Tartalom MÛHELY Róna-Tas András: Az Uráltól a Kárpát-medencéig 2 T. Bíró Mária: A római limes Ripa Pannonica 7 DISPUTA Sz. Bíró Zoltán: Politika, történetírás, történelem 10 FIGYELÕ Seres Attila: A Szovjet bemutatkozása Magyarországon 14 Juhász József: Sztálin korai kritikusa: Milovan Gyilasz 18 GYARAPODÓ KÖZGYÛJTEMÉNYEINK Németh István: Nemes Marcell, a mecénás mûgyûjtõ 22 Cs. Lengyel Beatrix: Teleki László az Országgyûlés halottja 26 MEGBÉKÉLÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Eiler Ferenc, Marchut Réka, Tóth Ágnes: Kárpótlás Kelet-Közép-Európában 28 HÍREK 33 Ötezer éves civilizáció a sivatagban A szegedi ferences templom és rendház Új kiállítás a Természettudományi Múzeumban A Zsolnay kulturális negyed Pécsett Arthur király kerek asztala A modern Líbia születése (Farkas Ildikó) Címlapon: A magyarok bejövetele Pannóniába. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után (OSZK) Szerkesztõ: Glatz Ferenc A szerkesztõbizottság tagjai: Burucs Kornélia, Csorba László, Demeter Zsuzsanna, Erdõdy Gábor, Fodor Pál, Kertész István, Sipos Péter, Szász Zoltán, Zsoldos Attila Olvasószerkesztõ: Kovács Éva Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin, Oprán Emese, Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térkép) Megjelenik évente tízszer. Elõfizetési díj 2011-re: 3200 Ft. Felelõs kiadó: História Alapítvány (Bp. VIII., Rákóczi út 5.) Kuratóriumi elnök: Gecsényi Lajos Levélcím: Pf. 9. Budapest, 1250. www.historia.hu Bankszámlaszáma 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 5. USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Szedés, tördelés: MTA TTI Kiadványcsoport, 1014 Budapest, Úri u. 53. Tel.: +36-1-224-6700/615, 623, 625; tel./fax: +36-1-356-0457 Nyomdagrafikai elõkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomtatás és kötészet: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30 32/B Felelõs vezetõ: Szita Lajos ügyvezetõ igazgató Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztõk Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elõfizethetõ közvetlenül a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp., VIII. ker., Orczy tér 1. Tel.: +36-1-303-3447; postacím: Bp., 1932). További információ: +36-80-444 444 hirlapelofizetes@posta.hu HU ISSN 01392409. Index: 25384 MÛHELY Az Uráltól a Kárpát-medencéig Új kutatási eredmények a korai magyar történelemrõl Az utóbbi évtized kutatásai új eredményeket hoztak a magyarság korai történetével kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze. Szibériai ugor õshaza? Korábbi vélemények szerint a még közös ugor nyelvet beszélõ népek Nyugat-Szibériában együtt éltek török népekkel. Ez a nézet két tudományos hipotézisen alapult. 1. A törökség õshazája Nyugat-Szibéria volt (Németh Gyula); 2. a közös ugor nyelvben török szavak mutathatók ki, melyek csak itt kerülhettek, a szétválás elõtt, e nyelvek közös õsébe (Bárczi Géza). Az újabb kutatások elsõsorban a közös ugor nyelvben elõforduló török szavakat vették vizsgálat alá. Megállapították, hogy ezek két csoportra oszthatók. Az elsõ csoportba tartozó szavak téves etimológiák voltak. A szavak török eredete nem állta ki a szigorúbb vizsgálatot. Ilyenek a magyar hattyú, hód. A szibériai õshaza megléte melletti érvként Hanti (osztják) asszony nyári szálláson szoktak idézni olyan török eredetû vagy annak vélt szavakat is, amelyek igaz, hogy csak a magyarban fordulnak elõ, de olyan hangtani sajátságokat mutatnak fel, amelyek õsi voltuk mellett tanúskodnának. Ilyenek a nyak, nyár, nyereg vagy a homok és a hajó, illetve széles jelentésköre miatt az ér- ige. A nyak, nyár és nyereg szavunkról a kutatás