www.mkp.sk Választási program 2 0 0 6-2 0 1 0 Gyors felzárkózás Európához! parlamenti választások 2006. JÚNIUS 17.
Tartalom 1. Erősebb MKP, jobb kisebbségi lét 4 2 Demokráciát, esélyegyenlőséget 5 3. Növekvő gazdaságot, magasabb életszínvonalat 12 4. Dinamikus régió- és vidékfejlesztést 19 5. Hatékony mezőgazdaságot 23 6. Védett környezetet 27 7. Nagyobb szociális biztonságot 32 8. Jobb egészségügyet 37 9. Versenyképes oktatást 42 10. Minőségi kultúrát 48 11. Hatékony önkormányzatokat 50 12. Jobb közbiztonságot 55 13. Aktív külpolitikát 60 14. A jövő nemzedéke 67 3
1. Erősebb MKP, jobb kisebbségi lét Az elmúlt nyolc évben beigazolódott, hogy az MKP jelenléte Szlovákia kormányában növelte az ország nemzetközi szavahihetőségét és elfogadottságát. A Magyar Koalíció Pártja magatartásával elnyerte a megbízható partner minősítést. Az MKP-ra szavazóknak köszönhető, hogy az elmúlt nyolc évben sok milliárd koronából megteremtett fejlettebb világ, kulturáltabb környezet vesz körül bennünket. A Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd újjáépítése hozzásegített a táj gazdasági életének fellendüléséhez. Az MKP az Ipolyhidak újjáépítésével folytatja a hídépítő programot. Elsőrendű célunk a jövőben is a magyarok és szlovákok által vegyesen lakott régiónk képviselete s ezen túl a Szlovákia egészét érintő célok megvalósításának támogatása. Törekednünk kell a gazdasági és a szociális bizonytalanság mérséklésére és megszüntetésére. Továbbra is támogatni kell a régiók fejlesztését. Ez egyrészt az ott működő kis- és középvállalkozások fejlődési esélyeinek a javítását jelenti, másrészt a települések kistérségi társulásainak szakmai és gazdasági támogatását igényli. Sajátos figyelmet igényel művelődési intézményeink életképessége és megtartása. Ez nem csupán a kulturális örökség megóvása, hanem a jövőépítés miatt is fontos. A határon átívelő régiók esetében oda kell figyelni a Bodrogköz Dél-zempléni együttműködésre, Borsod-Abaúj térségére, Gömörre, Nógrádra és az Ipoly-mentére, Párkány Esztergom térségére, a Hídverő Eurorégióra és a Csallóköz Győr-Moson-Sopron megyei együttműködésre. A Magyar Koalíció Pártja kiemelt céljai között szerepel, hogy segítse és képviselje a régió gazdasági és társadalmi érdekeit, legitim eszközökkel küzdjön a Szlovákiában élő kisebbségek jogállásának megerősítéséért, segítse az állampolgárok jogérvényesítését, felvállalja a regionális közigazgatási érdekek érvényesítését, és képviselje az ország polgárainak önkormányzati törekvéseit. Ezért jelent egyetlen választási lehetőséget a többi politikai párttal szemben mindazok számára, akik ezen a területen élnek. Ezt képviseli a Magyar Koalíció Pártja! 4
2. Demokráciát, esélyegyenlőséget Az MKP sikerként könyveli el, hogy 2002-es választási programjának célkitűzései az elmúlt választási időszakban a kormányprogram részét képezték. Véleményünk szerint a demokrácia, az esélyegyenlőség, valamint a kisebbségi lét területén Szlovákiában az MKP politizálásának köszönhetően előrehaladásnak lehettünk tanúi, és vitathatatlan eredmények születtek: az MKP sikerének könyvelhető el, hogy ma már törvény garantálja a nemzetiségek névhasználati jogát; az MKP hathatós hozzájárulásával sikerült törvénybe iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát; alkotmányos szinten sikerült megerősíteni az emberi jogi biztos jogállását, valamint azt is elértük, hogy az ombudsmani hivatallal való kapcsolattartás során lehetővé váljék a kisebbségi nyelvek használata; megnöveltük a nemzetiségi kultúrák pénzügyi támogatását; pártunknak köszönhetően a szlovák parlamentben megalakult a női albizottság, s ezáltal a legmagasabb szintre emeltük az esélyegyenlőség kérdésének kezelését; létrehoztuk a magyar egyetemet. Sikerült törvényben biztosítani a magyar nyelvű felsőoktatási képzést. Az egyes területeken megvalósult pozitív változások és sikerek mellett az elmúlt választási időszak nem tette lehetővé összes célkitűzésünk megvalósítását. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy: nem sikerült javítani a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán; nem sikerült a parlamentben elfogadtatni a nemzetiségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályokat; továbbra sincs megfelelő kisebbségi nyelvhasználati törvény; nem történt pozitív változás a közigazgatási területi beosztásban; nem sikerült minden területen megfelelő haladást elérni a nemek közötti teljes egyenlőség megteremtésében; a romák esélyegyenlőségének megteremtésében csak részleges előrehaladás történt; európai uniós tagságunk sem teremtette meg a beneši dekrétumok, illetve a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolását, enyhítését. Meggyőződésünk, hogy a jogalkotás területén, valamint a jogbiztonság vonatkozásában az elmúlt választási időszak alatt nagy mértékben javult Szlovákiában a helyzet, azonban a jogérvényesítésben a bevett rossz társadalmi szokások újabb feladatokat vetnek fel. 5
A következő választási időszakban a megoldásra váró legfontosabb feladatok és célkitűzések: Az alkotmány Javítani kell a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogállásán: Ezért az MKP szorgalmazni fogja, hogy az alkotmány preambulumában az államépítés polgári elve érvényesüljön. Kulturális jogok Az MKP továbbra is legitim célkitűzésének tekinti a kisebbségi önkormányzati intézményrendszer kialakítására irányuló törekvését: Ezért az MKP a szlovák parlamentben továbbra is mindent megtesz a nemzetiségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabályok elfogadásáért. Ezért az MKP továbbra is törekedni fog a kisebbségi önkormányzati intézményrendszer létrehozására, a kisebbségi intézmények pénzügyi garanciáinak megteremtésére, különös tekintettel a kulturális és oktatási önkormányzatiság létrehozására. Nyelvhasználati jogok Továbbra sem tekintjük megfelelőnek a kisebbségi nyelvhasználat jelenlegi törvényi szabályozását és a jogok érvényesítését. Ezért az MKP kezdeményezi a nyelvhasználati jogok bővítését, e téren a pozitív joggyakorlatot. Hangsúlyos problémának tartjuk a kisebbségi nyelvek érvényesülését a hivatali érintkezésben. Továbbra is szorgalmazzuk a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek az európai nyelvi charta értelmében történő továbbfejlesztését. Az MKP sikerének könyvelhető el, hogy ma már törvény garantálja a nemzetiségek névhasználati jogát. A női családnevek már az -ová végződés nélkül, az utónevek pedig magyaros formában anyakönyveztethetők és használhatók a hivatali érintkezésben is. Az eddigi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a magyar nők elenyésző hányada élt a névváltoztatás lehetőségével. 6
