SZEGED, KÁRÁSZ UTCA - KLAUZÁL TÉR REVITALIZÁCIÓJA

SZEGED, KÁRÁSZ UTCA - KLAUZÁL TÉR REVITALIZÁCIÓJA

Szeged Kárász utca - Klauzál tér revitalizációja (1997-2003) Tulajdonos: Szeged MJV, Polgármesteri Hivatal Felelõs: Novák István, fõépítész E-mail: novak@vnet.hu Építészek: Vezetõ építész: Környezetalakítási terv: (Kárász utca - Klauzál tér): Épületfelújítási tervek: Novák István DLA Török Péter Kiss Ágoston Szilágyi Ferenc Tuskó Tibor Valkó Károly Hajós Tibor Darvas Imre Koltai Béla Kónya Imre Tarnai István Türkössy Attila Fazekas Gábor Rantal János Palánkai Tibor Eszenyi Aladár Szögi László Örökségvédelmi szakértõk: Széphegyi László Novák István Kivitelezõk: Látogatható: Környezetalakítás kivitelezõ (Kárász utca - Klauzál tér): Épületfelújítás kivitelezõi: korlátozás nélkül KÉSZ Kft. 6721 Szeged Szilágyi utca 2. Hungary KÉSZ Kft. Baukont Rt. Cseh Kft. Dombi Kft. L-Patent Kft. MÁV Ék Kft. Prioritás Kft. IKV Rt. 1

Ö SSZEFOGLALÁS S L S Kárász utca Klauzál tér revitalizációja (1997-2003) A történelem viharai Szegedet sem kerülték el, de szerencsére a pusztítást mindig a teremtés követte. Így volt ez az 1879-es nagy árvíz után is, amikor az akkori Európa segítségével a szegediek négy év alatt új várost teremtettek. A tervezett sugaras-gyûrûs városszerkezet a megmaradt utcákat, tereket, templomokat, házakat is befogadta. Az új "Palotás város" a két világháborút is átvészelte. Azonban az 1960-as években kezdõdõ - történelmi értékeinkkel nem törõdõ - erõszakos, mennyiségi szemléletû fejlesztés a város európai arcát a század végére elhomályosította. A gyógyítást 1997-ben a város szívében kezdtük el. Összehangolt vizsgálat és program alapján elõször a méltatlanul elhanyagolt fõutca: a Kárász utca és a kapcsolódó Klauzál tér állapotán változtattunk. A történelmi téreggyüttes felújítása házról házra haladva a közmûvesítés cseréjével együtt 1997-ben kezdõdött el, mára az új térburkolatok építésével, szobrok, köarchitektúrák elhelyezésével és új növényzet telepítésével 2003-ban fejezõdött be. Az elkészült városközpont méltó a szerkesztett palotás városhoz, amely természeti, táji környezetével, a Tisza kanyarulatával tökéletes szimbiózisban, egyedülálló városépítészeti alkotás. 2

Szeged Belváros 3

SZEGED TÖRTÉNELMI VÁROSKÉPÉNEK ALAKULÁSA Kárász utca - Klauzál tér revitalizációja Szeged a Tisza, Maros találkozásánál õsidõk óta meg-megújuló település, átkelõhely, majd hídváros. Középkori uralkodóink kiváltságlevelekkel erõsítik meg a város önállóságát, így e kor alkonyán Szeged a legnépesebb és leggazdagabb magyar városok közé tartozik. (1. Szeged a XVI. században, térkép) A több mint 140 éves török uralom alól Szeged 1686-ban szabadul fel. (2. A középkori vár képe ÉNY felõl, metszet 1686) A város lesz az ország déli részének katonai központja, elkezdõdhet az újjáépítés. Az árvizekkel, tûzvésszel dacolva elindul az európai igényû városiasodás, Szeged lakosainak száma 1789-ben több mint húszezer fõ. (3. Szeged a XVIII. században az Eugenius-árkával, térkép) 1 2 3 4

