13. évfolyam 2. szám 6. július VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa 6. Tavaszi árhullám számokban Csapadék mennyiség a Felsı-Tisza vidéken 5-6. telének decembere rendkívül csapadékosnak bizonyult. A hónap folyamán a vízgyőjtın lehullott csapadékmennyiség átlagban 1 16 14 12 1 8 6 4 2 Csapadékmennyiségek a Felsı-Tisza vidék egyes vízgyőjtıin () 29 23,3 18,517,3 79,4 73 68,4 72 65,6 5,9 43,6 26,8 körüli volt. Ezt követte egy aránylag csapadékszegény január, amikor a lehullott csapadék mennyiség nem érte el a sokéves átlag érték 5%-át. hónapban az átlagnak megfelelı mennyiségő csapadék hullott mely a hónap közepére és utolsó napjaira volt jellemzı. A legnagyobb napi mennyiség 14, a Bodrog vízgyőjtıjére esett. Március hónap jóval az átlag havi érték fölötti csapadék mennyiséget hozott. Ez különösen kiemelkedı a Felsı-Tisza vízgyőjtıjén, 145,8 (6,5 az átlag), de a túllépés a többi vizsgált részvízgyőjtı esetében is meghaladta az 5-1%- ot. De lássuk részleteiben a csapadék közvetett és közvetlen hatását az árhullám kialakulására. 4-5-én a Felsı-Tisza vízgyőjtıre 3,3 és 23,8 csapadék hullott, míg a hónap végi négy napos csapadékos idıszak alatt az egész vízgyőjtıre általában 2 feletti csapadékmennyiség jutott. Április szintén az átlag jegyében telt el, kivéve a Szamos-Kraszna vízgyőjtıt, ahol 72 csapadékkal 5%-os túllépést regisztráltak. Az április hónapi átlag mennyiségeket kedvezınek mondhatjuk, tekintettel A SZÁM TARTALMÁBÓL 1. Csapadékmennyiség a Felsı-Tisza vidéken 2. Betározott vízmennyiség a vízgyőjtın 3. Vízhozamok a Tisza folyó mellékvízfolyásain Szamos folyó Bodrog 145,8 Hernád-Sajó Zagyva folyó 49,3 Hármas-Körös 44 46,7 4. A Tisza folyó vízállásváltozása 11,4 11,7 95,5 9,9 83,2 75,5 76,8 61,7 január február március április május június Felsı-Tisza Szamos-Kraszna Bodrog Sajó-Hernád arra, hogy ekkor már a Felsı-Tisza vidéki mellék vízfolyásain alacsony vízállások vannak, és a fımeder teljes hosszában az árhullám tetıpontján van. Május, jellemzıen csapadékos hónap szokott lenni. 6. májusa csapadékosabbnak bizonyult mint a sokéves átlag, különösen a Szamos-Kraszna és a Sajó-Hernád vízgyőjtıjén, ahol az átlag közel kétszerese, 11,7 illetve 11,4 (átlag 64,5 illetve 69 ) csapadék esett. A csapadék havi elosztása nem volt egyenletes, habár kisebb-nagyobb megszakításokkal egész hónapban naponta regisztráltak csapadékot. A számottevı esızések május 24-én kezdıdtek és június 4-ig tartottak, mely idıszak alatt 75-8 esı is lehullott. Ez a csapadék a mellékvízfolyásokon jelentıs vízszintemelkedést okozott, mely a fımederben elindította a második árhullámot. 1
ugyan a Felsı-Tisza vízgyőjtıjét leszámítva szintén átlag közeli csapadékot hozott, a túllépés 1% közeli volt. A csapadék a május hónapról áthúzódó idıszakot leszámítva a hónap végén ismételten egy pár napra koncentrálódott. Betározott vízmennyiség a vízgyőjtın A csapadék betározása a vízgyőjtı területen 5. december hónapban, annak is inkább a második felében kezdıdött. Az igen erıteljes felhalmozódáshoz hozzájárultak a sokéves átlagnál alacsonyabb hımérsékletek. közepén már a vízgyőjtın átlag fölötti hómennyiség található (6,48 km 3 ), aránylag egyenletes elosztásban, de a felsı területeken korántsem érte el a hóvastagság a maximum értéket. A további felhalmozódást, -az átlaghoz viszonyított- február végén bekövetkezett enyhülés akadályozta meg, mely az 15 m alatti területeken mintegy 2 km 3 vízkészlet