Ezért az MKP olyan felvilágosító és mozgósító kampányt kezdeményez meglevő nyelvi jogaink kiterjedt használatáért, amely felhívja a polgárok figyelmét arra, hogy éljenek jogaikkal. A magyar nők és szülők gyermekeik nevét anyanyelvi formában anyakönyveztessék, a magyar vállalkozók és az önkormányzatok a nyilvánosságnak szóló feliratokon, nyomtatványokon és egyéb iratokon az államnyelv mellett következetesen használják anyanyelvünket is. Mivel a szlovákiai magyarság számaránya az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent, ezért az MKP az asszimilálódás megfékezése érdekében konkrét javaslatcsomag kidolgozását szorgalmazza, amely oktatási, kulturális, nyelvhasználati, régiófejlesztési és a nemzeti öntudat megerősítésére irányuló programokat fog tartalmazni. Az MKP mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar és más kisebbségi helységnevek hivatalos használata lehetővé váljék minden olyan településen, Pozsony esetében minden olyan városrészben, ahol a nemzetiségek számaránya eléri a 10%-ot (a jelenlegi 20% helyett). A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája értelmében a magyar nyelv regionális nyelvnek minősíthető, ezért az MKP nemcsak ennek az elfogadására fog továbbra is törekedni, hanem arra is, hogy Szlovákia újabbakkal bővítse eddig vállalt kötelezettségeit. Közigazgatás és regionalizmus Az MKP továbbra sem elégedett a közigazgatási területi beosztással, mert a jelenlegi állapot a gyakorlati tapasztalatok alapján nem támogatja hatékonyan Dél-Szlovákia fejlődését. Ezért az MKP hosszú távú célként továbbra is szorgalmazza a természetes régiók kialakítását és a közigazgatási területi beosztás felülvizsgálását. Az ET kisebbségi keretegyezménye, illetve egyéb nemzetközi dokumentumok ugyanis erre lehetőséget adnak abban az esetben, ha az ország területi beosztása kedvezőtlenül érinti az ott elő kisebbségeket. A diszkrimináció tilalma Az MKP hathatós hozzájárulásával sikerült törvénybe iktatni a faji, etnikai, vallási és egyéb diszkrimináció tilalmát. Az antidiszkriminációs törvénynek köszönhetően az élet minden területén tilos a nemzetiségi alapú diszkrimináció. Törvénnyel módosítottuk a Szlovák Emberi Jogi Központ jogköreit, ennek alapján az intézmény ingyenes jogszolgálatot biztosít a rászorulóknak. 7
Az MKP figyelemmel kíséri az emberi jogi biztos tevékenységét, és továbbra is fokozott figyelmet szentel annak, hogy az ombudsman tevékenysége kiterjedjen a nemzeti kisebbségek jogainak betartására is. Eredményként könyvelhető el, hogy lehetővé vált a kisebbségek nyelvén történő érintkezés és ügyintézés az ombudsmani hivatallal. Az MKP az adatvédelmi törvénnyel összhangban továbbra is szorgalmazza, hogy a közhivatalokban használatos nyomtatványokban szüntessék meg a nemzetiségi hovatartozás feltüntetésének gyakorlatát. Esélyegyenlőség Az MKP egyik alapvető feladatának tekinti a nemek közötti egyenjogúság megteremtését a munkában és a közéletben egyaránt. Az MKP nem tartja méltányosnak, hogy a nők mindenütt még az államigazgatásban is ugyanazon munkáért és teljesítményért alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak, valamint azt sem, hogy társadalmi érvényesülésük során a nőknek számos előítélettel kell megküzdeniük. Az MKP ezért érvényesíteni kívánja azt az elvet, hogy a férfiak és a nők egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek. A bűnözés, valamint a családon belüli erőszak áldozatai számára Dél-Szlovákiában is létre kell hozni krízisközpontokat, segélyirodákat. A nők sajátos helyzetéből következően és a tényleges egyenlőség elérése érdekében az MKP megfontolandónak tartja átmeneti kiegyenlítő intézkedések alkalmazását bizonyos területeken. Esélyegyenlőséget a romák számára Az MKP továbbra is támogatja a romák társadalmi érvényesülését elősegítő programok elfogadását. Ezek kezdeményezése és koordinálása érdekében meg kell erősíteni a roma kormánybiztos jogállását és hatásköreit. A felemelkedés alapvető feltétele, hogy minden roma gyermek és fiatal számára biztosított legyen a művelődés, a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségek és képességek elsajátításának lehetősége. Az MKP támogatja a romák oktatási deszegregációját. Az MKP úgy véli, hogy az állam az elkövetkező időben sem vonhatja ki magát a romák foglalkoztatottságának biztosítása alól. Ugyancsak állami és önkormányzati feladat az infrastrukturális és lakásproblémák enyhítése. A romák felzárkóztatása érdekében folytatni kell a roma asszisztensek eredményes alkalmazását az oktatási, egészségügyi, valamint a szociális szférában. 8
Fontosnak tartjuk, hogy egyre több tehetséges roma fiatal kapjon érvényesülési lehetőséget az állami hivatalokban és a közigazgatásban. Ugyancsak állami és önkormányzati feladatnak tekintjük a roma telepeken élők életkörülményeinek javítását. Oktatási jogok Létrehoztuk a magyar egyetemet sikerült törvényben biztosítani a magyar nyelvű felsőfokú képzést. Ezzel együtt: az MKP továbbra is támogatja a magyar nyelven felsőfokú képzést biztosító intézmények fejlődését, szoros együttműködését és távlati integrációját. A kistelepüléseken működő iskolák az oktatási feladatokon túl fontos közművelődési, valamint közösségépítő funkciókat is ellátnak, ezért megmaradásuk, működésük és fejlesztésük az MKP számára kulcsfontosságú. Az MKP-nak különös figyelmet kell fordítania az egészségkárosult és fogyatékos gyermekek magyar anyanyelvi oktatására és közösségi integrációjára. Az MKP továbbra is az anyanyelvű oktatást tartja a gyermekek számára a legmegfelelőbbnek, s támogatni fog minden ezirányú kezdeményezést és beiratkozási programot. Az MKP büszkén vállalja, hogy a magyar egyetem létrehozásával, valamint az iskolarendszer önkormányzati hatáskörbe történt átadásával jelentős lépést tettünk a magyar oktatási önkormányzatiság felé. Egyház és hitélet Az MKP az egyházak függetlenségét tiszteletben tartva támogatja a magyar segédpüspökök vagy magyar vikáriusok kinevezését azokban az egyházmegyékben, ahol magyar ajkú katolikus hívek élnek. Az MKP továbbá szorgalmazni fogja a magyar nyelvű katolikus teológusképzés megoldását. Az MKP szorgalmazni fogja azt, hogy a katolikus és az evangélikus egyház mellett a református és az egyéb egyházak diakóniai szolgálatai is állami támogatásban részesüljenek. Az MKP továbbra is támogatja a történelmi egyházak jogos küzdelmét ingatlanaik visszaszerzésében és annak mielőbbi tulajdonjogi rendezésében. 9
