ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ, VALAMINT EGYES KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRA A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. (7) bekezdés a)-e) pontjai rögzítik a szenátus összetételének törvényi kereteit, kötelező elveit, szabályait. Az Nftv. 115. (3) bekezdése szerint ha a törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg a törvény előírásainak, összetételét 2012. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani. (Az Nftv. vonatkozó szabályait az 1. sz. melléklet ismerteti.) Mind a rektori, mind az egyetemvezetői értekezlet egyetértett abban, hogy e körben tekintettel arra, hogy 2012 tavaszán egyébként is szenátusi választásokat kell tartani célszerű a hatályos SzMR rendelkezéseit még a tavasz folyamán módosítani, hogy a választások az előre tervezett időben, de már az új szabályok szerint legyenek lebonyolíthatóak. A szenátus mandátuma egyébként is szeptember 1. napján kezdődik, így ez az Nftv. hatályba lépésével is összhangban lenne. Az Nftv.-nek megfelelő összetétel kidolgozásakor a kiinduló pontot a status quo jelentette a következő szempontok figyelembe vétele mellett: az összetételben a karok képviseleténél az ELTE sok évtizedes hagyományai szerinti egyenlő számú tagot biztosító megoldás mellett a BTK és a TTK átall megfogalmazott kérést is figyelembe véve kerüljön az egyes karokat képviselők száma meghatározásra, a hallgatói képviselet aránya a törvényi maximumhoz közelítsen. A szakszervezeti delegált 1 főben meghatározása mellett a nem oktató-kutató dolgozók két fős képviseletének megtartása javasolt a 2006-ban kényszer-szülte doktori iskolai képviselet megszüntetése mellett. Az oktató-kutató képviselők arányának megnövekedése, valamint a nem oktató-kutatói dolgozók esetében a képviselői szám eleve nem a létszám nagyságát tükröző száma is alátámasztja a nem oktató-kutató dolgozók 2 fős képviseletének megőrzését. A dékánokkal történt egyeztetés alapján a javaslat bővíti a 2/3-os többséget igénylő kérdések körét. A javaslat ezen túlmenően néhány apróbb minisztériumi észrevételből fakadó korrekciót is tartalmaz (pl. tanácskozási jogú meghívottak köre, visszahívás szabályai). Mindezekre tekintettel a rektor az alábbi javaslatot teszi:
A szenátus létszáma 42 főben kerül meghatározására, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 28 választott és 12 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint: Választott képviselők: ÁJTK, BGGYK, IK, PPK, TáTK, TÓK 3 fő, összesen 18 fő (6 dékán, 12 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással) BTK, TTK 4 fő, összesen 8 fő (2 dékán, 6 külön választott oktatókutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással) 2 nem oktató-kutató képviselő Delegált képviselők: 10 hallgató 1 doktorandusz hallgató 1 szakszervezeti képviselő A hatályos és a lehetséges összetétel-megoldásokat a 2. sz. melléklet mutatja be. A normaszöveg-változás a 3. sz. mellékletben követhető nyomon. HATÁROZATI JAVASLAT 1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 59. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 59. (1) A Szenátus létszáma a jelen szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt 42 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A Szenátus 26 oktató-kutató tagját a karok a 61. -ban meghatározott módon választják (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 1 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. (7) A Szenátus 10 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja.
(9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 2. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 61. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 61. (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy a) az ÁJTK, a BGGyK, az IK, a TáTK és a TÓK 3-3 főt, b) a BTK és a TTK 4-4 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Két a BTK és a TTK esetében három személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két a BTK és a TTK esetében három személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két a BTK és a TTK esetében három-három jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus harmadik a BTK és a TTK esetében negyedik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 3. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 64. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 64. (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása négy évre szól.
(2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a doktorandusz önkormányzat által delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt visszahívással, (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 4. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 71. (3) bekezdés b) pontja kiegészül az alábbi két francia bekezdéssel: 71. (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: [ ] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával [ ] dönthet kar alapításáról, megszüntetéséről, módosíthatja az Szervezeti és Működési Rend Szenátus összetételére, hatáskörére, határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseit. 5. A jelen határozat elfogadását követően lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2012. szeptember 1. napjától megalakuló szenátusra, illetve annak megalakítására kell alkalmazni. 6. Az SzMR 62. 2012. augusztus 31. napján hatályát veszti. Budapest, 2012. március 29. Dr. Mezey Barna s.k. rektor
1. Szenátus összetételét tartalmazó törvényi szabályok Nftv. 12. (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai a rektor, gazdasági vezető kivételével választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, b) a hallgatói önkormányzat a 60. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet,
2. Szenátus összetételének áttekintő táblázata A szenátus HATÁLYOS JAVASLAT összlétszáma 33 42 hivatalbóli tagok 1 2 oktató-kutatók 16 (dékán + 1) 26 ÁJTK, BGGYK, IK, PPK TÁTK, TÓK (dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) BTK, TTK (dékán + 2 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) nem oktató-kutató 2 2 szakszervezet 2 1 doktori iskolák 1 0 EHÖK 11 (benne EHÖK elnök és doktorandusz is) (1/3) 10 (benne EHÖK elnök is) (23,8%) doktorandusz képv. - 1
3. Szenátus összetételének szabályzatmódosítása Ssz. Eredeti szöveg Módosítási javaslat 1. 59. (1) A Szenátus létszáma 33 fő. A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (2) A Szenátus 16 oktató-kutató tagját a karok a 61. -ban meghatározott módon választják (3) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (4) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. (5) Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja. (7) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (8) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a gazdasági főigazgatót, c) a rektorhelyetteseket, d) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, e) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, f) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, g) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét és h) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét. (9) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 2. 61. (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Egy személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. 59. (1) A Szenátus létszáma 33 fő a jelen szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt 42 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A Szenátus 16 26 oktató-kutató tagját a karok a 61. - ban meghatározott módon választják (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 2 1 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján választja. Az Egyetemen működő doktori iskolák 1 képviselőjét a 62. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (7) A Szenátus 11 10 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot és egy doktori képzésben részt vevő tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon választja delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, a gazdasági főigazgatót b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 61. (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 2-2 főt a) az ÁJTK, a BGGyK, az IK, a TáTK és a TÓK 3-3 főt, b) a BTK és a TTK 4-4 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Egy Két a BTK és a TTK esetében három személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két a BTK és a TTK esetében három személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két a BTK és a TTK esetében háromhárom jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a
(3) A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus másik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 6. 62. (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. (2) A rektor a Szenátus tagjai megválasztásának kiírása alkalmával felhívja az Egyetemen működő doktori iskolák vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a doktori iskola megválassza azokat a küldötteket, akik a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezletén részt vesznek. Egyidejűleg közli a választó értekezlet időpontját. (3) Doktori iskolánként egy küldöttet kell választani. Küldött csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a doktori iskolában működő személy lehet. (4) A küldöttet a doktori iskola bármely közalkalmazott tagja jelölheti, a szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlevők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (5) A szavazólapra felvett küldött-jelöltek közül a küldöttet (küldötteket) titkos szavazással kell megválasztani. Küldött az lesz, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. (6) A szenátusi tag választó értekezlet akkor határozatképes, ha a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van. (7) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjára az értekezlet tagjai a jelenlévő küldöttek közül tehetnek javaslatot. A szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlévők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (8) A szavazólapra felvett jelöltek közül Szenátus tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Szenátus tagja az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. (9) A jelen szakaszban meghatározott választás megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel. 3. 64. (1) A Szenátus választott tagjainak megbízatása a Szenátus kari vezető-tagja kivételével három évre szól. A Szenátus kari vezető tagjának megbízatása a kari vezetői megbízatás idejével esik egybe. (2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus másik harmadik a BTK és a TTK esetében negyedik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 62. (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. (2) A rektor a Szenátus tagjai megválasztásának kiírása alkalmával felhívja az Egyetemen működő doktori iskolák vezetőit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a doktori iskola megválassza azokat a küldötteket, akik a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezletén részt vesznek. Egyidejűleg közli a választó értekezlet időpontját. (3) Doktori iskolánként egy küldöttet kell választani. Küldött csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a doktori iskolában működő személy lehet. (4) A küldöttet a doktori iskola bármely közalkalmazott tagja jelölheti, a szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlevők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (5) A szavazólapra felvett küldött-jelöltek közül a küldöttet (küldötteket) titkos szavazással kell megválasztani. Küldött az lesz, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. (6) A szenátusi tag választó értekezlet akkor határozatképes, ha a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van. (7) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjára az értekezlet tagjai a jelenlévő küldöttek közül tehetnek javaslatot. A szavazólapra azt a jelöltet kell felvenni, aki a jelenlévők egyszerű szótöbbségű támogatását megszerezte és a jelölést elfogadta. (8) A szavazólapra felvett jelöltek közül Szenátus tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Szenátus tagja az a jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. (9) A jelen szakaszban meghatározott választás megszervezéséért és lebonyolításáért a főtitkár felel. 64. (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása a Szenátus kari vezető-tagja kivételével három négy évre szól. (2) A szakszervezet által választott tagok mandátuma három évre, az Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a
választott tagok megbízatása egy évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. (6) bek.], e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik. (7) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 4. 71. (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: [...] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását, rangsorolja az egyetemi tanári pályázatokat, engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését; [...] doktorandusz önkormányzat által választott delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt szenátusi intézkedéssel, visszahívással, d) a jelen Szabályzat erejénél fogva [64. (6) bek.], e) a tag halálával. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag neki fel nem róható okból legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a tagságát a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával megszüntetheti kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a tag neki felróható okból legalább három egymást követő ülésen nem vesz részt a Szenátus munkájában, szenátusi tagsága a jelen Szabályzat erejénél fogva a harmadik ülést követő napon megszűnik. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés b)-e) c)-e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 71. (3) A Szenátus határozatait a jelenlevő tagok egyszerű többségével (az érvényes szavazatok több mint fele) hozza meg, kivéve a törvényben előírt következő eseteket: [ ] b) a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását, rangsorolja az egyetemi tanári pályázatokat, engedélyezheti magasabb vezetői megbízás időtartama egy részének a hatvanötödik életév betöltését követő kitöltését; dönthet kar alapításáról, megszüntetéséről, módosíthatja az Szervezeti és Működési Rend Szenátus összetételére, hatáskörére, határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseit. [...]