Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról 2013. év Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
1/ A megye általános jellemzése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7247 km 2, a lakosainak száma 682 ezer fő, népsűrűség 94 fő/ km 2, az országos átlag alatti. A 358 településnek mintegy 2/3-a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adatok alapján hátrányos helyzetű. A megye agrárökológiai adottságai is kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-borsodi mezőség és a gyenge adottságú Északborsodi terület. B.-A.-Z. megye földterülete műveléságankénti megoszlása Művelési ág ha Szántó: 247.781 Kert: 3.105 Gyümölcsös: 11.129 Szőlő: 12.519 Gyep: 126.733 Mezőgazdasági terület összesen: 401.267 Erdő: 209.228 Nádas: 1.468 Halastó: 658 Termőterület összesen: 612.621 Művelés alól kivett terület 112.121 Összes terület: 724.742 A megye földterületének 55%-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 83%-a termőterület. A 28%-os erdősültségi arány, amely az országos átlagot meghaladja. A megye területén 3.450 társas vállalkozás, 1.275 egyéni vállalkozó tevékenykedik az agrárszektorban. A tárgyévben érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma 14.800 fő. A családi gazdaságok száma 770, az általuk megművelt terület: 77.473 ha Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a kívánatos 50 50 %-os növénytermesztési és állattenyésztési aránnyal szemben. 1
2/ Szántóföldi növénytermesztés: A megye összes termőterületéből 247.781 ha a szántó művelési ágba tartozik a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, mely jóval az országos szint alatt van. Megyénk a szántóföldi növénytermesztés szempontjából viszonylag kedvezőtlen helyzetben van. A domborzati-, talaj- és éghajlati adottságok a legtöbb növénykultúra esetében rosszabbak, mint az országban általában, de megyén belül is számottevő különbségek vannak. Ezt jól tükrözi, hogy a termőterület 2/3 része eróziótól sújtott dombvidék, hasonló nagyságrendet tesz ki a savanyú kémhatású talajok aránya, 50 ezer hektárt meghaladó a belvizesedésre hajlamos területek részesedése. A földhasználat tagoltságát a birtokszerkezetet az egyéni gazdaságok körében az elaprózódottság jellemzi. Az egyéni gazdálkodók 93%-a 5 ha alatti területen gazdálkodik, de a gazdasági szervezeteknek is mindössze 14,5%-a termel 1 000 hektár feletti területen. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászos és az ipari növények aránya, minimálisra csökkent a szántóföldi zöldségfélék termesztése. A termésátlagok összességében csaknem minden növényféleségnél 10-13%-al alacsonyabbak, mint az országos átlag, mely a termőhelyi adottságokból, valamint a kedvezőtlen időjárásból is adódik. A 2013-es évet megalapozó 2012-es őszi vetésű növények az őszi csapadék jótékony hatásának köszönhetően jól mentek a télbe és jól telelnek az alábbi táblázat szerint: Őszi vetési és talaj előkészítési munkák 2012. év Megnevezés Vetésterület (hektár) Őszi káposztarepce 14.240 Őszi árpa 5.910 Őszi búza 64.155 Rozs 1.480 Triticale 4.814 Őszi vetés összesen 90.599 Őszi mélyszántás 159.802 Főbb termesztett növények terület és betakarítási adatai: 2013. év Betakarított terület Növényfaj Termésátlag (kg/ha) (ha) Betakarított termés (tonna) Őszi árpa 5760 4700 27072 2
Őszi búza 64007 4440 284191 Tavaszi búza 1800 2600 4680 Rozs 1480 3100 4589 Tritiicale 4525 5300 23983 Tavaszi árpa 8987 2500 22467 Zab 6800 2450 16660 Repce 13890 2800 38892 Magborsó 2400 2300 5520 Napraforgó 41700 2810 117177 Szója 2600 2530 6578 Kukorica 43500 6700 291450 Burgonya 390 20000 7800 Őszi vetési és talaj előkészítési munkák 2013. évben Megnevezés Vetésterület (hektár) Őszi káposztarepce 13.500 Őszi árpa 4.650 Őszi búza 63.750 Rozs 1.100 Triticale 5.500 Őszi vetés összesen 88.500 Őszi mélyszántás 88.200 Elemi károk Kárenyhítés tekintetében a 2013. évi bejelentések száma összességében nem érte el a 2012. évi szintet ugyanakkor, szinte valamennyi időjárási-éghajlati tényező okozta hatás sújtotta a megye agráriumát. Így jelentkezett a tavaszi fagykár, ár- és belvíz, a nyári vihar és jég okozta kártétel, illetve a nyárvégi, őszi aszálykár, amely utóbbi a miniszteri közlemény megjelenését követően szintén bekerült 2013. év tekintetében a kárenyhítési körbe. 