CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 5. évfolyam 3. szám TÖRTÉNETI KERTEK 29 Õsz
TARTALOM ÚGY GONDOLOM Az õserdõktõl a kezelt erdõkig...... 2 ESEMÉNY Volt...3 ESEMÉNY Lesz...4 NÉGY ÉVSZAK KIÁLLÍTÁS válogatott képei az Alcsúti Arborétumból.............. 8 TÖRTÉNELMI KERTEK Alcsúti Arborétum...10 Jókai-kert...11 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 29 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Õsz (Fotó: Gehring János) További fotók készítõi: Adravecz Tamás, Bérces Sándor, Bolla László, Csonka Péter, Domonyi Mónika, Kézdy Pál, Kovács László, Máté Bence, Menráth Réka, Nagy Attila, Nagy László, Papp Miklós, Réczey Katalin, Ries Zoltán, Riesz Abigél, Szelényi Gábor, ifj. Udvardi László, Vidra Tamás, Vincze Tibor Illusztráció: Békefi András A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a Visegrádi Bobpálya Bt. és az MME támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai LÁTOGASSON EL! Kõpark tanösvény...12 Jókai-emlékszoba...12 Kertek világa...12 Gerecsei TK Duna Ipoly Nemzeti Park Budai TK Gödöllõi- Dombvidék TK Vértesi TK CINCÉR KÁZMÉR OLDALA....... 13 Sárréti TK Ócsai TK Tápió Hajta Vidéke TK Sárvíz-völgye TK TÁMOGATÓINK MME - Házakat bontó harkályok...13 1 A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk beköszöntõ rovatában a DINPI munkáját segítõ testület, a Nemzeti Park Tanács (NPT) egy-egy tagja mondja el véleményét feladatainkról. Az õserdõktõl a kezelt erdõkig Egy húsz éve elkezdõdött folyamat eredményei kezdenek lassan, de biztosan megmutatkozni. A Pro Silva alapelvek mentén kezelt erdõk új színt hoznak a természetvédelem és az erdészet kapcsolatába. Szlovéniában, a Pro Silva Európa éves nagyrendezvényén Jean-Philippe Schütz, a Pro Silva Európa elnöke elõadásában hangsúlyozta, hogy a természetközeli erdõgazdálkodás elõtt álló kihívás valójában az, hogy jobban kielégítse a társadalmi érdekek egész sorát, mint eddig valaha, és éppen ezért a természetet nemcsak egy védendõ örökségnek, hanem alapvetõ környezeti adottságnak is tekintjük, amely az emberi jóléthez szükséges. Ezért a természettel harmóniában kell élni. Úgy gondolom, ez teljesen leírja az erdészet szerepérõl alkotott elképzeléseimet. A Pilisi Parkerdõ erdõkezelési stratégiájának lényege a szükségletetek és érdekek jól mûködõ integrációja, a multifunkcionalitás. Ez a megközelítés és a Pro Silva alapelveken nyugvó erdõkezelés eredménye teljes összhangban van a jelenlegi társadalmi elvárásokkal. A Pilisi Parkerdõ Zrt. már korán felismerte a természetvédelem, a közjólét és az erdészet kapcsolatát. Visegrádon a dr. Madas László által 1954-ben megkezdett Erdõanyai Szálalóvágás az egyik legkorábbi elõfutára annak az erdõmûvelési paradigmaváltásnak, amelyet összefoglaló néven a folyamatos erdõborítást biztosító erdõgazdálkodásnak nevezünk. Az 1999-ben elindított Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutatóterületen 23-tól amióta rögzítjük a hivatalosan ide látogató szakemberek számát ötven program keretében 974 szakember fordult meg. Elmondható, hogy hazánk egyik leginkább látogatott erdészeti bemutatóhelyérõl van szó. A Parkerdõ területén üzemi méretekben is elindult az a folyamat, amely új megvilágításba helyezi az erdõgazdálkodást. Ötezer hektáron faanyagtermelést nem szolgáló örökerdõk, és szintén ötezer hektáron szálalóerdõk vannak kialakulóban. Ezzel a folyamatos erdõborítást biztosító erdõgazdálkodás-erdõkezelés eléri a tízezer hektárt, és a további erdõtervezések során újabb területek kerülnek fokozatosan ilyen kezelésbe. A szomszéd Ipoly Erdõ Zrt. területein szintén hasonló munkák folynak. Nem csupán a faanyag, de...a természetközeli erdõgazdálkodás elõtt álló kihívás valójában az, hogy jobban kielégítse a társadalmi érdekek egész sorát, mint eddig valaha manapság az erdei ökoszisztéma egésze élõhely, tájkép, biodiverzitás, esetleg turisztikai lehetõség vagy védendõ természeti érték ennek az új megközelítést nyújtó erdõgazdaságnak fontos következménye, eredménye. Az erdészeti hivatás és tudomány mélyén mindig ott rejtõzködött ez a tudás, hiszen az erdészet több mint 120 éve foglalkozik szálalással és az örökerdõ eszményével, azonban valószínûleg most érkezett a társadalmi tudatosság arra a szintre, hogy ennek alkalmazása elõtérbe kerüljön. Az erdészet és a természetvédelem összefogása szintén szükségszerû, hogy az erdõk és a természeti értékek védelme sikeres legyen. Csépányi Péter a Pilisi Parkerdõ Zrt. fõmérnöke 2
