Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a november 26-i rendkívüli ülésen meghozott határozatai. Határozatok tára

Átírás

1 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának a november 26-i rendkívüli ülésen meghozott határozatai Határozatok tára CCXII/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szenátus összetételének módosítására irányuló előterjesztés A változatának elvetéséről CCXIII/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szenátus összetételének módosítására irányuló előterjesztés B változatának támogatásáról és ezzel összefüggésben a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend módosításáról CCXIV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend rektorhelyettesekre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítéséről CCXV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról CCXVI/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyása tárgyában * * * Az egyes érdemi és ügyrendi határozatok, bejelentések, kérdések és válaszok 1. Napirend előtt Mezey Barna rektor bejelentette, hogy november 18-án, 84 éves korában elhunyt Gordosné Dr. Szabó Anna, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola közötti főigazgatója, tanszékvezető főiskolai tanár. A Szenátus egyperces néma felállással adózott emlékének. 2. Ugyancsak napirend előtt Mezey Barna rektor jelezte a Szenátus részére, hogy Kalina Gergely elnök (EHÖK) tájékoztatta az egyetem vezetését, hogy az EHÖK küldöttgyűlése által delegált szenátusi tag mandátuma november 7. napján lejárt, új tag delegálása folyamatban van, addig a hallgatói frakció 10 fővel vesz részt a szenátusi munkában. 3. Szintén napirend előtt Mezey Barna rektor tájékoztatta a Szenátust, hogy Kalina Gergely bejelentette: az IK HÖK Küldöttgyűlése Kiss Ádámot, a PPK HÖK Küldöttgyűlése Verderber Évát választotta a kari részönkormányzat elnökévé. 4. Ezt követően Hartyándi Mátyás jelezte, hogy sajnálja, hogy mandátuma hiányában nem vehet részt szavazati joggal az ülésen, egyúttal jelezte, hogy szerencsés és szükséges lett volna az EHÖK Küldöttgyűlését összehívni részben a szenátusi tag delegálása, részben az Alapszabály tárgyában. 5. A Szenátus a kiküldött napirendet 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. 1

2 6. A Szenátus Mezey Barna rektor előterjesztésére Tausz Katalin dékán (TáTK) 1, Hunyady György (PPK), Rónay Zoltán főtitkár, Király Miklós dékán (ÁJTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Surján Péter dékán (TTK), Majtényi Balázs (TáTK), Oláh Attila dékán (PPK), Zászkaliczky Péter dékán (BGGyK), Benczúr András (IK), Horváth Zoltán dékán (IK), Mikonya György dékán (TÓK), Keszei Ernő (TTK), Fábri György rektorhelyettes, Kalina Gergely elnök (EHÖK) hozzászólásával megtárgyalta a Szenátus összetételének Nftv. szerinti módosítása c. előterjesztést (1. sz. melléklet). A napirend tárgyalásának kezdetén figyelemmel a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvényben írt határidőre a Szenátus 29 igen szavazattal, 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy eredménytelen szavazás esetén az ülésen újra kell szavazni az előterjesztés tárgyában. A napirend tárgyalását és a módosító indítvány tárgyában történő szavazást követően a Szenátus a következő határozatokat hozta: 15 igen szavazattal, 16 ellenében, 1 tartózkodás mellett CCXII/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szenátus összetételének módosítására irányuló előterjesztés A változatának elvetéséről. 17 igen szavazattal, 14 ellenében, tartózkodás nélkül CCXIII/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szenátus összetételének módosítására irányuló előterjesztés B változatának támogatásáról és ezzel összefüggésben a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend módosításáról (2. sz. melléklet). 7. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Surján Péter dékán (TTK) hozzászólásával 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta a CCXIV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend rektorhelyettesekre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítéséről (3. sz. melléklet). 8. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, vita nélkül 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta a CCXV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Államés Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról (4. sz. melléklet). 9. A Szenátus Rónay Zoltán főtitkár előterjesztésére, Garbai Ádám elnök (BTK HÖK), Kalina Gergely elnök (EHÖK), Surján Péter dékán (TTK), Király Miklós dékán (ÁJTK), Tausz Katalin dékán (TáTK), Keszei Ernő (TTK), Dezső Tamás dékán (BTK), Juhászné Huszty Katalin gazdasági főigazgató, Bubla Áron elnök (ÁJTK HÖK), Horváth László igazgató (Eötvös Collegium, FDSz képviselője) hozzászólásával 14 igen szavazattal, 2 ellenében, 13 tartózkodás mellett meghozta a CCXVI/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozatát az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyása tárgyában, megtagadva ezzel az előterjesztett Alapszabály-módosítás jóváhagyását. (5. sz. melléklet). 10. Az Egyebek között Mezey Barna rektor az alábbi bejelentéseket tette: L Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért pályázatán három tehetséges kutatónő vehette át az elismerést, köztük Mátyus Edit, a TTK Kémiai Intézet Molekulaszerkezet és Dinamika Laboratórium tudományos munkatársa. 1 Módosító indítványa arra irányult, hogy a 62. (1) bekezdésében a Külön-külön szenátusi tag választó értekezletet kell szervezni kezdetű szövegrész kerüljön törlésre, amelyet a Szenátus 5 igen szavazattal, 17 ellenében, 10 tartózkodás mellett elvetett. 2

