A Gyáli Eötvös József Szakképző Iskola Házirendje A Házirend elkészítésekor az alábbi törvények, rendeletek és jogszabályok előírásait kötelező érvényűnek tekintettük: Magyarország Alaptörvényéről szóló 2011. április 25-i, a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt, A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (hatályos 2014. január 1-jétől) a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésér és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. rendeletet, a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4/A d. pont, a tankkönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004.(VIII.27.) OM rendeletet. A házirend az iskolában elfogadott értékrend alapján, a fent felsorolt érvényben lévő törvények és rendeletek előírásainak megfelelően készült. A Gyáli Eötvös József Szakképző Iskola minden tanulójának, mint az iskolaközösség tagjának kötelességei és jogai vannak. Felelősséggel részt vállalnak az iskola belső életének alakításában, rendjének, fegyelmének szilárdításában. A tanulók jogait és kötelességeit az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rögzíti, továbbá a 2011. CXC. köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet 5. és ezen jogszabályok szellemében a Gyáli Eötvös József Szakképző Iskola közösségei a következő szabályokat alkotják: I. Az iskola munkarendje 1. A tanítás 8 óra 10 perckor kezdődik. 8:10 8:55 9:05 9:50 10:00 10:45 10:55 11:40 11:50 12:35 12:50 13:35 13:40 14:25 14:30 15:15 2. A 3. óra és az 5. óra utáni szünetet a diákok az udvaron tölthetik.
3. A tanulók az iskola területét tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük (távolléte esetén az igazgatóhelyettesek) engedélyével hagyhatják el. A kilépést a portán be kell jelenteni. Itt kell leadni a talált tárgyakat is. 4. A tanuló szorgalmi időben csak betegség, rendkívüli családi események, hivatalos elfoglaltságok, iskolai megbízások esetén maradhat távol a foglalkozásokról. A hiányzásokat az ellenőrzőbe bejegyzett orvosi vagy szülői (évente 3 alkalommal max. 3 nap) igazolással, illetve hivatalos kikérővel kell igazolni az osztályfőnöknek a következő osztályfőnöki órán. Ennek elmulasztása esetén hiányzását igazolatlannak kell tekinteni. Az igazolatlan hiányzás befolyásolja a tanuló magatartásának minősítését és fegyelmi felelősségre vonással is jár. Az osztályfőnök a szülőket az 10. igazolatlan óra után értesíti helyi házirend szerint. A családok támogatásáról szóló 1988. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvények a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról. 5. A tankötelezettség mulasztásával és a családi pótlék természetben történő nyújtásával összefüggő rendelkezések: 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök hivatalosan értesíti a szülőt, valamint tájékoztatja az intézmény vezetőjét, aki értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt, és a gyermekvédelmi felelőst, aki felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. 50 óra igazolatlan mulasztás esetén: az intézmény igazgatója hivatalosan tájékoztatja a szülőt/gondviselőt és a települési önkormányzat jegyzőjét aki elrendeli a gyermek védelembevételét, továbbá a teljes összegű családi pótlék folyósításának felfüggesztését. A 10. igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Ha a tanuló mulasztott óráinak száma a 250-et eléri, tanulmányait csak sikeres osztályozó vizsga esetén folytathatja. A szaktanár a tanuló számonkérés alóli felmentését csak hosszas hiányzás esetén, indokolt esetben fogadja el. Tanítás nélküli munkanapokon is kötelező a foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel, arról is csak írásos igazolással lehet távol maradni. 6. Az iskolába vonattal bejárók, járatkimaradás vagy késés esetén kötelesek 20 percet várakozni a következő vonatig és az iskolába jönni, továbbá az késésről írásos igazolást kérni. 7. Az a tanuló, akinek tanév közben az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és/vagy nincs elegendő osztályzata az adott tantárgyból, a tanítási év végén osztályozó vizsgát tenni köteles. 