Ismerjük meg jogainkat! Az MKP a szlovákiai magyar médiával közösen programot indít a szlovákiai magyarság jogtudatának emeléséért. A mediális program fő célja, hogy a lakosság a lehető legteljesebb mértékben éljen már létező jogaival. Szimbólumok és az állam Az MKP egyik alapvető célkitűzésének tekinti, hogy a nemzetközi egyezményeknek és gyakorlatnak megfelelően Szlovákiában is ismerjék el a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy saját nemzeti szimbólumaikat használják, nemzeti ünnepeikről megemlékezzenek. Történelmi sérelmek Az MKP a beneši dekrétumok, ill. a kollektív bűnösség elvének szellemében elfogadott jogi normák következményeinek felszámolása céljából szakemberek bevonásával politikai párbeszédet kezdeményez az erkölcsi, illetve anyagi kárpótlás lehetséges modelljeinek megvalósítása érdekében. Az MKP mindent megtesz azért, hogy az ún. nevesítetlen földek rendezésének folyamatában eredményesen képviselje a földtulajdonosok érdekeit. Az MKP morális kérdésként kezeli a Csehországba deportáltak és a lakosságcsere keretében Magyarországra telepítettek ügyét: Ezért jelen esetben erkölcsi kérdésnek tekintjük és támogatjuk az 1946/47-ben Szlovákiából törvénysértő módon csehországi kényszermunkára hurcoltak és leszármazottaik kárpótlási igényének rendezését. Az MKP további fontos feladatnak tekinti: Az emberi méltósághoz való jog területén a rasszizmus elleni harcot. Ezen a területen erős és hatékony felvilágosító és cselekvési program elfogadására van szükség. A sajtószabadság területén: A közszolgálati elektronikus médiában bővíteni kell a nemzeti kisebbségek számára biztosított műsoridőt. 10
Az emberi méltósághoz való jog területén: Humánusabbá kell tenni az egészségügyi intézményekben, szociális otthonokban, valamint a nyugdíjasotthonokban gondozott személyek ellátását, és növelni kell a gondozottak jogi védelmét. Fokozott figyelmet kell szentelni a gyermeki jogok védelmének. Szorgalmazni kívánjuk az életkornak megfelelő méltányos bánásmód elvének jogi érvényesítését. A tisztességes eljáráshoz való jog területén figyelemmel kísérjük az új büntető törvénykönyv és perrendtartás alkalmazását. A szociális jogok területén szorgalmazzuk az Európai Szociális Charta módosítását. 11
3. Növekvő gazdaságot, magasabb életszínvonalat Kiindulási helyzetkép Az MKP már a második választási ciklusban a kormánykoalíció tagja, tölt be kormányzati szerepet. Az 1998-ban megalakult koalíció túlköltekező, eladósodott államháztartást és rosszul működő, egyensúlyi problémákkal küszködő, elavult szerkezetű, alacsony hatékonyságú, a mečiari privatizáció által kifosztott gazdaságot örökölt. Természetes tehát, hogy a megalakult kormánynak ezt az áldatlan állapotot kellett elsősorban kezelnie, és egyben gyorsított ütemben kellett felkészítenie az országot az EU-tagságra. Az államháztartás problémáinak, a túlköltekezés megállításának kezelése megkövetelte az állami kiadások jelentős csökkentését, ami a lakosság számára is fájó megszorításokkal járt. A foganatosított intézkedésekkel sikerült konszolidálni az államháztartás helyzetét, visszaállítani a gazdaság dinamikus egyensúlyát és ezáltal növekedési pályára állítani a gazdaságot. A második, a mostani választási ciklusban két alapvető feladatot kellett megoldania a kormánykoalíciónak. Az első: biztosítani Szlovákia EUtagságát, a második: végrehajtani az államháztartás nagy ellátó rendszereinek, a közigazgatásnak, a szociális szolgáltatásoknak, az egészségügynek, az oktatásnak és a honvédelemnek a reformját. Ezeket az ellátó rendszereket piackonformmá kellett alakítani, hogy hatékonyságukat növelve színvonalasabb szolgáltatásokat tudjanak majd nyújtani a lakosságnak, és hogy az államháztartás konszolidált működése hosszú távon fenntartható legyen. A reformokkal kapcsolatosan fontos hangsúlyozni, hogy az említett rendszereket létrehozó törvények megalkotásával és elfogadásával a reformok még csak elkezdődtek. A jogszabályokban rögzített feltételeket először létre kellett hozni, majd elkezdeni működtetésüket. S mivel a puding próbája az evés, a problémák általában a részletekben bújnak meg, s azok a rendszerek működése közben jelennek csak meg, csak ekkor lehet őket megszüntetni. A rendszereket létrehoztuk, de a működésüket még be kell állítani, hogy meghozzák a várt eredményeket. Ezt a munkát a kormány elkezdte, de sikeres befejezése már időhiány miatt áttolódik a következő kormányzati ciklusra. Fontos lenne, hogy ezt a munkát a jelenlegi, illetve hozzá hasonló koalíció folytathassa és fejezze be. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy egy erősen baloldali és populista kormánykoalíció lebontaná ezeket a nehezen és lakossági áldozatokkal létrehozott, megreformált ellátó rendszereket, melyek a lakossági szükségletek kielégítését hosszú távon hatékonyan képesek biztosítani. 12
A szlovák gazdaság helyzetét tekintve megállapítható, hogy egyensúlyi helyzetben dinamikusan növekszik. A gazdasági növekedés mértéke pedig reálértékben kifejezve 2004-ben a BHT (bruttó hazai termék) 5,5%-a, 2005-ben 6%-a volt, 2006-ra 5,4%-kal számol a költségvetés. Az infláció értéke relatíve alacsony: 2004-ben 7,5%, 2005-ben 2,7% volt, 2006-ban várhatóan 2,5% lesz. Az infláció mértékére természetesen komoly hatással lehetnek a világpiaci energiaár-ingadozások. A költségvetési hiány 2004-ben a BHT 3,9%-a, 2005-ben 2,9%-a volt, 2006-ban a feltételezett hiány 2,9%-os lesz. Sajnálatos módon a magas gazdasági növekedés sem volt képes jelentősen csökkenteni a munkanélküliség mértékét, mely 2005-ben még mindig 16,2%-os volt, 2008-ra 15,4%-ot, 2010-re pedig 14,5%-ot prognosztizálnak. Az utóbbi három évben Szlovákia gazdasága dinamikusan fejlődött ugyan, ám ez elsősorban Pozsonyra és környékére, illetve az ország nyugati részének egyes területeire, valamint egyes nagyvárosok, így Zsolna, Besztercebánya, Kassa agglomerációira koncentrálódott, alig érintette viszont az ország középső és keleti régióit. Több, a magyar nemzeti közösség lakta régióban magas a munkanélküliség, rossz, elmaradott és sok helyen hiányos az alapinfrastruktúra, a gazdaság szerkezete nem megfelelő, nem diverzifikált, rossz a lakosság egészségi állapota, és romlottak a közlekedési viszonyok. Az elmúlt két választási ciklusban az MKP ezen a helyzeten kormányzati tényezőként igyekezett segíteni, tette ezt főleg azokon a területeken, amelyek fejlesztése az általa delegált kormánytagok hatáskörébe tartozott. Mivel azonban a szlovák gazdasági reform eredményei csak a következő