A város sorsába az 1879-es árvíz szól bele. A török óta nem volt ekkora pusztítás, több mint 5400 ház összeomlott és csak 265 maradt épségben. Tisza Lajos, a királyi biztosság európai mûveltségû vezetõje, Lechner Lajost bízta meg az újjáépítési tervek elkészítésével. A Lechner féle terv rendszabályai még a századforduló elején is érvényben voltak. Az így létrejött sugaras, gyûrûs városszerkezet, benne a belvárosi maggal, - gyakorlatilag mind a mai napig - lehetõvé teszi Szeged város továbbépítését. (4. A vár képe és az új központ) A városközpontot határoló kiskörút (Tisza Lajos krt.) a török utáni Eugenius-árkának megosztó - városfalakat helyettesítõ - funkciójából keletkezett. A város legkölsõ köre a körtöltés, amely városfalként fogja körül és védelmezi Szegedet, a sugárutak pedig a középkori városból kivezetõ utakat idézik. Az árvíztõl megmenekülõ épületek, az 1880-83 között és a XIX. század végén épült eklektikus paloták és polgári lakóházak, a századforduló után épült szecessziós épületek, a természeti környezet, a városi szobrok, a míves portálok egységes polgári kultúrát, szellemiséget (genius loci) sugárzó városépítészeti együttesként jelentek meg. Az Osztrák-Magyar Monarchia európai szintû tervezõ egyéniségei alkották a jelentõsebb középületeket és magánpalotákat: A "Palotás" Szeged ekkor az ország második városa. Az I. Világháború megszakította a városiasodás folyamatát, de a megkezdett és félbe maradt építkezéseket folytatni kellett. Mint annyiszor, Szeged történelmében a pusztítás után a teremtés következett. E kor kiemelkedõ alkotása Dóm téri eggyüttes. A II. Világháború után a pangás 4 évei következtek, majd az 1960-as '70-es évek erõszakos fejlesztési törekvéseit a harmadik körút elindításával a sugaras-gyûrûs v á r o s s z e r k e z e t továbbfejlesztésével, ha nehezen is, de befogadta a város. A mennyiségi szemlélet, az iparosított építési technológia, a motorizáció elsõdlegessége, a "gondnoki magatartás" sok kárt okozott. A több évtizedig tartó "lassú árvíz" a város európai arcát, jelentõségét elhomályosította. 5