megállapította, hogy nem török eredetûek, a homok és hajó szavaink viszont nem õsi, hanem éppen kései átvételre utalnak a törökbõl. Ér- igénk esetében egy õsi ugor és egy török szó esett a magyarban egybe. A jelentéstan szokatlanul tág volta evvel magyarázható. A török szó azonban a többi török igével egy idõben került át a magyarba. A második csoportba azok a szavak tartoznak, amelyek ugyan török eredetûek, de megvannak a magyaron kívül mindkét, vagy legalábbis az egyik obi-ugor nyelvben. Ezekrõl (szó, ló, ír-) kiderült, hogy külön-külön kerültek a magyarba és az obi-ugor nyelvekbe. Õsi ugor török érintkezésnek tehát nincsenek nyelvi bizonyítékai. 2
A nyugat-szibériai török õshaza kérdése, elsõsorban módszertani okokból, lekerült a nemzetközi kutatás napirendjérõl. Ennek azonban nincs már jelentõsége a magyarság történelme szempontjából. A magyarság az ugor közösségben A török magyar korai nyelvi érintkezések idõrendjét elsõsorban belsõ, nyelvészeti kronológiával lehet megközelíteni. Ehhez rögzíteni kell, mit tudunk az ezt megelõzõ korról. A magyar õsnyelvet beszélõk az ugor közösség idején annak egy nyelvjárását használták. Ez az õsmagyar nyelvjárás távolodott el annyira a rokon nyelvjárásoktól, hogy már nem értették egymást, véglegesen önállósult, kialakult a magyar nyelv. Sikerült egy jelentõs mennyiségû szóanyag alapján rekonstruálni azt a szókincset, amely még közös volt a magyar és az obi-ugor népek, vagyis a vogul és az osztják közös õsei által beszélt nyelvben (1. ábra). Tudjuk például, hogy ebben a nyelvben volt egy sz hang, amely a magyarban egy h hangon keresztül eltûnt, míg az õs obi-ugorban egy olyan hanggá lett, mint az angol think gondolni szó elején van. Ennek alapján a magyar ér (véredény) szó az ugor korban úgy hangzott, hogy säre, majd késõbb az õsmagyarban häre. Ezután a h és az utolsó magánhangzó eltûnt és az elsõ meghosszabbodott. Így alakult ki ér szavunk. Ma a vogulban tär, az osztjákban ler formában hangzik ugyanez az õsi szavunk. Számos szavunk bizonyítja ezt a folyamatot: ell- (régi, a 15. században kihalt szavunk, a lóra való felülést jelentette), ell- állatot világra hoz, epe, õn (egy halfajta), ín, ev genny, eszik, igyekszik, avul, arasz, ujj és sok más. Tudjuk, hogy az õsi k hang mély hangú szavakban ma h-nak hangzik. Az ugor kumpa alakból szabályosan hab lett, s ilyen a had, hág-, hagy, hagyma, haj, háj, hajnal, hajít- stb. Igen ám, de ha az sz-bõl lett h a magyarban eltûnt, miért nem tûnt el ak-ból lett h? A választ a hangváltozások relatív kronológiájának vizsgálata adja meg. Az ugor kori k azután vált h-vá, miután az sz>h>zérus változás már lezáródott. Ezzel a módszerrel sikerült a magyar nyelv minden hangjának változási sorrendjét leírni az ugor kortól a török nyelvekkel való találkozásig (Kr. e. 2000 Kr. u. 500). A magyar török nyelvi együttélés kezdetei A magyar török nyelvi együttélés kezdeteinek kronológiai és földrajzi határait elsõ lépésben az írott források alapján lehet kijelölni. A török nyelveket beszélõ népek történetére elsõsorban kínai és bizánci forrásaink vannak, majd szaporodnak az arab, kicsit késõbb a perzsa nyelvû források. Néhány kisebb forráscsoport, mint a tibeti, a grúz, az örmény, a szogd, a hvárezmi és a más nyelveken írottak ellenõrzésül jól használhatók. A források alapján a török történelem korai szakaszának rekonstruálását a 2. ábra mutatja. Mint látható, a törökök az 5. század második felében érkeznek az Urálon inneni területekre. Ettõl kezdve számolhatunk magyar török érintkezéssel. A nyugati ótörökök Európában A törökség európai jelenléte tehát sokkal régebbi, mint az oszmán-törökök megjelenése (1453, Konstantinápoly elfoglalása). A kora középkorban az európai törökség két birodalma vált jelentõssé: a bulgár és a kazár. Mindkettõ kutatása jelentõsen elõrehaladt az utóbbi idõben. 635 és 680 között 3