években teszik lehetővé az életszínvonal és az életkörülmények érezhető javítását, a fent említett segítség nem volt és nem is lehetett olyan mértékű, hogy alapvetően változtatott volna a helyzeten. Tizenöt évvel a rendszerváltás kezdete után továbbra is komoly és objektív tényezők gátolják a társadalmi mobilitást, a szlovák társadalom nem vált szociálisan nyitottabbá. Az önállóság és az öngondoskodás iránti igény, a jövőorientált szemlélet még nem vált meghatározó értékké a hazai társadalomban. A társadalom jelentős része nem hisz saját erejében, abban, hogy képes saját jövőjét formálni. Az MKP gazdaságpolitikai prioritásai A Magyar Koalíció Pártjának jövőképében egy hosszú távon dinamikusan növekedő, konkurencia- és exportképes gazdasággal rendelkező Szlovákia szerepel, mely tisztességes megélhetést, növekvő életszínvonalat, jó életkörülményeket és szociális biztonságot nyújt polgárai számára. A következő választási ciklusban az MKP gazdaságpolitikáját öt fontos, egymással szorosan összefüggő prioritás határozza meg: a gyors, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, az euró 2009-es bevezetése, a munkahelyteremtés, a terület- és vidékfejlesztés, valamint az infrastruktúrafejlesztés. 13
A gazdasági növekedés azért prioritás, mert az általa létrehozott jövedelmek teszik lehetővé az életszínvonal gyors emelkedését és az életkörülmények javítását, valamint az oktatás, a tudomány, a kultúra, az egészségügy, a szociális juttatások és nem utolsó sorban a gazdaság fejlesztését is. Az euró 2009-es bevezetése azért prioritás, mert a közös EU-fizetőeszköz stabilabb árfolyamot jelent, s ezáltal kiküszöbölhetők az árfolyamingadozásokból származó veszteségek. Az euró használata kizárja továbbá az árfolyam-ingadozásoknak az európai pénzügyi unió országai közötti kereskedelemre és idegenforgalomra gyakorolt hatását, egyszerűsíti a felek közötti elszámolásokat, valamint kiküszöböli a valutaátváltási költségeket. S végül, de nem utolsó sorban, a közös valuta nincs annyira kitéve a spekulánsok támadásának, mint egy kis ország nemzeti valutája. A munkahelyteremtés Az MKP egyetért a módosított Lisszaboni stratégiában megfogalmazott európai uniós elvárással, hogy csak a tudásalapú gazdaság létrehozása teszi lehetővé az unió országaiban a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést, s ezért támogatja azt. A tudásalapú gazdaság innovációs képességének kialakítása feltételezi, hogy a politika kiemelt figyelmet fordítson a tudomány, a kutatásfejlesztés, az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalom informatizálása és a vállalkozói környezet gyors és hatékony fejlesztésére. Biztosítani kell továbbá, hogy mindezek a törekvések környezet- és energiakímélő, modern technológiák és termékek gyártásában jelenjenek meg. Az MKP már a 2002-es választási programjában indítványozta, hogy a kormányzati gazdaságpolitikának az eddig alkalmazott ágazati fejlesztési stratégiáról át kell térnie a régiófejlesztési stratégiára. Ez alapvető szemléletváltást jelent. Lényege abban rejlik, hogy a gazdaságpolitika 14
nem egyes, úgynevezett húzóágazatok fejlesztésére koncentrál, hanem az elmaradott, illetve leszakadt, strukturális gondokkal küzdő régiók fejlesztését, felzárkózását és dinamikus, hosszú távon fenntartható fejlődését ösztönzi és támogatja. Tudatosítani kell, hogy a gazdasági tevékenység s így a gazdaságfejlesztés is mindig térben és időben történik, ezért ha a régiók gazdaságát fejlesztjük, akkor egyben az ország egészét is fejlesztjük. A vázolt fejlesztési stratégia fontos szerepet szán a regionális és helyi önkormányzatoknak. Rájuk hárul a gazda szerepe a régiókban. A régiófejlesztésen alapuló gazdaságfejlesztési stratégia hozadéka, hogy a régiók szellemi, természeti, földrajzi, anyagi és tőkeforrásainak, valamint a bennük rejlő komparatív előnyöknek a hasznosítására épül. Alapvető követelménynek számít a régiók gazdasági szerkezetének diverzifikálása, többágazatúvá alakítása azért, hogy az esetleges konjunkturális változások ne rendíthessék meg alapjaiban a régió gazdaságát s általa a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek az alakulását. Gazdaságpolitikai célok, feladatok és megoldási javaslatok A gazdasági növekedés gyorsítása. Az államháztartás konszolidálása, valamint a gazdaság növekedési tényezőinek pozitív alakulása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a következő választási ciklusban az éves gazdasági növekedés mértéke 5-6% körül alakuljon. Ez megfelel Szlovákia gazdasági potenciális termékének. A gazdaság növekedését elsősorban az export, valamint a lakossági fogyasztás és a tőkeberuházások növekedése hajtja. Továbbra is ügyelni kell, hogy az exporté legyen a fő szerep, és csökkenjen a közületi fogyasztás aránya. A gazdaság bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges beruházások fő forrása a hazai tőkeberuházásokon kívül továbbra is a külföldi tőke lesz. Ezek a beruházások fogják legnagyobb mértékben növelni a szlovák gazdaság termelékenységi szintjét, mely a választási ciklus végére meghaladhatja az 5%-os növekedési rátát. A gazdasági szerkezet modernizálása. A gazdasági szerkezetváltás állandó folyamat, amely a változó piaci igényeknek megfelelően alakítja a gazdaság szerkezetét. Ebben a folyamatban néhány törvényszerűség érvényesül, melyet a gazdaságpolitikának respektálnia kell, ha hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést akar biztosítani. Ilyen változások például a mezőgazdaság részesedésének csökkentése a bruttó hazai terméken belül, de csökken a részesedése az ipari szektornak is, míg a szolgáltatások részaránya dinamikusan nő. Az ipar szerkezetét érintő, a konkurenciaképességet és a hatékonyságot növelő változás a kevesebb nyersanyagot és energiát, de magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek növekvő részaránya. Ezeket a tendenciákat figyelembe véve kell a gazdaságpolitikának támogatni a gazdasági szerkezet modernizálását, azaz növelni kell az alacsony nyersanyag- és energiaigényű, de magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártását, valamint a BHT-n belül növelni kell a szolgál- 15
