Az Orbán-kormány a szegények ellen

Az Orbán-kormány a szegények ellen

Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig A dósságkezelési szolgáltatás megszüntetése: A kormány 2015-től törli a szociális törvény kötelező segélyei közül az adósságkezelési szolgáltatást. Á lláskeresési járadék folyósítási időtartamának csökkentése: Európában egyedülállóan rövid, 9 helyett 3 hónapos időtartam, amely a szakértők szerint nem elegendő új állás megtalálásához. B evezették a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötését: A legszegényebb gyerekeket hátrányosan érintő döntés. C saládi pótlék munkához kötése: A Fidesz őszi frakcióüléseinek egyikén tárgyalta a tervet, amely újra a leginkább rászoruló családok gyerekeit hozná nehéz helyzetbe. C saládpolitika felszámolása: Általános családpolitika helyett a kormány megkülönböztet problémás családokat, ők kerültek a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár alá, és nem-problémás családokat, őket a család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár kezeli. D eviánsként kezelik a szegényeket: Pintér Sándor például így indokolta a közmunkaprogram bevezetését: "Nem szabad hagyni, hogy a lustaság, a restség, az ellenszolgáltatás nélküli juttatások elcsökevényesítsék a munkaképes, egészséges polgárainkat." E ltörölt munkanélküli segély: Orbán Viktor őszi nyilatkozata szerint 2018-ig teljesen eltörölné a kormány a munkanélküli segélyt. 2

Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig F elnőttképzés felszámolása: A felnőttképzés államosításával és lenyúlásával olyan aktív munkaerőpiaci eszközt einstandolt a kormány, ami segítené a foglalkoztatottság növelését. F elsőoktatási mobilitás csökkentése: A felsőoktatási keretszámok rendszere csökkenti az általános felsőoktatási mobilitást. F oglalkoztatást helyettesítő támogatások megszüntetése: A kormány a következő négy év alatt évente negyedével tervezi csökkenteni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat. G ömbös Gyula programjának másolása: A Fidesz közmunkaprogramjának inspirálója Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve - maga az elnevezés is azonos volt eredetileg. H ajléktalan-törvény: A szabálysértési törvény módosításával szabálysértésnek minősül az utcán élés a világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig lehetőségük van arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű otttartózkodás. I ndexálás elmaradása: 2008 óta nem emelték a családi pótlékot és a GYES-t, így ezek reálértéke 20-25 százalékkal csökkent. J ómódúak támogatása: A társadalmi újraelosztásból, azaz az adóból fizetett társadalmi transzferekből több jut a társadalom felső 30 %-ának, mint a legalsó 30-nak. 3

Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig K özfoglalkoztatási minimálbér: A közfoglalkoztatottak minimálbére alacsonyabb a minimálbérnél, ami sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. L akásfenntartási támogatás megszüntetése: 2015-től kikerül a kötelező segélyek köréből a lakásfenntartási támogatás. M éltányossági ápolási díj megszüntetése: 2015-től megszűnik a méltányossági ápolási díj. M éltányossági közgyógyellátás megszüntetése: 2015-től megszűnik a méltányossági közgyógyellátás. M unkanélküli adatok kozmetikázása: A KSH a közmunkásokat az államilag foglalkoztatottak közé számítja, szemben az európai gyakorlattal, ahol a munkanélküliek között szerepelnek, ezzel kozmetikázva a statisztikákat. N egyedik módosítás: Az Alaptörvény negyedik módosítása kimondja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét. Ó vodáztatási támogatás megszűnése: 2015. szeptember 1-től megszűnik az óvodáztatási támogatás. P asszív táppénz megszüntetése: A 2011-es döntés értelmében nem mehetnek táppénzre azok, akik a biztosítási jogviszony vége után váltak keresőképtelenné. 4

