BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ

Átírás

1 BÜNTETŐJOG KÜLÖNÖS RÉSZ XXIV. fejezet: AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. tétel Az állam elleni bűncselekmények rendszere és jellemzői az évi XXVI tv. alapján Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 254. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bűncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Az alkotmányos rend elleni szervezkedés 255. (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Lázadás 256. (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyűlést, b) a köztársasági elnököt, c) a Kúriát vagy d) a Kormányt az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1

2 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja. Rombolás 257. (1) Aki Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz vagy megrongál, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. (3) Aki rombolásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hazaárulás 258. (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején vagy d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hűtlenség 259. Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2

3 Az ellenség támogatása 260. (1) Aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetve a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kémkedés 261. (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés 262. A 261. szerint büntetendő, aki a kémkedést Magyarország vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint Magyarországgal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el. Állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása 263. (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Kitiltás 264. Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében az elkövetővel szemben kitiltásnak is helye van. 3

4 XV. fejezet: AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK (2-9) 2. tétel Az emberölés alapesete I. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember testi integritása ellen irányulnak. Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG c. fejezete I cikk (1) Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. II cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A Btk XV. fejezete ezeknek az alapjogoknak a büntetőjogi védelmét teremti meg. Büntetendő az emberi élet jogellenes kioltásának minden formája: 1. szándékos emberölés 2. gondatlan emberölés + 3. az öngyilkosságra rábírás +4. az öngyilkosság elkövetéséhez történő segítségnyújtás az élet védelmének +5. magzatelhajtás teljes körűvé tétele 6. a testi épséget, egészséget sértő, veszélyeztető, akár a legsúlyosabb esetekben akár a passzív alany halála is bekövetkezhet 4

5 II. Jogtörténet ELSŐ: Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XVIII. fejezete gyilkosság megnevezéssel az előre megfontolt szándékból elkövetett emberölést szankcionálta halálbüntetéssel. (278 ) - minősítő körülmény nélküli emberölés határozott tartamú fegyházbüntetés - tv-ben meghatározott hozzátartozók sérelmére életfogytig tartó - több emberen követték el szabadságvesztés Gondatlan emberölést is büntette. Privilegizált esetek: - erős felindulásban elkövetett emberölés - kívánságra ölés: a sértett határozott és komoly kívánsága által hivatott arra, hogy megölje őt enyhébben rendelte büntetni - gyermekölés: az az anya követte el, aki a házasságon kívül született gyermekét szülés alatt, vagy közvetlenül a szülést követően megölte. MÁSODIK: évi V törvény Szándékos és gondatlan eseteket büntette, az enyhébb esteket nem. A szándékos emberölés minősített eseteinek a körét bővítette: - különös kegyetlenséggel - előre kitervelten - sok ember életét veszélyeztető módon - nyereségvágyból - más aljas indokból vagy célból - hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy miatt - több emberen - visszaesőként HARMADIK: évi IV törvény június 30. ig hatályos ugyanezeket a minősítő körülményeket megtartotta + - tizennegyedik életévét be nem töltött - külföldi hivatalos vagy ezek - közfeladatot ellátó támogatására, védelmére kelt - védekezésre képtelen személy sérelmére! évi LXII tv. + új bekezdés alapeset szerint büntetendő: - tizennegyedik életévét be nem töltött bírt rá öngyilkosságra, - akaratnyilvánításra képtelen személyt ha azt a passzív alany el is követte 5

6 NEGYEDIK: évi C törvény, mely július elsején lép hatályba. III. Nemzetközi Az emberölés szándékos és gondatlan alakzatát minden európai büntető törvénykönyv büntetni rendeli. Különbség a minősített, ill. a privilegizált esetek körében van. minősített privilegizált Német Btk. haszonszerzés végett aljas indokból különös kegyetlenséggel erős felindulásból kívánatra ölés Osztrák Btk. erős felindulásból kívánatra ölés újszülött megölése IV. Tételes jog elemzése 160 (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. Jogi tárgy Más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek. AB:1990/23 az emberi élet minden mást megelőző legnagyobb érték Az emberi élethez való jog olyan korlátozhatatlan alapjog, amely számos más alapjognak forrása és feltétele. Az emberi élet védelme minden jogállam alapvető kötelessége DE: a Btk. csak a más ember életének jogellenes kioltását rendeli büntetni. az öngyilkosság nem bűncselekmény DE: az öngyilkosságban való közreműködést a tv. szankcionálja: 14. életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotban bír rá és elköveti emberölésért felel. 2. Passzív alany kizárólag élő, természetes személy 160 (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. 6

7 Itt a passzív alany csak az lehet, aki az elkövetési magatartás = az öngyilkosságra rábírás idején a 14. életévét nem töltötte be, vagy akaratnyilvánításra képtelen. Fontos az életkor, illetve az akaratnyilvánítási képesség hiánya! Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor nem a Btk. 160 (5) szerinti emberölés, hanem a Btk. 162 szerinti öngyilkosságban való közreműködést valósítja meg az elkövető. (Megj.: ezek a feltételek a 160 (1) alapesetben közömbösek.) 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, követik el. 160 (1) bekezdés szerint az emberölés megvalósulása szempontjából közömbös a passzív alany életkora DE a jogi minősítésre kihat szándékos emberölés minősített esetéért felel, aki az ölést a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el. Btk. 160 (2)i. pontja Eutanázia Emberölés a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló személy sérelmére is elkövethető. eutanázia = szép halál, kegyes halál Halál közeli állapotban levő, emberhez méltó életvitelre már nem képes, erős fájdalmakkal rendelkező személy életének megrövidítése - a kérésére, kezdeményezésére - önkéntes eutanázia - vagy a kezdeményezése nélkül nem önkéntes eutanázia Orvos beteg kapcsolat: gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmakat átélő embert, kifejezetten a beteg saját kérésére az orvos - a halálba segíti ( = aktív eutanázia) - az életet fenntartó további kezelést elmulasztja, nem adja meg ( = passzív eutanázia). Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv.: beteg önrendelkezéshez való joga döntés: kíván e a beteg egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen beavatkozásokat kér. ellátás visszautasításának joga az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetősség, ha a betegség rövid időn belül ( az előírt eü. ellátás ellenére is) halálhoz vezet, gyógyíthatatlan. Érvényes a visszautasítása, ha o egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, o egybehangzóan írásban nyilatkoznak arról, hogy az o ellátás visszautasításának feltételei fennállnak és a o beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntését. 7

8 o Nyilatkozatot követő 3. napon két tanú előtt megismétli a visszautasításra vonatkozó szándékát. (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, írásképtelenség esetén két tanú előtt) Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az emberi élet kezdete vége: az emberi élet kezdete: amikor a szülés, vagyis a gyermeknek az anya testétől való elszakadása megindul toló fájások megkezdődnek. császármetszés kezdete. Alapvető feltétel: az élethez elengedhetetlenül szükséges szervekkel rendelkezzen a magzat. különben csak terhesség megszakításról beszélhetünk, ami emberölést nem valósít meg. az emberi élet vége: a halál bekövetkezte klinikai halál biológiai halál folyamat megfordíthatósága reverzibilis irreverzibilis légzés, keringés és agyműködés megszűnése átmenetileg teljesen Agyhalál: az agytörzs és az agy működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. klinikai halál állapotában levő személy az emberölés passzív alanya lehet! a túlélő szervek csak egy működő központi idegrendszer irányításával képesek funkcionálni: A szerv és szövet eltávolítása a halottból akkor kezdhető meg, ha a kijelölt eü dolgozó meggyőződik arról, hogy az - elhunyt nem tett tiltakozó nyilatkozatot - a halott beálltát orvosi halott vizsgálattal megállapították / háromtagú orvosi bizottság igazolja az agyhalált 3. törvényi tényállás nyitott törvényi tényállás Elkövetési magatartás aktív magatartás tevéssel mulasztással megvalósítható passzív magatartás fizikai és pszichikai ráhatás (rábeszélés, rábírás) eszközzel (méreg, kés, lőfegyver, balta) eszköz nélkül (puszta testi erővel: megfojtás, ütlegelés, rúgás ) 8

9 Passzív magatartás: csak akkor, ha az elkövetőt nem büntetőjogszabály kötelezte olyan aktív tevékenység kifejtésére, amelynek a megtételére az elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkeztét. A jogi kötelezettség alapulhat családjogi, polgárjogi, munkajogi jogszabályon. (pl. csecsemő éhenhalása, kitett idősek megfagyása ) DE: az általános mindenkit terhelő segítség nyújtási kötelezettség elmulasztása emberölést nem valósít meg. Btk.166 segítségnyújtás elmulasztásának minősül mulasztással elkövetett emberölés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető oldalán speciális jogi kötelezettség áll fenn az eredményt elhárító magatartás kifejtésére. 4. eredmény bűncselekmény élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás + halál, mint eredmény közöttük ok-okozati összefüggés (pl. hátba szúrja kórházba kerül hónapok után a szövődményekbe belehal) DE: ok-okozati összefüggés hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást mulasztással elkövetett szándékos emberölés: ok-okozati összefüggés, ha a halál, mint eredmény bekövetkeztének az oka a mulasztás, mint elkövetési magatartás volt (pl. az anya nem eteti gyermekét éhen hal a gyermek; jogi alapokon nyugvó kötelezettsége az anyának a gyermeke etetése!) vitatott kérdés 5. az eredményt elősegítő, siettető okoknak (concausa) a büntetőjogi felelősségre nincs hatása (pl. megszúrt sértett diagnosztikai tévedés miatt nem a megfelelő kezelést kapta és meghal. Szúrás a halálhoz vezető folyamat kiváltó oka, van ok okozati összefüggés, nem számít, hogy más személyek vagy egyéb körülmények is közrehatottak) előkészület és kísérlet ELŐKÉSZÜLET: Btk. 11 (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészületi magatartás büntetőjogi felelősséget megalapozzák akkor is, ha az elkövető a 14. életévét be nem töltött vagy az akaratnyilvánításra képtelen személyt bírja rá öngyilkosságra. 9

10 biztosítja a szükséges, a végrehajtást megkönnyítő feltételeket: beszerzi az eszközöket, megfigyeli a passzív alany életvitelét, szokásait felhív 1.) amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg emberölés előkészületéért felel (pl. anyagi előny kilátásba helyezésével megbízást ad) 2.a.) a felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás) a felhívó már felbujtásért felel, ha a tettesben a felhívás elhangzásakor még nem alakult ki az ölési szándék 2.b.) a felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás) a felhívó pszichikai bűnsegélyért felel, ha a felhívás megfogalmazásakor az elkövetőben az ölési szándék már kialakult ajánlkozik: az emberölés végrehajtásának kezdeményezése vállalkozik: másik kezdeményezését elfogadja mással a közös elkövetésben megállapodik legalább két személy akarja az emberölést végrehajtani. KÍSÉRLET: Btk. 10. (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. ha az eredmény bármely okból nem következik be, akkor az emberölés kísérlete valósul meg. cselekmény mikor lép a kísérleti szakba konkrét elkövetési magatartástól függ pl. lőfegyver célra tartása előkészület ravaszon az ujj, mozgatásba kezdi hozni kísérlet pl. a szúró mozdulat megkezdése, ha az áldozat messzebb van - előkészület a szúró mozdulat megkezdése, ha a passzív alany testközelben van kísérlet pl. éjjel nagy forgalmú útra kilöki a passzív alanyt kísérlet Önkéntes visszalépés büntethetőséget megszüntető okok Btk. 10. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el. (4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Önkéntes elállás kizárólag befejezetlen kísérlet esetén. 10

11 befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a halálos eredmény létrehozásáért - még lehetősége van a cselekménnyel felhagyni pl.: fojtogatja a passzív alany nyakát, 1-másfél perc a halálig ez idő alatt elállhat: a sértett nyakát elengedheti, Önkéntes eredmény elhárítás pedig csak befejezett kísérlet esetén. ha a kifejtett tevékenység alkalmas a halálos eredmény létrehozására, akkor már csak önkéntes eredmény elhárítás lehet a visszalépés pl. szívtájon szúrás már csak mentőt hívhat, orvosi segítséget kérhet Mindkét esetben fontos az önkéntesség: önszántából hagy fel az ölési cselekménnyel, illetve önként hív segítséget, mentőt. NEM önkéntes eredmény elhárítás, ha másnak a segítségnyújtása miatt marad el az eredmény, a halál és az elkövető utóbb csak közreműködik. NEM önkéntes elállás az sem, ha az elkövető abban a hitben hagy fel a cselekményével (fojtogatással), hogy a passzív alany már meghalt. Btk. 10. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. pl. szívtájéki szúrás életveszélyes sérülést okozott életveszélyt okozó testi sértésért büntethető, mint maradék bűncselekmény Btk. 11. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Az abszolút alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan módon végrehajtott cselekmény deliktumot nem valósít meg. - alkalmatlan tárgyon: halott ember megölése miért? 1. védett jogi tárgy: az az érték, vagy érdek, aminek a büntetőjog védelmet akar biztosítani más ember életének védelméhez fűződő jogi érdek büntetőjogi oltalom az emberi élet a halott értelemszerűen nem rendelkezik olyan életértékkel, amire a büntetőjogi védelem vonatkozna Nem beszélhetünk alkalmatlan tárgyon megvalósított kísérletről, bűncselekmény sem jött létre, büntetőjogi felelősségre sem vonható. 11

12 2. Kúria döntése tényállásilag közelített: a halál beálltát követően passzív alany hiányában (az elkövető akaratától függetlenül) az emberölés nem követhető el a tárgy abszolút alkalmatlansága a passzív alany hiányát jelenti hiányzik egy tényállási elem a bcs-t sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet az elkövetés fogalmilag kizárt, így kísérlet sincs kizárt a büntethetőség Elhunyt személy esetén csak a személyiséghez fűződő jogokat védelmezi a Btk. bünteti a kegyeletsértést. 6. bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet Tettesi cselekmény: - közvetlen: az elkövető saját maga, vagy állat felhasználásával hajtja végre az emberölési cselekményt - közvetett Btk. 13. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Ugyancsak közvetett tettesség, ha katona parancsra hajtja végre a büntetőjog ellenes magatartást. Társtettesség, ha legalább ketten, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a törvényi tényállást. (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. közösen elkövetők külön-külön mindegyikének a magatartása alkalmas lenne a halálos eredmény előidézésére (pl. mindketten szíven szúrják) elkövetők magatartásának összessége (pl. együttesen rugdossák, vagy ütlegelik az áldozatot) magatartásuk egymást kiegészítő jellege (pl. egyik lekötözi, a másik pedig megöli) téves! ítélkezési gyakorlat, mert a passzív alany lefogása nem elkövetési magatartása az emberölésnek, csak előkészületért felelhet (fizikai bűnsegély) társtettes az lehet, akinek a tevékenysége legalább kísérleti szakaszban a bcs megkezdésével lép a tv-i tényállás keretei közé 12

