Felelős szerkesztő: Breznay Gáborné Írta: Málnási- Szász Myrtill és Vlkovszki Ildikó Fotókat készítette: Breznay Gáborné, Róka Zsófia és Ruzsinkó Bence Szerkesztette: Ruzsinkó Bence és Benke Bálint Széchenyi-napok 2016 A Széchenyi napok három napon át tartott. Csütörtökön az első négy óra után, 1-kor vette kezdetét az iskolai focimérkőzés, ahol évfolyamok mérték össze erejüket. Az első mérkőzést a diákok a tornateremben játszották. A második mérkőzést pedig kint, az udvaron.
Másnap délelőtt tanulmányi versenyek feladatait oldottuk meg, és a Széchenyi korában élő emberekről készítettünk kiállítást. A kiállításra több, mint két hetünk volt felkészülni, hogy minél látványosabbra, minél érdekesebbre tudjuk elkészíteni. Voltak, akik a plakátok mellé maketteket készítettek, vagy különböző tárgyakat gyűjtöttek. Tanulmányi verseny feladatainak megoldása
A kiállítás képekben
Délután egy kétórás ünnepség volt, ahol különböző díjakat, mint például a Hitel Alapítvány díjait is kiosztották 3 kategóriában, és a versenyek eredményéért járó okleveleket és édességeket is átvehették a nyertesek. A következő három oldalban Málnási-Szász Myrtill igazgatóasszony köszöntőjét olvashatjuk: Az ünnepi beszéd Kedves Kollégáim! Kedves Diákjaink! Kedves meghívott Vendégeink! Egy pont biztos kell? Kell egy pont? Biztos? Biztos pont egy kell? Pont egy kell? Biztos? Kell egy biztos pont!
Tanévkezdés van. Kezdünk összerázódni, ahogy ebben a mondatban a szavak. Egy éve ezen az alkalmon jelentette be Dr. Horváth Béla igazgató úr, az elődöm, hogy át kell vennem a stafétabotot. Úgy érzem, sikerült nem csak összerázódnunk, hanem egymásra hangolódnunk a kollégákkal és diákjainkkal egyaránt. Igyekeztem biztos pont lenni. Három hónapja tartozunk új Fenntartónkhoz, az Érdi Szakképzési Centrumhoz. És végre nem jelentett megrázkódtatást az összerázódás, hanem biztos pontra leltünk, hiszen máris annyi mindenben segítettek bennünket! Egy pont biztos kell? Igen! Névadónk, Széchenyi István, tiszteletére rendezzük meg évről-évre ezt az ünnepi alkalmat, amikor igyekszünk méltók lenni Hozzá: a legnagyobb magyarhoz, aki a mi viszonyítási pontunk, akinél biztosabb pontra nem is mutathatnánk. Kell egy pont? Biztos? Biztos pont egy kell? Igen! Kell! De nem csak egy! A mai ünnep arról szól, hogy megállunk egy percre és kifejezzük tiszteletünket, elismerésünket azoknak, akik az elmúlt időszakban valamilyen tekintetben kimagasodtak közülünk, akik nélkül nehéz lenne őszintén hinni abban, hogy mi is tudunk nagyok lenni.
Akad ilyen példakép volt és jelen diákjaink között, a szülők között és tanáraink között is bőven. Büszkék vagyunk rájuk! Ők is a mi biztos pontjaink! De mi kellhet még ahhoz, hogy ez az ünnep tökéletes legyen? Pont egy dolog kell még. Ez biztos! Hogy amikor megtapsoljuk azokat, akiket kiszólítunk, hogy okleveleket, elismeréseket vegyenek át, akkor a nekik szóló taps ne csak őket dicsőítse, hanem lelkesítsen mindenkit arra, hogy jövőre, vagy azután, neki szólhasson a több száz tenyér összecsapódásából áradó ütemes elismerés. Kell egy biztos pont! Kellenek biztos pontok! Kedves Diákok! Kedves Szülők! Kedves Kollégák! Kedves Vendégeink! Nálunk mindenki lehet biztos pont! Ez a SZISZKI titka! Az év mottója Széchenyi István üzenete: Akkor élsz, ha másokért élsz. Ha biztos pont leszel, akkor másokért élsz, és ezzel kimozdítod sarkaiból a világot!
Széchenyi szobrának koszorúzása Hitel-díjasok
Szombatra pedig nem csak egy családi napot szerveztek, ahol az osztályok együtt főztek, hanem a nemzetközi projektben dolgozó diákok projektnapot is tartottak. Voltak sor-és körversenyek, táncbemutatók, és végül a zsűrizés, ahol eldőlt, ki főzött a legjobban.