2013. évben 285 mezőgazdasági gazdálkodótó 516 növénykultúrát érintő kárbejelentés történt. Ebből 306 bejelentés a szántóföldi növényeket érintette, 5.501 ha-on, a gyümölcsösök esetében 149 bejelentés történt, 1.430 ha területről, míg kert, illetve szőlő művelési ág vonatkozásában 55 bejelentést regisztráltunk, 197 ha-ról. 3
A 2013. évi nemzeti kárenyhítésre beérkezett kérelmek elbírálását követően 52 termelő esetében történt kifizetés, mintegy 171,4 Millió Ft összegben. Vis maior igazolására 326 bejelentés történt, amely bejelentéseket az Igazgatóságunk helyszínen szemlézett, majd ezekről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkeresésére szakhatósági állásfoglalást adtunk. 3/ Kertészet: Megyénkben a szőlő (8.100 ha termő) és gyümölcstermesztésnek (7.589 ha termő) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 4,0 %-án található kertészeti kultúra. A területhez képest talán kevésnek tűnik, de a szőlő és gyümölcsültetvények munkaerő szükséglete és fajlagos hozama nagyságrendekkel meghaladja a szántóföldi kultúráét. A tengerszint feletti 150-300 méteres magassági zónában két történelmi borvidéken (Bükki, Tokaji) termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű bort. A Tokaji borvidék, mint kultúrtáj a világörökség része, a világon egyedülálló természetes csemegeborai méltán világhírűek. A jövedelmezőség javítása és a nemzetközi borpiacokon történő fokozottabb megjelenés érdekében a minőségi szőlő és bortermelés előtérbe helyezése indokolt. A 2013. évi szőlőtermés mennyisége és minősége kiváló volt. Jelentős a megyében a gyümölcstermesztés is, főként alma, körte (Cserehát, Bodrogköz), kajszi (Gönc), őszibarack, meggy (Dél-borsodi mezőség) és a cseresznye (Szomolya). Az új ültetvénytelepítések döntően a hátrányos helyzetű települések körzetében (Cserehát, Bodrogköz) valósultak meg, így növekedett a foglalkoztatási lehetőség, és javult a jövedelmi igények kielégítése is. Korszerű fajtastruktúrát képviselő és intenzív termelési technológiájú ültetvények jöttek létre. Az ültetvényekben megtermelt gyümölcsök főképp a megyén kívül kerültek értékesítésre, mivel a megyében nincs számottevő feldolgozó üzem. Jelentősen bővült az elmúlt években a korszerű, szabályozott légterű hűtőházak száma, mely kedvezően befolyásolja az értékesítési lehetőségeket is. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. A termelési kedv elvesztésében közrejátszott a piac és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség beszűkülése (multinacionális kereskedelmi cégek dömping áras termékei). 4
Kertészeti növények: 2013. év Növény fajok Termő terület/ha/ Össztermés /t/ Zöldségfélék csemegekukorica 280 3011 paradicsom 10 207 zöldpaprika 16 224 karfiol 1 2,1 görögdinnye 95 1083 vöröshagyma 20 789 Gyümölcs őszibarack 122 366 alma 2230 71360 kajszibarack 1450 5075 körte 565 3164 Szőlő borszőlő 8200 57510 Az állami támogatással létesült ültetvények üzemben tartási kötelezettségének ellenőrzését a Magyar Államkincstárral közösen, illetve önállóan a Földművelésügyi Igazgatóság 20 pályázó esetében végezte el. A Támogatási okirat elengedhetetlen részét képező mellékletében az állami támogatás feltételeként megkötött jelzálogjog szerződések határideje lejárt, ezért a törléseket már 95 %-ban elvégeztük. 4/ Állattenyésztés: A megye állattenyésztését, évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozta meg. Az itt található több mint 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha-és juhtenyésztés fejlesztéséhez. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítási irány sokat veszített jelentőségéből, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A megyei tejtermelés a 2000.évi 105 millió literes mennyiségről napjainkra 82 millió literre csökkent. A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben csak az extenzív, gyepre alapozott állattartásnak van jövője. A tehén létszám 19.500 db ebből 50 %-a tejhasznú 50 %-a húshasznú állomány. 5
