MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM FÖLDRAJZ 9. OSZTÁLY 2013-2014

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM FÖLDRAJZ 9. OSZTÁLY 2013-2014 1

Új anyag feldolgozására: 60 óra Összefoglalásra: 8 óra Ellenőrzésre : 6 óra Összesen: 74 óra HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN 1. óra A Föld a világegyetemben Fogalmak: világegyetem (univerzum) földközpontú világkép napközpontú világkép Naprendszer Tejútrendszer metagalaxis fényév csillagok bolygók -Föld típusú (belső) bolygók Jupiter típusú (külső) bolygók üstökösök meteorok meteoritok bolygóközi anyag Összefüggések: A rész és az egész viszonya: a Föld a Naprendszer része a Naprendszer a Tejútrendszer része a Tejútrendszer a metagalaxis része a metagalaxis is csupán része a világegyetemnek Kötelező névanyag: Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz -Uránusz Neptunusz Plútó 2 3. óra A Föld mint égitest Fogalmak: geoid forgási ellipszoid egyenlítői sugár sarki sugár a Föld tengely körüli forgása a Föld forgástengelye a forgástengely ferdesége a Föld Nap körüli keringése ekliptika az ekliptika ferdesége égi egyenlítő gömbhéjak levegőburok vízburok kőzetburok holdfázisok: újhold, első negyed, holdtölte, utolsó negyed napfogyatkozás holdfogyatkozás Összefüggések: a Föld tengely körüli forgása és a napszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringése és az évszakok váltakozása a Nap körüli keringés és a forgástengely ferdeségének kapcsolata a napsugarak hajlásszögével a Föld mozgásai és a nehézségi erő kapcsolata a gömbhéjak rendszerével a Föld Hold rendszer összefüggései 4. óra Tájékozódás a földi térben és időben Fogalmak: látóhatár fő-, mellék- és másodrendű mellékégtájak földrajzi fokhálózat szélességi és hosszúsági körök alacsony és magas szélességek térítőkörök sarkkörök kezdő hosszúsági kör valódi napidő középnapidő helyi idő világidő zónaidő dátumválasztó vonal -szökőév julianusi naptár Gergely-naptár Összefüggések: a földrajzi szélességmérés kezdőköre, az Egyenlítő természettől fogva létező a földrajzi hosszúságmérés kezdőköre, a greenwichi délkör emberek állal kijelölt az időmérés és a Föld mozgásainak kapcsolata a világidő és a kezdő hosszúsági kör, illetve a zónaidők és a hosszúsági körök kapcsolata Kötelező névanyag: Egyenlítő Ráktérítő Baktérítő Északi-sarkkör -Déli-sarkkör Greenwich Közép-európai idő (KözEI) 5 6. óra A földi tér ábrázolása. A térképek Fogalmak: térkép kartográfia méretarány: nagy, közepes, kis méretarányú térképek aránymérték domborzatábrázolás szintvonal színfokozatos domborzatábrázolás domborzatárnyékolás síkrajz névrajz vetületek: síkvetület, hengervetület, kúpvetület helyrajzi (topográfiai) térképek földrajzi térképek szaktérképek (tematikus térképek) Összefüggések: a térképi kisebbítés (a méretarány) és az ábrázolható földfelszíni objektumok közötti kapcsolat a vetületek elkerülhetetlen torzításai a földi valóság és a térképi jelek közötti kapcsolatrendszer 7. óra Űrkutatás a Föld szolgálatában: a műholdfelvételek Fogalmak: műhold űrállomás űrsikló műholdfelvételek távérzékelés kézikamerás felvételek többlencsés felvételek többsávos letapogatás (szkennelés) felbontóképesség Landsat Spot hamis színes felvételek Összefüggések: a Földtől való eltávolodásnak új földi ismereteket köszönhetünk a földtudományok és a számítógépes technika kapcsolata 8. óra Összefoglalás 2