ESEMÉNY VOLT November 7-én Jókai kora Jókai bora címmel tartottunk hagyományteremtõ irodalomtörténeti és történelmi borvidéki estet a sváb-hegyi Jókai-kertben. Jókairól tartott elõadást Arday Géza irodalomtörténész, valamint E. Csorba Csilla és Kalla Zsuzsa, a Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai. Kátai Zoltán énekmondó bordalai után a Jókai pincében Szöllõsi Mihály neszmélyi borait a Piszkei Ökopékség lepénykenyereit és Baranya Zoltán õstermelõ juhsajtjait kóstolhattuk meg. Táboraink Megyek, megyek. Vár a Világ engem. Egy nehéz mesterség sem szegheti már a kedvem. Batyumban a pogácsa, szívemben a mese, Ugye nem lesz vége sose? Inasképzõben jártam a nyáron, Ócsán. Sok ifjú tanonccal találkoztam, volt köztük kicsi és nagy. A tábort egy mese nyitotta, melyben az ifjak elindulnak szerencsét próbálni, kitanulni valamilyen mesterséget. Fontos szerepet játszott a tábor mindennapjaiban is a népmese, és amelyik mese a kis inasok szívéhez nõtt, útravalóul magukkal vitték szívükben a hétköznapokra. A táborozó gyerekek belekóstolhattak a régi korok mesterségeibe. Agyagoztak, nemezeltek, bõrtarsolyt készítettek, szõttek, kötelet vertek, mézeskalácsot sütöttek. Sõt! Megismerkedhettek a növények egyik titkos családjával, a festõnövényekkel. Növényi festékkel színeztek gyapjúfonalat, és papíron is kipróbálhatták, megcsodálhatták a megtalált színeket. A tábor végeztével mindenkit hamuban sült pogácsával a batyujában, Segédlevél -lel a kezében indítottak útjára. Szívbõl remélem, hogy találkozunk jövõre is hiszen a Mesterlevél megszerzése a cél! Az Inasképzõ tábor a Múzeumpedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû TÁMOP pályázat támogatásával valósult meg. Domonyi Mónika Szeptember 12-én Ócsán igazán színes program várta az érdeklõdõket, hiszen megnyitottuk az új idõszaki kiállítást a festõnövényekrõl, amely egyben a Múzeum-pedagógiai tevékenységek fejlesztése az Ócsai Tájházban címû TÁMOP pályázat megnyitó ünnepsége is volt. A nyitórendezvényt alkotói foglalkozás zárta, ahol mindenki képeket készíthetett a növényi festékek Július 31. és augusztus 30. között szerveztük meg a tizenkilencedik Hopp Ferenc Madarásztábort. Az egy hónap alatt feljegyezhettük minden idõk legnagyobb viharát a területen, és bár az extrém idõjárás olykor gátolta a szakmai munkát, hálóösszehúzásokkal elejét vettük a problémáknak. Az elsõ héten fõként azokat a fiatalokat vártuk, akik tavasszal jelentõs munkát végeztek a három helyszínen Császár, Tardos, Tata lebonyolított békamentésünkben. Három gyûrûzõ Bátky Gellért, Krug Tibor, Pénzes László vitte a napi munkát a gyûrûzõasztal mellett. A táborban közel kétszáz ember fordult meg, a gyûrûzõk kezébe azonban ennél jóval több madár került: 66 gyûrûzött faj, 3471 jelölt egyed, 2 külföldi megkerülés. Csonka Péter õrkerület -vezetõ Immár ötödik alkalommal rendeztük meg Tápió Közalapítvánnyal közösen a Farmosi Madárgyûrûzõ Tábort, melynek a Nagy-nádas szélén álló egykori gátõrház adott otthont. A résztvevõk július végétõl szeptember közepéig heti váltásokban dolgoztak a gyûrûzõ szakemberek vezetésével. A tábor szakmai programját Benei Béla, Benei Zsolt, Csihar László, Mátrai Norbert, Szénási Valentin, Vízkert András gyûrûzõk irányították. Külön örömünkre szolgált, hogy meglátogatott bennünket Pest megye németországi testvérmegyéjének, Ludwigsburg járás képviselõ-testületének delegációja is. A tábor szakmailag is sikeresnek bizonyult, hiszen a szûk két hónap alatt mintegy nyolcvan faj 35 egyedét sikerült meggyûrûzni. Külön említést érdemel a tábor történetében elõször fogott karvaly és az országosan fogyatkozó nagy fülemüle felbukkanása. Fontos tudományos információval szolgáltak azok az idén visszafogott nádirigók, illetve cserregõ nádiposzáták is, melyeket négy évvel ezelõtt, tehát az elsõ táborunkban gyûrûztünk meg. Vidra Tamás tájegységvezetõ Szénási Valentin õrkerületvezetõ 3
