A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4.

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4.

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. Debrecen, 2009

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. Szerkesztőbizottság: Bene János, Krankovics Ilona, Mónus Imre, Pozsonyi József, Szabadi István Korrektor: Veress Zsófia HU ISSN 1788 2001 E számunk megjelentetését Stephen Beszedits (Toronto) és Szirmay Gábor támogatása tette lehetővé Közleményszámaink a http://www.tortenesz.extra.hu/kiadvany/kozlemenyek2.pdf http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=29945 honlapokon az interneten is olvashatók. Kiadja: A Tiszántúli Történész Társaság 4026 Debrecen, Déri tér 1. Levelezési cím: 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 1. Tel.: 52/ 580 640 E-mail: semsey@enternet.hu Felelős kiadó: Pozsonyi József Nyomdai előkészítés: Dallos Csaba Nyomta a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József

Tanulmányok Bodnár Mónika Serényi kultusz és ennek tárgyi emlékei Putnokon Az előzmények: Putnok és a Serényiek Putnok, ez az egykor Gömör megye déli részén, napjainkban Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határán fekvő település egy része az Orlayak révén került a Serényi család tulajdonába, akik bírták azt egészen a második világháború végéig. Gróf kisserényi Serényi András (1630 körül 1688 89 fordulóján) első felesége, báró galántai Esterházy Mária Magdolna (1633 1672) halálát követően vette feleségül báró karvai Orlay Borbálát, Putnok és Dédes úrasszonyát. A házasságkötésre 1672 1674 közötti időszakban került sor. 1 Borbála szülei karvai Orlay András és Révay Anna-Mária, testvére a kuruc vezérré lett báró karvai Orlay Miklós volt. 2 Miután testvére átállt a kurucok oldalára, gömöri és borsodi birtokaitól a kincstár hűtlenség címén megfosztotta. Apja, Orlay András, valamint az erősen aulikus érzelmű sógora, Serényi András Bécsben is és Pozsonyban is minden követ megmozgattak, hogy a birtokokat kiragadják a fiscus kezéből és megmentsék a család számára, ami ugyan nagy nehézségek árán, de végül sikerült. 3 Az új kuruc vezér, Thököly sikeres felsőmagyarországi hadjáratai következtében 1678-1685 között Orlay Miklós ismét szabadon bírhatta Putnokot és tartozékait, ám Thököly bukása után a birtok újra a szepesi kamarára szállott, s kezdődött előlről annak visszaszerzéséért folytatott küzdelem, amit Serényi András és (mivel az öreg Orlay András már elhunyt) Orlay Borbála folytattak. 4 1687. augusztus 30-án sikerült a javak egy részét visszaszerezni, majd nem sokkal később a fennmaradó részt is sikerült Borbálának magához váltani. 5 A putnoki birtokot fiuk, Farkas András (1685 1743) örökölte, majd az ő leszármazottai bírták. 1854 táján az egyik leszármazott, László (1815 1893) itt telepedett le. 6 1 1672-ben hunyt el András első felesége, tehát nem lehetett ezt megelőzően. Viszont 1674-ben végrendelkezett Borbála anyja, Révay Mária, s a végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy lánya akkor már férjnél volt. Vö.: THALY Kálmán 1898. 77. 2 THALY Kálmán 1898. 12 15. 3 THALY Kálmán 1898. 16. 4 THALY Kálmán 1898. 17. 5 THALY Kálmán 1898. 17; 90. 6 A kisserényi gróf Serényi család történetére lásd BODNÁR Mónika 2008; BODNÁR Mónika 2009. 5

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. A kultusz kialakulása Az egykori Serényi birtokokon élő emberek zöme jó szívvel emlékezik a család egyes tagjaira. Igaz, volt idő, amikor nem volt ildomos emlegetni a grófi család érdemeit. Az 1980-as évek második felétől azonban már szabadabb szellem kezdett uralkodni. Így jelenhetett meg az az újságcikk, melyben Bélát (1866 1919) Putnok Széchenyijének nevezte az újságíró. 7 A cikk a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban alaposan felkavarta az érzelmeket, nagy visszhangot váltott ki Putnokon. De ne szaladjunk ennyire előre az időben. A Serényi kultusz egyik első megnyilvánulásának Málé település új nevét tekinthetjük. Málé a Serényiek putnoki uradalmának részét képezte. Mivel ez a név sok csúfolódásra, tréfálkozásra adott okot, ezért a hagyomány szerint az 1914-es háborúból visszatért katonák szorgalmazták annak megváltoztatását. 8 Így lett 1928-ban a falu neve Serényimál, amiből aztán egy évvel később, 1929-ben Serényifalva lett. Az 1950-es években aztán ismét egyre kellemetlenebbül hangzott a falu neve, az az időszak nem kedvezett a grófi család nevéből képzett új megnevezésnek. Ezért lakói ismét megváltoztatták, egyetlen betű elhagyásával módosították a település nevét. Így lett az egykori Máléból 1957-ben Serényfalva, azóta is ez a település hivatalos neve. 9 Putnokon a Serényi család legtöbbet emlegetett két tagja a putnoki ágat megalapító László és a magyarországi politikai életben vezető szerepet játszó fia, Béla. Mindkettőjük nevét közterületek viselték már nem sokkal haláluk után. Tíz évvel Béla halála után, 1929. június 29-én szobrot emeltek tiszteletére, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotását, amit Putnok főterén, a kastély előtt elterülő Serényi László téren állítottak fel. Amint az egy korabeli naplóban olvasható: Már reggel 9 órakor hatalmas tömeg áll a Serényi László téren. 10 órakor már a leventék, tűzoltók, polgári és elemi iskolás kis magyarruhás lányok, polgári és elemi iskolai cserkészcsapatok állnak. Végre megérkezik József Ferenc főherceg, Herman Miksa kereskedelemügyi miniszter, Soldos Béla fő- és Bónis Aladár alispán urak. József Ferenc főherceg szép habsburgos beszédet mond. Tetszik. Gyönyörű koszorúk, gyönyörű érzelmek. Díszmagyarruhás urak. Impozáns kép. Lephotographálom. Az ünnepség du. ½ 2 óráig tart. 10 Ám húsz évvel később, 1949-ben a még ma is élő idősebb korosztály emlékezete szerint traktorral húzva ledöntötték a hatalmas bronzszobrot. 11 Hogy aztán mi lett a sorsa, máig homály fedi. A fentebb említett újságcikk megjelenése után nagyszabású szoborkeresési akciók indultak az 1949-ben 7 FÓNAGY István 1988. 8 BODNÁR Mónika 1985. 42 43. 9 Helységnévtár 730. 10 BODNÁR Mónika 2001 (2002). 211 212. Az idézett részlet Andók István putnoki tanító naplójából való. 11 Cserhalmi Margit (sz. 1921) adatközlése. Emlékezete szerint ez 1949. december 3-án történt, ugyanis aznap volt a barátnője esküvője, s várva az esküvői menetre szemtanúja volt az eseménynek. 6

