SZAKDOLGOZAT. Czinke Sándor MISKOLC

SZAKDOLGOZAT Czinke Sándor MISKOLC 2013

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK AZ EGYHÁZ SZEREPE AZ OKTATÁS IGAZGATÁSÁBAN SZERZŐ: CZINKE SÁNDOR TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN TANÁRSEGÉD MISKOLC 2013

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF ADMINISTRATION RIGHTS THE CHURCH S ROLE IN THE MANAGEMENT OF EDUCATION AUTHOR: SÁNDOR CZINKE PART-TIME COURSE CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, DR. INSTRUCTOR MISKOLC 2013

Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az egyház fogalmának meghatározása...7 A Református Egyház igazgatási szervei...10 I. Az Egyházközség...12 I/A. Az Egyházközség kormányzati szervei...14 1/A/1. Az egyházközségi közgyűlés...15 I/A/2. Presbitérium...15 II. Egyházmegye...17 II/A Az egyházmegye kormányzati szervei:...18 II/A/1. Egyházmegyei közgyűlés...18 II/A/2. Egyházmegyei tanács...19 II/A/3. Egyházmegye elnöksége...20 III. Egyházkerület...23 III/A/1. Az Egyházkerületi közgyűlés...24 III/A/2. Az Egyházkerületi tanács...24 IV. Zsinat...25 IV/A. Zsinat kormányzati szerepe...26 IV/B. A zsinat hatásköre...26 Református oktatás igazgatása...27 Alapvetés...27 I. Teológiai alap...27 II. Állami alap...28 Az egyházi köznevelés közoktatás...28 Intézmény alapítás szabályozása...31 A jog megszerzése...33 A köznevelési intézmény létrehozása alapítsa...34 A működés megkezdéséhez szükséges (működési engedély megszerzése...37 Oktatás igazgatásáért felelős szervek a Református Egyházban...43 Összefoglalás...53 Irodalomjegyzék 52 Jogszabályjegyzék..53

Bevezetés Állam és jogtudományi karon talán rendkívül ritkán előforduló téma az egyház szerepvállalása. Ritkaság mögött halványan meghúzódhat az egyház szervezetének idegenszerűsége, de ott magasodhat hatalmas erődítményként az ismeretlenség fala is. Bár rendkívül nagy és tekintélyes múltra tekint vissza az egyház történelme. Mégis sok esetben a keresztes hadjáratok, valamint az inkvizitórius eljárási forma jelenik meg a téma után érdeklődő előtt, vagy esetleg azok a boszorkányperek, különböző próbák - tűz, víz - melyek arra hivatottak, hogy esetenként a bűnösséget vizsgálják. De ezekhez hasonlóan megjelennek a köztudatban bűnbocsátó cédulák, a papok privilegizált helyzete, az a fajta hatalomgyakorlás, amikor néma társként az egyház vezetői beleavatkoznak az állam irányításába. Azonban az egyház korántsem ezeket az ismertető jeleket hordozza magán. Hanem sokkal inkább az elfogadás a befogadás az áldozatkészség a szeretet jegyeit. Ugyanis az egyház volt képes teljesen és makulátlanul kialakítani azt a szervezetrendszert, melyben évszázadokon át végezték az oktatás, a szociális tevékenység szolgálatát. Itt szeretnék utalni azokra az iskolákra, kórházakra, idősek otthonára, ahol az arra elhívatást érzők végezték odaadó szolgálatukat. Akik az Isten bölcsességétől vezetetten az Isten rendjével, de odaadó szeretetével végezték munkájukat. Elegendő azokra a napjainkban is megjelenő szituációkra gondolnunk, amikor áradnak a folyók, ömlik a vörös iszap, vagy éppen reng a föld és emberek szorulnak segítségre. Megjelenik az egyház, segítő kezekkel, adományokkal. Akkor az egyház állam az államban, mely teljesen különállóan él az államban. Nem, sajnos ezt a tézist is meg kell cáfolnunk, mégpedig a neves reformátornak, Kálvin Jánosnak a szavaival. Ő a következő képen vall: Mivel tehát Krisztus országát e világ elemeiben keresni és azokba bezárni zsidós hiábavalóság, mi inkább meggondolva azt, amit a Szentírás világosan tanít, hogy ez az egész szabadság, amely nekünk a Krisztusban ajánltatik és adatik, lelki gyümölcs, amely Krisztus jótéteményéből származik, - jusson eszünkbe az, hogy azt a maga határai között megtartsuk. Mert mit jelent az, hogy az, aki azt parancsolja, hogy álljunk meg és ne vessük magunkat a szolgaság igája alá (Gal.5) másutt megtiltja a rabszolgáknak, hogy helyzetük miatt nyugtalankodjanak (I. Kor. 7, 21.), hacsak úgy nem áll a dolog, hogy a lelki szabadság, a polgári szolgasággal a legjobban megférhet? S ez értelemben kell venni az apostolnak e mondásait is: Isten országában nincs sem zsidó, sem görög, sem férfi sem asszony, sem szolga, sem szabad (Gal. 3, 28). E szavakkal azt jelzi, hogy semmit sem

számít, minő állapotban vagyunk az emberek között miféle nép törvényei szerint élünk, mivel ezekben a dolgokban legkevésbé áll a Krisztus országa. 1 E summázott megállapítás egyértelműen elénk tárja, hogy bár az állam és az egyház különböznek egymástól, de e különbség abban ragadható meg igazán, hogy más tőből táplálkozik. Ugyanis hasztalan lenne azt mondani, hogy valamelyik szükségtelen, mert az ember mindkettő nélkülözhetetlen úgy, ahogy ezt a fentebb nevesített reformátor megállapítja: szörnyű barbárság annak kiküszöböléséről gondoskodni, amire az emberek között éppen olyan nagy szükség van, mint kenyérre, vízre napra és levegőre, méltósága pedig még sokkal kiválóbb. Mert annak nemcsak az a célja (ami mindazoknak az előbbi dolgoknak haszna), hogy az emberek éljenek, egyenek, igyanak, tápláltassanak, (jóllehet bizonyára mindezeket felöleli, mikor azt eszközli, hogy együtt éljenek) azért mégsem egyedül az a célja hanem az is, hogy bálványimádás Isten nevének káromlása, az Ő igazsága elleni gyalázkodások és egyéb vallási botrányok nyilvánosan fel ne merüljenek és a nép közé el ne hintessenek, hogy a közbéke meg ne zavartassék, hogy ki-ki a magáét épen és sértetlenül birtokolja, hogy az emberek egymás közt feddhetetlen érintkezést folytassanak, hogy a tisztesség és szerénység tiszteletben tartassék közöttük. 2 Természetesen nem vállalkozhatom arra a feladatra, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényben az Országgyűlés által elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek szám szerint 27 3 bemutassam. Azonban kísérletet kívánok tenni arra, hogy a református egyház szerepét az oktatás igazgatásában bemutassam. Mindenekelőtt tisztázni kívánom az egyház fogalmát valamint egy kis kitérő út megtételével röviden jogi helyzetének bemutatását. Az állam és az egyház kapcsolatát 2011. december 31-ig alapvetően a 1949. évi XX. Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény (továbbiakban Alkotmány) határozta meg. Valamint e jogszabály alapján minősített többséggel elfogadott 1990. évi IV. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény határozta meg. A fentebb nevesített jogszabályok tekintetében az Alkotmány a következőképpen rendelkezett 60. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. 4 Az Alkotmány kihangsúlyozza a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságát kiemelés a szerzőtől. Mintegy felhatalmazza a Magyar Köztársaság területén élő állampolgárokat, hogy mindenféle félelemtől mentesen megvallhatják hitüket, gondolataikat. Tehát a harmadik generációs jogként 1 Kálvin János: Kersztyén vallás rendszere II. kötet: IV. könyv XX. Fejezet 747-748.pp.1559, 1910 Pápa 2 Kálvin János: Kersztyén vallás rendszere II. kötet: IV. könyv XX. Fejezet 747-748.pp.1559, 1910 Pápa 3 2011. évi CCVI. törvény melléklete 4 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 60 (1)bek.

megjelenő lelkiismereti és gondolati szabadság tekintetében alkotmányban rögzített formát ölt e jog. Az 1990. évi IV. törvény pedig megrajzolta azt az eljárási formát, mellyel be lehetett jegyeztetni egy egy felekezetet. Itt szeretném néhány szóban összefoglalni eme eljárási szabályokat. Legalább 100 személy továbbá az alapítási kérelmet az illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz kellet benyújtani, csatolva az alapszabályt, melyben az illetékes bíróság csak azt vizsgálhatta, hogy nem ütközik-e az Alkotmányba vagy más jogszabályba. Természetesen gombamód megszaporodtak a felekezetek és a megjelenő vallási szinkretizmusban, nem pusztán az evangélium tisztasága, hanem egy - egy alkalommal az emberek megtévesztését is megjelentette. Teológiai végzettségemből fakadóan had álljon itt Péter apostol tanítása: Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. 5 Az egyház fogalmának meghatározása Kiemelkedő jelentőséget tulajdoníthatunk e kérdés nagyító alá vonásakor akár Magyarország Alaptörvénye, amely kiemeli, hogy Mindenkinek joga a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog megában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy a vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. 6 Már maga a megfogalmazás terjedelmét tekintve is hosszabb, nem szólva tartalmi tartalmáról. Hiszen a megfogalmazásból, azaz a jogalkotói szándékból már nem csak a lelkiismereti és gondolati szabadságot rögzíti, hanem Alaptörvényi szintre emeli mindannak meghatározását, hogy mit is foglal magában e jog. Szükségesnek érzem kiemelni a megválasztás illetve a megváltoztatás lehetőségét. Ugyanis eme két fogalom lehetőséget biztosít az állampolgárok számára, hogy kívánnak e élni egyáltalán a vallás ajándékával vagy sem. Továbbá az Alaptörvény nem köti röghöz szerző megállapítása - az állampolgárokat, hanem egyfajta átjárhatóságot biztosít a felekezetek között. Továbbá az is eltérésként értékelhető a korábbi szabályozástól, hogy Alaptörvényi szinten kerül rögzítésre a vallásos cselekmények, szertartások végzése, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. A 5 2Péter 3, 18 6 Magyarország Alaptörvénye VII. cikk 1. bekezdés

szabályozás tehát nemcsak arra ad lehetőséget, hogy az állampolgár kinyilvánítsa akár gondolati, akár lelkiismereti véleményét, hanem teret enged annak is, hogy mindezt gyakorolja és tanítsa. Tehát meghatározza a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlásának módjait is, mely történhet istentisztelet, különböző szertartások, oktatási, kulturális vagy egyéb cselekmény végzése útján, ugyanakkor történhet egyénileg gyakorolva vagy közösségben végezve, nyilvánosan, hírközlési eszközök útján vagy a magánéletben. A törvény azonban nemcsak a szabadságjog gyakorlásának és tanításának lehetőségét biztosítja, hanem annak mellőzését is. 7 Mindezek fényében derenghet fel előttünk a már fentebb hivatkozott jogszabály az Alaptörvényen alapuló 2011. évi CCVI. sarkalatos törvény 8 E jogszabályban már pontos fogalom meghatározással valamint részletes szabályozással találkozhatunk. Így a 2011. évi CCVI. törvény 7. alapján meghatározhatjuk, hogy a jogalkotó mit tekint egyháznak. Az egyház fogalma: Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából jön létre és működik. 9 A jogszabály tervezetet beterjesztő képviselői indítvány részletes indokolásában röviden és tömören magyarázza a fogalom értelmezését a következő formában: Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösség az azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik. Az egyház a lelkiismereti és vallásszabadság alapjoga közösségi gyakorlásának önkormányzattal rendelkező, autonóm szervezeteként kerül meghatározása. Az egyház, mint gyűjtőfogalom magában foglalja az eltérő teológiai alapon nyugvó egyházat és vallási közösséget. 10 Miután figyelmet szenteltünk a történeti visszatekintésnek és a fogalom meghatározásának, szenteljünk néhány szót annak, amit a 2011. évi CCVI. törvény 10. a következőképpen fogalmaz meg: Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. 11 A képviselői beterjesztés indokolásában azt olvashatjuk, hogy az Alaptörvény VII. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározásra kerül az állam és egyházak különvált működése, valamint a korábbi teljes állami semlegességet deklaráló elválasztással szemben - a közösségi célokért történő 7 2011. évi CCVI. törvény képviselői önálló indítvány részletes indokolása 1. 8 Magyarország Alaptörvénye VII. cikk 3. bekezdés 9 2011. évi CCVI. törvény 7 10 2011. évi CCVI. törvény képviselői önálló indítvány részletes indokolása 7. 11 2011. évi CCVI. törvény 10. (1) bekezdése

együttműködésük. 12 Tehát nem beszélhetünk itt teljes semlegességről az állam részéről, sőt bizonyos közösségi célok érdekében kéz a kézben szükséges útjukat együtt járni. Természetesen az érmének két oldala van, hiszen a fentebbi megfogalmazás magában hordozza azt a fajta autonómiát is, amelyet Magyarországon az Egyház/ak élveznek. Természetesen itt is szeretném hivatkozási alapként megemlíteni a jogszabály beterjesztésekor benyújtott részletes indokolást: Az állam és egyházak különvált működésének elvéből következően, az egyház belső szabályai és egyes szervei által hozott határozatok érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azokat az állami hatóságok nem vizsgálhatják felül. E rendelkezések is biztosítják az egyházak önálló, autonóm működését. 13 Tehát az egyház olyan autonómiát kapott a jogszabály alapján, mely igazgatása kialakításában teljesen más formában és módon is kialakulhat. Ez igaz nemcsak sajátos belső szervezeti felépítettségére, hanem igazgatásszervezés tekintetében is. Azonban mielőtt rátérnék a az egyes igazgatási fokozatok bemutatására, had idézzem a Magyarországi Református Egyház Alkotmányának tartalmas egyházfogalom meghatározását: 1. A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel. A más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot. 2. (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza. (2) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, kiemelt feladatának tekinti (Mt 28,18 20) a missziót, az ifjúság nevelését, az elesettek gondozását. 14 Talán a fentebb említett megfogalmazás alapján már jól érezhető az állam által az egyház/ak számára biztosított autonómia megjelenése. Éppen ezért a következő részben a teljesség igénye nélkül bemutatom a Református Egyház felépítettségét igazgatását és a különböző fokozatokban igazgatási feladatot ellátó szervek neveit. 12 2011. évi CCVI. törvény képviselői önálló indítvány részletes indokolása 8. 13 2011. évi CCVI. törvény képviselői önálló indítvány részletes indokolása 10. 14 1994. évi II. törvény Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival

A Református Egyház igazgatási szervei Ahhoz, hogy megfelelő megvilágításban állhasson előttünk a református egyház vagy pusztán az egyház szerepvállalása az oktatás igazgatásában nélkülözhetetlen, hogy ne beszéljünk annak irányításáról, vezetéséről és jogalkotó tevékenységet folytató munkájáról. Mindezt azért érzem szükségesnek, mert az állami irányítás és a református egyház irányítása különbségeket mutatnak. Amíg az állami igazgatás feltételez egy hierarchikus, alá fölérendeltségi kapcsolatot 15, ahol az egyes szervek felett áll egy felettes szerv és a hierarchikus irányítás kiemelkedő lényegi eleme az utasítási jog jól kidomborodik, addig a református egyház kormányzati hatalma és a hatalom forrása a törvényhozó Úr Jézus Krisztus és a törvény, a Szentírás. 2. (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-presbiteri elvek szerint kormányozza. 16 Amint ezt az alapelvet láthattuk a fentebb hivatkozott egyházi alkotmányban. Mindebből jól látható, hogy az ezen alapuló földi kormányzati jogosultság és kötelezettség, azaz a látható egyház földi kormányzásának a hatalma, a gyülekezeté 17 Azaz a hierarchikus rendszer ellenkezőjét láthatjuk. Bár hozzátehetjük, hogy léteznek olyan intézmények, amelyek külső szemlélő szerint fellette áll az egyházközségnek, ez csak látszólagos. Ugyanis a több egyházközségből álló szervezeti egységek kormányzati hatalmat csak annyiban gyakorolhatnak amennyiben az azt alkotó egyházközséggé szervezett gyülekezetek tehát az egyháztagok összessége a maguk eredeti jogát rájuk átruházták vagy azt átruházottnak elismerni készek. 18 Magyarországi Református Egyház, mint az állami jog által bejegyzett szervezet működtetését jelenti. Azonban az igazgatandó szervezet felépítését az Egyház belső rendjét a Szentírásban megfogalmazott Kálvin segítségével a mindennapi gyakorlatra alkalmazott a történelmi körülmények között formálódott hagyományaink figyelembevételével alkotott törvényi előírások határozzák meg. Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a földi egyházon belül az emberek hatalomnak való alávetését. 19 Másképpen fogalmazva, ahogyan ezt Bibó István tette: a jog, mint objektív eszköz közvetít. 20 Ezzel 15 Prof. Dr. Kalas Tibor: A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai: 29.p. Egyetemi jegyzet 16 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 17 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.120. p. 18 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.121.p. 19 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.118. p. 20 Válogatott tanulmányok, 1935-1944. Budapest, Magvető Könyvkiadó 1986. 271-294.p.

azt a jelentéstartalmat kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy az egyházon belül nem az ember uralkodik az ember felett, hanem a törvény (Lex Rex) 21 Ezen ismeretek birtokban vehetjük, képzeletbeli mikroszkópunk alá az egyes szervezeti egységeket, azért, hogy választ kapjunk ezen elnevezések definiálására, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk az egyház kormányzatának működési mechanizmusának a megismeréséhez. Elsőként a református egyház kormányzati hatalmát gyakorló egységét az egyházközség fogalmát és jogállásának meghatározását kívánom megadni. Ezt természetesen az általam felkutatott anyagok segítségével kívánom megtenni. Így elsősorban a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és a kormányzatáról szóló törvényeink segítségével szeretném megtenni. Református egyházunk alkotmánya nem beszél részletesen az általános részében a jogi szempontból is önálló gyülekezetei által létrehozott, viszonylagos önállósággal bíró önkormányzati testületek tagozódásának különböző szintjeiről. Minderre a törvény felépítéséből következtethetünk. 22 Míg az 1928. I. törvénycikk, mint fentebb utaltam rá ötös felosztásban tárja elénk az Egyház kormányzati szintjeit, addig hatályos alkotmányunk négyes felosztást tart fenn és rögzít. Azonban e felosztást már az előkészítések idején nagy horderejű viták kísérték. Nagyon szépen és tömören foglalja e vitákat össze Szathmáry Béla Magyar egyházjog című munkájában, ahol a következőket jegyzi meg a szerző: a javaslatok egy része elvetette az egyházmegye és az egyházkerület szükségességét. Szerintük a zsinati tagokat közvetlenül a gyülekezeteknek kellene választaniuk. Más vélemény szerint csak az egyházközség és az egyházmegyék létezése indokolt ezeknek kell választani a zsinat tagjait, de volt olyan javaslat is, amely az egyházmegyét tartotta szükségtelennek. 23 E vitákból levonhatjuk azt a következtetést, hogy református egyházunkban a mai napig idegenkedünk a szépen és hangzatosan megfogalmazott alapelveinkkel nem teljes összeegyeztethető szervezeti kiépítéstől. Nem is szólva arról, hogy a szervezéstan tudománya már nagy múltra visszatekintve kihangsúlyozza, hogy a hatékonyan működő szervezetet az előtte álló feladatok követelményei alapján kell felépíteni. Az egyház feladata pedig az idő múlásával nem változott. Már maga Jézus megfogalmazta a Máté evangéliumában a missziói parancsban : Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön, elmenvén azért tegyetek tanítvánnyá minden népeket, megkeresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe, tanítva őket mindarra, amit én tanítottam tinektek, és íme én tiveletek vagyok mindennapon a világ végezetéig. 24 Ezt pedig Krisztus tanítványainak mondja, azaz annak az első gyülekezetnek, amelyet 21 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.118. p. 22 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.121. p. 23 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.121. p. 24 Máté evangéliuma: 28, 18-20.

Maga hívott és választott ki. Megadva haladásuk és küldetésük irányvonalát, ami nem más mint az ige hirdetése, a tanítás és a diakónia azaz a szeretetszolgálat. Ezek pedig mind mind elsősorban gyülekezeti feladatok. Nyilvánvaló, hogy szükséges a gyülekezetek fölötti kormányzati munka összehangolása, de mértéke és súlya nem igényel háromfokú igazgatási formát. Természetesen a csak önállóan élő vagy talán éldegélő gyülekezetek mindezeket a feladatokat nem lennének képesek megvalósítani. Ugyanis létük és életük penge élen táncol. A legtöbb általában kis települések közösségei a napi szükségleteiket sem tudják kielégíteni nemcsak a megfogyatkozott a vidékről a városokban vándorolt tagok hiánya miatt, hanem romos épületeink (templomaink, parókiáink) ezek a kiadások pedig meghaladják az egyes közösségek erejét. Így nem marad más lehetőség, mint megélni és megtapasztalni Pál apostol erőt és biztatást sugárzó ígéretét: Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. 25 Ebben a megerősödésben reménykedve végzik az egyes közösségek a hatalom letéteményesei a szolgálatukat. Így fordítsuk figyelmünket néhány gondolat erejéig az egyházközségekre. I. Az Egyházközség A kálvini alapokon felépülő református egyház alapegysége és a kormányzati hatalom letéteményese a gyülekezet. Erre enged következtetni az alkotmányunk szövege, de különösképpen, azaz elv, amelyet zsinat presbiteri elvnek szokás nevezni. Ezen rendező elven azt szükséges értenünk legáltalánosabban, hogy egyházunk kormányzatát a lelkészek és a világi egyháztagok közösen végzik. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy gyülekezeteink presbitériumaiban a nem lelkészi tagok száma adja a többséget, a magasabb hatáskörű választott szervekben a paritásos elv érvényesül. 26 E kicsiny kitekintést követően kanyarodjuk vissza az egyházközség kérdésköréhez. Az egyházközség fogalmát az 1928. évi I. törvénycikk: 14. a következőkben summázza: az egyház tagjainak meghatározott területen élő s az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. 27 Ezt a meghatározást átvette a hatályos alkotmányunk a 2010. évi III. törvény, amikor meghatározta az egyházközség fogalmát: 13. (1) Az egyházközség az egyház tagjainak meghatározott területen élő és az egyházi törvény szerint szervezett gyülekezete. 28 A megfogalmazás tömör és egyértelmű. 25 Filippi levél: 4. 13. 26 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.113. p. 27 1928. évi I. törvénycikk: 14. 28 1994. évi II. törvénye Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

Azonban korántsem ilyen egyszerű kérdéssel találjuk szembe magunkat, amikor az egyházközség kifejezést halljuk, hiszen nem minden település egyforma lélekszámú és teherbíró képességgel rendelkező. Szükséges tehát megkülönböztetnünk: a, anyaegyházközséget b, társegyházközséget c, leányegyházközséget d, missziói egyházközséget. Ezt a megkülönböztetést megerősíti az alkotmányunk is a következő képen: 14. (1) Az egyházközség anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség. (2) Az anyaegyházközség a feladatait lelkipásztori állás fenntartásával önállóan teljesíti; presbitériuma, önálló anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. Az anyaegyházközségek lélekszámának alsó és felső határát az egyházkerületi közgyűlés szabályozhatja. Az anyaegyházközség jogi személy. 15. (1) A társegyházközség két vagy több közel fekvő helységben levő egyházrészből áll. A társegyházközségeknek saját presbitériumuk van, de a lelkészi állást együttesen tartják fenn. A társegyházközség jogi személy. (2) A társegyházközségek egymás közötti viszonyát az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott megállapodás szabályozza. 16. Leányegyházközség az, amely önálló istentiszteleti hellyel rendelkezik, de a lelkipásztori gondozás és igazgatás tekintetében valamely anyaegyházközséghez van csatolva. A leányegyházközség nem jogi személy.17. Missziói egyházközség, ha a feladatok ellátása, különösen a lelkészi állás fenntartása az Országos Református Egyházi Közalap, egyházkerület vagy

egyházmegye támogatásával történik. Lelkészét az illetékes püspök nevezi ki. A missziói egyházközség jogi személy. 29 A megkülönböztetésre azért van szükségünk, mert mindegyik formának megvan a maga jogállása. Így a későbbiekben, amikor a konkrét oktatásigazgatásról beszélünk, akkor válik érthetővé az Egyházközség által fenntartott intézmény, amely jelen felsorolás alapján csakis anya-egyházközségi státusszal bíró lehet. Ahogy az a fentebb leírtakból és a törvény szövegezéséből kitűnik az egyházközség kormányzati hatalom gyakorlója. Ennélfogva szükségesnek érzem bemutatni azokat a kormányzati szerveket, amelyben az egyes döntések megszületnek. Természetesen különös tekintettel azokra a szervekre, amelyek a dolgozatom témája szempontjából kiemelt figyelmet érdemelnek, és csak említés szinten szeretném megemlíteni azokat szervezeti egységeket, amelyek csekély behatást gyakorolnak az oktatás igazgatásának tekintetében. I/A. Az Egyházközség kormányzati szervei 30 Az egyházközségi közgyűlés presbitérium presbitérium bizottságai az egyházközség elnöksége az egyházközség tisztségviselői az egyházközség alkalmazottai. Láthatjuk az egyházközség szerveit, amelyek a döntések meghozatalában részt vesznek. Vegyük képzeletbeli nagyítónk alá valamennyit azért hogy megismerhessük és betekintést nyerhessünk az egyház életébe. 29 1994. évi II. törvénye Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 30 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.136.p.

1/A/1. Az egyházközségi közgyűlés 26. Az egyházközségi közgyűlést alkotja az egyházközség választói névjegyzékébe felvett minden teljes jogú egyháztag. Hatáskörébe tartozik: az egyházközség tisztségviselőinek megválasztása, amit a törvény a hatáskörébe utal és mindazon ügyekben döntés, amiket a presbitérium a közgyűlés elé terjeszt. 31 E rendkívül szűkszavúan, de mégis lényegre törően szóló rendelkezés megvilágítja előttünk, hogy az egyközségi közgyűlés nem más, mint az egyes egyházközségek legfőbb döntéshozó szerve. Szerepe azonban sok esetben kicsi és elenyésző. I/A/2. Presbitérium 50. A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai: a. az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel, b. a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi, c. az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést, d. új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz, e. az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz, f. az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti, 31 1994. évi II. törvény Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

g. Egyházközségi szabályrendeletet alkot, h. Az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról, i. a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének, j. Általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben. 32 A presbitérium tehát a fentebb kifejtett zsinat-presbiteri elvnek megfelelően az adott egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. A presbitérium tagjait az egyházközségi közgyűlés választja az egyházközség tagja sorából. Az adott egyházközség presbitériumának számát az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. Az alkotmányunk a presbitérium tagjai sorába helyezi a lelkészt valamint a gondnokot esetleg főgondnokot. Azonban e rendelkezésben feszül némi ellentmondás, ahogy erre csodásan rávilágít Szathmáry Béla a Magyar egyházjog című munkájában. Amelyben a következő érvelést találjuk: A 47 értelmében a presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség lelkészei, főgondnoka, gondnoka, gondnokai. A 44 (1) bekezdése értelmében azonban a főgondnokot, gondnokot, gondnokokat a presbiterek közül kell választani, tehát ezen tisztségviselőknek először presbitereknek kell lenniük, ha pedig már megválasztott presbitereket az egyházközség közgyűlése felruházza ezekkel a tisztségekkel, akkor szükségtelen hivatalból is a presbitérium tagjai közzé sorolni őket. 33 A dolgozat címét szem előtt tartva e két döntést hozó szervet éreztem szükségesnek bemutatni. Ugyanis amint erre a későbbiek folyamán rá kívánok világítani e két szerv hatásköre és döntése, alapján tudja az egyházközség kifejteni oktatásigazgatási tevékenységét. Bár tudom, hogy nem az egyházkormányzat és annak igazgatási munkájának a bemutatása a feladatom, de gyakorló lelkészként szinte a torkomat szorongatják azok a személyes megtapasztalások, amely talán az olvasó számára fel sem tűnik. Elsősorban úgy érezhetjük, hogy az egyházközségi egyházkormányzat mennyire demokratikus, hiszen az egyes megválasztott tisztségviselőket a közgyűlés választja és e megválasztott tisztségviselők az lelki és anyagi irányítók. Mindez leírva nagyon szép, de a valóság egészen más hozzáteszem, vannak kivételek. Nagyon sokszor egy presbitériumban egyedül marad a lelkész, mert hiába lelki sáfárok, az anyagi vonatkozások nagyobb előnyt élveznek. E megállapítás 32 1994. évi II. törvény Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 33 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.137.p.

pedig rendkívül sok nehézséghez vezet. Nem beszélve arról, hogy mennyire nehézkesen működtethető az egyes közösségek élete, mert sok esetben hiányzik a szakértelem, amelyet megpróbálnak a hatalom palástjával eltakarni. Így pedig még vontatottabb a közösség irányítása. Továbbá fennáll az a lehetőség is, amikor bár a presbitérium megalkot egy határozatot és ha valami nem teljesen úgy sikerül, akkor eltűnik a felelősök kézemelgető, döntést hozók serege és mint egyetlen felelős a lelkész marad. Ettől fogva pedig talán csak a lelkésznek lesz fontos a közösség ügye. De maga nem dönthet. Ezért amilyen hatalmas áldás és erőforrás volt a presbitérium a reformáció korában talán mára mindezt a kiemelt szerepét elveszítette. II. Egyházmegye A lehangoló és talán megdöbbentő sorokat követően, amelyeket a gyakorlat fogalmaztat meg az egyes lelkészekkel, térjünk vissza a témánkhoz, amelynek következő egysége az egyházmegye. Az egyház kormányzatának következő lépcsőfokán állunk ahol már nem beszélhetünk a korábban megismertetett zsinat presbiteri elvről, hiszen ezen a kormányzati lépcsőfokon már a paritásos elv uralkodik, azaz lelkészi és világi tagok egyenlő számban és arányban. Mielőtt hozzákezdenénk, a részletes analizáláshoz szeretném megadni az egyházmegye fogalmi meghatározását, amelyet az egyház alkotmánya határoz meg a következő képen: 75. Több egyházközségnek az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházmegye. Az egyházmegye jogi személy. 34 A fogalmi meghatározásból is jól kiolvasható az, hogy az egyházmegye kormányzás és igazgatás céljából kialakult másodlagos szervezeti egység. Azonban e másodlagos pozíciója ahogyan ezt Szentpéteri Kun Béla megállapítja semmiképpen sem olyan szükségképpeni alakulata, mint az egyházközség 35 E megállapítás magyarázatát abban láthatjuk, hogy az egyház alapvető feladatainak elvégzése ahogy arra fentebb utaltam az egyházközségre hárul, így az egyházmegyére az ellenőrzés, felügyelet és az egyes egyházközségek között felmerült viszonyok rendezése hárul. Az egyházmegye tevékenységi körének betöltésére találkozhatunk különböző szervezeti egységekkel. Ezeknek részletes bemutatása természetesen szétfeszítené a dolgozat kereteit, de szükséges, hogy érintőlegesen néhány szót szóljunk e jogintézményekről. 34 1994. évi II. törvénya Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szólóaz 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 35 Szentpéteri Kun Béla: A Magyarországi Református Egyház külső rendje. Budapest, Magyar Református Egyház, 1948. 223. p.

II/A Az egyházmegye kormányzati szervei: 36 egyházmegyei közgyűlés, egyházmegyei tanács, egyházmegye elnöksége, az egyházmegyei közgyűlés által alakított vagy az egyházmegye elnöksége által kiküldött bizottságok, az egyházmegye tisztségviselői, alkalmazottai. II/A/1. Egyházmegyei közgyűlés Ahogy a felsorolásból is kitűnik az egyházmegye igazgatásának legfőbb szerve az egyházmegyei közgyűlés. A Magyarországi Református Egyház Alkotmánya (továbbiakban MRE alkotmány) pontosan meghatározza a közgyűlés alkotótagjainak, összehívásának és ügyrendjének az eljárási szabályait, ezeknek pontos és részletes ismertetése nem tartozik témám közvetlen hatósugarába. Azonban nem feledkezhetem meg arról a tényről, hogy ez az a döntést hozó testület, amely esetenként az oktatási kérdésekben rendeletalkotási jogkörrel rendelkezik. Természetesen mindez csak a szervezeti struktúra kibontását követően válhat érthetővé, hiszen ez a kormányzati és igazgatási jogkörrel rendelkező testület dönt egy egy intézmény működtetésének az átvételéről, legyenek akár az egyes egyházközségek fenntartásában, de adott esetben a korábban önkormányzati tulajdonban lévő intézmények további működtetéséről. Ahogyan ez rendkívül hangsúlyos formában testet ölt az MRE alkotmányban a következő képen: 95. (1) Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozik és intézkedik az egyházmegyére tartozó minden egyházi és iskolai igazgatási ügyben, ha azt a törvény nem utalja az egyházmegyei bíróság hatáskörébe. 37 Természetesen az egyházmegyei közgyűlés még számtalan jogkörrel rendelkezik, de ezek kevésbé lényegesek témám kidolgozását illetően így részletes ismertetésükől eltekintek. Ami számomra sokkal fontosabb az az, hogy az 36 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 144.p. 37 1994. évi II. törvénye Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

egyházmegyei közgyűlések közötti időtartamban hogyan, miként történik az egyházmegye irányítása. Ezt a feladatot hivatott betölteni az egyházmegyei tanács. II/A/2. Egyházmegyei tanács Az egyházmegyei tanács, ha nem is teljes hatáskörrel, de elláthatja azokat a halasztást nem tűrő intézkedéseket, amelyek nem kizárólagosan tartoznak egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe. Ennek magyarázata talán abban keresendő, hogy az egyházmegyei közgyűlés viszonylag nagy taglétszámot számlál, tehát, nehézkessé tenné az egyes ügyek vitelét az egyházmegye életében. Az egyházmegyei tanács egy lényegesen kisebb szerv, de nem független az egyházmegye közgyűlésétől. Ugyanis az MRE alkotmánya szerint az egyházmegyei tanács működése, szerkezeti struktúrája és jogállása a következőképpen alakul: 99. (1) Az egyházmegyei közgyűlés megválasztja az egyházmegyei tanácsosokat, 4 12 személyt, egyenlő számban a lelkészek és a világiak közül. A tanácsosok az elnökség felkérése alapján ellátják a kebelbeli egyházközségek látogatását. A tanácsosok az egyházmegyei tanács tagjait. (2) Az egyházmegyei közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időközi teljesítésére egyházmegyei tanácsot alakít. Az egyházmegyei tanács tagjai: az egyházmegye elnöksége, a főjegyzők és 4 12 választott egyházmegyei tanácsos egyenlő számmal a lelkészek és a világiak közül. (3) Az egyházmegyei tanács tagjait az egyházmegyei közgyűlés hatévi időtartamra választja. A tanács tagjai az új közgyűlés megalakulásáig kötelesek működni. (4) Az egyházmegyei tanács az egyházmegyei közgyűléstől nyert felhatalmazása alapján a 95. (2) a, b, c, (3) k pontjának kivételével minden ügyben eljárhat és határozhat. (5) Az egyházmegyei tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. (6) Az egyházmegyei tanács határozatait a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a tárgyalást vezető elnök szavazata dönt. (7) Az egyházmegyei tanács az egyházmegyei közgyűlésnek munkájáról beszámolni tartozik. 38 38 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

Amint a fent idézett törvényi meghatározásból kitűnik az egyházmegyei tanácsot az egyházmegyei közgyűlés választja, meghatározott időre és meghatározott számban. Az egyházmegyei tanács a közgyűléstől kapott felhatalmazása azonban nem korlátlan, mert az egyházmegyei közgyűlés számára beszámolási kötelezettséggel tartozik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tanács beszámolója az évi rendes közgyűlés alkalmán kerül ismertetése és elfogadásra. A kialakult gyakorlat szerint az egyházmegyei tanács üléseit az egyházmegyei elnökség (róluk később) hívja össze, a meghívóban közli az ülés tárgysorozatát. A tanács ülésén az egyházmegye elnöksége elnököl, a köztük lévő feladatmegosztás szerint. 39 Az egyházmegyei tanács határozati ellen fellebbezéssel lehet élni az egyházmegyei közgyűlés felé. Az egyházmegyei közgyűlés és tanács vázlatos bemutatását követően néhány szót szükséges szólni az egyházmegye elnökségéről is. Ezért a következőkben az egyházmegye elnökségével szorosabban az esperes valamint a gondnok jogállásáról továbbá hatáskörüket venném nagyító alá. II/A/3. Egyházmegye elnöksége Az MRE alkotmány a következőkben fogalmazza meg az egyházmegye elnökségének jogállását. 101. (1) Az egyházmegye elnöksége az esperes és az egyházmegyei gondnok. Az egyházmegye elnökségének hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket a törvény értelmében a két elnöknek együtt kell intéznie. (2) Az egyházmegye elnöksége intézkedéseiről és határozatairól a legközelebbi egyházmegyei tanácsnak, illetve közgyűlésnek köteles beszámolni. 40 Amint arra fentebb utal a törvény az egyházmegye elnöksége az esperes és a gondnok. Ők ketten, akik képviselik az egyes egyházmegyét. Ezért vélem fontosnak, sőt szükségesek e két tisztséggel külön foglalkozni. II/A/3/ a. Esperes 39 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 147.p. 40 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

80. (1) Esperesnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik. (2) Az esperest az egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget viselők közül kell választani. (3) Az esperest tisztségében az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg, és ezt az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti. 81. Az esperest akadályoztatása, valamint az esperesi tisztség üresedése esetén valamennyi funkciójában az egyházmegyei lelkészi főjegyző helyettesíti. 41 Az MRE alkotmánya meghatározza, hogy a lelkészi státuszt gyakorlók közül ki jelölhető erre a tisztségre. A törvény legalább 10 évi folyamatos, önálló szolgálatot ír elő. Ez nem véletlen, ugyanis az egyházmegye irányítását végző személynek szükséges rendelkezni olyan tapasztalattal, mely vezető munkásságáról tesz bizonyságot. Másképpen fogalmazva: A törvény ezzel azt kívánja biztosítani, hogy gyakorlati egyház-igazgatási munkát jól ismerő, vezető tapasztalattal rendelkező személy irányítsa az egyházmegye munkáját. 42 Azonban törvényi szabályozás tesz még egy cenzust, ami pedig arra vonatkozik, hogy önálló szolgálattal rendelkezzen. Ugyanis az egyházi szolgálatot végzők nem minden esetben önállóak, hanem sok esetben lelkészi szolgálatukat beosztotti státuszban folytatják. Ez esetben lehetséges, hogy valakinek meg van a kellő szolgálati idő azonban hiányzik az önállóság ennélfogva a vezetés ismerete. Azonban ez jelenheti azt is, ahogy Szathmáry Béla fogalmaz, hogy az esperes jelölteknek nem feltétlenül kell lelkészi tisztséget betölteni, elegendő, ha lelkészi tisztséget visel és előtte legalább tíz évig tényleges, önálló gyülekezeti lelkipásztori szolgálatot végzett. 43 Mindez azt jelentheti a gyakorlatban, hogy esperesnek jelölhető és természetesen meg is választható, az a lelkipásztor, aki esetleg végzett önálló gyülekezeti lelkipásztori szolgálatot, de a későbbiekben mégis lehetőséget kap arra, hogy talán egy nagyobb gyülekezetben szolgáljon, de itt csak beosztotti státuszban. Az esperes személyét illető követelmények után röviden szeretném áttekinteni az esperes feladatát és hatáskörét. Az esperes hatáskörét tekintve igazodik az egyes egyházmegyék határához. Feladatait illetően az esperes döntően igazgatási (irányítási, ellenőrzési) jellegűek, gondoskodik a felsőbb egyházi szervek, az egyházmegye szervei határozatainak az 41 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 42 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.148.p. 43 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.148.p.

egyházmegyében való végrehajtásáról, felügyeli az egyházmegyéhez tartozó egyházközségeket 44 Az esperes természetesen tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházmegyei elnökségnek, az esperes-gondnoki értekezletnek, de hivatalból tagja az egyházkerületiközgyűlésnek is. 45 Ez a hivatalbóliság ahogy azt Szathmáry Béla munkájában felveti, hordoz némi ellentmondást, melyet a szerző a következőkben fogalmaz meg. Ez és más, hasonló hivatalbóliság az egyházi kormányzati tisztségviselők esetében azt eredményezi, hogy keveredik a döntést hozó és a végrehajtó hatalom, az esperesnek az egyházkerületi közgyűlésnek azt a döntését, határozatát kell végrehajtania, aminek meghozatalában részt vett esetleg ellene szavazott. Ez a kettősség nem szerencsés és nem is szükséges. Nem attól lesz működőképes az egyház kormányzata, hogy a vezető kormányzati tisztséget betöltők hivatalból tagjai minden egyházi kormányzati testületnek, hanem hogy az irányítási, igazgatási feladataikra alkalmasak, képzettekés egyházuk érdekeihez hűek. A mindenütt tisztséget betöltő egyházi vezetők rátelepszenek az egyházra, akadályozzák a testületi szervek testületkénti működését, ebből a helyzetből ha nem is szándékosan de diktatúrát valósítanak meg. 46 Mindezeket szem előtt tartva elmondhatjuk, hogy az egyházmegye szervezete sokban hasonlítható az egyes egyházközségek struktúrájához már, ami a döntéshozatalt érinti, de alapvető különbségek is megfigyelhetőek. Elsősorban a zsinat presbiteri elvet felváltja a paritásos el alapján szerveződő jogintézmények működési mechanizmusa. E kormányzati szinten már jóval magasabb és szakértőbb testületekről szólhatunk. Talán ez is lehet az oka annak, hogy sok tekintetben szükséges az egyházmegye támogató vagy éppen elutasító határozatáig várni az egyes közösségek vezetését illetően. Értem ez alatt akár iskola, vagy egyéb szociális intézmény átvételéről üzemeltetéséről legyen szó. Ezeket követően vizsgáljuk meg az egyházkormányzat következő lépcsőfokán álló szervezeti egységét az egyházkerületet. 44 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.148.p. 45 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.148-149.pp. 46 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004.149.p.

III. Egyházkerület Az egyházkerület fogalmi meghatározását megtaláljuk az MRE alkotmányában: 103. Több egyházmegyének az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházkerület. Az egyházkerület jogi személy. 47 Az egyházkerület a harmadik lépcsőfoka az egyház alulról felfelé építkező szervezeti struktúrájának. Az egyházkerület az egyházmegyéhez hasonlóan nem feltétlenül szükségképpeni 48 alakulata az egyházkormányzatnak. Az egyházkerület döntően kormányzati feladatokat lát el, természetesen már egy jóval nagyobb számú közösség fölött. Pl.: a Tiszáninneni Református Egyházkerület kebelébe már négy egyházmegye tartozik. Továbbá felügyeletet gyakorol a hozzá tartozó egyházközségek törvény szerinti működése érdekében. Ezeket követően vessünk néhány pillantást az egyházkerület kormányzati szerveire. III/A/1.Egyházkerület kormányzati szervei 49 egyházkerületi közgyűlés egyházkerületi tanács egyházkerület elnöksége egyházkerület tisztségviselői és alkalmazottai egyházkerületi közgyűlés és egyházkerületi elnökség bizottságai. Néhány mondat erejéig szeretném bemutatni ezeket a kormányzati szerveket, hiszen az egyházkormányzásban jelentős szereppel bírnak. Természetesen ebben az esetben is csak a legszükségesebbekre szorítkozom, amely közelebb vezethet minket az egyház szerepének működésének a megértéséhez, ennél fogva közelebb kerülhetünk az oktatás igazgatási mechanizmusának megértéséhez. 47 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 48 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 151.p. 49 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 151.p.

III/A/1. Az Egyházkerületi közgyűlés Az egyházkerületi közgyűlés fogalmát nem határozza meg az Egyház alkotmánya, pusztán arról beszél hogy kik az alkotótagjai és milyen hatáskörrel rendelkezik. Azonban közgyűlés jellegénél fogva megállapíthatjuk, hogy az egyházkerület közgyűlés a legfőbb önkormányzati és kormányzati szerve az egyházkerületnek. Az egyházkerület valamennyi kormányzati feladatát gyakorolhatja, de ezen feladatok egy részét más testületre is átruházhatja. 50 Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörét tekintve a számunkra legfontosabb azt a következőképpen határozza meg az MRE alkotmány 124 (2): az egyházkerület területén működő egyházi alapítványok és egyesületek működését figyelemmel kíséri, 51 III/A/2. Az Egyházkerületi tanács Az egyházkerületi tanács szintén nem határozza meg az MRE alkotmánya, csupán utal rá mivel feladatkörét határozza meg: 127. (1)Az egyházkerületi közgyűlés a hatáskörébe utalt feladatok időszaki teljesítésére az egyházmegyék által megválasztott egyházkerületi tanácsosokból egyházkerületi tanácsot alakít. 52 A hatásköri meghatározás egyértelművé teszi, hogy az egyházkerületi tanács a közgyűléstől kapja a felhatalmazást, azaz a közgyűlések közötti időszakban a tanács végzi a kerület irányítását. Továbbá az is jól látható, hogy a tanács beszámolás (jelentési) kötelezettséggel tartozik a közgyűlés irányában. Tagjait tekintve az egyházkerületi tanácsban már megjelennek, azok iskolavezetők (teológia, általános vagy középiskolai) igazgatók is. Akiket a paritás elve fényében amennyiben lelkészi tisztségre választhatók a lelkészi oldalon, amennyiben nem választhatók a világi oldalon jelennek meg. Így ezen a kormányzati szinten már megcsillan az a tény, hogy az oktatás igazgatásának, ellenőrzésének és felügyeletének a kulcsa az egyházkerületi tanácsban már érvényre jut. Ennek magyarázata abban ismerhető fel egyházkerületi tanács fölött álló közgyűlés 50 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 151.p. 51 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben 52 1994. évi II. törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló az 1996. évi II. tv., a 2001. évi II. tv. és a 2002. évi III. tv., 2005. évi VII. tv., 2006. évi I. és 2006. évi IV. és a 2010. évi III. törvény módosításaival egységes szerkezetben

hatáskörében rendeli az MRE alkotmánya a tiszta evangélium hirdetésének felügyeletét valamint a hitélet ápolását. Ezt az egyház számára rendkívüli jelentőséggel bíró hatáskört az MRE alkotmánya nem utalja tovább, kizárólagos jogköreként határozza meg. A legfontosabb szervezeti egységeket áttekintve nézzük meg a Magyarországi Református Egyház legfőbb döntéshozó szervét magát a Zsinatot. IV. Zsinat A Zsinat nemcsak a legfontosabb szerve, hanem magában hordozza, hogy a Magyarországi Református Egyház törvényhozó testületét is. Ezen túlmenően a Zsinat jogosult az egyház tanainak felülvizsgálatára és az egyház tanainak megállapítására (ius reformandi). 53 A Zsinat eme joga azonban sok kérdést vet föl, amelyek mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Ugyanis a protestáns dogmatika egyik sarkalatos kérdése kit illet meg a dogmaalkotás joga? Szentpéteri Kun Béla 54 óvott attól, hogy a dogmaalkotást törvényhozási feladatként értelmezzék. Arra hivatkozott, hogy az egyházi tanok tekintetében nem lehet törvény alkotni az ide vonatkozó törvények ugyanis változatlanul meg találhatóak a Szentírásban. Ezt az álláspontot képviseli Szathmáry Béla is, aki a protestantizmus alapelvére hivatkozva vezeti le magyarázatát a következő képen: a protestantizmus alapelve, hogy semmiféle földi hatalomnak nincs joga a maga véleményét kötelező dogmává tenni, a Szentírásnak föléje vagy akár csak melléje tenni 55 A magam részéről én is ezt az álláspontot tudom elfogadni, ugyanis Krisztus földi munkásága során nem dogmát vallást alapított, hanem az Isten szeretetét hozta ebbe a világba. A korának kegyeseit farizeusokat, írástudókat, akik számára ott voltak a tanok hirdette Isten ajándékát. Bűnösöket vámszedőket, halászokat választott tanítványának, akikre a korabeli társadalom számkivetettként tekintett. Végezetül pedig életét adta, hogy ezt a szeretet megpecsételje. Ez pedig nem tan, hanem tett. Azaz Jézus munkája nem tanokat hirdetett, hanem tettekre bátorított és bátorít ma is, mégpedig a hit tetteire, a felebarátért érzett szeretetre, gyermekekért érzett szeretetre. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 56 Mindezek szemrevételezése után vizsgáljuk meg a a Zsinat kormányzati szerepét és hatáskörét. 53 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 156.p. 54 Szentpéteri Kun Béla: A Magyarországi Református Egyház külső rendje. Budapest, Magyar Református Egyház, 1948. 323. p. 55 Szathmáry Béla: Magyar Egyházjog Századvég Kiadó Budapest 2004. 156.p. 56 János evangéliuma 3, 16.