Múzeumpedagógiai programok kezdodtek az Ócsai Tájházban a TÁMOP pályázat támogatásával, a környék iskoláinak részvételével. Szeptemberben a múzeumi órák a hagyományosan épült házakról szóltak, míg a kicsik a te-matikus foglalkozásokon az õszi gazdasági munkákkal ismerkedhettek. ESEMÉNY LESZ Október 2-án lezajlott a Csapody Vera Természetvédelmi Verseny elõdöntõje. A válogatóverseny elsõ tíz helyezettje jutott tovább a 2010-ben a Föld Napja alkalmából a Jókaikertben megrendezésre kerülõ döntõbe. A Madármegfigyelõ Világnapok alkalmából október 3-án három helyszínen szerveztünk programokat. Gyönyörû idõben, sok érdeklõdõ részvételével több száz madarat láttunk, hallottunk. Kaláka Szombat az Ócsai Tájházban Adventi készülõdés November 21. November 28. December 5. December 12. Betlehemes készítése Adventi koszorú készítése Karácsonyfadíszek készítése Mézeskalács készítése, Luca-napi hagyományok. A programok 10 órakor kezdõdnek. Információ: Verbõczi Gyuláné, Erika, tel.: 30/494-3368 Börzsöny Vulkántúra Október 17-én töklámpásokat faragtak, sütõtököt majszoltak a látogatók Ócsán a Töknapon. December 12-én, reggel 6 órakor indul útnak a 42,2 km-es túra a Királyrét Taxi-nyiladék Cseresznyefa-parkoló Vasfazék-völgy Nagy-Hideg-hegy Csóványos Magosfa Fekete-völgy Jancsi-hegy Hollókõ Salgóvár Magyar-hegy Magyar-völgy Bányapuszta Hanák-rét Nagy-Hideg-hegy Magas-taxi-rét Grófi út Taxi-nyiladék Királyrét útvonalon. Információ: Bezeczky Árpád, tel.: 30/663-4644 4
ESEMÉNY LESZ IX. TATAI VADLÚD SOKADALOM 20 éves a Tatai Öreg-tó Ramsari Terület! 29. november 27-28. Program 29. november 27. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel 18 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés felnõtt és ifjúsági kategóriában 20 A verseny megnyitója Musicz László 05 20 Versenyszabályzat ismertetése Pénzes László 10 20 A kék vércse (Falco vespertinus) védelme Magyarországon Elõadó: Palatitz Péter, Solt Szabolcs 40 20 Dél-Afrika vadvilága Elõadó: Riezing Norbert 15 21 Kis lilik Life Program eredményeinek bemutatása Elõadó: Tar János 29. november 28. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony 06 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete (nevezés felnõtt és ifjúsági kategóriában a helyszínen) 07 -tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 15 08 A IX. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: Gyerekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond Haraszthy László, KvVM szakállamtitkár, Michl József, Tata város polgármestere 10 Könyvbemutató! Madárvonulás atlasza. Utána A madárgyûrûzés 1 éve Magyarországon címû elõadás Elõadó: Ujhelyi Péter, Karcza Zsolt 11 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése 30 15-16 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép kivetítéssel! Narrátor: Zsoldos Árpád 17 Õszi csillagos égbolt látványosságai (elõadás és távcsöves bemutató) Tatabányai Csillagvizsgáló 18 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása 5
ESEMÉNY LESZ Elõadások 30 10 Madárbarát kert program Elõadó: Orbán Zoltán 11 Vándorsólyom-nyomkövetés Magyarországon Elõadó: Prommer Mátyás 30 11 A Komárom-Esztergom megye madártani értékei Elõadó: Pénzes László 12 Sas-hegy Természetvédelmi Terület bemutatkozása Elõadó: dr. Kézdy Pál 30 12 A Duna folyam halai Elõadó: dr. Tóth Balázs 13 Natura 20-es bogárfajok bemutatása, különös tekintettel a magyar futrinkára Elõadó: Bérces Sándor 30 13 Gerecse flórája Elõadó: dr. Barina Zoltán 14 Fokozottan védett növényfajunk, a tartós szegfû (Dianthus diutinus) Elõadó: Balczó Anna 30 14 Parlagi sas a Kárpát-medencében Elõadó: Horváth Márton 15 Kis lilik Life Program bemutatása Elõadó: Tar János Egész napos programok Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor 9-16 óra között Életképfestés Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9 1-16 óra között Madármegfigyelés teleszkóp bokrokban Madárgyûrûzési bemutató MME Bolt Természetvédelmi tanácsadás Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége Kézmûvesek, helyi termelõk adventi vására Öreg-tó Klub Hotel 20 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirdetése dr. Magyar Gábor, WWF Magyarország igazgató 20 20 Fokozottan védett növényfajunk a tartós szegfû (Dianthus diutinus) Elõadó: Balczó Anna 50 20 Vándorsólyom-nyomkövetés Magyarországon