A TALAJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás
A talaj jfogalma A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén, polidiszperz p rendszer. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység Kialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra, 5 30 km vastagság) felszínén, külső erők hatására lejátszódó mállási folyamatoknak köszönhető Fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok
Talajképződés Fizikai mállás: szemcseméret csökkenés (aprózódás) Hőmérséklet változásokő é á o Só repesztés Növényi gyökerek, talajlakó állatok hatására. A megnövekedett fajlagos felület miatt a kémiai folyamatok nagyobb térhez jutnak
Talajképződés Kémiai mállás: ásványok feloldódása vagy kémiai szerkezetének megváltozása vizes közegben. Hidratáció ásványok fellazulása ionok kioldódása, kicserélődése kémiai szerkezet szétesése talajkolloidok képződése, kristályosodás, másodlagos agyagásványok) á
Talajképződés Biológiai mállás: humuszképződés és mineralizáció ió Humusz: a talajban és a talajfelszín közelében felhalmozódó, állati és növényi eredetű szerves maradványokból képződő humuszanyagok összessége. Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok) Agyagásványokkal kapcsolat: agyag humusz komplexek.
Talajvizsgálat Alapvetően 14 paraméter: ph, Arany féle kötöttségi szám, vízoldható sók mennyisége (%), humusztartalom (%), szénsavas mésztartalom (%), Al oldható P 2 O 5 és K 2 O tartalom (mg/kg), Na tartalom (mg/kg), nkcl oldható Mg, NO 2 NO 3 N, SO 4 S tartalom (mg/kg), EDTA oldható Cu, Mn, Zn tartalom (mg/kg)
Fizikai talajféleség Szemcseméret eloszlás (Atterberg) Talajszemcsék mérete kőzettörmelék >200 mm durva kavics 20-200 mm apró kavics 2-20 mm durva homok 0,2-2 mm finom homok 0,02-0,2 mm iszap 0,002-0,02 mm agyag <0,002002 mm
Fizikai ik i talajféleség é
Fizikai ik i talajféleség é Leiszapolható rész % (Li%) Higroszkópossági érték Mitscherlich(10% os H2SO4fölött, 95,6% relatív páratartalom) jele: Hy Kuron(50% os H2SO4fölött 35,2% relatív páratartalom) jele: hy páratartalom) jele: hy Sík Károly (CaCl2*6H2O fölött, 35% relatív páratartalom) jele: hy1 Arany félekötöttségi szám (KA) Öt órás kapilláris vízemelő képesség
Fizikai ik i talajféleség é Arany féle kötöttség 100g légszáraz talajhoz hány ml víz kell az adott állapot eléréséhez Homok: 30 alatt Vályog: 37 42 Agyag: 50< Mire jó? Integrált mérőszám a víz és levegő gazdálkodásra
Humusztartalom Talaj szervesanyag tartalmának mérőszáma ő 0.5 6% közötti a hazánkban. Megítélése összefügg a fizikai talajféleséggel. Szerepe epe a talajban: aajba Tápanyagforrás Tápanyagkötés Vízmegőrzés Hőgazdálkodás, Szerkezet Puffer
Mésztartalom Sósavval CO 2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO 2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára. A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban) nincs pezsgés nincs (mészmentes/hiányos) pezsgés nincs, de sercegés hallható 01 0,1 1% gyenge pezsgés 1 2% (gyengén meszes) közepes pezsgés 2 5% erőteljes rövid pezsgés 5 10% (erősen meszes) erőteljes, ő tartós pezsgés 10% fl feletti
Talaj ph A talaj kémhatása ph érték Mérés: é Univ. Indikátor, ph mérők erősen savanyú 4,5 nél kisebb savanyú 4,5 5,4 gyengén savanyú 5,5 6,7 semleges 6,8 7,2 gyengén lúgos 7,3 7,9 lúgos 8,0 9,0 erősen lúgos 9 nél nagyobb
