KOCSIS E.* BUGYI B.** VÉGH J.*** MAGYAR ÚTTÖRŐK A RÖNTGEN-CSŐ TOVÁBBFEJLESZTÉSÉBEN ÉS ALKALMAZÁSÁBAN A véletlen úgy hozta, hogy ez az előadás a röntgensugár felfedezésének 80. év fordulójára esik, mivel bár Röntgen értekezését az X-sugárról közlésre 1895. decem ber 28-án nyújtotta be az nyomtatásban csak 1896. január közepén jelent meg (1). Ezt megelőzően a Röntgen által készített és egyik bécsi kollegájának megküldött felvételek alapján a Wiener Presse"-ben 1896. január 6-án megjelent a legelső híradás az X-sugarakról. Röntgen egyetemi városának lapja csupán 1896. január 9-én jelentette meg a felfedezésről szóló közleményt. Az a tény, hogy a hír napilapokban jelent meg, sok szakmabeliben is hitetlenkedést váltott ki a felfedezés valódiságát illetően. Ezért már egyes lapok is szükségesnek tartották, hogy bizonygassák a hír valódiságát. Pl. miközben a londoni Standard" január 7-én bécsi levelezőjére hivatkozva beszámol a hírről Egy fényképészeti felfedezés" címmel, a cikk azzal záródik, mely szerint a sajtó biztosítja olvasóit, hogy a felfedezés nem tréfa, vagy légből kapott koholmány, hanem egy komoly német professzor legkomolyabb felfedezése". Azok a szakemberek viszont, akik bár az újsághír alapján értesültek a felfedezésről, s nemcsak elhitték, de azonnal felismerték annak jelentőségét, sőt módjukban is állt megismételni a kísérleteket, természetesen azonnal el is végezték azokat és így kevéssel a hír felröppenése után már olyan híradások is megjelentek a lapokban, amelyekben neves tudósok megerősítik Röntgen felfedezését. Ezek között is a legelsők a magyar tudósok voltak, amint arról a későbbiekben részletesen beszámolunk. Röntgen felfedezésének előzményei nagy vonalakban Ahhoz, hogy megértsük, hogyan volt lehetséges Röntgen felfedezésének oly példátlanul gyors elterjedése az egész művelt világon, meg kell ismerkednünk a felfedezés előzményeivel is. A ritkított gázokkal töltött üvegcsövek Plücker, Hittorf, Oeissler és Crookes munkássága révén széles körben ismertek voltak a múlt század végén, ilyen csövekkel bemutatott kísérletek mindenütt szerepeltek a fizika és kémia egyetemi, de még * Kocsis Elemér BME Tanreaktora, Bp. XI. Műegyetem rkp. 9. ** Bugyi Balázs Bp. XI. Fadrusz u. 12. * * * Végh József Bp. VIII. József körút 34.
gimnáziumi oktatásában is. A zöldes fluoreszkáló fény látványossá tette a katódsugarakkal bemutatott kísérleteket. Hertz felfedezte, hogy a katódsugár vékony alumínium hártyán is áthatol. Lénárd Fülöp 1893-ban közölte a katódsugárral kapcsolatos kísérleteit, amelyek során megállapította, hogy a sugárzás negatív töltésű részecskékből áll. Fluoreszkáló anyagok (BaPt(CN) 4, illetve Lénárdnál pentadecilpara-tolilketon) világítani kezdtek, a fényképezőlemez is megfeketedett a cső ablaka előtt, még ha a lemezt 0,3 mm vastag kartonpapírral takarta is le. Nem észlelt feketedést, ha vastagabb fémlemez alatt tartott a fényérzékeny anyagot. Lénárd a hatásokat mind a katódsugaraknak tulajdonította! Vitathatatlan tehát Röntgen érdeme az X-sugár felfedezésében. Lényegileg Röntgen is Lénárd kísérleteit ismételte meg, amikor felfedezte az X-sugárzást (1., 2. ábra). Különbség kettejük között az volt, hogy Lénárd fémkalitkába burkolta a katódsugárcsövet és a fölött tartott mágnessel térítgette el útjából a katódsugarakat. Röntgen viszont maga bújt érzékelő műszereivel együtt egy fémlemezből készített