3 Az Magyar Tudomány Ünnepe nyitórendezvényén előadást tartott Erdei Anna, a Richter Gedeon Részvénytársaság és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Mező Gábor, az MTA doktora, az ELTE-MTA Peptidkémiai Kutatócsoportja tudományos tanácsadója vehette át. Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült Kacskovics Imre egyetemi docens, a TTK Immunológia Tanszékének egyetemi docense. A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szent István Egyetem rektora által aláírt együttműködés értelmében létrejött az önálló, integritásukat megőrző intézmények közötti együttműködések rendszerszerűvé fejlesztéséhez kereteket kínáló Budapesti Egyetemi Fórum. Ismertette a HVG-ben megjelent felsőoktatási rangsort. Elindult a Neptun, az ELTE Elektronikus Tanulmányi és Hallgatói Ügykezelő Rendszere. Az Ernst & Young Az Év Ifjú Adószakembere 2012 nemzetközi verseny bostoni döntőjét ELTE-s diák, az ÁJTK végzős hallgatója Osikovicz Edit Ágnes nyerte. Az egy éve váratlanul elhunyt Alföldy Géza ókortörténész, a Heidelbergi Egyetem professor emeritusa, egyetemünk díszdoktora hatalmas, főként a római kori epigraphia tudományágat felölelő könyvtárát alma materére, a BTK Régészettudományi Intézetre hagyta. A 100 legjobb magyar középiskola című, a kompetenciamérés, az érettségik és a tanulmányi versenyek eredményeiből összeállított kiadvány szerint a harmadik helyet szerezte meg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma, amely az előző kötet szerint még a hetedik volt. Az elmúlt Szenátus óta megérkezett a zárolás összege: 874 millió forint. Az ELTE, a BME és az NSK közös vagyonkezelésében lévő Bogdánfy úti sportingatlan NSK vagyonkezelésébe kerülésével egyetértő kormányhatározatot követő első érdemi egyeztetésre került sor november 13-án. Az ELTE-n tett látogatást a Baden Würtenberg tartomány kormánydelegációja, a Dunai Sváb Intézettel együttműködési megállapodás került aláírásra. 11. Szintén az Egyebek között Mikonya György bejelentette, hogy a határon túli tanítóképző intézmények egyfajta koordináló intézménnyé kérték fel a TÓK-ot. Budapest, november 26. Hitelesítő:.. dr. Rónay Zoltán főtitkár a Szenátus titkára 3 Dr. Mezey Barna rektor a Szenátus elnöke

4 A szenátus összetételére irányadó és kapcsolódó szabályok módosítása tárgyú előterjesztés 1. sz. melléklet A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. (7) bekezdés a)-e) pontjai rögzítik a szenátus összetételének törvényi kereteit, kötelező elveit, szabályait. Az Nftv (3) bekezdése szerint ha a törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg a törvény előírásainak, összetételét december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani. (Az Nftv. vonatkozó szabályait az 1. sz. melléklet ismerteti.) E körben tekintettel arra, hogy 2012 tavaszán egyébként is szenátusi választásokat kell tartani célszerűnek tűnt a hatályos SzMR rendelkezéseit még a tavasz folyamán módosítani, hogy a választások az előre tervezett időben, de már az új szabályok szerint legyenek lebonyolíthatóak. A szenátus mandátuma egyébként is szeptember 1. napján kezdődik, így ez az Nftv. hatályba lépésével is összhangban lenne. Az erre irányadó rektori előterjesztést a hat kar az előterjesztés érdemét érintő módosítást megfogalmazva lényegében nem támogatta, egy kar módosítás nélkül támogatta. Egy kar az előterjesztés rektori visszavonására tekintettel már nem tárgyalta az előterjesztést. Tekintettel arra, hogy az Intézményfejlesztési Terv fenntartó által is preferált szempontjai lényeges elemeiben érinthetik az egyetemi szerkezetet, ezért a kérdés rendezésének elnapolása vált indokolttá. Mivel tavasszal csak december 31-ig működtethető összetételű szenátus választására lett volna mód, nem maradt más lehetőség a kialakult helyzet rendezésére, mint a hivatalban lévő szenátus mandátumának december 31-ig történő meghosszabbítása, amelyről a Szenátus határozott is [XCI/2012. (V. 21.) Szen. sz. határozat a Szenátus mandátumának meghosszabbításáról]. Mivel december 31. napjáig mindenképpen meg kell alakítani az Nftv.-nek megfelelő összetételű szenátust, ezért az irányadó szabályokat legkésőbb a november 30-ig megtartandó szenátusi ülésen rögzíteni kell, ehhez a címzett testületek ismételt álláspontja szükséges. A Szenátus az előterjesztést a november 26-i rendkívüli ülésén tárgyalja. A többkörös egyeztetést követően az Egyetemvezetői Értekezlet véleményének megismerése után a rektor két javaslatot terjeszt elő. Az egyik javaslatot az egyetem főtitkára, a másik javaslatot a korábban már kari tanácsok előtt szereplő rektori javaslat továbbfejlesztéseként az ÁJTK, a BTK és a TTK dékánjai együttesen nyújtották be. Az előterjesztés és a határozati javaslat rész a csatolt dokumentumban olvasható. 4

