2. Tevékenységre, mőködésre vonatkozó adatok Közzétételi egység: Döntéshozatal, ülések A testületi szerv döntéshozatalának eljárási szabályai: A képviselı-testület döntéshozatalának eljárási szabályait az alábbi jogszabályok, helyi szabályzatok határozzák meg: - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény - Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 11/2007. (IV. 19.) Ör. sz. rendelete az önkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatáról (2. sz. melléklet a testületi elıterjesztések követelményeirıl, rendjérıl és a 6. sz. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjérıl) - Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közszolgálati Szabályzata (XIX. és XX. fejezet) - ME 21 01. sz. testületi döntéshozatali eljárás A döntéshozatali eljárás természetesen felöleli az elıkészítés és a véleményeztetés szakaszait is, melyek az elızı pontokban kerültek részletesen bemutatásra. A döntéshozatal megismeréséhez a képviselı-testületi ülés tartásának szabályait kell elsısorban bemutatni. Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettı akadályoztatása esetén pedig az ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság elnöke hívja össze, meghatározva a meghívóban feltüntetendı napirendi javaslatot is. Döntése szerint ezeken kívüli elıterjesztések is kiküldhetık az SZMSZ szabályainak alkalmazásával. A meghívót és az írásos elıterjesztéseket az ülés elıtt legalább 6 nappal a képviselıkhöz és a meghívottakhoz el kell juttatni. Az ülések meghívóját és írásos elıterjesztéseit (a zárt, vagy azzá minısíthetı elıterjesztés kivételével) - az ülést megelızıen legalább 6 nappal a honlapon el kell helyezni. Az ülések meghívóját és az írásos elıterjesztéseket - a zárt, vagy azzá minısíthetı elıterjesztés kivételével - elızetesen a városi könyvtárnak, a Hajdúszoboszló lapnak, valamint a Városi Televíziónak is meg kell küldeni.
A képviselı-testületi ülésre - a zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal meg kell hívni az SZMSZ-ben meghatározott kört. Halaszthatatlanul sürgıs esetben az ülést összehívó e szabálytól eltérhet, a képviselı-testület eseti határozattal is rendelkezhet ülés tartásáról (rendkívüli ülés). A képviselı-testület az Ötv. szabályai szerint, illetve esetenkénti döntése alapján tart zárt ülést. A zárt ülésen született döntések az önkormányzati hatósági ügyek kivételével nyilvánosak, további kivételt a képviselı-testület tehet. Képviselı-testületi határozat alapján a zárt üléseken született döntéseken kívül közlemény is kiadható. A döntést igénylı elıterjesztéseket a meghívóban és az ülésvezetés során is el kell különíteni a csupán tájékoztatásra szolgálóktól, utóbbiak megtárgyalására a nyilvános ülésrész végén - a kérdések, interpellációk elıtt - kerül sor. A képviselı-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkettıjük akadályoztatása esetén az ülést a jelenlevı legidısebb képviselı nyitja meg, majd a képviselı-testület tagjai közül levezetıt választ. Az ülést vezetı teendıi: Ülésenként: a.) a határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzése, b.) a napirendre javaslattétel, a napirend kiegészítésének lehetıvé tétele, a napirendek elfogadtatása, c.) elızetesen jelzett hozzászólási igény alapján - a képviselı-testület egyetértésével - a jelenlevı polgároknak rövid felszólalási lehetıség biztosítása, d.) tájékoztatás adás az elızı ülés óta történt fontosabb eseményekrıl, intézkedésekrıl, e.) a nyilvános ülésen elıterjesztett napirendi pontok megtárgyalásának lezárását követıen a képviselıknek kérdezési, interpellálási, az ülésre meghívottaknak bejelentés-tételi lehetıség biztosítása, f.) az ülés bezárása. Napirendi pontonként: a./ nyílt, vagy zárt ülésen történı tárgyalási kötelezettség tisztázása a napirend címének (tárgyának) ismertetése,