fülkébe, a cső is kívül maradt, és csak a kívülről oda kis ablakon keresztül belépő katódsugarakkal végezte a mágneses eltérítési kísérleteket. Ezen közben figyelte meg, hogy a BaPt(CN) 4 -dal impregnált papír akkor is világít, amikor a katódsugarakat más irányba térítette el! Természetesen tehát amint Lénárd mondta, hogy ilyen körülmények között az X-sugarak felfedezésének be kellett következnie. A katódsugaras kísérletek hazánk fizikusai előtt nemcsak ismertek voltak, hanem maguk is rendelkeztek ilyen gázkisülési csövekkel. Előzmények Magyarországon A magyar fizika és kémia oktatás a 19. sz. végén elsősorban az egyetemeken, de egyes gimnáziumokban (főreáliskolákban) is meglehetősen magas szintű volt nem annyira az anyagi felszereltség, mint inkább egyes nagynevű, tehetséges tanár tevékenysége folytán. Példaként kell említenünk Klatt Virgilt a pozsonyi főreáliskolában (ma Bratislava a CSSR-ben), akinek Lénárd Fülöp is tanítványa, sőt asszisztense volt. A gázkisülési csöveket mi legnagyobbrészt a Monarchia területéről szereztük be, így ezek rendszerint Piduj prágai bécsi fizikus-tanár által gyártott csövek voltak. A taneszközök ós laboratóriumi kísérleti eszközök hazai előállítása céljából a pesti egyetemek javaslatára Trefort Ágost kultuszminiszter a Műegyetem keretében az akkori Eszterházy, mai Puskin utcában felállította az Áll. Üvegtechnikai Intézetet, mint tanműhelyt. Vezetőjéül Than Károly a Tud. Egyetem nagyhírű kémia professzora asszisztensét, dr. Kiss Károlyt, a fizikai-kémia magántanárát ajánlotta. Kiss Károly (1858 1914) ekkor 27 éves volt. Kétéves külföldi tanulmányút befejeztével egyetemi rk. tanárként lett igazgató-tanára az Intézetnek, 1887-ben, 1914-ben bekövetkezett haláláig. A tanműhelyben évente kb. 30 egyetemi hallgató tanult üvegtechnikát (az oktatás haladó hagyományaként a vegyészmérnökök jelenleg is tanulnak még az L félévben egyszerűbb üvegtechnikai műveleteket!). Ugyancsak évenként 4 5 üvegtechnikus nyert a műhelyben kiképzést, illetve mesterlevelet. Az Intézet 1892-ben már olyan felkészültségű volt, hogy minden üveg tanés kutatási eszközt a legjobb kivitelben előállított és a hazai szükségleteken kívül
jelentős külföldi megrendeléseknek is eleget tett. A műhely felszereltségéről képet alkothatunk magunknak egy francia üvegfúvó műhelyről közölt korabeli felvétel alapján (3. ábra). A képen jól látható, hogy az üveget alakító személy előtt remek fújtató láng van, amit az egyik lábbal hajtott kovácsfújtató és az asztal alatt elhelyezett puffer tartály biztosít. (Ilyen fújtató a jelenlegi Puskin utcai tud. egyetemi üvegtechnikai műhelyben Bucsek bácsinál néhány évvel ezelőtt még működőképes volt! Szabó Dezső műegy. üvegtechnikai műhely vezetőjének közlése szerint.) Kiss Károly üvegtechnikai találmányait a külföldi szakemberek is nagyra értékelték az 1894-ben Budapesten rendezett nemzetközi kémiai kongresszuson. Ez a magyarországi kémia már akkor is meglevő jó hírét bizonyítja! Eötvös Loránd is felfigyelt a fiatal tudós munkásságára és megbízta, hogy torziós ingájához készítsen csavarodásmentes felfüggesztő huzalt. Kiss K. ötletes módon, olvasztott kvarcból, húzott szállal biztosította az Eötvös-inga szabatos működését. Ez a felfedezése, mint annyi más magyar tudós találmánya, feledésbe ment és halála után külföldi szabadalomként bukkant ismét elő. Az első magyarországi kísérletek Az