felszabadítását eredményezte. Ennek hatására, csaknem egyidıben minden mellékvízfolyáson és a Tisza folyón is tapasztalható egy kisebb vízállás-emelkedés, melyet március elején egy vízszint csökkenés követ. Ez után következett a már említett csapadékos idıszak, mely április végéig még okozott újabb hókészlet-gyarapodást, miközben március elején az alacsonyabban fekvı területeken megkezdıdik a tavaszi hóolvadás. Ekkor a vízgyőjtın mintegy 5.9 km 3 betározott hómennyiség található. A hóolvadással egyidıben beállt csapadékos idıszak, átlag havi 5-7 csapadékot jelent, (a Felsı-Tisza vidéken 145 ). A március 13-i állapotnak megfelelıen a --közötti magassági szinteken a hó nagy része elolvadt, és a felsı, -1 m feletti- területeken a halmozódás tovább folytatódik. Ekkor még a vízgyőjtın 5,92 km 3 hóban tárolt vízmennyiség található. A vízmennyiség nagy része az 5-15 m közötti szinteken helyezkedik el (4,6 km 3 ) mely 75%-át teszi ki az Vízgyőjtı összes mennyiségnek. Ezzel (km 2 54671 39578 3235 911 235 37 13842 ) szemben az alsó területeken Magasság - 5-1- 15- - Összesen,45 km 3 -, míg a felsı - m- 5 1 15 3 km 3 vízgyőjtın,8 km 3 csapadék van felhalmozva. Ekkor még a vízgyőjtın kisebb vízszint február 13.,53 1,212 2,81 1,41,476,86 6,479 február 19.,34 1,46 2,83 1,584,516,91 6,47 február 27.,118,341 1,764 1,531,524,88 4,366 március 6.,276,448 2,287 1,966,696,12 5,793 március 13.,46,414 2,49 2,151,719,1 5,92 március 2.,35,261 2,158 2,161,765,137 5,517 március 27.,36,794 1,686,773,145 3,434 április 3.,3,63,631,526,124 1,347 emelkedések tapasztalhatóak. Ezt követıen az olvadás üteme fokozódik, a szegedi Tisza szelvényhez viszonyítottan számított betározott vízmennyiség összértéke nem növekszik. Az olvadás március 2-27. április 1.,29,454,92,755 közötti idıszakban mondható erıteljesnek a -1 m közötti szinteken, míg ez fölött, habár kisebb mennyiségben, de még halmozódik csapadék hó formájában. Március 27-e után a hóolvadás általánossá válik, ekkor a Tisza mellék vízfolyásain közel egyidıben a vízszintek elérik a maximum értékeket. A Tisza középsı szakaszán már az úgynevezett zöldár jelei jelentkeznek, a folyó kilép a medrébıl. Április 1-i felmérés alapján betározott vízmennyiség,75 km 3, mely az 1 m feletti területeken helyezkedik el. A Közép-Tisza vidéken ekkor már elkezdıdik a kritikus pontok árvíz elleni védelme, épülnek a hullámverés elleni védmővek. Az elırejelzések alapján az árhullám mértékét a szolnoki szelvényen mért 9-95 közötti értékre becsülték a szakemberek, és ennek megfelelı elıkészítı védelmi munkálatok folytak a területen. 2
Vízhozamok a Tisza folyó mellék vízfolyásain Az elıbbiekben ismertetett csapadék viszonyokból jól következtethetıek azok a körülmények melyek az egyes mellékvízfolyásokon levonult árhullámokat okozták. Megállapítható, hogy a vízgyőjtın ezen a télen is átlag közeli (talán egy kicsit azt meghaladó) csapadék mennyiség tárózódott be, melynek olvadásában kedvezı körülményként kezelhetı a február végi melegebb idıszak, melynek hatására a korábbi 6,48 km 3 hóban tárolt csapadékmennyiség 4,36 km 3 -re csökkent. Ennek hatására egy általános, kismértékő de a fımederben tartós vízszintemelkedés következett be. A március végi tényleges és tartós, egyre magasabb szintekig terjedı felmelegedés hatására bekövetkezı hóolvadás okozott általános és egyidejő vízszintemelkedést a mellékvízfolyásokon. Ezt fokozta a folyamatos és helyenként igen jelentıs csapadék mennyiség. Az így kialakult egyidejő lefolyási viszonyok hatására, következett be a Tisza folyón levonuló árhullám, melyet nem annyira a vízszint tett emlékezetessé, hanem az árhullám okozta töltésállékonysági problémák. 