Novák István fõépítészi mûködése kezdetén (1995-ben) a város új Szerkezeti Tervét, illetve Szeged Építési Szabályzatát készítette el (tervezõ: Molnár Attila és Takács Máté). Párhuzamosan készült a történelmi belváros és a két körút közötti terület részletes szabályozási terve is. (Kiss István, illetve Takács Máté munkája). A történelmi belváros alatt a Tisza és Tisza Lajos krt. által határolt területet értjük, a körutat övezõ teleksorral együtt. Ez a városrész az elmúlt 50 év torzulásai ellenére is páratlan, de még mindig nem rangján elismert érték. A részletes rendezési tervet Kiss István építész készítette (5. Rendezési terv). A terv, az építési szabályozás eszközeivel segíti a történelmi belváros térbeli építészeti harmóniáját zavaró, környezetidegen formák, mesterséges foghíjak negatív hatásának mérséklését vagy megszüntetését. A szabályozás alapvetõ feladata a belváros építészeti arculatának megõrzése, illetve helyreállítása. Összehangolt program alapján elõször Szeged méltatlanul elhanyagolt "fõutcája": Kárász utca - Klauzál tér állapotán szerettünk volna változtatni. (6. Kárász utca térfalak) Az õsi Palánkból ide a Kárász utcai promenádra, Széchényi- és Búzapiac térre (Dugonics tér) tevõdik át a gazdasági, kulturális, társasági élet bázisa. Bankok, gabonaszállító cégek, üzletek, fogadók nyílnak. A reformkorban (1825-1848.), a nemzeti öntudatot ébren tartó városalkotók egyre több gondot fordítanak a utak burkolására, a járdaépítésre, a közvilágításra. A kései klasszicizmus építési kánonját, tradícióit követi az 1845-ben épült Kárász ház (Klauzál tér 5.) A romantika artisztikus díszítését õrzik az Eisenstädter ház (Kárász utca 5.), a Várnai ház (Kárász utca 9) a Herz'l ház (Kárász utca 15.). Kárász utca Szeged fõ utcája: 278m hosszú, átlag 14.5 m széles, közel észak-déli tájolású és hosszanti tengelyû, irányított, mozgásra inspiráló, dinamikus, karakteresen "longitudinális" tér, a város szerkezeti tengelye. Tengelyesen szimmetrikus 3-3 épülettömb mentén halad, melynek térfalait klasszicista, romantikus, eklektikus és szecessziós épületek alkotják. (7. A felújítás elõtti Kárász utca) A Kárász utca a palotaépítõ Kárász család és az 1845-ben épített kúriaszerû lakóháza után kapta a nevét. A Kárász utca - Kölcsey utca a csomópontban állt az Eugenius árka fölé emelt híd és a Szabadkai vagy Pétörváradi kapu. A Palánk, illetve a Könyök utca emlékét a burkolatban elhelyezett kõtábla örökíti meg. (8. A felújítás utáni Kárász utca) Az új térburkolat az utca geometriai rendjéhez igazodik. A klasszicizáló, kazettás geometriai rend folytatódik a reprezentatív Klauzál téren. (9. Klauzál téri homlokzatok) A tér hosszanti tagolására - szintén itáliai mintákat követve - kõoszlopokat helyeztünk el. Ezek közel 1.2 m magas plasztikai elemek. Funkciójuk még, hogy a Klauzál téri kandeláberek posztamenseit is ezek adják. A Klauzál tér Magyarország legegységesebb historikus tere. A sokáig méltatlanul elhanyagolt tér gépkocsi parkolóként mûködött. (10. A felújítás elõtti Klauzál tér) Az új funkciók (profán, ünnepi, mulató és gyalogos közlekedõ tér) méltóak az 1873-74- ben osztódással létrejött 1:4 légtérarányú (30x134 m) felújított terünkhöz. (11. A felújított Klauzál tér) A téren Kossuth szobor (Róna József 1902.) pandantjaként valósítottuk meg - a régi kút helyén - az új Oroszlános kutat (Tóbiás Klára 2000.). Fontos volt, hogy a kút ne konkuráljon a Kossuth szoborral, ugyanakkor az új térplasztika az eklektikus palotasorral és a klasszicista Kárász ház térfalaival stílusban tartott legyen. A két plasztikai dísznek a térben való "rokoni kapcsolatát", köszönõ viszonyát, egységét az alájuk terített azonos kiterjedésû plinthosz, - egy lépcsõfoknyi fellépésû kontúrozó kõkeret - biztosítja. 6

7 5. Rendezési terv

8 6. Kárász utcai homlokzatok

7 8 9

10 9. Klauzál tér homlokzatok

10 11 11

A Kárász utca - Klauzál tér revitalizációjának részeként kerül a Kárász utcának a Széchenyi tér felöli bejáratához Párkányi Péter - két kapuzatszerûen felállított - farsangi párja. (12. Köszöntõ szobor) A szobornak a zenebohóc és hallgatói szobra (Kligl Sándor 2001.) a pandantja az utca túlsó Dugonics téri végén. (13. Bohóc szobor) A közvilágítást a Klauzál téren a XIX. századi lámpatestek mintájára készített kandeláberekkel, a Kárász utcában - átfeszítés nélkül - (elõzetesen falikarokkal) oldottuk meg. Az egyes rangosabb épületek egyedi díszvilágítást, a homlokzat tagoltságát figylembe vételével biztosítottuk. Növényzet - szabadgyökerû dendrotaxonok - történelmileg nem voltak korábban a téren sem az utcában, a jelenlegi közmûhálózat miatt azok kiültetése akadályozott. Hõszigetcsillapítás, mikroklimakondícionálás, hangulati elemként padok köré, dézsás növényt helyeztünk el. A rangosabb, öblösebb Klauzál téren kõzsámolyokra állított terrakotta cserépbe nyírt növényzet került. (14. Kárász u. - Klauzál tér burkolatterv) Részletes levéltári kutatás és épületfeltárás után készült el a Kárász u. - Klauzál tér színdinamikai terve (Szögi László alkotása). Az épületfestés összehangolja, illetve kiemeli a különbözõ korok építészeti alkotásait, de szinkronban van a sétáló untca "natúr vörös" tégla burkolatával is. A téregyüttes felújítása - az eredeti épülettervek felhasználásával - házról-házra haladva, a közmûvesítés cseréjével 1997-ben kezdõdött el. A térburkolatok építése, új szobrok, kisarchitektúrák elhelyezése - Török Péter kert- és tájépítész tervei alapján - 2000-ben indult el és a teljes épületfelújítással együtt 2003-ban került átadásra. A mûemlékvédelmi feladatokat Széphegyi László a Kultúrális Örökságvédelmi Hivatal területi vezetõje látta el. A jelentõs rehabilitációs feladatokat Novák István DLA, Szeged város fõépítésze kezdeményezte és koordinálta. 13 12 12