A sertéstenyésztés volumene a 80-as évek közepéig folyamatosan növekedett, majd a bekövetkezett piacvesztés, illetve a kiszámíthatatlan ármozgások következtében az egyéni gazdaságok döntő többsége leállt az árutermeléssel. A tenyésztési és hizlalási kedv csökkenésében a magas takarmányozási költségeken és nyomott felvásárlási árakon túl közrejátszott a belterületi állattartás szigorúbb szabályozása és a vagyonbiztonság nagymérvű romlása. A kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének. A megye egyre több pontján jönnek létre vágópontok, melyek a kistermelők részére is biztosítják a félsertések értékesítését. A jelenlegi összes állatlétszám 78.500 sertés, ebből kocaállomány: 6100 db. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben melyek közül 3 tekinthető megfelelő technikai színvonalúnak. A juh állomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a,. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok leépülése a jellemző, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása és értékesítése a törvényi szabályozás, a helyi piacok terjedése és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan export orientált, az élő-és vágóállatok több mint 90%-a külföldre kerül értékesítésre.. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak, de az állomány növekedését, korszerű fajták beállítását nem eredményezte. Jelenleg 66.000 db juhot tartanak a megyében melyből az anyaállomány: 50.500 db. A baromfi szektor vonatkozásában elsősorban az árutojás termelés tekintetében következett be jelentős fejlődés. Megyénkben található az ország egyik legnagyobb (370 ezer db tojótyúk) árutojás termelő és értékesítő üzeme (Szerencsi Mg. Zrt.), mely technológiai színvonalát tekintve is világszínvonalú. Az értékesítési biztonság megteremtése és növelése érdekében 2009. évben közel félmilliárdos beruházással, technológiai színvonalában, az országban egyedülálló tojásfeldolgozó üzem került átadásra. Jelenleg az Uniós normáknak megfelelő tojótyúk tartási technológia kialakítása megtörtént, ami kisebb létszám csökkenést okozott. A tyúkfélék jelenlegi összlétszáma 1,7 Millió db. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy több mint 350 taggal megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. 6
5/ Vadgazdálkodás: Megyénk vadgazdálkodási adottságai a természeti adottságokhoz hasonlóan változatosak, a vadászható állatfajok széles skálája biztosít vadászati lehetőséget. Gazdálkodási szempontból a jó és gyenge élőhelyek egyaránt jelentős területet képviselnek, amely megmutatkozik a megye vadállományának minőségében is. Gímszarvas: Állománya és terítéke folyamatosan növekszik. Az elmúlt idényben közel kétezer gímszarvast ejtettek el, melyből 641 bika bírálatát végezte el hatóságunk. A terítékre került bikák érmes aránya 20-30 % közötti. A 2013-as évben 8 db aranyérmes minősítésű gímszarvas bikát ejtettek el, ennek alapján elmondható, hogy a megyénkben kiemelkedő eredmények születtek a szarvas gazdálkodásban. Dámszarvas: Alárendelt szerepet játszik a megye vadgazdálkodásában. Kisebb létszámban állandó a jelenléte a Tisza mentén Prügy, Taktakenéz körzetébe, illetve az Északerdő Bükk Üzemi területén lévő dámkertre korlátozódik, mintegy 8-10 bika bírálatát végzi el a vadászati hatóság. Őz: Vadgazdálkodási szempontból egyedszáma és terítéke miatt az egyik legjelentősebb nagyvadfaj a megyében. Az állomány növekedését tükrözik a hasznosítási számok, az elmúlt