16 tatások súlyát. A szolgáltatások között kiemelten kezelendő az idegenforgalom, ehhez Szlovákia kitűnő természeti és egyéb adottságokkal rendelkezik. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a gyógyturizmus, a vidéki, illetve az ökoturizmus fejlesztésének. További fontos, mihamarabb fejlesztendő szolgáltatási terület a társadalom informatizálása. Az energiaellátás és -hasznosítás. Az energiapolitikában az MKP az energiatakarékos technológiák és termékek gyártását és használatát, vagyis az energiatakarékos gazdálkodást támogatja. Fontosnak tartjuk az energiahordozók (nyersolaj, földgáz) beszerzési forrásainak diverzifikálását, valamint az ország tárolókapacitásainak bővítését. A jövő szempontjából fontosnak tartjuk továbbá, hogy az üzemanyagok előállítása, az áramtermelés és a hőszolgáltatás területén folyamatosan bővüljön az alternatív energiaforrások felhasználása. Munkahelyteremtés. A gyors gazdasági növekedés velejárója a tőkeberuházások növekedése s az ezzel járó munkahelyteremtés. Ennek következtében 2005-ben 2,1%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma, a választási ciklus végéig évi 1,0 2,0 %-os növekedéssel lehet számolni. Ilyen növekedés mellett a 2005-ös 16,2%-os munkanélküliségi szint a választási időszak végére (2010-re) 10 11%-ra csökkenne. Az MKP szerint ez még mindig elfogadhatatlanul magas munkanélküliségi ráta lenne, amit orvosolni kell. A gazdaságilag elmaradott, illetve leszakadt régiókban a munkanélküliség mértéke meghaladja a 20%-ot. E területeknek a fejlett régiókhoz történő felzárkóztatása és ezáltal a munkanélküliség csökkentése két hosszú távú feladat megoldását feltételezi. Az első a lakosság általános és szakmai képzettségi szintjének jelentős emelése, a második a közlekedési (közút, vasút stb.) és az egyéb infrastruktúra (vízvezeték-, gázvezeték-, villany-, szennyvízcsatorna-hálózatok, szennyvíztisztítók és szemétlerakatok) kiépítése. A jól képzett munkaerő és a szükséges infrastruktúra megléte ösztönzi és vonzza a hazai és a külföldi tőke letelepedését az adott térségekben. Az említett objektív feltételek hiányát nem lehet máról holnapra megoldani, mivel mindkét feladat kezelése nagyon időigényes. Az MKP mindezek dacára eltökélt: ha ismét kormányzati tényező lesz, arra törekszik, hogy az egyes régiók fejlesztésének gyorsításával, munkahelyteremtéssel jelentősen csökkentse a munkanélküliséget. Ezt EU-források, valamint külföldi és hazai működőtőke bevonásával és letelepítésével kívánja megoldani. A bérek és az életszínvonal növekedése. Az elmúlt két évben a gazdasági növekedés fontos tényezőjévé vált a lakossági fogyasztás emelkedése, melyet a háztartások jövedelmének növekedése tett lehetővé. Ezt elsősorban a reálbérek, a szociális és egyéb juttatások reálértékének a növekedése és az infláció leszorítása tette lehetővé. (2004-ben a reálbérek növekedése 6,2%-os, 2005-ben pedig 6,3%-os volt). Örvendetes, hogy a reálbérek növekedése következtében nőni kezdett a lakossági megtakarítások mértéke is. A fenti folyamatok következtében növekedés tapasztalható a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában és az 1000 főre jutó lakások számában is. A várt magas gazdasági növekedés a választási ciklus éveiben lehetővé teszi a reálbérek évi 3,5 4,5%-os növekedését, s annak függvényében a lakosság életszínvonalának növekedését is.
Az infláció mérséklése. Az államháztartás pénzügyi konszolidálása, valamint az energiahordozók területén a korábban támogatott árak felszabadítása (ami szintén lakossági áldozatokkal járt) lehetővé tette az infláció mértékének jelentős csökkentését. Ezt bizonyítja, hogy míg 2004-ben a pénzromlás mértéke 7,5%-os volt, addig ez 2005-ben 2,7%-re csökkent, a prognózisok szerint 2006-ben 2,5% lesz. Az ezután következő években az infláció mértéke vélhetően 2,0% körül alakul. Ennek feltétele, hogy nem növekszenek drasztikusan a világpiaci energiaárak. Az infláció alacsony szinten tartása rendkívül fontos a lakosság számára is, mivel annak mértéke határozza meg a bérek és a fizetések, valamint a megtakarítások reálértékét. A költségvetési hiány csökkentése. Az MKP támogatja Szlovákia 2009-re tervezett belépését az eurózónába, tehát azt, hogy a szlovák nemzeti valutát 2009. január 1-jével az Európai Unió közös valutája, az euró váltsa fel. A közös valuta bevezetése egész sor feltétel teljesítését követeli meg. Közülük legfontosabb a költségvetési hiány alacsony szinten tartása. Konkrétan ez annyit jelent, hogy a belépés előtti két évben a hiány nem haladhatja meg a BHT 3%-át. Ez azért fontos, mert a magas költségvetési hiány finanszírozása általában növeli az államadósságot, inflációgerjesztő hatása van, elvonja a gazdaságtól a hitelforrásokat, növeli a kamatlábat, rontja az ország hitelminősítését stb. Az alacsony költségvetési hiány ezért nemcsak az euró hazai bevezetése szempontjából fontos, hanem a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele is. Az MKP támogatja a 2010-ig tartó időszakra vonatkozó szlovák konvengerciaprogramban vállalt, a költségvetési hiány csökkentését célzó elképzeléseket, miszerint 2007-re a költségvetési hiány, beleértve a nyugdíjreform hatását is, a BHT 3%-ára, a választási ciklus végére (2010-re) 1% alá csökkenjen. A fizetési mérleg alakulása. Az autóexport időleges csökkenése következtében fellépett átmeneti fizetésimérleg-romlás a 2005-ös évben 8,6%- os szinten kulminált, az export növekedésével azonban fokozatosan visszaáll a kiindulási szintre. A következő években főleg a külföldi működőtőke beáramlása és a most épülő autógyárak majdani exportja következtében a fizetési mérleg a választási ciklus végére egyensúlyi állapotba fog kerülni, vagyis nullszaldós lehet. Ennek a fontos mutatónak az alakulását is veszélyeztetné a világpiaci energiaárak jelentős növekedése. A külföldi adósságállomány alakulása. Szlovákia bruttó államadóssága az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, elérte a 17,6 milliárd USD-t, ami a bruttó hazai terméknek mintegy a 38,5%-át teszi ki. Az ország nettó, azaz a külföldi kinnlevőségekkel csökkentett adósságállománya viszont csupán 1,47 milliárd USD, ez a BHT értékének 3,3%-a, vagyis nem veszélyezteti az ország makrogazdasági stabilitását. A következő években is kiemelt feladatként kell kezelni az államadósság csökkentését. A kis- és középvállalkozások támogatása. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló áruk és szolgáltatások kínálatának létrehozásában és bővítésében. Ezek a vállalkozások a nagyvállalatok beszállítóiként is fontos és folyamatosan bővülő szerepet játszanak. A kis- és középvállalkozások hozzák létre a BHT jelentős részét, és hasonló szerepet töltenek be a lakossági foglalkoztatásban is. 17