Elõadó: Prommer Mátyás 15 21 India, kicsit más szemmel Elõadó: Dömsödi Ferenc A változtatás jogát a szervezõk fenntartják! További információ Csonka Péter: csonka.peter@dinpig.hu Szervezõ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom--Esztergom megyei Csoportja, Duna--Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület Partner: Magyar Turizmus ZRt. Védnök: Michl József, Tata Város polgármestere Fõ támogatók: Tata Város Önkormányzata, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Magyar Turizmus Zrt., Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Támogatók: birding.hu, Birding World Magazine, Dömsödi Ferenc, Ecotours Kft., Észak-dunántúli Vízmû Zrt., Fiwi-Hût Kft., Gaidosch Tamás, GALAX Kft., Imre Tamás, Kókay Szabolcs, Know-How Audit Kft., Remondis Oroszlány Zrt., Öreg-tó Klub Hotel, Swarovski Magyarország, Mikrolin Press Nyomda Kft., Öko-Design Kft, Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, Tatai Mezõgazdasági ZRt., Tatai Városgazda Kht., Természetes Életmód Alapítvány, TOI TOI Kft., TopFoto topfoto.hu, WWF Magyarország, Zsoldos Márton 6
NÉGY ÉVSZAK kiállítás válogato ifj. Udvardi László: Ébredõ szárnyak Kovács László: Hóesés 7 Bolla László: Jégvilág Adravecz Tamás: Hógömb
tt képei az Alcsúti Arborétumból Bolla László: Évszakok találkozása Kovács László: Híd az õszbe Riesz Abigél: Óriás Bíró Gabriella: Esküvõ a kápolnában 8
Történeti kertek Alcsúti Arborétum Parktörténet - múlt Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja Alcsútdoboz határában. A 40 hektáros park 1820-as telepítése József nádor nevéhez fûzõdik, aki alcsúti birtokán Pollach Mihály tervei alapján felépíttette Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastélyát, és schönbrunni kertépítõ-mesterével Tost Károllyal megterveztette az ország egyik elsõ tájképi kertjét, angolparkját. A természet- és mûemlékvédelmi oltalom alatt álló arborétum évszázados faóriásokkal, növényritkaságokkal, több mint 5 meghatározott taxont (rendszertani egységet) foglal magában. A különleges példányok táblákkal vannak megjelölve. A történelem viharai után megmaradt a kastélyhomlokzat, valamint a felújított kastélykápolna. Itt található Magyarország elsõ állatkertjének maradványa, az Ybl Miklós tervezte pálmaház romjai, valamint egy alpinetum, mely a magashegységi növényvilágot hivatott bemutatni. a kankalinok, a szurdokban és a fenyõk alatti sûrû borostyánlevelek közül elõdugják fejüket a meténgek kékeslila virágai. Az arborétum kápolnájában esküvõi szertartások, valamint hangversenyek és kiállítások kapnak helyet. Nyaranta évrõl évre megrendezésre kerül a több hónapon átívelõ kápolnakoncert sorozat. Júniusban bontják szirmaikat a színpompás tavirózsák, és jezsámenbokrok illata lengi be a parkot. Hónap végén a mocsári gesztenye fehér kupolaként borítja be a tavon lévõ parányi szigetet. Szent Iván-éj környékén egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik alkonyatkor látogatnak el az arborétumba. Ezernyi fénylõ zöld lámpásként repkednek a szentjánosbogarak. Szeptemberben rendezzük meg támogatói hangversenyünket, amelynek a bevételét a park fenntartására fordítjuk. Októberben szemet gyönyörködtetõ színkavalkád fogad mindenkit. Évkör - jelen Az arborétum egész évben várja látogatóit, hiszen minden évszaknak megvan a maga szépsége, ami jellegzetes arcot kölcsönöz a parknak. Az év során egy-egy felejthetetlen rendezvény is színesíti a látnivalók palettáját. Tavasz közeledtével Magyarország legnagyobb egybefüggõ mediterrán hóvirágmezeje hét hóvirágfaj huszonnégy fajtája borul virágba több mint két hektáron az Alcsúti Arborétumban. A természet tavaszi ébredésekor a téltemetõk sárga mezeje és a több ezer tõ odvas keltike uralja a látványt. A tóparton magasodó platánok alatt megjelennek 27 óta télen is látogatható az arborétum. A hó ha a kellemesen hideg szélcsendes idõ engedi fehér paplannal takarja be a fákat, bokrokat és réteket. Ha a januári fagyok kellõen tartósak, akkor, a gyerekek legnagyobb örömére, a befagyott tavon lehet korcsolyázni. Az arborétum mindennap (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10. órától napnyugtáig látogatható. (Kivéve december 24-25-26-án és 31-én). Csoportok elõzetes bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Elõzetes egyeztetéssel magyar, angol, német vagy francia nyelvû szakvezetés kérhetõ. Bejelentkezés az arboretuma@externet.hu címen, vagy a 20/424 8995-ös telefonszámon. 9
