BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban meghozta a következő V É G Z É S T A megyei bíróság a Területi Választási Bizottság TVB határozatát helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A kérelmező 2006. október 4. napján kifogást terjesztett elő Város Helyi Választási Bizottságánál. Előadta, hogy 2006. október 1-jén az önkormányzati és a kisebbségi választásokon választási visszaélést tapasztalt és választási visszaélésekről hallott. A Párt jelöltjei közül az általa a kifogásban megjelölt öt személy a kampánycsendben agitált és gépkocsival hordták a különböző szavazókörökbe a roma választópolgárokat. Agitálás közben alkohollal kínáltak és alkoholt osztogattak a választóknak. Kifogásában részletesen beszámolt saját személyes tapasztalatáról, valamint további három, név és lakóhely szerint megjelölt személy nyilatkozatát idézte a történtekről. Mindezek alapján kérte, hogy a választási bizottság vizsgálja ki, történt-e választási visszaélés az önkormányzati választásoknál, valamint azt is, hogy a polgármesterjelöltjének (továbbiakban: polgármesterjelölt) volt-e, van-e köze az említett eseményekhez. A Helyi Választási Bizottsága a 2006. október 4. napján tartott ülésén meghozott HVB határozatával az önkormányzati választásokkal (polgármester és helyi képviselő választás) és a cigány kisebbségi választással kapcsolatban benyújtott, a kampánycsend és a választás tisztaságának megsértésére alapított kifogást elutasította. Határozatának indokolásában a
2 választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 77. (2) bekezdése alapján utalt arra, hogy a kérelmezőnek a beadványában az összes bizonyítékát elő kell terjesztenie. A bizottság a kérelmező által megjelölt és bejelentett tanúkat meghallgatta, azonban a tanúvallomásokat követően sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a kampánycsend-sértés megtörtént-e, illetve azt sem, hogy a kifogásban meghatározott magatartások alkalmasak voltak-e arra, hogy a választás eredményét befolyásolják. A kérelmező további bizonyítékokat nem jelölt meg, illetve nem kérte további személyek tanúkénti meghallgatását sem, akik az állítása szerinti kampánycsend-sértést elkövették. Értékelte azt a körülményt is, hogy a helyi önkormányzati választások során a kifogásban megnevezett polgármesterjelölt nem nyerte meg a választásokat, egyben a kifogásban meghatározott szervezet sem szerzett mandátumot. Ugyanakkor a cigány kisebbségi választások során szintén nem állapítható meg, hogy a kampánycsend-sértés egyértelműen megvalósult-e, és ez befolyásolhatta-e a cigány kisebbségi választás eredményét. Az elsőfokú határozattal szemben a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, fenntartva, hogy a kifogásolt magatartással az érintettek kampánycsendet sértettek, illetve befolyásolták és megfélemlítették a cigány szavazókat, mellyel befolyásolták a kisebbségi választás eredményét. Előadta, hogy a polgármesterjelölt ugyan nem nyert polgármesteri posztot a választások eredményeként, azonban önkormányzati képviselői mandátumot igen. Ezzel szemben a kifogásban név szerint is megnevezett jelöltek, akik kampányoltak, feltűnően több szavazatot nyertek, mint ugyanezen szervezetnek a kampánycsend-sértésben részt nem vett hatodik jelöltje. Sérelmezte továbbá, hogy az általa megjelölt tanúk közül kettő kivételével a választási bizottság a többi tanút nem hallgatta meg. Emellett további jelöltek meghallgatását is indítványozta a fellebbezésében. A Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) a 2006. október 9. napján kelt számú TVB határozatával a fellebbezést elutasította és a Helyi Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. A TVB a határozatát azzal indokolta, hogy a kérelmező által benyújtott és 2006. október 6. napján kelt fellebbezés a kifogáshoz képest nem tartalmaz új bizonyítékokat, hanem bővíti a tanúként megnevezettek körét, és kéri az érintett képviselőjelöltek és a polgármesterjelölt meghallgatását is. A Ve. kifogásról rendelkező 72. -ára, valamint 29/A. -ára