Tanulmányok ledöntött szobor után. 12 Egyesek tudni vélték, hogy a városháza pincéjébe lett befalazva, mások szerint fémhulladékként a MÉH-be került. Mivel ezek a kutatások minden esetben eredménytelenül végződtek, a város vezetése új szobor felállítása mellett döntött. Az ünnepélyes eseményre 2000. május 20-án került sor. Az új szobor alkotója Kiss László putnoki származású, Budapesten élő szobrászművész volt, aki a korábbihoz hasonló, egészalakos, álló bronzszobrot mintázott, jobb kezében kalappal, bal kezében felöltőjével. A szoboravató ünnepség megnyitó közönsége is hasonló pompával készült a nagy eseményre, mint hetvenegy évvel korábban. Az ünnepségen részt vett az akkori földművelési miniszter, Torgyán József, a város vezetői, a városban működő intézmények vezetői és dolgozói, hatalmas diáksereg, gyakorlatilag egész Putnok. A családot az akkor Ózdon élő János Pál ( *1939) és a már Amerikai Egyesült Államokból származó, de akkoriban néhány évig Magyarországon tartózkodó Péter (*1970) képviselte. 13 De nemcsak szoboravatásra került sor az utóbbi években Putnokon. Közintézmények vették fel a család jeles, Putnokért sokat tevékenykedő tagjainak a nevét. 1991-ben a 2. sz. Napközi Otthonos Óvoda Orlay Borbáláról, András feleségérő lett elnevezve, 14 s ugyanebben az évben az 1. sz. Általános Iskola László, 15 a középiskola pedig a Béla nevét vette fel, illetve vissza. A szakközépiskola bejáratánál a névadó tiszteletére elhelyezett emléktáblán lévő portrédombormű Kiss Sunyi István szobrász alkotása. 16 Ugyancsak visszakapta nevét Putnok főtere, a Serényi László tér, valamint a tértől északi irányba vezető utca, a Serényi Béla utca. A Serényiekhez köthető építmények Putnokon A legjelentősebb ilyen jellegű építmény a kastély, melyet a vár romjaiból 1834-ben Alajos (1812 1893) épített, s melyet 1860-ban öccse, László átalakíttatott. 17 A klasszicista stílusú kastély 1944 végéig szolgált a család otthonául. Ezután államosították, s ezt követően kultúrház, gyermeküdülő, görög menekülttábor, hadirokkant otthon, majd fogyatékosok otthona lett. A szociális foglalkoztató intézet 1991-ig működött benne. 18 Ezt követően évekig üresen állt, míg aztán a helyi önkormányzat 2000-ben értékesítet- 12 Lásd Fónagy István keresésre buzdító fentebb jelzett újságcikkét; Bodnár Mónika felhívását a Múzeumi Hírlevél 1989. februári számában, valamint a Gömöri Múzeum irattárának 14, 16, 20, 21, 42, 47/1998, 13, 31/1989 számú tételeit. Tudomásunk van arról, hogy 1990-1996 között a város akkori polgármesterei is lépéseket tettek a szobor hollétének felkutatása érdekében. 13 BODNÁR Mónika 2001 (2002). 212 213. 14 BODNÁR Mónika 2001 (2002). 312. (Bár azóta a városban működő két óvodát összevonták, a nevet a másik, a Soldos Emília Óvoda vihette tovább. Eleinte tagóvodaként megőrizte az Orlay Borbála nevet, de ma már hivatalosan nem használják, csupán az óvodaépület bejárati folyosóján elhelyezett emléktábla emlékeztet rá.) 15 BODNÁR Mónika 2001 (2002). 323. 16 FITZ Péter főszerk. 2000. 402. 17 BOROVSZKY Samu szerk. 1903. 82. 18 BODNÁR Mónika-BOLDOGH Sándor 1997. 11. 7

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. te. Azóta időről időre híradások jelennek meg a felújítási tervekről a helyi sajtóban, de a felújítás egyre késik, a kastély továbbra is várja sorsa jobbra fordulását. A kastélykertet övező kőkerítésben, egy barokk építményben elhelyezve, a templomkert mellett látható egy Nepomuki Szent János szobor. Ennek a szobornak a keletkezését a szakirodalom a 18. századra datálja. 19 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek viszont nem erősítik meg a 18. századi eredetet, ugyanis először csak az 1857. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvashatunk a szoborról, mégpedig a következő feljegyzést: Putnok mezővárosban van egy kőszobra Nepomuki Szent Jánosnak a templom mellett Serényi gróf kerítésébe beépítve, amelyet a grófi család állíttatott. A szoborhoz a Nepomuki Szent János oktáváján belüli héten reggel 6 órakor litániát tartanak, de nincs alapítványa. 20 Nepomuki Szent János a gyónási titok őrzője, a hidak, utak (utazók) védőszentje. A csehországi Pomuk településen született 1350-ben. A hagyomány szerint ő volt a királyné gyóntatója, és Václav cseh király (uralkodott 1378 1419 között) 1393. március 20-áról 21-re virradó éjszaka megkínozta, majd a Vltava (Moldva) folyóba vetette, mert nem volt hajlandó megsérteni a gyónási titkot, elárulni, hogy a királyné mit gyónt. Testét később a folyóvíz partra vetette, s a Hradzsinban levő Szent Vid székesegyházban temették el. 1721-ben boldoggá, 1729-ben szentté avatták. 21 Tisztelete általános, kultusza elterjedt a magyar nyelvterületen is, szobra utak kereszteződésében, folyók partján megtalálható térségünk több településén. A putnoki Nepomuki Szent János szobornál tartott litániák már az emlékezetben sem élnek, azokat minden bizonnyal csak László életében gyakorolták. Ő volt Putnok, Dédes, Sajószöged ura, s mint fentebb már említettük, a putnoki kastély felújítása is az ő nevéhez fűződik. Minden bizonnyal az ő nevéhez kötődik a szobor felállítása is. Ennek időpontja valószínűleg édesapja halálának időpontjához, vagy Putnokon való megtelepedésének idejéhez (a két esemény időpontja majdhogynem egybeesik, bizonyára szorosan összefügg) köthető. Édesapja egyébként e szentnek a nevét viselte. 22 Nagy tiszteletnek örvendett ez a szent a grófi családban, erre enged következtetni a szoborállítás mellett az a tény is, hogy nem László apja volt az egyetlen a családban, aki ezt a 19 FEHÉR József 1989. 191. 20 Canonica Visitatio 1857. Rozsnyói Püspöki Levéltár. A latin szöveg fordításáért Gyulai Éva PhD-nek mondok köszönetet. 21 ZALA Mária szerk. 1994. 176; WHITE, Kristin. E. 1993. 116 117. 22 Kis-serényi gróf Serényi Nepomuki János 1776-ban, Pozsonyban született, elhunyt 1854-ben Brünnben. Felesége vásárosnaményi báró Eötvös Alojzia (1791 1862) volt, akivel 1811-ben kötött házasságot. 8