Fejlesztések jövõ A Duna--Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mint az Alcsúti Arborétum vagyonkezelõje, rendszeresen pályázik fejlesztési tervek megvalósítására. 28-ban a megmaradt portikusz állagmegóvó felújításának elsõ ütemét végezték el. Jelenleg is folyamatban lévõ pályázatuk az arborétum tavának, valamint növényállományának rekonstrukcióját célozza meg. A Palocsa Egyesület jelenleg székhelyének felújításával Ökológiai Oktatóközpontot alakít ki az arborétum közvetlen szomszédságában, az egykori vízház épületében. Az oktatóközpont 2010 nyarától fogadja majd az arborétumba érkezõ szervezett csoportokat változatos ökológiai témákról szóló elõadásokkal, egész napos programmal. A természet volt Jókai alkotómûhelye is. A még ma is álló oroszlános padnál és asztalnál több mûve is született. Regényeiben is gyakran megjelennek a kertészkedni szeretõ, csodálatos kerteket megálmodó hõsök. Azt szerette volna, ha szeretett kertjében temetik el, de ez a vágya nem teljesült. Második felesége, Nagy Bella, 1922-ben vált meg a Sváb-hegyi kerttõl, amely egy pesti gyárosé lett. Valószínû, hogy ettõl az idõtõl kezdve alakult át a kert képe. A kert az 1950-es évektõl az Országos Természetvédelmi Hivatal kezelésébe került. Az egykori tornácos ház a háborúban súlyosan megrongálódott, majd teljesen elbontották. A helyén álló irodaépületben ma a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai dolgoznak. A majorosház még ma is megvan, falán egy dombormû állít emléket az egykori nagy gazdának. A kert hátsó részében található faépületben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kapott helyet. H. Kolláth Mária - Halász Ferenc,az arborétum üzemeltetõje Múlt, jelen és jövõ a Jókai-kertben Egy felhagyott bánya és egy kicsi ház, ennyi volt a késõbb Jókai Mór keze alatt varázslatossá vált kertbõl, amikor az író 1853-ban Schweitzer Jánostól megvásárolta. Miért vette meg? Magától Jókaitól kapjuk meg erre a kérdésre a választ: Egy kis házikó az, háta mögött egy elhagyott kõbánya üregével, köröskörül kõ- és agyaghalmokkal, miket áttörhetetlen bozót nõtt be, rókatanya, tüskönc fészek, hanem a kilátása nagyszerû, fenséges. Sok pénzt és még több munkát fektetett bele a kert létrehozásába. Vakmerõ gondolat volt ebbe a helybe belekapni! - írja. Jókai azonban nagyon szeretett kertészkedni, hosszú, évtizedekre visszanyúló és egyre gazdagodó kapcsolata volt a természettel. Szülei a Komárom közelében található dunai szigeten teremtettek paradicsomi gyümölcsöskertet. A kertészetet azonban tanára, Váli Ferenc kedveltette meg vele. Végül 28 évesen maga látott neki a Sváb-hegyi kert létrehozásának. Építetett a telken egy szabályos villa méretû nyári lakot és egy majorosházat. A lakóház elõtti fennsíkot, hogy az északi szeleket megfogja, õshonos lombhullató fákkal ültette be. A talaj erózióját teraszok kialakításával akadályozta meg. Mivel kevés volt a víz, az esõvíznek minden egyes cseppjét összegyûjtötte. A kelet felé nézõ teraszokra szõlõt telepített, és olyan gondos gazda volt, hogy a hírhedt filoxérajárvány sem tudta szõlõit elpusztítani. Nagyon szerette a gyümölcsfákat, körtefából 6-7 fajtát (más helyütt 20 fajtát is említenek) is nevelt, és gyakran kirándulásaiból is egy-egy gyümölcsfacsemetével tért meg. A tornácos ház elõtti díszkertben ritka rózsafajták illatoztak. Kertészgazdászati jegyzeteiben gyakran a Sváb-hegyi kert szerepel példaként. Szüret, 1898. október 2. az Új Idõk felvétele, Petõfi Irodalmi Múzeum A Jókai-kert 1975-ben lett országos természetvédelmi terület, 27-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal történeti kertté nyilvánította. A védett terület részét képezi a Steindl-féle telek északi része is az ikervillák egyikével. A még Jókai korából megmaradt, illetve a késõbbi idõkbõl a visszaerdõsülés következtében megtelepedõ idõs lombos fák még ma is nagy értéket képviselnek. Az oroszlános kõpad, illetve Róna József Anakreon c. szobra kultúrtörténeti emlék. Terveink között szerepel a hajdani gyümölcsös és szõlõállomány részleges megújítása, a szélvédõ erdõsáv megújítása, komposztálóhelyek kialakítása és információs táblák elhelyezése, hogy a kert újra méltó legyen megálmodójához. Karlné Menráth Réka környezeti nevelõ 10
