Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

Hasonló dokumentumok
Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Példaként: atomi erő mikroszkópia

Anyagszerkezet, anyaghullámok, atomi és molekuláris kölcsönhatások Példaként: atomi erő mikroszkópia

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Anyagszerkezet, anyaghullámok, atomi és molekuláris kölcsönhatások Példaként: atomi erő mikroszkópia

Atomi és molekuláris kölcsönhatások. Pásztázó tűszondás mikroszkópia.

Kötések kialakítása - oktett elmélet

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Elektronegativitás. Elektronegativitás

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

A kovalens kötés polaritása

Energiaminimum- elve

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

20/10/2016 tema04_biolf_

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil

Folyadékok és szilárd anyagok

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

tema04_

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

Pásztázó mikroszkópiás módszerek

A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!

A hidrogénmolekula. Energia

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.

Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Az anyagszerkezet alapjai

dinamikai tulajdonságai

FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Vegyületek - vegyületmolekulák

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Kémiai kötés Lewis elmélet

A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.

Vezetők elektrosztatikus térben

Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

1.2. A szilárd testek szerkezete

Atomszerkezet, kötések

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

Az átlagok jelentése és haszna

Kémiai alapismeretek 3. hét

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Az élethez szükséges elemek

Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p femto f atto a 10-18

Bevezetés az anyagtudományba II. előadás

Biomolekuláris rendszerek. vizsgálata. Semmelweis Egyetem. Osváth Szabolcs

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Bevezetés az általános kémiába

Anyagszerkezet és vizsgálat

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

A kémiai kötés magasabb szinten

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

Szőri Milán: Kolloidkémia

Kristályos szilárd anyagok

A kémiai kötés magasabb szinten

Curie Kémia Emlékverseny 2016/2017. Országos Döntő 9. évfolyam

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Biológia tagozat. Fizika 10. osztály. II. rész: Elektrosztatika. Készítette: Balázs Ádám

A szilárd állapot. A szilárd állapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Magyarkuti András. Nanofizika szeminárium JC Március 29. 1

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete

Minimumkérdések Általános és Szerves Kémia I. tárgyból (2012 nappali)

Bevezetés az általános kémiába

PÁSZTÁZÓSZONDÁS MIKROSZKÓPIA

1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

1. Jegyzőkönyv AFM

Átírás:

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik Bozó Tamás 2012. október 16. Atomi kölcsönhatások Nemesgázok: atomi előfordulás (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn) Többi elem: molekulákat alkot (pl. H 2, HCl, H 2 O, ) A és B: kölcsönhatásokra jell. állandók n < m 1

Kötéstípusok Többféle osztályozási rendszer: Intra/intermolekuláris Kötés erőssége (E k ) szerint: Erős/gyenge Elsődleges (kovalens, fémes, ionos) Másodlagos (diszperziós, dipól dipól, hidrogén) I. Kovalens kötés Atomokat közös elektronpályák tartják össze Vegyértékelektronok Erős kötés: E k >1 ev (1 ev = 1,6*10 19 J= 96 kj/mol ~ 100 kj/mol) Apoláris (homoöpoláris) (+) és ( ) töltések súlypontja egybeesik tiszta kovalens Pl.: H 2, Cl 2, O 2 Poláris (heteropoláris) Töltések súlypontja eltolódik Elektromos dipólus Elektrosztatikus komponens is Pl.: HCl, H 2 O p = Qd p: dipólusmomentum Q: töltés értéke d: távolság a molekulában [D, debye] 2

I./b Fémes kötés Atomokat közös elektronpályák tartják össze Vegyértékelektronok (itt energiasávot alkotnak) Erős kötés: E k >1 ev Nincs értelmezve két atomra, sokatomos rendszerek I./b Fémes kötés + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Fémrács: pozitív fémionok kristályos rendben, körülöttük közös pályát kialakító, delokalizált elektronrendszer. 3

I./b Fémes kötés + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Fizikai tulajdonságok: fémes szín nyújthatóság, alakíthatóság elektromos vezetés hővezetés II. Elektrosztatikus kölcsönhatáson alapuló kötések Elektronegativitás fogalma Meghatározza, milyen erővel vonzza az atom a (kovalens) kötésben lévő elektronokat. Kb. a szabad atom ionizációs energiája és elektronaffinitása abszolút értékének összegével arányos. Egysége dimenzió nélküli (Pauling, és más skálák) 4

II. Elektrosztatikus kölcsönhatáson alapuló kötések Elektronegativitás különbség: < 0,6 (apoláris kovalens) 0,6 2,1( poláris kovalens) 2,1 < (ionos) elektonegativitás-különbség fémes ionos elsődleges kémiai kötések kovalens elektonegativitás-összeg II./a Ionos kötés (+) és ( ) ponttöltések között Coulomb erők Heteropoláris kötések határesete Nagy EN különbségű atomok között (pl. NaCl, ΔEN=3 0,9=2,1) Általában sokatomos kristályok, de értelmezhető két atomra is Hosszú hatótávú kh., de ez a közegtől is függ (lsd. hidratáció) Erős kölcsönhatás (E k > 1 ev) Ionrács: a pozitív és negatív ionok kristályos rendben helyezkednek el sztöchiometriai arányú halmazban. 5