virágzott Kuvrat kagán Bulgár-török Birodalma. A legújabb kutatások alapján ezt a birodalmat nem a Kubán vidékére és a Kaukázus elõterébe, hanem a Donyec és a Déli-Bug közé kell tennünk. Vezetõjérõl, Kuvratról tudjuk, hogy Bizáncban megkeresztelkedett, s udvara révén jutottak el a kereszténység elsõ elemei a törökséghez. A Bulgár Birodalmat Kuvrat halála (680) után a kazárok, valószínûleg magyar segítséggel, legyõzték. Ekkor kezdõdött meg a bulgártörök törzsek vándorlása. Egyes törzseik Olaszországig jutottak el. Más csoportjuk a Kárpát-medencei Avar Birodalomban talált ideiglenes menedéket. Kuvrat egyik fia, Aszparuh vezetésével megalapították az al-dunai Bulgáriát. Másik fia, Bat Bajan és népe nem vándorolt el, hanem a magyarokkal kibékülve eredeti helyén maradt. Késõbb azonban kihasználva a kazárok elleni arab támadást (737), északi irányba, felfelé vonult a Volga mellett. Velük vonult a magyarok egy csoportja is. Õk azok a magyarok, akiket 1235-ben Julianus barát megtalált a Volga és Káma közén. * A volgai bulgárok birodalmát 922-ben a A nyugati ótörök nyelv egyetlen mai képviselõi a csuvasok. Táncbemutató nemzeti viseletben bagdadi kalifa küldöttsége tagjaként Ibn Fadlan látogatta meg, aki részletesen leírta az iszlámra áttérõ birodalmat. Leírásában néhány volgai bulgár szó is fennmaradt. A volgai Bulgár Birodalom hamarosan Kelet-Európa fontos tényezõjévé vált, az arab kalifátus szövetségese, a kazárok ellensége lett. A nyugati ótörökök nyelve Míg a keleti ótörökség nyelve ma több száz eredeti, török nyelvû, jelentõs hosszúságú szövegeket tartalmazó forrás révén alaposan ismert, a nyugati ótörökség nyelvének forrásai igen korlátozottak. A dunai Bulgár Birodalomban a kereszténység elterjedésével görögül kezdtek el írni. A bizánci nyelvû feliratokban fennmaradt néhány korabeli török szó is. Különösen fontosak a dunai bulgár-török számnevek. A volgai bulgárok felvették az iszlámot, arab nyelvû sírköveket állítottak. Ilyen sírköveket ismerünk szép számban a 13 14. századból. Ezek is tartalmaztak néhány török szót és különösen sorszámneveket. A dunai és a volgai bulgár sorszámnevek rekonstrukciója és összehasonlító vizsgálata jelentõs lépés a nyugati török nyelv megismerése szempontjából. A kazár nyelvbõl igen csekély nyelvi anyag maradt fent. Mindössze néhány közszót, földrajzi nevet, címet, személynevet ismerünk. Ezek igen gondos vizsgálatot igényelnek. A kutatás legújabb eredményei azt mutatják, hogy a kazár nyelv, szemben például a nagy * Vö. erre következõ számunkban Fodor István: Ismét Julianus barát útjáról c. cikkét. (A szerk.) 4
magyar nyelvész, Gombocz Zoltán véleményével, lényegében azonos volt a bulgár-törökök nyelvével. Az utóbbi évtizedekben ezt a közös, a bulgárok és a kazárok által használt nyugati ótörök nyelvet szokás ogur-nak is nevezni. Elõnye ennek az elnevezésnek, hogy világosan elválik a keleti ótörök oguz névtõl, annak r-rel végzõdõ változata. Hátránya, hogy könnyen összetéveszthetõ a finnugor ugor népnévvel. Ennek a nyugati ótörök vagy ogur nyelvnek ma egyetlenegy élõ képviselõje a csuvas. Ugyanakkor a honfoglalás kora elõtt már megjelentek olyan keletrõl jött, török nyelvet beszélõ csoportok is, amelyek nem a nyugati, hanem a keleti török nyelvtípust mutatják. A nyugati ótörök nyelv rekonstrukciója A nyugati ótörök nyelv rekonstrukciójára eddig szinte kísérletek sem történtek. Ennek fõ oka az volt, hogy a magyar nyelv