AKTUÁLIS csérek és parti madarak jellemzõ költési idõszakára ütemeztük, így május elsõ napjaira jelent meg a szárazföld. A költési szezonban 31 pár küszvágó csér, 7 pár gulipán, 6 pár kis lile, 1 pár bíbic költötte ki és nevelte fel sikeresen fiókáit. Összesen 66 csér- és 19 gulipánfióka hagyta el a ferencmajori költõszigetet. Apróságok a Gerje-Perje síkon A Gerje-Perje síkon tavaly nyáron telepítettünk ürgéket, mert számuk az intenzív legeltetés elmaradásával megfogyatkozott. Munkánkat a kerecsensólyom-védelmi LIFprogram támogatta. A telepítés helyétõl nem messze lévõ nyarasban idén tavasszal költésbe is kezdett egy pár kerecsen egy elhagyott dolmányos varjú-fészekben. A Magyar Madártani Egyesület kerecsenes kollégájával többször ellenõriztük a fészket, õ már ekkor felhívta a figyelmemet, hogy a késõbbiekben, amikor a 3 fióka már majdnem röpképes lesz, könnyen kieshetnek ebbõl a rossz állapotú fészekbõl. A megjósolt idõpontban papírdobozba gyûjtöttem a kipottyant fiókát, megelõzve a környék rókáit. Másnap a madarat meggyûrûztük, és a fészekkel szomszédos fára helyezett mûfészekbe raktuk. Két hét múlva a fiókák a közeli traverzen üldögéltek, állandó veszélyt jelentve a házi és vadgalambokra. Közben a kék vércsék is költésbe kezdtek. Az idén 28 pár költött az õrkerületben ebbõl 7 pár a kék vércse LIFE-program keretében kihelyezett ládákban. A 7 ládából 17 fióka repült ki. Követendõ példa Vincze Tibor, õrkerület -vezetõ A DINPI és a Tatai Mezõgazdasági ZRt. hosszú évek óta jó partneri viszonyt ápol. Együttmûködésünk kiemelt helyszíne a ZRt. tulajdonában és haszonbérletében lévõ halastórendszer. Közös munkánknak más halastavi környezetben gazdálkodók számára is példaértékû eredménye a Ferencmajori-halastavak területén vízszintsüllyesztéssel kialakított természetes sziget. A sziget kibukkanását a 11 Csonka Péter õrkerület -vezetõ Havasi cincér a Szénásokon Bõvült a Szénás-hegycsoporton a védett bogárfajok száma. A József-liget északi oldalában található extrazonális bükkösben 29. július 16-án Bíró Sándor természetvédelmi õr kollégámmal havasi cincéreket (Rosalia alpina) találtunk letermelt bükk és magas kõris törzseken. Ennek a látványos külsejû bogárfajnak, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park emblémájában szerepel, a lárvája korhadó faanyagban fejlõdik, ezért idõs erdõkhöz kötõdik. A 28-ban megjelent Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton címû tanulmánykötetben nem találtam a területen a havasi cincér elõfordulásáról adatot (Merkl, 28). Karlné Menráth Réka környezeti nevelõ
Látogasson el! Jókai-kert Bors Magdolna és Buza Kiss Magdolna (NATURHIST Bt. tagjai) az iskolákkal és pedagógusokkal együttmûködve alakítja ki programsorozatát, melynek lényege, hogy a gyerekek észrevegyék a természeti és épített környezetük közötti kapcsolatokat, fedezzék fel a köztük lévõ egyensúlyt, és figyeljenek fel az ökológiai problémákra. Minden tanévben egy négy modulból álló programcsomagot ajánlanak ki az iskoláknak, a visszajáró csoportok évrõl évre újabb témát dolgoznak fel. A bevezetõ év elsõ foglalkozását a Jókai-kertben található pavilonban tartják, ahol bemutatják Magyarország teljes madárvilágát, amely kedvezõ kiindulási pont a természetvédelem és a környezetvédelem kérdéseinek feltárására. A második részben a csoport az adott témához kapcsolódóan múzeumi látogatást tesz. Ezt követi egy olyan foglalkozás, melynek során az önálló kutatás és a játékos megismerés kap hangsúlyt. Végül a programsorozat zárásaként kirándulást szerveznek a csoportnak a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság valamelyik bemutatóhelyére, ahol a gyerekek gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és az épített környezet összefüggéseirõl. Kõpark tanösvény A Jókai-kertben található Kõpark tanösvény 490 millió év földtörténeti eseményeit mutatja be a kõzetek segítségével. A kõzettömbök idõrendben lettek kiállítva, rajtuk kis táblákon szerepelnek a legfontosabb információk: a kõzet neve, legfõbb