13 felbujtó és bűnsegéd is bárki lehet Btk. 14. (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. aki az emberölésre rábír, de a felbujtott személy az emberölést legalább megkísérli (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. bűnsegély mind fizikai, mind pszichikai lehet nem kell már előzetesen is szándékmegerősítő hatás, elegendő, ha az ölési cselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt pl. marad és segít a holttest eltüntetésében, vagy a passzív alany megölését kilátásba helyező fenyegetéssel erősíti a tettes ölési szándékát DE : az egyszerű jelenlét büntetőjogi felelősséget azonban nem alapoz meg 7. szándékos és gondatlan elkövetés A. szándékos elkövetés Btk. 7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. - egyenes (dolus directus): tisztában van a cselekménye következményével és a passzív alany halálát kívánja is - eshetőleges (dolus eventuális): tisztában van a cselekménye következményével, de ez iránt közömbös az elkövetéskori tudatállapot fontos a jogi minősítés szempontjából az elkövető szándéka ölésre vagy bántalmazásra irányult külvilágban megnyilvánul (LB: 15. Irányelv) tárgyi tényezők alanyi tényezők 13

14 elkövetés eszköze milyen szögben, erővel cselekményt kiváltó indítóok, motívum mely testrészre célzottan vagy sem a cselekmény utáni magatartása (közöny) elkövetés módja, körülményei (egyszeri-többszöri) - az elkövető személyisége, cselekménykor az elkövető kijelentése és a sértetthez való viszonya cselekmény utáni magatartása (közöny) a cselekmény előtti és utáni pszichés állapot bizonyítékok eltüntetése tévedés személyben való ténybeli tévedés (error in persona): mást öl meg a kiszemelt áldozat helyett, mert nem ismeri fel ugyanúgy szándékos emberölés okozati kapcsolatban való tévedés (aberratio ictus): rosszul veszi célba és ezért véletlenül mást talál el szándékos emberölési kísérlet + gondatlan emberölés / gondatlan testi sértés B. gondatlan elkövetés Btk. 8. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. - tudatos gondatlanság (luxuria): az elkövető előre látja a magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában tisztában van azzal, hogy bekövetkezhet a halálos eredmény, de könnyelműen bízik azok elmaradásában: csak könnyelműen bízhat azaz a bizakodásának van reális ténybeli alapja! ha nincs a bizakodásnak reális ténybeli alapja, akkor az nem könnyelmű, hanem alaptalan nem luxuria, hanem dolus eventuális! pl. kihalt sikátorban éjjel magára hagyja vérben, fagyban / forgalmas helyen napközben - hanyagság (negligencia): nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta» két alapvető konjunktív feltétel: 1. objektív gondossági kötelesség megszegése általánosan elvárható magatartás 2. szubjektív előreláthatóság fennállóság terheli e az illetőt az előre nem láthatóság terén felróható mulasztás pl. a szülő az orvos által felírt gyógyszert huzamosabb ideig nem váltja ki, majd késedelmesen hív orvost a súlyosan beteg gyermekéhez, aki meghal pl. az idős mozgáskorlátozott nagyszülőre bízza a két 5 és 7 éves gyermeket, akik játék közben felgyújtják a lakást 14

15 * * * 3. tétel Az emberölés enyhébb megítélésű (privilegizált) esetei 1. lsd. 6. tétel: Erős felindulásban elkövetett emberölés 2. 15

16 4. tétel Az emberölés minősített esetei * * * Btk. 160 (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból, c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, f) több ember sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A tételes jog elemzése a) előre kitervelten, az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamattal, a szándék tartalmi sajátosságaival van összefüggésben» az elkövető átgondolja a véghezvitel helyét, idejét, módját, megtervezi az útvonalat és számba veszi a különböző tényezőket,»megfontolja, mérlegeli (pro/kontra) ez hosszabb időt vesz igénybe 16

17 »tervszerűség alternatív tervek is, és el is térhet ezektől a végrehajtás során, de VAN terv Tervnek számít az is, ha az elkövető a lényeges vonásokban gondolja át a végrehajtási módot több emberen elkövetett emberölés előre kiterveltnek is minősül, ha eredendően csak egy személy megölését tervelte ki, de a cselekmény helyszínén tartózkodó másikat is megöli az elsőre kidolgozott terv szerint azért, hogy le ne lepleződjön.»céltudatosság egyenes szándék meglétét feltételezi (ha az ölési szándék eshetőleges, akkor nem lehet ez a minősítő körülmény) - egyenes ölési szándék, a cselekmény megkezdésének időpontjában b) nyereségvágyból, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul anyagi előny: pénz, vagy bármilyen értékkel bíró dolog indifferens, hogy az elérni kívánt vagy ténylegesen megszerezett vagyoni előnyt létszükségleti, vagy nem méltányolható igényként jelentkezett e az elkövetés indoka és a célzat összefonódik eshetőleges szándékkal is megvalósítható az anyagi előny megszerzésének a szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt, mert ha csak az ölési cselekmény befejezése után határozza el a dolog elvételét, akkor az emberölés alapesete + kifosztás halmazatban pl. nyereségvágyból elkövetettnek minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölés vagy a rablási célzattal megvalósított ölés ha a rablástól térben, időben elkülönülten arra a vagyon elleni bűncselekmény büntetőjogi következményeinek mentesülése miatt kerül sor, az rablás + aljas indokból elkövetett emberölés halmazatban A nyereségvágyból elkövetett emberölés NEM delictum compositum, vagyis nem a rablás és az emberölés összetett törvényi egysége. A rablás = idegen dolog elvétele, a nyereségvágy ennél tágabb kört ölel fel (pl. azt is, amikor a tettes pénzt kap a felbujtótól). Aki az ölésben nem vesz részt, az nem lehet társtettes, csak felbujtó, vagy bűnsegéd (pl. figyelve biztosítja a helyszínt, majd a halott zsebeiben kotorász). pl. közvetett anyagi előny pl. tartástól mentesülés aljas indokból elkövetett emberölés c) aljas indokból vagy célból, erkölcsileg megvetendő motívum és cél az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns - aljas indokból eshetőleges szándékkal is - aljas célból csak egyenes szándékkal pl. nemi erkölcs elleni bcs. + emberölés (nemi vágy fokozása céljából) = minősített emberölés 17

18 pl. bosszú aljas indokból DE lehet méltányolható körülmény» önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti emberölés már aljas indokból történik pl. ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta az ölést aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása miatti emberölés) d) különös kegyetlenséggel, emberiességi és erkölcsi szempontok tárgyi feltétel: az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával követik el pl. élve eltemetés, tűzhalál, kínzás a. testi szenvedések b. lelki gyötrelmek nemiségében megalázás»nincs jelentősége, hogy a sértett (eszméletlensége miatt) érzett e fájdalmat»akkor is, ha eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, vagy rúgással, agyonveréssel, taposással valósítja meg az elkövető tudatának a végrehajtás különös kegyetlenségét át kell fognia» erre a sérülések számából, a cselekmény elhúzódó voltából és a sértett szenvedéseiből lehet következtetni megvalósulhat eshetőleges szándékkal is e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére, Btk.459 (1) 11. hivatalos személy: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választott bíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyző helyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; 18

19 Btk.459 (1) 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során; Btk. 459 (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; hivatalos eljárás alatt (hivatalos, külföldi hivatalos személy) megölése a bűncselekmény indítékának nincs jelentősége az elkövetőnek elég azt tudnia, hogy ez a személy a hivatali tevékenységét végzi hivatali eljáráson kívül elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a hivatalos (külföldi hivatalos) személy korábbi eljárása miatt ha a hivatalos eljárása során tett intézkedés miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás»aljas indokból (célból) elkövetett emberölés közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a feladatának teljesítése közben a támogatásra / védelmére fellépő személyek ellen valósítják meg, akkor is f) több ember sérelmére, 19

20 legalább két ember megölésére irányuló: legalább két passzív alany sérelmére elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét, illetve annak kísérletét valósítsa meg»a több ember életét kioltó elkövetővel szemben a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetést lehessen kiszabni» külön-külön is bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások összefoglalása : DELICTUM COMPLEXUM a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie a bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halála kell» ha egy hal meg és a másik, vagy a többi, vagy mind valamilyen oknál fogva életben marad, akkor csak kísérletről lehet szó ha az egyik meghal, a másiknál önként elhárítja az eredményt és életben marad, akkor a törvényi egység felbomlik: emberölés + maradékcselekmény bűnhalmazatban pl. több emberen elkövetettnek minősül, ha a kilincset áram alá veszi; a lakástűz, ha tudja, hogy többen vannak benn; ha öngyilkossági szándékkal a szembejövő járműveknek megy»nem előfeltétele az egységes akarat elhatározás» nem előfeltétele az időbeni közelség g) több ember életét veszélyeztetve, több, azaz határozatlan számú személyösszesség, de legalább két ember életének a veszélyeztetése»a szándék egy vagy több ember megölésére irányul» + legalább két ember életét veszélyezteti veszély: az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló olyan állapot, amikor az érintett személyek vonatkozásában fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége buszmegállóba, metrószerelvénybe bombát dob h) különös visszaesőként, 459 (1) 31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el; a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el; 20

21 (6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a népirtás [142. (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [190. (4) bekezdés, 445. (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. (1) bekezdés, 320. (2) bekezdés, 442. (4) bekezdés]. nincs minősített esete az emberölés előkészületének, de a büntetést, mint különös visszaesővel szemben kell kiszabni i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, gyermekkorúak kiszolgáltatott, védtelen helyzete, sérelmükre elkövetett bűncselekmények számának megnövekedése tette indokolttá» kizárt a 160 (5) bekezdését is minősítse az alap eset szerint büntetendő» ha az elkövető a gyermekkorút öngyilkosságra bírja rá, akkor alapesetért való felelősséget alapozza meg, ha leszúrja a gyermekkorút, akkor minősített esetért felel j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy Btk. 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; védekezésre képtelen bármilyen okból - nem tud ellenállni: saját maga okozta, önhibából pl. leitta magát az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte (az ölés előtt!) passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le védekezésre és + akaratnyilvánításra képtelen pl. eszméletlen állapot» ha ebben az állapotban az öngyilkosságra való rábírás az elkövetés, akkor csak a 160 (5) alapesetéért büntethető ha kizárólag az életkor miatt tekinthető védekezésre képtelennek (pl. újszülött), akkor nem ez a minősítés, hanem az i. pont szerint, de lehet az i. és j. pontok szerint is, ha 14. életévet nem töltötte be és egyéb ok miatt védekezésre képtelen állapotban van pl. ittas k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást esetenként kell mérlegelni: a sértett testi fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége messziről lelövi irreleváns, de ha fojtogatja, akkor már számít 21

22 5. tétel * * * Az öngyilkosságban közreműködés és az eutanázia Az öngyilkosságban közreműködés 162. (1) Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V. tv.): az ember élete elleni bűntettek körében - aki mást öngyilkosságra rábírt, vagy öngyilkossághoz eszközöket, szereket szolgáltatott évi Btk.: azt bünteti, aki mást az öngyilkosság elkövetésére rábír, vagy másnak az öngyilkosság elkövetésében segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot elkövették vagy megkísérelték, minősített esetek: passzív alany fiatalkorú, vagy elmebetegsége miatt a cselekmény megítélésében korlátozott évi IV törvény (2013 június 30. ig hatályos): eltörölte a minősített eseteket évi LXII tv. egy minősített esetet iktat be: súlyosabban büntetendő a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére való elkövetés II. Nemzetközi kitekintés Osztrák Btk. megegyezik a magyarral. Svájc: önző indítékból valakit öngyilkosságra biztat, vagy hozzásegít, ha az öngyilkosságot megkísérelték, vagy véghezvitték 5 év szabadságvesztés, vagy pénzbírság. III. Tételes jog elemzése Öngyilkosság büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg. Más személy öngyilkosságával kapcsolatos tevékenységet a Btk. bünteti: 22

23 1. védett jogi tárgy: más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany bárki lehet KIVÉVE ( ha rábírással történik ) a gyermekkorú (< 14év) emberölés alapesete - akaratnyilvánításra képtelen Btk. 160 (5) 3. elkövetési magatartás - rábírás: ennek kapcsán alakul ki a passzív alanyban az elhatározás szándékkiváltó hatású - segítségnyújtás: már kialakult az öngyilkossági szándék, csak megerősítő, megkönnyítő tevékenységet fejt ki az elkövető (pl. tanácsadás, eszköz adása) A rábírásban a segítségnyújtás benne van, ha az elkövető mindkét magatartást megvalósítja. 4. kísérlet Fogalmilag kizárt, mert amíg a passzív alany nem kísérli meg az öngyilkosságot, addig az elkövetőt nem lehet az öngyilkosságban való közreműködésért felelősségre vonni, ha megkísérlik az öngyilkosságot, akkor pedig befejezetté válik az öngyilkosságban való közreműködés. 5. alany tettesként bárki lehet lehet társ-tettesség, amennyiben többen, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják meg az elkövetési magatartások bármelyikét felbujtás és bűnsegély is lehetséges: tettesi alapcselekményre (öngyilkosságra való rábírás) vesz rá vagy segítkezik 6. Az öngyilkosságban való közreműködés szándékos: egyenes: előre látja a magatartásának következményét és akarja is azt 23

24 7. eshetőleges: előre látja magatartásának következményét (a passzív alany megkísérli az öngyilkosságot) és ez iránt közömbös. büntethetőség objektív feltétele - legalább megkíséreljék az öngyilkosságot 8. minősített eset 162. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá öngyilkosságra, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.»18. életévét betöltött személy öngyilkosságra rábíró, illetve ennek elkövetéséhez segítséget nyújtó magatartások 18. életévét be nem töltött személy kísérli meg az öngyilkosságot»ha az elkövetési magatartás rábírás, a passzív alany a 14. életévét nem töltötte be, akkor az emberölés törvényi tényállása valósul meg Btk.160 (5) 5-15 évig terjedő szabadságvesztés 9. El kell határolni az öngyilkosságba kergetéstől : olyan erős lelki ráhatás, amitől a passzív alany a helyzetét kilátástalannak ítéli meg emberölés Btk Eutanázia Emberölés a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló személy sérelmére is elkövethető. eutanázia = szép halál, kegyes halál Halál közeli állapotban levő, emberhez méltó életvitelre már nem képes, erős fájdalmakkal rendelkező személy életének megrövidítése - a kérésére, kezdeményezésére - önkéntes eutanázia - vagy a kezdeményezése nélkül nem önkéntes eutanázia Orvos beteg kapcsolat: gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmakat átélő embert, kifejezetten a beteg saját kérésére az orvos - a halálba segíti ( = aktív eutanázia) - az életet fenntartó további kezelést elmulasztja, nem adja meg ( = passzív eutanázia). 24