történetét a turkológusok nem vagy csak másod-harmadkézbõl ismerték. Pedig a magyar nyelv õrzi a nyugati ótörök nyelv legrégibb emlékeit. Közel négyszáz magyar szóról tudtuk kimutatni, hogy nyugati ótörök eredetû. Ezzel egy nagy forrásanyag nyílt meg a nyugati ótörök kutatása elõtt. Tenger szavunk minden török nyelvemlékben és mai török nyelvekben tengiz alakban fordul elõ, tehát a szó végén z-vel. Egyedül a magyar õrizte meg az õsi nyugati ótörök tengir alakot. Ugyanígy karó szavunk esetében is csak a magyar õrizte meg a nyugati ótörök r-rel hangzó alakot. A magyar nyelv 115 olyan nyugati török szót õrzött meg, amelyek hiányoznak a csuvasból. Néhány esetben a török szó megvan ugyan a csuvasban, de ott jövevényszó egy másik török nyelvbõl, rendszerint a baskírból vagy kazáni tatárból, míg a magyar nyelv az eredeti nyugati ótörök szót õrzi. A nyugati ótöröknek sikerült a hangtani rendszerét meghatározni, megállapítani egyezéseit és eltéréseit a keleti ótörök nyelv rendszerétõl. Ugyancsak jelentõsen lépett elõre az alaktan kutatása. Ennek alapján ma már a nyugati ótörök nyelvet új megvilágításban látjuk. A magyar nyelv története az írásos emlékek koráig A nyugati ótörök nyelv jobb ismerete jelentõsen segített a magyar nyelv történeti kérdéseinek tisztázásában is. A nyugati török szavakat, elemeket mintegy kontrasztanyagként lehet használni. Ennek feltétele, hogy helyreállítsuk a pontos átadó alakot a török oldalon és az átvett, a magyar nyelv rendszerébe befogadott alakot a magyar oldalon. Ezután megvizsgálhatjuk, hogy a török szavak hogyan viselkedtek a magyar nyelv korai története folyamán. Így például sátor szavunk történetét visszafelé követve azt tapasztaljuk, hogy a törökben e szó cs-vel kezdõdik (csatir), s így kezdõdött a nyugati törökben is (csatur). Kérdés volt azonban, hogy hol és mikor lett a szókezdõ cs s-sé. Ma már tudjuk, hogy a szó cs-vel került nyelvünkbe, és ez a cs szabályosan lett s-sé a magyar nyelv korai története folyamán. Ugyanakkor seper- igénk a törökben sz-szel fordul elõ (szipir-). A nyugati ótörökben azonban, ellentétben a keleti ótörökkel, az sz hang i elõtti helyzetben már akkor s volt, amikor a szót átvettük, vagyis az átvett nyugati ótörök alak seper- volt. Vitatott volt, hogy mikor alakultak ki a hosszú magyar magánhangzók. Ma már tudjuk, hogy a magyar magánhangzók hosszú párjai fokozatosan alakultak ki, többségük a korai török szavak átvétele után. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a magyar nyelv hangzása a török hatás alatt lényegesen megváltozott. Jelentõsen gazdagodott szókincse is. Kérdés azonban, hogy mi történt nyelvtani szerkezetével. A magyar ikes igék rendszere még az õsmagyar korban alakult ki. Az átvett török igék ebbe a rendszerbe hézagmentesen illeszkedtek be. A magyar nyelv ebben a korban több mint 70 igét vett át a nyugati ótörökbõl. Egy csoportjuk az ikes igék közé nyert felvételt (csökik, illik, késik, izzik, bocsánik, gyónik, gyûlik, áporodik, gyarapodik, kérõdzik stb.). Az ikes igékké vált török eredetû igék beilleszkedtek az igei rendszerbe, így a tárgyas és tárgyatlan ragozási rendszerbe is. Eszik igénk és hal szavunk õsi magyar, késik igénk és hajó szavunk török eredetû. Csak egy-két példa: Õsi magyar ige és névszó eszik, hal Én enném a halat Én ennék egy halat Török eredetû ige és névszó késik, hajó Én lekésném a hajót Én lekésnék egy hajót Szláv és német eredetû igéink egyike sem lépett be az ikes igék rendszerébe. 5