LAKÓHELYÜNK, A FÖLD 9. óra A Föld belső szerkezete Fogalmak: geológia geofizika geokémia földrengéshullámok geotermikus gradiens belső hő radioaktív anyagok bomlása nyomás- és sűrűségviszonyok a Föld belsejében a Föld mágneses tere mágneses deklináció a földbelső gömbhéjai: földkéreg földköpeny külső mag belső mag szárazföldi kéreg óceáni kéreg kőzetburok (litoszféra) asztenoszféra Összefüggések: a hőmérséklet, a sűrűség és nyomás a melységgel együtt nő a Föld belseje felé a mágneses sarok nem esik egybe a csillagászatival a kőzetburokhoz a földkéreg, valamint a földköpeny legfelső szilárd része tartozik 10. óra Kőzetlemezek lemeztektonika Fogalmak: kőzetlemez magma óceánközepi hátság az óceánfenék szét-sodródása mélytengeri árkok Benioff-öv alábukási öv beolvadás lemeztektonika távolodó lemezszegélyek haránttörések egymásnak ütköző lemezszegélyek egymás mellett elcsúszó lemezszegélyek az asztenoszféra anyagáramlásai Összefüggések: a különböző lemezszegélyeken eltérő mozgásfolyamatok mennek végbe a lemezszegélyek a Föld aktív térségei a földrengések, a vulkánosság, a hegységképződés mindmind a lemezek mozgásához kötődnek a Föld arculata állandóan változik Kötelező névanyag: Eurázsiai-lemez Észak-amerikai-lemez Csendesóceáni-lemez Dél-amerikai-lemez Afrikai-lemez Indoausztráliái-lemez Antarktiszi-lemez Kelet-afrikai-árok Szent András-törésvonal 11 12. óra A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Fogalmak: mélységi magmatizmus felszíni vulkánosság mélységi magmás kőzetek kiömlési kőzetek SiO 2 -tartalom szerinti osztályozás bázisos (gabbró/bazalt), semleges (diorit/andezit) és savanyú (gránit/riolit) vulkáni kőzetek vulkáni törmelékes kőzetek (tufák) párnaláva pajzsvulkán rétegtűzhányók kráterkúpos tűzhányók kaldérakúpos tűzhányók dagadókúpok forró pontok vulkáni utóműködés fumarola szolfatara mofetta gejzír Összefüggések: a vulkáni tevékenység lemezhatárokhoz kötődik a lemezszegély fajtája, a vulkáni anyagok, a kitörés jellege és a képződő torma között szoros összefüggés áll fenn a mélységi magmás és felszíni kitörési kőzetek párokat alkotnak Kötelező névanyag: Vezúv Etna Stromboli Fuji Hawaii-szigetek Izland Dekkán-fennsík Solfatara 13. óra A kőzetlemezek és a földrengések Fogalmak: rengésfészek rengésközpont szeizmográf Mercalli-skála Richter-skála szökőárhullám Összefüggések: a földrengések is lemezszegélyekhez kötődnek a földrengéseket szilárd kőzettestek elmozdulása hozza létre a földrengés erőssége és a pusztítás mértéke nem egyenesen arányos, ez utóbbit számos természeti és társadalmi tényező befolyásolja 14 15. óra A kőzetlemezek és a hegységképződés Fogalmak: hegységrendszer hegységképződési időszak geoszinklinális szerkezeit mozgások gyűrődések redőboltozat (antiklinális) redőteknő (szinklinális) álló, ferde és fekvő redő áttolt takaróredők vetődések rög sasbérc árok törésvonal hegységképződés két óceáni lemez ütközésekor (szigetívek) hegységképződés óceáni és szárazföldi lemez ütközésekor hegységképződés két szárazföldi lemez ütközésekor ofiolil az izosztázia egyensúlyi állapota Összefüggések: a hegységrendszer az egy hegységképződési időszak során képződött hegységek összessége a hegységképződés is lemezhatárokhoz, mégpedig az ütköző lemezszegélyekhez kötődik a különféle ütközések eltérő jellegű hegységeket hoznak létre a gyűrődés és vetődés a hegységképződés előkészítő szakasza, amit maga a kiemelkedés követ a hegységek kőzetanyaga és szerkezete elárulja a lemezütközés módját a