2, 18, 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, 392 55 332 47 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 2 24 28 2 6 1 14 18 22 26 3 3 7 11 15 19 23 2, 18, 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, A Szamos folyó vízállásváltozása és a vízgyőjtın leesett csapadék mennyisége (6. 2-6.) 418 Március Április Május Bodrog vízgyőjtı ter. 733 Vízállások (Csenger) 58 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 2 24 28 2 6 1 14 18 22 26 3 3 7 11 15 19 23 A Bodrog vízállásváltozása és a vízgyőjtın leesett csapadék mennyisége (6. 2-6.) Március Április Május Hernád Gesztely Vízállások (Csenger) 6 5 3 1-1 8 7 6 5 3 1 A Szamos folyó vízállás változásának van egy általános tendenciája, melyben felismerhetı a két árhullám, de ugyanakkor a vízszintváltozást ábrázoló görbe kisebb, rövid idejő csúcsokkal tarkított. Mint a mellékelt kombinált diagramon is látható, a kisebb csúcsok többnyire a vízgyőjtın elıforduló csapadékokhoz kapcsolhatóak, ugyanakkor a általános tendenciát a betározott hó február végi olvadása és a március végi általános hóolvadási idıszak befolyásolta. A második árhullám már egyértelmően a május végi és június eleji csapadékmennyiségnek tulajdonítható. Ebben az idıszakban a vízgyőjtıre átlagban 11,7 (május) és 9,9 csapadék (június) hullott. Az árhullám csengeri szelvényben mért csúcspontja, 55 -el április elsején következett be. A Bodrog adatait a sárospataki szelvényben mért értékek alapján ábrázoltuk. A rendelkezésre álló adatok 3
alapján készített grafikus ábrázoláson is látható, hogy a Bodrog vízgyőjtı területén május hónap végéig nem esett olyan csapadék mennyiség, mely számottevıen befolyásolta volna a vízfolyás vízhozamát. Ebben az esetben a vízgyőjtın betározott hó olvadásból származó vízmennyiség tükrözıdik vissza a diagramról. Jól elkülönül a február végi olvadás hatása, majd a tavaszi árhullám mondhatni klasszikus formája, a gyors felfutással, majd a mellékvízfolyásokra jellemzı rövid tetızés és az azt követı elnyúló apadás. A május végi-június eleji tartós esızés itt is okozott egy kisebb árhullámot, mely méreteiben (csúcsérték, vízmennyiség) jelentıs mértékben alatta maradt a korábbi zöldárnak. A Bodrogon levonuló elsı árhullám a Szamosihoz képest egy héttel késıbben tetızött, ennek bekövetkezése április 7-én történt. A Hernád és a Sajó A Hernád és a Sajó vízállásváltozása és a vízgyőjtın lehullott csapadék mennyisége vízgyőjtıjén levonuló (6. 2-6.) árhullám kissé eltér az 3, 5 472 elıbbiektıl. Feltehetıen a 45 25, vízgyőjtı földrajzi 379 358 adottságaiból adódóan az 35 2, árhullámok jellege gyors 3 felfutású és hasonló apadási 15, 26 25 22 ütem jellemzi. A vízgyőjtın 1, 15 hó formájában betározott 5, 116 1 csapadékmennyiségrıl 52 5 nincsenek információink, de, valószínősíthetı, hogy itt nem volt nagy felhalmozódás Március Április Május ugyanis a március 2-át Sajó-Hernád vízgyőjtı Vízállások (Gesztely) Vízállások (Sajó) követı felmelegedés hatására a Hernádon rövid idejő és az átlagosnak megfelelı, míg a Sajón egy kismértékő korábbi években tapasztaltakhoz képest jelentısnek nem mondható árhullám alakult ki. Ezzel szemben sokkal jelentısebb a május végi-június eleji 3, 25, 2, 15, 1, 5,, 