2.1 Családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat

2.1 Családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat 2.1.1 Letölthetı nyomtatványok. --- 2.1.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Apa nélkül anyakönyvezett gyermek családi jogállásának rendezése bármely települési önkormányzat jegyzıje, illetve gyámhivatal illetékes. A teljes hatályú elismerı nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitıl a gyermek származik a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó. Ilyen elismerı nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvıképességében korlátozott személy elismerı nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselıje hozzájárult. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselıjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. A teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot: a gyermek születése után vagy azt megelızıen - a fogamzási idı kezdetétıl - lehet megtenni, és képzelt apa bejegyzését követıen is sor kerülhet rá. 2.1.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.1.4 Eljárás megindítása A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását: a szülı vagy más törvényes képviselı, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti. 2.1.5 Benyújtandó iratok köre Ha a gyermek még nem született meg: apa, anya személyi igazolványa, lakcímkártyája, jogerıs válóperi ítélet vagy halotti anyakönyvi kivonat, illetve hajadoni igazolás (népesség nyilvántartástól), valamint igazolás arról, hogy az anya az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában nem szerepel (Magyar Közjegyzıi Kamara állítja ki, de anyakönyvvezetı is hozzáfér az adatokhoz) orvosi igazolás a fogamzás vélt és a szülés várható idıpontjáról Ha a gyermek már megszületett: apa, anya személyi igazolványa, lakcímkártyája, gyermek lakcímkártyája, gyerek születési anyakönyvi kivonata, jogerıs válóperi ítélet vagy halotti anyakönyvi kivonat, illetve hajadoni igazolás

(népesség nyilvántartástól) valamint igazolás arról, hogy az anya az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában nem szerepel (Magyar Közjegyzıi Kamara állítja ki, de anyakönyvvezetı is hozzáfér az adatokhoz) 2.1.6 Illetékfizetési kötelezettség nincs 2.1.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.1.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok nincs 2.1.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 34., 35., 36. a.) pont, 37. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.107. /1/ bekezdés a.) pontja, 111. a.) pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 56., 57. 58., 59. 2.2 Családi jogállás rendezése: Képzelt apa adatainak megállapítása 2.2.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.2.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Ha a gyermek mindkét szülıje ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülıiként, illetıleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenıjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja az anya családi nevét, az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti. Az anya meghallgatásakor, illetıleg kérelmérıl a gyámhivatal jegyzıkönyvet vesz fel és lehetıleg vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy családi és utónevét, születési helyét és évét, hónapját, napját lakóhelyét. Ha az anya nem hallgatható meg - ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása céljából a szabályszerő idézésre nem jelenik meg - a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat. Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban és a keresetet a bíróság jogerıs ítéletével elutasította.

2.2.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.2.4 Eljárás megindítása A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként a gyermek harmadik életévének betöltéséig az anya kérelmére bármikor, a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból, feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban. 2.2.5 Benyújtandó iratok köre anya személyi igazolványa, lakcímkártyája gyermek születési anyakönyvi kivonata 2.2.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.2.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.2.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok 2.2.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 41. /2/-/3/ bekezdés A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 60., 61. 2.3 Hozzájárulás a családi jogállás megállapítása iránti per megindításához 2.3.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.3.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. A korlátozottan cselekvıképes személy a pert csak törvényes képviselıje hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselı a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. Cselekvıképtelen jogosult helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselı léphet fel. Apaság megállapítása: Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás

következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történı megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idıben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethetı, hogy a gyermek ebbıl az érintkezésbıl származik. Apaság vélelmének megdöntése: Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása elıtt a gyámhatóságnak cselekvıképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülı, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésrıl a gyámhivatal hivatalból is dönthet. 2.3.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.3.4 Eljárás megindítása A Gyámhivatal eljárást indíthatja a szülı a gyám a gyermek, a gyámhivatal hivatalból. 2.3.5 Benyújtandó iratok köre: --- 2.3.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.3.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.3.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok 2.3.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 38., 44., 45. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 111. /c/ pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 64.. 2.4 Örökbefogadhatónak nyilvánítás

2.4.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.4.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülı gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetı meg. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha a szülı lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy b) a szülı fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot. Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az átmeneti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti. 2.4.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.4.4 Eljárás megindítása A Gyámhivatal eljárást indíthatja a gyermekvédelmi szakszolgálata, a gyermekotthon, a nevelıszülıi hálózatot mőködtetı képviselıjének javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, a gyermekjogi képviselı kezdeményezésére, gyámhivatal hivatalból. 2.4.5 Benyújtandó iratok köre: --- 2.4.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.4.7 Kedvezmények, mentességek. --- 2.4.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok 2.4.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 48/A. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 112. /b/ pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 37..