Tanulmányok nevet viselte, nagybátyjai között is akadt ilyen nevű, 23 valamint fia 24 és unokája is ezt a nevet kapta. 25 Napjainkban a szobrot az egyház tartja rendben. Az egyháztagok szükség esetén megjavítgatják, újrameszelik, erre legutóbb 2008 őszén került sor. Szintén László nevéhez kötődik a temetődombon található családi kriptakápolna építése. László 1855-ben vette feleségül littici gróf Bubna Ludmillát, aki 1866-ban, hatodik gyermekének szülését követően hunyt el. 26 Mint a helyi anyakönyvben olvasható, testét illatos virágok között őrizték a kastély egyik szobájában, míg elkészült a családi kriptakápolna, ami a helyi hagyomány szerint Ybl Miklós tervei alapján épült. A grófné temetésére és a kriptakápolna felszentelésére 1867. június 18-án került sor. A felszentelést Petyerecz András, akkor már rappi, azt megelőzően putnoki plébános végezte. 27 Ehhez 1867. június 11-én kelt levelében a rozsnyói püspök adott engedélyt, s ezen kívül egy hordozható oltárt ajánlott fel és küldetett a kápolna részére. 28 A misézéshez berendezett díszes kápolnát a feltámadott Jézus tiszteletére szentelték fel, s az erre létrehozott 50 Ft-os örökös alapítvány letétele által a gyászoló férj úgy intézkedett, hogy az elhalálozás évfordulóján, tehát minden év június 18-án a boldogult lelkéért csendes szentmise mutattassék be. 29 Hogy ez a gyakorlat mikor szűnt meg, nem tudjuk, de a ma élők emlékezete már nem őrzi, tehát a két háború közötti időszakban már biztosan nem gyakorolták. Arra viszont emlékeznek, hogy Mindenszentek napjának délutánján, 3 órakor ebben a kápolnában mutatta be a pap a halottakért a misét és a litánia is ott volt. Ez a szokás a ma élők emlékezete szerint már az 1920-as években is gyakorlat volt, s az 1950-es évekig folyt, az 1950-es évek táján tiltották be. A kommunista érában a kápolna teljesen tönkrement, ablakait, ajtaját betörték, az alatta levő kriptát sokszor feldúlták, kifosztották. A kriptakápolnát a rendszerváltást követően, az 1990-es években hozatta rendbe a város, legalábbis kívülről. Azóta ismét régi pompájában és méltóságában magasodik a putnoki temető fölé, őrzi a halottak nyugalmát. Bejáratához az utóbbi években az 1893. évi képviselőtestületi határozat szellemének megfelelően Halottak napján koszorút helyez a város, és számos lakója gyújt egy szál gyertyát, vagy helyez egy mécsest a koszorú mellé. 23 László apjának a testvére, Kis-serényi gróf Serényi I. Nepomuki János (1760 1830) a teológiai tudományok doktora, az olmützi katedrális kanonoka, a Széplaki Szűzanyáról elnevezett apátság vezetője volt. 24 Kis-serényi gróf Serényi III. Nepomuki János a magyar főrendiház örökös tagja, Bukovec és Vácduka ura, 1859. július 17-én született Putnokon, elhunyt 1930-ban Budapesten. Feleségével, gróf cserneki és tarkeői Dessewffy Irmával 1883-ban kötött házasságot. 25 Kis-serényi gróf Serényi IV. Nepomuki János 1899-ben a délvidéki Bukovecen született, elhunyt 1978-ban Ózdon. Felesége ungarschitzi, frattingi és pullitzi gróf Berchtoldt Mária (1908 1984) volt, akivel 1926-ben kötött házasságot. 26 Pesten 1866. június 16-án született Béla, a későbbi miniszter, édesanyja 1866. június 18-án hunyt el. 27 BODNÁR Mónika 2001. 205 206. 28 Parókiális iratok, No. 770/1867. Putnoki Plébániahivatal Irattára. A latin szöveg fordításáért Gyulai Éva PhD-nek mondok köszönetet. 29 Protokollum Putnoki Plébániahivatal Irattára 9

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. A Serényiekhez köthető tárgyi emlékek a Gömöri Múzeumban és a templomban A Gömöri Múzeum gyűjteményében számos relikvia található, melyek szintén a Serényi kultusz részeként értékelhetők. Ezek között van több portré, melyek a Serényi család egyes tagjait ábrázolják. Ezek mindegyike kalandos úton került az intézmény gyűjteményébe. Az első, egy ovális formájú vászonra festett olaj mellkép 1991. október 3-án került elő egy csőtörés miatt végzett földmunkálatok során a Putnok, Felszabadulás (ma Mátyás király) tér 12. számú tömbház előtt. A második kép 1993-ban a putnoki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jóvoltából került a Gömöri Múzeumba. A szövetkezet elnöke hagyományápoló és művészetpártoló egyén hírében állott, nem véletlenül. Több alkalommal támogatta a Gömöri Múzeumot, s feltett szándéka volt, hogy a Gömöri Múzeummal közösen létrehoz egy képtárat. Elgondolását a termelőszövetkezet rövid időn belül bekövetkezett felszámolása hiúsította meg. A további öt Serényi portré könyvjóváírással került a Herman Ottó Múzeumból a Gömöri Múzeum gyűjteményébe. 1999 januárjában a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze raktártakarítás során bukkant a szóban forgó, leltárban nem szereplő festményekre. Az öt darab keret nélküli vászonfestmény összetekerve bújt meg a raktár egyik zugában. Múzeumba való kerüléséről semmiféle dokumentáció nem maradt fenn. Minden bizonnyal a második világháborút követő zűrzavaros időszakban menekítette oda valaki. Az egyik festmény az új magyar ágat, a putnoki ágat alapító László apját, Nepomuki János (1776 1854) császári és királyi kamarást ábrázolja. 30 A további négy képen a család morva ágának tagjai láthatók. Az egyiken Antal Amand (1677 1738), Nepomuk János dédapja, 31 a másikon Ferenc Gábor (? 1677 vagy 1685), az előző apja látható. 32 A fennmaradó két portré ugyanazt a személyt, az előbb említett Ferenc Gábor testvérét, János Károlyt (? 1691), a milotici ág alapítóját ábrázolja. 33 2005 nyarán meglátogatta az intézményt a még Magyarországon élő egyik Serényi leszármazott, báró Fiáth Géza özvegye, Marianna (*1920), aki a látogatást követően felajánlotta, hogy édesanyja, gróf Serényi Lászlóné született báró Luzénszky Mária Henrietta (1903 1969) portréját, melyet mindazidáig sióagárdi otthonának falán őrzött, a Gömöri Múzeumnak ajándékozza. Így eggyel ismét bővült a Serényi portrék száma. 34 30 Felirata: Joan. Nep. Comes Serényi de kis Serény, Camerarius 1776 1854. Mérete 74 x 83 cm. 31 Felirata: Anton Amatus Gróf Serényi, Herr auf Lomnitz u. Littitz, k.k. Kam. U. Geh. Rath., E. R. d. souv. Maltheus Ord., Generalfeldwachmeister, +20/9 1798. Mérete: 66 x 87 cm. 32 Felirata: Franz Gabriel Graf Serényi von Kis Serény, k. k. Kammerer, geh. Rath, kgl. Kreishauptmannd. Brünner Kreises, gest. 12/9 1677. Mérete: 94 x 124 cm. 33 A kissebb méretű kép felirata: S.J.R. Comes Joannes Carolus Serényi, caes. et Fieg. Camerarius, Int. Consiliarius, Feldmareschalus, natus 1621 +5/1 1691. Mérete: 75 x 98 cm. A nagyobb méretű kép felirata: Joh. Karl....bleöm Reichs Graf Serényi von Kis Serény, k.k. Kamuierer, geh Ratt Hofkriegsrath, Generalfeldmarschall gest. 5/1 1691. Mérete: 94 x 124 cm. 34 A festmény azóta tisztításra, kerete restaurálásra került. 10