25 Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv.: beteg önrendelkezéshez való joga döntés: kíván e a beteg egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen beavatkozásokat kér. ellátás visszautasításának joga az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetősség, ha a betegség rövid időn belül ( az előírt eü. ellátás ellenére is) halálhoz vezet, gyógyíthatatlan. Érvényes a visszautasítása, ha o egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja, o egybehangzóan írásban nyilatkoznak arról, hogy az o ellátás visszautasításának feltételei fennállnak és a o beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntését. o Nyilatkozatot követő 3. napon két tanú előtt megismétli a visszautasításra vonatkozó szándékát. (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, írásképtelenség esetén két tanú előtt) Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. * * * 25

26 6. tétel Az erős felindulásban elkövetett emberölés 161. Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.) privilegizált esetként rendelte büntetni: enyhébben büntetendő, ha az ölési szándék erős felindulásban keletkezett és az ölést rögtön végre is hajtotta. enyhítő az indulatot az váltotta ki, hogy a sértett az elkövetőt, illetve hozzátartozóit súlyosan bántalmazta vagy megsértette (lsd. német Btk.) évi Btk. : privilegizálta, méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett szándék és tett (lsd. osztrák Btk.: általánosan menthető erős felindulásban ) Nemzetközi jog mindenhol privilegizált esetként. II. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek privilegizáció oka: méltányolható okból érzelmi fellobbanás alatt cselekszik 2. passzív alany - bármely természetes személy 3. elkövetési magatartás tevés és mulasztás is lehet» gyakorlati jelentősége az aktív magatartásnak van erős felindulás = érzelmi tobzódás» különös kegyetlenséggel valósul meg legtöbbször 4. materiális bűncselekmény» az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggés hiányában büntetőjogi felelősségre vonás sem lehet 26

27 5. Btk. az előkészületet nem rendeli büntetni jogirodalomban: fogalmilag kizárt az előkészület, DE: erős felindulás hatása alatt a másik hasonlóan érzelmileg feldúlt személy a passzív alany megölésére hív fel eredménytelensége esetén az előkészület megvalósult»a felindulás kialakulását követően viszonylag rövid időn belül kell az élet kioltását eredményező cselekményt végrehajtani ha a passzív alany életben marad, akkor csak kísérletről van szó a passzív alany halálával válik befejezetté 6. bűncselekmény alanya tettesként az, aki méltányolható okból erősen felindult társ-tettesség minden elkövető esetében fennálljanak az alannyá válás speciális feltételei (= méltányolható okból való erős felindulásban cselekedjen) részesek: felbujtás és bűnsegély szükségszerű a privilegizáció alapját kép eső törvényi tényállási elemek megléte Btk HA hiányzik az erős felindulás, vagy ez nem méltányolható, akkor csak a Btk. 160 szerinti emberölés alap vagy minősített esete állhat fenn. 7. A bcs. kizárólag szándékosan valósítható meg. érzelmi fellobbanás (affektus) kóros (patológiás) elmeorvosi szakértői vélemény kell kóros elmeállapot túlméretezett válasz (intenzitásában, idejében túlzott a kiváltó okhoz) tudatborulás cselekménye következményeit élettani (fiziológiás) a bíróság maga állapítja meg ép elmeállapot, DE magas intenzitású indulat nem tud megfontolt lenni tudatszűkült állp. külső körülmények váltják ki nem látja, nem ismeri fel, vagy csak korlátozza a felismerésben hiányzik a megfontolás, nem tud a felismerésnek megfelelően illetve a cselekvésben nincs végiggondolás cselekedni Btk. 17 (2) megszűnik az önkontroll büntethetőséget KIZÁRÓ ok büntetőjogi felelősség VAN ( elhomályosult tudat) Btk 17 (1) DE a büntetés korlátlanul enyhíthető Btk

28 ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására nem beszámítható, akkor Btk. 160 szerinti emberölés és a büntethetőséget kizáró ok Btk 17 (1) ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására a beszámítási képessége korlátozott, akkor a Btk. 160 szerinti emberölés esete mellett a büntetőjogi felelősségének mértékét a Btk 17 (2) szerint állapíthatjuk meg ha az elkövető ép lélektani alapokon indult erős intenzitású indulata tudatszűkítő jellegű, akkor viszont a Btk 161 privilegizált esete áll fenn. ha a kóros elmeállapot mellett a külső körülmények váltották ki az elkövető méltányolható okból származó indulatát (azaz a kóros elmeállapot fokozhatja az egyébként fiziológiásnak indult affektust), akkor a Btk. 161 szerinti tényállás mellett a büntetetés kiszabását a Btk. 17 (2) szerint lehet korlátozni. - az ölési szándéknak rögtönösnek kell lennie viszonylag rövid időn belül kell végrehajtani - méltányolható okból származó indulat: 1. az elkövetőn kívüli, külső körülményből fakad 2. erkölcsileg igazolható, menthető 3. arányban áll az ölési cselekménnyel az elkövető személyében rejlő ok kizárja a Btk. 161 alkalmazását (pl. ittasság, megalapozatlan feltételezés ) DE: ha a felindultságot nem a szeszes ital, hanem a sértett magatartása váltotta ki, akkor már lehet Btk. 161! elkövetőt, a közeli hozzátartozót jogtalanul bántalmazzák, emberi méltóságában, becsületében megalázzák (jogos védelmi helyzet megszűnése után) 8. elhatárolások: halmazat jelentős sérelem (nem mindennapos) szándékos emberölés kísérlete tudattartalom szándékos életveszélyt okozó testi sértés alapján lehet szándékos emberölés befejezett alakzata / gondatlan emberölés elkülöníteni halált okozó testi sértés az emberölés folytatólagosan nem lehet elkövetni fogalmilag kizárt több ember sérelmére, szándékos ölési cselekmény emberölés minősített esete, erős felindulásban elkövetett emberölés rendbelisége a passzív alanyok számától függ Btk speciális alakzat * * * 28

29 7. tétel A magzatelhajtás 163. (1) Aki más magzatát elhajtja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerűen, b) az állapotos nő beleegyezése nélkül vagy c) súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás az állapotos nő halálát okozza. (4) Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.): - az emberi élet elleni deliktumok körében rendelte büntetni - mind a terhes nőt, mind a beavatkozást végzőt büntette» súlyosabban, a terhes nő beleegyezése nélkül - enyhébb büntetés, ha a terhesség a házasságon kívüli kapcsolatból volt (2 évre) de egyébként 3 évre - minősített eset: a beavatkozás a nő halálát okozta évi V. tv bővült a minősített esetek köre: - visszaesés - üzletszerűen - nő beleegyezése nélkül - súlyos testi sértést, vagy halált okozva évi IV tv. lényegében nem változott II. Nemzetközi kitekintés Német Btk.: élet elleni bűncselekményekről szóló fejezetben szabályozza - a terhes nő által végrehajtott cselekményt enyhébben bünteti - minősített eset: a nő akarata ellenére, vagy az életét veszélyeztetve - büntetlenség feltételei: terhességvédelmi tv szerinti tanácsadáson vett részt és a nő kívánságára ez után az orvos hajtotta végre, ha 12 hét még nem telt el - jogellenesség hiánya: orvos által a nő beleegyezésével, ha a súlyos testi, ill. lelki egészségromlás, az életveszélyes állapot másként nem hárítható el 29

30 - TILOS: orvosi vélemény nélkül, vagy hamis orvosi igazolással, orvosi kötelesség megszegése, a magzatelhajtás hirdetése, az eszközök forgalmazása Osztrák Btk.: külön fejezetben Svájci Btk.: bűncselekményt valósít meg az, aki a terhes nő magzatát akár beleegyezéssel, akár beleegyezése nélkül elhajtja, vagy ha ebben ösztönzi, segíti a nő is büntetendő, ha elhajtatja III. Tételes jog elemzése 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.): Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. jogi tárgy a magzat életének és az állapotos nő egészségének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek ( beavatkozás minden esetben veszélyezteti/sérti az állapotos ő egészségét) 2. elkövetési tárgy a magzat Büntetőjogi oltalom a magzatot a fogantatástól (férfi és női ivarsejtek egyesülése) a születés megkezdéséig (tolófájások jelentkezése) illeti meg. (NEM alkalmazható az Eü tv. magzat meghatározása: A magzat a méhen belül fejlődő emberi lény a terhesség 12. hététől.) passzív alany csak a terhes nő lehet DE: Btk.163 (4) bekezdés szerint Az a nő, aki a magzatát elhajtja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő nincs passzív alany! maga okozta magának 3. elkövetési magatartások (1) más magzatának elhajtása, elhajtatása minden olyan aktív tevékenység, aminek a (4) saját magzatának elhajtása, elhajtatása következménye abortusz, a magzatnak az jogellenesen!!! - állapotos nő rábírására - vagy belenyugvására anyaméhben való elpusztulása 30

31 A magzati élet védelméről szóló évi LXXIX tv. lehetőség a terhesség megszakításra a jogszabályi engedély kizárja a jogellenességet A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, jogszabályban meghatározott feltételekkel szakítható meg. Súlyos válsághelyzet - testi, vagy lelki megrendülést - társadalmi ellehetetlenülést okoz. Terhesség a 12. hétig megszakítható, ha - az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja - a magzat vsz. súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved - a terhesség bűncselekmény következménye - azt az állapotos nő súlyos válsághelyzete indokolja. Terhesség a 18. hétig megszakítható, a fenti esetekben, ha az állapotos nő - korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen - terhességét neki fel nem róható egészségi ok, vagy orvosi tévedés miatt nem ismerte fel korábban - vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12. hetet. Terhesség a 20. hétig, illetve a diagnosztikai eljárás elhúzódása miatt a 24. hétig megszakítható, ha a magzat genetikai, terratológiai ártalmának valószínűsége eléri az 50%-ot. Terhesség időtartalmától függetlenül bármikor megszakítható, - ha a terhes nő életét veszélyeztető egészségi ok teszi szükségessé. ha a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn. Ha a terhesség megszakítást nem egészségügyi ok indokolja, akkor a terhes nő (Családvédelmi Szolgálatnál előterjesztett) írásbeli kifejezett és egyértelmű kérelmére végezhető el.! A terhesség megszakításra, vagy abban való közreműködésre a terhes nő életét veszélyeztető ok kivételével orvos és eü. szakdolgozó nem kötelezhető. Többes terhesség esetén az egészséges magzatok kihordására korlátozható, sőt valamennyi magzat épsége esetén is korlátozható a szám a megmaradó gyermekek és az anya érdekében. 4. materiális bűncselekmény magzatelhajtás/elhajtatás és a magzat elpusztulása között okozati viszony 5. kísérleti szakba a terhesség megszakítására irányuló beavatkozás megkezdésével jut ha ennek a cselekménynek a következtében megkezdődik a szülés és a világra jött gyermek 31

32 életképes, akkor is magzatelhajtás kísérletéről van szó,» tehát mind addig amíg a gyermek megszületik és életképes abszolút alkalmatlan eszközzel a bűncselekmény nem valósul meg relatív alkalmatlan eszköz a bűncselekmény kísérlete DE: bűncselekményt követ el, aki olyan eszközzel hajtja végre, vagy olyan szert ad be, amely elvileg a magzat elpusztítására alkalmas lehet, csak az adott esetben vagy az eszköz helytelen használata, vagy a szer elégtelen bevitele miatt elmarad az eredmény. alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, ha a nő nincs teherben 1. Btk.163 (1) esetén függetlenül attól, hogy a beavatkozást végző tud e arról, hogy a nő nem állapotos alkalmatlan tárgyon elkövetett magzatelhajtás kísérlete: bűncselekmény KIVÉVE: ha a használt eszköz abszolút alkalmatlan DE: ha a az elhajtást végző tisztában van ezzel, színlelt beavatkozást végez anyagi ellenszolgáltatásért befejezett csalás + a nőn sérülést okoz, akkor testi sértés is 2. Btk.163 (4) abban az esetben, amikor a nő magának elhajtja, ha nem állapotos: bűncselekményt NEM valósít meg Az (1) esetben a jogtárgy kettősségére tekintettel veszélyezteti a védett érdeket és a passzív alanynak, vagyis a nőnek az egészségét. Míg a (4) bekezdésben, ha magának hajtja el terhesség nélkül, akkor ez az alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet csak önveszélyeztetés, ami társadalmi érdeket nem sért, nem büntetendő. 6. alanya tettesként Btk.163 (1) bárki többen szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva végzik társtettesség felbujtó: a terhes nőn kívül bárki Btk.163 (4) csak a terhes nő társtettesség kizárt felbujtó: bárki lehet - ha a nő maga hajtja el a magzatát bárki DE - ha elhajtatja, akkor, a beavatkozást végző felbujtói felelőssége kizárt a szándékkiváltó magatartását az (1) bekezdés szerint kell értékelni! A nőt magzatelhajtására rábíró és a beavatkozást végző személy nem azonos, de a nő szándékkiváltó magatartására végzi el - a nőt a magzatának elhajtására rábíró személy (4) bekezdés szerint felbujtó - a terhes nő (4) bekezdés szerint tettes - a beavatkozást végző (1) bekezdés szerint tettes. Ugyanez a bűnsegédi magatartásoknál. 32

33 7. kizárólag szándékosan egyenes és eshetőleges szándékkal is: az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a nő terhes és a beavatkozás alkalmas a magzat elpusztítására, amit vagy kifejezetten kívánt, vagy közömbös vele szemben. 8. minősített eset üzletszerűen Btk üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik; állapotos nő beleegyezése nélkül: a nő akaratnyilvánításra képtelen állapotban van, vagy kifejezetten tiltakozik vagy tévedésbe ejtik vagy ha kényszer, fenyegetés hatására adja beleegyezését súlyos testi sérülést (8 napon túl gyógyuló, vagy egészségromlás), vagy életveszélyt (a halál bekövetkeztének reális esélyét foglalja magában) okozva követik el Ez nem lehet szándékos, csak kizárólag GONDATLANSÁG terheli az elkövetőt. az állapotos nő halálát okozza GONDATLANSÁG terheli, mert ha kiterjed a szándék, akkor az emberölés alap vagy minősített esete áll fenn 9. halmazat: a magzatelhajtás + a gondatlan súlyos testi sértés, gondatlan életveszélyt okozó testi sértés, gondatlan emberölés halmazata csak látszólagos magzatelhajtás + szándékos testi sértés valamennyi formájában halmazatban állhat * * * 33