18 A meglevő magas munkanélküliség csökkentésében, vagyis az új munkahelyek létrehozásában ennek a vállalkozói csoportnak lesz meghatározó szerepe, ezért az MKP támogatni fogja alapításukat, megerősödésüket és növekedésüket. A támogatási eszközök között a grant típusú támogatással kockázati tőkéhez jutást, kamattámogatásokat és hitelgaranciák folyósítását, szaktanácsadás nyújtását és az intézményi háttér létrehozását értjük. Az MKP támogatja a szövetkezeti vállalkozások minden formáját, tehát az ipari, a fogyasztási, a lakás-, a mezőgazdasági, az értékesítési stb. szövetkezetek létrejöttét és működésüket. E vállalkozási forma fontosságát elsősorban a szövetkezeti mozgalom lényegében, a tagság számára nyújtott szolgáltatásokban látjuk. A vállalkozói környezet továbbfejlesztése. A gazdasági teljesítmény, a versenyképesség és a hatékonyság növelése, a vállalkozások létrejötte és megerősödése érdekében tovább kell fejleszteni a vállalkozói környezetet, illetve annak egyes elemeit. Indokolt az adóterhek és a társadalombiztosítási járulék további csökkentése, a jogi feltételek és szabályok egyszerűsítése és áttekinthetőségük növelése, a jogbiztonság és a jogérvényesítés feltételeinek javítása, a korrupció visszaszorítása stb. Az MKP egyetért a megvalósított adóreformmal, és továbbra is támogatja azt. Lehetőséget lát viszont a jelenlegi 19%-os egykulcsos jövedelemadó 2%-os csökkentésére, ami a vállalkozókon kívül a munkavállalók esetében is növelné az általuk felhasználható jövedelmeket. A foglalkoztatás növelése és az úgynevezett feketemunka visszaszorítása érdekében jelentősen csökkenteni kell a munkaerő alkalmazásához kötődő, a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékok mértékét is. A fogyasztóvédelem továbbfejlesztése. Támogatni fogjuk a fogyasztóvédelem intézményi hátterének fejlesztését és a fogyasztói jogok hatékony érvényesülését. A fogyasztóvédelem érdekében támogatni fogjuk a hálózati ágazatok piacán történő liberalizációs lépéseket. A privatizáció befejezése. A privatizáció, a gazdasági rendszerváltás legfontosabb folyamata, zömében már lezajlott. Az állami vagyonból megmaradt, privatizálásra szánt vagyontárgyakat az új kormánynak a választási ciklus elején magánosítania kellene.
4. Dinamikus régió és vidékfejlesztést Pozsony kivételével a szlovákiai régiók gazdasági fejlettségi szintje nem éri el az EU-átlagot, ezért szükséges, hogy az állam a regionális és a települési önkormányzatokkal együttműködve célzott, tudatos és hosszú távon fenntartható régiófejlesztési politikát folytasson. Önmagában a régiók közötti gazdasági különbségek nem tekinthetők csak Szlovákiára jellemző jelenségnek, hiszen például Nagy-Britanniában vagy Franciaországban az egyes régiók közötti gazdasági különbségek arányaiban nagyobbak, mint Szlovákiában, ez azonban természetesen nem jelentheti, hogy a problémát semmisnek tekintjük. Ellenkezőleg. A szlovákiai régiók gazdasági fejletlenségét részben strukturális hiányosságok, részben a humán erőforrások hiánya, alacsony hozzáadott értéket produkáló gazdaság, részben pedig az országhatárok korlátozó volta okozza. Ezért a régiófejlesztési politikának komplex módon kell megközelítenie a problémát, a segítségnek pedig koncentrált formában, strukturálisan és regionálisan célzottan kell megjelennie. A segítség anyagi hátterét az érintettek saját forrásai, a települési, megyei és állami költségvetés, de döntő többségben az Európai Unió támogatása jelenti majd. Szlovákia esetében ez 2007 és 2013 között mintegy 500 milliárd koronát jelent. Két fő problémát látunk: az alapvető jellegű infrastrukturális beruházások hiánya, valamint a tudásalapú gazdaság és az ehhez szükséges humán erőforrások alacsony szintje. A régiófejlesztési politikának e kérdésekre kell hatékony választ adnia. Egyértelmű, hogy jól kiépített közlekedési infrastruktúra nélkül egyetlen régió sem képes kiaknázni belső lehetőségeit. Ezért az MKP szorgalmazza a gyorsforgalmi és autópálya-hálózat kiépítését, mely tartalmazza a Pozsony Nyitra Zólyom Losonc Kassa szakaszt, a Pozsony Dunaszerdahely Érsekújvár Léva Losonc szakaszt, a Kassa és Miskolc közötti autópályát, valamint az Ipolyság és Párkány között Budapest felé vezető, észak-déli gyorsforgalmi út kiépítését. Ugyancsak fontosnak tartjuk az egyes régiókból a gyorsforgalmi utakhoz és autópályákhoz vezető első osztályú utak, elkerülő szakaszok kiépítését. A cél, hogy minél több régió számára válhasson 15 20 perc alatt elérhetővé valamely autópálya, gyorsforgalmi vagy első osztályú út. Egy-egy régió fejlettségének és beruházásfogadó képességének fontos feltétele a megfelelő ivóvízhálózat, a szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási kapacitások megléte, a kommunális hulladék osztályozott gyűjtésének, újrahasznosításának és esetleges tárolásának megoldása, de nem elhanyagolható a levegő, az erdők, a mezők, a közterületek tisztasága sem. Célunk, hogy folytatódjon a Somorján, Galántán, Vágsellyén, Nagykürtösön, a Bodrogközben és az Ung-vidéki régiókban már elkezdett ISPA-projektek sora, elsősorban azokban a térségekben, ahol e probléma a beruházások komoly akadálya. Ugyancsak komoly figyelmet kívánunk fordítani a nagyberuházások vonzásköréből kieső kistelepülések problémáinak megoldására, elsősorban a Környezetvédelmi Alap segítségével. 19
20 A régiók és települések infrastrukturális hiányosságai között kiemelt helyen szerepel az iskolaépületek, kulturális létesítmények, szociális és egészségügyi intézmények elavult volta, mely magas fűtési, üzemeltetési és karbantartási költségeket jelent. Ezért lényegesen növelni kívánjuk az erre a célra szánt keretösszeget. Célunk, hogy 2008-ig megvalósuljon vagy szerződésileg biztosítva legyen az alap- és középiskolai hálózathoz tartozó épületek komplex felújítása. Ez jelenti az épületek modern hőszigetelését, a nyílászáró szerkezetek cseréjét, a tető felújítását vagy cseréjét, a fűtés modernizálását és cseréjét, valamint a berendezés és felszerelés felújítását. Mindezen intézkedések megvalósításával az épületek üzemeltetési költségét kb. 40 százalékkal lehet csökkenteni. Az így megtakarított összeget az önkormányzatok az oktatás színvonalának emelésére fordíthatják. Hasonló céljaink vannak a kulturális intézmények és a szociális, valamint egészségügyi létesítmények felújítása terén is. Külön források állnak majd rendelkezésre a kistérségi, kistelepülési fejlesztésekre, mely kereten belül lehetőség nyílik a helyi úthálózat és közterületek felújítására, az idegenforgalmi jellegű beruházásokra. Programunk része az egyes városrészek és lakótelepek revitalizációja, felújítása is, mely tartalmazza a lakások komplex hőszigetelését, a közterületek emberbaráttá tételét