3.6.1. Magyar Tudományos Akadémia (MTA)... 307 VI.3.6.2. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és Magyar Természettudományi Társulat (MTT)... 308 VI.3.6.3. Magyarhoni Földtani Társulat (MFT)... 308 VI.3.7. Nemzetközi kapcsolatok... 308 VI.4. Az intézményekben működő tudományos iskolák és műhelyek... 309 VI.4.1. Felsőoktatási intézmények... 309 VI.4.1.1. Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem... 309 VI.4.1.2. Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, 2000-től Debreceni Egyetem... 310 VI.4.1.3. Szegedi József Attila Tudományegyetem, 2000-től Szegedi Tudományegyetem... 311 VI.4.1.4. Budapesti Műszaki Egyetem, 2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem... 311 VI.4.1.5. Nehézipari Műszaki Egyetem, 1990-től Miskolci Egyetem... 311 VI.4.1.6. Veszprémi (1990-ig Vegyipari) Egyetem... 311 VI.4.2. Kutatóintézetek... 312 VI.4.2.1. Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI)... 312

10 A magyar topografikus és leíró ásványtan története VI.4.2.2. MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (MTA GKL)... 312 VI.4.2.3. Iparági és ipari kutatóintézetek, kutatóhelyek... 312 VI.4.3. Közgyűjtemények... 312 VI.5. A leíró és topografikus ásványtan... 313 VI.5.1. Általános helyzet... 313 VI.5.2. Új fajok leírása és létezők revíziója... 314 VI.5.3. Új előfordulások, új adatok leírása... 317 VI.5.3.1. Budapest, ELTE Ásványtani Tanszék... 317 VI.5.3.2. Budapest, ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék... 319 VI.5.3.3. Debrecen, Egyetem... 319 VI.5.3.4. Szeged, Egyetem... 319 VI.5.3.5. Veszprém, Egyetem... 319 VI.5.3.6. MÁFI... 320 VI.5.3.7. MTA GKL... 322 VI.5.3.8. MAT... 322 VI.5.3.9. MTM... 322 VI.5.3.10. HOM... 322 VI.5.3.11. Ásványgyűjtők hozzájárulása a hazai topografikus ásványtani irodalomhoz... 323 VI.5.4. Topografikus ásványtani összefoglalások... 325 VI.5.4.1. Önálló lelőhelymonográfiák... 325 VI.5.4.2. Magyarország ásványtani enciklopédiája egy félbemaradt próbálkozás... 325 VI.5.4.3. Újabb összefoglalások... 326 Chronology of the history of mineralogy in Hungary... 329 Figure captions... 341 FÜGGELÉKEK I. A magyar meteoritika történetének rövid áttekintése... 347 II. A mikromineralógiai vizsgálati módszer hazai alkalmazásának áttekintése (Thamóné Bozsó Edit)... 351 III. Talajásványtani és talaj-mikromorfológiai kutatások Magyarországon (Szendrei Géza)... 353 IV. A magyar ásványtan történetének kronológiája... 357 ADATTÁR I. Tudományos és ismeretterjesztő társulatok... 367 II. Tudományos intézmények... 372 III. Ásványtani cikkeket (is) közlő folyóiratok... 379 IV. Az először Magyarországról (illetve magyarországi szerző által külföldről) leírt ásványok.. 386 V. Életrajzi adatok (Szabó Tímea, Papp Gábor, Fehér Béla, Tóth Erzsébet)... 390 MUTATÓK I. A könyvben szereplő lelőhelyek jelenlegi neve (Szabó Tímea)... 421 II. Rövidítések... 426 III. Irodalomjegyzék... 427 IV. Személynévmutató... 433