Az Orbán-kormány a szegények ellen: A-tól Z-ig R endszeres szociális segély megszüntetése: Jövő évtől megszűnik a rendszeres szociális segély. R okkantsági nyugdíj megszüntetése: A Fidesz megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, a rokkantsági ellátás után pedig nem jár öregségi nyugdíj. S zegregáció: A Köznevelési törvény módosítása alapján a kormány rendeletben határozhatja meg a szegregált oktatás tilalma alóli kivételeket. S zociális biztonsághoz való jog elvétele: A korábbi alkotmány alapvető jogként ismerte a szociális biztonságot. Az új Alaptörvény ennek helyébe az "állami törekvést" helyezte. T ankötelezettség korhatárának leszállítása: A Fidesz 18 évről 16 évre csökkentette a tankötelezettséget. U niós gyakorlatokkal való szembefordulás: A Fidesz kormány szociálpolitikai lépései szembe mennek az EU-s szociális modellekkel és ajánlásokkal. V iselkedési teszt a segélyek mérlegelésekor: A szociális törvény alapján az önkormányzat szubjektívan mérlegelheti, hogy a rászoruló - pl. lakókörnyezete tisztasága alapján - megérdemli-e a segélyt. Z avaros törvényhozás: A szociálpolitika témájú törvények elfogadási módja rendszerint nélkülözi a társadalmi, szakmai egyeztetéseket, hatástanulmányokat. 5

Tények és tévhitek 1. Azért, mert szegény vagyok, jogaim még ugyanúgy vannak. A szegény embereknek nem csak a lehetőségeik, a jogaik is sérültek az elmúlt években. Míg a korábbi alkotmány alapvető jogként ismerte el a szociális biztonságot, az új alaptörvény ezt a jogot törölte, helyébe az állami törekvés kifejezés került. Az alaptörvény preambuluma az egyéni szabadság helyébe a kollektív felelősséget helyezi: képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. ez a munkaalapú társadalom doktrínája. Az alaptörvény XIX. cikke felsorolja a támogatásra jogosultak körét, ahova csak az önhibájukon kívül munkanélküliek fértek be. Az alaptörvény negyedik módosítása kimondja a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét. Az önhibájukból és önhibájukon kívül munkanélküliek megkülönböztetése megbélyegző, szakmailag megalapozatlan és diszkriminatív. Hasonlóképp: a családpolitika kormányzati kettéválasztása, ahol a leszakadó családok a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárhoz kerültek, a többi család pedig a család- és ifjúságügyek alá, azt a filozófiát fejezik ki, hogy a kormány különbséget tesz jó és rossz családok között. A szociális törvény alapján az önkormányzat szubjektíven mérlegelheti, hogy a rászoruló például lakókörnyezete alapján megérdemli-e a segélyt. A közmunka szabályozása a kényszerre épül: A felajánlott közmunkát, függetlenül az iskolai végzettségtől, el kell fogadni. Az elutasítás súlyos következményekkel jár: a támogatás egy éves megvonásával, a munkaügyi nyilvántartásból való 60 napos kizárással. A minimálbérnél alacsonyabb közfoglalkoztatási bér sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. 6

Tények és tévhitek 2. A közmunka kiutat jelent az állástalanságból. A közmunkaprogram drága, pazarló és értelmetlen. A kutatások szerint minél tovább vesz részt az egyén a közmunkaprogramban, annál inkább csökken az esélye, hogy munkát találjon a munkaerő-piacon. Az MTA vonatkozó tanulmánya szerint a 2012-2013-as évben a közmunkások mindössze 13 %-a tudott elhelyezkedni a valódi munkaerő-piacon. Az elérhető közmunka nem ösztönzi a résztvevőket, hogy kijussanak a valódi munkaerő-piacra. A közmunka az esetek döntő többségében nem nyújt a munkaerő-piacon használható tudást. A közmunkásoknak a munka mellett nincs is lehetőségük álláskeresésre, amiben az önkormányzatok is gyakran akadályozzák őket, mert nem érdekeltek az olcsó munkaerő elvesztésében. A közmunkaprogram nem ad pozitív jövőképet az állástalanoknak. A minimálbér alatti foglalkoztatás ráadásul anomáliákhoz vezet: minimálbéreseknek való felmondáshoz, a bérnövekedés visszatartásához. A KSH együttműködésével a közmunkaprogram torzítja a statisztikákat, hiszen a munkanélküli résztvevőket az állami foglalkoztatottak közé számítják. A közmunka nem csak az érintetteknek árt: a valódi munkaerő-piacról való leszakadás alacsony gazdasági növekedést okoz. 7