jellemzõi, keletkezésének kora és származási helye. A tanösvényhez vezetõfüzet kapható, amely részletesen feltárja a kõzetek titkait. A bevezetõ év után hasonló, de minden évben új hívószó köré épülõ tematikával folynak a programok, például feltárják a vizek világát, a kertek világát. A programokat minden korosztálynak az óvódástól a középiskolásig szívesen ajánljuk. További információ: 397-4495, 20/373-4420 Lejegyezte: Karlné Menráth Réka Jókai-emlékszoba A Jókai-emlékszoba a villa helyén felépített fõépület földszintjén, közvetlenül a bejárat mellett található állandó kiállítás, amelyet a Petõfi Irodalmi Múzeum rendezett be és mûködtet. Láthatjuk itt Jókai Mór megõrzött tárgyi emlékeit: Jókai széke, Laborfalvi Róza varróasztalkája, íróasztala, a vitrinben az író kerti szerszámai. Emellett írásos-képes anyag is fogadja az idelátogatót. Kertek világa Gyerekek környezettudatos nevelése a természeti és az épített környezet kapcsolatán keresztül 12
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Rakjátok össze a jellegzetes bogárfajok testét a betûk segítségével! A megoldásokat nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény egy Fedezze fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot címû kiadvány és egy kitûzõ. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Budapest., Pf. 86. Beküldési határidõ: 29. december 21. Cincéres pólót és cincéres kitûzõt nyert: Paska Angelika Budapest, Szauer Zsolt Pilisszentiván, Zelei Ágoston Kismaros. óriáscsíbor kis hõscincér havasi cincér nagy szarvasbogár orrszarvúbogár 13 F B M H L D E N I K G A C J O TÁMOGATÓINK Házakat bontó harkályok Egyre több bejelentést kapunk azzal kapcsolatban, hogy a harkályok károkat okoznak a lakóépületekben. Az ismert esetek többségében a faházakat szemelik ki maguknak, azonban elõfordul, hogy a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdik. Ahhoz, hogy legyen esélyünk békés úton megszüntetni az épületrombolást, meg kell ismernünk a madarak alapvetõ viselkedésének okait, és saját felelõsségünket a kialakult helyzetben. A harkályok számára a fatörzsek, faágak függõleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Ez az a két motiváció, ami miatt felkereshetik épületeinket is. A harkályok a fákon készítik fészeküregeiket, jelentõs mértékben segítve ezzel számos odúköltõ faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, verebek) életét is. Táplálékkereséskor a fák doktorai változatos módon használják erõs csõrüket. Amikor farontó bogár lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, valószínûleg a fában magukat elõrerágó lárvák akár több méterre elhallatszó hangja és a járatok elhelyezkedése alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy a járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan szálkás végû nyelvükkel ki tudják piszkálni õket. Faépületek esetén a nem jól felületkezelt fában megtelepedhetnek azok a farontó bogár fajok, melyek lárvái táplálékot jelentenek számukra. De mi a helyzet a beton- és téglaházakkal? A jelentések szerint ezek a házak Hungarocell típusú szigetelésûek, nem ritkán újonnan szigeteltek, és többnyire 3-4 szintesek. Ha ráütünk egy ilyen ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó felület messze hangzó dobként mûködik, szinte bizonyos, hogy ezekben az esetekben a harkályokat ez a hatás vonzza. A harkályok általi épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületeink benyomulnak hegyes-völgyes-erdõs élõhelyeikre. A madarak épületeinknek azon oldalain dolgoznak, ráadásul a tetõhöz közeli legmagasabb harmadban, melyek a vadon felé néznek. Épületeink a harkályok számára jelzõfaként, de a technológiai elõírások be nem tartása esetén a betelepedõ rovaroknak köszönhetõen táplálékforrásként is mûködhetnek. Esetenként milliós károkról van szó. Nem kerülhetõ meg a harkályok kilövésének elméleti vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell, hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkályfajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, másrészt azét, mert ez még idõszakos megoldást sem eredményezne. A harkályok számára alkalmas élõhelyeken több faj számos egyede él, tehát egy-egy madár eltávolítása maximum idõleges megoldást jelentene. A harkályok falrombolása ilyen nagyságrendben még