elmondottak alapján érthető, hogy a Bécshez közelfekvő Budapesten feltehetőleg már másnap olvasták a Röntgen felfedezéséről szóló újságcikket és a Tud. Egy. mai kísérleti fizikai intézetében Eötvös L. azonnal el tudta végeztetni Klupáthy Jenő és Pékár Dezső magántanárokkal a Röntgen-féle kísérleteket. Különféle testekről készíttetett felvételeket, köztük a saját kezéről is. (A Term. Tud. Közlöny 1896 januári (!) füzetében Wartha Vince műegyetemi tanár részletes, népszerű ismertetés mellett közölte ez a felvételt!) Ezekről a kísérletekről számolt be a pesti sajtó két nappal a bécsi hír után, január 8-án. A híradás fontosságát bizonyítja, hogy a pesti levelező Klupáthy vizsgálatairól Londonba is táviratot küldött (jan. 9.), onnan pedig a jan. 11-én New Yorkba küldött távirat ad hírt arról a tényről, hogy a pesti fizikus Klupáthy J. megismételte és megerősítette Röntgen kísérleteit az X-sugarakkal. Szép eredményeiről 1896. január 16-án, tehát egy héttel Röntgen würzburgi előadása előtt, nagy közönség jelenlétében számolt be a Matematikai és Fizikai Társulatban (5). Hogy milyen hamar felismerte a magyar tudományos társadalom Röntgen felfedezésének jelentőségét, azt bizonyítják Eötvös Lorándnak a fenti ülésen elhangzott elnöki megnyitó szavai: A hír, hogy mai ülésünkön láthatók lesznek Röntgen kísérletei, melyeknek leírása minden olvasó ember képzeletét megragadva, szerzőjük nevét az egész művelt világban egyszerre híressé tette, díszes vendégkoszorút gyűjtött máskor csak tagjaink által felkeresett otthonunkba." E kor másik nagy fizikus egyénisége Károly Iréneusz József Nagyváradon 1896. február elején ismételte meg a kísérleteket (11). Ezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy sok más országot megelőzve Magyarországon világviszonylatban is az elsők között hacsak nem elsőként! indult el a röntgen sugarakkal történő kísérletezés. A későbbiekben de még mindig 1896-ban Pékár Dezső sztereoszkópos röntgen-képeket készített békáról, kinyitott és ökölbe szorított kézről stb. A képek
úgy készültek, hogy az első felvétel után a sugárzó csövet kissé odébb tolta és még egy felvételt csinált. A kicsinyített képeket sztereoszkópos képnézővel lehetett szemlélni. Később az ilyenfajta röntgen-képeknek jelentős szerep jutott az orvosi vizsgálatban. Schuller Alajos 1896-ban eredeti magyarázatát igyekezett adni a röntgensugarak keletkezésének. Strauss Ármin ugyancsak 1896-ban kísérleti vizsgálatot végzett arra nézve, hogy a kisülési cső légritkításának foka milyen befolyással van a röntgensugarak keletkezésére, s főként a fényképező hatást tanulmányozta. Strauss műegyetemi professzor 1897-ben már az általa készített röntgen-tubusokról szólt, így őt tekinthetjük a röntgen technikában ma már nélkülözhetetlen röntgentubus feltalálójának. Az Eötvös kezdeményezte s eddig csak fizikusok által végzett kísérletek elé csakhamar akadályok gördültek, mert a Puluj gyártotta drága külföldi áru gyorsan tönkrement. A benne levő foszforeszkáló kalcium-szulfid ui.,,az erős elektromos kisülések következtében megbomlott és a felszabadult kénes gázok a lámpa légüres terét megrontották" (6). A további kutatások érdekében Eötvös felkérte Kiss Károlyt a röntgen lámpák szerkezeti hibájának kiküszöbölésére. Kiss éppen akkor érkezett haza Würzburgból, mert 1896. január végét Röntgennél töltötte az új sugárzás tanulmányozásával. Eleget tett