hegységek gyökerükkel beágyazódnak a földköpenybe a hegységképződés során megbomlik, majd helyreáll a kőzetburok egyensúlya Kötelező névanyag: Pacifikus- és Eurázsiái-hegységrendszer Andok Alpok Himalája 16. óra A kőzetburok építőkövei a kőzetek Fogalmak: ásványok kőzetalkotó ásványok kristályrács magmás kőzetek mélységi magmás kőzetek vulkáni kiömlési kőzetek vulkáni törmelékes kőzetek üledékes kőzetek törmelékes üledékes kőzetek vegyi üledékes kőzetek szerves eredetű üledékes kőzetek átalakult (metamorf) kőzetek a kőzetek körforgása Összefüggések: az egyes kőzetcsoportok között szoros kapcsolat áll fenn a kőzetek körforgása újabb és újabb kőzetváltozatok kialakulásához vezet 3

17. óra A kőzetburok építőkövei a kőzetek (gyakorlati óra, kőzetfelismerés) Fogalmak: gránit bazalt andezit riolit andezittufa riolittufa mészkő dolomit lösz A belső és a külső erők párharca. A kőzet-előkészítés Fogalmak: belső erők külső erők geomorfológia (felszínalaktan) aprózódás fagy okozta aprózódás hő okozta aprózódás mállás agyagásványok oxidációs mállás biológiai mállás a felszínformálás részfolyamatai: lepusztítás, szállítás, felhalmozás tömegmozgások: omlások, csuszamlások Összefüggések: a belső és külső erők közötti ellentétes kapcsolat az idő szerepe a külső erők tevékenységében az éghajlat, illetve az aprózódás/mállás kapcsolata az egyes belső és külső erők tevékenységének összefonódása az emberi tevékenység (gazdálkodás, közlekedés stb.) is felszín - formáló erő 18. óra A földkéreg kérge : a talaj Fogalmak: talajképződés humusz humuszképződés kilúgozás talajnedvesség talajvíz talajlevegő talajszintek: A szint, B szint, C szint (anyakőzet) zonális és azonális talajok rendzina öntéstalaj talajerózió Összefüggések: a talajképződés, illetve a kőzetfelépítés, a domborzat, az éghajlat és az élővilág kapcsolata a humuszképződés és a kilúgozás különbségei a talajtípusok és az éghajlat közötti kapcsolat a/, éghajlatnál erősebb helyi okok szerepe az azonális talajok képződésében 19. óra A Föld kincsei ásványkincsek, energiahordozók képződése Fogalmak: érc érctelep magmás érctelepek nehézfémek érctelér -hidrotermális ércesedés színesfémek nemesfémek üledékes ércképződés torlat karsztbauxit lateritbauxit fosszilis és megújuló energiahordozók tőzeg lignit barnakőszén feketekőszén antracit kőolaj földgáz Összefüggések: az ércek és energiahordozók a kőzetek képződéséhez tartozó folyamatok hasznosítható termékei az érctelepek, a fosszilis energiahordozók földi készlete véges 20. óra A földtörténet évmilliárdjai nyomában I. Fogalmak: idő időszak kor korszak ősidő óidő középidő újidő -ősmaradvány meteoritütközés őslégkör ősóceán sztromatolit ősmasszívum kambrium szilur devon karbon ózon kaledóniai hegységképződés variszkuszi hegységképződés Összefüggések: a Föld története a kőzetek rétegződése és az ősmaradványok alapján fejthető meg a földtörténet során a kontinensek elhelyezkedése a lemezmozgások miatt állandóan változott a nagy földtörténeti idők határát az állatvilág jellegzetes változásaihoz (megjelenés kihalás) köthetjük Kötelező névanyag: Gondvána Pangea Kaledóniai-hegységrendszer Skandináv-hegység Skót-hegyvidék Appalache-hegység Variszkuszi-hegységrendszer Német-középhegység a Cseh-medence peremhegységei Lengyel-középhegység Rodope Ural Nagy-Vízválasztó-hegység 21. óra A földtörténet évmilliárdjai nyomában II. Fogalmak: triász jura kréta harmadidőszak negyedidőszak pleisztocén