5 A szenátus összetételére irányadó és kapcsolódó szabályok módosítása tárgyú előterjesztés melléklete I. HATÁROZATI JAVASLAT 1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 59. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 59. (1) A Szenátus létszáma a jelen Szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt A javaslat: 44 fő. B javaslat: 45 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A javaslat: A Szenátus 26 oktató-kutató tagját a karok a okban meghatározott módon választják. B javaslat: A Szenátus 27 oktató-kutató tagját a karok a okban meghatározott módon választják. (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján delegálja. (7) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 2. Az SzMR 60. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal kiegészül egy új (6) bekezdéssel: 60. (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok delegálásáról. ( ) (6) Nem lehet a Szenátus tagja, akivel szemben jogszabály összeférhetetlenséget állapít meg. 3. Az SzMR 61. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 61. (1) A javaslat: A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy minden kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében. B javaslat: A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy a BTK és a TTK 4-4, a többi kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében. A javaslat: (2) Két személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti 5

6 jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. B javaslat: (2) Két a BTK és a TTK esetében három személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két a BTK és a TTK esetében három személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. A javaslat: (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. B javaslat: (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az, illetve a BTK és a TTK esetében az a két személy lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A javaslat: (4) A Szenátus harmadik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). B javaslat: (4) A Szenátus harmadik a BTK és a TTK esetében negyedik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 4. Az SzMR 62. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: A javaslat: 62. (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagjait a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. Külön-külön szenátusi tag választó értekezletet kell szervezni a) a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen, illetve b) a műszaki tudományok, természettudományok tudományterületen működő doktori iskolák számára. B javaslat: 62. (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. 6

7 5. Az SzMR 64. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 64. (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása négy évre szól. (2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat által delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt visszahívással, f) a 60. (6) bekezdése szerinti összeférhetetlenség bekövetkezésével. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés c) e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 6. A jelen határozat elfogadását követően lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a január 1. napjától megalakuló szenátusra, illetve annak megalakítására kell alkalmazni. II. A javaslat: A szenátus létszáma 44 főre módosul, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 29 választott és 13 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint: Választott képviselők: karonként 3 fő, összesen 24 fő (8 dékán, 16 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással) a doktori iskolák 2 képviselője úgy, hogy 1 képviselőt a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen működő, 1 képviselőt pedig a műszaki tudományok, természettudományok tudományterületen működő doktori iskolák képviselői választanak 2 nem oktató-kutató képviselő 7

8 Delegált képviselők: 11 hallgató 1 doktorandusz hallgató 2 szakszervezeti képviselő B javaslat: A szenátus létszáma 45 főre módosul, amely a 2 törvény erejénél fogva (hivatalból) tag (az elnök rektor és a gazdasági főigazgató) mellett 30 választott és 13 delegált képviselőből áll, az alábbiak szerint: Választott képviselők: karonként 3 fő, a BTK és a TTK részéről 4 fő, összesen 26 fő (8 dékán, 18 külön választott oktató-kutató, akik közül karonként 1 fő oktató képviselő nem rendelkezik vezetői megbízással) Delegált képviselők: 11 hallgató a doktori iskolák 1 képviselője 2 nem oktató-kutató képviselő 1 doktorandusz hallgató 2 szakszervezeti képviselő III. Szenátus összetételét tartalmazó törvényi szabályok Nftv. 12. (7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai a rektor, gazdasági vezető kivételével választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével: a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, b) a hallgatói önkormányzat a 60. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet, 8