II./a Ionos kötés Na Na + + e E i = 496 kj/mol + e Cl Cl E aff = 349 kj/mol E rács = 788 kj/mol Ionizációs energia: kationok létrehozásához (elektronok kiszakításához) befektetendő energia. Elektronaffinitás: anionok képződése (elektronfelvétel) során történő energiafelszabadulás. (Olykor E befektetést igényel) Rácsenergia: az ellentétes töltésű ionok kristályrácsba rendeződésekor felszabaduló energia. (E pot csökken) II./b Dipól dipól kölcsönhatás (+) és ( ) atomcsoportok/molekularészek között Coulomb erők Permanens dipólus jellegű töltéseloszlás Intra/intermolekuláris kölcsönhatás Gyenge kölcsönhatás (E k = 0,003 0,02 ev) E vonzó = p E p: dipólusmomentum E: környező partnerek által keltett elektromos térerősség E taszító : partnerek elektronfelhőjének taszítása 6

III. Van der Waals kölcsönhatások Apoláris molekulákban/molekularészekben időlegesen kialakuló dipólus egy másik apoláris molekulában dipólust indukál Közöttük vonzó (diszperziós, vagy London féle) erők lépnek fel Inter/intramolekuláris kölcsönhatás Nagy jelentőség biokémiai reakciókban, szerkezetstabilizálásban Gyenge kölcsönhatás (E k ~ 0,02 ev) r 0 : kötéshossz r A és r B : az A és B atom Van der Waals sugara IV. Hidrogénkötés Két nagy elektronegativitású atom között létrejövő H híd Általában F, N, O atomok között Intermolekuláris kölcsönhatás Kötéstáv ált.: 0,23 0,35 nm A kötés térben irányított Nagy jelentőség biokémiai reakciókban, szerkezetstabilizálásban Közepes erősségű kölcsönhatás (E k ~ 0,2 ev) acceptor atom donor atom 7

V. Hidrofób kölcsönhatás Vizes közegben értelmezhető (pl. biológiai rendszerek) Hidrofób molekulák/molekularészek asszociációja, cél a víz kiszorítása Nem csak Van der Waals alapú, hajtóereje a apoláros rész víz határfelület csökkentése, ezzel a vízmolekulák rendezettségének csökkentése (lsd. entrópianövekedés elve) Intra/intermolekuláris kölcsönhatás Nagy jelentőség biokémiai reakciókban, szerkezetstabilizálásban Gyenge kölcsönhatás V. Hidrofób kölcsönhatás 8

Pásztázó próbamikroszkópia SPM: Scanning Probe Microscopy Változatos szerkezetvizsgáló eljárások, melyek egy vékony szonda és valamely felület között létrejövő atomi szintű kölcsönhatások detektálásán alapulnak. Egy felületet tapogatunk le pontról pontra, akár atomról atomra. Nem diffrakció limitált módszerek Néhány pm es pásztázási pontosság Scanning Tuneling Microscope (STM) 1981 Pásztázó alagút mikroszkóp Atomok egy szilíciumlapkán Heinrich ROHRER és Gerd BINNING Nobel díj: 1986 9

Az SPM családfája A szonda egy rugalmas, mikroszkópikus méretű laprugóra szerkesztett parányi tű. A tűhegy atomjai és a minta felületének atomjai között taszítóvonzó kölcsönhatások a rugólapka elhajlását okozzák. X Yirányban vonalanként pásztázzuk a felületet. Vertikális felbontóképesség akár 10 pm, a horizontális ennél rosszabb. Levegőben és folyadékban (fiziológiás közeg) is működőképes Szinte mindenféle felületen alkalmazhatók. nm μm nagyságú objektumok szkennelhetők. Nem kíván fixálást, festést vagy jelölést. 10

Atomi kölcsönhatások a tűhegy és a minta között: Vonzás és taszítás Eredőjük távolságfüggő Nagyobb távolságoknál: vonzás Közel érve: taszítás 11

12

20x egyedi fehérjemolekula Pásztázás technikai alapja: Piezoelektromos effektus: Bizonyos anyagokban (pl. kvartz) deformáció hatására feszültség lép fel. Inverz piezoelektromos hatás: Feszültség hatására deformáció jelentkezik (~1nm/Volt) 13

Kontakt mód: (Contact mode) A tű folyamatos kapcsolatban van a felszínnel. A felszínre kifejtett erőt (a rugólapka elhajlását) konstans értéken tartjuk a tű és a felszín távolságának szabályozásával (feedback rendszer) Pontról pontra regisztráljuk az ehhez szükséges Z irányú elmozdulást. Hátrány: jelentős perturbáció vertikális és horizontális irányban. F Oszcilláló mód: (Tapping mode, Non contact mode) A tűt a rezonanciafrekvenciájához közeli frekvencián rezegtetjük. A felszínnel való kölcsönhatás miatt a rezgés amplitúdója megváltozhat. Az amplitúdót a tű és a felszín távolságának szabályozásával tartjuk állandó értéken. Pontról pontra regisztráljuk az ehhez szükséges Z irányú elmozdulást. Előnye: elvileg kiküszöbölt laterális erőkifejtés, érzékeny minták vizsgálatára is alkalmas. 14

http://www.youtube.com/watch?v=brsos5e39h8 NaCl kristály AFM képe Humán metafázisos kromoszóma AFM képe 15

Egyedi aktinpolimer AFM képe HeLa sejtek AFM képe Erőspektroszkópia: a mintát érő nyomási és húzási ciklusok során regisztrált erőválaszok. (erő távolság függvény) ~10 pn érzékenység 16

Erőspektroszkópia: a mintát érő nyomási és húzási ciklusok során regisztrált erőválaszok. (erő távolság függvény) ~10 pn érzékenység Köszönöm a figyelmet! 500 nm 17