jégkorszak jégkorszakköz holocén belső erők külső erők Összefüggések: a földtörténet során egy adott terület éghajlata is változott -az eljegesedés csillagászati okokra vezethető vissza a jégfelhalmozódás éghajlati feltétele a hűvös nyár a föld felszínét belső és külső erők egyaránt formálják Kötelező névanyag: Laurázsia Tethys-óceán Pacifikus-hegységrendszer Eurázsiái-hegységrendszer Kamcsatka Kordillerák Andok Atlasz Pireneusok Alpok Appenninek Kárpátok Dinári-hegység Balkán-hegység Kaukázus Himalája 22. óra A földrészek szerkezete és domborzata Fogalmak: ősmasszívum: fedett és fedetlen ősmasszívumok röghegység gyűrthegység lánchegység síkság tökéletes és tökéletlen síkság fennsík (felföld) alföld mélyföld száraz - földi talapzat (self) Összefüggések: a földrészek szerkezete, elhelyezkedése a földtörténeti események, valamint a belső és külső erők összjátékának eredménye Kötelező névanyag: Kanadai-ősmasszívum Balti-ősmasszívum Angara-ősmasszívum Kínai-ősmasszívum Dekkán Arab-ősmasszívum Guyanai-ősmasszívum Brazíliai-ősmasszívum Afrikai-ősmasszívum Ausztráliai-ősmasszívum Amazonas-medence 23. óra Összefoglalás 24. óra Témazáró 25. óra A légkör anyaga és szerkezete A LÉGKÖR 4

Fogalmak: napsugárzás a látható fény hullámhossz-tartománya infravörös hullámhossz-tartomány ibolyántúli hullámhossz-tartomány állandó gázok változó gázok erősen változó gázok troposzféra sztratoszféra mezoszféra termoszféra ózonpajzs Összefüggések: a légkör az élet alapvető feltétele az emberi tevékenység (gazdálkodás, közlekedés stb.) megváltoztatta/megváltoztatja a légköri gázok összetételét a légkört a hőmérséklet menetének változásai alapján oszthatjuk rétegekre 5

26. óra A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig Fogalmak: napállandó a napsugárzás légköri veszteségei: visszaverődés, elnyelődés szórt sugárzás a földfelszín kisugárzása üvegházhatás a napsugarak hajlásszöge lejtőkitettség napfénytartam albedo légáramlások, tengeráramlások Összefüggések: a levegő felmelegedése a napsugárzás-, légkör-, földfelszínrendszer kölcsönhatásainak eredménye a napmagasságtól függően eltérő légköri energiaveszteség miatt látjuk napszakonként eltérő színben a Napot a földfelszíni hőmérséklet a besugárzás kisugárzás visszasugárzás folyamatainak eredménye a földközeli légrétegek hőmérsékletét az üvegházhatás emeli meg a napsugarak hajlásszöge és a földfelszínre jutó energia között szoros kapcsolat áll fenn a napsugarak hajlássszögét a domborzat is befolyásolja a szárazföldek és a vízfelületek, illetve a különböző felszínborítottságú szárazföldek felmelegedése eltérő 27. óra Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél Fogalmak: idő időjárás éghajlat időjárási elemek éghajlati elemek meteorológia klimatológia a hőmérséklet napi járása a hőmérséklet évi járása napi, havi és évi középhőmérséklet a hőmérséklet évi közepes ingása izoterma légnyomás izobár szél Coriolis-erő Összefüggések: az időjárás és az éghajlat kapcsolata az időjárási/éghajlati elemek kapcsolata a környezettel és egymással a Föld tengely körüli forgása és a hőmérséklet napi járása közti kapcsolat a Nap látszólagos járása és a hőmérséklet napi járása közötti időbeli eltolódás a Föld Nap körüli keringése és tengelyferdesége, illetve a hőmérséklet évi járása közötti kapcsolat -a hőmérséklet és a légnyomás fordított arányú kapcsolata a szélirány és a Föld forgásából származó eltérítő erő összefüggése 28. óra