Tények és tévhitek 3. A szegénység ugyan nagy, de csökken, mert a Fidesz sokat költ rá. A Fidesz célja a jóléti állam leépítése ezzel milliókat taszít a reménytelenségbe. 2013-ban kétszer annyian mondták azt, hogy nem tudnak fizetni hónap végén, mint 2008-ban. Öt év alatt 6 %-kal lettek többen, akiket szegénység és kirekesztés fenyeget. 2008-ban az Eurostat szerint a magyarok 18 %-a volt súlyos anyagi nélkülöző, 2013- ban 26,8 %. A szegények száma a 2007-es 2,92 millióról 3,3 millióra nőtt. 6 éve nem nő a GYES és a családi pótlék, értéke elinflálódik, nincs valódi szegénységcsökkentő hatása. 2011-ben Magyarország GDP-jének mindössze 0,8 %-át költötte munkanélküli ellátásokra. Ez az arány 2010 óta folyamatosan csökken. 2012-ben a Fidesz megszüntette az álláskeresési segélyt; az álláskeresési járadék folyósításának ideje 9 hónapról 3-ra csökkent. A járadékban részesülők száma 2010 és 2012 között 115 ezer főről 59 ezer főre csökkent. 2010-hez képest 2015-re felére csökken azoknak a szociális támogatásoknak az összege, amellyel az állam a munkanélküliségeket segíti. Orbán Viktor idén ősszel bejelentette, hogy 2018-ig teljesen eltörölné a munkanélküli segélyeket. 2015-től megszűnik a rendszeres szociális segély. 2015-től a kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. 2015. szeptember elsejétől megszűnik az óvodáztatási támogatás. Kikerül a szociális törvényből a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az önkormányzati segély. Szociológusok előrejelzése szerint jövőre a szegénység nőni fog, többek között a családi pótlék kifizetésének feltételekhez kötése miatt. 8

Tények és tévhitek 4. A szegénységet a válság okozza, mindenhol hasonló a helyzet Európában. A magyarországi szegénységet nem a válság hatásai, hanem a kormány döntései növelik. Európában egyedül áll Magyarország azzal, hogy a kormány semmilyen szociálpolitikai erőfeszítést nem tett a válság hatásainak csökkentésére a legrászorultabbak körében. Európa az aktív munkaerő-piaci eszközöket átképzést és felnőttképzést erősítette, Magyarországon a gyakorlat ezek felszámolása. Európában nőttek a segélyek, legalább reálértéken. Nálunk a segélyek csökkennek, megszűnnek. Az OECD-országok között nincs más ország rajtunk kívül, amelyik a munkanélküli és szociális ellátások 6 %-os csökkentésével reagált volna. Az EU-átlaghoz képest a magyar foglalkoztatási ráta még a közfoglalkoztatással együtt is alacsony. Az Eurostat adatai szerint 2013 második negyedévében a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 5, a 20-64 éveseké 5 %-kal alacsonyabb az EUátlagnál. Míg a magyar 15-24 évesek 19 %-a, az európaiak 32 %-a dolgozik. Magyarország GDP-jének az EU-átlag (1,8 %) felét (0,8 %) költötte 2011-ben munkanélküliségi ellátásokra. Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya 27 %. Az EU-s átlag 10 % alatt van. Összehasonlításképp, ez a szám a cseheknél 6 %, a szlovákoknál 10 %, a lengyeleknél 12 %. Az álláskeresési járadék folyósításának ideje, 3 hónap, Európában a legrövidebb. A 7 év alatti gyerekek szegénységét illetően Románia és Bulgária is jobban teljesít Magyarországnál. A szegénységgel fenyegetettek népességhez viszonyított aránya Európán belül csak Görögországban nőtt jobban, mint Magyarországon. A munkanélküliséggel sújtott háztartások aránya Magyarországon 12,6 %, az EUátlag 10,7 %. Ez a szám a lengyeleknél 7,2 %, a szlovákoknál 7,6 %, a cseheknél 6,9 %, a románoknál 6,4 %. 2007 és 2013 között Magyarországon volt a legnagyobb arányú a növekedés a megfelelő élelmezést nehezen biztosító gyerekes családok körében. 9

