Jogi Alapismeretek II.

Készítette: Gál Zoltán Gál Zoltán Jogi Alapismeretek II. Büntetőjog- Különös rész gzoli 11. osztály 1 g a l z o l i. g p o r t a l. h u

Személy elleni bűncselekmények 2 Emberölés 2 Erős felindulásban elkövetett emberölés 11 A könnyű és súlyos testi sértés 13 A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 17 A segítségnyújtás elmulasztása 20 Cserbenhagyás 22 Az emberi szabadság elleni bűncselekmények 24 Emberrablás, 24 A személyi szabadság megsértése 27 Kényszerítés 29 Magánlaksértés 30 Magántitok megsértése 33 Rágalmazás 35 Becsületsértés 37 Közlekedési bűncselekmények 39 Közúti balest okozása 39 Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban 42 Hivatali bűncselekmények 45 Bántalmazás hivatalos eljárásban 45 Kényszervallatás 47 Hivatalos személy elleni bűncselekmények 48 Hivatalos személy elleni erőszak 48 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 51 Hamis vád 51 Hatóság félrevezetése 54 Hamis tanúzás, 55 hamis tanúzásra felhívás 58 Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 59 Bűnpártolás 59 A korrupciós bűncselekmények, közélet tisztasága elleni bűncselekmények 62 Gazdasági vesztegetés 62 Hivatali vesztegetés 65 Közbiztonság elleni bűncselekmények 67 Közveszélyokozás 67 Közérdekű üzem működésének megzavarása 69 Terrorcselekmény 71 Visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel 74 Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 75 Állatkínzás 77 Közveszéllyel fenyegetés 79 Garázdaság 80 Önbíráskodás 81 Közokirat hamisítás 82 Visszaélés kábítószerrel 84 Vagyon elleni bűncselekmények 90 Lopás 90 Rongálás 93 Jármű önkényes elvétele 95 Sikkasztás 96 Csalás 98 Jogtalan elsajátítás 100 Orgazdaság 101 Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 103 Rablás 103 Kifosztás 106 Zsarolás 108 1

Az emberölés alapesete Személy elleni bűncselekmények Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember testi integritása ellen irányulnak. Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG c. fejezete I cikk (1) Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. II cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A Btk XV. fejezete ezeknek az alapjogoknak a büntetőjogi védelmét teremti meg. Büntetendő az emberi élet jogellenes kioltásának minden formája, az élet védelmének teljes körűvé tétele: 1. szándékos emberölés 2. gondatlan emberölés 3. az öngyilkosságra rábírás 4. az öngyilkosság elkövetéséhez történő segítségnyújtás 5. magzatelhajtás 6. a testi épséget, egészséget sértő, veszélyeztető, akár a legsúlyosabb esetekben akár a passzív alany halála is bekövetkezhet. Jogtörténet ELSŐ: Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XVIII. fejezete gyilkosság megnevezéssel az előre megfontolt szándékból elkövetett emberölést szankcionálta halálbüntetéssel. (278 ). Minősítő körülmény nélküli emberölés határozott tartamú fegyházbüntetés, a tv -ben meghatározott hozzátartozók sérelmére, vagy több emberen követték el, akkor életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntették. A gondatlan emberölést is büntette. Privilegizált esetek az erős felindulásban elkövetett emberölés, a kívánságra ölés: a sértett határozott és komoly kívánsága által hivatott arra, hogy megölje őt enyhébben rendelte büntetni, valamint a gyermekölés: az az anya követte el, aki a házasságon kívül született gyermekét szülés alatt, vagy közvetlenül a szülést követően megölte. MÁSODIK: 1961. évi V törvény Szándékos és gondatlan eseteket büntette, az enyhébb esteket nem. A szándékos emberölés minősített eseteinek a körét bővítette a különös kegyetlenséggel, az előre kitervelten, a sok ember életét veszélyeztető módon, a nyereségvágyból, a más aljas indokból vagy célból, a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy miatt, a több emberen, és a visszaesőként történő elkövetést. HARMADIK: 1978. évi IV törvény 2013. június 30. ig hatályos. Ugyanezeket a minősítő körülményeket megtartotta, és kiegészítette a tizennegyedik életévét be nem töltött, a külföldi hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, vagy ezek támogatására, védelmére kelt, valamint a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetéssel. A 2012. évi LXII tv. új bekezdéssel egészítette ki az emberölés tényállását, alapeset szerint büntetendő a tizennegyedik életévét be nem töltött, akaratnyilvánításra képtelen személyt bírt rá öngyilkosságra ha azt a passzív alany el is követte. NEGYEDIK: 2012. évi C törvény, mely 2013. július elsején lépett hatályba. 160 (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. Jogi tárgy Más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Alkotmánybírósági Határozat B:1990/23 az emberi élet minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez való jog olyan korlátozhatatlan alapjog, amely számos más alapjognak forrása és feltétele. Az emberi élet védelme minden jogállam alapvető kötelessége, DE a Btk. csak a más ember életének 2

jogellenes kioltását rendeli büntetni. Az öngyilkosság nem bűncselekmény DE: az öngyilkosságban való közreműködést a tv. szankcionálja a 14. életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotban bír rá és elköveti, akkor emberölésért felel. 2. A passzív alany kizárólag élő, természetes személy lehet. 160 (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Itt a passzív alany csak az lehet, aki az elkövetési magatartás, az öngyilkosságra rábírás idején a 14. életévét nem töltötte be, vagy akaratnyilvánításra képtelen. Fontos az életkor, illetve az akaratnyilvánítási képesség hiánya. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor nem a Btk. 160 (5) szerinti emberölés, hanem a Btk. 162 szerinti öngyilkosságban való közreműködést valósítja meg az elkövető. 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, követik el. 160 (1) bekezdés szerint az emberölés megvalósulása szempontjából közömbös a passzív alany életkora DE a jogi minősítésre kihat, szándékos emberölés minősített esetéért felel, aki az ölést a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el. Btk. 160 (2)i. pontja Eutanázia Emberölés a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló személy sérelmére is elkövethető. Az eutanázia a szép halált, kegy es halált jelent. Halál közeli állapotban levő, emberhez méltó életvitelre már nem képes, erős fájdalmakkal rendelkező személy életének megrövidítése a kérésére, kezdeményezésére - önkéntes eutanázia, vagy a kezdeményezése nélkül nem önkéntes eutanázia. Orvos beteg kapcsolat, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmakat átélő embert, kifejezetten a beteg saját kérésére az orvos a halálba segíti ( = aktív eutanázia), az életet fenntartó további kezelést elmulasztja, nem ad ja meg ( passzív eutanázia). Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.: beteg önrendelkezéshez való joga döntés: kíván e a beteg egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen beavatkozásokat kér. ellátás visszautasításának joga az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetősség, ha a betegség rövid időn belül ( az előírt eü. ellátás ellenére is) halálhoz vezet, gyógyíthatatlan. Érvényes a visszautasítása, ha o egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, o egybehangzóan írásban nyilatkoznak arról, hogy az o ellátás visszautasításának feltételei fennállnak és a o beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntését. o Nyilatkozatot követő 3. napon két tanú előtt megismétli a visszautasításra vonatkozó szándékát. (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, írásképtelenség esetén két tanú előtt) Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az emberi élet kezdete, vége. Az emberi élet kezdete: amikor a szülés, vagyis a gyermeknek az anya testétől való elszakadása megindul a toló fájások megkezdődnek, vagy a császármetszés kezdete. Alapvető feltétel, az élethez elengedhetetlenül szükséges szervekkel rendelkezzen a magzat, különben csak terhesség megszakításról beszélhetünk, ami emberölést nem valósít meg. Az emberi élet vége a halál bekövetkezte. klinikai halál biológiai halál folyamat megfordíthatósága reverzibilis irreverzibilis légzés, keringés és agyműködés megszűnése átmenetileg teljesen 3

Agyhalál az agytörzs és az agy működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. Ezért a klinikai halál állapotában levő személy az emberölés passzív alanya lehet. 3. A törvényi tényállás nyitott törvényi tényállás (az elkövetési magatartást külön, pontosan nem írja körül, hanem azt az eredményre utalással határozza meg). Elkövetési magatartás. Tevéssel, aktív magatartás-fizikai és pszichikai ráhatás (rábeszélés, rábírás)- eszközzel (méreg, kés, lőfegyver, balta) vagy eszköz nélkül (puszta testi erővel: megfojtás, ütlegelés, rúgás )Mulasztással is megvalósítható, ez passzív magatartás. Passzív a magatartás akkor, ha az elkövetőt nem büntetőjogszabály kötelezte olyan aktív tevékenység kifejtésére, amelynek a megtételére az elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkeztét. A jogi kötelezettség alapulhat családjogi, polgárjogi, munkajogi jogszabályon. (pl. csecsemő éhenhalása, kitett idősek megfagyása ), DE az általános mindenkit terhelő segítség nyújtási kötelezettség elmulasztása emberölést nem valósít meg. Btk.166 segítségnyújtás elmulasztásának minősül mulasztással elkövetett emberölés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető oldalán speciális jogi kötelezettség áll fenn az eredményt elhárító magatartás kifejtésére. 4. Eredmény bűncselekmény. Az élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás, és a halál, mint eredmény között ok-okozati összefüggés (pl. hátba szúrja kórházba kerül hónapok után a szövődményekbe belehal), DE: ok-okozati összefüggés hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást. A mulasztással elkövetett szándékos emberölés: ok-okozati összefüggés, ha a halál, mint eredmény bekövetkeztének az oka a mulasztás, mint elkövetési magatartás volt (pl. az anya nem eteti gyermekét éhen hal a gyermek; jogi alapokon nyugvó kötelezettsége az anyának a gyermeke etetése!). Vitatott kérdés az eredményt elősegítő, siettető okoknak (concausa) a büntetőjogi felelősségre nincs hatása (pl. megszúrt sértett diagnosztikai tévedés miatt nem a megfelelő kezelést kapta és meghal. Szúrás a halálhoz vezető folyamat kiváltó oka, van ok okozati összefüggés, nem számít, hogy más személyek vagy egyéb körülmények is közrehatottak) 5. Előkészület és kísérlet. Előkészület: Btk. 11 (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészületi magatartás büntetőjogi felelősséget megalapozzák akkor is, ha az elkövető a 14. életévét be nem töltött vagy az akaratnyilvánításra képtelen személyt bírja rá öngyilkosságra. Biztosítja a szükséges, a végrehajtást megkönnyítő feltételeket, beszerzi az eszközöket, megfigyeli a passzív alany életvitelét, szokásait. Elkövetésre felhív, amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg, addig az emberölés előkészületéért felel (pl. anyagi előny kilátásba helyezésével megbízást ad). A felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó már felbujtásért felel, ha a tettesben a felhívás elhangzásakor még nem alakult ki az ölési szándék. Ha a felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó pszichikai bűnsegélyért felel, ha a felhívás megfogalmazásakor az elkövetőben az ölési szándék már kialakult. Az elkövetésre ajánlkozik, az emberölés végrehajtásának kezdeményezése, vállalkozik, másik kezdeményezését elfogadja, vagy mással a közös elkövetésben megállapodik, legalább két személy akarja az emberölést végrehajtani. KÍSÉRLET a Btk. 10. (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Ha az eredmény bármely okból nem következik be, akkor az emberölés kísérlete valósul meg. A cselekmény mikor lép a kísérleti szakba az a konkrét elkövetési magatartástól függ. A lőfegyver célra tartása, a szúró mozdulat megkezdése, ha az áldozat messzebb van, előkészületnek minősül. A ravaszon az ujjat mozgatásba kezdi hozni, a szúró mozdulat megkezdése, ha a passzív alany testközelben van, éjjel nagy forgalmú útra kilöki a passzív alanyt, akkor kísérlet. 4

Az önkéntes visszalépés büntethetőséget megszüntető. Btk. 10. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Önkéntes elállás kizárólag befejezetlen kísérlet esetén lehetséges. Befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a halálos eredmény létrehozásáért, még lehetősége van a cselekménnyel felhagyni pl. fojtogatja a passzív alany nyakát, 1-másfél perc a halálig, ez idő alatt elállhat, a sértett nyakát elengedheti. Önkéntes eredmény elhárítás pedig csak a befejezett kísérlet esetén. Ha a kifejtett tevékenység alkalmas a halálos eredmény létrehozására, akkor már csak önkéntes eredmény elhárítás lehet a visszalépés pl. szívtájon szúrás, már csak mentőt hívhat, orvosi segítséget kérhet. Mindkét esetben fontos az önkéntesség, önszántából hagy fel az ölési cselekménnyel, illetve önként hív segítséget, mentőt. NEM önkéntes eredmény elhárítás, ha másnak a segítségnyújtása miatt marad el az eredmény, a halál és az elkövető utóbb csak közreműködik. NEM önkéntes elállás az sem, ha az elkövető abban a hitben hagy fel a cselekményével (fojtogatással), hogy a passzív alany már meghalt. Btk. 10. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Pl. szívtájéki szúrás életveszélyes sérülést okozott, életveszélyt okozó testi sértésért büntethető, mint maradék bűncselekmény. Btk. 11. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az abszolút alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan módon végrehajtott cselekmény deliktumot nem valósít meg. Pl. alkalmatlan tárgy a halott ember megölése. A védett jogi tárgy az az érték, vagy érdek, aminek a büntetőjog védelmet akar biztosítani, más ember életének védelméhez fűződő jogi érdek, büntetőjogi oltalom az emberi élet a halott értelemszerűen nem rendelkezik olyan életértékkel, amire a büntetőjogi védelem vonatkozna. Nem beszélhetünk alkalmatlan tárgyon megvalósított kísérletről, bűncselekmény sem jött létre, büntetőjogi felelősségre sem vonható. A Kúria döntése tényállásilag közelített a halál beálltát követően passzív alany hiányában (az elkövető akaratától függetlenül) az emberölés nem követhető el a tárgy abszolút alkalmatlansága a passzív alany hiányát jelenti, így hiányzik egy tényállási elem, a bcs-t sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet, az elkövetés fogalmilag kizárt, így kísérlet sincs kizárt a büntethetőség Elhunyt személy esetén csak a személyiséghez fűződő jogokat védelmezi a Btk., bünteti a kegyeletsértést. 6. bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tettesi cselekmény közvetlen az elkövető saját maga, vagy állat felhasználásával hajtja végre az emberölési cselekményt, vagy közvetett. Btk. 13. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy 5

fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Ugyancsak közvetett tettesség, ha katona parancsra hajtja végre a büntetőjog ellenes magatartást. Társtettesség, ha legalább ketten, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a törvényi tényállást. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. A közösen elkövetők külön-külön mindegyikének a magatartása alkalmas lenne a halálos eredmény előidézésére (pl. mindketten szíven szúrják), az elkövetők magatartásának összessége (pl. együttesen rugdossák, vagy ütlegelik az áldozatot), vagy a magatartásuk egymást kiegészítő jellege (pl. egyik lekötözi, a másik pedig megöli). Téves az ítélkezési gyakorlat, mert a passzív alany lefogása nem elkövetési magatartása az emberölésnek, csak előkészületért felelhet (fizikai bűnsegély), társtettes az lehet, akinek a tevékenysége legalább kísérleti szakaszban, a bcs megkezdésével lép a tv-i tényállás keretei közé. A felbujtó és bűnsegéd is bárki lehet. Btk. 14. (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Az lesz, aki az emberölésre rábír, de a felbujtott személy az emberölést legalább megkísérli (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A bűnsegély mind fizikai, mind pszichikai lehet, nem kell már előzetesen is szándékmegerősítő hatás, elegendő, ha az ölési cselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt, pl. marad és segít a holttest eltüntetésében, vagy a passzív alany megölését kilátásba helyező fenyegetéssel erősíti a tettes ölési szándékát, DE az egyszerű jelenlét büntetőjogi felelősséget azonban nem alapoz meg. 7. A szándékos és gondatlan elkövetés. Btk. 7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Egyenes szándék (dolus directus) esetén tisztában van a cselekménye következményével és a passzív alany halálát kívánja is, eshetőleges szándék esetén (dolus eventuális) tisztában van a cselekménye következményével, de ez iránt közömbös. az elkövetéskori tudatállapot fontos a jogi minősítés szempontjából az elkövető szándéka ölésre vagy bántalmazásra irányult külvilágban megnyilvánul (LB: 15. Irányelv) tárgyi tényezők elkövetés eszköze milyen szögben, erővel mely testrészre célzottan vagy sem elkövetés módja, körülményei (egyszeritöbbszöri) cselekménykor az elkövető kijelentése cselekmény utáni magatartása (közöny)bizonyítékok eltüntetése alanyi tényezők cselekményt kiváltó indítóok, motívum a cselekmény utáni magatartása (közöny) - az elkövető személyisége, és a sértetthez való viszonya a cselekmény előtti és utáni pszichés állapot A tévedés 6

A személyben való ténybeli tévedés (error in persona) mást öl meg a kiszemelt áldozat helyett, mert nem ismeri fel, ez ugyanúgy szándékos emberölés. Az okozati kapcsolatban való tévedés (aberratio ictus): rosszul veszi célba és ezért véletlenül mást talál el, ez szándékos emberölési kísérlet, és gondatlan emberölés, gondatlan testi sértés. Gondatlan elkövetés. Btk. 8. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Tudatos gondatlanság esetén (luxuria) az elkövető előre látja a magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, tisztában van azzal, hogy bekövetkezhet a halálos eredmény, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, csak könnyelműen bízhat, azaz a bizakodásának van reális ténybeli alapja. Ha nincs a bizakodásnak reális ténybeli alapja, akkor az nem könnyelmű, hanem alaptalan, tehát nem luxuria, hanem dolus eventuális. Pl. kihalt sikátorban éjjel magára hagyja vérben, fagyban, forgalmas helyen napközben. Hanyagság (negligencia) esetén nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. Két alapvető konjunktív feltétel, az objektív gondossági kötelesség megszegése, az általánosan elvárható magatartás. A szubjektív előreláthatóság fennállóság terheli-e az illetőt az előre nem láthatóság terén felróható mulasztás, pl. a szülő az orvos által felírt gyógyszert huzamosabb ideig nem váltja ki, majd késedelmesen hív orvost a súlyosan beteg gyermekéhez, aki meghal, vagy az idős mozgáskorlátozott nagyszülőre bízza a két 5 és 7 éves gyermeket, akik játék közben felgyújtják a lakást. Az emberölés minősített esetei Btk. 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból, c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, f) több ember sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Előre kitervelten, az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamattal, a szándék tartalmi sajátosságaival van összefüggésben. Az elkövető átgondolja a véghezvitel helyét, idejét, módját, megtervezi az útvonalat és számba veszi a különböző tényezőket, megfontolja, mérlegeli (pro/kontra), ez hosszabb időt vesz igénybe. Alternatív tervek is lehetnek, és el is térhet ezektől a végrehajtás során, de VAN terv. Tervnek számít az is, ha az elkövető a lényeges vonásokban gondolja át a végrehajtási módot, több emberen elkövetett emberölés előre kiterveltnek is minősül, ha eredendően csak egy személy megölését tervelte ki, de a cselekmény helyszínén tartózkodó másikat is megöli az elsőre kidolgozott terv szerint azért, hogy le ne lepleződjön. 7

Céltudatosság, az egyenes szándék meglétét feltételezi (ha az ölési szándék eshetőleges, akkor nem lehet ez a minősítő körülmény) egyenes ölési szándék van, a cselekmény megkezdésének időpontjában. Nyereségvágyból, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Anyagi előny a pénz, vagy bármilyen értékkel bíró dolog, indifferens, hogy az elérni kívánt vagy ténylegesen megszerezett vagyoni előnyt létszükségleti, vagy nem méltányolható igényként jelentkezett-e. Az elkövetés indoka és a célzat összefonódik, eshetőleges szándékkal is megvalósítható, az anyagi előny megszerzésének a szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt, mert ha csak az ölési cselekmény befejezése után határozza el a dolog elvételét, akkor az emberölés alapesete,és kifosztás halmazatban állapítható meg. Nyereségvágyból elkövetettnek minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölés vagy a rablási célzattal megvalósított ölés, ha a rablástól térben, időben elkülönülten arra a vagyon elleni bűncselekmény büntetőjogi következményeinek mentesülése miatt kerül sor, az rablás,és aljas indokból elkövetett emberölés halmazatban valósul meg. A nyereségvágyból elkövetett emberölés NEM delictum compositum, vagyis nem a rablás és az emberölés összetett törvényi egysége. A rablás, idegen dolog elvétele, a nyereségvágy ennél tágabb kört ölel fel (pl. azt is, amikor a tettes pénzt kap a felbujtótól). Aki az ölésben nem vesz részt, az nem lehet társtettes, csak felbujtó, vagy bűnsegéd (pl. figyelve biztosítja a helyszínt, majd a halott zsebeiben kotorász). Közvetett anyagi előny, pl. tartástól mentesülés, aljas indokból elkövetett emberölés. Aljas indokból vagy célból, erkölcsileg megvetendő motívum és cél, az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns. Az aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, míg, aljas célból csak egyenes szándékkal lehet elkövetni. Nemi erkölcs elleni bcs., és emberölés (nemi vágy fokozása céljából) minősített emberölés. A bosszú, az aljas indokból DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti emberölés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta az ölést, az aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása miatti emberölés). Különös kegyetlenséggel, emberiességi és erkölcsi szempontok sérülnek. A tárgyi feltétel az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával követik el pl. élve eltemetés, tűzhalál, kínzás, testi szenvedések, lelki gyötrelmek, nemiségében megalázás nincs jelentősége, hogy a sértett (eszméletlensége miatt) érzett e fájdalmat, akkor is, ha eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, vagy rúgással, agyonveréssel, taposással valósítja meg. Az elkövető tudatának a végrehajtás különös kegyetlenségét át kell fognia, erre a sérülések számából, a cselekmény elhúzódó voltából és a sértett szenvedéseiből lehet következtetni. Megvalósulhat eshetőleges szándékkal is. Hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, Btk.459 (1) 11. hivatalos személy: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választott bíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyző helyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtóhelyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm 8

államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Btk.459 (1) 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során; Btk. 459 (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Hivatalos eljárás alatt (hivatalos, külföldi hivatalos személy) megölése, a bűncselekmény indítékának nincs jelentősége, az elkövetőnek elég azt tudnia, hogy ez a személy a hivatali tevékenységét végzi. A hivatali eljáráson kívül elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a hivatalos (külföldi hivatalos) személy korábbi eljárása miatt, ha a hivatalos eljárása során tett intézkedés miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, akkor az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés. Közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a feladatának teljesítése közben, a támogatásra / védelmére fellépő személyek ellen valósítják meg, akkor is f) több ember sérelmére, legalább két ember megölésére irányuló, legalább két passzív alany sérelmére elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét, illetve annak kísérletét valósítsa meg. A több ember életét kioltó elkövetővel szemben a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetést lehessen kiszabni, külön-külön is bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások összefoglalása (DELICTUM COMPLEXUM), a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie, a bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halála kell. Ha egy hal meg és a másik, vagy a többi, vagy mind 9

valamilyen oknál fogva életben marad, akkor csak kísérletről lehet szó, ha az egyik meghal, a másiknál önként elhárítja az eredményt és életben marad, akkor a törvényi egység felbomlik: emberölés, és maradékcselekmény bűnhalmazatban. A több emberen elkövetettnek minősül, ha a kilincset áram alá veszi; a lakástűz, ha tudja, hogy többen vannak benn; ha öngyilkossági szándékkal a szembejövő járműveknek megy. Nem előfeltétele az egységes akarat elhatározás, nem előfeltétele az időbeni közelség. Több ember életét veszélyeztetve, több, azaz határozatlan számú személyösszesség, de legalább két ember életének a veszélyeztetése, a szándék egy vagy több ember megölésére irányul, és legalább két ember életét veszélyezteti. Veszély az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló olyan állapot, amikor az érintett személyek vonatkozásában fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége, pl. buszmegállóba, metrószerelvénybe bombát dob az elkövető. Különös visszaesőként. 459 (1) 31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el; (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. (4) bekezdés, 445. (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. (1) bekezdés, 320. (2) bekezdés, 442. (4) bekezdés]. Nincs minősített esete az emberölés előkészületének, de a büntetést, mint különös visszaesővel szemben kell kiszabni. Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, a gyermekkorúak kiszolgáltatott, védtelen helyzete, sérelmükre elkövetett bűncselekmények számának megnövekedése tette indokolttá. Kizárt a 160 (5) bekezdését is minősítse az alap eset szerint büntetendő, ha az elkövető a gyermekkorút öngyilkosságra bírja rá, akkor alapesetért való felelősséget alapozza meg, ha leszúrja a gyermekkorút, akkor minősített esetért felel. Védekezésre képtelen személy sérelmére. A Btk. 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. A védekezésre képtelen, bármilyen okból nem tud ellenállni, akár saját maga okozta, önhibából pl. leitta magát, akár az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte (az ölés előtt!), a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen pl. eszméletlen állapot, ha ebben az állapotban az öngyilkosságra való rábírás az elkövetés, akkor csak a 160 (5) alapesetéért büntethető, ha kizárólag az életkor miatt tekinthető védekezésre képtelennek (pl. újszülött), akkor nem ez a minősítés, hanem a 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére, de lehet az 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére. és védekezésre képtelen személy sérelmére is, ha 14. életévet nem töltötte be és egyéb ok miatt védekezésre képtelen állapotban van pl. ittas. A bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni, a sértett testi, fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, pl. messziről lelövi irreleváns, de ha fojtogatja, akkor már számít. 10

Az erős felindulásban elkövetett emberölés Jogi Alapismeretek II. 2015 161. Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.) privilegizált esetként rendelte büntetni: enyhébben büntetendő, ha az ölési szándék erős felindulásban keletkezett és az ölést rögtön végre is hajtotta. enyhítő az indulatot az váltotta ki, hogy a sértett az elkövetőt, illetve hozzátartozóit súlyosan bántalmazta vagy megsértette (lsd. német Btk.) 1961. évi Btk. : privilegizálta, méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett szándék és tett (lsd. osztrák Btk.: általánosan menthető erős felindulásban ) Nemzetközi jog mindenhol privilegizált esetként. Tételes jog elemzése 1. A jogi tárgy más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek, a privilegizáció oka: méltányolható okból érzelmi fellobbanás alatt cselekszik 2. A passzív alany bármely természetes személy lehet. 3. Az elkövetési magatartás tevés és mulasztás is lehet, gyakorlati jelentősége az aktív magatartásnak van, erős felindulás, érzelmi tobzódás. Különös kegyetlenséggel valósul meg legtöbbször. 4. materiális bűncselekmény, az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggés hiányában büntetőjogi felelősségre vonás sem lehet. 5. Btk. az előkészületet nem rendeli büntetni. A jogirodalomban fogalmilag kizárt az előkészület, DE az erős felindulás hatása alatt a másik hasonlóan érzelmileg feldúlt személy a passzív alany megölésére hív fel, akkor eredménytelensége esetén az előkészület megvalósult. A felindulás kialakulását követően viszonylag rövid időn belül kell az élet kioltását eredményező cselekményt végrehajtani, ha a passzív alany életben marad, akkor csak kísérletről van szó, a passzív alany halálával válik befejezetté. 6. A bűncselekmény alanya tettesként az, aki méltányolható okból erősen felindult. Társ-tettesség esetén minden elkövető esetében fenn kell, hogy álljanak az alannyá válás speciális feltételei (méltányolható okból való erős felindulásban cselekedjen). A részesek. A felbujtás és bűnsegély, szükségszerű a privilegizáció alapját képező törvényi tényállási elemek megléte Btk. 161., ha hiányzik az erős felindulás, vagy ez nem méltányolható, akkor csak a Btk. 160 szerinti emberölés alap vagy minősített esete állhat fenn. 7. A bcs. kizárólag szándékosan valósítható meg. 11

érzelmi fellobbanás (affektus) elmeorvosi szakértői vélemény kell kóros elmeállapot túlméretezett válasz (intenzitásában, idejében túlzott a kiváltó okhoz) indulat tudatborulás cselekménye következményeit a bíróság maga állapítja meg ép elmeállapot, DE magas intenzitású nem tud megfontolt lenni tudatszűkült állp. külső körülmények váltják ki nem látja, nem ismeri fel, vagy hiányzik a megfontolás, nem tud a felismerésnek megfelelően cselekedni büntethetőséget KIZÁRÓ ok Btk 17 (1) csak korlátozza a felismerésben illetve a cselekvésben Btk. 17 (2) büntetőjogi felelősség VAN DE a büntetés korlátlanul enyhíthető nincs végiggondolás megszűnik az önkontroll ( elhomályosult tudat) Btk. 161 Ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására nem beszámítható, akkor Btk. 160 szerinti emberölés és a büntethetőséget kizáró ok a Btk 17 (1), ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására a beszámítási képessége korlátozott, akkor a Btk. 160 szerinti emberölés (erős felindulásban elkövetett emberölés) esete mellett a büntetőjogi felelősségének mértékét a Btk 17 (2) szerint állapíthatjuk meg. Ha az elkövető ép lélektani alapokon indult erős intenzitású indulata tudatszűkítő jellegű, akkor viszont a Btk 161 privilegizált esete áll fenn. Ha a kóros elmeállapot mellett a külső körülmények váltották ki az elkövető méltányolható okból származó indulatát (azaz a kóros elmeállapot fokozhatja az egyébként fiziológiásnak indult affektust), akkor a Btk. 161 szerinti tényállás mellett a büntetetés kiszabását a Btk. 17 (2) szerint lehet korlátozni. Az ölési szándéknak rögtönösnek kell lennie, viszonylag rövid időn belül kell végrehajtani. Méltányolható okból származó indulat: az elkövetőn kívüli, külső körülményből fakad az elkövető személyében rejlő ok kizárja a Btk. 161 alkalmazását (pl. ittasság, megalapozatlan feltételezés ) DE: ha a felindultságot nem a szeszes ital, hanem a sértett magatartása váltotta ki, akkor már lehet Btk. 161! erkölcsileg igazolható, menthető arányban áll az ölési cselekménnyel elkövetőt, a közeli hozzátartozót jogtalanul bántalmazzák, emberi méltóságában, becsületében megalázzák (jogos védelmi helyzet megszűnése után) jelentős sérelem (nem mindennapos) 8. Elhatárolások. Halmazat, a tudattartalom alapján lehet elkülöníteni. A szándékos emberölés kísérletétől, a szándékos életveszélyt okozó testi sértés, a szándékos emberölés befejezett alakzata, gondatlan emberölés, és a halált okozó testi sértéstől. Az emberölés folytatólagosan nem lehet elkövetni fogalmilag kizárt, a több ember sérelmére, szándékos ölési cselekmény emberölés minősített esete lesz. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendbelisége a passzív alanyok számától függ. 12

A könnyű és súlyos testi sértés Jogi Alapismeretek II. 2015 Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XX fejezet könnyű testi sértés: sérülés / betegség 8 napnál tovább nem tartott súlyos testi sértés vétsége: sérülés / betegség 8-20 nap között súlyos testi sértés bűntette: sérülés / betegség 20 napnál tovább minősített: ha a felmenő sérelmére tette, ha a sértett elveszítette valamely képességét, ha elméje megzavarodott, ha a betegség hosszú ideig tartott, foglalkozásának gyakorlására képtelenné vált, ha terhes nő sérelmére és a magzatát elveszítette, ha belehalt. 1961. évi V tv. könnyű testi sértés: 8 napon belül gyógyult 1 év szabadságvesztés / javító-nevelő munka súlyos testi sértés: 8 napon túl gyógyuló 3 év szabadságvesztés 1978. évi IV törvény 2013 június 30. ig hatályos könnyű testi sértés súlyos testi sértés maradandó fogyatékosságot / súlyos egészségromlást okozó testi sértést - életveszélyt okozó testi sértés halált okozó testi sértés, könnyű testi sértés kivételével a gondatlan elkövetést is büntette. Tételes jog elemzése Btk. miniszteri indoklása szerint mind a könnyű testi sértés, mind a súlyos testi sértés alap esetet határoz meg. Nem áll összhangban a törvényi tényállás szerkezetével: A tv. először meghatározza a testi sértés tényállási elemeit: 164. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. 164. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 164. (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. Jogi tárgy az ember testi épségéhez, egészségéhez fűződő társadalmi érdek. Orvostudomány szerint valamennyi sejt, szövet ép és a szervek rendeltetésszerűen működnek diszfunkciók nélkül. A büntetőjog alapján nem a fenti abszolút értelemben vett testi épség, egészség fogalom, hanem a passzív alanyra konkretizált értelmezés, az az állapot, amelyben a passzív alany volt, mielőtt a támadás érte (pl. beteg, vagy fogyatékkal élőnek is lehet büntetőjogilag testi épsége, egészsége). 2. A passzív alany elkövetőn kívül bárki lehet. DE, ha a hadköteles saját magának okozott sérülést a katonai szolgálat alól kivonja magát, akkor az honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmény. 3. Az elkövetési magatartás a testi épség sértés. Az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatás, a test bántalmazása, az irreleváns, hogy mekkora fájdalommal jár. Lehet eszközzel, vagy eszköz nélkül lehet közvetlen, vagy közvetett. Közvetett a testi sértés, ha valaki testi sértésre irányuló szándékkal üldöz valakit, aki menekülés közben elesik és eltöri a lábát. Az egészség sértése, olyan külső behatás, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő (pl. mérgezés, betegség továbbadása, pszichés betegség okozása). Mindkét elkövetési magatartás lehet aktív és passzív. 4. Eredménye a betegség, a testi sérülés, ebben okozati összefüggéseknek fenn kell állnia. CONCAUSA (bűnösség) nem számít a büntetőjogi felelősség megállapításánál, a cselekmény minősítésénél Testi sérülés a szervezet sejtjeiben, szöveteiben fennálló, külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, vagy működési zavar. Egészségsértés: testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki. 13