és modernizációját, az utak és járdák javítását, közösségi házak építését, az ott élők életét javító szociális, kulturális programokat és több más, az életminőséget közvetlenül és közvetetten befolyásoló intézkedést. A program anyagi fedezetét az ott élők saját forrásai, a városi és állami költségvetés, valamint az uniós pénzek jelentik majd. Ezáltal emelkedik az ott élők életminősége és természetesen lakásaik, tulajdonuk piaci értéke is. Tovább kívánjuk növelni az elmaradottabbnak számító régiókban létrejött régiófejlesztési ügynökségek, euroregionális társaságok és közösségi, kistérségi kezdeményezések támogatását. Meggyőződésünk, hogy ezek kiterjedt és jól működő hálózata jelentősen hozzájárul az adott régióban az életminőséghez, a pályázatíró képességekhez és a saját belső lehetőségek kiaknázásához. Az állami és megyei terveknek összhangban kell lenniük a helyben élő közösségek szándékaival és természetes igényeivel. Az alapvető infrastrukturális ellátottság (közlekedési, környezetvédelmi, kistérségi és helyi viszonylatban) természetesen csupán alapfeltétele egy-egy régió fejlettségének, kevés azonban ahhoz, hogy ott hosszú távon gondolkodó, tartós munkahelyeket teremtő beruházások jelenjenek meg. Ennek elengedhetetlen feltétele a humán erőforrásokba való átgondolt beruházás, valamint a tudásalapú gazdaság megerősödésének elősegítése. Ezért programunk tartalmazza az oktatás színvonalának jelentős emelését és a piac igényeihez igazodó oktatási rendszer kiépítését, a megfelelő szintű, egész életen át tartó tanulás rendszerének bevezetését, rugalmas munkaerő-átképzési rendszert és az oktatás minőségellenőrzését. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a regionális kutatási, innovációs központok támogatását, a közszolgáltatások elektronizációját, az e-governmentet, a vidéki internet-hozzáférés fejlesztését és az egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését. Az ezzel kapcsolatos intézkedések elsődleges forrása az Európai Unió strukturális alapjaiból származna. Külön téma a társadalmilag leszakadt roma telepeken élők életkörülményeinek javítása, természetesen az ott élők aktivitását is feltételezve. Szeretnénk megszakítani az ott születő gyermekek eddig szükségszerűnek látszó leszakadási életpályáját, ezért programunk van a roma telepek infrastruktúrájának kiépítésére, bérlakások, közösségi házak és szociális programok megvalósítására. A feladat többgenerációs erőfeszítést igényel, de ennek hiányában tovább növekedne a szociálisan leszakadt, a munkaerőpiac szempontjából értéktelen rétegek aránya.
Dél-Szlovákia hátrányos helyzetű régióit az elmúlt évtizedekben külön is sújtotta a szlovák magyar határ létezése, mely egykor virágzó térségeket választott ketté és döntött szegénységbe. A határon átívelő együttműködés támogatásával, hidak, utak építésével, a határok légiesítésével, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosításával azt szeretnénk elérni, hogy újraéledjenek az évtizedekkel ezelőtt államhatárok által megosztott régiók, s hogy választóink ismét természetes, virágzó régiók büszke lakosai lehessenek. Szorgalmazzuk a komáromi Duna-híd és az Ipoly-hidak megépítését. A Magyar Koalíció Pártja régiófejlesztési programja tehát a helyi cselekvésre és igényekre épülő komplex program, mely lehetővé teszi a térségek belső erejének és lehetőségeinek kiaknázását, beruházások tartós megtelepedését, az életszínvonal, a foglalkoztatottság növelését. Tudatában vagyunk természetesen annak, hogy hosszú távú folyamatról van szó, melynél gyors eredményre nem lehet számítani. Amint azonban azt Írország és Finnország példája mutatja, a világos jövőképpel rendelkező régiófejlesztés párosítva az egészséges makrogazdasági fejlődéssel és felelősségteljes kormányzati hozzáállással 10 15 év alatt jelentős, európai szemmel nézve is érzékelhető változást eredményez. Ez a Magyar Koalíció Pártjának hosszú távú célja. Szlovákia területének 86%-a vidéki jellegű térség, az ország lakosságának 45%-a él vidéken. A vidéki térségek fejlesztése ezért nem különíthető el az ország általános fejlődésétől, tekintetbe kell vennie az egyes térségek specifikumait. Alapvető fontosságú, hogy a vidékfejlesztési politika nem egy centralizált és uniformizált rendszer legyen, hanem az alulról jövő életképes kezdeményezések serkentését és azok hatékony támogatási rendszerének működtetését célozza. A hatékony vidékfejlesztés alapvető feltételének tekintjük azt, hogy a vidéken működő valamennyi szereplő együttműködjön. Az önkormányzatok, a vidéki civil társadalom, valamint a vállalkozói szféra hatékony összjátéka jelenti a legbiztosabb utat a fejlődéshez, mégpedig a helyi természeti és egyéb adottságokra támaszkodva, jelentős külföldi beruházások szüksége nélkül. Figyelembe kell venni, hogy a vidéki gazdaság gerincét a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdálkodás képezi, ezért fontos ezen ágazatok versenyképességének növelése. Célunk a vidéken élő lakosság megtartása, elöregedésének megállítása és életszínvonalának jelentős növelése: Ezen belül fontos: a helyi adottságok, erőforrások kihasználása révén a vidéki gazdaság fejlesztése. Támogatni kell az olyan munkahelyteremtő tevékenységeket, mint a vidéki turizmus, a hagyományos mesterségek ápolása vagy helyi különlegességek előállítása; a települési infrastruktúra fejlesztése (helyi utak, vízvezeték stb. építése), a szociális és szolgáltatói hálózat bővítése; különleges támogatási programok kidolgozása az ezer lakosúnál kisebb falvak számára (pályázat); a helyi csoportok (agrárönkormányzat, helyi önkormányzat, vállalkozói szféra, civil szervezetek, kistermelők, kertészek, méhészek, halászok, vadászok stb.) bekapcsolása a vidéki politika formálásába és végrehajtásába, az ezen az elven működő EU-s támogatási program az ún. LEADER-kezdeményezés bevezetése; 21
22 hogy a vidékfejlesztés terén érvényesüljön a mezőgazdaság gazdasági és szociális funkcióinak együtthatása, a többi közigazgatási szférával való szoros együttműködése a vidéki lakosság életszínvonalának (az egészségügyhöz, iskoláztatáshoz, kultúrához stb. való jobb hozzáférhetőség) növelése érdekében; az ágazat gazdasági és szociális stabilitásának alapja a földtulajdon rendezése, mégpedig olyan módon, hogy a föld az állampolgárok tulajdonába kerüljön. A jövő szempontjából fontosnak tartjuk az életképes mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdálkodás megőrzését, annak érdekében, hogy reagálni tudjunk a változó gazdasági, klimatikus és egyéb feltételekre.