Időjárási-éghajlati elemek: a nedvességtartalom, a csapadék Fogalmak: lényleges vízgőztartalom viszonylagos vízgőztartalom harmatpont a vízgőz kicsapódása felhőképződés ködképződés harmat dér zúzmara csapadékképződés főnszél Összefüggések: a léghőmérséklet és a vízgőztartalom kapcsolata a légköri víz halmazállapot-változásai és a kicsapódás közötti összefüggés a levegő felemelkedése, lehűlése és a csapadékképződés kapcsolata 29. óra Ciklonok, anticiklonok Fogalmak: ciklon anticiklon időjárási frontok: hidegfront, melegfront okklúziós (záródott) front Összefüggések: a ciklonok/anticiklonok mozgása és a Föld forgásából eredő eltérítő erő kapcsolata a ciklonok, időjárási frontok és a csapadékképződés kapcsolata 30. óra Az általános légkörzés Fogalmak: futóáramlás sarki magas nyomású öv a 60. szélességi kör(ök) menti alacsony nyomású öv a 30. szélesség kör(ök) menti magas nyomású öv egyenlítői alacsony nyomású öv nyugati szél sarki szél passzátszél Összefüggések: az általános légkörzés az eltérő felmelegedésű, illetve különböző légnyomású terü - letek közötti légcsere a nyugati szél szállította ciklonok/anticiklonok eltérő kisodródása a szélességi körönként különböző nagyságú eltérítő erő szerepe a kisodródás irányában 31. óra A monszun szélrendszerek Fogalmak: hőmérsékleti egyenlítő monszunszél monszun mérsékelt övezeti monszun trópusi (forró övezeti) Összefüggések: a csillagászati Egyenlítő és a hőmérsékleti egyenlítő különbsége az Egyenlítőt átszelő passzátszél irányváltozása a szárazföld méretének szerepe a mérsékelt övezeti monszun kialakulásában Kötelező névanyag: Guineái-öböl Élő-India (Hindusztáni-félsziget) Indonéz-szigetvilág Florida Kelet-Kína 32. óra A szél felszínformálása Fogalmak: szabadon mozgó homok félig kötött homok szélkifúvás (defláció) szélmarás deflációs medence deflációs tanúhegy gombaszikla szélbarázda maradékgerinc dűnefajták: barkán, keresztirányú dűne, parabolabucka-parti dűne, vándordűne Összefüggések: a szél felszínformálása és a környezeti (éghajlati, növényzeti) tényezők közötti kapcsolat 33. óra A légszennyezés nem ismer határokat! Fogalmak: emisszió leülepedés savas esők fokozódó üvegházhatás az ózonpajzs elvékonyodása Dobson-egység globális környezeti probléma Összefüggések: az emberi tevékenység és a légköri egyensúly megbomlása közötti kapcsolat a légszennyezés kapcsolata a szomszédos területekkel és a többi gömbhéjjal: nemcsak a szennyező- 6

dést kibocsátó térség kerül veszélybe 34. óra Összefoglalás 35. óra Témazáró A VÍZBUROK 36. óra Óceánok, tengerek Fogalmak: hidrológia hidrogeográfia a víz körforgása: párolgás, csapadék, lefolyás világtenger óceán tenger peremtenger beltenger szárazföldi talapzat (self) a tengervíz sótartalma a tengeri jég Összefüggések: a napsugárzás és a vízkörforgás kapcsolata a vízkörforgás egyes elemei közötti egyensúly az óceánok és tengerek közötti, illetve a perem- és beltengerek közötti különbségek a tengervíz sótartalma és fagyáspontja közötti kapcsolat Kötelező névanyag: Csendes-óceán Atlanti-óceán Indiai-óceán Északi-tenger Kelet-kínai-tenger Balti-tenger Földközi-tenger Hudson-öböl Vörös-tenger 36-37. óra A tengervíz mozgásai Fogalmak: hullámzás hullámmorajlás hullámtörés tengeráramlás Észak-egyenlítői-áramlás Dél-egyenlítői-áramlás Egyenlítői-ellenáramlás Nyugatiszél-áramlás Sarkiszél-áramlás meleg tengeráramlás hideg tengeráramlás pozitív és negatív hőmérsékleti anomália tengerjárás (árapály) dagály