A lakossági tájékoztatás átfogó szolgáltatási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya, közösségi média központ * 2010. június

BUDAFOK-TÉTÉNY POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE A lakossági tájékoztatás átfogó szolgáltatási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya, közösségi média központ * 2010. június A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A DOKUMENTUM MINŐSÍTÉSE 1) Azonosító: 10/03 2) Készítette: Gáspár Mátyás 3) A publikálás időpontja: 2010. év június hónap. 4) Utolsó módosítás: 2010. év június hónap. 5) Minősítés: a) Nyilvánosan terjeszthető dokumentum b) A programon belül nyilvános dokumentum c) Zárt körben terjeszthető programdokumentum 6) Zárt körben terjesztés esetén az érintettek meghatározása A dokumentum a program közreműködői körében nyilvános, mindenki láthatja, aki szerződés szerint, vagy munkaköri kötelességként, ill. együttműködési megállapodás keretében részt vesz a program megvalósításában. 7) A dokumentum elérési helye(i): A program ftp felülete 2

Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A lakossági tájékoztatás egységes rendszere... 6 3. Tájékoztatási tartalmak és szolgáltatások... 11 3.1. Tájékoztatási szükségletek... 11 3.2. A lakossági tájékoztatás szolgáltatási rendszere... 21 3.3. A többcsatornás, integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszere... 25 4. Technológia médiumok és csatornák... 30 5. Szervezet... 46 6. Személyzet... 52 7. Erőforrások... 56 7.1. A fogadókészségről... 56 7.2. Üzleti források, üzleti modellezés... 58 7.3. Finanszírozási források... 61 Mellékletek... 66 1. sz. melléklet: Lakossági tájékoztatási alkalmazások példatára... 66 2. sz. melléklet: Budafok-Tétény média- és internet-használat... 66 3

1. Bevezetés Aki a helyi közigazgatásban 4-5 évnél előbbre tervez, annak számolnia kell a kisközösségek tájékozódási lehetőségeinek és gyakorlatának gyökeres átalakulásával. A helyi információellátás az életminőség és esélyegyenlőség kritikus tényezőjévé válik, s gyökeres változásokon megy keresztül. A fejlett országok gyakorlata és az infokommunikációs technológiák fejlődése alapján prognosztizálható o a lakosság döntő többségének áttérése a digitális eszközök és szolgáltatások (összefoglalóan: digitális média) hétköznapi használatára, o a polgárok többsége aktív részesévé válik mint információfogyasztó és -termelő a közösségi és társadalmi kommunikációnak, hálózati kapcsolatoknak, o a fiatalok egyre nagyobb mértékben, különösen fontos, aktív, úttörő szerepet fognak betölteni az új lehetőségek feltárásában és átültetésében a helyi gyakorlatba, o a mobil szélessávú internet mindenhol és mindenki számára, ingyenesen, vagy megfizethető áron rendelkezésre fog állni 5-10 éven belül, o a tömeg-, a szervezeti és a személyes kommunikáció, ill. média közötti határvonal elmosódása, o a kommunikációs csatornák és médiumok integrálódása (rádió, televízió, web, mobil telefon) egységes rendszerekbe, o a szabad tartalmak és szoftverek szélesedő köre jelentősen elősegíti a közösségi média, információs és kommunikációs rendszerek fenntartható működését, o az emberek figyelme a jövőben a nemzetközi és országos témáktól a helyi viszonyok felé tolódik el, amelyre befolyást kívánnak gyakorolni, o a demokrácia kibontakozásának igénye és folyamata elemi erővel fogja megkövetelni a közszféra teljes átláthatóságát, a részvétel helyi eszközeit és szolgáltatásait, o az állam, az önkormányzatok széles körben szolgáltatnak elektronikus közcélú és közhasznú tartalmakat, hozzáférhetővé, használhatóvá teszik adatvagyonukat, o különböző természetű lakossági információs és kommunikációs szolgáltatások ágazatés szektorközi összekapcsolódása, integrációja, o helyi partnerségek kialakulás a helyi, kisközösségi szintű információs és média szolgáltatások biztosítása érdekében, o a helyi informatikai és média infrastruktúra, alapszolgáltatások teljes, vagy részleges köz-, ill. közösségi tulajdonba vétele, közösségi kontrollja, 4

o a közösségi média és informatika, a digitális szolidaritás, a közcélú és közhasznú lakossági tájékoztatás alapvető, egységes közszolgáltatássá válik, o kialakul a közösségi média, információ és kommunikáció szolgáltatási rendszerének központi és helyi jogszabályokkal garantált pártoktól független működése. A helyi társadalom, gazdaság és közigazgatás fejlesztői számára a legfontosabb kérdés az, hogy ebben a folyamatban milyen korán kapcsolódik be, milyen szerepet fog betölteni a központi és helyi közigazgatás, a civil és az üzleti szféra, melyik lesz a meghatározó. Az arányok, s a különböző szektorok szerepvállalásának tartalma rendkívül érzékenyen fogja befolyásolni a helyi társadalom, gazdaság és közigazgatás, a kisközösségek egészséges jövőbeni fejlődését. A lakossági tájékoztatás önkormányzati feladatainak gyakorlati megoldását amivel ez a szakanyag foglalkozik ebbe a folyamatba kell beleilleszteni. Sajnos, a dolgok eddigi alakulása korántsem szerves fejlődés eredménye, a helyi információs viszonyok szinte egyetlen fentebb említett összetevője sem tudott a maga természetes módján kialakulni. Nincsenek meg, vagy nem eléggé stabilak azok a kezdemények, amelyek most egy magasabb rendű megoldásba integrálódhatnának, megnövekszik az Önkormányzat felelőssége, amit informatikai stratégiai alapozó szakanyagban 1 részletesebben kifejtettük a közösségi informatikával összefüggő feladatok körében. A jelen szakanyag a lakossági tájékoztatás gyakorlati megoldásának jövőjével hangsúlyosan a kisközösségi lakókörzet, szomszédság szintről közelítve, a közösségi informatika és média szemszögéből foglalkozik. Fentebbi feltételezéseink szerint a kettő a digitalizálódással fokozatosan egybeolvad, mert egységes és mindenki számára elérhető lesz a közeg, amelyen keresztül az emberek elérhetők, s egymással kapcsolatot tartanak. Más szakanyagokban 2 fejtjük ki ugyanennek a lakossági információellátásnak az önkormányzati oldalát, ahol a közigazgatási közönségszolgálat hivatali és hálózati, valamint a digitális szolidaritás feladatrendszer gyakorlati megvalósítási kérdéseivel foglalkozunk. Előre vetítve és összefoglalva a következtetéseinket, egy többszektorú partnerség által létrehozott és üzemeltetett, döntően közösségi kontroll alatt, non-profit jelleggel üzemeltetett integrált digitális kisközösségi média és információs központot képzelünk el minden szomszédságban. Ez egy internet alapú hálózati infrastruktúra, szolgáltatási és szervezeti rendszer, amely önálló webes, multimédiás helyi tartalmakat is előállít, szolgáltat, s külsőket is közvetít a helyi közösség tagjai felé, akiket fejlesztőként, szolgáltatóként és felhasználóként egyaránt mozgósít. A kisközösségi információs és média központ szolgáltatást nyújt a helyi közösség felé közvetlenül, s mindazoknak is közigazgatási, üzleti és civil szervezetek helyi, országos, nemzetközi szinten akik ezt a célközönséget, piacot szolgáltatásaikkal el kívánják érni, továbbá fejlesztik az emberek és szervezetek digitális infokommunikációs képességeit. 1 35. Informatikai stratégia alapozó szakanyag (lásd 1. sz. ábra) 2 Lásd a 9. sz. programakció dokumentumait (1. sz. ábra) 5

Felfogásunk szerint ennek a szervezetnek a helyi közösség tulajdonában kell lennie, mert léte, fejlődése egyre nagyobb mértékben fog függni tőle a jövőben. Megvalósításához mindazok összefogása szükséges, akik érdekeltek az egyes lakókörzetek, szomszédságok boldogulásában, azt a legkülönbözőbb módokon szolgálják. A jelen megvalósíthatósági tanulmány alapján javasoljuk, hogy ahol erre nyitottság van az érdekeltek bevonásával kidolgozni az interaktív helyi közösségi média szükséges funkcióit, szolgáltatásait, megoldási technológiáját és a megvalósítás feltételeit. Olyan - a hazai gyakorlatban, lakóhelyi szinten még nem létező technológiai és tartalomszolgáltatásról van szó, amely a fenntarthatóság követelményének megfelelően ötvözi a köz-, civil és üzleti szolgáltatási igényeket, valamint a hagyományos (pl. papíralapú) és a legkorszerűbb (összekapcsolt, interaktív webes és mobil, szöveg, hang, kép) technológiákat. A helyi közösségi információs és média központ szolgáltatásai részét képezik a teleház bázisú közigazgatási közönségszolgálatnak, a lakossági tájékoztatásnak és a digitális szolidaritásnak. Kidolgozásába és megvalósításába be kell vonni az érdekelt és a programot támogatni szándékozó médiaszolgáltatókat is. 1. sz. ábra Szervezetfejlesztési programakciók, az elkészült szakértői és szoftvertámogatási szakanyagok teljes jegyzéke 1. Menedzsment 1. Választási lehetőségek, a helyi közmenedzsment közösségi modellje, módszertani alapozó tanulmány 2. MPM (menedzsment modell és programakciók mátrixa), Célok modell elemek beavatkozások, menedzsment modell ábra 3. Budafok-Tétény önkormányzati menedzsment helyzete, állapotjelentés 4. Mindenki fontos, Budafok-Tétény önkormányzati menedzsment fejlesztési stratégiájának tervezete, Önkormányzati értékrend deklaráció tervezet 2. Stratégia 5. Stratégiai önkormányzás, módszertani alapok 6. A stratégiai tervezés szabályozása, tervezet 7. A stratégiai tervezés szabályozása, módszertani útmutató 3. Feladatrendszer 8. Feladatkontroll, módszertani alapok (feladatelemzési dokumentum) 9. Önkormányzati szolgáltatási alapjegyzék, aktuális feladatleírások és adatbázis 10. Feladatkontroll szabályzat, a rendszeres feladat-felülvizsgálat szabályozása 11. A feladatrendszer kezelésének szoftvertámogatási javaslata, feladatrendszerrel feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis és alkalmazásfejlesztés 6

4. Munkafolyamatok 12. Folyamatelemzési és szervezési módszertan, a folyamatközpontú működéskontroll és fejlesztési rendszer, minőségbiztosítás alapozó tanulmány 13. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Szervezetkontroll (1) 14. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Panaszkezelés (2) 15. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Stratégiai tervezés (3) 16. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Feladatkontroll (4) 17. Egyes kulcsfolyamatok modelljei: Teljesítménykontroll (5) 18. A minőségbiztosítás új folyamatközpontú szabályozása 19. Folyamatelemzés és modellezés szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 5. Szervezet 20. Politikus és szakértő szervezet, Átfogó szervezetelemzési dokumentum 21. Szervezetkontroll szabályzat 22. A szervezetmódosítás folyamatrendszere és módszertana 23. Szervezeti és működési szabályozás a szervezetfejlesztésben 24. Szervezetfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és szervezeti adatokkal feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis, alkalmazásfejlesztés 6. Személyzet és kultúra 25. Az önkormányzati szervezeti kultúra és emberi erőforrás fejlesztés programja, alapozó tanulmány 26. A helyi közigazgatási kultúra fejlesztése, módszertani útmutató 27. Egyéni és szervezeti teljesítmény-követelmények katalógusa 28. Szervezeti és személyes teljesítmény-megállapodások mintája 29. Szervezeti etikai kódex (tervezet) 30. Teljesítmény-kontroll rendszer szabályozása 31. Személyzetfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és feltöltött személyzettel feltöltött szervezetfejlesztési adatbázis és alkalmazásfejlesztés 7. Szabályozás 32. Külső és belső szabályalkotás folyamatrendszere 33. A szabályozás szabályzata 34. Szabályozási módszertani útmutató 8. Informatika 35. Új, kiterjesztett hálózati informatikai stratégia, tervezési alapozó szakanyag 36. BSC alapú vezetői információs rendszer (MIS) alkalmazásának előkészítése 37. Szervezet- és működésfejlesztést és karbantartást támogató informatikai rendszer bevezetése, a KÖZIGSZERVEZŐ tartalmi leírása 38. Szervezet- és működésfejlesztés szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 7

39. A vezetői információs rendszer (MIS) szoftvertámogatási javaslata és alkalmazásfejlesztés 9. Közigazgatási közönségszolgálat 40. Közigazgatási közönségszolgálat és kisközösségi részvétel, a szomszédsági szolgáltató hálózat szükséglete és koncepciója 41. A közigazgatási közönségszolgálat megvalósítása, átfogó ügyfélszolgálat-fejlesztési javaslat 42. Szomszédsági szolgáltató hálózat fejlesztési javaslat 43. Közösségi hozzáférési hálózat megvalósíthatósági tanulmány 10. Lakossági tájékoztatás 44. A lakossági tájékoztatás szükséglete és kisközösségi média, szakmai alapozó tanulmány 45. Jog az információhoz, a lakossági tájékoztatás szabályrendszere 46. A lakossági tájékoztatás átfogó szolgáltatási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya, közösségi média központ 11. Digitális szolidaritás 47. A digitális szolidaritás szükséglete, szakmai alapozó tanulmány 48. A digitális szolidaritás szabályozása, rendelettervezet 49. Digitális szolidaritási rendelet, módszertani útmutató 50. A helyi digitális szolidaritás programja 12. Közösségi költségvetés 51. Költségvetési folyamatelemzés és modell kidolgozása, helyzetelemző tanulmány 52. A költségvetési gazdálkodás és ellenőrzés módszertanának kidolgozása 53. Költségvetés-készítés folyamatának és végrehajtásának új szabályozása 54.A költségvetési gazdálkodás szoftvertámogatási javaslata 8

2. A lakossági tájékoztatás egységes rendszere Az önkormányzati menedzsment stratégiájának 3 egyik fontos fejlesztési iránya a lakossági tájékoztatás és kommunikáció egységes rendszerré szervezése. A lakossági tájékoztatási szabályzat 8. -a értelmezi ezt az Önkormányzat oldaláról, az alábbi 2. sz. ábra szerint. Van azonban egy közösségi és partneri oldal is. 2. sz. ábra A lakossági tájékoztatási rendszer (1) A lakossági tájékoztatást egységes rendszerként (LTR) kell működtetni az alábbi követelmények szerint. A működtetés során érvényesíteni kell a lakossági tájékoztatás a) képviselői irányításának és felelősségének, b) szakmai irányításának és felelősségének, c) kommunikációs alapelveinek, d) céljainak, feladatainak és működésének, e) tartalmainak, f) arculati elemeinek, g) kultúrájának, h) médiumainak, i) módszereinek és információs csatornáinak, j) technológiáinak és eszközeinek, k) költségvetésének és költség-felhasználásának, l) szabályozásának, m) tervezésének és fejlesztésének, helyi közigazgatási és közszolgáltatási szintű összehangolt, egységes rendszerként való kezelésének követelményét, ezen összefüggésekre való tekintettel. (2) A rendszerszerűség, az (1) bekezdés szerinti összefüggések érvényesítése a lakossági tájékoztatási szolgáltatóktól és a LTR működtetőitől azt követeli meg, hogy működésükben, szolgáltatásaikban, egyes tájékoztatási akcióikban, üzeneteik megfogalmazásában tekintettel kell lenniük arra, hogy e rendszer részeként kell megnyilvánulniuk, megjelenniük a címzettek számára. 3 4. Mindenki fontos, Budafok-Tétény önkormányzati menedzsment fejlesztési stratégiájának tervezete 9

Az LTR elemei, amelyekkel a megvalósíthatóság keretében foglalkozni kell: o célközönség, amely egyszerre információfogyasztó és termelő, szolgáltató, o tartalmak, o szolgáltatások és produktumok, o szolgáltatók és egyéb érdekelt szervezetek, Lakossági Tájékoztatási Szerkesztőség (LTSZ), o infokommunikációs technológia eszközrendszere, az LTR infrastruktúrája (médiumok és csatornák), ez több szintű: nemzetközi, országos, helyi és kisközösségi, az utóbbi része a közösségi média, o erőforrások rendszere, o szabályozási rendszer. 10