10. A Kárász utca - Klauzál tér átnézeti helyszínrajza funkciók és kisarchitektúrák 13

15 16 14

17 18 19 15

A projekt hozzájárulása Európa kulturális örökségének megõrzéséhez és kihangsúlyozásához A Klauzál tér a magyar urbanisztika különleges alkotása, a szigorú historizmus, a kora eklektika építészetének egyik utolsó dokumentuma. Az 1879. évi Nagy Árvíz elõtt épült (1872-1873), de eredeti kialakítását a mai napig megõrizte. Mértéktartó dekorativitás, ünnepélyes rend, tiszta térformák jellemzik. A beépítéssel nyert új térfal egységes, statikus, szinte zárt kompozíciót alkot, közel azonos tömegarányokkal, azonos homlokzatképzéssel. A tér korábban kenyér és tejpiac volt, majd a város reprezentatív szalonja lett, kiülõs kávéházakkal, éttermekkel, bankkokkal. Történetileg a Kárász utca alakult ki elõbb. A barokk "városfalat" körül ölelõ Eugenius árkon túli búzapiac teret kötötte össze a Palánkon belüli nagy vásártérrel és a közigazgatás központjával. Itt telepednek le az új városközpont fõutcájának építészeti kialakításához a gazdasági feltételeket megalapozó gazdag kereskedõk. A klasszicista sarokpalota a tér és az utca együttesének ma is meghatározó, jeles mûemléki épülete, amelyben éppúgy megfordult Ferenc József, mint nagy ellenfele Kossuth Lajos. Ez utóbbi emlékét a téren a millenniumra készült részleteiben is dúsan mintázott, gazdag fény-árnyékokkal komponált neobarokk szobor örökíti meg. A belle epoque ragyogását, felhõtlen derüjét a századelei felvirágzását követõen az utobbi évtizedig beárnyékolták a tudatos környezetrombolások: magára hagyott épületek, hámló vakolatú palotasor, megdõlt konzolokba kapaszkodó leszakadt erkélyek, parkolónak használt tér, deformált burkolatok, sötét utcák. Pusztulásnak indult környezet, amikor amúgy is lebecsülték e korszak stílusait. A téregyüttes revitalizációját történeti kutatás, történeti térképek kronológizálása, térfalak stíluselemzése, korabeli veduták, metszetek tanulmányozása, képeslaparchívumok elemzése készítette elõ. A felújítást a lokálpatrióták és a szponzorok összefogása nagy mértékben segítette. Teljes értékû a környezetet is magába foglaló, befejezett mû - és ez által komfortos "élhetõ" város - az utca és a tér mûemléki revitalizációjával valúsult meg. A környezetalakítás legfontosabb célkitûzése a város arcához, a térfalak karakteréhez, a beépítéshez, azaz a spiritus locihoz igazított környezet megteremtése volt. Nem katalógusokból kiemelt minták uniformizált világának megjelenítése volt a célunk, hanem letûnt korok rangos tárgykultúrájának visszaidézése. Elég utalni pl. a szegedi vasöntöde monarchia korabeli kültéri installációira, a cizellált kandelláberekre, falikarokra, órakeretekre, padokra. 20 21 22 16