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 2 24 28 2 6 1 14 18 22 26 3 3 7 11 15 19 23 432 54 379 163 csapadékok hatására kialakult árhullám, mely azonos jelleggel, de közel egy méterrel (472 ) meghaladta az elıbbi április elsı napjaiban tetızött vízszintet (378 ). A Zagyva folyó vízállása az átlaghoz viszonyítva mindvégig aránylag magasnak mondható. A kiterjedt vízgyőjtıre a vizsgált idıszak alatt kevés csapadék hullott. A diagramon jól nyomon követhetı a február végi felmelegedésbıl adódó szintemelkedés, majd a március végi általános felmelegedés hatására elinduló olvadás okozta csúcs következik. Az április közepi 15 -es vízállás már 3, 25, 2, 15, 1, 5,, A Zagyva folyó v ízállásv áltozása és a vízgyőjtın lehullott csapadék mennyisége (6. 2-6.) 512 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 2 24 28 2 6 1 14 18 22 26 3 3 7 11 15 19 23 Március Április Május Zagyva vízgyőjtı Vízállások (Jásztelek) A Hármas-Körös szarvasi sze lvényben mért v ízállásv áltozása és a v ízgyőjtın lehullott csapadék mennyisége (6. 2-6.) 646 751 984 73 15 19 23 27 3 7 11 15 19 23 27 31 4 8 12 16 2 24 28 2 6 1 14 18 22 26 3 3 7 11 15 19 23 Március Április Május 6 5 3 1 1 1 8 6 átlagnak tekinthetı. A térségre általánosnak tekinthetı, de tartós esızések hatására, június hónapban itt is egy gyors levonulású árhullámot regisztráltak, mely azonban meghaladta a hóolvadás okozta csúcsértéket. A Hármas-Körös szarvasi szelvényében mért vízállások, illetve a vízgyőjtı területén mért csapadék Hármas -Körös vízgyőjtıje Vízállások (Szarvas) 4
mennyiségek egy elnyúló árhullámot tükröznek, melyet feltehetıen egy idı után a Tisza folyón kialakult árhullám visszaduzzasztó hatása is befolyásolt. A Tisza folyó vízállásváltozását Vásárosnamény-Szolnok szakaszon ábrázoltuk a mellékelt diagramon. A vízállásgörbék között három típusút különbötethetünk meg. A felsı szakaszt jellemzı Vásárosnaményi és Tiszalöki szelvényt ahol a kisebb ráhatások észlelhetı vízállásingadozásokat okoznak, és a csúcsok nem tartósak. A Tiszalöki szelvény adatait ábrázoló görbe alakjából ítélve, ez már az átmenetet jellemzi a 1 1 8 6 1-9 17 25 Január A Tisza folyó vízállásváltozása a 6. évi árhullám idején 2 1 18 26 6 14 22 3 7 15 23 Szolnok 113 (ápr. 22.) 1 Felsı- és a Közép-Tisza között. A második csoportba a Tiszafüred, Tiszaderzs és Kisköre felsı diagramokat lehet besorolni, melyek a duzzastás hatása alatt vannak, és annak megszünéséig alig változnak, ezt követıen együtt mozognak a Kisköre alsó- és felsı szintek ismételt elkülönüléséig. A harmadik csoport a Kisköre alsó és Szolnok, melyek jellegzetesen Közép-Tisza vidéki tiszai árhullámra jellemzıek. Jól elkülönül az az idıszak amikor a víz még a mederben folyik, majd a meder és a töltések közötti rész feltöltıdése, a felszálló ág, a tartós csúcsközeli érték tartomány és végül a lassú apadás. A mért értékek alapján ábrázolt diagramon elkülönül a január végi-február eleji alacsony vízállás, majd a február végi felmelegedés hatására elindul egy kisebb árhullám melyet néhány nap múlva, március közepén követ a zöldár elsı tartós vízállása. Március végén ( 23- án) a Kiskörei tározónál a vízszintek kiegyenlítıdnek, megszünik a duzzasztás. Amint láttuk a mellékvízfolyások esetében a árhullám csúcsa általában április elsı hetében következett be amikor a Közép-Tisza vidéki szelvényekben a víz eléri a töltéseket és átlag egy méter vízmagasság van az árterületeken. A mellékvízfolyások