Tanulmányok A fentiek kiegészítéseképpen ide kívánkozik, hogy a Miskolcról könyvjóváírással a Gömöri Múzeumba került képek töredezett, rendkívül rossz állapotban kerültek átvételre 1999. február 4-én, mint erről a képleírásokat is magába foglaló megállapodás is tanúskodik. 35 Az öt festmény restaurálási költségeit a Bostonban élő Péter (*(1931) finanszírozta, aki történetesen művészettörténész. Ugyancsak Péternek, valamint a Magyarországon élő János Pálnak (*1939) köszönhető a Serényi család történetére vonatkozó sok-sok dokumentum másolat, melyek a Gömöri Múzeum Adattárába vannak beleltározva. A fentebbi Serényi portrék közül néhányat Max Kurth (Miksa) festőművész festett, akiről tudjuk, hogy portrék és zsánerképek mellett templomi falfestményeket is készített, melyeken több esetben korának személyiségeit is megörökítette. A putnoki római katolikus templom oltárképét és az oratóriumi freskót is Max Kurth készítette. E két festménnyel tulajdonképpen ki is egészülhet a putnoki Serényi képtár, hiszen az oltárképről László (1815 1893), az oratóriumi freskóról pedig Béla (1866 1919) és felesége, Pálma grófné (1876 1914) tekint ránk. A székek, melyeken egykor a Serényi család tagjai az oratóriumban helyet foglaltak, ma is megtalálhatók a templomban. A Serényi portrék egy része minden bizonnyal másolat, a milotici és a luhacsovici kastélyban található családi portrékról készülhetett. A családi hagyomány szerint Béla számos családi portrémásolatot készíttetett budapesti otthonának díszítésére. 36 1919- ben bekövetkezett halála után ezek egy része testvére, Nep. János (1859 1930) vácdukai kastélyába, egy részük valószínűleg a putnoki kastélyba került. A második világháború utáni zavaros időkben a kastély berendezését (vagy annak egy részét) állítólag a szomszédos parókiára menekítették. Putnokiak tudni vélik, hogy a parókia padlásán bekeretezett, nagyméretű vászonra festett portrék is voltak, melyekből az ugyancsak zavaros ötvenes években a miskolci Herman Ottó Múzeumba menekítettek néhányat. 37 Talán ezek egy részét őrzi ma a Gömöri Múzeum. A putnoki római katolikus templom falán, a sekrestye melletti, mára már befalazott, az oratóriumba vezető oldalbejárat felett volt egy Serényi címer, melyet rossz állapotára való tekintettel már évekkel korábban eltávolítottak onnan. A kőcímert hosszú éveken keresztül jobb híján a sekrestye melletti, oratóriumba felvezető lépcsőfordulóban tárolták. 2005-ben bekerült a Gömöri Múzeum gyűjteményébe, s még ugyanabban az évben pályázati támogatással konzerválásra került és hiteles másolat is készült róla. 38 Őrzi és továbbörökíti a Serényiek emlékét a Gömöri Múzeum is, ahol 2005-ben a Serényieket bemutató új állandó kiállítás nyílott Putnok és a Serényiek címmel. 39 A kiállítás egyik büszkesége az a szalongarnitúra, melyet Lajtai Jánosné Fejes Klára ado- 35 A Megállapodás a miskolci Herman Ottó Múzeumban 68/99.02.12, a putnoki Gömöri Múzeumban 18/1999 iktatási számon található meg az irattárban. 36 Dr. Serényi Péter (Boston) szíves közlése. 37 Egerszeginé dr. Hurták Erzsébet szíves közlése. 38 A konzerválási munkálatok és a másolat készítését Kovács István kőszobrász végezte, a munkát támogatta a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra), közreműködő szervezet a Gömöri Népfőiskolai Egyesület volt. 39 A kiállítás katalógusa ugyanilyen címmel jelent meg, lásd BODNÁR Mónika 2005. 11

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. mányozott a Gömöri Múzeumnak, s amely a Fejes család emlékezete szerint eredetileg a Serényiek tulajdona volt, 40 akárcsak az az ezüstözött bécsi porcelán teáskészlet, mely szintén a kiállítás részét képezi. Hivatkozott irodalom Bodnár Mónika 1985 Egy gömöri szlovák telepítésű falu asszimilációja. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Kiegészítő kötet. A miskolci HOM néprajzi kiadványai XVI. Szerk.: Szabadfalvi József-Viga Gyula. Miskolc, 41 51. 2001 (2002) Putnok és a Serényiek. In: Putnok monográfiája. Szerk.: Bodnár Mónika. Putnok, 192 214. 2005 Putnok és a Serényi család. A Gömöri Múzeum kiállítási kalauza. Múzeumi Könyvtár 12. A Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványa. Putnok, 124 p. 2006 A Fejes család Putnokon. Adatok Putnok 20. századi társadalmához. In: A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei I. Debrecen, 167 172. 2008 A gróf Serényi család magyar ága történetének rövid áttekintése. In: A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 3. Debrecen, 131 156. 2009 A gróf Serényi család története és hatása a gömöri népéletre. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola. Debrecen, 240 p. Bodnár Mónika-Boldogh Sándor 1997 Társadalom természet. A Gömöri Múzeum állandó kiállításának katalógusa. Múzeumi Könyvtár 3. Putnok Borovszky Samu szerk. 1903 Gömör-Kishont vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest Fehér József 1989 Megyénk Nepomuki Szent János szobrai. In: Szabadfalvi József Viga Gyula szerk. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. Miskolc, 190 201. Fitz Péter főszerk. 2000 Kortárs magyar művészeti lexikon 2. köt. H Ö. Enciklopédia Kiadó, Budapest Fónagy István 1988 Putnok Széchenyije. In: Észak-Magyarország. Politikai napilap. XLIV. évf. 145. szám (1988. június 18.) 9. Helységnévtár 1967 Magyarország helységnévtára 1967. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1967 Thaly Kálmán 1898 A báró Orlay és gróf Serényi család. Különnyomat a Századok és Történelmi Tárból. Az Atheneum Irod. És Nyomdai R. T. Könyvnyomdája, Budapest White, Kristin E. 1993 Szentek kislexikona. Mecenas Kiadó Zala Mária szerk. 1994 Szentek lexikona. Dunakönyv Kiadó 40 Erről részletesebben lásd BODNÁR Mónika 2006. 12

Tanulmányok János Károly (1621 1691) (Fotó: Kulcsár Géza) Gróf Serényi Lászlóné báró Luzénszky Mária Henrietta (1903-1969) (Fotó: Bodnár Mónika) 13

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. Nepomuki Szent János szobor (Fotó: Bodnár Mónika) A névadó emléktáblája a szakközépiskola épületén (Fotó: Bodnár Mónika) 14