ph és Mésztartalom szerepe A mész szerepe a talajban: Talajszerkezet kialakítása: kedvezőbb hő és levegő gazdálkodás Talaj puffer rendszer Kémhatás: tápelemek felvehetősége ph szerepe a talajban: Oldhatósági viszonyok Tápanyagfelvételi e folyamatok oya ao
Tápanyagtartalom talo meghatározás á A talajvizsgálat módszereit a magyar szabvány rendezi: MSZ 08 0206 2:1978 MSZ 08 0205:1978 MSZ 08 0210 2:1977 MSZ 20135:1999 Szabványok alapján zajlik. lk
Talajtípusok, talajosztályozás á Talajtípusok: egy talajtípusba azokat a talajokat soroljuk, amelyek hasonló környezeti fltétlk feltételek mellett alakultak ki és a talajfejlődés folyamatában hasonló állapotot értek el. Talaj főtípusok (9 főtípus) Romtalajok: tljktalajfejlődés ljfjlődé korai állapota, vagy folytonos leromlás (2 főtípus) Zonális főtípusok: adott klímán, klimazonális növényzeti típus alatt (3 főtípus) Azonális főtípusok: Klímától független tényező alakítja őket (4 főtípus)
Váztalajok Váztalajok: Talajfejlődés kezdeti állapota, vagy leromlás Sekély termőréteg g( (max. 25-30cm) A-C szintes talajok Futóhomok Humuszos homok Köves és kavicsos váztalajok
Váztalajok Sziklás váztalaj Kavicsos váztalaj Földes váztalaj
Öntés és lejtőhordalék ljőh lék talajok Öntés és lejtőhordalék talajok: Egymásra rétegzett hordalékok NINCSENEK szintek Termőképesség a rétegek minőségétől függ Lejtőhordalék talaj Nyers öntéstalaj Humuszos öntéstalaj
Öntés és lejtőhordalék ljőh lék talajok Nyers öntéstalaj Lejtőhordalék-talaj
Kőzethatású talajok Sötétszínű erdőtalajok/kőzethatású talajok Sekély közepes, ritkán mély talajok Alapkőzet a meghatározó A C szintes talajok Csop. Alapkőzet típusa és a termőréteg mélysége alapján: Erubáz > Ranker Fekete rendzina, barna rendzina, humuszkarbonáttalaj
Kőzethatású talajok Fekete rendzina Barna rendzina Erubáz talaj
Barna erdőtalajok Barna erdőtalajok: erdőklímában, erdőállományok alatt kialakuló talajok. Háromszintes A B C típusú talajok Átmosásos típusok Fontosabb folyamatok: Humuszosodás Kilugozódás Agyagosodás és agyagvándorlás Agyagszétesés Kovárványosodás Glejesedés
Barna erdőtalajok Savanyú b. e.t. Podzolos b. e.t. Agyagbemosódásos g b. e.t.
Barna erdőtalajok Pszeudoglejes b. e.t. Barnaföld
Barna erdőtalajok Rozsdabarna b.e.t. Kovárványos b.e.t. Csernozjom b.e.t.
Csernozjom talajok Száraz klíma, korlátozottan engedi a fás vegetáció kialakulását, gyepek Lösz és egyéb meszes finomüledék Erősen humuszos egyensúlyi vízháztartású AC szintes talajok Magas humusztartalom, 3-4%-os Csernozjom Réti csernozjom Csernozjom jell. homoktalaj
Csernozjom talajok Csernozjom talaj Csernozjom jellegű homoktalaj
Szikes talajok Erősen kötött talajok ABC szintezettségűek Párologtató típusú talajok Különféle mennyiségben Na 2 CO 3 vagy NaCl tartalmaznak. Szoloncsák talaj Szolonyec talaj Sztyeppesedő réti szolonyec
Szikes talajok Szoloncsák talaj Szolonyec talaj
Réti talajok Mély, humuszos talajok AC szintezettség Többletvíz áll. jelen van. Réti talaj Szikesedő réti talaj Lápos réti talaj Réti talaj
Láptalajok Ritka talajok Klasszikus szintezettség nem figyelhető meg Magas humusztartalom 5%< Tőzeg illetve kotu a feltalajban Ritka közösségek ö k őrzői ői
Mocsári és ártéri erdők talajai Átmeneti és fiatal talajképződmények Tápanyagellátottságuk g kedvező Magas humusztartalom Alacsony mértékű kilugzás