3. Tájékoztatási tartalmak és szolgáltatások 3.1. Tájékoztatási szükségletek A szervezetfejlesztési programban több összefüggésben bizonyítottuk, hogy a lakossági tájékoztatás, a kétirányú kommunikáció iránti igény mindkét oldalról közigazgatás és közönség jelen van, fontossága növekszik. Összefoglalásképpen a 3. és 4. sz. ábrákon bemutatjuk, hogy mely tartalmak iránt, milyen mértékű és jellegű érdeklődést mutattak a polgárok, ill. melyek a lakosság -ként megcélzott célközönségek. A kérdőíves vizsgálatok, interjúk, dokumentumelemzések, internetes kutatások eredményeképpen összeállítottuk a lakossági tájékoztatás tematikai rendszerét (lásd az 5. sz. ábrán), amely alapul szolgálhat a lakossági tájékoztatási rendszer tartalmi fejlesztésének. A megvalósíthatóság szempontjából a tartalom és szolgáltatás témakörében az a fő kérdés, hogy milyen szolgáltatások keretében valósíthatók meg a megállapított tartalmi igények a közigazgatás és a közönség kétirányú kommunikációjában, s vajon azok létrehozásának milyen prioritásai, feltételei, ill. akadályai vannak. A lakossági tájékoztatási és kommunikációs tartalmak az LTR-ben különböző, egymással e tekintetben is koordinált, az egységes szabályozást követő szolgáltatások keretében születnek meg és áramlanak. A lakossági tájékoztatásnak és kommunikációnak a címzett számára hasznosnak kell lennie. Tartalmilag a legkülönbözőbb élethelyzetekre, szükségletekre (pl. fogyasztók, egyedülállók, szegények, idősek, fogyatékosok, betegek, szociális ellátásokban részesülők, krízishelyzetben lévők, tanulók, munkanélküliek, építkezők, vállalkozók, konkrét élethelyzetekben) vonatkozó közérdekű, közhasznú információk iránti szükségletek jellegük adott kérdés kezelésében betöltött felhasználhatósági szerepük szerint a következő kategóriákba sorolhatók: o Milyen szabályok vonatkoznak az esetre, helyzetre (jogok és kötelezettségek)? o Mi lehet a probléma, helyzet gyakorlati megoldása? o Milyen segítséget, támogatást lehet kapni és kitől, milyen feltételekkel? o Milyen ügyintézéssel jár a probléma megoldása, hogyan kell intézni? o Hol, hogyan lehet hozzájutni a megoldáshoz szükséges szolgáltatásokhoz? o Hol, hogyan lehet hozzájutni megoldáshoz szükséges eszközökhöz? o Hogyan lehet igénybe venni a szükséges szolgáltatásokat, ki segít ebben? o Mit lehet elvárni az egyes szolgáltatások keretében azért ki a felelős? o Hol és hogyan lehet panaszt tenni, ha nem vagyok megelégedve a szolgáltatással? o Kitől lehet kérni személyes segítséget, tanácsot a konkrét helyzetben? o Hol, hogyan lehet véleményt mondani, befolyásolni a dolgokat adott kérdésben? o Más, hasonló helyzetben lévő embereknek mik a tapasztalataik, véleményük? o Hogyan vehetem fel a kapcsolatot érintettekkel, hasonló helyzetben lévőkkel? o Hogyan lehet jobban felkészülni jobban a feladat, probléma megoldására? A lakossági információs és kommunikációs szituációban az érintett, címzett akkor érzi magát otthonosan, ha ezekre a kérdésekre az adott infoszférában, azaz tájékoztatási közegben, tehát nem minden esetben egy-egy konkrét közlésben, üzenetben, a választ könnyen meg 11

tudja találni adott téma kapcsán. A korábban felsorolt LTR körbe tartozó szolgáltatások akkor tekinthetők megfelelő színvonalúnak, ha a fentiek szerinti teljes értékű információs közeget biztosítanak a címzettek számára a tájékoztatásban. 3. sz. ábra A lakossági tájékoztatás célközönségei * Meghatározási útmutató A lakossági tájékoztatás által különböző tartalmakkal és módokon megszólítható, sajátos élethelyzetekben lévő csoportok, személyek az alábbi tulajdonságok alapján határozhatók meg (a zárójelen belüli részletezés példaszerű): a) állampolgárság (magyar, külföldi) b) helyi kötődés szerint (helyben lakó, ideiglenesen tartózkodó, vendég) c) nem (férfiak, nők bizonyos élethelyzetekben) d) kor (gyerek, fiatal, középkorú, idős) e) iskolázottság, képzettség (képzetlen, képzettségi szint és szakterület szerint) f) nemzetiségi, etnikai hovatartozás (cigányság, egyéb etnikai kisebbségek) g) nyelvhasználat (pl. magyar, idegen nyelvet használók) h) egészségi állapot (egészséges, beteg, tartós betegséggel élő, fogyatékos) i) családi állapot (egyedülállók, családosak, gyermeket várók egy, több gyermeket, ill. gyermeket egyedül nevelők) j) társadalmi kötődés szerint (egyedülálló, kirekesztett) k) anyagi, jövedelmi és vagyoni helyzet (szegények, vagyonosok) l) lakásviszonyok (hajléktalanok, lakáskörülmények szerint) m) gazdasági aktivitás (inaktív, aktív) n) gazdasági szerep (befektető, vállalkozó, kezdő vállalkozó, szolgáltató, beszállító, közszolgáltató) o) területi csoportok, közösségek (szomszédság, adott körzet lakói) p) politikai, közéleti, társadalmi szerep (választó, első választó, közéleti személyiségek, sajtó képviselője, lobbista, érdekképviselő, civil szervezetek képviselői, aktivistái) q) közszolgáltatásban érintettek (igénybe vevő helyi lakos, ügyfél, látogató, külföldi) r) hatósági ügyintézésben érintettek (az ügyek típusai szerint) s) adott közhasznú információ iránt érdeklődést mutatók (a közhasznú információk tematikája szerint). 12

A polgárokat érdeklő legfontosabb ügyek, témák 4. sz. ábra TÉMÁK ÖSSZESEN PROB- LÉMA CÉL- KITŰZÉS ÖSSZE- FOGÁS EGYÜTT- MŰKÖDÉS FÓRUM- TÉMA % Környezetrendezés, köztisztaság (játszóterek, parkok, parkosítás, előkertek, közterek, kutyatartás) 121 15,5 37 18,1 18 12,9 51 30,2 11 6,8 3 2,9 Közbiztonság 113 14,5 34 16,7 16 11,5 40 23,7 14 8,7 8 7,8 Közösségfejlesztés, szolidaritás, közbizalom (összefogás, gondoskodás, szomszédi segítés) 77 9,9 1 0,5 20 14,4 14 8,3 39 24,2 3 2,9 Üzletek, szolgáltatások hiánya (beszerzés, kiszolgálás) 75 9,7 5 2,5 7 5,0 1 0,6 62 38,5 Közlekedés, tömegközlekedés (segítése autóval) 54 7,0 13 6,4 6 4,3 14 8,3 7 4,3 14 13,7 Utak, járdák állapota (építés, téli sózás, hólapátolás) 40 5,2 27 13,2 5 3,6 2 1,2 1 0,6 5 4,9 Környezetvédelem (zajártalom, levegő szennyezettsége) 40 5,2 10 4,9 16 11,5 8 4,7 2 1,2 4 3,9 Közmű-infrastruktúra (állapot, költség, csatornarendszer, közvilágítás, ivóvíz minősége) 37 4,8 25 12,3 6 4,3 1 0,6 5 4,9 Idősek helyzete, ellátása (klubok működése, elszegényedés) 36 4,7 21 10,3 6 4,3 6 3,6 3 2,9 Parkolás 29 3,7 1 0,5 5 3,6 22 13,0 1 1,0 Gyermek- és ifjúságvédelem (gyermekek támogatása, nevelés, felügyelet, tehetségek kibontakozása, ifjúsági munka, fiatalok helyi lehetőségei) 24 3,1 5 2,5 5 3,6 9 5,6 5 4,9 % % % Említés Említés Említés Említés Említés % Említés %

TÉMÁK ÖSSZESEN PROB- LÉMA CÉL- KITŰZÉS ÖSSZE- FOGÁS EGYÜTT- MŰKÖDÉS FÓRUM- TÉMA % Foglalkoztatás, munkanélküliség, vállalkozók segítése, munkakapcsolatok 20 2,6 6 2,9 1 0,7 2 1,2 2 1,2 9 8,8 Egészségügy (várólista, egészségnevelés, közegészségügy, életmódformálás, ingyenes vizsgálat) 17 2,2 6 2,9 6 4,3 5 4,9 Kultúra, sport, szórakozás, kirándulás (helyi programok) 17 2,2 8 5,8 9 8,8 Tájékoztatás, közérdekű információ-ellátás 16 2,1 2 1,4 2 1,2 7 4,3 5 4,9 Lakossági és civil pénzügyek (anyagi helyzet, szegénység, adózás, lakhatási prevenció, forrásszerzés) 15 1,9 7 3,4 2 1,4 4 2,5 2 2,0 Hagyományőrzés, lokálpatriotizmus, ünnepek (zászlók kihelyezése, régi házak felújítása, helytörténet) 15 1,9 9 6,5 1 0,6 3 1,9 2 2,0 Kerületfejlesztés, városfejlesztés (IVS, beruházások) 13 1,7 13 12,7 Hivatali ügyintézés (segítő munka, kapcsolatok, önkormányzati dolgozók felületessége) 6 0,8 1 0,5 3 1,8 2 2,0 Fogyatékkal élők támogatása, segítése 3 0,4 3 1,5 Jogkövetés, jogtisztelet (törvényesség, helyi rendeletek betartása) 3 0,4 1 0,6 2 2,0 Helyi politika, demokrácia, közélet (politikamentesség) 3 0,4 1 0,7 2 2,0 Hajléktalanok elszállásolása 2 0,3 1 0,5 1 0,6 Önkormányzati bérlemények ellenőrizetlensége 1 0,1 1 0,5 ÖSSZESEN 779 100 204 100 139 100 169 100 161 100 102 100 % % % Említés Említés Említés Említés Említés % Említés % 14

A kérdőíves kutatás során feltett kérdések a következők voltak: PROBLÉMA - Mit érzékelnek helyben problémának? Az Ön meglátása szerint a lakókörzetének, szomszédságának melyek a legfontosabb, legégetőbb problémái? CÉLKITŰZÉS - Milyen helyi célokat kellene kitűzni? Meglátása szerint a szomszédságában mi lenne az a helyi életviszonyokra, életminőségre vonatkozó 5 legfőbb cél, amiért érdemes lenne a helyi közösségben másokkal együttműködni? ÖSSZEFOGÁS - Miben kellene leginkább összefogni? Az Ön véleménye szerint, milyen területeken lenne szükség nagyobb összefogásra, együttműködésre a szomszédjaival, a szűkebb szomszédságban élőkkel? Gondolhat például ilyenekre: illegális plakátok eltüntetése, előkertek rendbetétele, parkolás ésszerűsítése, közlekedési veszélyek megszüntetése, a közbiztonság erősítése, stb. EGYÜTTMŰKÖDÉS - Miben működnek együtt az emberek? E szomszédsági körbe tartozó családok jellemzően milyen (akár a leghétköznapibb) segítséget nyújtanak egymásnak, milyen tevékenység köt(het)i össze őket? FÓRUMTÉMA - Milyen témákról kellene fórumozni? Véleménye szerint milyen közérdeklődésre számot tartó témakörökben lenne szükség egy nyitott, online (interneten keresztüli) vitára, fórumra a lakókörzetében? 15

5. sz. ábra Önnek joga tudni * Az önkormányzati közérdekű, közhasznú, közösségi tájékoztatási kötelezettségek információkatasztere A) Az információs kataszter szerkezete 1. Azonosító 2. Az információ tartalmi megnevezése 3. A tájékoztatás besorolása a nyilvánosság szintje szerint 4. A tájékoztatás iránya (közönség felé, közönségtől) 5. A tájékoztatás felelőse 6. A tájékoztatás rendszeressége 7. A hozzáférés módja 8. A hozzáférés feltételei 9. A tájékoztatási kötelezettség alapja 10. A terjesztés feltételei B) Az információs kataszter témakörei 1. Információs jogok Információszabadság, személyes adatok védelme, betekintés, közérdekű, közhasznú adatok elérése és igénylése, adatbázisok és nyilvántartások, statisztikai adatgyűjtések, közadattár, adatvagyon-katalógus, üvegzseb. 2. Helyi közélet Helyi politikusok, testületi szervek, civil szervezetek és tevékenységük, választások, szavazások, közügyek, együttműködések, közéleti hírek, események. 3. Társadalmi részvétel A helyi társadalmi, civil részvétel lehetőségei a köz- és közösségi feladatok ellátásában, problémák megoldásában, programokban. 4. Nyilvánosság A hagyományos és elektronikus helyi, kisközösségi médiaszolgáltatók, nyilvánosságot biztosító szolgáltatások. 16

5. Véleménynyilvánítás Közvélemény-kutatások, a közügyekkel kapcsolatos vélemények kifejezésének, megvitatásának, panaszok és bejelentések lehetőségei, színterei. 6. Az ügyintézés CLBPS 4 elektronizáltsági szintjeinek megfelelő ügyintézési információk, ügyintézők, ügymenet, az ügyfél és hivatal jogai és kötelezettségei, a hatékony ügyintézés feltételei, segédletei, az élethelyzet megoldásához kapcsolódó további információk. 7. Jogi információ Jogszabályok szövege, rendeletek, jogi tanácsadáshoz, jogvédelemhez való hozzáférés. 8. Közintézmények, közszolgáltatók adatai Alapadatok, elérés, feladatok és hatáskörök, tevékenység, személyzet, szervezet, működés és gazdálkodás, szerződések, ellenőrzések, általános, különös és egyedi közzétételi lista, üvegzseb. 9. Közérdekű döntési tervezetek, döntések Stratégiai és operatív tervek, programok, egyedi kérdések, szabályozások, előkészítése, döntési folyamat, eredmény, dokumentumok, közreműködés lehetősége. 10. Közbeszerzések, koncessziók Pályázatok, tenderek kiírása, pályázók adatai, elbírálás folyamata és eredményei, üvegzseb. 11. Pályázati kiírások, támogatások Pályázati célok, feltételek, pályázók, elbírálás és teljesítés eredményei, pályázatfigyelés információi. 12. Közszolgáltatások Egyes közszolgáltatásokhoz való hozzáférés módja, szolgáltatás elvárható minőségi paraméterei, igénybe vételi feltételek, kontroll) 13. Települési adatok Hagyományos és interaktív települési térképek, statisztikai adatok, városrendezési tervek, szabályozások, fejlesztési tervek és programok. 14. Környezeti adatok A település környezet állapotára, szennyező, egészségi veszély-forrásokra, körülményekre, hulladék-gazdálkodásra vonatkozó adatok, információk) 15. Közbiztonsági adatok A közbiztonság helyzete, veszélyforrásai, a megelőzés módjai és lehetőségei, segítségnyújtás. 16. Közlekedés 4 CBPLS - a Common List of Basic Public Services (az alapvető közigazgatási szolgáltatások egységes listája) rövidítése. Az Európai Unió által meghatározott, 20 alapvető közigazgatási szolgáltatást, és a közigazgatási szolgáltatások öt (2006-tól 5, addig 4) elektronizáltsági szintjét határozza meg. 17

Közlekedési lehetőségek és szolgáltatások, feltételek, menetrendek és térképek, parkolás, akadálymenteség. 17. Foglalkoztatás Kereső tevékenységekhez, munkalehetőségekhez való hozzáférés és feltételek, információforrások. 18. Ifjúságvédelem és pályaválasztás A fiatalok sajátos élethelyzeteivel kapcsolatos információk, szolgáltatások, közösségek, foglalkoztatási lehetőségek, szakmák és alkalmassági feltételek, pályaválasztási tanácsadás. 19. Vállalkozás Helyi vállalkozási feltételek és lehetőségek, ingatlanok, helyiségek, kezdő vállalkozók segítése, tanácsadás ipari parkok, inkubátorházak és szolgáltatásaik. 20. Lakossági pénzügyek Adózási információk, az embereket széles körben érintő pénzügyi ismeretek, információk, a megromlott, átmenetileg nehezebb anyagi helyzetben lévőket segítő szolgáltatások elérése és feltételei, közösségek. 21. Helyi gazdaság A helyi gazdaság állapota, szereplői és tevékenységük, befektetési lehetőségek, fejlesztési tervek és programok, üzleti szolgáltatások. 22. Fogyasztóvédelem A termékek, szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos garanciális, szavatossági információk, a vevők, fogyasztók jogai, panaszlehetőségei, információforrások. 23. Gyermekgondozás Gyermekvállalás, -gondozás, -nevelés, -ellátás információi, intézményei, szolgáltatásai, programjai, hozzáférés, feltételek és közösségek. 24. Oktatás és képzés Tanulási, oktatási formák és szolgáltatások, hozzáférési lehetőségek és feltételek, közösségek. 25. Digitális írástudás Az információs társadalom lehetőségei, előnyei és esetleges veszélyei, eszköz- és szolgáltatási rendszere, a digitális szolidaritás segítő szolgáltatásai és elérésük. 26. Kultúra, közművelődés és hitélet Könyvtári, múzeumi, művészeti szolgáltatások, ismeretterjesztési, vallási szolgáltatások, rendezvények, közösségek. 27. Történelmi, kulturális hagyományok A helyi történelmi emlékek, kultúra, művészet és hagyományok öröklött értékei, ápolásuk, események, programok, szolgáltatások, közösségek. 28. Szociális biztonság 18

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségét javító intézmények, szolgáltatások, hozzáférés és igénybe vételi feltételek, szolidaritási közösségek. 29. Lakhatási feltételek A lakásépítéssel, lakásokkal, lakáskörülményekkel, épített környezettel kapcsolatos adatok, feltételek és szolgáltatások, közösségek. 30. Egészség, életmód Az egészség megőrzésével, a megfelelő életmóddal és életkörülményekkel kapcsolatos információk, szolgáltatások, közösségek. 31. Betegség, orvosi ellátás A betegségekkel, betegségi állapottal kapcsolatos információk, szolgáltatások, szolgáltatók, hozzáférés és feltételek, közösségek. 32. Sport Sportolási lehetőségek, szervezetek, létesítmények és szolgáltatások, hozzáférés és feltételek, közösségek. 33. Szabadidő és turizmus Pihenési, turisztikai, szórakozási, vendégfogadási lehetőségek, programok, szolgáltatások és közösségek. 34. Állattartás Házi és haszonállatok tartásának jogi és egyéb feltételei, legalapvetőbb gondozási ismeretek. 35. Fenntartható környezet A természeti és épített környezeti értékek megőrzését, gyarapítását biztosító életmód, közösségek. 36. Energiagazdálkodás Takarékos energiafelhasználási módok, alternatív energia-források, szolgáltatások és közösségek. 37. Rendkívüli helyzetek A vész- és krízishelyzetek elkerülését, kezelését, védelmet segítő információk, szolgáltatások, intézmények, közösségek. 19