Tanulmányok Vatai Gábor Élet a végeken (A végvári katonaság XVII. századi életviszonyainak és jogállásának vizsgálata) A XVI XVII. századi magyarországi katonatársadalom kutatása során, a történettudomány a legújabb időkig nem fordított kellő figyelmet a vitézlő rend jogainak, kötelezettségeinek és életkörülményeinek vizsgálatára. Ezek tárgyalása és a források 1 alapján történő feltárása azért is elengedhetetlenül fontos, mert így képet kaphatunk a végek és a velük érintkezők életéről, bepillantást nyerhetünk mindennapjaikba. Munkámban azt mutatom be, hogy a XVII. század második felében miként zajlott a végek hadainak élete, milyen volt a katonai szolgálat ebben az időszakban, illetve, hogy miben állt a végváriak gyakran elegetett régi szabadsága. Mindezt a korabeli katonatársadalom jogi helyzetének összefoglaló vizsgálatán keresztül szemléltetem. 2 A századok során kiharcolt privilégiumokat a szolgálat nehézségei ellenére is a katonáskodás előnyeiként lehet felfogni. A vitézlő rend (nemzetiségi, társadalmi, jogi, stb.) sokszínűsége következtében ezek az előjogok koránt sem voltak általánosnak tekinthetők, nem vonatkoztak általánosan a véghadak egészére. E differenciák érzékeltetése végett a továbbiakban különbséget teszek az egységes jog jogállás, az esetleges kiváltságok és haszonbérleti jogok, valamint az egyéb anyagi gyarapodást célzó lehetőségek között. 3 A katonai szolgálat előnyei Az első kategóriába a vallásszabadság, az önálló bíráskodás és az elöljárók megválasztásába történő beleszólás joga sorolandó. Ezeket azért különítettem el a többitől, 1 Ezen belül a feldolgozott források a Magyar Országos Levéltárban (MOL), Esterházy Pál levelezésében (P125) találhatók: Végvári és tábori seregek levelei (5292 5341), Seregek folyamodványai (5915 5945), Összeírások, feljegyzések; nyugták; véghelyek; várak; stb. (9800 9984) című és számú jelzetek alatt. Kállay 1978, 144; 151; 165. 2 Munkámban kizárólag a lovasság és a gyalogság életkörülményeit vizsgáltam. A tüzérség és a naszádosok élesen (mind jogilag, mind etnikailag) elkülönült a vitézlő rend másik két fegyvernemétől, így szolgálati viszonyaik feltárása és ismertetése további kutatásokat igényel. Pálffy 2000, 158. Itt mondanék köszönetet témavezetőmnek Bagi Zoltánnak, munkám során nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért. 3 Ehhez a felosztáshoz hasonló, minőségbeli megkülönböztetést olvashatunk Végh Ferencnél is, aki különbséget tesz a haszonélvezeti jogok között aszerint, hogy a keszthelyi helyőrség, az adott privilégiumot katonaként, vagy a város polgáraként birtokolta. Végh 2007, 201 222. 15

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. mert olyan privilégiumok, amelyek olykor alanyi, de közösségi jogként mindenképpen vonatkoztathatók voltak a vitézlő rend egészére. 4 A vitézlő rend jogállásának egyik sarkaltos pontja a vallásszabadság volt, amely az 1606. évi bécsi békében a Bocskai felkelésben részt vett hajdúk számára biztosított jogokra vezethetők vissza. A szabad vallásgyakorlatot tartalmazó cikkely 5 rendelkezéseit az 1608-as országgyűlés alkalmával kibővítették 6 és az egész vitézlő rendre kiterjesztették. Ez volt tehát az egyetlen(!) privilégium, amely törvényesen, alanyi jogon vonatkozott minden végvári katonára. A végváriak komoly kiváltsága volt, hogy származástól függetlenül, peres ügyeik a katonai igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoztak. A paraszti származású katonák számára nagy előnyt jelentett a földesúri joghatóság alóli mentesség, a nemes vitézek azonban nem mindig fogadták el a várkapitányok bírói főségét, hiszen ők közvetlenül a vármegye igazságszolgáltatási jogkörébe tartoztak, és nem tűrhették, hogy (akár) egy jobbágyi származású katona fölött is ugyanaz a személy ítélkezzen, mint fölöttük. 7 A végvidéki katonaságra vonatkozó bíráskodási rendszer nem volt mentes a konfliktusoktól, visszaélésektől, hiába foglalkozott a kérdéssel csaknem minden országgyűlés. 8 A kapitányok alá tartozó végbeliek peres ügyei nem mindig juthattak el a megfelelő fórum elé, mert a vármegyei nemesség sokszor saját maga ítélkezett felettük. Az ilyen esetek többnyire ott fordultak elő, ahol a vármegyék nemessége és a katonaság nagyobb számban éltek együtt, mint például Füleken vagy Léván. A fülekiek 1669-ben írt levele több olyan esetet is említ, amikor a katonákat minden ok nélkül megfogják, rabságra viszik, paripáit, fegyverit elveszi a viceispán. 9 Az sem volt ritka azonban, hogy a várkapitányok ítélkeztek olyan ügyekben, amelyek nem tartoztak az ő hatáskörükbe. 10 E tisztségek betöltői nemesek lévén polgári ügyekben is jogosultak voltak ítéletet mondani, ám nem minden esetben volt tisztázott, hogy éppen milyen minőségükben jártak el. 11 1680-ban Fülek kapitánya Koháry (II.) István is azért panaszkodott Esterházy Pálnak, mert némellyek éppen szabados directiot kivánnak a végházba behozni, s nem akarják elhinni kapitányságomra s földesurasagomra nézve akarmi dologban is 4 Pálffy 2000, 155 159. 5 CJH 1899, 961. 6 A rekatolizációs törekvésekkel szemben, az 1608/ I. törvény már eltörölte azt a kitételt, miszerint a vallás szabad gyakorlása addig engedélyezett, amíg az nem sérthette a katolikusokat. CJH 1900, 9. 7 Pálffy 1995, 87. Pálffy 2000, 155 156. 8 A sok ide vonatkozó törvény közül csak néhányat említve: 1609/LV. CJH 1900, 69; 1618/LVII. CJH 1900, 155 157; 1635/L. CJH 1900, 335; 1638/XLIV. CJH 1900, 397; 1659/XXI. CJH 1900a, 153. 9 MOL P 125 21. cs. 56/5292. Kiadta: Merényi 1897, 635. 10 Jó példát nyújtanak erre a XVII. század során elfogadott vagy megerősített törvények, amelyek arról rendelkeztek, hogy a véghelyek kapitányai csak a saját hatáskörükbe tartozó ügyekkel foglalkozzanak. Ide vonatkozó törvények: 1635/L CJH 1900, 335; 1638/XIX. CJH 1900, 381 383; 1649/LXXXI. CJH 1900, 563; 1655/VII. CJH 1900, 589; 1681/XIX. CJH 1900a, 281. 11 A nemesi ítélkezés gyakran egybeesett a hadi igazságszolgáltatással, hiszen a vár őrségében a földesúr saját katonái is szolgáltak, akik gazdájuk úriszékének hatáskörébe tartoztak. Varga 1977, 451 454. 16