8. Naponta legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók. Témazáró dolgozat az, amelyik egész témakört ölel fel. Kisebb tananyagegységből írásbeli felelet formájában, előzetes bejelentés nélkül is lehet számonkérés. A témazáró dolgozat időpontját a tanár köteles bejelenteni legalább három nappal a megírás előtt úgy, hogy a hátralévő időben 1 hétvége is legyen. A tanár köteles a dolgozatot 15 tanítási napon belül kijavítani. A határidő után javított dolgozat érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni, és azt a tanár az értékelésnél nem veheti figyelembe. A számonkérés egyéb formái: írásbeli felelet, házi dolgozat, teszt, feladatlap, minimumteszt, próbaérettségi dolgozat, szóbeli felelet. A próbaérettségi dolgozat időpontját a tantárgyi munkaközösségek egyeztetik, figyelve a tanulók terhelésére. A számonkérés tantárgyankénti, tananyagonkénti formáját, a feldolgozott anyag jellegének megfelelően a pedagógus határozza meg. 9. A tanulók csengetéskor az osztályba mennek és ott várják a tanárt. Ha valaki a tanár után lép az osztályba, az késésnek számít, kivéve a szaktantermet. A percekben mért késéseket havonta összesíteni kell. 10. A tanulók tanáraikat mind az iskolában, mind az iskolán kívül a napszaknak megfelelően köszöntsék. Az osztályterembe belépő nevelőt, felnőtt látogatót a tanulók
külön figyelmeztetés nélkül felállással üdvözlik. Ez alól az órát vezető tanár felmentést adhat. Ha tanárukat keresik, a tanári szoba előtti folyosón várakozzanak. 11. Ellenőrzőjüket a tanulók minden nap hozzák magukkal, kérésre adják át a tanárnak, a kapott osztályzatokat a tanuló írja be. Az ellenőrző hiányát a tanítási nap elején jelezni kell az osztályfőnöknek vagy igazgatóhelyettesnek. A pedagógus kérése utáni ellenőrzőhiányt a naplóba be kell jegyezni és a 3. alkalommal osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. Ellenőrző pótlása esetén 500 Ft befizetése után kap a tanuló. Az ellenőrzőbe beírt osztályzatokat és értesítéseket szüleikkel írassák alá. 12. Nem megengedett, a jó ízlést bántó, feltűnést keltő, kirívó öltözködés. Ilyen esetben az osztályfőnök értesíti a szülőt. Testnevelési órákon a szaktanár által meghatározott öltözékben kell megjelenni. Törvény által tiltott jelképek, szimbólumok viselete büntetendő. Az iskola hivatalos ünnepségein a tanulók ünnepélyes öltözetben jelenjenek meg: a lányok fekete szoknyában vagy nadrágban, fehér blúzban, fiúk fekete nadrágban, fehér ingben. Ennek elmulasztása esetén igazgatói figyelmeztetés jár. 13. Testékszerek viseletéből adódó balesetekért és a másoknak okozott sérülésekért az ékszer viselője a felelős. 14. A testnevelési órák alól időszakos, részleges felmentést csak orvosi, teljes felmentést csak szakorvosi igazolással lehet kérni a testnevelő tanártól (NEM osztályfőnöktől!). A felmentett tanuló is köteles az órákra lejárni, a tornateremben tornacipőt viselni. Ha a testnevelés órán a tanuló felszerelésének hiánya miatt 3 alkalommal nem vesz részt, akkor a megfelelő fegyelmi fokozatot kapja, mert a tanuló nem felel meg az alapvető balesetvédelmi előírások és egészségügyi szempontoknak sem. 15. Hetente két hetest kell kijelölni osztályonként. A hetesek felügyelnek az osztály rendjére és tisztaságára. Feladataik: - Tisztán tartják a táblát, krétáról, tiszta szivacsról, továbbá megbízás alapján egyéb felszerelésről gondoskodnak. - A tanórák elején jelentik a tanárnak az osztály létszámát és a hiányzókat. - Ha az órát tartó tanár 10 perccel a csengetés után nem jelenik meg, ezt jelentik az igazgatóhelyettesi irodában. - A tanteremben tapasztalt rongálást, meghibásodást az osztályfőnöknek jelentik. A két hetes a feladatokat megosztja egymás között, de a végrehajtásért együtt felelnek. 16. Az iskolában tanórán rágógumizás tilos. Mobiltelefon óra alatti használatára a szaktanár külön adhat utasítást és engedélyt. Amennyiben a tanuló engedély nélkül használja a mobiltelefont, a tanár első esetben óra végén a tanulónak, a következő esetben csak a szülőnek adja vissza. 17. Tilos a tanórákon mindenfajta audio- és videofelvétel készítése és zenehallgatás. 18. Amennyiben a tanuló gondatlanságával, fegyelmezetlen magatartásával, az előírások megszegésével balesetet idéz elő vagy kárt okoz, úgy az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik, egyben fegyelmi vétséget követ el. A tanterem díszítése kulturált legyen, a terem állapotát ne rontsa. 19. A tanulóknak sem az iskolában, sem az iskola közvetlen közelében (20 méteren belül) szeszesitalt, drogot fogyasztani és dohányozni tilos. 20. A tanulókra a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, kirándulásokon is érvényesek a házirend szabályai. Amennyiben a tanuló a Házirend szabályai ellen a tanórán súlyosan vét tanköteles gyermek esetén a szülő előzetes írásos engedélyével a tanóráról kiküldhető. A gyermek felügyeletéről az iskola gondoskodik.
21. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése minden tagjának joga és kötelezettsége. 22. Az iskolai kötelező rendezvényről való indokolatlan távollét igazolatlan mulasztást, illetve fegyelmező intézkedést von maga után. 23. Az iskolában működő diákönkormányzat hatáskörét a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 24. Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után akkor lehet benn a tanuló, ha szakköri, tanulószobai, sportköri foglalkozáson vesz részt valamely diákkör foglalkozásán, a diákönkormányzat megbeszélésén vesz részt a könyvtárban van dolga iskolai szervezésű programon vagy annak előkészületében vesz részt tanár, osztályfőnök engedélyezte, hogy bent legyen II. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 1. Ha bármilyen rendkívüli esemény, például baleset történik, haladéktalanul szólni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. 2. A tanév első tanítási napján az osztályfőnökök tájékoztatást adnak azokról a balesetés tűzvédelmi szabályokról, melyeket a tanulók saját és társaik testi épségének védelmében kötelesek megtartani. Ezek közül a legfontosabbak: - Az épületben úgy kell viselkedni, és úgy kell közlekedni, hogy ne legyen veszélyeztetve sem a tanuló sem társai testi épsége. - Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos! - Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos! - Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén az épület kiürítésére van szükség, ezért a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell viselkedni! 3. A testnevelés-, kémia-, fizikaórák sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályait a tanító szaktanárok ismertetik a tanév első tanóráján. 4. A tanulónak kötelessége az iskola épületének berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használni. Kár okozása esetén a kár értékének megállapítása után a tanuló, szüleinek a 2011. évi CXC. köznevelési törvény 59. -a szerint kártérítést kell fizetniük. 5. A szaktanterem elhagyása esetén a termet a tanár a tanórát követően bezárja. 6. A számítógépes termekbe ételt, italt bevinni tilos, a további szabályok a számítógépes teremrendben találhatók! 7. A testnevelés óra, a délutáni sportfoglalkozások előtt, amikor mindenki átöltözött, az öltözőket zárják be, az öltöző kulcsát adják át a testnevelő tanárnak. Értékeket (pénzt, órát, ékszert stb.) az öltözőben nem szabad hagyni, át kell adni azokat megőrzésre a tanárnak! 8. Az iskolai munkához nem tartozó, saját felelősségre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában használni nem lehet, az azokban bekövetkezett kárért az iskola nem vállal felelősséget. 9. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyen, csak előzetes igazgatói engedélykérés után szabad.
III. A tanulók jutalmazása, a fegyelmező intézkedések Büntetési fokozatok: Szaktanári figyelmeztető (2), a következő fegyelmi vétség esetén, (szakórát is beleértve) osztályfőnöki figyelmeztető, osztályfőnöki intő, osztályfőnöki rovó, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, igazgatói rovó, nevelőtestületi megrovás, kizárás Fegyelmi tárgyalás A házirend súlyos megszegése esetén fegyelmi tárgyalás hívható össze. Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolai szülői szervezet a diákönkormányzattal közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi tárgyalás fegyelmi fokozat jóvátétellel kiváltható, vagyis a vétkes tanuló cselekedetét jóvá teheti. Dicséretek: A kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát az iskola a következőkkel jutalmazza: szaktanári dicséret (2), osztályfőnöki dicséret (2), igazgatói dicséret (2), nevelőtestületi dicséret, Eötvös-plakett. IV. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések 1. Legfőbb jog oktatásban és nevelésben részesülni. Az ismeretek megszerzése történhet az iskolában, de ha a körülmények nem teszik lehetővé az iskolába járást, a szülők kérhetik a magántanulói státuszt. Ha a tanulók joggyakorlásában sérelem történik, elsősorban az osztályfőnökökhöz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő felnőtthöz, harmadsorban az iskola igazgatójához lehet fordulni. 2. Minden tanulónak joga van a rendszeres iskola-egészségügyi, iskola-fogorvosi ellátás igénybevételére (védőnői, orvosi vizsgálat, kötelező oltások stb.). 3. Az iskola a diákok számára a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport foglalkozásokon biztosítja. Heti két órás időtartamban a testnevelő tanár által összeállított program szerinti foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók. 4. Az iskola megszervezi azokat a szakköröket, sportköri foglalkozásokat, amelyeken legalább hét tanuló részt vesz, és amelyek megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja. 5. Részt lehet venni az iskolában folyó hitoktatásban. 6. A családok anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban, étkezésben lehet részesülni. Ennek feltételeiről, szabályairól és az igénylés rendjéről az iskolában lehet tájékozódni. Az ingyen tankönyvet igénybe vevő tanulók anyagi felelősséggel (10%) tartoznak a tartós könyvek állagáért.