A lakossági tájékoztatási szolgáltatásoknak tartalmi szempontból nemigen látszanak különösebb akadályai. Az információk jelentős részét az önkormányzat saját működése keretében előállítja, s ezen adatok hozzáférhetővé tétele a feladat (pl. menedzsment információk). Hasonló a PR és településmarketing helyzete. Ebben az információs körben elemzési és fejlesztési dokumentumok sokasága készül, amelyek publikálása nem okozhat problémát. Az ügyintézési információk rendelkezésre állnak, szolgáltatásuk döntően kötelező állami feladat (KET). Az egyes közszolgáltatási területeknek egészségügy, szociális ellátás, foglalkoztatás, vállalkozás, adózás, stb. komoly szakmai információs hátterei vannak, ill. a helyi közszolgáltatásokra vonatkozó információk rendelkezésre állnak. Itt tehát elsősorban tartalmi szerkesztési feladatok merülnek fel. Egészen más a helyzet a lakosság számára fontos, közhasznú tájékoztatást biztosító gazdasági és társadalmi kommunikáció, a közösségi informatika olyan tartalmaival, amelyeket nem az Önkormányzat állít elő, hanem az érdekelt közösségek, szervezetek. Itt a lakossági tájékoztatási rendszer feladata abban áll, hogy a már rendelkezésre álló információkat becsatornázza, s a hiányzó tartalmak számára, pedig felületeket biztosítson, ösztönzést adjon, szükség esetén koordinálja azok előállításának programjait. Mindezt érdekeltségi alapon meg lehet oldani, mert az érintett szervezeteknek alapérdekük, hogy információik a célközönségekhez eljussanak. Az egységes lakossági tájékoztatási rendszer alighanem ehhez az egyik, ha éppen nem a legértékesebb felület, szervezeti környezet. 6. sz. ábra Humán szolgáltatási telefonos tájékoztató szolgálat és közösségi online adatbázis Washington államban önkéntesekkel Forrás: http://www.pfp.org/ Az érdekeltek bevonása a tartalomszolgáltatásokba az információk rendelkezésre bocsájtásán túl kiterjedhet magukra a tájékoztatási szolgáltatásokra is. Ilyen megoldás lehet például a civil szervezetek, cégek tájékoztatási és tanácsadási szolgáltatásainak integrálása a lakossági tájékoztatási rendszerbe, vagy a fejlett demokráciákban széles körben alkalmazott gyakorlat önkéntesek bevonása a tájékoztató munkába, pl. online tanácsadó, levelező rendszerek keretében.

3.2. A lakossági tájékoztatás szolgáltatási rendszere Az önkormányzati lakossági tájékoztatási és kommunikációs rendszer (LTR) tartalmainak és szolgáltatásainak két alapvető feladata van: o egyrészt a helyi vonatkozású információk mint eredeti tartalmak előállítása és kommunikációja a közösségen belül és kívül, o másrészt pedig a helyi szükségletként is felmerülő külső információk közvetítése, a potenciális felhasználókhoz való minél pontosabb eljuttatása. El kell készíteni a fenti 5. sz. ábrán jelzett közérdekű, közhasznú lakossági tájékoztatási információs katasztert, amelyre a szükség van a Tájékoztatás a tájékoztatásról c. szolgáltatásban. A jelen helyzetben nincs teljes kép arról, hogy mely információtartalmakat az Önkormányzat és partnerei, a lakossági tájékoztatási szolgáltatók milyen teljességgel és részletességgel fednek le. A közérdekű, közhasznú metainformációs szolgáltatás egyfelől ezt volna hivatott folyamatosan vizsgálni szembesítve a lakossági szükségletekkel, másfelől pedig felhasználható a lakossági tájékoztatás legmagasabb szintű ún. iránytű szolgáltatásaként. Országosan rendelkezünk ilyen szolgáltatással, helyi viszonylatban azonban ez egyáltalán nem elterjedt (példáit lásd az 1. sz. mellékletben). A lakossági tájékoztatás szabályozási javaslata (lásd a 1. sz. ábrán a 45. Jog az információhoz c. szakanyagot) kötelező tenné létrehozását és a ráépülő szolgáltatást. A Lakossági Tájékoztatási Rendszer (LTR) körében a hazai és nemzetközi gyakorlatban az alábbi szolgáltatási körökkel és a hozzájuk kapcsolódó az 1. sz. mellékletben bemutatott példákkal találkozhatunk: o Tájékoztatás a tájékoztatásról A meta információs szolgáltatás lényege az országos, területi, vagy helyi, egységes, szektor-, ágazat- és szakterületközi tájékoztatás arról, hogy a lakosság számára kínált bármilyen közérdekű, közhasznú információ hol és hogyan érhető el (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 1.-5. példáit). o Szakterületi közhasznú tájékoztatási rendszerek és szolgálatok Egyes szakterületek pl. egészségügy, szociális ellátás, oktatás, kultúra, vállalkozás önálló lakossági tájékoztatási rendszerei, amelyek igyekeznek az ágazat, ill. szakterület minden helyi, nemzeti és nemzetközi közérdekű, közhasznú információiját egyetlen felületen, rendszerben elérhetővé tenni (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 7-9. sz. példáit). o A közigazgatási közönségszolgálat ügyfél-tájékoztatási és képzési rendszere Az ügyintézéshez kapcsolódó információk olvasható, letölthető tájékoztatók, formanyomtatványok egységes, kereshető rendszerben való elérése önállóan, ill. az 21

elektronikus ügyintézési rendszerek CLBPS 1. szint részeként (itthon és külföldön széles körben alkalmazott megoldás az önkormányzati honlapokon). o Közérdekű, közhasznú adatvagyon hozzáférési rendszer Egyetlen nagy adattárban összegyűjtve közvetlenül áll rendelkezésre és nyilvánosan, kereshető módon hozzáférhető (esetenként regisztrációs feltétel mellett) minden közérdekű, közhasznú adat, gyakran a következő statisztikai szolgáltatást is magába foglalva (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 10. sz. példáját, továbbiakat mutatunk be a 35. Informatikai stratégia alapozó szakanyag adatvagyon-gazdálkodás címszavánál). o Nyilvános helyi statisztikai adattárak A helyi érdekű statisztikai adatok egységes, szelektálható, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisa. Tartalmilag ezek szomszédsági, lakókörzeti mélységben közlik az adatokat különböző léptékekben összehasonlítható módon, s gyakran kínálnak lehetőséget térképi, grafikus és táblázatos megjelenítésekre is (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 11-12. sz. példáit). o Az vezetői információs rendszer nyilvános rétege A lehető legteljesebb nyilvánosság, átláthatóság nyitott önkormányzás keretében, minden kivéve a gazdasági, vagy helyi közérdekből hivatalosan titkosított, ill. a személyes adatokat olyan adat, információ, dokumentum, interaktív kommunikációs lehetőség elérhetővé tétele, amelyet az önkormányzati menedzsmentben, ill. az ún. közmenedzsmentben felhasználnak. Ez utóbbi a széles körű partneri együttműködések információellátását is magában foglalja (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 13-16. sz. példáit). o A lakossági tömegtájékoztatás hagyományos 5 rendszerei A helyi sajtó, tömegkommunikáció hagyományos és elektronikus csatornái helyi újság, rádió, televízió, web egységes kommunikációs stratégia és politika, közönségkapcsolatok (PR public relations) és önkormányzati, ill. településmarketing keretében, a tömegkommunikáció hagyományos felfogásában (a klasszikus és modern tömegkommunikáció összevetését lásd az alábbi 7.sz. ábrán) kerülnek felhasználásra 5 A tömegkommunikáció hagyományos felfogása szerint az üzenetek az ún. nagyközönséghez szólnak, korlátozottan van mód hagyományos interaktivitásra (levelezés, betelefonálás, email, online és SMS hozzászólás). Az üzenetek szerkesztettek és professzionális újságírói, riporteri, szerkesztői közvetítéssel zajlik a jellemzően egyirányú információáramlás az elektronikus médiában is. A klasszikus tömegkommunikációs média felületei homogének, általában egyetlen információs csatornára korlátozódnak, amelyek között már az elektronikus kommunikáció is megtalálható (pl. online újság). Ettől eltérő a nem hagyományos, azaz a jelen körülmények között modern -nek nevezett tömegkommunikáció, amely hangsúlyosan interaktív, egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten közvetített, azaz a kommunikátorok közvetlenül szólalnak meg mindkét oldalon, s az üzenetek forrásai és címzettjei közötti határok elmosódnak. Lásd még az összevetésről az alábbi, 7. sz. ábrát is. 22

a helyi közigazgatás feladatai végrehajtásának támogatásaként. Az önkormányzati PR és marketing a lakosságnál tágabb kört szólít meg (pl. látogatók, üzleti és civil szervezetek), amely lényegében megegyezik a közigazgatási közönségszolgálat célközönségével. Az egységes lakossági tájékoztatási rendszer tömegkommunikációs felülete sajátos cél- és eszközrendszerrel működő részévé válik az önkormányzati PR és marketingnek (lásd az 1. sz. mellékletben bemutatott példatár 17-18. sz. példáit). o A kisközösségi integrált közmédia rendszerek A hagyományos és modern tömegtájékoztatás, valamint a célzott, egyéni információellátás, továbbá a legkülönbözőbb kommunikációs csatornák sajátos ötvözete a kisközösségi integrált média. A lakossági tájékoztatásnak ez a legutóbbi fejleménye, amellyel ebben a megvalósíthatósági tanulmányban perspektivikus jellegére tekintettel részletesebben kívánunk foglalkozni. A megoldás jelentőségét az adja, hogy ez van legközelebb az emberekhez, ez tud a lehető legrugalmasabban igazodni az információs igényekhez, s ez képes a polgárokat és közösségeiket, mint információforrásokat is mozgósítani, bevonni a kommunikációba (az integrált kisközösségi média rendszerekről a továbbiakban részletese szólunk, s számos példáját bemutatjuk). 7. sz. ábra A hagyományos tömegkommunikáció és a modern online közösségi média fő jellemzőinek összevetése média cégek működése üzleti érdekeltség tulajdonosi tartalom kontroll tisztán professzionális újságírás közvetett kapcsolat a forrással egyirányú a közönség nem résztvevő egy szól mindenkihez a közönség tagjai nincsenek kapcsolatban monomédia egycsatornás, nem integrált személyes, közösségi működés non-profit működés közösségi és személyes kontroll részben laikus újságírás közvetlen kapcsolat a forrással kétirányú a közönség résztvevő mindenki szól mindenkihez a közönség tagjai kapcsolatban multimédia többcsatornás, integrált 23

A lakossági tájékoztatás tartalmilag egységes, konzisztens szolgáltatási rendszerbe foglalja mindazt az információt, kétirányú információáramlást, amely a nagyközönség és a helyi közigazgatás kapcsolatában megjelenik, működik. Mint egységes, sajátos módon és magas színvonalon megszervezett funkció az Önkormányzat önként vállalt feladataként jelenik meg, azonban számos tartalmi elemében jogszabály által előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését jelenti. Ezért nem is lehet egyértelműen besorolni az egyik (önként vállalt), vagy másik (kötelező) kategóriába, ahogyan ez az informatikai és egyéb támogató szolgáltatások 6 esetében sem választható el mindig élesen. A kötelező állami feladat előírások feltételezik a megfelelő támogató szolgáltatások meglétét, a kor követelményeinek megfelelő színvonalú ellátását. Ugyanakkor, ez nagymértékben az önkormányzatok helyi adottságaitól, menedzsment színvonalától, anyagi helyzetétől jelentős mértékben függ. A korszerű szervezés és irányítás rendszereiben és az új infokommunikációs technológiák alkalmazása révén a támogató funkciók jellege megváltozik, s a korábbi információs támogató, belső szolgáltatások egy része kifelé nyújtott alapszolgáltatássá válik. A lakossági tájékoztatásban, ügyfél-kiszolgálásban ez a több évtizede tartó folyamat zajlik, aminek eredménye az, hogy az ügyfél-tájékoztatás, -képzés, társadalmi és kisközösségi kommunikáció önálló információs közszolgáltatássá válik. Az idő be fogja bizonyítani, hogy ez a közfunkció hamarosan egyenrangú fontosságúvá válik a legalapvetőbb közszükségletek mint pl. a tiszta ivóvíz biztosításával, amely nélkül elképzelhetetlen a valódi demokrácia, egészséges közösség és közélet. A lakossági tájékoztatás közpolitikai szempontból rendkívül érzékeny szolgáltatási funkció, a teljesítmény-kontroll kitüntetett, különösen nagy figyelmet igénylő területe. Megvalósításának fontos feltétele, hatékony működtetésének alapvető kritériuma az, hogy kidolgozásra kerüljenek a funkció ellátásának teljesítmény indikátorai szoros összhangban a közigazgatási közönségszolgálat, a digitális szolidaritás, a vezetői információellátás, valamint az önkormányzati PR és településmarketing funkciók teljesítmény-követelmény rendszereivel. A lakossági tájékoztatás teljesítmény indikátorainak lehetséges választékát a szervezetfejlesztési program 6. sz. programakciója, 27. Teljesítmény-követelmények katalógusa keretében kidolgozott egységes mutatórendszer tartalmazza. Az alábbi 8. sz. ábrán kiemeltük a legfontosabb értékelési kritériumokat. 8. sz. ábra A lakossági tájékoztatás, helyi média teljesítmény indikátorainak lehetséges választéka 1. A lakossági tájékoztatás és média szolgáltatások száma, választéka, változása 2. Egyes tájékoztatási és média szolgáltatások mennyisége és minősége (elégedettség a minőségi követelményekkel) 3. Az egyes szolgáltatásokkal elért közönség, terület nagysága 4. Az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők száma, lakossági aránya, változása 6 Részletesebben lásd a 3. sz. programakció keretében elkészült Önkormányzati Szolgáltatási Jegyzéket. 24

5. Online média látogatottsága, változása 6. Az egyes média tartalmak száma, változása 7. A tájékoztatásba, médiaszolgáltatásba bekapcsolódó szervezetek, személyek száma, változása 8. A lakossági média csatornák használatának aránya általában, tematikák szerint 9. Elégedettség a tájékoztatási és médiaszolgáltatásokkal, változás 10. Elégedettség a média tartalmakkal, változás 11. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az Önkormányzat hiteles tájékoztatást nyújt 12. A lakosság egyes csoportjainak ismeretszintje bizonyos témákat, tartalmakat illetően 13. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy eléggé tájékozottak helyi ügyekben 14. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy van módjuk beleszólni a helyi ügyekbe A fentiekben, címszavakban foglaltuk össze azt a nyolcféle lakossági tájékoztatási megoldási, megjelenési formát, amelyekkel a jelenlegi önkormányzati gyakorlatban itthon és külföldön találkozni lehet. Ezek nem csak a fentebb bemutatott tiszta formákban fordulnak elő, hanem különböző kevert, vegyes változatokban is. A fenti, első hét szolgáltatási körrel és megoldással részletesebben foglalkoztunk a szervezetfejlesztési program 8. sz. önkormányzati informatikai stratégiai fejlesztés c. programakciója keretében (a 1. sz. ábrában felsorolt 35. 36. és 39. sz. szakanyagok), valamint a 9. sz. közigazgatási közönségszolgálat c. programakció keretében (a 1. sz. ábrában felsorolt 40-43. sz. szakanyagok). A jelen szakanyagban az eredeti programnak megfelelően figyelmünket a legösszetettebb, s egyben a legkevésbé ismert területre összpontosítjuk a megvalósítás lehetőségei szempontjából. 3.3. A többcsatornás, integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszere Az információs társadalomban egyre természetesebbé válik az emberek számára, hogy információs és kommunikációs szükségleteik mind nagyobb részét az egymás funkcióit átvevő, integrálódó infokommunikációs eszközök és az internet, webes alkalmazások segítségével elégítik ki. Még 4-5 évvel ezelőtt kérdéses volt, ma már az átlagember számára is nyilvánvaló, hogy az interneten minden fontos információ megtalálható. Kutatásainkkal bizonyítottuk, s az alábbi táblázatok jól mutatják, hogy Budafok-Tétény polgárai teljes mértékben, tudatában vannak az információs társadalom által kínált közérdekű, közhasznú tájékoztatási lehetőségeknek és határozottan igénylik azok kihasználását élethelyzeteik javítására. Az első táblázat alapján az elektronikus tartalmak és alkalmazások, a másodikban a hozzáférési szolgáltatások iránti igényekről kapunk részlet gazdag képet (lásd a 9. sz. ábrát). 25

