Hajózás a Maros folyón

Hasonló dokumentumok
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

mérete függ: medermélységtől vízhőmérséklettől szélsebességtől lökésperiódusoktól tavi szél parti szél

A térség hidrológiai feltételei

Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

ienc & operatív kitűzés KDVVIZIG szemszögből

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

A 240 NAPOS AKADÁLYMENTES HAJÓZÁSI IDÉNYHEZ SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁSOK 2. MELLÉKLET

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartalom

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Vonalvizsga II. 2. Gázlók és vízmércék, hajózási akadályok, hajó méreteinek meghatározása

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A szigetközi vízpótlás vízügyi eredményei, várható fejlesztések. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

A Balatont érintő beruházások bemutatása

A Principális-csatorna nagykanizsai védvonalának geotechnikai vizsgálata

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Szeged július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját!

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

A DUNA MEDERMORFOLÓGIÁJÁNAK ÉS HŐTERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE

2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén

Budapest III. kerület, Csillaghegyi öblözet árvízvédelme projekthez kapcsolódó vízjogi engedélyes tervdokumentáció és tendertervek elkészítése

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről

2014 hidrometeorológiai értékelése

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Hidrometeorológiai értékelés

2013. júniusi Duna-árvíz

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

Hajóút-paraméterek javítása a Duna folyamkilométer szakaszán a folyamszabályozási munkák minimalizálására törekedve

2014. május havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Az új mértékadó árvízszintek meghatározásának módszertani összegzése

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

Közlekedésfejlesztés Magyarországon - A folyók magyarországi szakaszainak hajózhatósága. Szalma Botond MAHOSZ

2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

Kapos rendezés HEC-RAS 1D modell bemutatása

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

Hódtó-Kis-tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem

Átírás:

BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8.

Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások Kedvtelési viziút paraméterek Fejlesztési lehetőségek

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.1 Faúsztatás már a 12. századtól, Szeged só lerakóhely (Erdély)

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.2 Tutajozás A tutajozással Szögedre érkezik a faanyag is. Bánátra hajcs balpart felé, Magyarra hajcs jobbpartra Faipar fellendülése hajókészítés hajózás 4

Szögedi hajótsinálók a Superek (Schopper)

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.3 Hajózás árral szemben A fahajósok úgy mondták: Högymönetben lovakkal és/vagy emberi erővel vontatták. Korabeli hajós szakkifejezések: ficsorjárás kukázás gugorázás

Hajóvontatás a ficsorjárásban

Kukázás, kukajárás, gugorázás 8

2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 2.1 Vizsgált terület - Maros 0,000 49,600 fkm közötti szakasza - 0,000-28,612 fkm mindkét part magyar területen - 28,612 49,600 fkm jobb part magyar terület, bal part román terület - Határoló létesítmények (árvízvédelmi töltések)

2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 2.2. Hossz-szelvény -2013. évi hullámtér felmérés (Lidar), -2014. évi középvízi meder felmérés (219 db szelvény) -Régi és Új MÁSZ szintek, -Megjelenített adatok: - Töltéskorona - Mentett és vízoldali töltésláb - Jellemző vízszintek - Vízmércék - Vo szelvények

2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 2.3. Keresztszelvények (219 db középvízi szelvény)

2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 2.3. Keresztszelvények (85 db völgyszelvény)

2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 2.4 Hullámtéri feltöltődés és medermélyülés A meder horizontális és vertikális változásairól tanulmány áll rendelkezésre Horizontális mederváltozás Magyarcsanád térségében Vertikális mederváltozás

3. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, VIZIÚT SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.1 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai Megállapodás kihirdetéséről - I. osztály : 2,20 m merülés + 0,3 m biztonság = 2,5 m mélység és 40 m szélesség szükséges. Ez csak a torkolat közeli néhány km-en áll rendelkezésre.

3. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, VIZIÚT SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 3.2 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról A "sport- és kedvtelési célú kisgéphajók" a nemzetközi- és belvizeken közlekedő, 7 kw-nál erősebb motorteljesítményű hajók, felső lóerő korlátozás nélkül, de 20 méteres hajóhosszig és maximum 12 fő utaslétszámig. Vízszintek: a) hajózási kisvízszint (HKV): változó vízállású víziutaknál - a nemzetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai megállapodás ajánlása szerint - a HKV az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint b) hajózási nagyvízszint (HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek a rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint, amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik. c) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység. d) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékű jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartamát nem tartalmazó időszak. A közlekedtethető úszólétesítmény testének legalsó pontja és a mederfenék között feltüntetett, a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság 0,3 m.

4. HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK Alapadatok:

4. HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK Állomás: Maros, Makó vízállás cm Átlagos tartósság számítása Készült: 2016. 01. 20. Számított hidrológiai adatok: Távolság a torkolattól: 24.5 km, vízgyűjtő: 30149.0 km2, vízmérce '0'-pont: 79.50 m. Adattípus: vízállás napi adatok Időszak: 1901-2012 600 500 400 300 200 100 Átlagos tartósság Mar os, Mak ó vízállás, napi adatsor 1901-2012 Tárgyidõszak: naptári év vízhozam m3/s 2000 1500 1000 500 Állomás: Maros, Makó Átlagos tartósság Mar os, Mak ó vízhozam, napi adatsor 1900-2013 Tárgyidõszak: naptári év Tar tóssági felület Készült: 2016. 01. 24. Távolság a torkolattól: 24.5 km, vízgyűjtő: 30149.0 km2, vízmérce '0'-pont: 79.50 m 0.0 Adattípus: 0.1 Évi vízállás 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 Időszak: 1901-2012 vízállás cm 100 240 Maros, Makó 1901-2012 Tárgyidõszak: év Tartósság Tar tóssági felület 0 50-100 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 Tartósság 0 Tûrési idõk (nap): -50 0.0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 Empirikus meghaladási valószínűség

4. HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK Számított hidrológiai adatok:

5. KEDVTELÉSI VIZIÚT PARAMÉTEREK Legkisebb Hajózási Vízszint: - 5 cm-es vízállás a Makói vízmércén (79,45 mbf) a.) Kisvízi hajózás számára - beavatkozás és fenntartási munkák nélkül, a 2014. évi morfológiai állapotot figyelembe bevéve - egy 0,8 x 14 m (mélység x szélesség) keresztmetszetű hajózási űrszelvény biztosított az év 240 napjában. b.) Sportcélú hajózáshoz megállapított űrszelvény mérete: 1,5 (1,2+0,3 m bizt.) x 25 m A vizsgált ksz-ekben az 1,2 x 25 m-es hajózási űrszelvény 87%-ban, míg az 1,5 x 25 m-es űrszelvény csak 68 %-ban biztosított az év 240 napjában.

5. KEDVTELÉSI VIZIÚT PARAMÉTEREK Kedvtelési viziút űrszelvénye a Makói vasúti híd szelvényében

6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 6.1 A Maros folyó Ferencszállási kanyarulatának rendezése (2014-2020 KEHOP)

6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 6.2 Hajózó út fenntartás (hajózási- és kitűzési jelek, kotrási munkák) A keresztszelvény a 1,5x25 m hajózási űrszelvénynek megfelel: A keresztszelvény a 1,5x25 m hajózási űrszelvénynek nem felel meg: 25 m széles hajózó út kijelölés Parti jelek: Úszó jelek:

6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 6.2 Hajózó út fenntartás (hajózási- és kitűzési jelek, kotrási munkák) 2015. évi kotrási tevékenység: 24 500 m3 49,046 fkm

6. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 6.3 Folyószabályozási művek építése (Rajna és Duna, példák)

Köszönet a közreműködésért: Kohn Sándor Sági Rajmund Tóth Szabolcs Köszönöm a megtisztelő figyelmet!