3 figyelemmel a bizonyíték benyújtásának kötelezettsége a fellebbező felet terheli. Nem elegendő ehhez a fellebbezésben a tanúk neveinek felsorolása, illetve a meghallgatni javasolt személyek nevének közlése, mert a tanú maga bizonyítási eszköz, az általa szolgáltatott nyilatkozat pedig a bizonyíték. Egyetértett továbbá a TVB az elsőfokon eljárt Helyi Választási Bizottsággal abban is, hogy a kifogást a bizonyítékok nem támasztják alá, ezért a fellebbezés elutasításáról döntött, helybenhagyva az elsőfokú Helyi Választási Bizottság döntését. A TVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte, hogy a támadott határozatot az elsőfokú választási eljárásra és határozatra is kiterjedően a bíróság vizsgálja felül, és azt oly módon változtassa meg, hogy állapítsa meg, a kampánycsend-sértést kisebbségi képviselő jelöltje (a továbbiakban: helyi kisebbségi képviselőjelölt) elkövette, és hogy ez kihatással volt a polgármesterjelölt önkormányzati képviselővé választására, aki ennek nyomán mandátumát jogellenesen szerezte. A felülvizsgálati kérelemben kifejtette, hogy az első- és másodfokú határozatok több ponton iratellenesek. Az elsőfokú eljárás során tanúként meghallgatott (továbbiakban: tanú) vallomása nem volt mellőzhető a bizonyítékok köréből, tekintettel arra, hogy a meghallgatási jegyzőkönyvből is kitűnően a tanú meghallgatása időpontjában és a választás idején is már nagykorú volt. Iratellenes továbbá az a megállapítás is, hogy a polgármesterjelölt nem nyert választást, hiszen noha polgármesterjelöltként nem jutott be, azonban tagja lett a Képviselőtestületnek. Kifogásolta továbbá azt a megállapítást is, hogy kampánycsend-sértő magatartását a két, választójoggal rendelkező tanú, valamint a kifogást benyújtó kérelmező kifogásban leírt vallomása ne bizonyította volna egyértelműen. Eljárási jogsértésként jelölte meg a kérelmező, hogy az elsőfokú eljárás során még egy személyt, aki az X képviselőjelöltje volt, ugyan tanúként hallgatták meg, azonban arról jegyzőkönyvet nem vettek fel, vallomását sem értékelték bizonyítékként. Elmulasztották továbbá az óvást benyújtó által megjelölt kilenc további tanú meghallgatását is. Emellett a jegyzőkönyvet, amely a meghallgatott két tanú vallomását tartalmazza, a választási bizottság tagjai nem írták alá, és azokból az sem derül ki, hogy a meghallgatás mennyi ideig tartott. Álláspontja szerint ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság
4 BH.2000/331. számú eseti döntésére is figyelemmel a támadott határozatok jogellenes mérlegelési tevékenység eredményeként születtek meg. A határozatokból nem tudható meg, hogy milyen körülmények vezérelték a bizottságokat, amikor nem állapították meg a kampánycsend-sértő felelősségét, figyelemmel arra is, hogy a kifogást bejelentőnek nem volt olyan hatásköre, amelyet használva a bizottságok elé vihette volna a jogsértést elkövetőket, de akár a tanúkat is. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Ve. 82. (1) bekezdés szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A (2) bekezdés szerint bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 84. (6) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére, annak kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A kérelmező a szóbeli nyilatkozattétel jogával nem kívánt élni, ennek megfelelően a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján döntött a felülvizsgálati kérelemről. A Ve. 3. -a szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatni az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az általa feltárt események alapján a helyi kisebbségi
5 képviselőjelölt kampánycsend-sértést követett el, mely kihatással volt a polgármesterjelölt önkormányzati képviselővé választására, aki ennek nyomán mandátumát jogellenesen szerezte meg. A kérelem elbírálása során a megyei bíróság rövid úton beszerezte Város Jegyzőjének tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a polgármesterjelölt a város melyik önkormányzati választókerületében szerzett képviselői mandátumot, illetve az A, B, C és D utcák melyik választókerülethez tartoznak. Az iratokhoz 4. sorszám alatt csatolt átirat szerint a polgármesterjelölt a városban polgármesterjelöltként indult az önkormányzati választáson, és egyúttal a jelölő szervezet kompenzációs listáján szerepelt az első helyen. A választás eredményeként a városban kompenzációs listáról szerzett önkormányzati képviselői mandátumot. Emellett A városrész a 10. számú, a B utca a 6. számú, a C a 7. számú, illetve a D az 5. számú Egyéni Választókerülethez tartozik. A megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésével is megerősített (BH2002/388., BH1999/190.) és ekként kialakult következetes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően osztotta a Területi Választási Bizottság jogi álláspontját abban a tekintetben, hogy a kérelmező által előterjesztett bizonyítékok kétséget kizáró módon nem támasztották alá a kérelmező azon állítását, hogy az érintett 5., 6., 7. és 10. számú Egyéni Választókerületben városban kampánycsend-sértés történt volna, valamint az sem