A számítógép és internet használata * Miért és mire használnák leginkább a számítógépet és az internetet? * (1 egyáltalán nem, 2 csak kismértékben, 3 közepesen, 4 fontos, 5 nagyon fontos) 9. sz. ábra 1. Munkavégzés, álláskeresés (lásd még 10., 11.) 4,6 2. Biztonság, segítségkérés 4,6 3. Tájékozódás, információszerzés, helyi hírek 4,4 4. Online tanácsadások (pl. egészségügyi, jogi, munkaügyi, pénzügyi, pályázati) 4,4 5. Oktatás, tanulás, szakma, felkészültség 4,3 6. Ügyintézés, hivatali kapcsolatok 4,3 7. Pénzügyek, gazdálkodás, adózás 4,2 8. Közlekedés, korlátozott mozgás 4,2 9. Forrásszerzés, pályázatokkal kapcsolatos információk, lehetőségek 4,2 10. Internetes munkavégzés, távmunka 4,1 11. Vállalkozás, jövedelemszerzés 4,1 12. Lelki állapot, céltalanság, apátia, beletörődés (lásd még 13.) 3,9 13. Elszigeteltség, közösség hiány, kirekesztettség (lásd még 17.) 3,9 14. Művelődés, hozzáférés (zene, film, képek, könyvek, műalkotások) (lásd még 16., 22.) 3,9 15. Gyermeknevelés, -gondozás 3,8 16. Szórakozás, szabadidő eltöltés (lásd még 25., 30.) 3,8 17. Kapcsolattartás (email, videó, telefon) (lásd még 22.) 3,7 18. Egészség, életmód, gondozás 3,7 19. Anyagi helyzet, elszegényedés, szociális helyzet, ellátás 3,7 20. Közéleti aktivitás, ismertség, nyilvánosság, érdekérvényesítés 3,7 21. Véleménynyilvánítás és online szavazás helyi ügyekben 3,6 22. Partnerkapcsolatok, ismerkedés, társtalanság 3,6 23. Alkotás, tehetség kibontakoztatása 3,6 24. Közösségi tevékenység (fórumok, segítés, hobbi) 3,5 25. Hobbi tevékenység 3,4 26. Elektronikus bankolás 3,3 27. Beszerzés, vásárlás, távvásárlás, árak összehasonlítása, termékinformáció 3,3 28. Publikálás (saját honlap, blog, kiadványok, művészeti tevékenység) 2,9 29. Multimédiás (zene, videó, képek) alkalmazások használata 2,9 30. Számítógépes játék, hálózati játékok szervezése 2,4 Milyen támogatásra lenne szükség a használathoz? * (1 egyáltalán nem, 2 csak kismértékben, 3 közepesen, 4 fontos, 5 nagyon fontos) 1. Olcsó, akár ingyenes internet és használat közösségi helyen 4,5 2. Támogatott otthoni internet szociálisan rászorultak számára 4,3 3. Általános segítség a kommunikációs eszközök és szolgáltatások használatában 4,2 4. Informatikai eszközök és szolgáltatások használatához nyújtott személyes segítség 4,0 5. Hálózati, elektronikus közigazgatási szolgáltatások elérésében személyes segítség 4,0 26

A rendelkezésre álló infokommunikációs eszközök és szolgáltatások azonban ezeket s a korábbiakban a 4. sz. ábrában összegzett, számítógéptől és internettől függetlenül meghatározott igényeket, számos ok miatt (lásd alább), nem tudják közvetlenül és azonnal felhasználható módon kielégíteni. Ahhoz, hogy egy kisközösségben mindezen szükségleteket mindenki számára alkalmas módon ki lehessen elégíteni egyfajta tartalmi és technikai közvetítő szolgálatra, ún. kisközösség média szolgáltatási rendszerre van szükség. A három legalapvetőbb ok, amiért az integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszerek (központok) szükségszerűek: o a különböző csatornákat alkalmazó hozzáférési eszközök (újság, televízió, rádió, web, mobiltelefon, egyéb) még dezintegráltak (részletesebben tárgyaljuk a technológiával foglalkozó részben), o a valahol elérhető tartalmak és szolgáltatások az általános közönséghez szólnak, nincsenek feltárva, testre szabva, leválogatva az adott kisközösség számára, o még nem alakultak ki, vagy fejletlenek, egyoldalúak a kifejezetten kisközösségi tartalmak gyűjtésének és továbbításának a helyi eszközei, szolgáltatásai. Az önkormányzati PR és településmarketing, a közigazgatási közönségszolgálat, a közösségi informatika, a kerületi teleház hálózat, a digitális szolidaritás lakókörzeti szinten, perspektivikusan az integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszere röviden: kisközösségi médiaközpont kibontakozásának és felhasználásának irányába mutat. A fejlett információs társadalom ezen új szomszédsági intézményének már számos előzménye szerveződik, jelen van Budafok-Tétény kisközösségeiben is, mint például: o helyi intézmények tájékoztató prospektusai, o képviselői tájékoztatók, hírlevelek, o szomszédsági újságok, kiadványok, o helyi hirdetmények házfalakon, fákon, o a graffiti üzenetei, o kisközösségi televízió, o helyi rádió kezdeményezés, o kisközösségi webes alkalmazások. Mindezek már hagyományosan jelzik a valós szükségletek jelenlétét és azt is, hogy számos konkrét érdekeltje van az integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszer kialakításának. A kisközösségi médiaközpont szolgáltatási rendszer a hagyományos és elektronikus tömegkommunikációs csatornák, eszközök, felületek, termékek összessége, amelyek biztosítják a közösség és tagjai számára szükséges információk, tartalmak áramlását. Az egymástól függetlenül kialakuló közösségi médiumok, mint például a helyi újság, kiadványok, rádió, televízió, honlapok, webes rádió és televízió, SMS küldő rendszerek az információs társadalom kibontakozásával fokozatosan egymáshoz kapcsolódnak, összeolvadnak, s egységes, többcsatornás média rendszert alkotnak. A legutóbbi fejlemény a rádió és televízió digitalizálódása és internetes változataik megjelenésével párhuzamosan a mobil és a webes 27

kommunikáció összekapcsolódása. Mindez együttesen egy sajátosan új, modern, többcsatornás helyi média kialakulását is lehetővé teszi. A közösségi média mind a fejlett demokráciákban (community media centre, azaz közösségi média központ) és a fejlődő országokban (community radio, azaz közösségi rádió) egyaránt ismert megoldás a médiacsatornák közösségi felhasználásának koncentrálódása a helyi közösség szervezésében és felügyelete alatt. A közösségi informatika egyik legjellemzőbb alkalmazása ez a közösségi hozzáférési szolgáltatások mellett. Egyes elemei pl. a közösségi televízió, rádió, s természetesen a helyi újságok, valamint a közösségi webes felületek Magyarországon is működnek, egyre gyakrabban közösségi hozzáférési bázison. A jelenség, ill. a fejlődési folyamat lényege, tendenciája az, hogy a helyi hagyományos tömegkommunikációs rendszerek mind erőteljesebb infokommunikációs támogatást kapnak, s fokozatosan többfunkciós elektronikus rendszerekké integrálódnak. Kutatásaink során megvizsgáltuk, és az alábbiakban (lásd a 10. sz. ábrát) összefoglaljuk a kisközösségi médiaközpontok lehetséges szolgáltatásai iránti igényeket. A táblázat sokat ígérő. Jelzi, hogy az emberek valóban tudatában vannak az infokommunikáció jelentőségének és lehetőségének (lásd még ehhez kapcsolódóan a fenti sz. ábrát is). Azt is sejteti azonban, hogy egyes alkalmazások kevéssé ismertek, ezért egyes adatok (pl. az ingyen telefonálás (3,3), a csoportos üzenetküldés, azaz a mobilkommunikáció (2,9) tényleges lehetőségeiknél alacsonyabban értékeltek. Ugyanakkor igen érdekes és értékes a nettv és netrádió, a helyi webes műsorszolgáltatás fontossága, amely a jelenlegi magas TVfogyasztás logikus következménye. 10. sz. ábra A közösségi médiaközpont lehetséges szolgáltatásai és az irántuk megnyilvánuló igények * Milyen mértékben tartja fontosnak, hogy az alábbi kisközösségi média szolgáltatások elérhetők legyenek? * (1 egyáltalán nem, 2 csak kismértékben, 3 közepesen, 4 fontos, 5 nagyon fontos) Közérdekű, közhasznú információ-ellátás 4,5 Vészjelző rendszer (otthoni bekapcsolódás közbiztonsági, segélyhívó rendszerekbe) 4,5 Szomszédsági hírszolgálat, közérdekű tájékoztatás, tudakozó 4,3 Szomszédsági fórumok, véleménynyilvánítás lehetősége, helyi online szavazások 4,2 Ki mihez ért a közösségünkben (személyes értéktérkép), kölcsönös segítő hálózat 4,2 Tanácsadások (jogi, pénzügyi, szociális, egészségügyi, vállalkozási, technikai, egyéb.) 4,1 Civil szolgálat (civil szervezetek kiszolgálása) 4,1 Közösségi iskola (tanulási lehetőségek, e-könyv készítés, terjesztés, oktatás-szervezés) 4,0 Helyi hirdetés lehetősége 3,9 Szomszédsági elektronikus piac (kereskedelem, csere-bere, használtcikk, hirdetés) 3,9 Helyi nettv, netrádió (helyi és egyéb műsorok elérése az interneten) 3,9 Pályázati, forrásszervezési szolgálat 3,9 Lelki segélynyújtás, szociális vészjelző rendszer 3,8 28

Közösségek szervezése és elérése (pl. művészeti, egészségügyi, környezetvédelmi 7 ) 3,7 Ügyintézési kirendeltség, ügysegédlet az elektronikus és hagyományos ügyintézésben 3,7 Közösségi informatikai hozzáférés (telekuckó, teleház, mint a szervező és szolgáltató) 3,7 Közösségi memória (közös emlékek, történetek, dokumentumtár, videó letöltések) 3,6 Infokommunikációs támogató szolgálat (IT-mentorálás, informatikai segítség) 3,6 Szomszédsági önkéntes szolgálat (önsegítés) 3,5 Szomszédsági média (helyi videók készítése, események közvetítése) 3,4 Szomszédsági foglalkoztatási szolgálat (helyi munkalehetőségek, vállalkozás-szervezés) 3,4 Ingyen telefon (pl. skype kapcsolatban, helyi wifi) 3,3 Szomszédsági honlap (a hely és lakói, történet) 3,3 Kapcsolati háló,,,elszármazottaink a nagyvilágban (szomszédságunk a világ közepe) 3,2 Üzenetküldő rendszer (SMS, e-mail) 2,9 Virtuális (internetes) találkozások, rendezvények 2,7 A felsorolt közösségi informatikai és integrált médiaszolgáltatási területekre részben már kész, bevált technológiai, szervezeti, üzleti megoldások állnak rendelkezésre. Esetenként azonban jelentős innovációs területekre tévedünk. Ilyen maga a többcsatornás kisközösségi média kérdésköre is. Teljes körű, mintának tekinthető magyarországi megoldásáról nincsen tudomásunk. Ezért az ilyen irányú kísérletezések mindenképpen példaértékűnek tekinthetők. Leginkább a kisközösségi rádiózás és televíziózás (helyi érdekeltségű kábeltévék), valamint a teleházak körül várható a fenti szolgáltatások kialakulása, s egységes helyi média szolgáltatási rendszerré integrálódása. 7 A válaszolók által konkrétan megnevezett közösségek iránti igény. 29

4. Technológia médiumok és csatornák Az integrált kisközösségi média technológiájának áttekintését a lehetséges tájékoztatási médiumok, módszerek és információáramlási csatornák teljességre törekvő számbavételével kell kezdeni (lásd az alábbi 11. sz. ábrát). Meglepően széles körről van szó. Áttekintésük, ismeretük azért nagyon fontos, mert jelenlétük, szolgáltatásaik egymást kiegészítő jellegű. Csakis a teljes választék ismeretében válhat reálissá néhány olyan szolgáltatás, amelynek célja például a legérzékenyebb, legnehezebben megszólítható célközönség elérése. 11. sz. ábra Lakossági tájékoztatási médiumok, módszerek és csatornák 8 1. Személyes 1. Okmány- és Ügyfélszolgálati Iroda 2. Közszolgáltatók ügyfélszolgálati irodái (KÖSZ) 3. Ügyfélszolgálati kirendeltség 4. Ügysegéd pont, IT-mentor 5. Ügyfelek, vendégek személyes fogadása a Hivatalban, közszolgáltatóknál 6. Helyszíni látogatások, bejárások 7. Családlátogatás, környezettanulmány 8. Személyes közvetítők, közösségi képviselők, aktivisták 9. Betekintés nyilvántartásokba (saját adatok, közhitelű nyilvántartások) 10. Nyilvános testületi és bizottsági ülések 11. Fogadóórák a közszolgáltatónál, kihelyezett 12. Nyílt napok 13. Lakossági fórumok a közszolgáltatónál, kihelyezett 14. Speciális fórumok, találkozók célcsoportokkal, partnerekkel 15. Konferenciák, kiállítások, börzék és egyéb rendezvények, klubfoglalkozások 16. Sajtótájékoztatók (hagyományos) 17. Látogatóközpont 18. Könyvtári közhasznú tájékoztatási szolgálat 19. Információs és tanácsadó irodák II. Levelezés, egyéb írásbeli kapcsolat 20. Személyes, egyedi levelek 21. Tömeges, csoportos levelezés 22. Egyedi levelek tömeges kiküldése (pl. adó) 23. Válaszlevél kérése (bérmentesített boríték kiküldésével) 24. Panaszkönyv, vendégkönyv 25. Ötlet, javaslatgyűjtő láda 8 A Jog a tudáshoz c. lakossági tájékoztatási szabályzat tervezet mellékleteként javasoljuk folyamatosan és intézményesen számon tartani a lakossági tájékoztatási médiumokat és csatornákat a felesleges párhuzamosságok csökkentése és az együttműködésből, integrációból származó szinergikus hatások kihasználásának lehetősége érdekében.

III. Hagyományos telefon kapcsolat 26. Ingyen hívható telefonszámok 27. Közvetlen telefonkapcsolat az ügyintézővel 28. Telefonos automata tájékoztató 29. Telefonos fogadóóra 30. Üzenetrögzítés 31. Tudakozó, hívásközpont (call center), 32. Telefax 33. Helyi telefonkönyv IV. Mobil telefonos 34. Kedvezményes előfizetés ( flotta ) 35. SMS (személyes, csoportos, lásd még Twitter a webes csatornáknál is) 36. SMS üzenetek fogadása, megjelenítése webes felületen (lásd a webes csatornáknál is) 37. SMS alapú üzenetfogadó és lekérdező rendszer (tájékoztatás, szavazás, vélemények, adatközlés 38. WAP 39. Mobilfizetés, vásárlás V. Nyomtatványok, periodikák, nyomtatott sajtó 40. Formanyomtatványok, beadványminták 41. Tájékoztató lapok, prospektusok 42. Tájékoztató füzetek, szolgáltatási kézikönyvek, kalauzok, címtárak (lásd pl. helyi telefonkönyv) 43. Oktató anyagok 44. Tájékoztató könyvek 45. Városházi Híradó 46. Hagyományos hírlevél VI. Intézményi és köztéri tájékoztató felületek 47. Hagyományos hirdetőtáblák, felületek (hivatali, intézményi, köztéri, közösségi) 48. Tájékoztatók, prospektusok elhelyezése fal- és egyéb felületeken 49. Elektronikus hirdetőtáblák VII. Rádió, televízió, videó 50. Helyi rádió (tájékoztató, interaktív műsorok) 51. Promontor TV, BKTV (tájékoztató, interaktív műsorok, videó hírek, teletext) 52. Videó filmek, tájékoztatók, videó kalauz VIII. Internetes, webes kapcsolat 53. Elektronikus hírlevél 54. Lakossági tájékoztatási RSS 55. Internetes telefon (Skype) 56. Twitter (Yamm, Csirip, csoportok elérése weben, mobil telefonon) 57. Önkormányzati és közszolgáltatói, ill. közszolgáltatási honlapok (www.bp22.hu) 58. Elektronikus hirdetőtábla 59. Lakossági tájékoztató portál (pl. egészségügyi: www.egeszseg22.hu) 60. SMS-t fogadó és megjelenítő webes alkalmazások (hirdetés, vélemények, szavazások) 61. Elektronikus adatbázisok on-line elérése 62. On-line fórumok, tájékoztatók, fogadóórák 63. On-line szavazás, kérdőív 64. On-line kérdés-válasz, tanácsadás, bejelentések (www.bp22.hu, Kapcsolat) 31