Tények és tévhitek 4. A liberalizmus nem foglalkozik a szegényekkel. A liberálisok célja egy olyan társadalom, ahol a szabadságra és egyenlőségre való törekvés egyszerre van jelen. A liberálisok szerint a kormánynak nem lehetnek életmód, világnézet alapú preferenciái, amelyek alapján egyes csoportok támogatását előnyben részesíti. A világnézeti semlegesség hívei vagyunk. A beszedett adóforintokat a liberálisok szerint a nélkülözők és rászorulók támogatására kell fordítani, nem pedig az egyébként is jobb helyzetben lévő társadalmi csoportokéra. A liberálisok meggyőződése szerint a társadalmi újraelosztás legfontosabb célja az egyenlőtlenségek csökkentése. A liberálisok szerint a nélkülözők közti önkényes különbségtétel önhibájukból és önhibájukon kívül rászorulók között megbélyegző és értelmetlen. A jelenkori magyar tömeges munkanélküliségért elsősorban az egyénen kívül álló körülmények felelősek. A liberálisok véleménye, hogy aktív munkaerő-piaci eszközökre van szükség a munkanélküliség csökkentésére. A liberálisok álláspontja, hogy az alkotmánynak ki kell mondania a szociális biztonsághoz való jogot. 10

Szegénység a NER-ben: Adatok 11

Szegénység a NER-ben: Adatok 12

Szegénység a NER-ben: Adatok 13

Szegénység a NER-ben: Adatok 14

Szegénység a NER-ben: Adatok 15

Szegénység a NER-ben: Adatok 16

Szegénység a NER-ben: Adatok 17

Szegénység a NER-ben: Adatok 18

Források, további olvasnivalók, linkek https://drive.google.com/file/d/0bypylcpoxd_hy2rvzgx3zlbvenc/view http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b331.pdf http://www.parlament.hu/documents/126660/133966/mta+krtk+kti+a+munkaer %C5%91piac+perem%C3%A9n+l%C3%A9v%C5%91k+%C3%A9s+a+k%C3%B6lts%C3%A9gve t%c3%a9s+jav%c3%adtott.pdf/ http://www.mkt.hu/vgy2014/molnar_gyorgy.pdf http://www.168ora.hu/itthon/egyre-no-szegenyseg-magyarorszagon-132198.html http://szegeny.nolblog.hu/ http://esp.sagepub.com/content/early/2014/09/10/0958928714545446.refs http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/11/05/jovore-sem-tunik-el-a-dolgozoi-szegenyseg/ http://buksza.postr.hu/felmillio-magyar-elszegenyedett http://ec.europa.eu/eurostat/help/new-eurostat-website http://www.mfor.hu/cikkek/csak_egy_orszagban_nott_jobban_a_szegenyseg m int_itthon.html http://www.atv.hu/videok/video-20141122-a-lakossag-tobb-mint-harmadatfenyegeti-szegenyseg http://hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/ferge-kormany-gyakorlatilaghaborut-folytat-szegenyek-ellen/ http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/mennyire-lett-kifosztva-a-tarsadalom http://beszelo.c3.hu/blog/mink-andras/a-lehetetlen-megkisertese http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator12m.pdf 19