9 IV. Szenátus összetételének áttekintő táblázata A szenátus HATÁLYOS A JAVASLAT B JAVASLAT összlétszáma hivatalbóli tagok oktató-kutatók 16 (dékán + 1) 24 (+2 doktori iskolai képviselő, lásd következő sort) (dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) 26 (+1 doktori iskolai képviselő, lásd következő sort) (dékán + 1 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) (BTK, TTK: dékán + 2 oktató-kutató + 1 nem vezető oktató) doktori iskolák nem oktató-kutató szakszervezet EHÖK 11 (benne EHÖK elnök és doktorandusz is) (1/3) 11 (benne EHÖK elnök is) (¼) 11 (benne EHÖK elnök is) ( ¼) doktorandusz képv

10 2. sz. melléklet CCXIII/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szenátus összetételének módosítására irányuló előterjesztés B változatának támogatásáról és ezzel összefüggésben a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend módosításáról A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. (7) bekezdés a)-e) pontjai rögzítik a szenátus összetételének törvényi kereteit, kötelező elveit, szabályait. Az Nftv (3) bekezdése szerint ha a törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg a törvény előírásainak, összetételét december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani. (Az Nftv. vonatkozó szabályait az 1. sz. melléklet ismerteti.) E körben tekintettel arra, hogy 2012 tavaszán egyébként is szenátusi választásokat kell tartani célszerűnek tűnt a hatályos SzMR rendelkezéseit még a tavasz folyamán módosítani, hogy a választások az előre tervezett időben, de már az új szabályok szerint legyenek lebonyolíthatóak. A szenátus mandátuma egyébként is szeptember 1. napján kezdődik, így ez az Nftv. hatályba lépésével is összhangban lenne. Az erre irányadó rektori előterjesztést a hat kar az előterjesztés érdemét érintő módosítást megfogalmazva lényegében nem támogatta, egy kar módosítás nélkül támogatta. Egy kar az előterjesztés rektori visszavonására tekintettel már nem tárgyalta az előterjesztést. Tekintettel arra, hogy az Intézményfejlesztési Terv fenntartó által is preferált szempontjai lényeges elemeiben érinthetik az egyetemi szerkezetet, ezért a kérdés rendezésének elnapolása vált indokolttá. Mivel tavasszal csak december 31-ig működtethető összetételű szenátus választására lett volna mód, nem maradt más lehetőség a kialakult helyzet rendezésére, mint a hivatalban lévő szenátus mandátumának december 31-ig történő meghosszabbítása, amelyről a Szenátus határozott is [XCI/2012. (V. 21.) Szen. sz. határozat a Szenátus mandátumának meghosszabbításáról]. Mivel december 31. napjáig mindenképpen meg kell alakítani az Nftv.-nek megfelelő összetételű szenátust, ezért az irányadó szabályokat legkésőbb a november 30-ig megtartandó szenátusi ülésen rögzíteni kell, ehhez a címzett testületek ismételt álláspontja szükséges. A Szenátus az előterjesztést a november 26-i rendkívüli ülésén tárgyalja. A többkörös egyeztetést követően az Egyetemvezetői Értekezlet véleményének megismerése után a rektor két javaslatot terjeszt elő. Az egyik javaslatot az egyetem főtitkára, a másik javaslatot a korábban már kari tanácsok előtt szereplő rektori javaslat továbbfejlesztéseként az ÁJTK, a BTK és a TTK dékánjai együttesen nyújtották be. 10

11 HATÁROZAT 1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: SzMR) 59. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 59. (1) A Szenátus létszáma a jelen Szabályzatban meghatározott 2 hivatalbóli taggal együtt 45 fő. (2) A Szenátus elnöke a rektor, aki a Szenátusnak hivatalból tagja. (3) A Szenátusnak hivatalból tagja a gazdasági főigazgató. (4) A Szenátus 27 oktató-kutató tagját a karok a okban meghatározott módon választják. (5) A Szenátus 2 nem oktató-kutató közalkalmazott képviselőjét a 63. -ban meghatározott módon kell megválasztani. (6) A Szenátus 2 tagját az Egyetemen működő reprezentatív szakszervezet a Szakszervezeti Bizottság útján delegálja. (7) A Szenátus 11 hallgató tagját (karonként legalább egy tagot) az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (8) A Szenátus 1 doktori képzésben részt vevő tagját a Doktorandusz Önkormányzat az Alapszabályában meghatározott módon delegálja. (9) A Szenátus titkára az Egyetem főtitkára, aki a Szenátus ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a) a Gazdasági Tanács elnökét, b) a rektorhelyetteseket, c) a Közalkalmazotti Tanács elnökét, d) az Egyetemi Könyvtár főigazgatóját, e) az Egyetemi Kollégium főigazgatóját, f) az Oktatási Igazgatóság vezetőjét, g) a Pályázati és Innovációs Központ vezetőjét és h) a Rektor Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét. (11) A Szenátus ülésére a rektor további személyeket is meghívhat. 2. Az SzMR 60. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal kiegészül egy új (6) bekezdéssel: 60. (3) A Szakszervezet és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, valamint a Doktorandusz Önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tagok delegálásáról. ( ) (6) Nem lehet a Szenátus tagja, akivel szemben jogszabály összeférhetetlenséget állapít meg. 3. Az SzMR 61. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 61. (1) A Szenátus oktató-kutató tagjait a karok választják oly módon, hogy a BTK és a TTK 4-4, a többi kar 3-3 főt választ két külön eljárás keretében. (2) Két a BTK és a TTK esetében három személyt a kari tanács oktató és kutató tagjai szenátusi tag választó gyűlésként eljárva választják meg titkos szavazáson. A két a BTK és a TTK esetében három személy egyike nem vezetői megbízással rendelkező oktató. A Szenátus tagjának bármely az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló és az adott karon munkát végző oktató és kutató jelölhető. Jelöltállításra a kar önálló oktatási, kutatási szervezeti egységei (intézet, önálló tanszék) jogosultak. Szervezeti egységenként legfeljebb két-két jelölt állítható. Javaslatukat a kar vezetőjének a szenátusi tag választó gyűlés időpontját megelőző legalább tíz nappal meg kell küldeni, csatolva a javasolt személy nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadja. 11