idényben 2094 db feletti volt az elbírált őzbakok száma. Az őz állományának nagyságában az elmúlt időszakban változás nem történt. Muflon: Megyében a Bükk- és a Zempléni hegységekben található jelentős muflon állomány, ami minőségileg nem a legjobb. Az utóbbi években terítéke kismértékben növekszik, a tavalyi évben 146 db kos bírálatát végeztük el. Terítéknagysága miatt közepes vadgazdálkodási jelentőséggel bír, bár a bérvadászok részéről egyre növekvő kereslet figyelhető meg iránta. Vaddisznó: A hazai vadászok között legnagyobb népszerűségnek örvendő vadfaj mennyiségi és minőségi paramétereinek vonatkozásában, megyénk előkelő helyet foglal el országos viszonylatban. Ezt jelzi a bemutatásra kerülő vadkantrófeák magas érmes aránya is. Említést érdemel az Aggteleki Karszt hegység területén található Északerdő Zrt. Szín Üzemi Vadászterülete. Ezen a vadászterületen került terítékre annak a vadkannak az agyara, mely az Országos ranglista első helyét foglalta el 1995 és 2000 között. A megye vaddisznóállománya emelkedő tendenciát mutat, az elmúlt év terítéke elérte a tízezer feletti elejtett egyedszámot, pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de a vadászatra jogosultak jelzési alapján rekord nagyságú teríték várható. A magas vaddisznólétszámmal jelentősen megnőtt az általa okozott mezőgazdasági vadkár is, amely minden évben jelentős feszültséget eredményez a mező- és erdőgazdálkodók valamint a vadgazdálkodók között. A 2013/2014-es vadgazdálkodási évben elejtett vaddisznók száma 900-1000 darabbal elmaradt az előző évtől. Elejtett egyedek száma 14.639 db. 7
Apróvad: A mezei nyúl és a fácán állományviszonyait elsősorban az időjárás valamint a mezőgazdaságilag művelt területek mennyisége és minősége határozza meg, ezért a becsült állománynagyságuk és terítékük rapszodikusan változik, de hosszútávon csökkenés figyelhető meg. A kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően a megyénkben gazdálkodó vadászterületek szerény eredményeket értek el az apróvad hasznosítása során. Néhány vadászterület az állomány megfogyatkozásának következtében nem tartott apróvad vadászatot. Vadászterületek nyilvántartása: A vadászterületekről és a hozzá kapcsolódó dokumentumokról, adatokról a nyilvántartást folyamatosan vezettük. A bejelentett levelezési, vagy képviselő címváltozásokat mind az iktató, mind a címadat nyilvántartó programunkban bevezettük, a változásokat megküldtük az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak elektronikus formában. Vadászterületek kijelölése: 2013-ben új vadászterület kialakítására, vadászterület határának módosítására nem került sor. Vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele, aktualizálása: A tavalyi évben új vadászatra jogosult nyilvántartásba vételére nem került sor, ez a feladat csak az új vezetőség illetve levelezési címek változásának regisztrálására korlátozódott. Vadgazdálkodási üzemtervek jóváhagyása, módosítása: A vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásával, módosításával kapcsolatban a tavalyi évben nem volt feladata hatóságunknak. Éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyása: A megyében működő 119 vadászatra jogosult határidőben benyújtotta hatóságunkhoz az éves vadgazdálkodási tervét. Az éves terveket vadgazdálkodási körzetenként csoportosítva, az előző évek adatait figyelembe véve egyedileg bírálja el hatóságunk. A tervjóváhagyás folyamán az egyes vadfajokra előirányzott állománykezelési elveket és kvótaszámokat vette figyelembe hatóságunk, melyek nagyvad esetében többnyire állománycsökkentést irányzott elő. Ennek megfelelően csak emelés illetve korosztály hasznosítási arányszámok mellett történtek módosítások. December hónapban hatóságunk 42 vadászterületen az éves gímszarvas hasznosítási tervszámok emeléséről határozott. A megemelt tervek teljesítésének elősegítése érdekében a vadászati hatóság 36 vadászterületen hivatalból engedélyezte a gímszarvas borjú és ünő idényen kívüli vadászatát. Éves vadgazdálkodási tervek módosítása, tervteljesítés ellenőrzése: Az éves tervmódosítási kérelmek jellemzően az év második felében érkeznek hatóságunkhoz. A módosítási kérelmek zöme az apasztási tervszámok emelésére érkezik be Igazgatóságunkhoz. 2013. évben 83 db tervmódosítási kérelem érkezett be hatóságunkhoz. 8