tehát Eötvös kívánságának és a frissen szerzett tapasztalatok hatása alatt Intézetében elkészítette az első magyar röntgenlámpákat platina elektródokkal. Ezek a Puluj és Edison gyártotta lámpáknál nemcsak sokkal tartósabbaknak bizonyultak, hanem lényegesen nagyobb terhelhetőségük, s ezzel arányos teljesítményük folytán az expozíciós időt lecsökkentették az eddigi 1 2 óra helyett bűvös másodpercekre". Kiss Károly a legjobban bevált típusát a honfoglalás ezredéves fordulójáról Milléniumi lámpának" nevezte el és azonnal elvitte ajándékba Röntgennek. Kiss lámpáját Röntgen nagy elismeréssel fogadta és kijelentette, hogy a világon akkor ismert három röntgenlámpagyár készítményei közül ezek a legtökéletesebbek, a velük készített felvételek pedig a legjobbak. Bár Röntgen nem utal a lámpa eredetére, kétségtelen tény, hogy második közleményében már nehézfém antikatódú lámpával végzett kísérletekről számol be (7). Kiss lámpáit akárcsak Röntgen a felfedezését nem szabadalmaztatta. Kétségtelen azonban, hogy az itthon beszerezhető, olcsó röntgenlámpa hazánkban is fellendítette a röntgenológia fejlődését. Ebben döntő szerepet játszott, hogy Kiss Károly már 1896. február 8-án megnyitotta az Állami Üvegtechnikai Intézet helyiségeiben az első magyar röntgenlaboratóriumot (4. ábra). Kiss Károly a röntgenlaborban a technikai műveleteket végezte orvosok számára. Erre később még visszatérünk. Az orvosi röntgendiagnosztika kezdetei A Budapesti Királyi Orvosi Egyesület 1896. január 18-án megtartott szokásos szombati előadóülésén Hőgyes Endre orvosprofesszor ismertette és előremutatóan értékelte Röntgen nagy felfedezését. Emberi embrióról, békáról készített röntgenfelvételeket mutatott be. (Kérésére Klupáthy készítette azokat.) Ezek az első nem emberi kézről készített biológiai vonatkozású röntgenfelvéte-
lek. (Annak illusztrálására, milyen lehetett egy 80 évvel ezelőtti röntgenlaboratórium, bemutatunk néhány külföldi felvételt 1896-ból (5., 6. ábra). Hőgyes hangsúlyozta, hogy a csontváz fotografálás" in vivo is elvégezhető lévén, a csonttörések és -ficamok kimutatására lehetőség fog nyílni. Megfelelő eljárások révén majd láthatóak lesznek a belső szervek is. A sugaraknak, amelyeknek kétségtelenül kémiai hatásuk is van, therapeutikai tekintetben is szerepük lesz az orvostudományban" mondotta Hőgyes, felvetve ezzel a diagnosztika mellett a terápiás lehetőségeket is. Dóllinger Gyula mint sebész ugyancsak az Orvosi Egyesület 1896. február 8-i ülésén söréttől eltalált ember kezéről készített felvételt mutatott be, amely alapján sikeres műtéttel eltávolította a söréteket. Ezt nevezhetjük az első diagnosztikai célzattal készített röntgenfelvételeknek Magyarországon. (Egy ilyen felvételt mutat be a 7. ábra.) Réczey Imre a Közkórházi Orvostársulatban ugyancsak Klupáthy által készített képeket mutatott be. Egyiken a mutatóujj phalanxában a kúp alakú golyó, sőt még a magával ragadott csontszilánk is kitűnően látszik, a másikon egy ficamodott könyök nyújt klinikai oktatásra is igen alkalmas képet, amennyiben ritka tisztasággal mutatja a csontváz helyzetét ezen ficamodási alaknál". Ugyanebben az évben Scholz Károly szemész professzor Idegen test lokalizációja szemben" című előadásával megvetette a magyar szemészeti röntgen-diagnosztika alapjait. Baross Ernő tollából az Orvosi Hetilap" három folytatásban már összefoglaló cikket közöl a röntgenológia orvosi vonatkozású haladásáról (9). Ebben német közlések alapján már figyelmeztet a röntgensugarak gyulladást, égést és a hajszőrzet kihullását előidéző tulajdonságára. A Kiss Károly röntgenlabor tevékenysége Kiss Károly röntgenlaboratóriumában megfordultak a legnevesebb orvostanárok, így Bókay János, Korányi Frigyes, Kéthly Károly, Horváth Mihály stb. és a vitás esetek során egy-egy érdekes konzílium eredménye a napilapokba is belekerült. A Sebészeti Klinika csontsérült betegeit ide küldték vizsgálatra. Kissnek sikerült először gipszkötésen keresztül jól érzékelhető röntgenképet készítenie, ő szabadalmaztatta az első trochoszkópot fekvő betegek vizsgálatára és röntgen műtétek céljára. Fotografált csont tbc-t, ízületi gyulladásokat, hólyagkövet, terhességet, készített fogfelvételeket, végzett mellkasi és kontrasztanyag nélkül hasüreg átvilágítást is. Felismerte a röntgenvizsgálat jelentőségét a törvényszéki orvostanban és erről a jogászoknak előadást tartott. Foglalkozott az emlőrák, a bőrfarkas, az anyajegy és arcidegzsába sugaras kezelésével és a röntgensugárzás epiláló hatásával is. Széles körű munkássága eredményeként a honvédség elrendelte, hogy tagjai a katonai alkalmasság céljából, vagy sérülések felderítésére a röntgent igénybe vegyék. Kiss nem vádolható kontárkodással, mert a betegeket mindig orvos kísérte el a röntgenvizsgálatokhoz és az mondott véleményt is. Megható lelkesedéssel országszerte számtalan előadást tartott az orvosi röntgenvizsgálat népszerűsítésére. Kitűnő szónoki tehetségével elragadta hallgatóságát és
ezért méltán nevezték őt aranyszájúnak". Előadásai széles körű természettudományos felkészültségről tanúskodtak és nagy érdeklődést keltettek. A kellő szemléltetés céljából néha valamely vezető egyéniség kezéről felvételt is készített és a helyszínen kidolgozott lemezt azonnal bemutatta; máskor átvilágítással keltett ámulatot. Kiss Károly feltűnő sikert aratott látványos anyagával a millenniumi kiállításon is, amint erről az angol orvosi lap The Lancet beszámolt (10). Két teremben ország-világ előtt szemléltette a fizika legújabb vívmányait. Az egyikben üvegtechnikai készülékeit, saját találmányú taneszközeit, Geisslercsövekből készített alakokat mutatott be, pl. a magyar koronát színes gáztöltésű csövekből alakította ki. (Úttörő a neonfényes" világításban és reklámban! Ezek a balatonlellei Annácska" villában 20 évvel ezelőtt még megvoltak a padláson!) A másik elsötétített teremben röntgenátvilágítást mutatott be. A legtöbb látogató szemfényvesztésnek vélte, amikor a ládába zárt egyén csontváza megjelent a fluoreszkáló ernyőn. Jellemző, hogy a bizalmatlanok között volt maga a maradiságáról ismert uralkodó, Ferenc József is. Egyes vélemények szerint félt bemenni a sötét szobába, merénylettől tartva. Állítólag a legfelső elismerés elmaradása okozta, hogy Kiss Károlyt a kiállítás zsűrije a Haladás és jó munkáért kiállítás érdemmel" tüntette ki csupán, amit ő visszautasított, mivel felháborította, hogy a tudományos eredményeknél előbbre helyezték a kézművesipar egyébként hasznos termékeit. Ezzel a hivatalos körök egyrészének ellenszenvét magára vonta. Későbbi háttérbe szorulásának egyik oka is ebben rejlett és folytatásképpen a századforduló tudományos körei is mellőzték. Kiss Károly tevékenysége kiterjedt új röntgenlaborok tervezésére, felszerelésére is, mint a Reiniger Gebbert Sehall Ó utcai lerakatának tud. tanácsadója (ma úgy mondhatnánk félállású alkalmazottja"). Ezen közben oktatott is az üzembiztos, balesetmentes röntgen mukára, így az első röntgenprofesszor Alexander Béla is nála és tőle sajátította el a röntgenológia elemeit. Hogy ez az oktató munka milyen sokat jelentett, mutatja az a körülmény, hogy ebben az időszakban nem volt röntgenkészüléktől származó kisebbnagyobb, vagy éppen halálos baleset, amelyekkel pedig a húszas éveket követően nem egyszer találkozhattunk országunkban. Kiss Károly sok technikai újítása között meg kell még említeni a kriptoszkópos röntgenberendezést, amelyet világosban is lehetett használni. (Fogorvosi célra Madzsar József hasznosította.) Egyébként ő is osztozott az úttörő radiológusok sorsában: fekélyek keletkeztek a kezein, a csontig ható hegek élete végéig megmaradtak. Családja szerint korai halálát (56 éves volt) is a röntgensugár ártalmai okozták. Egyéb röntgenláboratóriumok hazánkban 1896-ban tehát sorra felállításra kerültek az egyes klinikák és nagyobb közkórházak röntgenlaboratóriumai, sőt egyes gimnáziumok fizikai szertáraiban is létesültek röntgenlaboratóriumok, így Pozsonyban Dohnányi Frigyes a zongoraművész Dohnányi Ernő édesapja, Nagyváradon Károly Ireneus József vezette laboratóriumok (11). Erről külön előadásban lehetne rendkívül sok adatot ismertetni.
Á nagyváradi főgimnázium 1896. évi értesítője érdekes részleteket közöl a labor felszereléséről (adakozásból!), a beszerzésekről és a tevékenységről is (szegények számára ingyenesen!). Károly 1907-ben az elektromos sugárzások kísérleti tana" tárgykörben elsőkónt habilitál országunkban radiológusként. Szomorú prioritása még Károly Ireneusnak, hogy a röntgensugárzás hatására gyógyíthatatlan hályog jelentkezett mindkét szemén, amely végül is megvakuláshoz vezetett. Benne láthatjuk talán az első röntgen mártírt hazánkban. A magyar röntgenológia egyik legnevesebb fizikus úttörője volt. A röntgenológia hőskorának kiemelkedő tagja Alexander Béla késmárki gyakorló orvos, akiről már említést tettünk. Alexander életének és tevékenységi körének megbeszélése ugyancsak meghaladja egy szűkreszabott előadás kereteit bár erre alkalmat adna az, hogy most 60 éve hunyt el. 0 volt a pesti tudományegyetem első röntgenológus tanára. Alexander kizárólagos érdeme, hogy a röntgen fotótechnikát az ún. plasztikus röntgenképei révén mesteri szintre fejlesztette. Röntgen életrajz írója is megemlíti két közleményét 1896-ból, amelyek a Szepességi orvosok évkönyvében jelentek meg (12, 13). Bemutatjuk fotókópián Alexander két plasztikus felvételét, amelyet Császár könyvéből vettünk át (8., 9. ábra). Említésre méltó, hogy Alexander használt először húsz röntgenfelvételből álló gyűjteményt (,,Radiotheca"-t), amelyet Kiss Károly állított össze a számára. A bőrbetegségek röntgenterápiáját már 1896-ban több orvos is elkezdte. Hazánkban a legkiemelkedőbb dermatológus Jutassy József volt. Sok sikeres kezelés mellett sajnos túladagolás miatti bőrégósek is bekövetkeztek egyes esetekben. Az ő röntgenlaboratóriumáról fennmaradt egy felvétel (8. ábra). A korai időszakban a bőrgyógyász röntgenológusok még nem tudták a gyógyításra használt röntgensugarakat megfelelően adagolni, így a kezelés törvényszéki eljáráshoz is vezető röntgenégéseket eredményezett. Évtizednyi időre volt szükség, amíg a fizikusként is kitűnően iskolázott