5. Hatékony mezőgazdaságot A mezőgazdaság nem tekinthető pusztán gazdasági ágazatnak, jelentősége nem mérhető kizárólag az ország hazai össztermékében való részesedésével. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet szerves része kultúránknak, hagyományainknak, polgáraink életstílusának. Szlovákia 86%-ban vidéki jellegű ország. A területén található 2891 település közül 2753 falu, ebből 1945-ben a lakosok száma nem éri el az 1000 főt. Szlovákiában 2 400 000 ember él vidéken, azaz az összlakosságnak 45%-a. Hangsúlyoznunk kell, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet továbbra is jelentős szerepet tölt be az ország legelmaradottabb vidéki térségeiben. Tekintettel e térségek adottságaira, valamint az Európai Unió adta sokrétű támogatási lehetőségekre, az agrárium jelentősen hozzájárulhat e régiók további fejlődéséhez. Az agrárium szerepe a táj kulturált jellegének, a gazdasági és társadalmi stabilitásnak megőrzése szempontjából meghatározó. A szépen megművelt táj alapvető feltétele az idegenforgalom fejlődésének, a túlzott gazdasági nyomás azonban negatív hatással lehet a környezetvédelemre, illetve az élelmiszerbiztonságra. A vidéki térségek további fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az európai források felhasználása. Az előző vezetés által hátrahagyott lemaradások ellenére az MKP vezette Földművelésügyi Minisztériumnak rekordidő alatt sikerült létrehoznia mindazon mechanizmusokat, melyek az EU-források lehívásához szükségesek gondolunk itt elsősorban az Agrárkifizető Ügynökség létrehozására és működtetésére. Olyan rendszert alakítottunk ki, amely valamennyi gazdálkodó számára hozzáférhetővé teszi az agrártámogatásokat. Ennek köszönhetően 2002-höz képest 300%-kal nőtt a támogatást igénylők száma. A szántóföldi növények után járó támogatás összegét 500 Sk/ha-ról 4718 Sk/ha-ra emeltük. Az ágazaton belül a munkatermelékenységet 15,6%-kal sikerült növelnünk, az átlagbéreket pedig 17,5%-kal emeltük. Tizenöt év után nyereségessé tettük az agráriumot: az ágazaton belül működő vállalatok 86%-a nyereséget termel. Ez többmilliárdos bevételt jelent az agrárium és a vidék számára. A 2007-ben kezdődő új EU-s költségvetési időszakban még több pénz van előirányozva a mezőgazdaság és a vidék támogatására. Ezért kulcskérdés, miként kerül szétosztásra ez a forrás, és sikerül-e biztosítani teljes felhasználását. Az agrárium és a vidék fejlődése szempontjából alapvető fontosságú: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági helyzetének fejlesztése az ágazat technikai és technológiai színvonalának javítása által. Az agrárpolitika szempontjából kulcsfontosságú lesz az, sikerül-e megőrizni ennek az ágazatnak az Európai Unión belüli versenyképességét. Ennek érdekében szükséges a nemzeti kiegészítő támogatások megfelelő szinten tartása mindaddig, amíg a közvetlen EU-kifizetések összege el 23
nem éri a régi (15-ök) tagországok szintjét (2013). Ezen kívül olyan célzott támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek az egyes régiók természeti adottságait, termelési feltételeit, valamint feldolgozási kapacitásait veszik alapul. Meggyőződésünk, hogy a vidékfejlesztést a régiók helyi, sokszor nagymértékben kihasználatlan természeti és egyéb adottságaira kell alapozni. Csupán így érhető el hosszú távon a vidéki térségek fellendülése, új munkahelyek létrejötte és az itt élő lakosság életszínvonalának fenntartható fejlődése. Az agrárpiacok hatékony működése érdekében továbbá támogatjuk, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat alakuljon ki a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között. Mindezek érdekében szükséges: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar technikai és technológiai színvonalának javítása; az intenzív termelést folytató térségek hatékony támogatása; új raktárkapacitások kialakítása, elsősorban a termelőknél (az intervenciós felvásárlás rugalmasabb működése érdekében); az állattenyésztés támogatása hazai forrásokból, valamint az agrárpiac stabilizálása által; a szőlészet és borászat fejlesztése, a szőlőültetvények felújításának gyorsítása; az agrártermények élelmiszer-ipari feldolgozásának bővítése; a halgazdaság és a halfeldolgozó ipar fejlesztése; a környezetbarát gazdálkodás és az állatjólét biztosítása; az ökológiai termelés támogatása; a földpiac hatékony működésének beindítása az ország egész területén a Szlovák Földalap bevonásával (vétel, eladás); a gazdák szélesebb körű bevonásával az öntözőberendezések hatékony működtetésének megoldása. Egészségügyi szempontból biztonságos és jó minőségű élelmiszerek Az egészséges életmód alapja a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek fogyasztása. Ezért fokozott figyelmet fordítunk az élelmiszerekre, mind a feldolgozási, mind pedig az értékesítési szakaszban. Gondoskodunk arról, hogy a fogyasztó elfogadható áron, minden esetben megfelelő minőségű árut kapjon a pénzéért. Megengedhetetlen, hogy az üzletláncok közötti versenyre a fogyasztó fizessen rá. Ennek érdekében már a parlament elé terjesztettük indítványunkat, mely szerint a jelenlegi egymillióról ötvenmillió koronára emelnénk az üzlethálózatra kiszabható bírságot, amennyiben súlyos visszaélésre derül fény. Javasoljuk továbbá a háromszor és elég elv bevezetését, amelynek értelmében végleges bezárásra kerülne az az élelmiszer-eladóhely, ahol egy éven belül háromszor találnak súlyos hiányosságokat az ellenőrök. 24