volt megállapítható, hogy ez annak bizonyítása esetén alkalmas lett volna a helyi önkormányzati polgármester választás eredményének befolyásolására. A megyei bíróság álláspontja szerint a kifogást benyújtó személyt terheli a bizonyítás kötelezettsége az általa előadott tények és körülmények tekintetében, melyhez nem elégséges önmagában a tanúk nevének és lakóhelyének feltüntetése, illetve nyilatkozataik idézése. Az iratok alapján tényként állapította meg a megyei bíróság, hogy az elsőfokú eljárás során a kérelmező saját személyes tapasztalatának ismertetése mellett három személy nyilatkozatát idézte, valamint a 2006. október 4-i helyi választási bizottsági ülésen két, általa előállított tanú meghallgatását kérte. Az ily módon beszerzett és rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte az elsőfokú választási bizottság abban a tekintetben, hogy a tanúvallomások nem voltak alkalmasak sem a kampánycsend sértés tényének, sem pedig annak megállapítására, hogy az esetlegesen ily módon bekövetkezett jogsértés érdemben befolyásolta volna az önkormányzati, illetve a kisebbségi önkormányzati választás
6 eredményét. Ezt követően a kérelmező fellebbezésében nem vitathatóan további tanúk meghallgatását indítványozta, melyre a Ve. 80. (5) bekezdése alapján törvényes lehetősége is volt. Ezen bizonyítást ugyanakkor a Területi Választási Bizottság megalapozottan mellőzte, kifejtve, hogy az új bizonyítékok előterjesztésénél a meghallgatni kért tanúk nevének puszta felsorolása nem elegendő. A megyei bíróság a felülvizsgálati kérelem folytán különösen azt vizsgálta, hogy a kifogásolt kampánycsend-sértés érdemben befolyásolhatta-e a polgármesterjelölt képviselővé választását. Kalocsa Város Jegyzőjének 4. sorszámú tájékoztatása, valamint az Országos Választási Iroda honlapján (www.valasztas.hu) közzétett helyi önkormányzati képviselőjelölt lista adatai alapján tényként állapítható meg, hogy a polgármesterjelölt az Összefogás Kalocsáért Egyesület kompenzációs listáján indult képviselőjelöltként, továbbá polgármesterjelöltként is indult Kalocsa városban az önkormányzati választáson. Tekintettel arra, hogy ezen személy a polgármesteri tisztség elnyerésére kiírt választásokat nem nyerte meg, ugyanakkor mandátumát nem egyéni jelöltként, hanem kompenzációs listán szerezte, így a kifogásban és a fellebbezésben, majd a felülvizsgálati kérelemben is előadott körülmények bizonyítása esetén sem állapítható meg, hogy a helyi kisebbségi képviselőjelölt által elkövetett kampánycsend-sértés bármilyen módon kihatással lett volna a kompenzációs listán is induló, ám a polgármesterjelölt választáson meg nem választott személynek a választást követően szerzett mandátumára. Kétségtelenül tévesen tartalmazza a TVB határozatának tényállási része, hogy tanú választójoggal nem rendelkező kiskorú személy, az elsőfokú határozatból azonban egyértelműen megállapítható, hogy tanúvallomását a határozatot hozó értékelte. A tanúvallomásból kitűnik az is, hogy a tanú a szavazáson nem jelent meg, így szavazata a választási eredményt nem is befolyásolhatta. A kérelmező a HVB-hez benyújtott kifogásában a kisebbségi képviselőjelölt tanúkénti meghallgatását nem kérte, így alaptalanul kifogásolja a meghallgatásáról készült jegyzőkönyv hiányát. A választási bizottság támadott határozatai kellő számot adtak arról, hogy mely bizonyítékokat miért nem talált alkalmasnak a kifogásban, illetve a fellebbezésben foglaltak alátámasztására. Az ennek során kifejtett mérlegelési tevékenység sem kirívóan okszerűtlennek, sem pedig
7 iratellenesnek nem tekinthető. Ebben a körben a megyei bíróság külön is kiemeli, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében a választási bizottság határozatának felülvizsgálatát kifejezetten arra figyelemmel kérte, hogy a megyei bíróság a támadott határozatok jogszerűségét az általa állított kampánycsend-sértés és a polgármesterjelölt önkormányzati képviselővé választása összefüggésében vizsgálja. Tekintettel arra, hogy a kérelmező előadása szerint is, valamint a meghallgatott tanúvallomásokból is kitűnően még az esetlegesen megvalósult és bizonyított kampánycsend-sértés sem befolyásolhatta az egyéni jelöltként nem induló, később kompenzációs listáról mandátumot szerzett önkormányzati képviselőjelölt megválasztását, ezért a megyei bíróság a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, és a Területi Választási Bizottság számú TVB határozatát a Ve. 84. (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. Kecskemét, 2006. október 13. napján a tanács elnöke előadó bíró bíró