Tanulmányok lehessen illendő jurisdictiom. 12 A kapitányok saját katonáik fölötti ítélkezése is gyakran hagyott kívánnivalót maga után, hiszen azok nem mindig kerültek felelősségre vonásra. Feltehetőleg Csáky Pált Léva várkapitányát sem alaptalanul említették tolvajok protectora és oltalmazója -ként egy kelet nélküli lévai levélben. 13 Az elöljárók szabad választása eredetileg szintén a hajdúkiváltságok részét képezte, 14 ám ennek a XVII. század során az egész vitézlő rendre történt kiterjedésével, 15 ez a jog is meghonosodott a végvárakban. A katonák nemcsak saját közvetlen elöljáróikat választhatták meg, 16 hanem a várkapitány személyére is javaslatot tehettek. A nyitrai hadak egyik 1682-ben keletkezett levelükben azt kérték Esterházytól, hogy olyan kapitányt helyezzen a vár élére, a ki mind eö felségének s mind Nagysagtoknak fogjon tetszeni mivel ilyen vesedelmes idöben vagyuk ne legyünk illyen fejetlenül. A nyitraiak Boszary Gábort vagy Sigedi [esetleg Figedi] Andrást javasolták, hiszen ahogy írták megh elighünk eö Kegyelmeghkel. A levél lezárásában a Nagysagodnak [ ] legh kissebbik Szolgay Nitraÿ Seregh aláírást olvashatjuk, tehát e folyamodványt az egész őrség nevében szólt. 17 Egy másik levelükben szintén egyöntetűen emelték föl szavukat Suskovits János ellen, aki éppen a kapitányi tisztséget készült betölteni. Tiltakozásukban egészen odáig mentek, hogy kijelentették,készek vagyunk nagyságod által az eö fölséghe szolgalattyátul el bucsuznunk. Ettől akkor álltak volna el, ha az ő választottjuk, Dvorniky Márton kerül a vár élére. 18 E két levél alapján nem lehet teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a végek katonái minden esetben önmaguk választhattak kapitányt, hiszen azok kijelölése szinte kizárólag az Udvari Haditanács döntésén múlott. 19 A fenti példák azonban azt támasztják alá, hogy a véghadaknak igeni volt beleszólásuk elöljáróik kinevezésébe, és a kellőképp erős végvári katonaközösségek érvényesíthették ezen előjogukat. A kiváltságokat és haszonbérleti jogokat azért igyekeztem elkülöníteni az eddig tárgyalt jogoktól, mert ezek birtoklására az esetlegesség volt jellemző. Ezeket a javarészt financiális jellegű privilégiumokat csak azok a végházak birtokolhatták eredményesen, amelyek (az önálló tisztválasztáshoz hasonlóan) megfelelően tudták érvényesíteni érde- 12 Merényi 1903a, 236. 13 MOL P125 41. cs. 96/9899. Pálffy 1995, 108 109; 126; 140 141. 14 Makkai 1985, 1016 1017. 15 Pálffy 2000, 157; R. Várkonyi 2001, 9 35. 25. 16 MOL P125 23. cs. 62/5930. Kiadta: Benczédi 1961, 173. 17 MOL P125 21. cs. 56/5329. 18 MOL P125 23. cs. 62/5935. Kiadta: Benczédi 1961; 174 175. 19 Benczédi 1987, 145; Pálffy 2000, 157. A kapitányok személyét illetően lásd a II. Mátyás koronázása előtt született 1608/XI. törvénycikk tartalmát. CJH 1900, 17. 17

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. keiket. Ebbe a kategóriába az adómentesség és kedvezményes kereskedelem, a mészárszéktartás, kocsmáltatás, földbérleti és használati jogok sorolandók. 20 A szakirodalom, több helyen említi a vitézlő rend adómentességét, ám ezek vizsgálatakor szinte kizárólag a hajdúk és katonaparasztok helyzetének tanulmányozására szorítkozik. Meglátásom szerint azonban ezek alapján nem lehet általános érvényű privilégiumként tekinteni a katonaság adómentességére. A hajdúk adózási kiváltságai a fent említett bécsi békére vezethetők vissza, amely egyfajta kollektív nemesi jogokat biztosított a számukra; a katonaparasztok esetében pedig koránt sem azok szabados státuszára, 21 hanem egyes, a földesurakkal szerződést kötött csoportjaikra volt vonatkoztatható. 22 Ezek a birtokosokkal kötött megállapodások képezték privilégiumaik alapját, ám a bennük foglaltakat nem lehet sem állandónak, sem általánosnak tekinteni. 23 A királyi katonák mint zsoldosok, ezzel szemben eredetileg nem végeztek termelő munkát, tehát nem volt miből adózniuk, nem volt olyan saját birtokuk, amely rovásadó alapját képezhette volna. A földfoglalások (később lásd bővebben) révén is igyekeztek olyan területeket kihasítani maguknak, amelyek ugyancsak nem voltak adókötelesek. 24 A XVII. századra azonban megváltozott a helyzet, és ez a vélt privilégiumuk megszűnt, hiszen az 1613. évi IV. törvénycikk kimondta, hogy a paraszti földet bíró katona, legyen az királyi vagy földesúri, dézsmát köteles fizetni. A királyi hadak adómentes földbirtoklása tehát ez alapján csak a törvények betartatásának hiányát jelzi. 25 A királyi katonasággal kapcsolatban gyakran említik a kedvezményes kereskedelmet, azaz a harmincad és a félharmincad alóli részleges vagy teljes mentességet, azonban a korábbiakhoz hasonlóan e privilégiumot is fenntartásokkal kell kezelni. A véghadak ugyanis csak abban az estben rendelkezhettek törvényesen az adómentes kereskedelem kiváltságával, ha valamely nemes úr áruját kísérték, illetve ha maguk is nemesek vol- 20 Ebbe a kategóriába kell még sorolni a bányabérletek, kaszálók, erdők, halastavak birtoklásának jogát is, ám ezek részletes ismertetésére a dolgozatban nem térek ki. E kiváltságokról lásd: Kenyeres 2008, 121 124. 21 A szabados (libertini) terminus korábban a földesúri terhek alól mentesült jobbágyrétegre vonatkozott, azonban a XVII. századi földesúri magánhadseregek esetében a letelepített szabad rendű (nem iratos) katonaelemeinek jelölésére is szolgált. Végh Kézirat 4. Ezúton szeretném megköszönni Végh Ferencnek, hogy rendelkezésemre bocsátotta e tanulmányát, illetve Bagi Zoltánnak, hogy közbenjárt az érdekemben. 22 A jobbágyból katonává tett és a szabados katonaelemek letelepítése között az jelentett fontos különbséget, hogy az előbbiek felfegyverzése és kiváltságokkal történő ellátása komoly gazdasági veszteséggel járt a birtokosnak. E katonaelemek letelepítése és adómentes földdel történő javadalmazása sokkal kifizetődőbb volt, hiszen nem kellett jövedelemkieséssel számolniuk, és a kiosztott földek is (amelyek gyakran parlagon hevertek) művelés alá kerültek. Végh kézirat, 5. 23 N. Kiss: 1973, 319 330. Kiváltságaikat, a földesurak kényszer miatt, a XVIII. századra lassan elvesztették és sokuk visszasüllyedt a jobbágyi rétegbe. Néhány kisebb közösségük azonban még az 1700-as évek közepén is védelmezte a XVII. század második felében kiharcolt kollektív előjogait. Sőt egyes helyeken csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás után vesztették el privilegizált jogállásukat. N. Kiss 1989, 47 55. 24 Végh 2007, 202. Végh kézirat 5 6. 25 CJH 1900, 97. E törvény előzményének lehet tekinteni az 1595/VI. CJH 1899, 749. 18

Tanulmányok tak. 26 Emellett természetesen találkozhatunk különböző jogcímen birtokolni vélt kereskedelmi privilégiumokkal, de ezek gyakran igen csak kérdésesek voltak. Ezt a gyakran tisztázatlan kereskedelmi gyakorlatot jól reprezentálják a lévai katonák panaszai is, akik két kelet nélküli levelükben is felemelték szavukat az ellen, hogy harmincadot akartak szedni tőlük, a saját ellátásukra vásárolt marhahúsból. 27 Ez azt látszik bizonyítani, hogy a végek hadai ténylegesen rendelkeztek egyfajta szabad kereskedelmi kiváltsággal, viszont az egyik levél (ti. 62/5933) arról is tanúskodik, hogy a katonák tisztában voltak azzal, hogy ha áruba bocsátanák a marhákat, abbol tartoznak igaz Harminczadot megh adni. 28 A katonaság tehát mindössze részleges adókedvezményekkel rendelkezhetett, amelybe nem feltétlenül tartozott bele az adómentes kereskedelem vagy földbirtoklás. Ezek csak egyfajta hallgatólagos jogállást képeztek, amelyek komoly törvényi szabályozás, vagy a törvények betarttatásának hiányában helyi (földhasználati illetve kereskedelmi) gyakorlattá váltak. Hangsúlyozni kell, hogy ezek nem mindegyike vonatkozott általánosan a vitézlő rendre, kizárólag azokra, akik érdekeiket kellőképpen tudták (ha kellett erőszakkal) érvényesíteni. 29 A haszonbérleti jogok kollektív kiváltságai voltak egyes őrségeknek, amelyek az adott véghely élelemmel és nyersanyaggal történő ellátását, az elmaradt zsold kiegészítését szolgálták, és gyakran plusz bevételeket is eredményezhettek. E bevételi források jelentősége a XVII. század végére a gazdasági nehézségek, az így fellépő zsoldhiány és az akadózó ellátás miatt megnövekedett. 30 A zsoldhátralékok felhalmozódása, a fizetések elmaradozása ahhoz vezetett, hogy ezek a jövedelemforrások egyre fontosabbak lettek, ami révén azonban a végvárak egyre inkább az önellátás felé haladtak. A XVII. század során általános jellemzőjükké vált, hogy először a kapitányok, majd a katonák is saját kezükbe von(hat)ták ezeket, így fölözve le egyre nagyobb mértékben az adott haszonbérletek jövedelmeit. 31 A mészárszékek felállítása és birtoklása nagyban hozzájárult a végek jó élelmezéséhez. A működtetéshez szükséges húst vásárolták, vagy a várakhoz rendelt uradalmak 32 majorságain tenyésztették az állatokat. Egy 1675-ös lévai levél szerint mindenütt az eö felséghe végházaiban, az seregh számára mészár székek vadnak, [ ] melyben eszten- 26 1625/XXXVI. CJH 1900, 259; 1630/XVII. CJH 1900, 291; 1635/LXXI. CJH 1900, 341 343. E törvények is jól reprezentálják, hogy nem a végváriak kiváltsága volt a kedvezményes kereskedelem, hanem a nemeseké, illetve azok szolgáié. A nem nemesekre vonatkozó harmincad és félharmincad vámok fizetését írta elő az 1647/XXVII. törvénycikk is, ami szintén alátámasztja ezt az állítást. CJH 1900, 451. 27 MOL P125 23. cs. 56/5933; MOL P125 23. cs. 56/5934. 28 MOL P125 23. cs. 56/5933. 29 A harmincad kifizetésének megtagadása általában tettlegességig fajuló atrocitásokban mutatkozott meg. Az adót behajtani igyekvő királyi tisztségviselőket gyakran bántalmazták, amire nem csak Léván (1660-ban) de Keszthelyen is (1676-ban) volt példa. Benczédi 1987, 146. Végh 2007, 217. 30 Benczédi 1966, 824. Vö. a török ocaklik rendszer Fodor 2006, 272 301. 31 R. Várkonyi 1985, 1410; R. Várkonyi 2001, 24 25. 32 Ezekről bővebben a már említetteken kívül: Kenyeres 1997, 123 139; Kenyeres 2001, 131 181; Borbás 2001, 221 235; Sarusi Kis 2001, 237 276. 19

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. dő által az seregh szükséghére az migh annak ideje tart Boitigh [értsd böjtig] minden ellest tartása kívül az mészárosok húst, halat, és valami az mészár székben ky vágandó szabadossan vághanak senkinek semmivel nem tartozván. 33 Jelentőségüket bizonyítja, hogy olykor több is lehetett egy végházon belül. Léván Csáky Pál kapitány is rendelkezett saját mészárszékkel, amelynek nyeresége nyilvánvalóan egyedül őt illette. A lévai katonák fent említett levelükben arra panaszkodtak, hogy habár hozzájárultak ahhoz, hogy kapitányuk külön mészárszéket tartson, semmi változást nem tapasztaltak a korábbi viszonyokhoz képest, hiszen az ugyanúgy megkárosította őket. A hús fontját fél pénzzel olcsóbban kapta mint ők, és a sereg mészárszékétől annak mészárosai fagygyut is egy mását fizetnek eö Na[gysá]gának. A legnagyobb elégedetlenséget azonban az váltotta ki, hogy a böjt idejére a katonák számára hozatott halból is rovást követelt, majd amikor az egyikük ez ellen felemelte szavát, tömlöcbe záratta. 34 A kocsmák felállítása során szintén adódhattak hasonló konfliktusok. Eleinte a bor, majd később (főleg a nagyszámban megjelenő német katonaság igényeinek megfelelően) a sör kimérésére és kizárólagos árusítására 35 vonatkozó kocsmáltatási jog jelentős hasznot biztosíthatott egy-egy őrség katonáinak. Ezért a konfliktusok gyakoriak voltak mind a magyar, 36 mind német őrségek tagjai között. A Lévára vezényelt állandó német katonaság kapitánya, Gualdo 1679-ben óva intette a magyar kapitányt, Csáky Pált attól, hogy elvigyék a szokatlan kocsmájáról a borát. A panaszlevél írója szerint ugyanis Gualdo illegálisan állított fel italmérést, ami miatt később is többször panaszkodtak a végbeliek. 37 A katonáknak maguknak nem lehetett kocsmájuk anélkül, hogy arra a kapitánytól vagy más illetékes személytől engedélyt nem kaptak rá. 38 A kocsmáltatási jog időtartama alatt, az adott végváriakon kívül senki más nem mérhetett italt; ám ha valakit mégis rajtakaptak, a borát vagy sörét, és az arra költött pénzét is elvesztette.mindez a haszonbérlet birtoklásának szigorú szabályozottságára utal. 39 A katonaság földhöz jut(tat)ásának és földbirtoklásának gyakorlata a XVII. század második felére rendkívül elterjedtté vált. A Habsburg udvar a gazdasági regresszió, a harmincéves háború terhei és a folyamatos pénztelenség miatt, 40 a XVII. század közepére nem tudta megfelelően fizetni a Magyar Királyság várainak őrségét. 41 A nagybir- 33 MOL P125 21. cs. 56/5306. 34 MOL P125 21. cs. 56/5306. 35 Takáts 1915, 402 422.Végh 2007, 219. Bagi 2008, 109. 36 Benczédi 1987, 145. 37 MOL P125 41. cs. 96/9893. Benczédi 1987, 145. 38 Kivételes esetekben arra is találni példát, hogy a királyi Magyarország területén állomásozó német katonaság tagjai, szolgálatuk javadalmazásaként (külön kérelemre) sörfőzde felállítására is jogot nyerhettek. Sarusi Kis 2008, 133 134. 39 Illéssy 1892, 575 576. 40 Zimányi 1976; Bérenger 1980, 119 135; R. Várkonyi 1985; Ágoston Oborni 2000, 139 142. 41 Czigány 2004, 95 98. 20