Éves vadgazdálkodási tervek teljesítésének ellenőrzése: Hatóságunk a komplex ellenőrzések keretén belül ellenőrizte vissza az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését. Az ellenőrzés a legnagyobb problémát jelentő vaddisznóra, valamint a gímszarvasra terjedtek ki. Ellenőrzések: A 2013-es évben 15 komplex ellenőrzés végzett hatóságunk. Az ellenőrzés során az egyéni és társas vadászati naplók tételes átvizsgálására kerül sor. Ellenőrizte hatóságunk az azonosító jel felhasználás és a jelentés pontosságát, továbbá a naplók zsákmányrovatainak és a vadgazdálkodási jelentés összhangját. Vizsgáltuk az elejtett trófeás vadak számának és a bírálatra bemutatott trófeák darabszámának egyezését. Komplex ellenőrzések kiterjedtek a hivatásos vadász szolgálatifelszerelésének és ruhájának a meglétére, a szolgálati napló vezetési kötelezettség teljesítésére, továbbá jogosult részéről a balesetvédelmi oktatás megtartására, naplózására. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságok esetén figyelmeztetést alkalmaz, súlyosabb esetekben, a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási bírság kiszabását kezdeményezi Igazgatóságunk. A társas vadászatok ellenőrzése októbertől február végéig tartó idényfeladata hatóságunknak. A hét közben tartott társas vadászatok közül 18 ellenőrzésére került sor. A Szalonka monitoring Programmal kapcsolatosan több mint 30 vadászatra jogosult ellenőrzését végezte el Igazgatóságunk Élőhely-fejlesztési pályázatokkal kapcsolatos feladatok: Forráshiány miatt ebben az évben a pályázati kiírás felfüggesztése továbbra is érvényben maradt. A felfüggesztő döntésig pályázatot nem nyújtottak be Igazgatóságunkhoz. Megyei Állami Vadászvizsga Bizottságban történő részvétel: Igazgatóságunk 1 fővel vesz részt a vizsgabizottság munkájában. A 2013. évben megszervezett vizsganapokon minden alkalommal jelen volt Igazgatóságunk képviselője. Vadkárbecslő szakértő névsor felülvizsgálata, aktualizálása: Sajnálatos módon a vadkárbecslő szakértők névsorában szereplők száma nagyobb ütemben csökken, mint ahányan a névsorba történő felvételüket kérik. 2013-ben új személy felvétele nem történt meg. Hivatásos vadászok nyilvántartásba vétele: A vadászatra jogosultak alkalmazásában lévő hivatásos vadászokról a vadászati hatóság folyamatos nyilvántartást vezet. Ez tartalmazza a vadászati törvény által előírt adatokat, amelyek változását folyamatosan vezeti a hatóság. A jogosultak területének megfelelő létszámú hivatásos vadász létszám változását folyamatosan követjük és az esetleges eltérés esetén a jogosultat felszólítjuk a létszám pótlására. Az elmúlt évben 13 új hivatásos vadász került felvételre a hivatásos vadásznyilvántartásba. A hivatásos vadászok szolgálati jelvényét és igazolványát a 2013-as évben már a Rendőrség adja ki. 9
Hivatásos vadászok ellenőrzése: A hivatásos vadászok célellenőrzés keretében illetve a vadászatra jogosult komplex ellenőrzésének keretein belül vannak ellenőrizve. Az ellenőrzés kiterjed a naplójuk ellenőrzésén keresztül, a ruházatuk és felszerelésük törvény által előírt kihordási idejének ellenőrzéséig. Az esetleges eltéréseket határidő megadásával pótoltatjuk, illetve a napló vezetésének a hiányosságaira először felhívjuk a figyelmet, súlyos esetben a hivatásos vadászként működésüket szüneteltetjük. Vadvédelmi és vadgazdálkodási bírságok kiszabása: Hatóságunk 2013. évben 19 személlyel szemben folytatott eljárást vadvédelmi bírság kiszabása ügyében. 