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 7. A jogok gyakorlásához szükséges információkat: - az osztályfőnököktől (többek között az osztályfőnöki órákon) - szülőktől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően) - iskolagyűlésen - a diákönkormányzaton keresztül - a diákönkormányzat faliújságján keresztül lehet megkapni. 8. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben vélemény nyilvánítható: - osztályfőnöki órán - a diákgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzatban foglaltak szerint - vélemény nyilvánítható a diák-önkormányzati képviselője útján is. 9. Kérdés intézhető: - az iskola igazgatójához. - az SZMK-hoz, vagy az SZMK vezetőségéhez bármikor, amikor ülésezik. Az ülések időpontjáról osztályfőnököknél lehet érdeklődni. V. Diákjogok 1. Az iskolában diákönkormányzat működik saját működési szabályzattal. A véleményezési jog szempontjából egy tanulócsoport minősül nagyobb közösségnek. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor a nagyobb közösség képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók a Diákönkormányzat segítségével folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az iskolavezetéssel. 2. Az iskola tanulóinak különleges tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal összehívunk. A diákközgyűlés időpontját a Diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató határozza meg. A diákközgyűlésen a tanulók képviselőik útján (tanulócsoport/3 fő vesznek részt). A rendkívüli diákközgyűlést a kezdeményezéstől számított 15 munkanapon belül össze kell hívni, napirendjét pedig az összehívást kezdeményező egyezteti az érintettekkel. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője, vagy legalább 80 tanuló aláírással igazolva, illetve az iskola igazgatója kezdeményezheti, az érintettekkel történő egyeztetés után. 3. A Diákönkormányzat joga, hogy évi 1 tanítás nélküli munkanapról, illetve annak programjáról az igazgató egyetértésével döntést hozzon. 4. A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a, a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál,,
b, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához c, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez d, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához e, a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. 5. A Diákönkormányzat, illetve a segítségével működő szervezetek (diákmédia, diákkörök, DSE) működési feltételeit az alábbiakban biztosítja az iskola: a. A DÖK különböző szintű szervei és képviselői jogosultak az iskolai helyiségek használatára. b. A diákönkormányzat esetleges pénzeszközeinek szakszerű kezelését az iskola biztosítja. c. A DÖK feladatai megoldása érdekében anyagi, technikai, szellemi segítséget kérhet az igazgatóságtól. (Pl.: fénymásolás, kisebb értékű irodaszerek rendelkezésre bocsátása, felkészítés előadás megtartására.) d. Az iskola, ha anyagi lehetőségei és a felügyeleti szervek lehetővé teszik, költségvetésében elkülönített pénzalapot bocsát a DÖK rendelkezésére. 6. A tanulók az iskolai információáramlás biztosítása, és az iskolai élet szervezése érdekében kezdeményezhetik az iskolamédia különböző formáinak (különösen iskolarádió, iskolaújság) működtetését az igazgatónál és a Diákönkormányzatnál. A működés és működtetés rendjét minden tanév elején a diákönkormányzat és az iskolavezetés együtt alakítja ki. Az iskolamédiumok nem sérthetik az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat és a hivatali titoktartással összefüggő kérdéseket. 7. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha a törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. Diákkör, illetve egyéb művelődési, művészeti, vagy sportkör létrehozását az iskola igazgatójának címzett kérvényben lehet kezdeményezni, szerepeltetve a célokat és a kezdeményezők aláírását (minimum 8 fő). Diákkörök (szakkörök-sportkörök) létrehozása a tanévet megelőzően május 20-ig kezdeményezhető, legalább nyolc tanuló részvételével, illetve a közreműködő pedagógus felkérésével. Az igazgató a kérvény kézhezvétele után legkésőbb május 31-ig dönt a nevezett körök következő tanévi alapításáról, indításáról. A diákkör témájának a 9-12 évfolyamos tantervi anyaghoz kell kapcsolódnia. A diákkörökre való jelentkezés rendje megegyezik az érettségi felkészítő foglalkozásra való jelentkezés rendjével. A 11/1994. (IV. 8.) MKM rendelet 31. (1) bekezdésben szabályozott kérdésekben (lásd melléklet) a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számítanak: szakközépiskola, szakképző évfolyam. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása A tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben, különösen az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról valamint az iskola működéséről. A véleménynyilvánítási jog gyakorlásának módja a DÖK, illetve az iskolaigazgató megkeresése. E jog gyakorlása során csak a korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el.
1.10. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás formái A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, tájékozódhasson a vele szembeni elvárásokról. A diákok és szülők (gondviselők) tájékoztatásáért az őket érintő lényeges kérdésekről az iskolavezetés felelős.