2.5 Örökbefogadás elıtti eljárás (alkalmasság) 2.5.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.5.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Az örökbefogadás elıtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás elıtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elı. (Budapest Fıváros Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata 1081 Budapest, Alföldi út 9-13.) A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát, az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbefogadni szándékozó házaspár lakóhelye különbözı gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak, és errıl az örökbefogadni szándékozó személyt egyidejőleg értesíti. A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 1 éven belül nem indítható. Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerıs határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába és - a hozzájáruló nyilatkozat birtokában - továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára. A gyámhivatal határozata annak jogerıre emelkedésétıl számított 2 évig érvényes. A határozat érvényességi ideje az érvényességi idı lejártát megelızıen benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján további 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idı lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerıs befejezéséig. Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idı lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás elıtti eljárást - az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és

életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi idıtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követıen haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi. A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról határoz. Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az errıl szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt. 2.5.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.5.4 Eljárás megindítása A Gyámhivatal eljárást indíthatja az örökbefogadni szándékozó 2.5.5 Benyújtandó iratok köre Gyermekvédelmi Szakszolgálat által megküldött iratanyag 2.5.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.5.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.5.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok 2.5.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 47. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 112. /a/ pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 38., 39., 39/A. 2.6 Örökbefogadás 2.6.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.6.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Örökbefogadó csak az a: teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban

meghatározott örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás elıtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtıl, illetve a felkészítı tanfolyam elvégzésétıl el kell tekinteni. A gyámhivatal a rokonok, a szülı házastársa, illetve a gyermeket a szülı hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelı örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. Nem fogadhat örökbe az, aki a szülıi felügyelet megszüntetését vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszőnik. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Nyílt örökbefogadás: Az engedély megadásához a felek egyetértı kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élı örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülı a hozzájáruló nyilatkozatát - az alábbi kivétellel - nem vonhatja vissza. Az érdekeltek hozzájárulását követıen az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követıen engedélyezhetı Titkos örökbefogadás: Az örökbefogadáshoz a szülı úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. A szülı hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja. A szülı felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idısebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szőnik meg. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. szükség annak a szülınek a hozzájárulására, aki a szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll (titkos örökbefogadás), annak a szülınek a hozzájárulására, akinek átmeneti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította, (titkos örökbefogadás) annak a szülınek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik; (titkos örökbefogadás)

az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszőnt; sem a szülı, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvıképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. Titkos örökbefogadás esetén a szülı az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelıen - a gyermek érdekében elsısorban a házasságban élı örökbefogadók által történı örökbefogadást engedélyezi. Az örökbefogadást az elızı rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha: az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremőködı személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. A gyermek külföldre történı örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülı házastársa által történı örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti nevelt, valamint tartós nevelt gyermek esetében engedélyezhetı, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. Az örökbefogadás az engedélyezı határozat jogerıre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak. Az örökbefogadás joghatásai: Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülıi felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszőnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülınek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti. Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybıl a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szőnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint - vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet. Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülıként képzelt

személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg. Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli. A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejőleg kell megállapítani. Ha a születési anyakönyvbe - az örökbefogadók kifejezett kérésére - az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülık halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselıje, illetıleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülıket vér szerinti szülıkként jegyezzék be. Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl. Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Az örökbefogadott után - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szőnt meg - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetıleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat. Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülıjének adatairól. A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülı meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselı meghallgatása is szükséges. szükség sem a vér szerinti szülı, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselı meghallgatására, ha cselekvıképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A vér szerinti szülı adatairól való tájékoztatást az elızı rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülı felügyeleti jogát a bíróság a 88. (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette meg. A gyámhivatal eljárása során vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élı örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idısebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyámhivatal az iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek

szülıjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelezı gondozásba történı kihelyezésrıl. Nyílt örökbefogadás esetén a szülı hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülı felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésıbb a gondozásba történı kihelyezésrıl szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejőleg a gyermek részére gyámot rendel. Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelezı gondozási idıre történı kihelyezı határozatában megállapított idıtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig. Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni. A gyámhivatal a kötelezı gondozási idı letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti az iratok tartalmát. Nem kell a kötelezı gondozásba történı kihelyezésrıl határozatban rendelkezni, ha az örökbefogadó és a vér szerinti szülı házastársak, vagy az örökbefogadó és a vér szerinti szülı meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülı hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy a nevelésbe vett gyermeket a nevelıszülıje (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelı nevelésérıl, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelıszülıi hálózat mőködtetıje igazolta. A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni: az örökbe fogadni szándékozó személyt, a 14. évét betöltött és a 14 év alatti ítélıképessége birtokában levı örökbefogadandó gyermeket, a gyermek szülıjét, ha a szülı felügyeleti jogát a bíróság jogerısen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerısen örökbefogadhatónak, továbbá, ha a szülı nem tett, a Csjt. 48. -ának (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot, a törvényes képviselıt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket, képviselı eseti gondnokot, a házasságban élı, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együttélı házastársát. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvıképes gyermeket és a vérszerinti szülıt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése elıtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyızıdik a gyermeknek a családba történı beilleszkedésérıl. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a

gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt. 2.6.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.6.4 Eljárás megindítása Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselıje egyetértı, kölcsönös kérelmére indul. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendelésérıl az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme elıterjesztését követıen. 2.6.5 Benyújtandó iratok köre A gyermek gondozásba történı kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: az alkalmasságát tanúsító jogerıs gyámhivatali határozatot, a szülı házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén o az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, o az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, o az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, o a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése elıtt köteles becsatolni: a születési és házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, A szülı házastársa általi örökbefogadás esetén rokon általi örökbefogadás esetén (amennyiben nem kellett rendelkezni a kötelezı gondozásba történı helyezésrıl): a születési és házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, az örökbefogadás elıtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról rokon általi örökbefogadás esetén továbbá: az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát. A gyermeket a szülı hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelı örökbefogadni szándékozó személy esetében : a születési és házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást az örökbefogadás elıtti tanácsadás és felkészítı tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.

2.6.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.6.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.6.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok 2.6.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 47., 48., 49., 50., 51., 52., 53., 53/A, Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. tv. 617., 618. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 112. /d/ pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 40., 41., 42., 43., 44., 45.. 2.7 Örökbefogadás felbontása 2.7.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.7.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhivatal felbonthatja. Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya. A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerıre emelkedésével szőnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenı hatállyal szőnnek meg. Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje. Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerıre emelkedésének napján szőnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenı hatállyal szőnnek meg.

A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ha az örökbefogadó az eljárás során meghal, ez a már megindított eljárás folytatását nem akadályozza. Ilyen esetben a pert a bíróság által kirendelt ügygondnokkal szemben kell folytatni. Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása elıtt meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet. Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bontották fel - a gyámhatóság, illetıleg a bíróság eltérı rendelkezése hiányában - az örökbefogadás is csak az ı, illetıleg az ı rokonai vonatkozásában szőnik meg. Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselhetik, kivéve ha a gyámhatóság, illetıleg a bíróság másképp rendelkezik. 2.7.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.7.4 Eljárás megindítása Gyámhivatali eljárás a felek kölcsönös kérelmére indul. Bírósági eljárást: bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. 2.7.5 Benyújtandó iratok köre örökbefogadási határozat 2.7.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.7.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.7.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.7.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 56., 57., 58. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 112. /e/ pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 48.