65. On-line ügyintézés 66. Elektronikus fizetés, vásárlás 67. Elektronikus ügyfélképzés, ismeretterjesztés 68. Webes rádió, televízió IX. Egyéb, sajátos és komplex kommunikációs kapcsolati rendszerek 69. Kérdőíves vizsgálatok (igény- és közvélemény-kutatás, elégedettségi, egyéb vizsgálatok) 70. Jelzőrendszerek, hálózatok (szociális háló) 71. Térfigyelő kamerák rendszere 72. Speciális segélyhívó rendszer 73. Civil szervezetek kommunikációs hálózata 74. Integrált közönségkapcsolati rendszer (CRM) 75. Integrált, többcsatornás kisközösségi média A fenti katalógusban felsorolt lakossági tájékoztatási megoldások, szolgáltatásfajták technológiai szempontból osztályozhatók aszerint, hogy mely technikai csatornán keresztül valósulnak meg. Az első nyolc technikai osztályba (római számokkal jelezve) sorolt szolgáltatási típus ún. tiszta technológiákra épül. Míg a kilencedik csoportban sajátos, jellemzően kombinált technikai csatornákat találunk. Ez utóbbiak, valamint az elektronikus webes, a mobil és a digitális televíziós alkalmazások mutatják az integrálódás egyes lehetőségeit, ill. fázisait. A kisközösségi média természetesen rá kell, épüljön a meglévő helyi információs csatornákra, szolgáltatásokra. Ezek egyik fontos funkciója mint a tömegkommunikációé általában a közérdekű tájékoztatás. A közösségi médiaközpontot ezért a már meglévő helyi tájékoztatási szolgáltatások bekapcsolódási lehetőségének függvényében inkább egyfajta helyi információs hálózatként lehet elképzelni, amelynek együttműködését a közérdekű információellátás tekintetében össze kell hangolni, háttérszolgáltatásokkal kell segíteni. A közösségi média és a közérdekű tájékoztatás funkcióinak ilyen elven történő összekapcsolása számos előnnyel jár, melyek között egyik legfontosabb a fenntarthatóság nagyobb esélye. Részletesebben erről az Erőforrások c. fejezetben szólunk. A megcélzott integrált kisközösségi médiához (IKM) hasonló megoldásokat keresnek az utóbbi időben nagyobb léptékben, kicsit más megközelítésben a társadalmi média/hálózatok (social media/networking, lásd az alábbi 12. sz. ábrát) fejlesztői is. A társadalmi hálózatok/média interaktív, közvetítők nélküli, többcsatornás és multimédiás megjelenési lehetőséget kínálnak bárkinek, ami elérhető a weben és mobil telefonon egyaránt. Az integráció mozgatórugója a társadalmi hálózati alkalmazásokban a marketing, azaz minél szélesebb kör (piac!) elérése a legváltozatosabb formákban. Ezt a motivációt az IKM esetében sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert amint fentebb utaltunk rá a fenntarthatóság fontos tényezője lehet a jövőben. A társadalmi média és hálózatok integrációs törekvéseinek lényege az, hogy az egyes alkalmazások felhasználóit, előfizetőit hozzájárulásukkal egyesítik és a szolgáltatásokról, új feltöltésekről jelzéseket (pl. email) kapnak. Az így összekapcsolt rendszerek szolgáltatásait a felhasználók egyszerűbben mintha egyetlen rendszer lenne tudják felhasználni, nem kell újra belépniük az egyes alkalmazásokba. A nagy közösségek integrált kiszolgálása szükségszerűen vezet el a kisebb közösségek hasonló jellegű szükségleteit kielégítő komplex rendszerek és technológiák kialakulásához. 32

A társadalmi média rendszere és integrációja 12. sz. ábra

A társadalmi média alkalmazások integrációs törekvései 13. sz. ábra Források: http://onlinemarketingmashup.com/wp-content/uploads/integrating_social_media.jpg http://advocacy.globalvoicesonline.org/wp-content/uploads/2008/10/cross-posting-cover.jpg 34

Feltételezésünk szerint ez a fajta integráció helyi szinten valós közösségekben sokkal nagyobb jelentőséggel és funkcionalitással fog bírni, mint a rendkívül heterogén, nagyobb léptékű virtuális közösségekben. Meggyőződésünk, hogy itt az idő a kisközösségek számára, hogy felkészüljenek erre a technológiai fejlődési irányra és annak várható eredményeire. A helyi tájékoztatás és média fejlődése amint láttuk jelentős mértékben függ a társadalmi média, valamint a helyi tartalmakat is szolgáltató nemzeti és nemzetközi informatikai szolgáltatásoktól. A helyi lakosok számára közvetített általános közhasznú tájékoztatási szolgáltatáson túl (lásd az alábbi 14.sz. ábrán a Hasznos hírek példáját), várható egy olyan új szolgáltatási kör, amelynél országos, vagy akár nemzetközi információ gyűjtőkörű rendszer helyi, lakókörzeti vonatkozású adatokat tartalmaz (lásd az alábbi 15. sz. ábrát) Hasznos hírek a helyi webes felületeken megjeleníthető 14.sz. ábra Ma már technológiailag egyáltalán nem irreális célkitűzés egy olyan közösségi média központ megoldás, amelyben a tömeg- és személyes tájékoztatás egyetlen, többcsatornás rendszerben, a televízió, rádió, mobilkommunikációs és webes felületek minden előnyét, egymást erősítve, kiszolgálva egyesíti. A megoldás technológiai elemei adottak, azokat megfelelően megválasztva integrálni lehet. A többcsatornás kisközösségi médiaközpontok korszerű technológiai modelljének, technikai infrastruktúrájának meghatározó jellemzői és megvalósításának lehetőségei a következők: o Közösségi, szociális internet 9 A kisközösségnek szélessávú és megfizethető internet elérése kell legyen, amely lehetővé teszi a megnövekedett internet forgalmat, s nem teszi függővé annak használatát a növekedő költségektől (lásd még ezzel összefüggésben alább a wifi lehetőségét). 9 A szociális internetről részletesebben lásd a következő szakanyagokat: 11. programakció, 47.-50. sz. dokumentumok

A lakókörzetek híreinek gyűjtése országos felületen Amerika szomszédságaiban 15. sz. ábra Forrás: http://outside.in o Helyi wifi hálózat A közösségi, szociális internet részeként közösségi helyeken, intézményekben, lakótelepen, köztereken wifi-alapú internet sugárzással lehet könnyíteni, olcsóbbá, vagy ingyenessé tenni az internet elérését egyes célcsoportoknak, vagy akár általánosan is. o Közösségi szerver(ek) Biztosítják a közösségi portál és egyéb közösségi alkalmazásokhoz szükséges tárhelyet, hardver és szoftver környezetet, ugyanezt biztosítják a közösség szervezetei és tagjai számára is ún. közösségi internet szolgáltatások keretében (lásd alább). o Kisközösségi portál A kisközösség média lelke, amely a klasszikus közösségi honlap szolgáltatásokon túl különböző csatornákon (lásd alább) biztosítja az információk áramlását. A megoldáshoz felhasználhatók szabad tartalomkezelő (CMS) rendszerek, valamint fizetős közösségi szoftverek (pl. Microsoft SharePoint Server). o Közösségi internet szolgáltatások A közösségi szerver lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség tagjai számos egyéként fizetős szolgáltatást ingyenesen vehessenek igénybe (pl. ingyen telefonálás, SMS, saját honlap, blog, galériák, térképes alkalmazások, szabad szoftverek adaptálása, stb.). Mindezeket közvetlenül nyújtják, ill. közvetítik a közösségi szolgáltatások. 10 o Felhasználói testre szabás A portál a regisztrált felhasználó által átalakítható, egyes funkciói aktiválhatók, mások kihagyhatók, majd visszahozhatók, a honlap szerkezete is alakítható tetszés szerint. 10 Hasonló szolgáltatási rendszert kínál az Index: http://inda.hu/ 36

16. sz. ábra Az egész világra kiterjedő bűneset figyelmeztető rendszer, cím szerinti kereséssel, Torontó város példája o Forrás: az egész világra http://spotcrime.com/worldwide.php, Torontó példa: http://spotcrime.com/on/toronto o Közösségi média kapcsolatok A portál lehetőséget kínál arra, hogy az ismert közösségi média, ill. hálózati kapcsolatokon (lásd a szolgáltatásokat fentebb részletesebben) keresztül azok szolgáltatásai közvetlenül elérhetők legyenek. 37

17. sz. ábra Helyi hírek, képek, videók, programok, fórum és helyek térképi megjelenítése 11 a Hellocity-n (Budafok) Forrás: http://hellocity.hu/budapest_xxii._kerulet,_budafok/hirek o SMS küldés és fogadás Lehetővé teszi, hogy az egyes alkalmazásokban (pl. szociális, oktatási, üzleti, kereskedelmi, stb.) az ügyfeleknek, felhasználóknak csoportosan lehessen SMS üzeneteket küldeni, valamint azokat fogadni, menedzselni (SMS broadcasting). o Internetes, virtuális rádió A weben és mobil telefonon 12 szerkeszthető és hallgatható rádióműsor, amely vegyes webes és mobil telefonos alkalmazás. A webrádió (lásd az alábbi 18., 19. sz. ábrát) szerkesztés akár szabad szoftverként is elérhető 13 szoftverhátterén túl megfelelő minőségű hangstúdióra is szükség van (lásd még erről a 5. Szervezet c. részt). 14 o Internetes televízió A weben szerkesztett és közvetített televízió műsor több, mint videó anyagok közzététele, megosztása. A webtévé (lásd az alábbi 20., 21., 22. sz. ábrát) lehetőséget kínál rovatok indítására, s akár élő adás közvetítésére is folyó eseményekről. Rendelkezésre állnak szabad webtévé szoftverek 15 és webtévé szolgáltatások. 16 A videók közzétehetők mobil telefonon történő lejátszásra alkalmas formában is. 17 11 Hasonló szolgáltatást kínál a http://www.mapinform.hu/ 12 A virtuális rádiót támogató technológiákról lásd (angolul): http://www.vradio.org/ 13 Lásd: http://www.jox.hu/cikkek/70/8 14 A hazai közösségi rádiózásról: http://www.civilradio.hu/kozossegi.php http://wiki.szabadradio.hu/index.php/szabad_rádiók_tudástára:közösségi_portál 15 Például egyszerű ingyenes videó megosztó szolgáltatás: http://www.phpmotion.hu/news.php?id=2, a VLC ingyenes webtévé szerkesztő és lejátszó: http://hu.wikipedia.org/wiki/vlc_media_player 16 A Webcsatorna http://www.webcsatorna.hu/ azonnali indítási lehetőséget kínál. A megoldásról részletesebben: http://www.jox.hu/cikkek/425/7 Szerveződik a civil webtévé, amely segítséget, támogatást, szolgáltatásokat kínálhat a helyi webtévék számára: http://www.nonprofitmedia.hu/index.php/programok/civilwebtv/73-mi-az-a-cwtv 17 Ingyenes konverter a Miro segítségével: http://www.szoftverbazis.hu/szoftver/miro_video_converter.html 38

Csillaghang Rádió Budafok, együttműködésben a Promontórium Polgári Casinóval a közösség fejlesztésében a jövőépítésben 18. sz. ábra Forrás: http://www.csillaghang.hu/

Budafok-Tétény Matild Közösségi Média Központ és Iskola sugárzott és webes rádiója, televíziója 18 19. sz. ábra Forrás: http://www.matild.hu/index.php?id=radio&page=mediaplayer Forrás: http://www.bktv.hu/matild 18 Az iskola rendszeres sugárzott adást készít és működtet a BKTV-ben, a műsorok a weben is láthatók: http://www.bktv.hu/matild

20. sz. ábra Marcali város webtévéje Forrás: http://www.marcalitv.hu/ Gyergyószentmiklós webtévéje és webrádiója 21. sz. ábra Forrás: http://www.fenytv.ro/, http://www.mixradio.ro/live/ 41

Az Európai Parlament webtévéje (2008-tól) 22. sz. ábra Forrás: http://www.europarltv.europa.eu/ ismertetés: http://eu.manna.ro/?p=383 Santa Rosa (USA, Kalifornia) Közösségi Média Központ webtévéje Forrás: http://www.communitymedia.org/cmc_tvontheweb.php 42

o Podcasting, webcasting Hang és kép feltöltő szolgáltatás, lehetővé teszi szinte bárkinek, hogy otthon előállított "rádióműsorát" kényelmesen elérhetővé tegye a világhálón bárki számára, így széles rétegeknek biztosítva a rádiózás és televíziózás ezen új módját. A technológia 2005 óta képes videók kezelésére is. 19 A technológia és szolgáltatás bemutatja a videókat és hanganyagokat és RSS csatornán értesíti a felhasználókat azok feltöltéséről (az alábbi 23. sz. ábra városi önkormányzati alkalmazást mutat be). o Webtelefon hálózat Az internet hálózat lehetőséget biztosít számítógépes, mobil internetes, ill. speciális telefonkészüléken keresztül hang és videó kommunikációra (ilyen pl. a Skype, Messenger, de kiépíthetők számítógép nélküli IP telefonálási megoldások is). Az internetes telefonálás a saját hálózaton belül és számos országban más vezetékes (esetenként mobil) hálózatokkal ingyenes. 20 Bastrop városi Tanácsa (USA, Luisiana) nyilvános podcast-on teszi közzé a testületi ülések hangfelvételeit 21 23. sz. ábra Forrás: http://government.podcast.com/ 19 Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/podcasting 20 A web-telefonnal ingyenesen hívható országok: http://www.web-telefon.hu/arak/hivasdijak.php, a web-telefonálás részletes leírása: http://infovilag.hu/hir-15417-web-telefon-az-ingyenesnel-csak-az.html 21 Önkormányzatok, civil szervezetek széles körben alkalmazzák ezt az ingyenes technológiát. Seattle (USA) polgármestere ilyen módon válaszol például nyilvánosan a polgárok, a sajtó kérdéseire. 43

Videó konferencia terminálok 24. sz. ábra Forrás: http://www.streamnet.hu/ o Videó konferencia rendszer Az egyszerűbb a Skype-on túl saját, helyi kisközösségi videó csevegő alkalmazások (pl. Camfrog 22 ) mellett lehetőség van közösségi videó konferencia központ létesítésére és üzemeltetésére, amelyet üzleti célokra is ki lehet bérelni (lásd a fenti 24. sz. ábrát). Léteznek megvásárolható és ingyenes videó konferencia megoldások is 23, amelyeket magán és közösségi célra (pl. csoportok kommunikációja ún. videó hídon keresztül 24 ) egyaránt fel lehet használni. o Helyi iphone és egyéb mobil alkalmazások Létrehozhatók sajátos iphone alkalmazások, amelyek kifejezetten a helyi közönségnek szólnak, általuk működtethetők (pl. interaktív helyi programfüzet, on-line tanácsadás, helyi virtuális piac). Lehetővé teszik a mögöttük lévő webes alkalmazások kényelmes használatát, akár a multimédia szolgáltatásaik megjelenítését is. 25 22 Lásd: http://download.camfrog.com/ 23 Például: http://www.voip-sol.com/6-best-free-video-conferencing-apps-services-tools/ 24 Lásd: VideoBridge (angolul), http://videobridge.ning.com/ http://globalvillages.ning.com/ 25 Az iphone alkalmazi lehetőségekről lásd http://techline.hu/cimke/iphone+alkalmazások.aspx A szoftverfejlesztők, fiatalok számára alkalmas elfoglaltságot és pénzkereseti lehetőséget is kínál a fejlesztés. 44

o Internetes és mobil fizetés Több alkalmazáshoz pl. felajánlások, vásárlás szükséges lehet a mobil és internetes fizetés megoldása. Erre alkalmas hazai, vagy Magyarországon is elfogadott, alkalmazások sora kínálkozik (pl. NetPay, PlayPlaza, PayPal). 26 Speciális, több képernyős videó kontroll rendszer 25. sz. ábra Forrás: http://www.securtexme.com/multiscreen_controlcenter.html o Szabad szoftver keretrendszerek Sajátos szoftver technológiai háttérszolgáltatás a széles körben alkalmazható, számos szolgáltatást támogató keretrendszer jellegű szabad szoftverek hozzáférhetővé tétele (pl. tartalomfejlesztők, adatbázis kezelők, virtuális piacok, oktatási keretrendszerek, stb.) a felhasználók számára és segítésük azok alkalmazásában. o Speciális megfigyelő és jelzőrendszerek figyelőközpontja A diszpécserközpont szerepre oly módon válhat alkalmassá a kisközösségi média központ, ha a speciális figyelő és jelző eszközök (pl. webkamera, vészjelzők) interneten keresztül kapcsolódnak a központ kezelő szoftveréhez, amely biztosítja monitorozás lehetőségét. A megfigyelés több képernyőn is történhet egyszerre. Az alkalmazást speciális szoftverek és hardverek szolgál(hat)ják ki. 26 Lásd: http://www.netpay.hu/index2.php, http://www.voxpay.hu/payplaza.aspx, http://magyar-paypalregisztracio.blogspot.com/ http://vbence.web.elte.hu/paypal-leiras.html 45

5. Szervezet A kisközösségi média központok létrehozásának és működtetésének számos érdekeltje van, akik, ill. amelyek elvben külön-külön is, de közösen még inkább alkalmasak lehetnek annak megvalósítására: o Az Önkormányzat a közigazgatási közönségszolgálat, a digitális szolidaritás kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátására szomszédsági információs szolgáltató központokat telekuckókat hoz létre, 27 amelyek alkalmassá tehetők arra, hogy keretül szolgáljanak a kisközösségi médiaközpont funkciók ellátására. o Az Önkormányzat az ügyintézésen túl további közszolgáltatási feladatkörökben is érdekelt a kisközösségi média technológiai és személyi hálózatának működtetésében, különösen esélyegyenlőségi, szociális, foglalkoztatási, közbiztonsági közszolgáltatási területeken. Ezért az intézményrendszerek sajátos meghosszabbításaként van egyfajta ágazati érdekeltsége is. o A lakókörzetben működhetnek intézmények közösségi ház, könyvtár, iskola, szociális szolgálat, egyéb amelyek elvben szervezeti keretül szolgálhatnak a kisközösségi médiaközpont egyes funkcióinak működtetéséhez, amelyek továbbfejlesztésével, kiegészítésével ezek a szervezetek befogadói lehetnek a kibontakozó új szolgáltatási rendszernek. o A kisközösségi média egyes meglévő elemeit helyi újság, televízió, rádió működtető szervezetek is érdekeltek lehetnek a továbbfejlesztésben korszerűsítésben, kiterjesztésben. Különösen a fejlettebb technikával dolgozó, összetettebb média szaktevékenységet végző helyi televíziók (pl. Promontor, BKTV) lehetnek érdekeltek a helyi média társadalmasításában. o A helyi civil szervezetek különösen az általános feladatkört ellátók, más civil szervezetek számára infrastruktúrát biztosító, közösségi házakat üzemeltető, lásd az alábbi 26. sz. ábrát különösen érdekeltek a helyi nyilvánosság magas színvonalú működtetésében, a kisközösségi médiaközpont funkciók ellátásában. Nem véletlenül, elsősorban ezek jöhetnek szóba telekuckók üzemeltetésének szervezeti kereteiként. o A Kerületben működő Matild Közösségi Média Központ és Iskola (lásd az alábbi 27. sz. ábrát) számos tekintetben előképe a média társadalmasítását szolgáló intézménynek, amelynek működésére és tapasztalataira, nem különben közönségére minden bizonnyal építeni lehet a kisközösségi média központok létrehozásában, ahogyan a Kerületben működő helyi televíziókra (Promontor, BKTV), helyi újságokra (pl. Városházi Híradó) is. 28 27 Ezzel kapcsolatos szakanyagok készültek, a 9. sz. programakció keretében. 28 Több sikeres közösségi információs és média központ működik Magyarországon, teleház bázison, ahol helyi rádiót és/vagy televíziót is sugároznak, helyi lapokat adnak ki, pl. Dunaszekcső, Erdőkertes, Zámoly, Őriszentpéter, van tehát mód a tapasztalatok tanulmányozására, átvételére. 46

26. sz. ábra Budafok-Tétény szomszédsági civil szervezetei Rózsavölgy Egyesület http://www.rozsavolgyegyesulet.hu Nagytétényi Polgári Kör http://www.nagytetenyiek.hu/ Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke http://www.peterpalkor.hu Klauzál Gábor Társaság http://www.klauzal.hu/ Baross Gábor Telepi Polgári Kör 1224, Budapest, IV. u. 17 Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesülete http://www.baratikorok.hu/ Bartók-Csút lakótelepi Közhasznú Egyesület http://www.bartok-csut.hu/ Budatétényi Polgári Kör http://www.budatetenyikor.hu/ Promontorium Polgári Casino http://www.promontoriumcasino.hu/ 47

27. sz. ábra Budafok-Tétény Matild Média Iskolája Közösségi Média Központja Forrás: http://www.matildonline.hu/, http://www.matild.hu/

o A helyi gazdaság számos szereplője érdekelt abban, hogy egy korszerű szomszédsági infokommunikációs hálózat lehetőségeit kihasználva (pl. közbiztonság, kereskedelem, szolgáltatások) hatékonyabban elérje célközönségét, ill. másokkal megosztva, költséghatékony módon használja ki az infokommunikációs technológiai erőforrásokat. o Az integrált kisközösségi média mint új szolgáltatási terület a társadalom és gazdaság számos nagyobb léptékben működő szereplője számára lehet fontos, akiknek, ill. amelyeknek érdekében áll e célközönségek és piacok hatékonyabb elérése termékeikkel, szolgáltatásaikkal (lásd fentebb a marketing motivációval kapcsolatos megjegyzéseket). Különösen figyelemre méltó ebben a körben az országos média (pl. helyi információk, tartalmak gyűjtése, saját műsorok, anyagok értékesítése (lásd fentebb a Hasznos hírek szolgáltatást a 19. sz. ábrán), amely egyre inkább be kívánja vonni a nézőt a tartalmak szolgáltatásába, 29 a helyi viszonyokra is vonatkozó információkat kínáló országos tartalomszolgáltatók, amelyek (lásd a fentebbi 15., 16. sz. ábra példáit, ilyen még viszonylag kevés van Magyarországon, de várható megjelenésük), 30 az internet szolgáltatók számára fontos kérdés, hogy a lakosság még nem internetező része miképpen jut a szolgáltatáshoz, a közfeladatként nyújtott világháló elérésben milyen szerepet tölthetnek be az üzleti szolgáltatók. 31 Az érdekeltek körét tekintve látható, hogy az integrált kisközösségi médiaközpont szolgáltatás létrehozása, folyamatos fejlesztése és működtetése nem képzelhető el egyetlen jelenleg működő szervezet keretei között. A nemzetközi gyakorlat (lásd az alábbi 28. sz. ábrát) is azt mutatja, hogy az érdekeltek részvételével és közös fenntartásában szektorközi partnerség keretében működő non-profit szervezet (pl. egyesület) kínálja a legalkalmasabb szervezeti megoldást. Ebben minden - helyi és országos közigazgatási, civil és üzleti résztvevő megtalálhatja a maga feladatát és számítását. A szervezetnek önmagában nem kell nyereségre törekednie. Az egyesületi tagok olyan közös érdekű infrastrukturális feltételeket és szolgáltatásokat finanszíroznak, amelyek számukra fontosak és megtérülnek. Ezen felül a szervezet a konzorciumi tagok érdekeinek megfelelően, ill. azok sérelme nélkül, a kisközösség jobb kiszolgálása érdekében saját kezdeményezésként, pályázatokból, befizetésekből is fejleszthet, szolgáltathat. Grand Rapids Közösségi Média Központja 25 éves. Célja, hogy segítsen a helyi közösség tagjainak kommunikálni, kapcsolatot teremteni, információkat megosztani, tanulni és alkotni. A civil egyesület széles tagsági bázisra törekszik, a szolgáltatásokat fizetett alkalmazottak és önkéntesek tág köre nyújtja. Modern eszközöket, szaktudást és szervezeti kereteket nyújtanak a kommunikációs és média szolgáltatásokhoz: helyi kábeltelevízió, rádió, web, oktatás, színház, 29 A TV2 stratégiájáról: http://infovilag.hu/hir-12851-arculatvaltas-tv2-nel-mar-harom.html 30 A törekvés jól tükröződik például a Helyi Téma online magazin működésében (http://www.helyitema.hu/), vagy abban, amint az Index (az egyik legnagyobb online média) helyet ad a regionális közösségek fórumainak, közöttük működik Budafok-Tétény fóruma is: http://forum.index.hu/article/showarticle?t=9048586 31 A szociális internet kapcsán foglalkoztunk ezzel a kérdéssel a 11. sz. digitális szolidaritási programakció keretében

média és infokommunikációs írástudás. A más társadalmi és gazdasági, történelmi viszonyok között kialakult és működő intézmény természetesen nem lehet egy- az-egyben követendő minta. Példa értéke a helyi kommunikáció és a közösségi informatika jelentőségének felismerésében és szolgáltatási rendszerré szervezésének sikeres törekvésében, megvalósításában van. Egy mai hasonló célú kezdeményezés már sokkal nagyobb súllyal veszi figyelembe a modern infokommunikáció szolgáltatási lehetőségeit, társadalmi és gazdasági technológiai előnyeit. 28. sz. ábra Grand Rapids Közösségi Média Központ (Michigan, USA) Forrás: http://www.grcmc.org/about/whyjoin.php Hasonló non-profit szervezet Santa Rosa Közösségi Média Központja, amely kezdetben csak a kaliforniai várost szolgálta ki, 2010 januárjától regionális központtá vált. A polgárok számára közvetlenül mentorálási segítséget nyújt tartalomfejlesztő (pl. videó) tevékenységükhöz, kábelés webes tévécsatornákat (4 témakörben), közösségi oktatási, önkormányzati és szervezeti szolgáltatásokat nyújt tartalomfejlesztésben, közvetítésben, programok szervezésében. Különösen tág és érdekes a Központ oktatási tevékenysége, amelynek tematikája rendkívül széles a közösség és a közigazgatás igényeit egyaránt szolgálja. További példák az USA-ból és Angliából. Budafok-Tétény tervei szerint létre fog jönni a szomszédsági információs szolgálatok hálózata 5-7 telekuckóval. Az integrált kisközösségi média szolgáltatási rendszer számára ezek a központok fontos szolgáltató, kiszolgáló helyek. Adottságaik függvényében lehet telepíteni hozzájuk különböző, közös hálózati szolgáltatásokat, tevékenységeket. A költséghatékonyság azt diktálja, hogy a telekuckók használjanak közös informatikai, szakmai hátteret. Az integrált kisközösségi média és a telekuckók szolgáltatási rendszere, ezek jelentős része működhet egy közös a fentebb jelzett nonprofit konzorciumi szervezet keretei között. Ebben az esetben a szomszédsági telekuckók ún. befogadó szervezetként biztosítják a szolgáltatásokhoz szükséges helyszínt, fizikai feltételeket. 50

29. sz. ábra Santa Rosa és North Bay (USA, Kalifornia) Közösségi Média Központja Forrás: http://www.communitymedia.org/gov_info.php és további példák Evaston Közösségi Média Központ (USA) http://www.ectv.com/ New Forest Közösségi Média Szolgálat (Anglia) http://www.thenewforest.net/index.php Javasoljuk, hogy az önkormányzati szervezetfejlesztési program javaslatainak megvalósítása keretében, a kapcsolódó programokkal összehangoltan, kezdődjön meg egy ilyen jellegű közösségi médiaközpont teleház bázisú megvalósítása a potenciális érdekeltek bevonásával, interdiszciplináris szakmai műhely létesítésével. Az érdeklődő szomszédságokban vizsgáljuk meg kisközösségi médiaközpont szolgáltatások bevezetésének a fentebb bemutatott igényeken túl, azokra építve konkrét lehetőségeit a létrejövő közösségi hozzáférési helyek, szomszédsági információs szolgálatok bázisán. A megoldásban a közhasznú és üzleti szolgáltatások egymást kiegészítik, s teszik, vélelmezhetően, fenntarthatóvá a rendszer egészét (részletesebben lásd alább az Erőforrások c. fejezetben). 51

6. Személyzet Elemezve az integrált közösségi média központok nemzetközi gyakorlatát azt láthatjuk, hogy működésük sikere nagyban múlik azon, mennyire képesek felkelteni az igényt szolgáltatásaik iránt a helyi lakosokban, szervezetekben a hagyományos és korszerű média iránt. Fenntarthatóságuk ugyanis elsősorban a közreműködői kör nagyságától, s a lakosság elérésének képességétől függ. Amikor személyzetről beszélünk, akkor legalább öt kategóriában kell gondolkodnunk: o A kiszolgált széles közönségben, amelynek tagjai személyek és szervezetek nem csak egyszerű nézők, hanem az interaktív lehetőségek révén információforrások, egyes szolgáltatások közvetlen működtetői is. Következésképpen nagy kérdés, hogy a közönség milyen aránya mutat érdeklődést, aktivitást a média iránt, s ezen belül milyen helyet foglalnak el az egyes médiumok, ill. mekkora szerepe lehet az elektronikus médiának. Erre a kérdésre világítanak rá a 2. sz. melléklet adatai. Megállapíthatjuk, hogy a kerület lakosságának médiafogyasztási szokásai az országos átlagtól nem térnek el jelentősen, kissé magasabb az elektronikus média és az internet használata. Fontos azonban a televízió kiemelkedő jelentősége, ami a videózás iránti az internet-használat alapján valószínűsíthetően jelentős szükséglettel összefüggésben lehet. o Egy integrált kisközösségi médiaszolgáltató egyesületi szervezetben esetlegesen tagként közreműködő személyek minden bizonnyal jelentős mértékben fiatalok és számottevő arányban idősek köre. Potenciális számosságukra az internetes aktivitásból, a blogozásból (szövegek írása), a fotóalbumok készítéséből és a videózás elterjedtségéből lehetne következtetni. Erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, azonban szükség ilyen tartalmú helyzetfelmérésre és igénykutatásra integrált közösségi médiaközpont létesítését megelőzően. Azt lehet tudni például, hogy a hazai civil szervezetek évente 2-3000 videót készítenek és töltenek fel videó megosztó portálokra. 32 Ennél nagyságrendekkel nagyobb a magán videó készítés, amiről a videó megosztók hihetetlen nagyságú statisztikái 33, valamint a fiatalok média iránti érdeklődése is tanúskodik 34. A tagok részéről várható, hogy több ismeretet és gyakorlatot kívánnak szerezni a média és az internet használatban, tehát a képzések, magán- és közösségi tartalomfejlesztési programok személyes résztvevői lesznek. 35 o Jellemző ezekre a szervezetekre az önkéntesek közreműködése, akik nem saját célra munkát ajánlanak fel a kisközösségi médiaközpontban (oktatás, technikai szolgálat, mentorálás, ügyelet, stb.). Sokak számára pl. munkanélküliek az önkéntes munka a 32 Forrás: http://www.civiljutub.info/index.php?option=com_content&view=article&id=78&itemid=29 33 A mindössze 5 éve működő YouTube-ra percenként 24 órányi anyagot töltenek fel és 24 óránként 2 milliárd (!) látogatója van. Forrás: http://www.kakukk.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=13135&itemid=66 34 Budafok-Tétény Matild Média Közösségi Központja és Iskolája erre beszédes példa: http://www.matild.hu, http://www.matildonline.hu 35 Az igényt jelzi, hogy már szerveződnek az ilyen célú képzések is, mint pl. http://www.nonprofitmedia.hu/index.php/programok/civil-mediakepzes 52

tanulás, továbblépés lehetőségeként jelenik meg, de számítani lehet a nyugdíjasok széles körű bekapcsolódására is, akik egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a korszerű infokommunikációs eszközök használata iránt. Vannak egyes területeken szakmabeli nyugdíjasok is, akik szívesen töltik el szabadidejüket hasznosan ebben a közegben. o Természetesen szükség van főállású fizetett szakmai stábra is. A stabil általános és szakmai vezetői és kiszolgálói személyzet létszáma nagymértékben függ a másik négy kategóriában működők számától és működési területétől. Végső soron, akár 2-3 fő felelős vezető és munkatárs is elegendő lehet a szervezet irányításához és alapműködésének biztosításához. A főállású stáb szükségességét a személyes felelősség, a sikerességben való személyes érdekeltség és a fenntartás, működés folytonosságának biztosítása követeli meg. Miután egy civil szervezet operatív végrehajtó, megvalósító egységéről van szó, természetesen testületi szervek (közgyűlés, operatív testület, ellenőrző és szakbizottságok) biztosítják a demokratikus tulajdonosi kontrollt. A főállású, fizetett vezetők és munkatársak minimalizálása a szervezet alapvető érdeke. Megoldhatósága abban rejlik, hogy minden egyes szolgáltatást lehetőség szerint önmagában fenntartható módon, a valós szükségletekhez igazodva, sajátos érdekeltségi rendszerben és egyedi üzleti modell szerint kell megtervezni és finanszírozni (részletesebben lásd az Erőforrások c. fejezetben). o A tevékenység, szolgáltatások sokfélesége indokolja külső szolgáltatók közreműködését. A működés modelljének alapvető jellemzője az, hogy például a telekuckók bázisán, azokhoz hasonlóan többcélú informatikai, irodatechnikai, audiovizuális, oktatás és egyéb infrastruktúrát biztosít a szervezet a legkülönbözőbb, gyakran egymástól független szolgáltatások számára. Természetes megoldás a szolgáltatások nyújtásának, amikor külső szolgáltatók a közös infrastruktúrát használva (pl. bérelve, vagy térítésmentesen) szervezik meg saját szolgáltatásaik nyújtását. Tipikus példája lehet ennek a közösségi szerver(ek), hang- és videó stúdiók, oktatótermek, egyéb közösségi létesítmények, helyiségek használata. Az állami (pl. tanácsadók), üzleti (pl. oktatók) vagy civil (pl. öntevékeny csoportok, klubok) külső szolgáltatók közreműködése rendkívül előnyös és rugalmas megoldás mindkét fél számára. A fenti kategóriákban alkalmazott, közreműködő személyzet szakmai összetétele rendkívül sokszínű lehet a szolgáltatási kínálat függvényében. A korábbiakban vázolt alapvető, a kialakult, többé-kevésbé általánosítható gyakorlat szerinti szolgáltatások az alábbi, több szolgáltatásban is szükséges szakmai tudást és gyakorlatot követelik meg: o Menedzsment A normál szervezetirányításon túl a menedzsereknek ismerniük kell a közmenedzsment 36 valamint a közösségi informatika (lásd alább) elméletét, módszertanát és gyakorlatát is, mert a szervezet működése az állami, üzleti és civil szféra egymáshoz kapcsolódó, határterületein, s ugyanakkor egy-egy élő kisközösségben zajlik. o Informatika Az alkalmazott informatika hardver és szoftver ismereteire elsődlegesen a különböző infokommunikációs technológiák közötti kapcsolatok, integrációs lehetőségek 36 A közmenedzsmenttel részletesebben foglalkoznak az 1. sz. programakció szakanyagai. 53

területén, valamint a felhasználók fejlesztési és alkalmazási kiszolgálásában van szükség, különös tekintettel a szabad szoftverekre. o Közösségi informatika Szükség van az informatika közösségi alkalmazásának lehetőségeinek, gyakorlatának folyamatos követésére. Ezt a kompetenciát előzetesen nehéz megszerezni, mert képzése még nem szerveződött meg. Ismeretanyaga azonban rohamosan növekszik, fejlődése jól követhető az interneten. o Közösségfejlesztés A szolgáltatási rendszer célja az egészséges közösség, részévé válik egy komplexebb feladatrendszernek, amely a helyi közösségek újjászervezését, erősítését, önszervező, önmenedzselő képességének fejlesztését szolgálja. A közösségszervezés és fejlesztés kompetenciarendszere, ismeretanyaga és gyakorlata kiforrott. o Közösségi média A média újságírás, videó-, kép- és hanganyagok készítése, programok szerkesztése ismereteken belül kialakuló civil média sajátos szakterület, amely magában foglalja az elektronikus kommunikáció által lehetővé vált, s a klasszikus tömegmédiából kivált személyes, közösségi megoldások alkalmazását is. o Audiovizuális technológia A fotó-, videó- és hanganyagok készítési és megjelenítési, közvetítési módszereinek és technikai eszközeinek ismerete részben egyre jobban kapcsolódik az elektronikához. A videó és hangstúdiók, felvevő és szerkesztő, közvetítő berendezések technikai kezelése az informatikától eltérő, speciális ismereteket feltételez. Moodle, az egyik legszélesebb körben alkalmazott elearning keretrendszer, szabad szoftver 30. sz. ábra Forrás: http://moodle.org/ 54

o Oktatásszervezés Az egyik legfontosabb szolgáltatási terület az oktatás, annak hagyományos, valamint távoktatási és elektronikus (elearning) formái egyaránt. Az oktatásszervezőnek fel kell ismernie a közösségi képzési szükségleteket, megtalálni és megszervezni a megfelelő formákat, biztosítania kell elearning keretrendszer(eke)t (lásd például a fenti 30. sz. ábrát), s elektronikus könyvszerkesztési szoftver eszközöket. o Közönségkapcsolat Az igénybe vevők, érdeklődők, ügyfelek közvetlen kiszolgálása személyesen, technikai csatornákon különböző mélységű és tartalmú ismereteket igényelhet az ügyfél-tájékoztatástól, a tanácsadáson keresztül a mentorálásig. A kapcsolat szakmai tartalmától és technológiájától függetlenül, minden formájában szükség van sajátos közönségkapcsolati kompetenciákra. o További, szolgáltatásfüggő szakszemélyzet A nyújtott szolgáltatásoknak, tematikai sajátosságoknak megfelelően pl. közigazgatási ügyintézés-közvetítés, tanácsadások és képzések különböző szakterületeken, vállalkozásfejlesztés, környezetvédelem, stb. a legkülönbözőbb szakterületek képviselőire lehet szükség. A megvalósítás alapkérdése, hogy a fentebb leírt formákban alkalmazható és megfelelő szakmai ismeretekkel, képzettséggel rendelkező személyzet biztosítható-e. A válasz egyértelmű igen. Egyedül a közösségi informatika esetében jeleztünk bizonytalanságot. Azt azonban látni kell, hogy az integrált kisközösségi média és információs szolgáltatások rendszere jelenti a közösségi informatika legfőbb tartalmát. Az irányítóknak a közösségi informatika újítóinak, alkotóinak kell lenniük, ők maguk is hozzá kell, járuljanak az új szakterület kibontakoztatásához, fejlesztéséhez. Ez a szerepük feltételezi, hogy működésük során kutatóként feltárják a már meglévő ismereteket, eredményeket, s folyamatosan kiegészítik azokat saját tapasztalataikkal. Ehhez feltétlenül szükséges a megfelelő színvonalú angol nyelvtudás. 55

7. Erőforrások 7.1. A fogadókészségről A helyi, ill. kisközösségi média és tájékoztatás, a közösségi informatika, a közigazgatási közönségszolgálat, a digitális szolidaritás összekapcsolásának, egymással összehangolt megoldásának a szinte magától értetődő, lényegi tartalmi összefüggéseken túl kiemelkedően fontos közgazdasági, fenntarthatósági oka is van. Arról van ugyanis szó, hogy ebben a kis társadalmi és gazdasági léptékben a szomszédságok lakosságszáma néhány ezer fő a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és szervezeti kereteket, fizikai, technikai infrastruktúrát csak akkor lehet hatékonyan és gazdaságosan (közgazdasági szakkifejezésekkel: méretgazdaságosan és költséghatékonyan), fenntarthatóan működtetni, ha azt több célra, megosztva használják az érdekeltek. A megvalósításhoz szükséges, megfelelő színvonalú és kapacitású erőforrások fenntartható biztosításának, gazdaságos és hatékony kihasználásának ezért, kritikus, elengedhetetlen feltétele a korábban lás a Szervezet c. fejezetet leírt partnerség. 31. sz. ábra Milyen erőforrások vannak helyben? * Az alábbi lista elemei közül melyeknél érzi úgy, hogy tágabb lakókörzetének, a szomszédságának olyan kihasználatlan adottságai, erősségei, lehetőségei, erőforrásai lehetnek, amelyekre fejlesztések alapozhatók, építhetők a közeljövőben? 37 * (1 egyáltalán nem, 2 csak kismértékben, 3 közepesen, 4 fontos, 5 nagyon fontos adottság, erősség, erőforrás, lehetőség) 1. A helyben élő emberek 4,4 2. A polgárok erős kötődése a helyhez (lokálpatriotizmus) 4,4 3. Kulturális értékek, helyi rendezvények, kiadványok 4,1 4. Történelmi emlékek, hagyományok 4,0 5. Civil szervezetek, szolgáltatásaik 4,0 6. Sajátos helyi tudások, ismeretek, tapasztalatok 3,8 7. Helyi társadalmi kohézió (együttműködés, szolidaritás) 3,8 8. Az erős helyi kapcsolatrendszer, a magas bizalom a helyi lakosok között 3,8 9. Természeti értékek (park, egyéb) 3,7 10. Sajátos, értékeket hordozó társadalmi csoportok 3,5 11. Közintézmények, szolgáltatásaik (ellátottság) 3,5 12. Kellemes lakókörnyezet, megvásárolható lakások, telkek 3,5 13. Jól használható, kellemes közterületek 3,5 14. Cégek, szolgáltatásaik (ellátottság) 3,3 15. Hasznosítható épületek 3,3 16. Az innen elszármazottak 3,0 37 Az alábbi, választható erőforrások mellett konkrétan megnevezve kiemelték az alábbiakat is: Donát hegyi emlékhely, hagyományőrzők társaságánál helyet biztosítani, helyi nevezetességek kihasználatlansága, helytörténeti múzeum létesítse, jellegzetes budafoki vendéglátás visszaállítása, sport, Dunapart, Köfejtőpark, környezetvédelem, közrend, biztonság, polgári kör háza a Baross Gábor Telepen.

Az alábbiakban kijelentéseket olvashat, amelyekkel kapcsolatban természetesen nagyon sokféle vélemény, álláspont fogalmazódik meg a különböző emberekben. Arra kérjük, egy 5- fokú skálán helyezze el az Ön véleményét minden kijelentéssel kapcsolatban aszerint, hogy milyen mértékben ért, vagy nem ért egyet azokkal. * (1 egyáltalán nem értek egyet, 2 csak kismértékben, 3 közepesen, 4 lényegében, 5 teljes mértékben egyetértek) 1. Minden közösséget be kell vonni az őket érintő döntések meghozatalába. 4,7 2. A városvezetési politikáknak és stratégiáknak tükrözniük kell a helyi lakosság prioritásait, igényeit és törekvéseit. 4,6 3. A helyi polgároknak sokkal jobban együtt kellene működniük annak érdekében, hogy hatással legyenek a helyi társadalom szabályaira, a közügyekre és a 4,6 közszolgáltatások állapotára. 4. Fontos, hogy a kerületben sok erős és önálló civil szervezet működjön. 4,5 5. A laikus, hétköznapi állampolgároknak is joguk és lehetőségük kell, legyen arra, hogy befolyásolják a lakóhelyük fejlesztési irányait. 4,3 6. Fontos, hogy legyen a közelünkben több olyan közösségi hely, ahova gyakran betérhetek találkozni emberekkel, barátokkal. 4,1 7. Szerintem szükséges lenne, hogy körülbelül 10 perces gyaloglással a fontosabb közszolgáltatások elérhetők legyenek a szűkebb lakókörzetemben. 4,0 8. Szeretem megbeszélni a dolgokat másokkal, a véleményemet ütköztetni másokéval. 3,9 9. Lakókörzetemben az emberek többnyire megbízhatnak egymásban. 3,7 10. A környezetemben élő emberek többsége képes lenne közvetlenül befolyásolni az 3,4 életünket érintő átfogóbb, társadalmi, politikai kérdéseket is, ha ezt nagyon akarnák. 11. Úgy érzem, nagyon keveset tehetek azért, hogy a lakókörzetemben, a kerületben a dolgok jobban menjenek. 3,0 12. Az egyén érdeke felette áll a közösség érdekeinek. 2,9 13. Úgy érzem, én is felelős vagyok azért, ha egyes ügyekben évek óta nem történik előrelépés a lakókörzetemben. 2,6 14. A mai Magyarországon az emberek többnyire megbízhatnak egymásban. 2,5 15. Tőlem senki ne kérjen olyat, hogy a köz érdekében tegyek bármit is. 2,1 Szokott azon gondolkodni, hogy a szomszédjaival, a szűkebb lakókörzetében élőkkel valamilyen közös ügy érdekében össze kellene fogni? % Igen többször is, amit már tett is követett. 62,7 Eszembe jutott már, de tett még nem követte. 20,9 Ezen még nem gondolkodtam, pedig érdemes lenne. 11,9 Nem, és valószínűleg ezután sem fogok 4,5 100 Az erőforrások rendelkezésre állásnak első és legfontosabb kérdése a befogadó, felhasználói társadalmi közeg, a helyi kisközösség hozzáállása, meglévő erőforrásai és annak mozgósítási szándéka, képessége. A kérdés megvizsgáltuk a szervezetfejlesztési kutatások keretében, s a kapcsolódó eredményeket a fenti 31. sz. ábrán mutatjuk be. A lista élén lévő elemek (1.-4., 6., 10.) azt mutatják, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a polgárok az emberi erőforrásoknak és a kulturális, történelmi értékeknek. Ez elsősorban a helyi tartalmak előállításának lehetőségét és az azok iránti érdeklődést vetítik előre, ami marketing szempontból igen lényeges. Egy további, közvetlen következő kör a helyi társadalmi tőkét, kohéziót (5., 7., 8.) mutatja fel 57

erőforrásként. Ennek különleges jelentősége lehet helyi programok, kampányok, egyéb összefogást igénylő akciók szervezése során. S végül, a közepest meghaladó módon vannak jelen további értékek, szolgáltatások, amelyek mozgósíthatók a helyi közösség életének jobbá tételében. A második táblázat eredményeiből az olvasható ki, hogy a kisközösségi szolgáltatások fedezetét leginkább a helyben élő emberek civil öntevékenysége, kötődése, kulturális és történelmi emlékezete, ismeretei, összetartása jelenti. A civil háttér fontosabb, mint az ezt követő természeti, gazdasági, épített környezeti adottságok, amelyek inkább a közepes, átlagos szintűek. A civil erőforrás megléte azért jelentősebb, mert az képes mozgásba hozni az egyéb lehetőségeket. Az adatok alapján bizakodni lehet abban, hogy a létesítendő szomszédsági támogató szolgáltatásokkal a kisközösség tud mit kezdeni, érdekelt a fenntartásában, s motivált arra, hogy mindent megtegyen a fenntarthatóság biztosítása érdekében. 38 Az adatsorok egyértelműen bizonyítják, mennyire fontosnak tartják az emberek a közösségi életet, annak helyszíneit és szolgáltatásait, a véleménycserét. Az átlagosnál jelentősen magasabb helyi bizalmi index (második adatsor 9. és 14. kérdése 3,7 és 2,5-ös értékeket mutat a helyi közbizalmi szint javára) a jövőbeni közösségi akciók ígéretes lehetőségeit jelzi. Várható, hogy a szomszédságok lakói bizalommal fogják fogadni a kezdeményezéseket. A harmadik adatsorból az is prognosztizálható, hogy az embereket várhatóan jelentős arányban lehet majd bevonni számukra érdekes programokba. 7.2. Üzleti források, üzleti modellezés Működő kisközösségi média és információs központok sokasága bizonyítja, hogy a szolgáltatási rendszer és intézmény fenntartható. A kérdés inkább az, hogy ez milyen feltételek mellett valósulhat meg. Az alapmodell az, hogy széles körű helyi partnerség által létrehozott, non-profit szervezeti keretek között fenntartott közösségi infrastruktúrán önmagukban fenntartható köz-, ill. közösségi, bizonyos részben üzleti szolgáltatások részlegesen ún. társadalmi vállalkozásban (lásd az alábbi 32. sz. keretes ábrát) működnek egymás mellett, megfelelő összhangban, egymást kiegészítve. A megvalósítás első gyakorlati lépései között az igények és lehetőségek itt körvonalazott és szomszédságonként tovább pontosítandó felmérése szükséges, a pénzügyi és fenntarthatósági megalapozáshoz. A tényleges beindítás előtt szükséges az egyes konkrét szolgáltatások üzleti modelljeinek és terveinek kidolgozása. Ehhez alkalmazni javaslunk egy, a működés és fenntartás minden fontos elemére kiterjedő, erre a területre is alkalmazható szolgáltatás-leírási modellt (részleteit lásd a 40. szakanyag 4. sz. és a 41. szakanyag 1. sz mellékletei foglalják össze), amely alkalmas az üzleti szférában ismert üzleti tervezéshez hasonló módon, a feladat-ellátási és finanszírozási körülmények elemzésére. 38 A civilek motiváltságáról a szomszédsági információs szolgálat működtetésében lásd még a Közigazgatási közönségszolgálat szakanyagaiban bemutatott kutatási eredményeket. 58

32. sz. ábra A társadalmi vállalkozás A NESsT felfogása szerint az a vállalkozás minősül társadalmi vállalkozásnak az üzleti szektorban, amely: Termékei előállítása, értékesítése, illetve szolgáltatásai nyújtása során valamely égető társadalmi probléma megoldását is célozza, és üzleti tevékenységét az adott társadalmi céllal összhangban végzi. Helyi közösségek fejlesztéséhez járul hozzá munkahelyteremtés, egészségügyi és oktatási, szociális és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzásegítés, csökkentett energia- és erőforrás-felhasználás, természetvédelmi tevékenység, illetve a víz vagy a levegő minőségének javítása révén. Az üzleti szektorban tevékenykedik; a profitcél és társadalmi cél közti egyensúly megteremtésére törekszik, szem előtt tartva mind a pénzügyi fenntarthatóságot, mind a társadalmi hatást. Forrás: NESsT Non-profit Enterprise and Self-sustainability Team (Non-profit Vállalkozási és Fenntarthatósági Csoport) http://www.nesst.org/competition/2009nesst-citiforprofitsocialenterprisecompetition.asp Az üzleti modellezés és tervezés gyakorlata ismert a közszolgáltatások egy körében (pl. közüzemi szolgáltatások), azonban ez a szemlélet nem elterjedt a humán és hivatali (pl. ügyfélkiszolgálási), valamint a non-profit közszolgáltatások (pl. a közösségi hozzáférési helyek üzemeltetése) területén. Az elektronizáció és hálózatosodás azonban magával hozza a szektorközi együttműködést a közszolgáltatások adott körében, ahol a közszolgáltatás-szervezés és finanszírozás üzleti szemléletét alkalmazni kell. A közösségi média és informatika, a digitális szolidaritás és a közigazgatási közönségszolgálat tipikusan ilyen, új közszolgáltatási területek. A közösségi információs és média szükségletek kielégítésének ezért kritikus feltétele a szolgáltatások fenntarthatósága egyenkénti elemzése, szolgáltatás-leírásokkal és üzleti modellekkel történő biztosítása. Az utóbbi lényege a szolgáltatás tartalmának, létrehozásának leírása, ennek alapján a kiadások és bevételek általános szerkezete, keletkezésük és összefüggéseik mechanizmusa. A modell segítségével elemezhető a szolgáltatás fenntarthatósága a körülmények és összetevők változása esetén. A fenntarthatóság azon múlik, hogy a szolgáltatások iránti valós igény találkozik-e a fizetőképes kereslettel, vagy bármilyen más finanszírozási forrással, azok biztosíthatják-e a beruházások és működtetés költségeit. A kérdés megválaszolásához közelebb visz annak tisztázása, hogy az egyes szolgáltatások mely szektorok állami/önkormányzati, üzleti, civil keretében oldhatók meg. Korábban utaltunk már rá, hogy az integrált kisközösségi média és információs szolgáltatások nyújtásában mindhárom szektor érdekelt. Egyáltalán nem magától értetődő ezért, hogy melyik konkrét szolgáltatás kinek a dolga, s ebből adódóan, s az egyes szektorok 59

számára mennyire fontos egy közös kiszolgáló infrastruktúra működtetése. Az alábbi 33. sz. ábra táblázatának segítségével erre a kérdésre igyekszünk válaszolni általános jelleggel. 33. sz. ábra A szektorok érdekeltsége a tájékoztatási és média szolgáltatásokban Szolgáltatás csoportok * Jelmagyarázat: ++ döntő mértékben, + lehetséges megoldás Közszféra Üzleti szféra Civil szféra Tájékozatás a tájékoztatásról ++ ++ ++ Ágazati, szakterületi tájékoztatás ++ ++ ++ Közigazgatási ügyfélszolgálati tájékoztatás ++ + + Közérdekű, közhasznú adatvagyon hozzáférés + + + Nyilvános helyi statisztikai adattárak + + + A közmenedzsment információs rendszer ++ ++ ++ Lakossági tömegtájékoztatás hagyományos rendszerei + ++ + Közösségi média integrált rendszere ++ ++ ++ Ismételten megállapíthatjuk, megerősíthetjük a fenti táblázat alapján, hogy a helyi média és informatika fontos mindhárom szféra számára. A szükséges közös infrastruktúra létrehozása, megszervezése, használatának koordinációja kritikus szerepet játszik a megoldáshoz szükséges erőforrások biztosításában. Ha döntő mértékben a közigazgatás a civil szférával együttműködve tehát non-profit alapon megszervezi a személyi, szervezeti és technikai infrastruktúrát, annak meghatározó részét, akkor azt a piaci szereplők rendelkezésére bocsájtva minden bizonnyal fenn tudja tartani a közmédiát, finanszírozni tudja a közösségi informatikát, a digitális szolidaritást és a közigazgatási közönségszolgálat jelentős részét. Ez azért válik lehetségessé, mert az üzleti szféra számára elérhetőbbé válik a helyi piac, több nehezen megközelíthető célközönség, amelyekért a harc egyre erősödni fog, elsősorban az informatikában, a hálózati szolgáltatásokban és a marketingben általában. Az integrált kisközösségi média és informatikai szolgáltatási rendszer úttörő jellegű létrehozásának van egy további fontos összefüggése is. Mint láttuk, a megoldásnak elvben komoly üzleti érdekeltjei vannak, amelyek el akarnak érni egy még érintetlen piaci réteget a maguk interaktív szolgáltatásaival. Van esélye ezért annak, hogy egy komoly termék innováció bontakozhat ki a megvalósítás során. Számítani lehet arra, hogy a potenciális befektetők (internet- és mobilszolgáltatók) a megvalósításnak már ezt az előkészítő fázisát is készek lesznek anyagilag támogatni. Az üzleti szféra számára előnyös, ha igen kis kockázattal tudnak belépni erre az új piacra. 60