Faliújság Fotó: Máté Bence annyira új, hogy elõzetes tapasztalatok hiányában sem a hatóságok, sem a biztosítók, sem a kivitelezõk nem tudnak megfelelõen és idõben reagálni. A károsultak toleranciáját jelzi, hogy nem a madarakra haragszanak, a helyzet megoldására a gyártóktól, a kivitelezõktõl várnak választ. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai álláspontja szerint a probléma biztos és tartós megoldását nem a madárriasztó eszközök, hanem az építési technológia helyes megválasztása, a harkálybiztos hõszigetelési módszerek kidolgozása és alkalmazása adhatja. Az MME beadványt terjesztett a zöld ombudsman, azaz a jövõ nemzedékének országgyûlési biztosa elé a harkályok által okozott épületrongálások ügyében. Beadványunkban az érintett hatóságok és tárcák (természetvédelmi, önkormányzati, jogi, építésügyi), a biztosítók, valamint a kérdés tudományos hátterével foglalkozó intézmények: építõmérnöki mûszaki kutatók, etológusok megszólítását és tájékoztatását kértük, hogy közösen keressünk megoldást a harkályok okozta problémára. Bízunk benne, hogy a megszólított szakemberekkel hatásos és természetbarát megoldást találunk a kialakult helyzetre, szem elõtt tartva a lakosság anyagi s lakhatási biztonságát, és a madarak védelmét -- békés egymás mellett élésünk jegyében! További információ: www.mme.hu Kaiser Móni, MME Barlangi Mikulás December 3 6. között, 10.30 tól 15.30-ig óránként kötélen ereszkedik le a Szemlõ-hegyi-barlangba a Mikulás. Részvétel csak elõzetes bejelentkezéssel Balázs Andreánál (tel.: 20/2631872, e-mail: barlangimikulas@citromail.hu). Akadálymentes honlap Elkészült az Igazgatóság honlapjának (www.dinpi.hu) akadálymentes változata a gyengén látók számára. A kezdõlap jobb felsõ sarkában található sárga gombra kattintva a honlap kontrasztos felülete látható, amely megkönnyíti az olvasást. Október 23-a alkalmából Vizkert Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41. Andrást, a DINPI természetvédelmi õrét, miniszteri elismerõ oklevéllel tüntették ki. Ezúton is szeretnénk Neki gratulálni! 14
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna Ipoly Nemzeti Park Ig. 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím: 1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/2-1168 e-mail: dinpi@dinpi.hu Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.-14. óráig Tájegység irodák Duna Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 borzsony@dinpig.hu Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015, pilis@dinpig.hu Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 gerecse@dinpig.hu Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722, buda@dinpig.hu Vértesi és Mezõföldi TTE 80 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523, vertes@dinpig.hu mezofold@dinpig.hu Gödöllõi TTE 21 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 godollo@dinpig.hu Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262, tapio@dinpig.hu Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478 ocsa@dinpig.hu BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10: órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail: arboretuma@externet.hu Internet: www.alcsutiarboretum.hu 11 13 Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl október 31-ig. Információ: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail: sashegy@dinpig.hu www.sas-hegy.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.-16.. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail: palvolgy@dinpig.hu Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.-16.. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-61; e-mail: szemlohegy@dinpig.hu Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail: kiralyret@dinpig.hu Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail: szenasok@dinpig.hu Internet: www.szenas.hu Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail: esztergom@dinpig.hu Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 E-mail: tapio@dinpig.hu Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.-16. óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.-17. óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu www.ocsaitajhaz.hu