árhullámainak leszálló ága majdnem kivétel nélkül elhúzódott feltehetıen a felsı szinteken történı hóolvadás és a gyakorta elég jelentıs csapadékok egybeeséésnek tulajdoníthatóan. Ekkor Szolnoknál 6- as vizet mérnek, az elırejelzések jelentısebb árhullámra utalnak, megkezdıdnek az elıkészületek a védelmi feladatokra. A Tisza folyó vízállása ezt követıen gyorsan emelkedik a vízfolyás teljes hosszában. Szolnoknál a csúcsérték április 22-én következett be 113 -el. Ekkor még a Bodrogon és Szamoson az árhullám a leszállóág közepén tart, sıt a Szamoson a hó közepi nagyobb csapadék hatására még egy utánpótlás is látható, mely meghatározó a Tisza Vásárosnaményi szelvényében is. Az 1 fölötti víz a szolnoki szelvényben kilenc napig tart (április 18-26.), miközben a Körös-zugban lévı töltések rendre megcsúsznak a hosszantartó magas vízállások okozta elázások miatt. Jelentısebb apadási ütem április 3-át követıen áll be amikor már anapi vízszintcsökkenés eléri a 1 -t. A III. fokú készültségi szintet a víz május 16-án éri elamikor a védekezésben részt vevık talán fellélegezhetnek. De nem sokáig, mert június elsı napjaiban a május végi és június hónap elsı napjaira áthúzódó esızések okzta újabb árhullám 9 17 25 2 1 18 26 Március Április Május Tisza Vásárosnamény Tisza Tiszalök Tisza Tiszafüred Tisza Tiszaderzs Tisza Kisköre f. Tisza Kisköre a. Tisza Szolnok 5
ismét gyors vízszint emelkedést okoz. Szerencsére ez esetben csupán a III. fokú készültségi szintet érte el a folyó a szolnoki szelvényben, mely már kezelhetı volt és további beavatkozást nem tett szükségessé. Árhullámok a számok tükrében Mint ismeretes az úgynevezett LNV-t a Szolnoki szelvényben. évi árhullám idején mérték és ennek érrtéke 141, a mindenkori 1 1 8 6 A Tisza folyó és 6-os évi tavaszi árhullám összehasonlítása 141 113 3 nap 34 nap 6 nap 57 nap 1 4 7 1 13 16 19 22 25 28 31 3 6 9 12 15 18 21 24 27 3 3 6 9 12 15 18 Március Á prilis Május legmagasabb árvízszint. A 6. évi árhullám a maga 113 -vel a második legnagyobb mért érték. A két árhullám között több azonosság is fel fedezhetı: A két árhullám vízállásainak grafikus ábrázolása közel azonos. A. évi árhullám felszálló ága kissé meghoszabbodott (ebbıl ered a +3 ) ellenben az apadás erıteljesebb volt. Csak ebben a két évben mértünk 1 fölötti árvízszintet, -ben a 1 m fölötti szint 11 napon át tartott, 6-ban 9 napig, -ben a vízállás az elsı fokot meghaladó mértéket március 15-én érte el, 6-ban március 16-án, Mindkét esetben az I. fok május közepéig tartott (május 12 ill. 17) Mindkét esetben a III. fokot meghaladó mértéket április 8-án érte el a folyó, 8 fölötti víz -ben május 8-ig tartott (3 nap), míg 6-ban május 11-ig (34 nap) Sajátossága a. évi árhullámnak a mellékvífolyásokon mért magasabb vízszintek. A szolnoki szelvényben -ben 268 m 3 /sec. maximális vízhozamot mértek, míg 6-ban ez az érték 246 m 3 /sec. Talán még egy érdekesség, 5-ben a vízgyőjtın betározott hómennyiség március 16-i mérés alapján 8,896 km 3 volt, míg 6-ban ez az érték csupán 5,79 km 3. III.fok II.fok Összeállításunkban a KÖTI-KÖVIZIG-tıl átvett csapadék és vízállásadatokat használtunk fel. I.fok 6 A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 423-422 7363 mell. Felelıs szerkesztı: Petráss András Felelıs kiadó: Dr. Háfra István 6. július Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 5 Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett: Város : Utca, házszám : Irányítószám 6