34 8. tétel A könnyű és súlyos testi sértés, a gyógytartam fogalma és jelentősége I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XX fejezet könnyű testi sértés: sérülés / betegség 8 napnál tovább nem tartott súlyos testi sértés vétsége: sérülés / betegség 8-20 nap között súlyos testi sértés bűntette: sérülés / betegség 20 napnál tovább minősített: ha a felmenő sérelmére tette, évi V tv. ha a sértett elveszítette valamely képességét ha elméje megzavarodott ha a betegség hosszú ideig tartott, foglalkozásának gyakorlására képtelenné vált ha terhes nő sérelmére és a magzatát elveszítette ha belehalt. könnyű testi sértés: 8 napon belül gyógyult 1 év szabadságvesztés / javító-nevelő munka súlyos testi sértés: 8 napon túl gyógyuló 3 év szabadságvesztés évi IV törvény 2013 június 30. ig hatályos könnyű testi sértés súlyos testi sértés maradandó fogyatékosságot / súlyos egészségromlást okozó testi sértést - életveszélyt okozó testi sértés halált okozó testi sértés könnyű testi sértés kivételével a gondatlan elkövetést is büntette II. Nemzetközi kitekintés német súlyosabban bünteti: - a gondozásra szoruló személy bántalmazását - vagy ha valamilyen képesség, készség elvesztésével jár - vagy ha halált okoz 34

35 osztrák súlyos testi sértés, ha 24 napnál hosszabb ideig tartó egészségromlás / foglalkozás gyakorlására képtelen állapot minősített esetek - ha valamilyen képesség, készség elvesztésével jár - ha halált okoz A testi épség biztonságának veszélyeztetését is bünteti. III. Tételes jog elemzése Btk. miniszteri indoklása szerint mind a könnyű testi sértés, mind a súlyos testi sértés alap esetet határoz meg. Nem áll összhangban a törvényi tényállás szerkezetével: A tv. először meghatározza a testi sértés tényállási elemeit: 164. (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. majd 164. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a 8 napon túl gyógyuló súlyosabb sérülés esetén 164. (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. = ugyan annak az elkövetési tevékenységnek a súlyosabb eredményű alakzata 1. jogi tárgy: az ember testi épségéhez, egészségéhez fűződő társadalmi érdek orvostudomány: valamennyi sejt, szövet ép és a szervek rendeltetésszerűen működnek diszfunkciók nélkül büntetőjog: nem a fenti abszolút értelemben vett testi épség, egészség fogalom, hanem a passzív alanyra konkretizált értelmezés az az állapot, amelyben a passzív alany volt, mielőtt a támadás érte (pl. beteg, vagy fogyatékkal élőnek is lehet büntetőjogilag testi épsége, egészsége) 2. passzív alany elkövetőn kívül bárki 35

36 DE: a hadköteles saját magának okozott sérülést a katonai szolgálat alól kivonja magát» honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmény 3. elkövetési magatartás testi épség sértése az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatás = test bántalmazása irreleváns, hogy mekkora fájdalommal jár lehet eszközzel / eszköz nélkül lehet közvetlen / közvetett közvetett: ha valaki testi sértésre irányuló szándékkal üldöz valakit, aki menekülés közben elesik és eltöri a lábát egészség sértése olyan külső behatás, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő (pl. mérgezés, betegség továbbadása, pszichés betegség okozása)» mindkét elkövetési magatartás lehet aktív és passzív 4. eredmény eredménye a betegség / testi sérülés okozati összefüggéseknek fenn kell állnia CONCAUSA nem számít a büntetőjogi felelősség megállapításánál, a cselekmény minősítésénél Testi sérülés: a szervezet sejtjeiben, szöveteiben fennálló, külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, vagy működési zavar. Egészségsértés: testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki. Gyógytartam klinikai gyógytartam; orvosi, kórházi kezelési idő; munkaképtelenség ideje; táppénzes betegállomány ideje orvostudomány: 1. anatómiai gyógytartam 2. funkcionális gyógytartam sérült szövetek anatómiai egysége helyreáll működés helyreáll, zavarmentes / (sebszélek összetapadnak, sebváladék nem ürül, további gyógyulás nem várható hámosodás befejeződik, pörk/var leesik, tört szövődmények meggyógyultak végeken csontos callus) A törvényi minősítésnél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Általában ez az anatómiai gyógyulási idő, ha nem akkor a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő az 36

37 elsődleges orvosi ellátás befejeződéséig tartó idő.» Esetenként meghatározása az orvos szakértő feladata. A sérüléssel összefüggő ok-okozati viszony fennáll szövődmények gyógyulási idejét is figyelembe kell venni. Fontos a másodlagos varratok, tájékozódó feltárás (Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. módszertani levele) Kivételek: o ha az elkövető szándéka súlyosabb gyógytartamú sérülés, vagy betegség előidézésére irányul a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel o felgyógyulás előtt más okból életét veszti valószínűsített gyógyulási idő o a passzív alany szándékos késleltetése nem számít bele, mert köteles figyelembe venni azokat a gyógykezeléseket, amik orvosilag indokoltak. 5. előkészület minden esetben bünteti» akkor lép a bcs. kísérleti szakba, ha a testi épség/egészség sértésére objektív alkalmas cselekményt az elkövető megkezdi, de sérelem még nem keletkezett pl. testi sértés okozására irányuló szándékkal közeledik, de a másik védekezik, nem lesz sérelem akkor is a testi sértés kísérletéért felel! az okozott eredménytől függetlenül minden esetben vizsgálni kell, hogy milyen gyógytartamú, milyen súlyosságú sérülés okozására irányult az elkövető szándéka! az előidézni kívánt eredmény bekövetkeztével befejezett lesz a bűncselekmény 6. alanya tettesként bárki lehet Közvetett tettesség 13 (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. DE: közvetett módon, pl. kutyával elkövető a bűncselekménynek közvetlen tettese. Társtettesség 13 (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.! Nincs jelentősége, ha két vagy több elkövető esetén a testi sértésre irányuló szándék megállapítható, hogy konkrétan melyik sérülés neki ki az előidézője, ki fogta le, ki ütötte, rúgta. az eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani. 7. alapeset: a könnyű testi sértés KIZÁRÓLAG SZÁNDÉKOS (hiányában tettleges becsületsértés lehet csak) csak magánindítványra büntethető a minősített eseteknek van GONDATLAN alakzatát is bünteti a törvény (1 évig terjedő szabadságvesztéssel) * * * 37

38 9. tétel A testi sértés további minősített esetei ( további arra utal, hogy az alapeset a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés ennek egy súlyosabb eredményű alakzata már minősített eset) A. 164 (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. a) aljas indok vagy cél: erkölcsileg megvetendő : az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns: - aljas indokból eshetőleges szándékkal is - aljas célból csak egyenes szándékkal pl. bosszú aljas indokból DE lehet méltányolható körülmény» önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti cselekvés már aljas indokból történik pl. ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta aljas indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása) 164 (4) b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, 459 (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; Védekezésre képtelen = helyzeténél / állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállni: saját maga okozta, önhibából pl. ittas, bódult állapot az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le 38

39 Akaratnyilvánításra képtelen: nem tudja az akaratát kifejezésre juttatni pl. eszméletlen állapot, mély álom, ittasság azok, akiknek jogi értelemben nincs figyelembe vehető akarata pl. gyermekkor, beszámítási képesség teljes hiánya 164 (4) c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást esetenként kell mérlegelni: a sértett testi fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, fizikai ereje alapján (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. megállapítása orvos szakértő feladata Maradandó fogyatékosság: a passzív alany elveszti valamely képességét, szervét, vagy valamely szerve használhatatlanná válik» defekt állapot munkaképesség csökkenéssel járhat így is mérhető a testi sértés közvetlen kihatása fontos, mint kiváltó tényező függetlenül attól, hogy a fogyatékosságot később orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni Súlyos egészségromlás: Testi / egészség sértés útján is keletkezhet» rendszerint krónikussá váló betegségek, amiket szövődmény, elhúzódó, elmaradó gyógyulás okoz tartós krónikus szellemi / fizikai állapot gyógyíthatatlan! az állapotos nő elvetélése önmagában a passzív alany súlyos állapotromlását jelenti ez a minősítő körülmény a könnyű testi sértés vonatkozásában értelmezhetetlen az esetek nagy részében a súlyos egészségromlást eredményező bántalmazás gyógytartalma a 8 napot szükségszerűen meghaladja» megvalósítható vegyes bűnösséggel a gondatlan bűnösség is elégséges a súlyosabb minősítéshez, ha az elkövető szándéka a testi sértés okozására is kiterjed 39

40 B. Súlyos testi sértés» Súlyosabbnak minősül, ha 8 napon túl gyógyul ( = tényleges gyógyulási idő!) a testi sértéssel okozott sértés, vagy betegség. 164 (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a cselekmény jogi minősítésére nem hat ki a gyógyulás elhúzódó volta, feltéve, ha az nem jelent súlyos egészségromlást is DE a büntetés kiszabásánál lehet súlyosbító tényező» szándékosan» vegyes bűnösséggel: Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért: Btk. 9. Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. testi sértésre irányuló szándékkal bántalmaz, de az eredmény (8 napon túl gyógyuló sérülés) tekintetében csak gondatlanság terheli súlyos testi sértés bűntettéért felel» gondatlan alakzata (1 évig terjedő szabadságvesztés) is büntetendő C. A szándékos súlyos testi sértést súlyosabban bünteti, ha 164 (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, e) különös kegyetlenséggel követik el. A könnyű testi sértés minősített esetein túl: + különös kegyetlenséggel is el lehet követni. emberiességi és erkölcsi szempontok tárgyi feltétel: az átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával követik el pl. megalázás, kínzás 164 (7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6. bekezdés b) és c) pontjában a gondatlan alakzatot is bünteti, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel 40

41 D. még súlyosabb, ha életveszélyt vagy halált okoz Btk. 164 (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. életveszély: a halál bekövetkeztének reális lehetősége, de nem szükségszerű (pl. koponyatörés, életfontosságú szervek sérülése)» a testi sértés során megindultak azok a folyamatok, amelyek halálhoz vezethetnek de fennállnak az elhárításához alkalmas lehetőségek» szakkérdés orvos szakértő állapítja meg» független a tényleges gyógytartamtól! 8 napon belül gyógyuló sérülés is lehet életveszélyes VEGYES bűnösség: szándékos ha az elkövető szándéka a testi sértésre és az életveszélyre, mint eredményre egyaránt kiterjed DE az eredmény tekintetében csak gondatlanság áll fenn SZÁNDÉKOS bűnösség: ha az elkövető szándéka a testi sértésre és az életveszélyre, mint eredményre egyaránt kiterjed DE az eredmény tekintetében szándék van, akkor az csak eshetőleges szándék lehet (az egyenes szándék kizárt emberölés) CSAK ennek az alakzatnak létezik KÍSÉRLETe, ha az eshetőleges szándék mellett az életveszély nem következik be, akkor az életveszélyt okozó súlyos testi sértés kísérletéről beszélhetünk! A gondatlanságot is bünteti: 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel. Azaz összességében: (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig, c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. materiális bűncselekmény SZÁNDÉKOS bűncselekmény halált okoz» ha az elkövető szándéka kizárólag a testi sérülés okozására a halál, mint eredmény tekintetében gondatlanság terheli DE: ha az idős embert mellbe lökve az elesik, és a fejét beüti, koponyaalapi törésben meghal gondatlanságból elkövetett emberölés! - lehet tudatos gondatlanság és hanyagság» determináló, hogy az elkövető felismeri e a passzív alany testi / szellemi korlátozottságát tehát nem tekinthető testi sértésnek az emberi test olyan érintése, amely a köztudatban nem jár sérüléssel pl. kis pofon, kis lökés 41

42 Halált okozó testi sértés kísérlete fogalmilag kizárt! Társtettesség Részesség bűnsegéd (törött sörös üveget ad a kezébe, hogy azzal bántsa) mindkettő lehet * * * 42

43 10. tétel A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.): a halál az azt okozónak hivatásában, vagy foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből ered évi V. tv.: azt szankcionálta, aki a foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek tette ki; súlyosabban bünteti a veszély szándékos előidézését, vagy amikor a szabályszegés eredményeként súlyos testi sérülés vagy halál következik be évi IV törvény 2013 június 30. ig hatályos: évi törvénnyel megegyző. II. Nemzetközi kitekintés - európai büntető törvénykönyvek ilyen részt külön nem tartalmaznak, gondatlan testi sértés, vagy gondatlan emberölés tényállása alapján értékelik III. Tételes jog elemzése 165. (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. jogi tárgya: egy vagy több ember életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: élő természetes személy (bármilyen korú, nemű, egészségi állapotú ) 3. elkövetési magatartás: foglalkozási szabály megszegése NINCS JELENTŐSÉGE, hogy - írott vagy íratlan szabály - egyszeri vagy rendszeres tevékenység - hivatásból vagy kedvtelésből végezték 43

44 - ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül - kell iskolai végzettség / szakvégzettség vagy sem, de a - hatósági engedély megléte vagy hiánya is lényegtelen. DE a jogszabály, vagy annak nem minősülő jogi norma, vagy belső utasítás, előírások közül csak azok számítanak, amiknek a rendeltetése az élet, a testi épség és az egészség védelme. Így 1. munkavédelmi és balesetelhárító szabályok 2. biztonsági előírások 3. orvosi tevékenység szakma szabályai 4. építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok 5. lőfegyver, robbantószer, robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok. 165 (4) E alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. + közlekedési ágazatokra vonatkozó előírások és foglalkozási szabályok ezeket külön a közlekedési bűncselekményekről szóló fejezetben 4. materiális bűncselekmény alapeset GONDATLAN alakzatban: eredménye az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, testi sértés okozása Def.: veszély: az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetősége közvetlen veszély: térben és időben konkretizálódik» meghatározott személyt, személyeket fenyeget (az absztrakt veszély a bcs. megvalósulásához nem elegendő) DE: akkor is fennáll a büntetőjogi felelősség, ha a közvetlen veszélyhelyzet nem azonnal a foglalkozási szabály megszegése után, hanem később következik be» közvetlen veszély eredmény az ok-okozati összefüggés szükséges a felelősségre vonáshoz» ha nem a foglalkozási szabályok megszegésének következménye miatt jön létre a közvetlen veszély, akkor nem valósul meg e bcs.» a testi sértés a másik eredmény lényegtelen a gyógyulási időtartam,» nincs a könnyű testi sértésnek gondatlan alakzata!! 44