13 személlyel szemben került sor vadvédelmi bírság kiszabására. 4 vadásszal szemben megszüntetésre került az eljárás. Két esetben az eljárást felfüggesztette a vadászati hatóság. Igazgatóságunk az ellenőrzések eredményeként 22 esetben szabott ki vadvédelmi bírságot a vadászatra jogosultakkal szemben 3.225.000-Ft. összegben. Trófeabírálat: A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Hivatal Vadászati és Halászati Osztálya a trófeabírálatok határidőben és fennakadásmentesen történő elvégzésének érdekében, minden hónap első hétfőjére és keddjére határozta meg a trófeabírálati napokat. A trófeabírálati napokon előforduló hosszú várakozási időket elkerülendő, előzetes telefonos egyeztetés esetén, hatóságunk az év bármely munkanapján elvégezte a bemutatott trófeák bírálatát. A vadászati hatóság, trófeák trófeabírálatra alkalmas állapotának megállapítását követően 2013. évben 3253 db trófea bírálatát végezte el. Vadkísérő jegyek és azonosítók kiadása, nyilvántartása: Hatóságunk az előző évi tapasztalatok alapján, a 2013/2014. vadgazdálkodási évre 28.000 db vadazonosító jegyet igényelt, amire még így 2000 db pótigénylést adtunk le. December végéig 26.500 db vadazonosító jelet adott ki a vadászatra jogosultak részére. Vadászati engedélyek kiadása: 2013. évben 604 db havi és 21 db éves vadászati engedélyt adott ki a B.-A- Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága. A megyénkben vadászati engedélyt váltó külföldi vadászok nemzetiségét tekintve, a német és osztrák vadászok állnak az első két helyen, a harmadik helyen a szlovák, negyedik helyen pedig a román állampolgárok állnak. A kiadott vadászati engedélyek száma több mint 30 százalékkal emelkedett. 10
6/ Halgazdálkodás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország vizekben egyik leggazdagabb megyéje. Közel 7.000 ha vízfelület található itt, amelyből 6.457 ha halászati vízterület. A megyei halászati hatóság 232 halászati vízterületet tart nyilván, de ezek száma évente 3-5 új halászati vízterülettel gazdagodik. A vízterületek összetétele igen változatos. A folyóvizek közül a hegyvidéki kristálytiszta pisztráng szinttájba tartozó patakoktól, a kisebb márna szinttájba tartozó folyókon át (Bódva) a nagyobb márna, illetve dévér szinttájba tartozó folyókig (Hernád, Sajó, Tisza), valamint a mesterséges csatornákig (Bársonyos, Zsaró stb.) minden előfordul. Az állóvizekre is ez a sokszínűség a jellemző. Több hegy és domb, valamint síkvidéki kisebbnagyobb tározó, mint a Hámori-tó, Lázbéri-, Rakacai-, Monoki-, Varbói-, Geleji tározó stb., a néhány négyzetméterestől a sok száz hektár területű, és még ma is növekvő sóderbánya tó, néhány mesterségesen épített tógazdaság, és a folyók mentén található lefűződött holtágak, valamint egy-két kisebb láp adja az állóvizek sokszínűséget. A megyében 658 ha halastó felület található, amelyből jelenleg 278 ha üzemel, 6 haltermeléssel foglalkozó egység gazdálkodik, közülük a legjelentősebb a Geleji Dél-Borsodi Agrár Kft. Termelését a pontyos gazdálkodás jellemzi, a tavakon elért hozamuk az országos átlagnak megfelelő. Egy intenzív pisztráng telep is található Garadnán, termelése az adottságokhoz képest kimagasló 25-35 t/ha. Ma már csak itt tenyésztik az őshonos sebes pisztrángot, mellette a szivárványos pisztráng három törzsét és pataki szajblingot. A megyében kb. 25 ezer horgász, 400 szabadidős (kisszerszámos) halász van, és 30 hivatásos halász dolgozik. Sajnos a romló anyagi helyzet miatt sok a jogosulatlan horgász, halász, akik nem vásárolják meg az állami halász, horgász és területi jegyeket. Ezért fontos a halászati őrzés. A megyében összesen 420 halőr végez ellenőrzést. A halászati hatóság által kezdeményezett, 2013. évben a rendszeres ellenőrzések következtében kb. 25%-kal visszaesett a halvédelmi bírságok száma. A halászati hatóság 2013. évben eddig 368 személynek, közel 18 millió forint összegben szabott ki halvédelmi bírságot. 11