A környezetalakítás legfontosabb eleme a térfalakhoz szerkesztett járófelület, a padozat kialakítása volt. A kompozíció meghatározó anyagául a téglát választottuk, amely itt Szegeden sem minden elõzmény nélküli: bár ez az anyag sokak által lenézett, s városi terek burkolása során kerülték, pedig Szeged jelképe a Dóm, illetve Dóm tér is ebbõl éplt, de kõbányák híján a rómaiak óta a magyar Alföld természetes és meghatérozó építõanyaga volt. Építészeti analógiául szolgálhat ugyanakkor a siennai fõtér is. A Klauzál teret kipontozó, azt vertikálisan ritmizáló könyöklõ kövek a török korra tett utalások. Oszlopait zárómotívumként kupolás süveg, kõturbán fedi. A Kárász és a Kölcsey utca találkozását burkolatba süllyesztett, a barokk kori várostérképet ábrázoló kõtondóval jelöltük meg, hiszen ehelyett állott az Eugenius árkon átvezetõ városkapu, a Porta Petrovaradiensis. Akét oldalra szolgáló padok, a kõzsámolyokra helyezett terrakotta edények, a növényzet mediterrán hangulatot tükröznek, hiszen Szegedet a napfény városának nevezik. A Tisza közelségére, a hajózásra utalnak a hajóárbócokat idézõ kandelláberek és falikarok, feszített acélhúrokon függõ lámpatestekkel és rajtuk lobogókkal. A századelõn a téren megjelenõ kávézó sátrak a törökkor kávéduttyánjait idézték. Ezek reinkarnációjának tekinthetjük ma a térre ismét kiköltözõ kávéházakat, cukrászdákat, éttermeket. Összességében a falújított épületek az elõbbiekben ismertetett beavatkozások méltóak elõdeink törekvéséhez. A közép-európai historizmus városépítészeti együttesei közül is kiemelkedik a Klauzál tér és a Kárász utca klasszikusan szép felújított, Magyarországon egyedülálló - mûemlékileg védett - utca-tér eggyüttese. 17 23

24 25 18

19

A projekt költsége, megvalósítása A pályázatban szereplõ épületek, közterületek, városi tulajdonban vannak, a közmûvezetékek többsége külföldi tulajdonú. A felújítási munka 1997-ben - a több mint 100 éves - Kárász utcán vezetett téglából falazott fõcsatorna kibélelésével kezdõdött. Ennek az új vízvezeték lefektetési költségeit a francia tulajdonú víz és csatorna cég vállalta. Az elektromos vezetékeket, világítótesteket, a szintén francia tulajdonú DÉMÁSZ cserélte ki. A gáz, telefon, kábel TV, vezetékek cseréje is hasonló módon történt. A külföldi tulajdonú cégek és a város között zavartalan volt az együttmûködés. Az új burkolatok építését, a lakóházak, üzletek felújítását, a város költségvetésébõl, illetve magántõkébõl biztosítottuk. A 6 milliárd HFt költség évenkénti lebontásban került felhasználásra. (1997-2003) A beruházás megvalósításának hét éve alatt a város vezetése kétszer változott. A munkát koordináló fõépítész a tervezéstõl a kivitelezésig 7 éven keresztül figyelemmel kisérte és gondozta a térrendezés és az épületfelújítások minden mozzanatát. A jelenlegi városvezetés 2002-tõl vállalta fel a programot és a továbbiakban a gyalogos területek kibõvítését, illetve a védett belváros teljes rehabilitációját is szorgalmazta. A szegedi városközpont az EU kapujaként várja az új szerepkört. Uniós tagságunk elsõ öt évében a fejlesztés befejezhetõ. Reményeink szerint akkor a védett városközpont a világörökség részévé vállhat, ennek elsõ lépcsõje lehet a 2003-as Európa Nostra díj elnyerése. 26 27 20

Szeged Belváros

Középeurópa Magyarország Szeged