12 (3) Az oktató-kutató, valamint a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tagok megválasztása két külön szavazási eljárásban az alábbi szabályok alapján történik: A szenátusi tag választó gyűlés nyílt szavazással és egyszerű többséggel dönt a jelöltek szavazólapra történő felvételéről. A választás titkosan, írásbeli szavazás útján történik. A jelöltek közül az, illetve a BTK és a TTK esetében az a két személy lesz a Szenátus tagja, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerzi. Ha ilyen jelölt nincs, akkor a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazáson már csak a három legtöbb szavazatot kapott jelöltről kell dönteni. A megismételt szavazás esetében beálló szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (4) A Szenátus harmadik a BTK és a TTK esetében negyedik kari tagját a kari tanács választja a dékán (kari vezető) választás keretében oly módon, hogy a kari vezető személyéről történő határozathozatal alkalmával egyidejűleg a kari vezetőnek a szenátusi taggá választásáról is dönt (a Szenátus kari vezető tagja). 4. Az SzMR 62. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 62. (1) A Szenátus doktori iskolákat képviselő tagját a doktori iskolák szenátusi tag választó értekezlete választja meg. 5. Az SzMR 64. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 64. (1) A Szenátus közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező választott tagjainak megbízatása négy évre szól. (2) Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat által delegált tagok megbízatása az Alapszabályban meghatározott időtartamra, de legalább egy, legfeljebb három évre szól. (3) A szenátusi tagság megszűnik a) a mandátum lejártával, b) a Szenátus kari vezető tagjának vezetői megbízása megszűnésével, c) a vezetői megbízással nem rendelkező oktató tag esetében, ha vezetői megbízást kap, a vezetői megbízás kezdetét megelőző napon, d) lemondással, e) az (5) bekezdésben foglalt visszahívással, f) a 60. (6) bekezdése szerinti összeférhetetlenség bekövetkezésével. (4) A Szenátus tagja bármikor lemondhat tisztségéről. (5) A Szenátus tagja köteles bejelenteni, ha előre láthatólag valamely okból (ösztöndíj, külföldi munkavállalás, egészségügyi ok stb.) a Szenátus munkájában nem tud rész venni. Ha a tag legalább három egymást követő ülésen nem képes ellátni feladatát, a rektor kezdeményezésére a Szenátus a jelenlévők 2/3-ának többségével meghozott határozatával kezdeményezheti a választó, delegáló testületnél a tag visszahívását. A visszahívásra a megválasztás, delegálás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A határozathozatal során az érintett tag nem szavazhat és őt a határozatképesség és az érvényesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (6) Ha a szenátusi tagság a (3) bekezdés c) e) pontjában meghatározott módon szűnik meg, a szenátusi tagot választó, delegáló testület köteles új tag választásáról 30 napon belül gondoskodni. 6. A jelen határozat elfogadását követően lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a január 1. napjától megalakuló szenátusra, illetve annak megalakítására kell alkalmazni. Budapest, november 26. Dr. Mezey Barna s.k. rektor 12