45 DE 165. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. mert törvényi egységet képez SZÁNDÉKOS csak egy eredménye van az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése 165 (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott tett megkülönböztetés szerint egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 5.gondatlan veszélyeztetés kísérlete fogalmilag KIZÁRT szándékos veszélyeztetés kísérlete mert nem absztrakt! elvileg LEHETséges befejezett bűncselekmény a veszély közvetlenné válásával lesz 6.alany tettesként - bárki lehet gondatlanság a társtettesség, felbujtás és bűnsegély - fogalmilag kizárt szándékosság társtettesség, felbujtás és bűnsegély - is lehet 7.gondatlanságból és szándékosan is előidézhet közvetlen veszélyt, de a testi sérülés okozására csak a gondatlansága terjed ki gondatlanság: 1. luxuria: előre látja a foglalkozási szabályszegésének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában 2. negligencia: azért nem látja előre a foglalkozási szabályszegésének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta foglalkozási szabályszegés veszélyhelyzet létrehozása testi sértés okozása szándékos (csak gondatlan lehet!) - 8 napon belül gyógyuló: 165 (3): foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés - 8 napon túl gyógyuló: halmazatban + gondatlan súlyos testi sértés is szándékos testi sértés gondatlan + NEM lehet fogalmilag kizárt 45

46 szándékos + + +/- 165 (1) - limitált veszélyeztetési szándék - a könnyű testi sértésnek nincs gondatlan alakzata! A közvetlen életveszélyt nem lehet absztrakt módon, csak konkrétan lehet megvalósítani! TEHÁT: - akár szándékosan, akár gondatlanul történik a szabályszegés és a veszélyhelyzet létrehozása, a testi sértés vagy nincs, vagy ha van, akkor csak gondatlanul lehet ha a káros eredményre is kiterjed a szándék, akkor testi sértés és annak minősített esetei állnak fenn - a gondatlanul okozott testi sértés 8 napon belül gyógyul, akkor semmi nem kapcsolódik hozzá (az enyhe testi sértésnek nincs gondatlan alakzata), ha 8 napon túl gyógyul, akkor halmazatban a gondatlan súlyos testi sértés is megvalósul - ha ennél súlyosabb egészségromlást, fogyatékosságot hoz létre (szintén akár gondatlanul, akár szándékosan) ez külön törvényi egységként az alábbiak szerint büntetendő: 165 (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott tett megkülönböztetés szerint egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 8. súlyosabbnak minősül gondatlan (években) szándékos (években) alap eset 1 3 bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, halál kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség

47 tömegszerencsétlenség: elkövetői magatartás következtében 1 személy súlyos testi sérülése + 9 személy legalább könnyű testi sérülése halálos tömegszerencsétlenség: legalább 1 ember meghal + 9 ember sérül 9. törvényi egység szándékos veszélyeztetés elkövetőjének a szándéka kiterjed a veszélyhelyzet okozására is a passzív alany sérülést szenved - segítségnyújtás elmulasztásáért is felelősségre kell vonni, halmazatban gondatlan foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel segítség nyújtás elmulasztása minden esetben halmazatban áll közúti járművezetés szabályainak szándékos megszegése, nem közúton okozott sérülés testi sértést okozó közúti veszélyeztetés * * * 47

48 11. tétel A segítségnyújtás elmulasztása, a cserbenhagyás I. Jogtörténet Először az évi V. tv. szankcionálta, amit az évi IV. tv. átvett. II Nemzetközi kitekintés német: baleset, közveszély, szükséghelyzet indokolt segítségnyújtást neki felróhatóan elmulasztja különösen, ha a saját személyét veszély nem fenyegeti, nem sérti az egyéb kötelezettségét osztrák: baleset, közveszély halál, súlyos testi sérülés, egészségromlás elől mentené meg svájci: akinek sérülést okozott, közvetlen veszélyben van felróhatóan nem nyújt segítséget, vagy másokat visszatart, megakadályoz a segítség nyújtásában 3 év szabadságvesztés, vagy pénzbírság III. Tételes jog elemzése 166. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. jogi tárgy: más ember életének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: sérült, vagy az életet/testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került élő, természetes személy sérült- akinek az élete, testi épsége károsodott 48

49 a.) szemmel látható: külső sérülés b.) szemmel nem látható: belső sérülés sérülés, élet/ testi épség közvetlenül veszélyeztetettségének oka irreleváns - a passzív alany is előidézhette magának: pl. öngyilkossági kísérlet FELTÉTEL a közvetlen veszély = térben és időben behatárolt, meghatározott személyekre 3. segítségre szorultság konkretizálódott, a sérelem bekövetkezésének reális esélye elkövetési magatartás: mulasztással megvalósul tiszta mulasztásos bűncselekmény az eset összes körülményeit mérlegelni kell, ehhez néhány alapvető tétel: NEM VÁRHATÓ EL senkitől a saját életének kockára tétele mások megmentéséért (pl. vízben fuldokló kimentése, még akkor sem, ha úszómester vagyok) senkitől a képességeit meghaladó segítségnyújtás segítségnyújtás attól sem, aki maga is sérült, vagy életét / testi épségét közvetlenül veszély fenyegeti (pl. balesetben szintén sérült gépjármű utasa) segítségnyújtás akkor sem, ha már mástól megkapta a szükséges segítséget, vagy önmaga is képes elhárítani a veszélyt vagy a felajánlott segítséget egyértelműen visszautasítja és szemmel láthatóan nincs szüksége segítségre, mert nincs sérülése a sérült/veszélyhelyzetben levő szemszögéből kell megítélni, hogy segítségre szorult e mindenkitől ELVÁRHATÓ, hogy - meggyőződjön a sérülésről, - felajánlja a segítséget a lehetőségekhez képest - értesítse a mentőket / tűzoltóságot / rendőrséget (pl. ittas és maga nem tud más segítséget nyújtani) - helyszínen maradjon ( ha lehetséges - pl. nincs robbanásveszély) 4. immateriális bűncselekmény - nincs eredmény 5. tiszta mulasztásos bűncselekmény kísérlete fogalmilag kizárt a mulasztás tényével a bűncselekmény befejezetté válik 49

50 6. alanya tettesként - bárki lehet KIVÉVE: aki maga is segítségre szorul aki szándékosan maga idézte elő a passzív alany sérülését, vagy szándékos magatartással idézte elő a passzív alany életét /testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet mert akkor ezért a bűncselekményért felel, de segítségnyújtási kötelezettsége nincs!» csak ha a sérülést vagy a veszélyhelyzetet gondatlanságból idézte elő / vagy a veszélyhelyzet szándékolt, de az ebből származó sértetti sérülés már gondatlan 7. minősített esetek 166. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. ha a segítség nyújtás elmaradása okozta a halált, DE ha ettől függetlenül is bekövetkezett volna a halál akkor csak az alapesetért felel. pl. magára hagyja a fagypont alatti hidegben a súlyosan ittas embert és megfagy (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. Csak akkor, ha az elkövető VÉTKESEN (szándékosság, vagy gondatlanság terheli) idézi elő a személyi sérüléssel járó, vagy az életet / testi épséget közvetlenül fenyegető helyzetet. HA NEM vétkes, akkor csak az alapeset (pl. vétlen az ittas kivilágítatlan biciklis elütésében, de nem nyújt segítséget = alapeset; DE minősített eset, ha a sértett szabályszegő magatartásával (pl. kivilágítatlan) közrehatott az elkövető által vétkesen előidézett veszélyhelyzet kialakulásában (pl. 140 km /h sebességgel ment, így későn vagy nem vehette észre) ha meghal, akkor még súlyosabb (1-5 év) (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. segítségnyújtásra egyébként is köteles pl. az orvos, tűzoltó, szerződésben erre kötelezett, szülő, gyermek, házastárs DE a közlekedési szabályok alapján NEM lehet felelősségre vonni 8. 50

51 elhatárolások Cserbenhagyás szubszidiárius jellegéből fakad, hogy csak akkor valósul meg, ha nincs súlyosabb bűncselekmény ha van, akkor a szerint büntetendő - CSERBENHAGYÁS: 239. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - ha sérülés, vagy a keletkezett veszélyhelyzet folytán segítségre szorult volna a sértett akkor a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény valósul meg emberölés mulasztásos alakzata segítségnyújtás elmulasztása, minősített esete első esetben: speciális kötelezettségnek nem tesz eleget és a passzív alany halálát kívánja, vagy abba belenyugszik a második esetben: pedig a mindenkit általánosan terhelő segítségnyújtási kötelezettség nem teljesítésével valósul meg a mulasztás rendbeliség a passzív alanyok számától függ szándékos veszélyeztetési bűncselekmény + segítségnyújtás elmulasztása halmazatban akkor, ha a sérülés, mint eredmény is létrejön szándékos testi épség elleni, vagy kísérleti szakban maradt életelleni bűncselekmény és a segítségnyújtás elmulasztása nem áll halmazatban DE a GONDATLAN testi épség elleni bűncselekményekkel valóságos a HALMAZAT nincs büntetőjogi felelősség, ha a megtámadott jogos védelmi helyzetben okoz sérülést a támadójának és a segítségnyújtást elmulasztja a megtámadónak kell a támadás minden kockázatát viselnie * * * 51

52 XVIII. fejezet: Az emberi szabadság elleni bűncselekmények» az ember akaratának megfelelő cselekvési, ill. a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága, a személyi szabadság ellen irányul Alaptörvény IV. cikk: A SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG (1) bekezdés: Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Senkit sem lehet a szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. emberi jogok büntetőjogi védelme I. Jogtörténet Csemegi kódex: X. fejezet tilalmazta a személyi szabadság megsértését közhivatalnok, hivatali hatalmával visszaélve és a XXII. fejezet - pedig a magánszemélyek által történő megsértését évi V.tv.: fenntartotta a kettősséget: hivatali bűntett és bárki évi Btk.: személyi szabadság megsértése és a zsarolás bűnhalmazata II. Nemzetközi kitekintés német: emberrablás zsarolással osztrák: zsarolás céljából elkövetett elrablás 12. tétel Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem III. Tételes jog elemzése 52

53 1. jogi tárgy: az ember személyi szabadságához, kényszermentes cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: - a követelés címzettje - bárki - a személyi szabadságától megfosztott - kor jelentősége súlyosabban büntetik a 18. életévét be nem töltött még súlyosabban a 14. életévét be nem töltött sérelmére elkövetetten 190. (1) Aki mást személyi szabadságától a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. elkövetési magatartás cél eszköz viszonylat: ahol az eszközcselekmény a személyi szabadságtól való megfosztás és a célcselekmény a követelés teljesítésének kikényszerítése meghatározott módon: erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, vagy védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével, vagy ilyen állapotát kihasználva Az erőszak akkor tényállásszerű, ha - személy elleni - akaratot megtörő (vis absoluta). Kvalifikált fenyegetés: - élet vagy testi épség ellen irányuló - közvetlen : azonnal bekövetkező hátrány rendszerint a jelenlevő ellen irányuló (DE lehet társ-tettesség esetén távollevő is) Védekezésre képtelen: akaratának nem képes érvényt szerezni pl. béna, rosszul van Btk. 459 (1)29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; előidézheti Akaratnyilvánításra képtelen: pszichikai adottság, vagy fizikai ok (pl. gyermekkorú, a tettes kóros elmeállapotú, eszméletlen, ittas ) de lehet az 53

54 nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata, vagy képtelen arra, hogy azt kifejezésre juttassa elkövetőtől független is Célcselekmény: a követelés kikényszerítése. követelés: 4. - valaminek a megtétele, - meg nem tétele, - vagy tűrése jogos jogtalan vagy jogosnak vélt o vagyoni o nem vagyoni immateriális bűncselekmény követelés teljesítése nem tényállási elem 5. stádiumok előkészületet is büntetni rendeli (5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kísérleti szakba az erőszak, fenyegetés kifejtésével, vagy védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve annak kihasználásával lép befejezetté az első követelés kinyilvánításával válik tartós bűncselekmény a passzív alany fogva tartásáig, azaz a jogellenes állapot fenntartásáig tart szabadon bocsát, vagy megszökik, meghal bevégzett (a passzív alany megölése a követelés megfogalmazása előtt kerül sor akkor (3) vagy (4) minősített eset valósul meg) 6. alany tettesként bárki társ-tettesség is cél / eszköz cselekmény külön felbujtás és bűnsegéd is a bevégzettségig 54

55 7. szándékos célzatos, csak egyenes szándék 8. minősített esetek (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) bűnszövetségben, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el. Btk. 459 (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; Btk. 459 (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; lőfegyver: tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7.5 joulnál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd lövedék lőhető ki fegyverszakértői vélemény! utánzat ami ennél kisebb csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedéket lőhet ki, illetve a játékfegyver, riasztófegyver - birtokban tartás is megalapozza a tényállást Btk. 459 (1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; - tárgyi feltétel: az élet kioltására objektív alkalmas eszköz - és alanyi feltétel: az ellenállás leküzdésére, vagy megakadályozása érdekében tartsa magánál céltudatosság DE: pl. a zsebkést állandóan magánál tartja megszokásból, nem használja a bűncselekménykor - NEM számít, nincs összefüggés az elkövető szándéka alapozza meg az elkövetési módot (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy c) halált okozva követik el életévet be nem töltött jogi értelemben akarata sincs közömbös, hogy beleegyezett az elrablásába, vagy sem - különösen súlyos hátrány dogmatikailag az eredmény- akkor is felel a súlyosabban büntetendő esetért, ha a minősítő körülményért csak gondatlanság terheli hátrány: egy a korábbinál kedvezőtlenebb állapot 55

56 - vagyoni (meghaladja az 50 millió forintot) - személyes: hosszabb ideig tartják fogva, embertelen körülmények, komoly trauma, egészségkárosodást idéz elő - halált okozva: eredmény tekintetében kizárólag gondatlanság terheli (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít. - összefoglalt törvényi egység (delictum complexum) mind az emberrablásra (egyenes), mind az emberölésre (egyenes vagy eshetőleges) szándékosság 9. korlátlanul enyhíthető (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást mielőtt abból súlyos következmény származott volna önként abbahagyja. - a megszűnéséhez jelentősebb érdek fűződik, mint a megtorlásához külső kényszerítéstől mentesen csak a befejezett esetekben, mert ha kísérleti szakban önkéntes elállásról van szó, akkor büntethetőséget megszüntető ok csak maradékcselekményért leszbüntehető 10. egység és halmazat a túszok száma szerint 11. feljelentési kötelezettség 191. Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emberkereskedelem 192. (1) Aki mást a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 56