2.8 Szülıi felügyeleti jog gyakorlása megállapodás alapján 2.8.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.8.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A kiskorú gyermek szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülıi felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülıi felügyeletet a szülık együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülık megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülınél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülı gyakorolja, kivéve, ha a szülık kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejőleg közös szülıi felügyeletet rendelt el, illetve a szülıknek a közös szülıi felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. Ha a közös szülıi felügyelet gyakorlása során a szülık már nem tudnak együttmőködni, a közös szülıi felügyeletet a bíróság bármelyik szülı kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlıdése szempontjából is indokolt. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık a szülıi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülı kérheti. Ha a különélı szülık a közösen gyakorolt szülıi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése - a bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a szülıi felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélı szülık megállapodnak abban, hogy a jövıre nézve a szülıi felügyeletet egyikıjük gyakorolja a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzıkönyvben rögzíti. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülınél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben a szülıi felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. A szülık megállapodásukat módosíthatják. Megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával. 2.8.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.8.4 Eljárás megindítása Bármelyik szülı 2.8.5 Benyújtandó iratok köre: --- 2.8.6 Illetékfizetési kötelezettség: --- 2.8.7 Kedvezmények, mentességek: ---

2.8.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.8.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 70., 71., 72., 73. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 18. 2.9 Szülıi felügyeleti jog feléledése 2.9.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.9.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülıi felügyelet alatt, mert az ıt eddig nevelı szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetıleg a szülı felügyeleti joga azért szünetel, mert cselekvıképtelen, vagy cselekvıképességében korlátozva van, illetve ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van vagy a szülı meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülı szülıi felügyeleti jogának feléledését és felhívja ıt joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szülıi felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szülıi felügyeleti joga nem szünetel azért mert cselekvıképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályoztatva van, illetıleg a gyermek másnál történı elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani. 2.9.3 Jogosultsági feltételek 2.9.4 Eljárás megindítása különlı szülı gyermek bármely személy gyámhivatal hivatalból 2.9.5 Benyújtandó iratok köre ha a gondozó szülı elhunyt, halotti anyakönyvi kivonat 2.9.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.9.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.9.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.9.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 91. /1/ bekezdés a.), b.) pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 19.

2.10 Szülıi ház elhagyása 2.10.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.10.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A szülık saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának - ha jogerıs ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik - a szülık állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A gyámhivatal a szülıi ház vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható. Ha a gyámhivatal a szülıi ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülıi ház elhagyásának engedélyezése - a gondozás, nevelés kivételével - a szülık szülıi felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti. Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülıi házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejőleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követıen a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja. 2.10.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.10.4 Eljárás megindítása 16. életévét betöltött gyermek szülıi felügyeletet gyakorló szülı gyermeket gondozó személy 2.10.5 Benyújtandó iratok köre 2.10.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.10.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.10.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.10.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 77. /2/ bekezdés a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított -1997. évi XXXI. tv. 114. g.) pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 21.

2.11 Házasságkötés engedélyezése 2.11.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.11.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Házasságot nagykorú férfi és nı köthet. Kiskorú csak a gyámhatóság elızetes engedélyével köthet házasságot. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte. Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülı (törvényes képviselı) meghallgatása után határoz. Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése elıtt kötött. A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetınél személyesen terjesztheti elı. A gyámhivatal a határozathozatal elıtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselıjét és környezettanulmányt készít. A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály. A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó elızetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be, Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós - az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül - nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését. A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerıre emelkedését követı 6 hónapig érvényes. 2.11.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.11.4 Eljárás megindítása 16. életévét betöltött gyermek 2.11.5 Benyújtandó iratok köre A házasságkötéshez szükséges elızetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelybıl megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévı vagy a 18. életévének elérése elıtt születendı gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást. 2.11.6 Illetékfizetési kötelezettség

2.11.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.11.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.11.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.tv. 10. /2/-/5/ bekezdései a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított -1997. évi XXXI. tv. 114. h.) pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 34., 35., 36.. 2.12 Gyermek végleges külföldre távozása 2.12.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.12.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A szülınek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekbıl megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e. Ha a különélı szülık a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselıjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban elıírt bejelentési kötelezettségérıl, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását, határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülıt arról, hogy a külföldre költözést követı 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselıjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerően távozik, az engedélyezı határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel. 2.12.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.12.4 Eljárás megindítása a szülı(k)