13 CCXIV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend rektorhelyettesekre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítéséről. 3. sz. melléklet Az SzMR fő szabályként előírja, hogy ugyanarról a karról több rektorhelyettest nem lehet megbízni. Előfordulhat, hogy rektorhelyettesi pályázatra egyetlen pályázat érkezik be, olyan karról, amelyről pályázott vagy hivatalban van rektorhelyettes. Ilyen esetben a fenti fő szabály, megakadályozza a rektorhelyettesi pályázat sikerességét, és hátrányosan befolyásolja az egyetemvezetés hatékonyságát. A fenti okokra tekintettel indokolt a szabályzat módosítása kivételesen indokolt esetben, a külön szenátusi döntéssel lehetővé téve e szabálytól való eltérést. HATÁROZAT 1. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 79. (1) bekezdés második mondatát követően kiegészül egy új utolsó mondattal: 79. (1) [A rektort munkájában a rektor által meghatározott számú rektorhelyettes segíti. Ugyanarról a karról több rektorhelyettest nem lehet megbízni.] A rektor indítványára a Szenátus ettől kivételesen indokolt esetben a 80. (1) bekezdése szerint meghozott döntését megelőző határozatával eltérhet. 2. A jelen határozat elfogadását követő napon lép hatályba. Budapest, november 26. Dr. Mezey Barna s.k. rektor 13

14 4. sz. melléklet CCXV/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat a Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete, a Szervezeti és Működési Rend 3.a. sz. melléklete, az Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról A javaslat alapvető indoka az egyetemi szenátusok összetételére vonatkozó új törvényi rendelkezések hatálybalépése, amelyek a kari tanácsok összetételére is kihatással vannak. Emellett gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítani kellett számos a kari tanácsi választás eljárási részével kapcsolatos szabályt is a jelenlegi kari tanács mandátumának december 31-i lejártára és az új választás mihamarabbi kiírására figyelemmel. Az előterjesztést az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa november 13-i ülésén megtárgyalta és 25 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozott 45/2012. (XI.13.) KT. sz. határozatával elfogadta. A Kar által tett szövegszerű javaslaton az ELTE főtitkára, kodifikációs okból a javaslat tartalmát nem érintő technikai módosításokat eszközölt. HATÁROZAT 1. Az Állam- és Jogtudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban KSZ) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: KSZ 9. A Kari Tanács 33 tagból áll és tagjai megbízatása a hallgatói tagok kivételével 3 évre szól. A Kari Tanácsnak: a) hivatalból tagja a dékán; b) választás útján tagja: - az oktatók és kutatók (a továbbiakban: oktatók) képviseletében 19 tag, - a nem oktató-kutató munkakörben dolgozók és a nyelvtanárok képviseletében (a továbbiakban nem oktató-kutató közalkalmazottak) 2 tag; c) a kari HÖK szabályzata szerinti delegálás alapján 9 tag: - a kari HÖK elnöke, - a hallgatók képviseletében további 8 tag; d) 1 fő doktorandusz a doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatók képviseletében; e) 1 fő hallgató a tanszéki diákkörök képviseletében, akit a kari HÖK delegál a kari Tudományos Diákköri Tanács javaslata alapján. Nem lehet a Kari Tanács tagja az az oktató, dolgozó vagy hallgató, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. KSZ 10. A Kari Tanács oktató tagjai az egyes oktatói (kutatói) munkakörönként az alábbi számú képviselői hellyel rendelkeznek: - 5 tag egyetemi tanár (tudományos tanácsadó), - 5 tag egyetemi docens (tudományos főmunkatárs), - 5 tag adjunktus (tudományos munkatárs), - 4 tag tanársegéd (tudományos segédmunkatárs). KSZ 11. A Kari Tanács hivatalbóli, választott, illetve delegált tagjait tanácskozási és szavazati jog illeti meg. KSZ 12. A Kari Tanács működésével kapcsolatos feladatok ellátására kari titkárt választ, akinek a személyére a dékán tesz javaslatot. A kari titkár látja el a Kari Tanács üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, illetve a meghozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. 14

15 KSZ 13. A Kari Tanács üléseire állandó tanácskozási joggal meg kell hívni: - az Egyetem rektorát, - az előző dékánt, - a Kar dékánhelyetteseit, - a tanszékvezetőket (intézetigazgatót, lektorátusvezetőt), - a Kari Doktori Tanács elnökét, - a Dékáni Titkárság vezetőjét, - a Gazdasági Osztály vezetőjét, - a Kari Könyvtár vezetőjét, - a Tanulmányi Hivatal vezetőjét, - az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóját, - a Szenátus a Karon megválasztott oktató és hallgató tagjait. KSZ 14. A Kari Tanács, illetve a dékán eseti jelleggel tanácskozási joggal bárkit meghívhat az ülés egészére vagy az egyes napirendi pontok tárgyalására. 2. A KSZ pontjai és az azokat megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek: A Kari Tanács tagjainak megválasztása KSZ 79. A Kari Tanács a Kari Tanács tagjai [KSZ 9. pont b) alpont] megválasztásának előkészítése és lebonyolítása céljából Választási Bizottságot bíz meg, amely Jelölőbizottságból és Szavazatszámláló Bizottságból áll. KSZ 80. A Választási Bizottság a) Jelölőbizottsága: előkészíti, illetve közzéteszi az egyes oktatói munkakörökben, illetve a nem oktató-kutató dolgozók esetében a választásra jogosultak névjegyzékét, beleértve a Kar professzor emeritusait is, meghatározza a jelölésre rendelkezésre álló időkeretet, a jelölés módját, az írásbeli jelölés leadásának szabályait, a jelöltlisták lezárását követően megállapítja a szavazólapra került jelöltek körét. b) A Választási Bizottság Szavazatszámláló Bizottsága: elkészíti a szavazólapokat, kitűzi a választás időpontját, a szavazatok leadására rendelkezésre álló napokat, kijelöli a szavazatok leadására szolgáló helyiséget, meghatározza a szavazólap átvételének és leadásának módját, biztosítja a választás titkosságának feltételeit, a leadott szavazatok összeszámlálása alapján megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti a választás eredményét és azt közzéteszi. KSZ 81. A jelöltállítás szabályai: a) jelölési joga van valamennyi a választási névjegyzékben szereplő közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatónak és a nem oktató-kutató közalkalmazottaknak, valamint a professor emeritusoknak, b) a jelöltállításra írásbeli jelölés alapján kerül sor, a jelöltállításra jogosult az erre vonatkozó nyilatkozatát aláírva a meghatározott időkeretben és helyen juttatja el a Választási Bizottság Jelölőbizottságának, c) a jelöltállítás a következő módon történik: - az oktatók és a professor emeritusok az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra, - a nem oktató-kutató közalkalmazottak a nem oktató-kutató közalkalmazottakra adhatnak le jelölést, d) a jelölésre jogosult oktatók és professor emeritusok legfeljebb annyi jelöltre adhatnak le jelölést, mint amennyi képviselői hellyel a Kari Tanácsban az adott oktatói munkakör kategóriánként rendelkezik (5-5-5, illetve 4), e) a jelölésre jogosult nem oktató közalkalmazottak 2 nem oktató közalkalmazottra adhatnak le jelölést, 15

16 f) a jelöltté válás feltétele, hogy az érintett személy elfogadja a jelölést. KSZ 82. A Választási Bizottság Jelölőbizottsága a) összesíti a beérkezett jelöléseket oktatói munkakörönként, illetve a nem oktató közalkalmazottak esetében külön-külön, b) ellenőrzi, hogy a jelöltek hozzájárultak-e a jelölésükhöz és megválasztásuk esetén vállalják-e a kari tanácsi tagsággal kapcsolatos feladatokat. KSZ 83. A Választási Bizottság Jelölőbizottsága a Kari Tanács oktató tagjainak megválasztásához az oktató munkakörönként elkészített szavazólapra a beérkezett jelölések száma alapján azokat a jelölteket veszi fel, akik legalább 5 jelölést kaptak. KSZ 84. A Választási Bizottság Jelölőbizottsága a Kari Tanács nem oktató közalkalmazott tagjainak megválasztásához 4 jelöltet állít a beérkezett jelölések száma alapján kialakított sorrend figyelembevételével. KSZ 85. A Választási Bizottság Szavazatszámláló Bizottsága önálló szavazólapot készít elő a) oktatói munkakörönként, nevezetesen - egyetemi tanári, - egyetemi docensi, - adjunktusi, - tanársegédi képviselők, b) a nem oktató közalkalmazottak képviselőinek megválasztása érdekében. KSZ 86. A Választási Bizottság Szavazatszámláló Bizottsága a jelölteket a vezetéknév kezdőbetűjének abc sorrendjében tünteti fel a szavazólapon. KSZ 87. A választás (szavazás) lebonyolításának szabályai: a) A Választási Bizottság Szavazatszámláló Bizottsága meghatározza és közzéteszi a szavazatok leadására rendelkezésre álló időpontokat, a szavazás helyszínét, valamint elkészíti a szavazólapokat. b) A választás napjain a szavazólapokat átvenni, illetve szavazatokat leadni az erre kijelölt szavazóhelyiségben személyesen lehet. c) A választáson csak az erre jogosultak [KSZ 80. pont a) alpont] vehetnek részt, ezt a Választási Bizottság Szavazatszámláló Bizottsága a névjegyzék alapján ellenőrzi, a szavazólapot a Szavazatszámláló Bizottság tagja adja át a helyszínen a szavazásra érkezőknek. d) A választásra jogosult oktató valamennyi, az oktatói munkakör szerint elkészített szavazólapon szereplő jelöltre adja le szavazatát az erre szolgáló szavazólapokon. e) A nem oktató-kutató közalkalmazottak az erre szolgáló szavazólapon adják le szavazólapjukat nem oktató-kutató közalkalmazott jelöltekre. f) A választás titkos. A választók az átvett és kitöltött szavazólapot/szavazólapokat az erre szolgáló urnába helyezik. KSZ 88. A választás, illetve a leadott szavazatok érvényessége: a) Érvényes a választás, ha a választói névjegyzékben szereplő szavazásra jogosultak több mint fele leadta szavazatát. b) Érvényes az a leadott szavazólap, amelyen - oktatói munkakör esetén legfeljebb annyi jelöltre leadott szavazat szerepel, amennyi képviselői hellyel a Kari Tanácsban az adott oktatói munkakör rendelkezik, - nem oktató, kutató kategória esetén 2 jelöltre leadott szavazat szerepel. c) A szavazólapon nem szereplő személyre leadott szavazatok érvénytelenek. d) A Kari Tanács megválasztott tagjának az tekinthető, aki a leadott szavazatok alapján megállapított sorrend szerint az oktatói kategóriában - az egyetemi tanárok, egyetemi docensek, adjunktusok között az első 5 helyen, - a tanársegédek között az első 4 helyen, - a nem oktató kutató kategóriában első 2 helyen végzett. 16

17 e) Szavazategyenlőség esetén az érintettek vonatkozásában a szavazást meg kell ismételni, kivéve, ha az érintett jelöltek egymás (vagy egyik jelölt) javára visszalépnek. f) Azokat a jelölteket, akik a választás eredményeképpen nem lettek a Kari Tanács tagjai, a leadott szavazatok számának sorrendjében póttagnak kell tekinteni. KSZ 89. A Választási Bizottság a KSZ 88. pontja alapján megállapított választási eredményt jegyzőkönyvben rögzíti és a helyben szokásos módon kihirdeti. 3. Jelen szabályzatmódosítás a Szenátus általi elfogadást követő napon hatályba lép, egyidejűleg a KSZ 15. pontja hatályát veszti. 4. A Kari Tanács hallgató tagjainak minimális számát meghatározó, az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötetének 116. (1) bekezdésben rögzített arányszám hatályon kívül helyezése vagy módosítása esetén a Kari Tanács tagjainak létszáma 36 főre változik. Erre figyelemmel az egyetemi tanári, egyetemi docensi, adjunktusi oktatói munkakörökben, jelen szabályzatmódosítás hatályba lépését követően lebonyolított első választáson póttagként kategóriánként a legtöbb szavazatot elért jelöltek a Kari Tanács megválasztott tagjaivá válnak. Budapest, november 26. Dr. Mezey Barna s.k. rektor 17

18 5. sz. melléklet CCXVI/2012. (XI. 26.) Szen. sz. határozat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya módosításának jóváhagyása tárgyában Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke kérte, hogy a Szenátus a soron következő ülésén tűzze napirendre az EHÖK Alapszabály módosításának jóváhagyását. A napirend elfogadását megelőzően a Szenátus tekintettel arra, hogy az alapszabály módosítását elfogadó határozattal szemben jogorvoslati kérelem került benyújtásra az EHÖK Jogorvoslati Bizottságához akként határozott, hogy a napirend tárgyalását elhalasztja. A két jogorvoslati kérelmet az EHÖK Jogorvoslati Bizottsága elutasította. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke jelezte, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 60. (2)-(3) bekezdése alapján az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül legkésőbb a szenátusi beterjesztést (2012. október 26.) követő harmincadik nap (2012. november 25.) eltelte utáni első ülés (2012. november 26.) nem nyilatkozott. Ezért az előterjesztés a november 26-i szenátusi ülésen tárgyalandó. Az Nftv. az alábbiak szerint rendelkezik a hallgatói önkormányzatról: 60. (1) A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére a felsőoktatási intézmény részeként hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak a ban meghatározott kivétellel minden hallgató tagja, választó és választható. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha a) megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. (2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. (3) Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését. (5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. (6) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. (7) A hallgatói önkormányzat dönt működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A hallgatói önkormányzat részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. 18

19 Az Alapszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ellentétes lenne akár jogszabállyal, akár egyetemi szabályzattal, ezért az Nftv. 60. (3) bekezdése alapján a módosított rendelkezések jóváhagyása nem tagadható meg. Ugyanakkor nem mellőzhető az EHÖK figyelmét felhívni a módosítással nyitottá vált, de nem rendezett kérdésekre és azok szabályozásának szükségességére. HATÁROZAT A Szenátus megtagadta az előterjesztett Alapszabály-módosítás jóváhagyását. Budapest, november 26. Dr. Mezey Barna s.k. rektor 19