57 (2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberkereskedelmet a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, b) erőszakkal vagy fenyegetéssel, c) megtévesztéssel, d) a sértett sanyargatásával, e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, f) emberi test tiltott felhasználása céljából, g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva, h) bűnszövetségben vagy i) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)-i) pontjaiban foglaltak valamelyike szerint minősül, vagy c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz. (5) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett. a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül, c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy d) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el. 57

58 (6) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül, b) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el. (7) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) E alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés. Személyi szabadság megsértése 194. (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) aljas indokból vagy célból, c) a sértett sanyargatásával, d) védekezésre képtelen személy sérelmére, e) fegyveresen, f) felfegyverkezve, g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy h) hivatalos eljárás színlelésével követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Kényszerítés 195. Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 58

59 13. tétel Magánlaksértés I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. V. tv) X. fejezet: házi jog közhivatalnok általi megsértését: ha a közhivatalnok valakinek a házába, lakásába, üzlethelységébe, azokhoz tartozó helységébe, bekerített helyre a lakással rendelkező akarata ellenére jogellenesen behatolt XXV. fejezet: magánlakáshoz való jog magánszemélyek általi megsértése: más lakásába, helységébe vagy azokhoz tartozó bekerített helyre az ott lakó vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül, jogtalanul erőszakkal, fenyegetéssel, hamis kulcs használatával behatolt minősített esetek: - közhivatalnoki minőség színlelése - több személy által - fegyveresen - éjjel! enyhébben szankcionált, ha megtévesztéssel történt évi V. tv. az emberi szabadság és méltóság bűntettek körében szankcionálta: jogos indok nélkül, más lakásába, egyéb helyiségébe, vagy azokhoz tartozó bekerített helyre, abban lakónak vagy az azzal rendelkezőnek akarata ellenére, megtévesztéssel ment be, vagy bent maradt, vagy mást megakadályozott, hogy bemenjen a saját lakásába évi IV. tv. az évi Btk. által szabályozott minősített eseteket beépíti az alapesetbe és e nélkül, csak szabálysértés a házi jog megsértése» tehát bűncselekményről csak akkor volt szó, ha erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, vagy 59

60 felfegyverkezve, csoportosan került sor évi LXXX tv. módosította: éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, csoportosan esetekben súlyosabb büntetés évi Btk XXI. fejezet: Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények II. Nemzetközi kitekintés német: nem csak a házi jogot, hanem az üzlethelységek és a közszolgáltatási célra rendelt helységek zavartalan használati jogát is védelmezi ( közszolgáltatási célt szolgáló zárt helyiségbe zárt térbe, helyiségbe jogellenesen behatol, a jogosult felhívására onnan nem távozik) osztrák: aki más lakásába való belépést erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel kényszeríti ki, 1 évig terjedő szab. vesztéssel büntetendő súlyosabb: a lakásba, a lakáshoz tartozó bekerített hely, vagy olyan hely, ami nyilvános célt szolgál, üzlethelységbe erőszakkal, fegyveresen, felfegyverkezve, több személy részvételével hatol be sváci: + munkahelyre jogosulatlanul hatol be, felhívásra nem távozik a sértett indítványára büntetendő III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: házi jog védelméhez fűződő társadalmi érdek alapjog: Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. 2. elkövetési tárgy : lakás, egyéb helység, ezekhez tartozó bekerített hely passzív alany: lakás tényleges használója lakás: minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásul szolgál konjunktív feltételek! pl. az istálló, garázs akkor sem lehet lakás az lakhatásra rendeltség (eltérő rendeltetése miatt), ha abban alszanak, vagy tartózkodnak DE nem kell, hogy valóban lakják is 60

61 magán személy tulajdonában, ideiglenesen üresen áll megvalósul a magánlaksértés ki nem utalt, üresen álló önkormányzati lakás nem lehet a magánlaksértés elkövetési tárgy de ha egy korábban magánlakás később átalakítva iroda, vagy rendelő lesz, akkor nem lehet magánlaksértés tárgya közömbös, hogy természetes személy, vagy jogi személy tulajdona DE fontos, hogy természetes személy használja, lakhatásra az is lakás, amely csak ideiglenesen szolgál annak: pl. motel szoba, kollégium lehet ingó és ingatlan így egy lakókocsi, vagy lakó hajó, lakósátor is lehet magánlakás egyéb helyiség: nem lakás, amely fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építmény emberek tartózkodási helyéül, összejövetelre és gazdasági tevékenységvégzésére szolgál a) szoros összeköttetésben áll a lakással: pince, padlás, lépcsőház csak akkor elkövetési tárgya b) nem áll szoros összeköttetésben a lakással: présház, tároló a magánlaksértésnek, ha az adott területen lakás is van! bekerített hely: összefüggő körülhatárolt terület, ahova rendeltetésszerűen csak a bemenetelre szolgáló eszközök (ajtó, kapu) segítségével lehet bejutni, vagy jogellenesen erőszakkal a helyet körülhatároló, és azt védő akadályon (kerítésen) keresztül nem valósul meg magánlaksértés bűncselekmény, ha a bekerített telek üres, vagy csak olyan építmények állnak rajta, ami nem szolgál lakásul nem bekerített hely, ha a kerítés nem képez akadályt (át lehet lépni, vagy csak fel van festve Házi jogot véd a törvény: NEM TULAJDONJOGOT a használat, a birtoklás részesül büntetőjogi oltalomban DE feltétel, hogy jogszerűen kerüljön birtokba a passzív alany a lakás tényleges használója, bérlő, ideiglenesen bentlakó (nincs jelentősége, ha utóbb jogszerűtlenné válik, mert pl. a tulajdonos utóbb felmondja a bérleti szerződést!) 3. elkövetési magatartás 221. (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy, vagy ott bent marad. (3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, 61

62 a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint, b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el. (1) és (2) jogellenes bemenetel / bent maradás (3) más jogellenes megakadályozása abban, hogy a saját lakásába, egyéb helységébe, vagy bekerített helyre bemenjen =» akkor tényállásszerű, ha az ott lakó vagy az azzal rendelkező akarata ellenére, vagy megtévesztéssel történik (2) erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével (1) erőszak: - személy ellen (vis absoluta és vis compulsiva is lehet) - és dolog ellen is irányulhat általában a dolog állagának sérelmével jár (pl. ablak betörés, zár felfeszítés, falbontás) DE a kerítésen átmászás, a kapun átugrás, vagy a résnyire nyitott ablakon bemászás NEM az fenyegetés: Btk (1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; hivatalos eljárás színlelése: a passzív alany abban a hiszemben van, hogy az elkövető beengedésére köteles a passzív alany beleegyezésével történő bemenetel vagy bent maradás is bűncselekmény tévedésben van» bemenetel a lakásba való bejutás» bent maradással bűncselekmény csak akkor, ha a bemenetel még jogszerű volt 221. (1) erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, = a bent maradás csak tevékenységgel 222. (2) az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy, vagy ott bent marad. = a bent maradás csak mulasztással 222. (3) akadályozás = tevéssel és mulasztással is» Nem lehet jogellenesség, ha a jogszabály engedélyt ad: pl. rendőrségnek házkutatás, tűzoltóknak a passzív alany érdekében» A passzív alanynak kifejezetten, egyértelműen és határozottan kell az akaratát kinyilvánítania a) szóban 62

63 b) írásban c) ráutaló magatartásban pl. bezárja az ajtót Tiltásnak a lakással rendelkezni jogosulttól kell származnia pl. tulajdonos, bérlő, ideiglenes lakáshasználó, ha a jogosult megbízta az akaratának képviseletével. Ha többen laknak, vagy többen jogosultak rendelkezni, akkor - bármelyikük engedélye a büntetőjogi felelősségre vonást kizárja pl. ha a házastársak közül az egyik tiltakozik, a másik pedig vagy nem nyilatkozik, vagy megengedi a bemenetelt / bent tartózkodást = nem valósul meg bűncselekmény - bármelyikük megtiltja (a másik szintén tilt, vagy nem nyilatkozik) = bűncselekmény - ha az engedély általános jellegű, DE a konkrét esetben tiltás van akkor az tiltás ellenére behatolás vagy bent maradás = bűncselekmény éjjel: városokban között, helyi kistelepüléseknél közötti időtartam, de az este még semmiképpen nem az fegyveresen: Btk. 459 (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; felfegyverkezve: Btk. 459 (1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; csoportosan: Btk. 459 (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; Csoportos az elkövetés akkor is, ha csak az egyik megy be a lakásba, mások a dolog elleni erőszakot megvalósítók kint maradnak. megakadályozás: minden a lakásba való közvetlen bejutást megakadályozó tevékenység, ami megvalósítható 1. a lakáson belül pl. fegyverrel / baltával a lakásajtóba áll 2. a lakáson kívül pl. bezárja az ajtót a lakást jogszerűen használó is megvalósíthatja a magánlaksértést: pl. az egyik házastárs zárat cserél, megakadályozva, hogy a másik szintén jogosult házastárs bejusson; (zárcsere dolog elleni erőszak!) 63

64 4. kísérlet (1) bekezdés szerinti cselekménynél bemenetel kísérleti szakban, ha megkezdi az erőszakos, fenyegető és a hivatalos eljárást színlelő tevékenységét befejezetté válik, ha bejut a lakásba ha az elkövetési magatartás a bent maradás, akkor kísérleti szak a bemenetel és befejezetté akkor válik, ha erőszakos, fenyegető és hivatalos eljárást színlelő lesz (2) bekezdés szerint bemenetel megkezdése a kísérleti szakasz (pl. lenyomja a kilincset, lenyit, de még nem lép be befejezetté válik, ha teljes testtel bejut a lakásba bent maradás a szándék kinyilvánításával befejezett nincs kísérleti szakasz, fogalmilag kizárt 5. alany tettesként bárki lehet elkövetheti a tulajdonos is a magánlaksértést pl. a bérlő sérelmére még akkor is, ha jogszerűen (bérleti szerződéssel) jutott a bérlő a lakás birtokába, de utóbb a bérlet nem fizetésével / a szerződés felbontásával a lakásban tartózkodása jogszerűtlenné válik társtettesség, felbujtás, bűnsegély is lehetséges. 6. egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósítható 7. súlyosabban bünteti, ha az (1) és (2) elkövetési módok együttesen vannak jelen pl. más lakásába erőszakkal, éjjel hatol be, vagy hivatalos eljárás színlelésével csoportosan felfegyverkezve követik el 8. csak magánindítványra 9. bűnhalmazat valóságos, ha - nemi élet szabadsága, nemi erkölcs bcs. - testi épség és egészség elleni bcs. - önbíráskodás, súlyos testi sértés mellett pl. erőszakkal bemegy és megveri, hogy az ismerős kárát enyhítse rongálással csak akkor, ha nem kapcsolódik szorosan magához a behatoláshoz 64

65 lopással, ha valamennyi tárgyi és alanyi ismérv a lopástól elkülönülten valósul meg, ennek hiányában a Btk. 221 (4) bekezdéssel 10. szabálysértési alakzata (akarata ellenére, megtévesztéssel bemegy, bent marad, akadályoz) különbség: ha Btk.- ban meghatározott elkövetési módokon kerül sor bűncselekmény, ennek hiányában pedig szabálysértés. * * * 14. tétel Magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, levéltitok megsértése, magántitok jogosulatlan megismerése Alaptörvény VI. cikk: (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról: Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja: 1. Személyes adattal visszaélés jogi tárgy: a személyes adatok védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: az a természetes személy, akire az adatok vonatkoznak elkövetési tárgy: személyes adat / különleges adat évi CXII. törvény 3 (4) 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy; 65

66 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; 3. elkövetési magatartás 219. (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A. adatkezelés: adatokon végzett bármilyen művelet (pl. lekérdezés, felvétel - hang és kép -, ujjlenyomat, gyűjtés, rendszerezés, tárolás, megváltoztatás, továbbítás, megsemmisítés ) jogszerű ha az érintett hozzájárul, ha törvény (vagy tv. felhatalmazása alapján önk. rendelet) rendelkezik közérdeken alapuló célból = kötelező adatkezelés (2011. évi CXII. törvény 5 ) ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. (2011. évi CXII. törvény 6 (1)) Csak olyan személyes adat kezelhető, ami az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a szükséges mértékben és ideig. (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. Különleges adat kezelésének további feltétele: az adatkezeléshez írásban járuljon hozzá és a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre 66

67 vonatkozó személyes adat a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. (2011. évi CXII. törvény 5 (2) b), c)) B. biztonsági intézkedések elmulasztása (2011. évi CXII. törvény 7 (3)) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. (6) Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. C. tájékoztatási kötelezettség megszegése/ mulasztása (2011. évi CXII. törvény 20 ) 14. Az érintett előzetes tájékoztatásának követelménye: 20. (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. (2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. A tájékoztatást az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt törvény lehetővé teszi.pl. állam külső - és belső biztonsága miatt, bűncselekmény megelőzése, felderítése, bűnüldözés és büntetés végrehajtás biztonsága miatt. (2011. évi CXII. törvény 15 (4)) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. 15 nap után bírósághoz fordulhat bűncselekményt akkor valósít meg, ha más vagy mások jogos érdekeit jelentősen sérti ezzel (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. 67

68 4. eredmény 219 (1) bekezdés vagylagosan tartalmaz eredményt: az érdeksérelem eredmény (haszonszerzési cél viszont nem) 2019 (2) bekezdés tisztán eredmény bűncselekmény: más, vagy mások érdekeinek jelentős sérelme jelentős: az eset összes körülményeire tekintettel kell megállapítani objektív kategória! 5. kizárt a kísérlet a tisztán mulasztásos fordulatokban: - haszonszerzés céljából a biztonsági intézkedések elmulasztása 219 (1) b) - tájékoztatási kötelezettség megszegése / mulasztása 219 (2) vegyes mulasztásos fordulatnak lehet kísérlete befejezetté akkor válik, ha legalább egy passzív alany érdekeinek jelentős sérelmét okozza 6. alany tettesként bárki lehet évi CXII. törvény szerint az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó lehet elkövető, de ez bárki lehet, aki adatkezelést végez (Btk.: aki ) társtettesség és részesség is lehetséges 7. Btk. 219 (1) jogtalan haszonszerzés céljából: egyenes szándékkal egyebekben: egyenes és eshetőleges szándék is lehet a gondtalanságból történő elkövetést a törvény nem bünteti 8. minősített esetek különleges személyes adatra történő elkövetés Btk. 219 (3) hivatalos személyként, vagy közmegbízatás felhasználásával Btk. 219 (4) 68

69 9. halmazat - (1) rendbeliség a sértettek számától függ - (2) ha több sértett van, akkor is egységet alkot, nincs halmazat ( más, vagy, mások ) Közérdekű adattal visszaélés 1. jogi tárgy: közérdekű adatok megismeréséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: bárki lehet elkövetési tárgy: a közérdekű adat évi CXII. törvény 3 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; évi CXII. törvény 32 A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását (1) Aki a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) közérdekű adatot az adatigénylő elől eltitkol, vagy azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, illetve c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé vagy közzé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a közérdekű adattal visszaélést jogtalan haszonszerzés végett követik el.! a büntetőjogi oltalom csak a közérdekű adatokra terjed ki, a közérdekből nyilvános adatokra nem 69

70 3. elkövetési magatartás A. eltitkol» letagadja az adatok létezését / vagy az adatok létezését nem tagadja, csak azt, hogy azokkal az adott adatkezelő rendelkezik, tehát léteznek az információk, de azt a tájékoztatást adja, hogy ilyen információk nincsenek, - az adatok létezését elismeri, de az általa történt birtoklást tagadja B. tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget /mulaszt évi CXII. törvény 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. DE: 27. (1) A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. (2) A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből; e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. (5) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Jogszabály a 10 évnél rövidebb időt is meghatározhat évi CXII. törvény 26. (8) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő - külön törvényben szabályozott - adatszolgáltatásra. C. hozzáférhetetlenné tesz: elrejtés, megsemmisítés D. meghamisít: az adatok megváltoztatásával nem a valóságot tükrözik E. hamis vagy meghamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé, vagy közzé tesz o A közérdekű adat megismerésére irányuló igény az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül köteles eleget tenni ez a kért jelentős terjedelmű igények miatt maximum egyszer 15 nappal meghosszabbítható. DE: Az adatigénylőt a kérés kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. o teljesíthet: nyilvánosságra hozatallal pl. saját honlapján az igénylő kezéhez saját költségre másolatot kérhet / elektronikus úton o megtagadás: 8 napon belül indokolt válasz, írásban jogorvoslat: a késedelmes teljesítés, nem teljesítés, a költségtérítés miatt is lehet 70

71 (» NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG HATÓSÁG ) 4. kísérlet a tájékoztatási kötelezettség megszegése / mulasztása esetén fogalmilag is kizárt, a többi esetben lehetséges 5. alany tettesként: bárki társtettesség, részesség általános szebályok szerint lehet 6. egyenes és eshetőleges szándékkal 7. minősített eset jogtalan haszonszerzés végett elengedhetetlen az egyenes szándék megléte I. Jogtörténet Csemegi kódex XXIV. fejezet Magántitok megsértése taxatív felsorolja azokat a foglalkozásokat, amelynek kapcsán a megtudott / rábízott magántitkot ok nélkül másnak felfedve büntetőjogi felelősségre vonást vált ki (vétség) évi Btk. általános fogalmakkal (foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva) határozza meg II. Nemzetközi kitekintés német engedély nélkül mással kapcsolatos adatot nyilvánosságra hoz bűncselekményt követ el szintén taxatívan felsorolja a foglalkozásokat (orvos, fogorvos, gyógyszerész, pszichológus, ügyvéd, könyvvizsgáló, szabadalmi szóvivő, házassági, nevelési tanácsadó, szociális munkás, közhivatalnok. súlyosabb, ha haszonszerzés végett teszi ezt osztrák szakmai titok megsértése : egészségügyi adatok közlése, felhasználása + nyilvánosságra kerülés érdeksérelmet vált ki, szakértő is lehet elkövető! 71

72 III. Tételes jog elemzése 223. (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. 1. jogi tárgy magán titok védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési tárgy - magánt titok (ítélkezési gyakorlat szerint: szűk körben ismert tény, adat, körülmény, amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a magántitok jogosultjának érdekét) passzív alany bárki lehet a személyével kell kapcsolatban állnia az információ vonatkozhat az életvitelére, egészségi állapotára, családi kapcsolataira, vagyoni- vagy társadalmi helyzetére - eszmei titok - materiális titok foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva megszerzett információ foglalkozás: rendszeres tevékenység, amelyet ellenszolgáltatásért végeznek közmegbízatás: olyan feladatok ellátása, amit az elkövető állami vagy társadalmi szervezetnél végez, ellenszolgáltatás nélkül 3. elkövetési magatartás magántitok alapos ok nélküli felfedése = az adatok, körülmények, tények ismertté válnak megvalósulhat tevéssel és mulasztással csak akkor, ha a magán titok felfedésére alapos ok nélkül kerül sor magántitok felfedéséhez fűződő társadalmi érdek > passzív alany titoktartáshoz fűződő érdeke (pl. feljelentési kötelezettség, ha nem a törvény írja elő, vagy a fertőző megbetegedés nyilvánosságra hozatala, ha erre nincs bejelentési kötelezettség HA VAN, akkor már nem a törvényi tényállási elem meg nem valósításáról van szó, hanem a társadalomra veszélyesség hiánya zárja ki a büntetőjogi felelősséget tanúzási kötelezettség: a tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha közmegbízatásánál, foglalkozásánál fogva titoktartásra köteles és a vallomástétellel a kötelezettségét megsértené = ha a titoktartási kötelezettség alól való felmentés nélkül tesz tanúvallomást, akkor a jogszabályi engedélyre tekintettel sem követ el bűncselekményt 72

73 4. alapesethez eredmény nem tartozik 5. előkészület nem büntetendő ha szóban történik a magán titok megsértése fogalmilag kizárt a kísérlet ha levélben, akkor a levél megírásával és feladásával kísérlet megérkezést követően a levélfelbontásra kerül és elolvassák ezzel befejezetté válik a cselekmény 6. alany tettesként aki foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva jut a magán titok birtokába részes lehet személyes kvalifikáltsággal rendelkező / nem rendelkező egyaránt 7. kizárólag szándékosan ( egyenes / eshetőleges), gondatlan elkövetést a törvény nem bünteti 8. súlyosabban minősül, ha jelentős érdeksérelmet okoz a minősítő körülmény eredmény az elkövető a minősített esetért akkor is felel, ha az eredményért csak gondatlanság terheli 9. csak magánindítványra büntetendő 10. rendbeliségét a sértettek száma határozza meg, látszólagos halmazat Levéltitok megsértése 224. (1) Aki a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. 73

74 I. Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V törvény): aki másnak szóló levelet, lepecsételt iratot, vagy sürgönyt felbontotta, aki ezek tartalmát megtudta vagy illetéktelen személyeknek átadta évi V. tv.: aki más levelét, zárt iratát, táviratát felbontotta, vagy tartalmát megismerte vagy e célból másnak átadta; a távbeszélőn, távközlési berendezésen továbbított közleményét kifürkészte évi IV. tv.: tovább pontosította büntetőjogi felelősség csak akkor, ha zárt küldemény közlést tartalmaz és a tartalom megismerése végett bontja fel, szerzi meg vagy adja át II. Nemzetközi kitekintés német oszrák o aki engedély nélkül, a nem neki szánt levelet, vagy iratot felnyitja, vagy technikai eszköz alkalmazásával megismeri o postai és távközlési titok kifürkészése: aki engedély nélkül hozza nyilvánosságra más távközlési vagy postai közleményét, a szolgálat alkalmazottjaként szerzi meg az adatokat és szolgáltatja ki levéltitok megsértése, levelek megsemmisítése, távközlési titok megsértése ( a közlést szerzi meg) III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy levélben / elektronikus hírközlő hálózaton továbbított magántitok megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetési tárgy 74

75 közlést tartalmazó zárt küldemény vagy a hírközlő hálózat útján továbbított közlemény pl. írt, szóban elmondott, technikai eszközzel rögzített fontos, hogy zárt legyen a közölteket csak az arra jogosultak ismerhetik meg pl. nem lehet elkövetési tárgy a nyílt levelezőlap akkor is elkövetési tárgya a levéltitok megsértésének, ha nem postai úton adták fel, hanem pl. futár, vagy kézbesítő végzi a továbbítást az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény is elkövetési tárgy (pl. számítógép, telefax, fax ) 3. elkövetési magatartás o megsemmisítés pl. elégetik, összetépik o felbontás a tartalom hozzáférhetővé válik pl. gőzölés, rtg. felett o megszerzés birtokba vétel, az elkövetőhöz kerül, kézbesített levél elvétele is, de ha a címzett megkapta és elolvasta, s utána zárt helyen tartotta és akkor szerzi meg o illetéktelen személynek való átadás o kifürkészés telefon / üzenetrögzítő lehallgatása, DE ha a lehallgatót nem a telefonban, hanem a lakásban helyezik el, akkor nem és ha egyéb formában hallgatják le (pl. nyitott ablakon át) akkor sem jogellenesnek kell lennie a beleegyezés, szülői felügyeleti jog gyakorlása, jogszabályi engedély kizárja a jogellenességet 4. kísérleti szak a cselekmény megkezdése pl. tévedésbe ejt a megszerzés kapcsán befejezetté a tényleges cselekmény (megsemmisítés, felbontás, tényleges birtoklással, átadással válik) megvalósulásával válik elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény kifürkészése esetén a kísérlet, ha a lehallgatót bekapcsolják, de a vonal megszakad és nem hallja befejezetté akkor válik, ha az információ birtokába jut 5. alanya tettesként és társtettesként bárki lehet (önálló tettesként felel, aki illetéktelennek átadja és az is, aki átveszi) felbujtás és bűnsegély is lehet 75

76 6. csak szándékosan követhető el a megsemmisítés kivételével célzatot is tartalmaz az elkövető a felbontást és megszerzést azért tanúsítja, hogy a közlést tartalmazó zárt küldemény tartalmát maga, vagy a felbujtó részére megismerje a levéltitok megsértése tehát csak célzatosan, egyenes szándékkal (kivéve a megsemmisítés) történhet ha a szándék eshetőleges, akkor a levéltitok megsértésének büntetőjogi felelősségre vonására sem kerülhet sor 7. súlyosabbnak minősül o ha foglalkozás, vagy közmegbízatás felhasználásával kerül rá sor o még súlyosabb ha jelentős érdeksérelmet okoz 8. szubszidiárius bűncselekmény ha nem valósul megsúlyosabb bcs. 9. magánindítványra büntethető * * * 76

77 15. tétel Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, a valóság bizonyítása Alaptörvény VI. cikk: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy más személyiségi jogait (jó hírnévhez, emberi méltósághoz, társadalmi megbecsüléshez való jog) nem sértheti. I Jogtörténet Rágalmazás Csemegi kódex évi V. tv.: többek jelenlétében olyan tényt állít, amelynek valódisága esetén büntető eljárás indulna meg az érintett ellen, vagy közmegvetés tárgya lenne többek előtt valótlan tény állítása évi V. tv.: Valaki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, vagy híresztelt, vagy ilyen tényre utaló kifejezést használt. Bizonyítás: bárkinek a jogos érdeke, vagy közérdek miatt évi IV. tv. átvette az évi törvényt. II Nemzetközi kitekintés német : Megszólás: Aki másról olyan tényt állít, híresztel, amely alkalmas a becsület csorbítására, a közvélemény kedvezőtlen befolyásolására, ha az állítások nem bizonyíthatók. Rágalmazás: jobb tudomása ellenére osztrák: észlelhető módon, megvetendő tulajdonságokkal, jó erkölcsbe ütköző magatartással vádol alkalmas arra, hogy a közvélemény elítélje; súlyosabb, ha nagy nyilvánosság előtt kizárt a büntethetőség, ha valós, vagy ha alappal gondolhatta, hogy valós svájci: + jobb tudomása ellenére tovább ad, módszeresen törekszik arra, hogy más hírnevét aláássa lehet a bíró előtt visszavonni, aki erről okiratot állít ki a sértett számára 77

78 III Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: a személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek jó hírnév védelme a becsület büntetőjogi oltalma (társadalmi megbecsülés, emberi méltóságot) 2. passzív alany o bármely élő természetes személy - a hivatalos személyek is o jogi személy o személyösszesség = személyek meghatározott és zárt köre, Fontos, hogy kollektív társadalmi kötelezettséggel rendelkezzenek, amelynek a teljesítése megalapozhatja társadalmi megbecsülésüket.» HA nincs kollektív kötelezettség, akkor a rágalmazás passzív alanyai sem lehetnek. - a passzív alany konkrétan megjelölt DE ez nem egyenlő a néven nevezéssel, viszont a közölt információk alapján mindenki által egyértelműen felismerhető - elkövetés helye: passzív alanytól különböző, más személyek előtt, 226. (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. 3. elkövetési magatartás o tényállítás tény = valóságban megtörtént dolog, esemény» Büntetőjog: a múltban lejátszódott, a jelenben folytatódó esemény, cselekedet, magatartás. jövőbeni esemény az feltételezés! A bírálat, vélemény, kritika kinyilvánítása nem tényállítás.! Az ember tudatállapotára, tudattartalmára, tudati tevékenységére vonatkozó állítás tényállítás. o tények híresztelése: mások által tett tényállítás továbbadása, közvetítése 78

79 pl. Egy újságban közölt cikk, kép honlapon, interneten történő megjelenítése híresztelésnek minősül. o tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: egy jellemző mozzanatnak a kiemelése, továbbadása, amelyből az egész eseményre, történésre lehet következtetni.! az általános jellegű utalás (pl. tolvaj, csaló) nem rágalmazás! újságcikkben, sajtóban, szépirodalmi műben is megvalósulhat! közlés: verbálisan, leírva, rajzolva, képekben pl. nyílt képeslapon! A valós, de a becsületet csorbító tények közzétételének esetén lehetőség van közérdekből, vagy jogos magánérdekből a valóság bizonyítására.! Jogszabályi engedély alapján a hivatalos személyek hivatalos személyek hivatali hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg (szóban, határozatban) a becsület csorbítására alkalmas tényt, amely utóbb valótlan nem bűncselekmény. 4. immateriális bűncselekmény: elégséges a sérelem absztrakt lehetősége» nem feltétele a hátrányos következmény létrejötte a tényleges becsületbeli sérelem bekövetkezése az alaptényálláson kívüli 5. kísérlet: verbális esetben fogalmilag kizárt; DE levélben írva, ha nem az illető kapja, hanem máshoz jut, akkor igen befejezetté akkor vélik, ha a harmadik személy elolvassa/ tudomására jut 6. alanya tettesként bárki, társtettesség, felbujtás és bűnsegély szintén lehetséges 7. csak szándékosan követhető el, DE lehet egyenes és eshetőleges szándék is az elkövető tudatának át kell fognia, hogy mások előtt becsület csorbítására alkalmas tényt közöl, híresztel, de közömbös a tények valóságtudata, azaz az állított, vagy híresztelt tény valótlanságát /valódiságát ismerte, vagy e tekintetben tévedésben volt 8. minősített esetek aljas indokból és célból nagy nyilvánosság előtt: reális esély elég! nagy nyilvánosságnak számít: sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás, elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel 79