7.3. Finanszírozási források Valószínűsíthető, hogy a szóban forgó új köz- és üzleti szolgáltatások iránti igény a megcélzott körben, csak fokozatosan jelenik meg, s az egy nehezen meghatározható ideig költséghatékonyan, megfelelő minőségben, kizárólag önkormányzati költségből nem fenntartható. Köztudott, hogy a kiszolgált kör jellemzően nem, vagy kevéssé fizetőképes. Ezért kulcsfontosságú a szektorközi működés, a fenntartási költségek megosztása az igénybe vevő állami/önkormányzati, üzleti és civil szervezetek között, a pályázati és egyéb források megfelelő koncentrálása. A közfeladatokban való közreműködésnek biztosítania kell egy ún. küszöbköltséget, amely a túlélésért való folyamatos küszködéstől mentesíti a teleházakat, a működtető civil szervezeteket. Az önkormányzati szolgáltatás-vásárlással, valamint az ún. küszöbtámogatással, és erős természetbeni háttértámogatással a megvalósító non-profit szervezet ki tud használni további forrásteremtési lehetőségeket is. A működési biztonság minimumát egyes alapvető, támogatott szolgáltatások önkormányzati megfinanszírozásával lehet megteremteni: o önkormányzati támogatás I - a klasszikus, Budafok-Tétény gyakorlatában is alkalmazott pályázati támogatás konkrét programok, szolgáltatások, fejlesztések, rendezvények eseti finanszírozására irányul, o önkormányzati támogatás II az Önkormányzat létrehozhat meghatározott célú közalapítványt, amely rendszeres juttatásban részesíti a civil szervezeteket szintén pályázati formában, o önkormányzati támogatás III - közfeladat-ellátási szerződések keretében is kaphatnak támogatást az önkormányzattól a civil szervezetek, pl. a közigazgatási közönségszolgálat, a közművelődési színtér működtetésében, 39 o önkormányzati támogatás IV az Önkormányzat megrendelhet konkrét egyedi, vagy rendszeres média, kommunikációs, tájékoztatási szolgáltatást a szomszédsági média és információs központtól, o speciális támogatási alap az alábbiakban részletesebben kifejtett speciális szektorközi támogatási forrás, amely lehetőséget teremt a célzott helyi és egyéb támogatások koncentrációjára, o saját direkt szolgáltatási bevételek a szolgáltatások egy részének térítésesnek kell lennie, a lakosság meghatározott köre képes a nyújtott szolgáltatásokat megfizetni, o szolgáltatás-közvetítési, viszonteladási bevételek például az internet hozzáférési, távoktatási szolgáltatások ügyfélszolgálati tevékenységéből tudnak bevételhez jutni a közvetítők, 40 39 Ez a gyakorlat egyáltalán nem ismeretlen Budafok-Tétény Önkormányzata számára. Már jó ideje alkalmazott megoldás, mely szerint rendszeres éves működéi támogatásban részesíti a lakókörzeti közösségi házak működtetését általános tevékenységi körű, szomszédsági civil szervezetek által (lásd a 26. sz. ábrát). 61

o a szolgáltatók infrastruktúra-használati díjai a szolgáltatások egy részét más szervezetek nyújtják a közös infrastruktúra igénybe vételével, amiért térítést fizetnek, 41 o a tagok, segítők önkéntes munkája egyes szolgáltatások működtetéséhez (pl. klubok, egyes képzések, ügyelet) önkéntesek, gyakornokok ellenszolgáltatás nélkül foglalkoztathatók, o a konzorciumi partnerek háttér-szolgáltató tevékenysége a háttérszolgáltatások egy részét a partnerség tagjai térítésmentesen nyújtják (pl. tanácsadások), amit a szervezet pl. tagi szolgáltatásként tud biztosítani, o tagdíj befizetések amennyiben a tagi jogosultság a kínált lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz, kedvezményekhez való hozzáférésben előnyöket kínál, számítani lehet erre a rendszeres bevételre, o szabad szoftverek jelentős megtakarításokat lehet elérni a szabad szoftverek módszeres feltárásával, alkalmazásával, szolgáltatásként való terjesztésével, az erre történő specializálódással, o kreatív közjavak 42 a szabad licensz körébe sorolt ún. nyílt tartalmak (lásd az alábbi 34. sz. ábrát) ingyenesen használhatók és terjeszthetők, alkalmazásukkal jelentős tartalomfejlesztési megtakarítások érhetők el (különös alkalmazási terület például az elektronikus könyvek használata), o barter megállapodások a tartalom- és szolgáltatás-fejlesztések, valamint a hagyományos és hálózati szolgáltatások nyújtása során széles körben nyílhat lehetőség kölcsönösen előnyös csereüzletekre (pl. tartalmak, kapacitások cseréje), amivel növelni lehet a meglévő erőforrások kihasználását, ill. ezáltal pótolni hiányzókat, 40 Erdőkertes Közösségi Teleház és Média Központja egyben a Fibernet viszonteladója, annak ügyfélszolgálatát is működteti. 41 Ez a finanszírozási forma jelenleg is élő a lakókörzeti közösségi házak üzemeltetésének gyakorlatában. 42 A Creative Commons licensz alapján a szerzők átadják műveik szerzői jogainak egy részét - használati, terjesztési jogait - a nagyközönségnek adják át, így azok ingyenesen hozzáférhetőkké válnak, részletesebben lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/creative_commons 62

A Creative Commons licensz típusai 34. sz. ábra Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/creative_commons o pályázati források az önkormányzati támogatások egy része ezen a csatornán érhető el, továbbá regionális, országos és nemzetközi pályázati lehetőségek sokasága áll rendelkezésre a helyi média és információs programok, valamint fejlesztések végrehajtására, o 1 %-os felajánlások a helyi közönség részéről megfelelő helyi marketinggel biztosítható, hogy a helyi polgárok jövedelemadóinak 1 %-os felajánlásait a közösségi média és informatika céljaira fordítsák, o egyéb partnerek anyagi és természetbeni támogatásai a kisközösségi médiában és informatikában érdekelt szervezetekkel, szponzorokkal a legkülönbözőbb tartalmú rendszeres és eseti kutatási, fejlesztési, marketing és egyéb célú támogatási megállapodásokat lehet kötni, o egyéb adományok mint non-profit szervezet a legkülönbözőbb programokhoz, szolgáltatásokhoz lehet szüksége adományokra, felajánlásokra (pl. használt eszközök, tartalom-felhasználási jogok, szolgáltatások, eszköz-használati kapacitások), amelyekkel az adományozók a közösséget segítik. Az önkormányzati digitális szolidaritási programhoz, valamint a közigazgatási közönségszolgálathoz kapcsolódóan is felvetődött ún. digitális szolidaritási, valamint közigazgatási közönségszolgálati pénzügyi alap létrehozásának gondolata. 43 A közösségi média és informatika szolgáltatási rendszerének működési stabilitása érdekében is javasoljuk két megoldás továbbgondolását az átfogó szervezetfejlesztés részeként. Megfontolandó az egymással szorosan összefüggő közösségi média és informatika, valamint lakossági tájékoztatás, közigazgatási közönségszolgálat, digitális szolidaritás szektorközi feladatainak szektorközi együttműködését közös, integrált pénzügyi alappal támogatni az alábbiak szerint: 43 Lásd a 9. és 11. programakciók szakanyagait. 63

o Egységes, integrált pénzügyi alap létrehozása a Kerületi Közigazgatási Közönségszolgálat (K3 Alap) címmel, valamennyi felsorolt célhoz kapcsolódó szolgáltatások összehangolt megszervezésére és működtetésére, közös használatára. o Évente megújítandó szomszédsági alapok létrehozása a kisközösségi célok és feladatok finanszírozására az önkormányzati költségvetésben, aminek célirányos felhasználásáról a létrehozandó szomszédsági fórumok és testületek döntenének. 44 Az egységes pénzügyi alap még általánosabb megoldása a lehet az Nemzeti Civil Alap mintájára létrehozandó, nem csak önkormányzati forrásból táplálkozó Szomszédsági Civil Alap (SzCA) lehet, amelynek keretében minden olyan kezdeményezés támogatható, amely a szomszédságok működésének fejlődését elősegíti. A rendszer demokratikus működésének feltétele, hogy az Önkormányzat rendelkezzen összehangolt civil és informatikai stratégiával. A hozzájuk igazodó programok megvalósítását szolgáló pályázatok kiírásába és elbírálásába is legyen intézményes beleszólási joga a szomszédsági és egyéb civil szervezeteknek. Az SzCA adjon lehetőséget külső támogatásokra meghatározott célokra. Természetesen ugyanezt a funkciót betöltheti a kisközösségi média és információs központokat működtető konzorciumon, ill. egyesületen keresztül érkező támogatás is. Az előbbi nyilván a kerület egészére, az utóbbi pedig az egyes központokra vonatkozó programok és szolgáltatások finanszírozását célozhatja meg. A fenntarthatóság alapkoncepciójának lényege a többszektorú forrásokra épülő közfinanszírozás, amely szerint mindhárom szféra érdeke egy ún. helyi közháló, országos léptékű az állampolgári informatikai közmű helyi megfelelőjének működése, mert e nélkül a hálózati szolgáltatások egyik szektorban sem lesznek fenntarthatóak, nem találják meg célközönségeiket. Az alábbi ábrán a témával foglalkozó világhírű amerikai e-demokrácia szakértő Steven Clift 45, OECD e-kormányzati tanácsadó azt mutatja be, hogy milyen jelentős hiányok vannak a kisközösségi média és kommunikáció területén, ami maximális mértékben indokolja a tág értelemben vett közösségi informatika, s ennek részeként a közösségi média, a közháló nonprofit alapon történő megszervezését, fenntartását. 44 Ilyen gyakorlat a fejlett demokráciák számos önkormányzatában működik, ahol a szomszédsági önigazgatás intézményei kialakultak, lásd, pl. az angol Derby gyakorlatát (angolul): http://www.derby.gov.uk/communityliving/neighbourhoodvillage/ 45 Személyéről részletesebben lásd (angolul) http://stevenclift.com/?page_id=2 64

34. sz. ábra Az egyes szektorok részesedése a helyi Infokommunikációs és médiaszolgáltatásokban és a gazdátlan sáv 46 A közszektor, non-profit szféra részesedése Az üzleti szféra részesedése A szakértő szerint a fenti ábrában a sárgával jelzett gazdátlan sáv az infokommunikáció és a média egyes összetevőinek létrehozásában és fenntartásában a helyi közösségi szférában elviselhetetlenül nagyarányú. Az első három összetevőt illetően az üzleti szféra önmagában, ill. a nonprofit szektorral együtt relatíve jól teljesít. Az utolsó három oszlopban azonban rendkívül nagy a gazdátlan rész, a hiányzó szolgáltatás. Ez az a rész beleértve még az első három oszlop hiányait is ahol a közhálónak, a közösségi és szociális médiának, internetnek, a közösségi informatika közcélú és közhasznú hálózati szolgáltatásainak feladata és indokoltsága van. A sárga sáv azért gazdátlan, kitöltése azért nem történik meg automatikusan, mert ott méh nemigen látják az egyes szférák a maguk szerepét, s inkább egymásra várnak annak kialakulásában. Egyik sem meri önként magára húzni a feladatot. Feladat és piac tehát van, de csak a szereplők együttműködésével, a befektetések és erőforrások megosztásával lehet azt megszervezni. A megoldáshoz a helyi közháló közérdekű és közhasznú integrált közösségi média és informatika koncepciójának elfogadtatása és a szervezeti részben javasolt konzorcium létrehozása szükséges a helyi érdekeltekkel. 46 Forrás: http://stevenclift.com/?p=38 65

Mellékletek 1. sz. melléklet, Lakossági tájékoztatási alkalmazások példatára 2. sz. melléklet, Budafok-Tétény média- és internet-használat 66

1. sz. melléklet Lakossági tájékoztatási alkalmazások példatára 47 Közadattár - a magyar közadat kereső 1. sz. példa Forrás: http://www.kozadattar.hu/ 2. sz. példa Ausztrália országosan egységes szolgáltatási és tájékoztatási adattári rendszere helyi önkormányzatok számára Forrás: http://www.datadiction.com.au/lincs/ 47 Számos További alkalmazási példát mutatunk be a 35. Informatikai stratégia alapozó szakanyag, 36. BSC alapú vezetői információs rendszer (MIS) alkalmazásának előkészítése, tartalmi leírás c. dokumentumokban 67

Az Amerikai Egyesült Államok nyilvános közadat keresője 3. sz. példa Forrás: http://publicrecords.searchsystems.net/ 4. sz. példa Glouchestershire (Anglia) Önkormányzatának lakókörzeti szintű, térképalapú, szektorközi szolgáltatási adattára * Regisztrációhoz kötött adatbázis, része a partnerségen alapuló helyi információs hálózatnak Forrás: http://www.maiden.gov.uk/about.asp 68

5. sz. példa Kaposvár Önkormányzat egységes lakossági tájékoztatási rendszere Forrás: https://www.kaposvar.hu/ 69

Canterbury város (Ausztrália) nyilvános szolgáltatási és tájékoztatási adattára 6. sz. példa Forrás: http://www.datadiction.com.au/bin/dd.dll/lincs?xps&mbr=cbry&stat=110 Szociális szolgáltatások tájékoztatója 7. sz. példa http://www.xxiiszocszolg.hu/ 70

Budafok-Tétény egészségügyi és szociális portálja 48 8. sz. példa Forrás: http://www.egeszseg22.hu/ 48 Hazai országos megoldás: http://www.dr.info.hu/, az angol egységes lakossági egészségügyi és szociális tájékoztatási rendszer: http://www.ic.nhs.uk/, http://www.ic.nhs.uk/infocat, http://www.icapp.nhs.uk/infocat/default.aspx 71

9. sz. példa Csepel Önkormányzat szociális tájékoztatási szolgálata Forrás: http://www.csepszo.hu

10. sz. példa Sárvíz kistérség digitális adatvagyon-hasznosítása turisztikai marketing céllal Forrás: http://www.sarviz.hu/turisztika/ Lancashire Önkormányzat nyilvános szomszédsági statisztikai adatbázis rendszere 11. sz. példa Forrás: http://www.saferlancashire.co.uk/statistics/

12. sz. példa Northumberland megyei Önkormányzatának (USA, Pennsylvnia) lakókörzeti mélységű statisztikai portálja az InstantAtlas országos szolgáltatás bázisán Forrás: http://www.northumberlandinfonet.org.uk/, http://www.instantatlas.com

13. sz. példa Northamptonshire Önkormányzat nyilvános partnerségi közmenedzsment adattári rendszere Forrás: http://www.northamptonshireobservatory.org.uk/dataexplorer/search.asp

14. sz. példa Wichita város (USA) önkormányzati dokumentumainak nyilvános hozzáférése Forrás: http://www.wichita.gov/cityoffices/citymanager/administrative/cityclerk/ora/ 76

15. sz. példa Northumberland megyei Önkormányzatának (USA, Pennsylvania) lakossági konzultációs portálja Forrás: http://northumberlandconsult.limehouse.co.uk/

Kaposvár közérdekű, közhasznú adattára 16. sz. példa Forrás: https://www.kaposvar.hu/

Dunaújváros korszerű városmarketing szemléletű online újságja és marketingterve (http://www.dunaujvaros.hu/index.php?p=151) 17. sz. példa

18. sz. példa Csepel integrált önkormányzati marketing adattári portálja http://www.budapest21.hu/portal/server.pt 80

2. sz. melléklet Budafok-Tétény média- és internet-használat Média használat országosan a felnőtt lakosság körében 49 a) Legfontosabb általános hírforrás b) legfontosabb helyi hírforrás 49 Forrás: 2007. évi országos ORTT vizsgálat, http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1175188490mediafogyasztas_jellemzoi_20070329.pdf