b./ az elıterjesztınek, illetve az érintett bizottság elnökének szóbeli megajánlásra, kiegészítésre, bizottsági vélemény ismertetésére lehetıség adása, c./ kérdésfeltevésre, majd válaszadásra felhívás, d./ elıterjesztések vitára bocsátása, a jelentkezıknek (névszerint) a szó megadása, ügyrendi javaslattal élınek soronkívüliség nyújtása, e./ a vita lezárása elıtt az elıterjesztınek reagálási, a jegyzınek törvényességi észrevételezési lehetıség biztosítása, f./ a vita lezárása, lényegének összefoglalása, a határozati javaslat(ok) ismertetése, majd szavazásra bocsátása és a döntés megállapítása, ismertetése. Határozathozatal A napirend elıadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja az elıterjesztés napirendrıl történı levételét. Errıl a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő többséggel dönt. A hozzászólások idıbeli korlátozására bármely képviselı javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Errıl a képviselı-testület vita nélkül, minısített többséggel határoz. A vita lezárása esetén az ügyrendi javaslat elıtt szólásra jelentkezetteknek a szót a javaslat elfogadása esetén még meg kell adni, nevüket az ülésvezetı szavazás elıtt ismerteti. A szavazás elıtt a jegyzınek a szót meg kell adni, amennyiben törvényességet érintı jelzéssel kíván élni. A képviselı-testület javaslatonkénti szavazással elıbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítı indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás elıtt egyértelmően kell megfogalmazni. A képviselı-testület döntéseit - ha jogszabály, vagy e szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt gépi szavazással, a számítógépes rendszer hibája esetén kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást csak a törvény által megjelölt esetekben, bármely képviselı kezdeményezésére tarthat. A titkos szavazást az ügyrendi bizottság képviselı tagjai bonyolítják le. Minısített többség szükséges a döntéshez az SZMSZ-ben meghatározott esetekben. A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezetı gondoskodik. Ha a szavazás eredményérıl kétség merül fel, avagy indokolt képviselıi, illetve
polgármesteri javaslatra ugyanazon az ülésen a képviselı-testület minısített többséggel elrendelheti a szavazás megismétlését. Az önkormányzati rendeletekrıl és képviselı-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. E döntéseket a jegyzıkönyv elkészítését követı 8 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek, a honlapon is el kell helyezni. A határozatok végrehajtásáról a határidı lejártát követı elsı ülésen a polgármester írásban jelentést ad. Rendeletalkotás Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését a jegyzın kívül kezdeményezheti a polgármester, települési képviselı, önkormányzati bizottság, párt, társadalmi szervezet, lakossági önszervezıdı közösség vezetı testülete. A jegyzı a hozzá benyújtott kezdeményezést - véleményével ellátva - a tárgy szerint illetékes bizottságnak terjeszti elı, amely elfogadása esetén dönt a koncepció elıkészítésérıl, a tervezet elıkészítésének menetérıl, rendjérıl és elıterjesztésérıl. A bizottság által el nem fogadott kezdeményezést amennyiben annak benyújtója kéri a képviselıtestület elé kell terjeszteni. A tervezetet jogi szempontból az ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság véleményezi. A rendelet tervezetét az e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra lehet hozni. Az elıkészítés után nyújtható be a képviselıtestülethez a tervezet indokolással együtt. Tájékoztatást kell adni az elıkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplı kisebbségi javaslatokról is. A rendelet hiteles szövegét a jegyzı szerkeszti, azt a polgármester és a jegyzı írja alá. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı elsısorban az önkormányzati médiában, illetve honlapon való megjelentetéssel gondoskodik. Az önkormányzati rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyzı feladata, aki jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét. A bizottságok tevékenységi körükben ellenırzik a rendeletek érvényesülését.
Az önkormányzati ciklus elsı évében az ügyrendi, igazgatási, jogi bizottság koordinálásával el kell végezni a hatályos rendeletek átfogó felülvizsgálatát.