Hol vándorolt a magyarság a honfoglalás elõtt? 6 Oszét harcos teljes fegyverzetben, 19. század utolsó negyede A kérdésre adható válasz attól függ, hol és mikor vettük át török szavainkat. Egyes török eredetû magyar növénynevek elemzése érdekes eredményhez vezetett. Õsi növényneveink egy része, mint kõris, som, körte, kökény, komló, gyékény, bükk, gyümölcsény (a galagonya régi magyar neve), gyertyán, gyûrûfa (az égerfa egyik régi neve), dió, mogyoró nemcsak a nyugati ótörökben található meg, hanem többségük a mai oszétban is elõfordul. Egyes növénynevek lokalizációja igen bizonytalan, de egy számos vonásban összefüggõ növénycsoporté már nem. Az a terület, amelyen ezek a növények, egy részük archeobotanikailag is bizonyíthatóan, együtt élt, a Don és a Kubán köze. Azt viszont szintén a legújabb kutatásokból tudjuk, hogy Kuvrat Bulgár-török Birodalma a Donyec és a Déli-Bug között volt. Számos egyéb nyelvészeti érv is alátámasztja ezt a lokalizációt. Két halnevünk, a sõreg és a tok nyugati török eredetû. Ezek a halak a Fekete-tengerben és az abba torkolló folyóvizekben élnek. A közel 500 török jövevényszavunk (ebbõl 384 biztosan nyugati ótörök) átvétele hosszabb ideig tartott, mint eddig feltételezték. A török szavak tükrözik a nyugati ótörök nyelv változását is. Például szél szavunk õstörök eredetije jel-nek hangzott. Ez a nyugati ótörökben dzsel alakúvá vált, majd csjel-ként hangzott, erõsen jésített cs-vel. Végül beilleszkedett a magyar hangváltozás rendjébe, ahol a jésített cs hang sz-szé vált az erõsen jésített õsmagyar szj hatása alatt. Ilyen szavaink a szél mellett a szárny, szérû, szõlõ és a szûcs. Deaz õstörök j-vel kezdõdõ szavak nagy része még dzs hangként került át a magyarba, ahol késõbb gy-vé változott. Ilyenek például: gyaláz-, gyalom, gyanú, gyapjú, gyapot, gyarapodik, gyarat/gyárt, gyarló, gyász és más szavaink. Hasonló elemzések eredményeképpen sikerült a nyugati ótörök három korszakát megkülönböztetni. Az intenzív török hatás az elsõ és a második nyugati ótörök periódusban volt jellemzõ (5 8. század). A harmadik szakaszban (9. század) a török hatás intenzivitása csökkent. Ez nyilván azzal függött össze, hogy a magyarság lépésrõl lépésre függetlenítette magát a Kazár Birodalom béklyóitól. Ok lehetett még az írott forrásokból is követhetõ belsõ harc a Kazár Birodalmon belül. Levédia? Már Benkõ Loránd, Harmatta János és Ligeti Lajos rámutattak arra, hogy Levédia nem lehetett egy önálló magyar õshaza neve. Levédia a Levedi fejedelmi törzs szálláshelye, és mint ilyen, Etelköz része volt. Amikor a fõhatalom Levedi törzsétõl átkerült az Álmos által vezetett magyar törzshöz, a kazároktól való függetlenedés a végsõ fázisához érkezett. A nyelvészeti elemzés ebbõl a korból ki tud mutatni néhány olyan régi szláv szót, amely a nyugati ótörökbõl a keleti szlávba és a magyarba nagyjából egy idõben kerülhetett. Ilyen a báj, a bér, a bilincs, a kép, a szám, aterem, a tolmács. Ezek a folyamatok már csak az etelközi tartózkodás idején mehettek végbe. Ha mindezeket összevetjük, a magyarság honfoglalás elõtti történetét a fenti térképpel ábrázolhatjuk. RÓNA-TAS ANDRÁS Irodalom: Róna-Tas, A.: Turkic influence on the Uralic languages. In: Sinor, D. (ed.): The Uralic languages. Leiden, 1988, 742 780.; Róna-Tas A.: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996; Róna-Tas, A.: Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. Bp., 1999; Róna-Tas, A.: Where was Khuvrat s Bulgharia? Acta Orientalia Hungarica, 53 (2000) 1 22.; Róna-Tas A.: Néhány megjegyzés faneveinkrõl, Magyar Nyelv, 100 (2004) 260 273., 419 438.; Róna-Tas, A.: Turkic Alanian Hungarian Contacts. Acta Orientalia Hungarica, 58 (2005) 205 213.; Róna-Tas, A. Berta, Á. Károly, L.: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. I II., Wiesbaden, 2011.