Tanulmányok tokos nemesek anyagi potenciáljukra támaszkodva, az udvar hitelezőiként 42 közvetetten, nagy létszámú magánhadseregeik révén pedig közvetlenül is kivették a részüket az ország védelméből. Ez utóbbiak javadalmazása gyakran nem pénzben, hanem természetben történt. 43 A földesurak által felfogadott és alkalmazott (magánföldesúri) hajdúk és a katonaparasztok esetében tehát nyilvánvaló volt a földbirtok szerepe, hiszen mindkét csoport fizetésének túlnyomó többségét ez tette ki. A nekik használatra juttatott föld azonban végig a földesúr tulajdonában maradt. 44 Váruradalom formájában, a királyi zsoldon lévő iratos vitézek javadalmazásában mindig is jelen volt a földbirtok. 45 Ez a véghelyhez rendelt, változó méretű és minőségű terület volt hivatott gyakran ellátni az adott végház őrhadát. A várak uradalmai gyakran nagyobb majorságokat is magukba foglaltak, így az itt megtermelt javak szintén a katonaság ellátását szolgálták, felesleg esetén pedig a piaci kereskedelem alapját képezték. 46 A XVI XVII. század során azonban ezzel párhuzamosan az önkényes, olykor illegális földfoglalási gyakorlat is létezett, ami a növekvő ellátátási nehézségek miatt, korszakunkra igen csak elterjedt. E jelenség fontos ismérve, hogy a végváriak által elfoglalt földek (puszták, kaszálók, legelők lévén) nem képezték rovásadó alapját, így nyereségesen lehetett termelőmunkát folytatni rajtuk. 47 A véghadak ellátási nehézségeit könnyítendő, nyitrai kapitányként Kollonich Lipót is azzal a tervezettel állt elő, hogy az udvar juttassa földhöz a végbelieket. E javaslatát ugyan elutasították, ám saját hatáskörében mevalósította azt. 48 A katonák nem használták sokáig az általa Szentandrásnál kiadott földeket, ám 1674-ben már azt kérték, hogy hadd kapják vissza azokat, hiszen a nemes káptalannak és a varanak a keözönséges jóra nézve penigh ugye ö Fölségének is hasznos dolgot czelekszik Na[gysá]ghtok. 49 Füleken ellenállásba ütközött a királyi iratos vitézlő rend földbirtoklása, amint arról Koháry István több levelében is beszámolt. Ezekben arról tájékoztatta Esterházy Pált, hogy a helyi nemesség, a katonáknak kiosztott földeket eltulajdonította. 50 42 Sinkovics 1937, 171 181. E tevékenységről bővebben lásd: Bakács 1965. 43 Ezekről bővebben Varga 1983, 119 131; N. Kiss 1973, 319 330; Czigány 2004, 85 95. 44 N. Kiss 1973, 323; Nagy László: 1983, 47 49; N. Kiss 1989, 47 50; Czigány 2004, 85 87. 45 A várbirtok nem minden esetben képezte a királyi vitézlő nép ellátásának alapját, ugyanis a magánkézen maradt várak iratos őrsége hivatalosan nem részesülhetett a végház uradalmának javaiból. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a vár gazdája éheztette és sanyargatta volna a királyi katonaságot, hiszen ugyanúgy megkapták a jövedelmüket, ám később a számukra kiutalt ellátmány után a földesúr a kamaránál benyújthatta a számlát. Ez a finanszírozási rendszer kifizetődőbb volt az udvar számára, mintha saját kezelésbe vette volna a várat, hiszen így annak erődítési és egyéb ellátási költségei továbbra is a földesurat terhelték. Végh 2007, 153; 172 173. 46 Kenyeres 2008, 122; 124. 47 Végh 2007, 202. 48 Takáts 1929, 211 215; R. Várkonyi 1985, 1409; Czigány 2004, 121. Az udvar e döntését az állandó hadsereg felállításának szándéka indokolhatta; nem támogathattak tehát egy olyan indítványt, amely ugyan időlegesen megoldotta volna a véghadak ellátási problémáit, ám egy korszerűtlen állapotot konzervált volna. 49 MOL P125 21. cs. 56/5325. 50 Merényi 1903a, 237; 238; Benczédi 1987, 142. 21

A Tiszántúli Történész Társaság Közleményei 4. A fenti példák és a korszak országgyűlési törvényei 51 is arra engednek következtetni, hogy az iratos katonák földbirtoklása, habár ebben az időben már elterjedt, gyakran illegális volt, és kiváltotta a nemesség ellenállását. 52 Ezek fényében tehát nem lehet kijelenteni, hogy a végváriakat egyöntetűen megillette a földbirtoklás joga, hiszen amíg a szabados katonák esetében a javadalmazásuk szerves részeként, addig az iratosoknál szinte kizárólag az ellátás hiányait kiegészítő kényszerfoglalkozásként volt jelen. 53 Az uradalmi birtokok jövedelmei pedig, a mészárszékhez és kocsmáltatás bevételeihez hasonlóan, mint az adott végvári közösség egy tagját, vagy az adott végváros 54 polgárát, és nem mint iratos vitézt illették meg őket. 55 Az eddig tárgyalt jogok, haszonbérletek és kiváltságok mellett a harmadik kategória azokat az anyagi gyarapodást célzó lehetőségeket tartalmazza, amelyek kihasználásához nem kellett különleges jogállás. A nemeseknek biztosított fegyveres kíséret, az adóztatásban nyújtott segítség és a rabkereskedelem komoly bevételi forrásként volt jelen a végváriak életében. A királyi Magyarországra húzódott nemesek hódoltsági birtokainak adóztatása lehetetlen lett volna a végek hadai nélkül. Az effajta szolgálatot a beszedhető jövedelem egy részéért cserébe, vagy az adóztatás során tett portyák zsákmányának reményében teljesítették a katonák. 56 Ilyen jellegű javadalmazás fejében segítettek a füleki katonák is Pataky Mihálynak, akinek meggyűlt a baja az általa birtokolt vásárhelyi árenda bevételeinek beszedésével, amint arról egy kelet nélküli füleki levél is tanúskodik. Az adó 51 A kapitányok és katonák erőszakos földfoglalását már az 1609/XLVI. és az 1609/LVI. törvénycikk is tiltotta. CJH 1900, 67; CJH 1900, 69. Hasonló tartalommal bíró törvények: 1622/XIII. CJH 1900, 191; 1647/CXLI. CJH 1900a, 511 513. 52 Az iratos katonák földhöz jutása a visszafoglaló háborúk során vált nagyon elterjedté, hiszen ekkor a felszabadult pusztákra kitelepülve szerezhettek új földeket. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy a puszták művelés alá vonásához, valamely földesúr engedélye kellett, és csak a vele történt megállapodás után, (amely során kiváltságokat is kaphattak) vehették birtokba a területet. Varga 1969, 307 308. 53 Végh kézirat, 6. 54 A végek tanulmányozása során szükséges különbséget tenni végvár és végváros között. Ez utóbbiakat gyakran prezidiális mezővárosként említette a szakirodalom. A prezídium kifejezés korábban csak a királyi őrségekre vonatkozott és csak később terjesztették ki, az árokkal, sánccal körbevett, többségében katonák által lakott település jelölésére. Létrejöttük a XVII. századi folyamatok eredménye, hiszen mind a harmincéves háború, mind a katonai létszámleépítések arra vezették a hadak egy részét, hogy a várak alatt elhelyezkedő városokba települjön. Ezek, a nagyszámú katonaelem megjelenésével egyre inkább militarizálódtak, elhelyezkedésük révén védelmi szerepük is megnövekedett, szerkezetük pedig a védelmi funkcióknak megfelelően átalakult. Végh 2007, 117 135; Végh kézirat 8 9. Egyes, stratégiailag is fontos városok a XVIII. század során állandó helyőrséggel rendelkező jól felszerelt erődvárosokká, majd pedig garnizonvárosokká alakultak. H. Németh 2008, 83. 55 Végh 2007, 218 222. 56 A hódoltsági falvak jövedelmei gyakran képezték egyes végvári kapitányok fizetésének részét, így a végek elöljárói is érdekelté váltak a török fennhatóság alá került falvak adóztatásában. Végh 2007, 154 155. Varga 1983, 121. 22