1. anatómiai gyógytartam 2. funkcionális gyógytartam sérült szövetek anatómiai egysége helyreáll (sebszélek összetapadnak, sebváladék nem ürül, hámosodás befejeződik, pörk/var leesik, tört végeken csontos callus) működés helyreáll, zavarmentes / további gyógyulás nem várható szövődmények meggyógyultak A törvényi minősítésnél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Általában ez az anatómiai gyógyulási idő, ha nem akkor a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő az elsődleges orvosi ellátás befejeződéséig tartó idő. Esetenként meghatározása az orvos szakértő feladata. A sérüléssel összefüggő ok-okozati viszony fennáll, a szövődmények gyógyulási idejét is figyelembe kell venni. Fontos a másodlagos varratok, tájékozódó feltárás Kivételek. Ha az elkövető szándéka súlyosabb gyógytartamú sérülés, vagy betegség előidézésére irányul, a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel. Ha a felgyógyulás előtt más okból életét veszti, a valószínűsített gyógyulási idő számít. A passzív alany szándékos késleltetése nem számít bele, mert köteles figyelembe venni azokat a gyógykezeléseket, amik orvosilag indokoltak. 5. Az előkészületet minden esetben bünteti, akkor lép a bcs. kísérleti szakba, ha a testi épség, egészség sértésére objektív alkalmas cselekményt az elkövető megkezdi, de sérelem még nem keletkezett, pl. testi sértés okozására irányuló szándékkal közeledik, de a másik védekezik, nem lesz sérelem, akkor is a testi sértés kísérletéért felel. Az okozott eredménytől függetlenül minden esetben vizsgálni kell, hogy milyen gyógytartamú, milyen súlyosságú sérülés okozására irányult az elkövető szándéka. Az előidézni kívánt eredmény bekövetkeztével, befejezett lesz a bűncselekmény 6. Alanya tettesként bárki lehet. Közvetett tettesség. 13 (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. DE: közvetett módon, pl. kutyával elkövető a bűncselekménynek közvetlen tettese. Társtettesség 13 (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Nincs jelentősége, ha két vagy több elkövető esetén a testi sértésre irányuló szándék megállapítható, hogy konkrétan melyik sérülés neki ki az előidézője, ki fogta le, ki ütötte, rúgta., az eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani. 7. Az alapeset a könnyű testi sértés KIZÁRÓLAG SZÁNDÉKOS (hiányában tettleges becsületsértés lehet csak), csak magánindítványra büntethető, a minősített eseteknek van GONDATLAN alakzat is, ezt bünteti a törvény (1 évig terjedő szabadságvesztéssel). A testi sértés további minősített esetei ( további arra utal, hogy az alapeset a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés ennek egy súlyosabb eredményű alakzata már minősített eset) 164 (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Aljas indok vagy cél, erkölcsileg megvetendő az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns, aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, aljas célból, csak egyenes szándékkal. Pl. bosszú aljas indokból, DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas 14

indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti cselekvés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta, akkor aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása). 164 (4) b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; Védekezésre képtelen, helyzeténél, állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállni, saját maga okozta, önhibából pl. ittas, bódult állapot, az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte, a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Akaratnyilvánításra képtelen, aki nem tudja az akaratát kifejezésre juttatni pl. eszméletlen állapot, mély álom, ittasság, és azok, akiknek jogi értelemben nincs figyelembe vehető akarata pl. gyermekkor, beszámítási képesség teljes hiánya 164 (4) c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni a sértett testi, fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, fizikai ereje alapján. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Ennek megállapítása orvos szakértő feladata. Maradandó fogyatékosság esetén a passzív alany elveszti valamely képességét, szervét, vagy valamely szerve használhatatlanná válik defekt állapot. Ez a munkaképesség csökkenéssel járhat, így is mérhető. A testi sértés közvetlen kihatása fontos, mint kiváltó tényező függetlenül attól, hogy a fogyatékosságot később orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni. Súlyos egészségromlás a testi, egészség sértés útján is keletkezhet, rendszerint krónikussá váló betegségek, amiket szövődmény, elhúzódó, elmaradó gyógyulás okoz. Tartós krónikus szellemi, fizikai állapot, ami gyógyíthatatlan, pl. az állapotos nő elvetélése önmagában a passzív alany súlyos állapotromlását jelenti. Ez a minősítő körülmény a könnyű testi sértés vonatkozásában értelmezhetetlen, mivel az esetek nagy részében a súlyos egészségromlást eredményező bántalmazás gyógytartama a 8 napot szükségszerűen meghaladja. Megvalósítható vegyes bűnösséggel, ha a gondatlan bűnösség is elégséges a súlyosabb minősítéshez, ha az elkövető szándéka a testi sértés okozására is kiterjed. A súlyos testi sértés súlyosabbnak minősül, ha 8 napon túl gyógyul (tényleges gyógyulási idő) a testi sértéssel okozott sértés, vagy betegség. 164 (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A cselekmény jogi minősítésére nem hat ki a gyógyulás elhúzódó volta, feltéve, ha az nem jelent súlyos egészségromlást is DE a büntetés kiszabásánál lehet súlyosbító tényező szándékosan, vegyes bűnösséggel elkövetés esetén. Felelősség az eredményért, mint minősítő körülményért, a Btk. 9. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A testi sértésre irányuló szándékkal bántalmaz, de az eredmény (8 napon túl gyógyuló sérülés) tekintetében csak gondatlanság terheli, akkor súlyos testi sértés bűntettéért felel, a gondatlan alakzata (1 évig terjedő szabadságvesztés) is büntetendő. 164 (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, e) különös kegyetlenséggel követik el. A könnyű testi sértés minősített esetein túl különös kegyetlenséggel is el lehet követni. Tárgyi feltétel az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély 15