2.12.5 Benyújtandó iratok köre Kérelem Külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány Iskolalátogatási igazolás Jövedelemigazolás Befogadó nyilatkozat 2.11.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.12.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.12.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.12.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 77. /3/ bekezdés a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított -1997. évi XXXI. tv. 114. f.) pontja A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 22. 2.13 Szülıi jognyilatkozat jóváhagyása 2.13.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.13.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A szülı jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermeket megilletı tartásról történı lemondásra [Ptk. 13. (1) bekezdés a) pont], a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megilletı jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. (1) bekezdés b) pont, 656. ], a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. (1) bekezdés b) pont], a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejőleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. (1) bek. c) pont], a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtetı részére tulajdonszerzést jelentı építési, épületbıvítési vagy más értéknövelı beruházás engedélyezésére [Ptk. 13. (1) bek. c) pont], a gyermek tulajdonában lévı ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. (1) bek. c) pont], a gyermek lakásbérleti szerzıdésének közös megegyezéssel történı megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történı hozzájárulás megszerzésére, a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerzıdésre, a gyermek személyes tulajdonát képezı, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének hétszeresét meghaladó mértékő ingó és készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékő jogát érintı jogügyletre [Ptk. 13. (1) bek. e) pont], a gyermek tulajdonát képezı - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintı jogügyletre [Ptk. 13. (1) bek. e) pont], a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. (2) bek., Ptk. 13. (1) bek. d) pont], a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. (4) bek.] a gyermek ingatlantulajdonát érintı közös tulajdon átruházással történı megszüntetésére [Ptk. 13. (1) bek. c) pont] vonatkozik. A gyámhivatal a felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges - jogszabályban elıírt - egyéb feltételeket nem pótolja. A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja. A gyermek nevében fellépı szülıt a mindennapi életben elıforduló kisebb jelentıségő vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemő harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülı meghatalmazottjaként is eljár. Eseti gondnok általi képviselet: A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel. Ha a szülı, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. 2.13.3 Jogosultsági feltételek: --- 2.13.4 Eljárás megindítása törvényes képviselık Amennyiben a szülıi felügyeleti jogot csak az egyik szülı gyakorolja, az eljárása során be kell csatolni az ezt alátámasztó okiratot (pl. szülıi felügyeleti jogot szüneteltetı vagy megszüntetı jogerıs bírói ítélet, illetve halotti anyakönyvi kivonat) 2.13.5 Benyújtandó iratok köre kérelem, a jognyilatkozat jellegétıl függıen további iratok

2.13.6 Illetékfizetési kötelezettség 2.13.7 Kedvezmények, mentességek: --- 2.13.8 Kapcsolódó helyi jogszabályok: --- 2.13.9 Kapcsolódó nem helyi jogszabályok a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. 79. - 87. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított -1997. évi XXXI. tv. 114. c.) pontja, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 25. 2.14 Kiskorú ingatlanának megterhelése, elidegenítése 2.14.1 Letölthetı nyomtatványok: --- 2.14.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje A szülı jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejőleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. (1) bek. c) pont], vonatkozik. A gyermek tulajdonában lévı ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történı megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetıleg a gondnokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e. A kiskorú érdeke alatt nem csupán a vagyoni érdeket kell érteni. A vagyoni érdeknél a megélhetés és lakhatás biztonsága elıbbre való. A törvényes képviselı kérelmének tartalmaznia kell, hogy milyen célból kívánják az ingatlant eladni, vagy megterhelni, mi ennek az indoka, illetve mennyiben szolgálja a kiskorú, vagy gondnokolt érdekét. Ingatlan nyilvántartási bejegyzés: A tulajdonosváltozást, illetıleg a tulajdonközösség megszőnését az ingatlannyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerzıdésben foglalt törvényes képviselıi jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerıre emelkedését a szerzıdésekre, illetıleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették. A gyámhivatal az okiratot csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerzıdésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték. Ha a felek megállapodása szerint a vevı a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének idıpontjáig - fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség