KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Próbaérettségi január 18.

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia Kisokos

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Átírás:

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. a a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. iányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért 1 pont adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 0812 2 / 7 2011. október 17.

I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 C C A D A C D B D D Minden helyes válasz ot ér, max: 10*2 = 20 pont. Nem egyértelmű, vagy egynél több válasz megjelölése esetén nem jár pont. II. Szöveges kifejtendő feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6*2 = 1) I- Indoklás Pontszám 1) A jövedelem növekedése a költségvetési egyenes jobbra/feljebb tolódását eredményezi. Ennek következménye lesz a fogyasztói optimum változása is. I 2) Az amortizáció azért implicit költség, mert az adott időszakban az erőforrás felhasználása nem jár pénzmozgással, hisz ezen vagyontárgyaknál az az általános, hogy a kiadás időben megelőzi a költségek felmerülését. 3) Azok jutnak fogyasztói többlethez, aki a tényleges piaci áron vásárolnak, de magasabb árat is hajlandóak lettek volna fizetni a jószágért. 4) A kamatláb növelése ellenkezőleg hat a pénzpiacra, hiszen a forgalomban lévő pénzmennyiséget csökkenti. 5) A költségvetési politika keretében lehet olyan intézkedést hozni, amely nem növeli, hanem csökkenti az árupiaci keresletet (pl. adónövelés, támogatások csökkentése stb.). 6) A lebegő árfolyamrendszerben a nominális árfolyam változása biztosítja a valutapiac és így a fizetési mérleg egyensúlyát is. 2. Definíciók (4*2 = 8 pont) Sorszám Meghatározás Pontszám A) A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) szerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. B) A rövid időtávon belül a vállalat képes a termelés bizonyos megváltoztatásával reagálni a piaci eseményekre, mert legalább egy termelési tényező mennyisége változtatható, miközben legalább egy tényező állandó. C) D) Az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli bevételei a magánszektortól kiadásai fedezésére. A nemzetgazdaságban az összes fogyasztási cikk és tőkejószág keresletének és kínálatának együttese. írásbeli vizsga 0812 3 / 7 2011. október 17.

3. Kifejtős kérdés (8 pont) Szempont Válasz Pontszám Explicit költség: azok a folyóköltségek, amelyek adott időszakban közvetlen pénzkifizetést igényelnek. Pl.: anyagvásárlás, munkabér stb. Pénzmozgás Implicit költség: a felhasznált erőforrások azon ráfordításai, szerint amelyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgással. Pl.: az amortizáció, a feláldozott banki kamat stb. Elszámolhatóság szerint Profitkategóriák Értékelés Számviteli költség: azok a költségek, amelyeket könyvekben el lehet számolni, azaz az explicit költségek és az elszámolható implicit költségek összege. Normál profit: a nem elszámolható implicit költségek, a vállalkozás tulajdonában lévő erőforrások alternatív költsége, az a jövedelem, amely az erőforrással máshol megszerezhető lenne. Számviteli profit = gazdasági profit + normál profit A gazdasági profit lehet negatív, pozitív vagy 0. Ettől függően a számviteli profit lehet kisebb, nagyobb vagy egyenlő a normál profittal. a a gazdasági profit negatív, akkor a vállalat bevételei nem fedezik a gazdasági költségeket. A vállalat veszteséges, mert nem tudta még a normálprofitot sem realizálni. a a gazdasági pofit 0, akkor vállalat jövedelme a normálprofitnak megfelelő, azaz annyi, amennyi az erőforrás máshol történő hasznosításával megszerezhető lenne. a a gazdasági profit pozitív, akkor a vállalat normálprofitot meghaladó jövedelemhez jut, az erőforrásokat a lehető legjobban hasznosította. 1 pont 3 pont 4. Kiegészítés (5 1 = 5 pont) Sorszám válasz Pontozás 4.1. nő 1 pont 4.2. változatlan marad 1 pont 4.3. csökken 1 pont 4.4. változatlan marad 1 pont 4.5. nő 1 pont 5. Elemző, értékelő feladat (7 pont) Sorszám Válasz Pontozás 5.1. A) = 2. (ABK háromszög területe) B) = 3. (KLM háromszög területe) 3 1 = 3 pont C) = 4. (BCKL négyszög területe) 5.2. A) = monopólium B) = monopólium C) = tökéletes verseny D) = tökéletes verseny 4 1 = 4 pont írásbeli vizsga 0812 4 / 7 2011. október 17.

III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (4 + 2 + 6 = 1) Sorszám Válasz Pontozás Zselétoll (MU) 52 42 32 24 16 10 6 2 0-1 3 pont (TU) 52 94 126 150 166 176 182 184 184 183 6.1. A telítettségi pont Q = 9-nél van. 1 pont 6.2. Jegyzetfüzet (TU) 360 640 860 980 1060 1120 1160 1180 1160 1100 (MU) 360 280 220 120 80 60 40 20-20 -60 6.3. Gossen II. törvénye szerint az MU/P értékeket kell összehasonlítani, a vásárlás akkor biztosítja a maximális összhasznot, ha MU/P azonos mindkét termék esetében. Zselétoll (MU/P) 0,65 0,525 0,4 0,3 0,2 0,125 0,075 0,025 0-0,0125 Jegyzetfüzet (MU/P) 1,8 1,4 1,1 0,6 0,4 0,3 0,2 0,1-0,1-0,3 A számított adatok alapján 3 egyező érték van: MU/P Q zselétoll Q jegyzetfüzet Elköltött forint 0,4 3 5 3*80+5*200 = 1240 0,3 4 6 4*80+6*200 = 1520 0,2 5 7 5*80+7*200 = 1800 Elkölthető forint 1520 1520 1520 Tehát az optimális vásárlás esetén 4 db zselétollat és 6 db jegyzetfüzetet vásárol a tanuló. Megjegyzés A táblázatok kitöltésénél a pontszám nem bontható, csak a hibátlanul kitöltött sorok esetén jár pont. írásbeli vizsga 0812 5 / 7 2011. október 17.

7. feladat (4 + 4 = 8 pont) Sorszám Válasz Pontozás 7.1. 7.2. n ct 15 32 58 64 60 PV = + + + + = = t 1 2 3 4 5 ( 1+ i) 1,1 1,1 1,1 1,1 1, t = 1 1 PV= 13,64+26,45+43,58+43,71+37,26 = 164,64 165 Megjegyzés: A számításokat millió forintban végeztük el, és a kerekített végeredmény is millió forintban értendő. Igen, mert gazdasági profitot lehet elérni. Mivel NPV = 165-120 = 45, tehát NPV > 0, és ezért érdemes a beruházást megvalósítani 8. feladat (5 + 4 = 9 pont) Sorszám Válasz Pontozás 8.1. áztartás C = 6000 TR = 420 S = 700 W = 7200 T = 920 Vállalat S V = 500 T V = 1200 Y = 8900 W = 7200 5 pont 8.2. G = 1850 TR = 420 S Á = -150 Állam T V = 1200 T = 920 Tőkepiac S = 700 I = 1050 S V = 500 S Á = -150 4 pont Árupiac G = 1850 Y = 8900 C = 6000 I = 1050 Pontozás: Bármely kettő adat helyes felvezetése a folyótétel számlára 1 pontot ér, a teljes és hibátlan adatsor felírása összesen 5 pont. Minden helyesen kiszámított hiányzó adatért 1-1 pont jár, összesen 4 pont adható. Megjegyzés: A folyótétel számlára került adatért csak akkor adható meg a pontszám, ha a kettős könyvvitel szabályai szerint könyvelték el, vagyis az ellenszámlán is helyesen jelenik meg a jövedelem. írásbeli vizsga 0812 6 / 7 2011. október 17.

9. feladat (2 + 2 + 4 + 3 = 11 pont) Sorszám Válasz Pontozás Az adatok alapján felírható az alábbi egyenletrendszer: 9.1. 9.2. 26000 = C 0 + c 20000 48500 = C0 + c 50000 Az egyenletrendszer megoldása: C 0 = 11000 és ĉ = 0,75 A fogyasztási függvény egyenlete: C(Y) = 11000 + 0,75Y Az import ismert adatai alapján felírható egyenletrendszer: 5000 = IM 0 + m 30000 9500 = IM 0 + m 60000 Az egyenletrendszer megoldása: IM 0 = 500, és m = 0,15 Az importfüggvény egyenlete: IM(Y) = 500+0,15Y 9.3. 9.4. Y C F b = C+I+G X IM X-IM Y D 10000 18500 25000 8000 2000 6000 31000 20000 26000 32500 8000 3500 4500 37000 30000 33500 40000 8000 5000 3000 43000 40000 41000 47500 8000 6500 1500 49000 50000 48500 55000 8000 8000 0 55000 60000 56000 62500 8000 9500-1500 61000 62500 57875 64375 8000 9875-1875 62500 70000 63500 70000 8000 11000-3000 67000 Pontozás: Bármely két helyesen kitöltött sorért 1 pont adható! Az Y = Y D feltétel akkor teljesül, ha Y = 62500. Ezen jövedelem mellett a külkereskedelmi mérleg hiányt mutat, azaz az import 1875-tel meghaladja az exportot. 4 pont 2+1 pont írásbeli vizsga 0812 7 / 7 2011. október 17.