Kelen Béla röntgenológus orvosprofesszor által bevezetett dozimetria alapján a megbízható röntgenterápia kezdetét vehette. Végül még egy ábrát mutatok be (11. ábra), amelyen egy korabeli vicclap képét mutatom be annak illusztrálására, hogy milyen nagy publicitása, népszerűsége volt. Röntgen felfedezésének mindjárt a kezdeti időszakban. (R. szerint fényképezésre" a kaszás parasztból az ismert kaszás csontváz keletkezik, a vicclap rajzolója szerint!) Befejezés Röntgen felfedezése, amelyért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat, olyan stafétabothoz hasonlítható, amelyet egyszerre több százan vettek át a kezéből és kezdtek el futni a felhasználás és technikai tökéletesítés minél szélesebb körű kiteljesítése mint cél felé. Glasser 0. 1896-ból Röntgen felfedezésével foglalkozó 1044 publikációt gyűjtött össze, amely gyűjteményről azonban azt jegyzi meg, hogy bizonyára nem teljes. Ezt nekünk is meg kellett állapítanunk, mert a magyar tudósoknak a felfedezés legelső idejében játszott szerepéről hiányoznak az adatok. Ezt a hiányt szerettük volna pótolni mostani előadásunkkal. Hangsúlyozzuk, hogy nem prioritásokat kívántunk
vitatni a magyar tudósoknak, hanem csupán azt szerettük volna bizonyítani, mely szerint 80 évvel ezelőtti tudományos életünk olyan volt, amely tulajdonképpen nemhogy nem maradt el más országok tudományos élete mögött, hanem sok vonatkozásban meg is előzte azt. IRODALOM 1. Röntgen, W. C. (Würzburg): Üb er eine neue Art von Strahlen. Erste Mitt. [Sitzgsber. Phys. med. Ges. Würzburg 132. (Dez. 1895)] Fordításai : Stanton A.: Nature (London) 53, 274 (1896. jan. 23.) Elec. (London) 36, 415 (1896. jan. 24.) L'Eclairage Electrique (Paris) 6, 241 (1896. Febr. 8.) Science (N. Y.) 3, 287 (1896. Febr. 14.) J. de Phys. 3. 101 (1896. márc.) 2. Glasser, 0.: Wilhelm Conrad Röntgen und die Geschichte der Röntgenstrahlen (Verlag Springer, Berlin, 1931. és 1963.) 3. Würzburger Generalanzeiger, 1896. jan. 9. 4. Császár E. : A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazásai (Kir. Magy. Term. Tud. Társ. Budapest (1934) 5. Grigg E. R. N.s The Tail of the Invisible Light. (C. C. Thomas Springfield, 111. (1955) és Bugyi G. : The History of Hungárián médical radiology (Medicor News, Budapest, 1974/1. 2. old.) 6. Kiss K. Tud. hagyatékából, korabeli újságcikkek gyűjteményéből, a család birtokában. Idézi: Végh J.: A magyar radiológia úttörő fizikusai (Magy. Radiol. 7. 65/1955) 7. Röntgen, W. C. : Über eine neue Art von Strahlen. Zweite Mitt. (Sitzgsber. Phys. med. Ges. Würzburg (9. März. 1896.) Fordításai : Stanton, A.: Elec. (London) 36, 850 (24. Április 1896) Science (N. Y.) 3, 726 (15. Május 1896.) L'Eclairage Electrique (Paris) 7, 354 (23. Máj. 1896) J. de Phys. 3, 189 (1896. május) 8. Högyes E. : Csontvázfotografálás testen keresztül Röntgen szerint (Orvosi Hetilap 1896. jan. 3. szám) 9. Boros E. : A röntgensugarak értékesítése a gyakorló orvostudomány terén 10. Mihalkovicz, G. J. Brandt : A szív és máj bemutatása a magyar ezredéves kiállításon The Lancet, 74, II. 220 (1896), London, Július 18. 11. Károly I. J.: Röntgen kísérleteinek megismétlése Tiszántúl" napilap, Nagyvárad, 1896. febr. 11. 12. Alexander, B. (Budapest) : Der Röntgenapparat Verein der Zipser Arzte, Ungarn (1896) 13. Alexander, B.: Über X-Strahlen: auf Grund von Plattenbildern und Kopien Jb. der Zipser Arzte, Ungarn (1896)