apály szökőár vakar vihardagály Összefüggések: a hullámzás és a légnyomáskülönbségek közötti kapcsolat az általános légkörzés és a tengeráramlások közötti kapcsolat az eszményi és a valós óceánok áramlásrendszerei közötti különbségek a tengeráramlások és a hőmérsékleti anomáliák közötti kapcsolat a tengerjárás és a Föld Hold rendszer kapcsolatai az árapály szintkülönbsége és a tengerpartok domborzata közötti kapcsolat a holdfázisok és a dagálymagasság közötti kapcsolat Kötelező névanyag: Golf-áramlás Észak-atlanti-áramlás Kuro-shio-áramlás Oja-shio-áramlás Labrador-áramlás Humboldt-áramlás Benguela-áramlás 38. óra Felszínformálás a tengerpartokon Fogalmak: abrázió abráziós fülke abráziós terasz abráziós torony turzás parti vagy szegélyturzás lagúna turzásháromszög turzáskampó Összefüggések: a tengerpartok mélységviszonyai és a felszínformálás kapcsolata a szerkezeti mozgások, éghajlatváltozások és a tengerpartok helye közötti kapcsolat 39. óra Felszín alatti vizek Fogalmak: talajnedvesség talajvíz belvíz rétegvíz artézi víz résvíz vízzáró réteg karsztvíz források: talajvíz-, rétegvízforrás hévíz ásványvíz gyógyvíz Összefüggések: a vízzáró és víztartó rétegek szerepe a felszín alatti vizek osztályozásában a talajvíz szintje és az éghajlat közötti kapcsolat a talajvíz szintje és a növénytermesztés közötti kapcsolat a földtani szerkezet és a felszín alatti vizek közötti kapcsolat a geotermikus gradiens és a források vízhőmérséklete közötti kapcsolat 40. óra A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás Fogalmak: karsztosodás karsztos fonnák karsztos oldódás kalcium-hidrokarbonát karr víznyelő dolina polje barlang cseppkövek: függő cseppkő (sztalaktit) és álló cseppkő (sztalagmit) trópusi torony- és kúpkarszt Összefüggések: a karsztosodás és a többi külső erő közötti különbségek a karsztos oldódás és az éghajlat, valamint a talaj közötti kapcsolat 41-42. óra Felszíni vizek: vízfolyások, tavak Fogalmak: vízgyűjtő terület vízválasztó vízhálózat vízállás kisvíz középvíz nagyvíz árvíz vízhozam vízjárás hordalékszállítás jövevényfolyó kimélyített tómedencék elgátolt tómedencék szerkezeti eredetű tómedencék kráter- és kaldératavak jég kialakította tómedencék morotvatavak hegyomlással elgátolt tómedencék eutrofizáció fertő, mocsári és lápi állapot Összefüggések: a felszíni lefolyás, illetve a párolgás, a domborzat és a felszíni kőzetek közötti kapcsolat a vízállás és a vízhozam közötti különbségek Kötelező névanyag: Bajkál-tó Tanganyika-tó Holt-tenger Balaton Velencei-tó Szent Anna-ló Garda-tó 43. óra A folyók felszínformálása I. Fogalmak: a folyók munkavégzése folyóvízi hordalék görgetett, ugráltatott és lebegtetett hordalékszállítás a folyók szakaszjellege: bevágódó, feltöltő és oldalazó szakaszjelleg hordalékmozgatás mederkoptatás görgetegaprózás völgykeresztmetszet V keresztmetszetű völgy 7

szurdokvölgy sikátorvölgy kanyonvölgy vízesés Összefüggések: a folyók munkavégzése, illetve a vízhozam, a mederesés és az áramlási sebesség kapcsolata a vízsebesség és a hordalékszállítás kapcsolata a bevágódó völgyszakasz keresztmetszete és a kőzetfelépítés közötti kapcsolat 44. óra A folyók felszínformálása II. Fogalmak: sodorvonal meander hordalékkúp törmelékkúp zátony -folyóterasz tölcsértorkolat deltatorkolat Összefüggések: a többszöri éghajlatváltozás és szakaszjelleg-változás szerepe a folyóteraszok kialakulásában az árapály, a hordalékszállítás, illetve a folyóteraszok típusa közötti kapcsolat 45. óra A jég felszínformálása Fogalmak: tartós ( állandó ) hóhatár tartós hóborítás ( örökhó ) csonthó (firn) jég glecscser jégtakaró kárfülke kártó U keresztmetszetű gleccservölgy moréna fenékmoréna oldalmoréna középmoréna végmoréna vásottszikla fenékmoréna-térszín vándorkő ősfolyam-völgy Összefüggések: az éghajlat, a domborzat és a hófelhalmozódás közötti kapcsolat a gleccserek és a jégtakarók felszínformálása közötti különbség a folyóvíz és a jég eltérő hordalékszállítása a jégtakaró és az izosztatikus egyensúly kapcsolata 46. óra A vízszennyezés sem ismer határokat! Fogalmak: a vizek természetes öntisztulása nitrát-, nitritszennyezés olajszennyezés a vizek hőszennyeződése Összefüggések: a vízszennyezés és a többi gömbhéj közötti kapcsolatrendszer: nemcsak a szenynyeződést kibocsátó térség kerül veszélybe 47. óra Összefoglalás 48. óra Témazáró A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 49-50. óra Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása I-II. Fogalmak: a forgástengely ferdesége a Föld Nap körüli keringése szoláris éghajlati övezetek: szoláris forró övezet, szoláris hideg övezet, szoláris mérsékelt övezet tavaszi és őszi napéjegyenlőség nyári és téli napforduló valódi éghajlati övezetesség éghajlati övezetesség földrajzi övezetesség övezet öv (vidék) terület Összefüggések: a Föld gömb alakjának szerepe a levegő felmelegedésében -a Föld Nap körüli keringésének és a forgástengely ferdeségének szerepe a felmelegedés évszakos változásaiban a módosító tényezők szerepe az éghajlati övezetek lehatárolásában az éghajlati övezetesség, mint a földrajzi övezetesség alapja Kötelező névanyag: Ráktérítő Baktérítő Északi-sarkkör Déli-sarkkör 51-52. óra A forró övezet I-II. Fogalmak: forró övezet egyenlítői öv mindennapos esők öve (kétszakaszos esők öve) átmeneti öv nyári esők öve térítői öv monszun vidék -a passzát szélrendszer fel- és leszálló ága esőerdő többszintes lombkoronaszint fánlakó növények trópusi vörösföld szavanna: nedves, száraz, tüskés szavanna galériaerdő dél-ázsiai monszunerdő (dzsungel) Összefüggések (az összes övezetességgel foglalkozó lecke esetéhen): az éghajlat, illetve a növényzet, a talaj, az állatvilág, a vízjárás, a felszínformálás, az emberi hasznosítás közötti kapcsolatok feltárása az egyes övek eltérő ökológiai teherbíró-képességének kihangsúlyozása 53-54. óra A mérsékelt övezet I-II. Fogalmak: meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv: mediterrán területek, monszunterületek valódi mérsékelt öv hideg mérsékelt (szubarktikus) öv keménylombú erdő macchia fahéjszínű talaj terra rossa babérlombú erdő 55-56. óra A mérsékelt övezet III-IV. Fogalmak: valódi mérsékelt öv: óceáni területek, mérsékelten szárazföldi területek, szárazföldi területek, szélsőségesen szárazföldi területek lombhullató erdő barna erdőtalaj erdős puszta füves puszta feketeföld mérsékelt övezeti félsivatag és sivatag sivatagi váztalaj hideg mérsékelt öv tajga podzoltalaj Összefüggések: kapcsolat az óceántól való távolság és a természetföldrajzi tényezők között az uralkodó szelekre merőleges hegységek éghajlatválasztó szerepe 57. óra A hideg övezet és a függőleges övezetesség Fogalmak: sarkköri öv sarkvidéki öv tundra erdős tundra tundralalaj örök fagy fagyos talajfolyás erdőhatár fahatár hóhatár Összefüggések: a földrajzi szélesség, a hegyek magassága és a függőleges övezetesség emeletei közötti kapcsolat 8

58. óra Összefoglalás 59. óra Témazáró A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG HATÁSA A TÁRSADALOM ÉLETÉRE 60. óra Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása Fogalmak: földrajzi környezet az ember hatása a földrajzi környezetre -neolit mezőgazdasági forradalom Összefüggések: a természeti és társadalmi erők egymás ellenében és ugyanakkor együttesen is alakítják bolygónk arculatát. A növekvő népesség hatására jelentősen változik a természeti környezet. AZ EMBER SZEREPE A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOKBAN 61-62. óra A világnépesség növekedése I-II. Fogalmak: mezőgazdasági forradalom népességtömörülés népességrobbanás növekedési ütem Összefüggések: az ismereteit és eszközeit folyamatosan bővítő ember egyre nagyobb területeket foglalt el. A különböző természeti adottságú területeken letelepedett népcsoportok eltérő ütemben fejlődtek. A népesség növekedésének üteme követi a társadalmi-gazdasági fejlődés fordulópontjait. Összefüggés a gazdasági fejlettség és a népesség növekedési ütemének változása közölt. Kötelező névanyag: Kína India USA Indonézia Brazília Oroszország 63-64. óra A népességnövekedés tényezői és következményei I-II. Fogalmak: demográfiai átalakulás természetes szaporodás élveszületés népességrobbanás vándorlás interkontinentális vándorlás belső vándorlás Összefüggések: a népesség növekedése és a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettsége között a természetes szaporodás és a kontinensek benépesülése interkontinentális és belső vándorlás. Kötelező névanyag: Óvilág Újvilág 9

65-66. óra A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége Fogalmak: korfa fiatalodó és öregedő társadalmak átlagos élettartam férfi-nő arány Összefüggések: a társadalmi-gazdasági fejlettség és a népesség korösszetétele a társadalmi-gazdasági fejlettség és az élettartam, a férfi-nő arány között a társadalmi-gazdasági fejlettség és a népsűrűség között a természeti környezet és a népsűrűség között Kötelező névanyag: Japán Korea- Európa ipari övezetei USA ipari övezetei Kína India sarkvidékek tundraöv tajgaöv sivatag trópusi őserdők övezete magashegységi övezetek 67-68. óra A települések és a városiasodás folyamata Fogalmak: falu város városfunkciók ingázás szórványtelepülés tanya farm tanyabokor városodás városiasodás ellenvárosiasodás városodás dinamikája urbanizáció előváros agglomeráció ipari park megalopolisz technopolisz Összefüggések: a gazdasági fejlettség és a település formája, nagysága a természeti és történelmi viszonyok, valamint a település helye, nagysága között az urbanizáció és a természeti környezet között. Kötelező névanyag: London Párizs New York Sanghaj Tokió 69. óra Az emberiség nyelvi és vallási megoszlása Fogalmak: nyelvcsalád indoeurópai, uráli, kínai tibeti burmai thai, hanita-szemita, szudáni, bantu, nilota szb. Nyelvcsaládok természeti vallások egyitenhitre épülő világvallások Összefüggések: a kultúrák folyamatosan gazdagodnak, átalakulnak, fejlődnek a kultúrák fejlődése során a nyelvek is változnak, korszerűsödnek, de alapvető vonásaikat megőrzik. A nagy világvallások nagyobb kultúrközösségbe egyesítik a különböző nyelvű társadalmakat. 70. óra Összefoglalás 71. óra Témazáró 72. óra A csillagászat, föld szerkezete, légkör, vízburok, geomorf. fejezetek összefoglalása 73. óra A természetföldrajzi övezetesség és hatása a társadalomra 74. óra Ellenőrző-értékelő óra 10