80 9. jelentős érdeksérelmet okozva = eredmény: a rágalmazás társadalomra veszélyességi fokát növeli elhatárolás: hamis vád: A bűncselekményre vonatkozó tényállítás valótlan, a hatóság előtt teszik. DE! rágalmazás, ha olyan adatot is közöl a hatósággal, amelyre tekintettel a hamis vád nem valósulhat meg. 10. csak magánindítványra Becsületsértés 227. (1) Aki a ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. I. Jogtörténet Csemegi kódex: rágalmazással egy fejezetben büntette meggyalázó kifejezések használata évi tv. szubszidiárius jelleggel tilalmazta évi IV tv.: ugyanaz, mint a jelenlegi II Nemzetközi kitekintés német: verbális enyhébb, a tettleges súlyosabb osztrák: gyaláz, gúnyol, bántalmaz, amennyiben más bűncselekményt nem valósít meg = szubszidiárius jelleggel svájci: sértett indítványára, ha az elkövető bizonyítja, hogy az állítás a valóságnak megfelel, vagy alapos oka volt feltételezni, hogy az a valóság nem büntethető, ha a bíróság előtt visszavonta az állítását, enyhébben, vagy nem volt büntethető. 80

81 III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: az emberi méltóságvédelméhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: természetes élő személy, jogi személy, személyösszesség 3. elkövetési magatartás o a becsület csorbítására alkalmas kifejezés: ne lehet meghatározott eseményre, cselekményre, történésre utaló, csak általánosságban testi- szellemi képességre utaló, vagy negatív szokásokra vonatkozó, trágár, gyalázkodó (lehet verbális, írott, rajzos) o becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény: megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító pl. testrész mutogatása, bemutogatás, fintorgás, gúnyos utánzás (általában aktív tevékenységgel, de lehet mulasztással is pl. a kézfogás elől elfordul) o tettleges becsületsértés: arculütés (testi sértés nélkül!), orr megfricskázása elkövetés helye: nagy nyilvánosság 4. immateriális bűncselekmény eredménye nincs 5. stádiumok: kísérlete a tettleges becsületsértésnek még fogalmilag is kizárt- az arculütés elől elhajolás ugyanúgy befejezett becsületsértés 6. alany tettesként bárki, társtettesség, felbujtás és bűnsegély is lehet 7. kizárólag szándékosan követhető el: nem kell célzatosnak lennie, de tudnia kell, hogy a cselekmény becsületsértésre alkalmas 8. szubszidiárius jellegű 81

82 9. csak magánindítványra 10. szabálysértési alakzata is létezik szintén magán indítványra 11.elhatárolás Rágalmazás Becsületsértés elkövetési magatartás tényállítással kifejezéssel / tettlegesen elkövetés helye más személy előtt elég, ha csak a passzív alany jelen van SZUBSZIDIÁRIUS o rágalmazásba a szóbeli becsületsértés beleolvad, DE a tettlegesen elkövetettet bűnhalmazatban kell megállapítani Kegyeletsértés Btk Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. Csemegi kódex a Rágalmazás és becsületsértés fejezetben rendelte büntetni évi tv. : A halottnak, vagy emlékének meggyalázását a rágalmazás, illetve a becsületsértés törvényi tényállásában meghatározott elkövetési magatartásokkal valósította meg. osztrák: halottak nyugalmának megzavarása és a temetkezési szertartás megzavarása címek alatt tilalmaz 1. jogi tárgy: a halott emlékének, a hozzátartozók kegyeleti jogainak a védelméhez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési tárgy: a halott teteme, kegyeleti tárgyak (sír, koporsó ) 3. elkövetési magatartás: meggyalázás, ami a rágalmazás ill. a becsületsértés törvényi tényállásaiban meghatározott 4. magánindítványra büntetendő, amit az elhunyt hozzátartozója, örököse indíthat A valóság bizonyítása 229. (1) A ban meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. 82

83 1. valóság bizonyítás tárgya csak tényállítás lehet feltétele, hogy o bárkinek a jogos magánérdeke (személyi, családi, vagyoni), vagy közérdek (állam, társadalom gazdasági kulturális, politikai ) indokolja o jogos érdek = jogszerűség következménye o a tényállítás megtételéhez fűződő érdek becsületen ért sérelem arányossága 2. elrendelés: bíróság jogosult hivatalból is! a valóság sikertelen bizonyítása esetén attól függetlenül fenn áll a büntetőjogi felelősség, hogy az állított tény valós volt CSAK a tényállítás bebizonyítottan valós volta eredményezi a büntethetőséget kizáró ok megállapítását! 16. tétel * * * A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, közúti baleset okozása I. Jogtörténet Csemegi kódex a társadalom elleni bűncselekmények között határozta meg a közforgalom elleni bűncselekményeket évi XLVIII tv. (III. Büntető Novella) a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést alkotta meg, a bírói gyakorlat ide vonta a járművek vezetésével kapcsolatos normákat is. Közbiztonság elleni bűncselekmények között a közlekedés veszélyeztetésének tényállása valamennyi közlekedési ágazatban. Személy elleni bűncselekmények között a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a személyek veszélyeztetését rendelte büntetni évi V. tv. amelyik súlyosabb büntetés kiszabását rendelte az a bcs. lépett előtérbe évi 28. sz. tvr. (I Novella) közlekedési bűncselekmények önálló rendszere közlekedés biztonságához fűződő jogi érdek évi IV tv. kettős (komplex) jogi tárgyra figyelemmel kiemelte a közlekedési bűncselekményeket a közbiztonsági elleni bűncselekmények köréből külön fejezet 83

84 II. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: valamennyi közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdek a bűncselekmény megvalósulásához nem feltétel, hogy baleset következzen be, de mások életének, testi épségének veszélyeztetése szükséges 2. passzív alany: járművek vezetői 3. elkövetési magatartás o közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, pl. fénysorompó akkumulátorának kiszerelése, az útvezető oszlopok kitörése csak az olyan rongálás tényállásszerű, ami olyan eredménnyel jár, hogy más, vagy mások életének / testi épségének veszélyeztetésével jár (járművek belső terének rongálása nem!) o akadály létesítésével, megvalósul akkor is, ha létrehozzák, vagy ha a jogszerűen építettet nem bontják le pl. vasúti pályára talpfa helyezése, különböző szerszámok ott hagyása o közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, közlekedés biztonságát szolgáló információk hiánya / megváltoztatása megtévesztés, megtévesztő jelzés o közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon kizárólag haladó jármű vezetőjével szemben lehet közlekedés körében elkövetni légi járművet repülésben levőnek kell tekinteni, ha mindegyik külső ajtó csukva, amíg kiszállás céljából ezek valamelyikét ki nem nyitják kényszerleszállás esetén a repülés addig tart, amíg az illetékes hatóság át nem veszi a felelősséget a légi járműért és a fedélzeten levő személyzetért és vagyontárgyakért 232. (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - erőszak: 1. akaratot hajlító (vis compulsiva) a járművezető személye ellen 84

85 2. akaratot bénító (vis absoluta) de nem feltétlenül vele szemben - fenyegetés: 459. (1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; - más hasonló módon (+ nem csak a közlekedő jármű vezetője ellen, hanem az utasok ellen is) A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban ben aláírt Egyezmény (kihirdetve: évi 17. tvr.) szerint bűncselekményt követ el: 1. repülésben levő légi jármű fedélzetén tartózkodó személy ellen erőszakos cselekmény 2. szolgálatban levő légi járművet megsemmisíti, vagy olyan kárt okoz, amivel repülésre alkalmatlanná válik 3. bármely módon anyagot / szerkezetet helyez / helyeztet el, amely a légi járművet megsemmisítheti vagy olyan kárt okoz, hogy repülésre alkalmatlanná válik 4. légi navigációs berendezéseket megsemmisít / kárt okoz / működésüket megzavarja 5. tudottan hamis tájékoztatást közöl, amelyekkel veszélyeztetheti a légi jármű biztonságát. 6. polgári repülést kiszolgáló repülőtéren bármely személy ellen erőszakos cselekmény, amellyel károsítja / károsíthatja a testi épségét, vagy halált okoz / okozhat 7. repülőtér berendezését / üzemen kívüli légi járművet jelentősen rongálja / megsemmisíti 4. eredmény más vagy mások életét / testi épségét veszélyezteti - akinek a magatartása objektíven alkalmas a veszély előidézésére nem szükséges, hogy a veszély közvetlen legyen elegendő távolabbi veszély, ahol a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem feltétlen - kötelező rendelkezések megszegése / szabályok érvényesülésének megakadályozása a biztonsági rendszert meggyengíti / megszakítja reális veszélyt eredményez: nem kell, hogy közvetlen legyen, elegendő a távolabbi reális lehetőség megteremtése (fénysorompó + félsorompó működése esetén elegendő egyik megrongálása = bűncselekmény) - kell az ok okozati kapcsolat - egyetlen személy életének / testi épségének veszélyeztetése esetén is tényállásszerű 5. 85

86 stádiumok: kísérlet elméletileg nem zárható ki, de ritka pl. az elkövetési magatartás és annak tényállásszerű eredménye időben külön válik a távolabbi veszély bekövetkeztével a cselekmény befejezetté válik Btk. az alapeset előkészületét is bünteti: 232. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6. elkövető tettesként, aki nem áll a közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt» kívülálló (EXTRANEUS) nem a közlekedési szabály megszegésével veszélyeztet! más foglalkozás szabályainak megszegésével (pl. autószerelő) foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés közút - vasút kereszteződés: közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény + közúti baleset halmazatban 7. alapeset: szándékos veszélyeztetési bűncselekmény bűnösség vizsgálata: alapeset szándékos bűncselekmény mind három kérdésben» szándékosság: az elkövető tudata átfogja azt, hogy a cselekedetével a közlekedés biztonságát veszélyezteti, kívánja, vagy belenyugszik» a szándék korlátozott (limitált), kizárólag a veszélyhelyzet okozására terjed ki DE a tényleges sérelem okozására nem () BŰNCSELEKMÉNY elkövetési magatartás veszélyhelyzet előidézése tényleges eredmény XV. fejezet SZ SZ SZ XXII. fejezet alapeset 232 (1) SZ SZ G csak tudatos! XXII. fejezet- privilegizált eset SZ G G tudatos, vagy XXII. fejezet- privilegizált eset G G hanyag SZ: szándékos, G: gondatlan» a szabályszegés szándékos (akár egyenes, akár eshetőleges), de az elkövető tudata csak a veszélyhelyzet okozását fogja át, a veszélyhelyzettel összefüggésben levő egyéb sérelmet nem, ez csak gondatlansággal (tudatos, vagy hanyag) valósulhat meg (XXII. fejezet: Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény) LIMITÁLT VESZÉLYEZTETÉSI SZÁNDÉK 86

87 HA az elkövető tudata kiterjed a káros következmény okozására is, akkor már nem veszélyeztető, hanem tudatosan sértő, materiális bűncselekmény! (XV. fejezet: Az élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmények; pl. testi sértés, vagy emberölés illetve ezek kísérleti stádiuma) 8. privilegizált eset: bűncselekményt gondatlanságból követik el 232 (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A közlekedés biztonságának a veszélyeztetésére, mint eredményre, csak a gondatlansága terjed ki, felismeri, hogy a magatartás veszélyezteti a közlekedés biztonságát, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, (luxuria) vagy nem ismeri fel, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta (negligentia) az elkövetési magatartás gondatlan és szándékos is lehet, DE tudatos gondatlanság» szándékosságot feltételez objektív gondossági kötelesség az eredmény objektív előreláthatósága és elkerülhetősége szubjektív gondosság a személyes tulajdonsága alapján, képes e előrelátni 9. minősített esetek: differenciált, négylépcsős felelősségi rendszer (halmazatnál szigorúbb!)» eredményt fogalmaz meg Legalább súlyos testi sértés kell - a könnyű testi sértés okozása beleolvad az alapesetbe. tömegszerencsétlenség: legalább 1 súlyos testi sérült + legalább 9 legalább könnyű testi sérült halálos tömegszerencsétlenség: legalább 1 haláleset + legalább 9 másik sérül Btk. 232 (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Bűncselekmény alapesete veszélyeztetési eredményre csak gondatlanság terjedhet ki. GONDATLAN BŰNÖSSÉG, mert ha szándékosan sértő, akkor XV. fejezet

88 büntetés korlátlan enyhítése, mellőzése nagyobb társadalmi érdek fűződik a fenyegető káros következmények elhárításához, mint az elkövető minden áron való megbüntetéséhez» a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt a különös méltánylást érdemlő estekben a bűnösséget megállapító ítéletben a büntetés kiszabását mellőzhetik feltétel: önként elhárítja (akkor is, ha minimális a hátrányos következmény a veszélyhez képest) 10. elhatárolás - ha egyik közlekedési ágazat keretében elkövetetett szabályszegés a másik közlekedési ágazat biztonságát is sérti bűnhalmazat - garázda indítékból elkövetés a garázdaság szubszidiárius, ezért csak akkor valódi halmazat, ha a közlekedési bűncselekmény büntetési tétele nem súlyosabb a garázdaság büntetési tételénél» közlekedés biztonsága elleni bűntett alapeset (3 év) + garázdaság minősített esete (3 év) - rongálás esetén nincs jelentősége, hogy a szabálysértés bűncselekmény elhatárolása szempontjából irányadó értékhatár alatt marad a kár mert szabálysértés esetén is megállapítják a bűncselekményt. HA pedig az irányadó értékhatár feletti a rongálással okozott kár, akkor valódi halmazat. - rongálással megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény - közérdekű közlekedési üzem működésének megzavarása elhatárolása az elkövető szándéka (közlekedés biztonságának a veszélye) illetve a magatartás eredménye (jelentős mértékű üzemzavar) - lopás valóságos alaki halmazat - az elkövető által a szándékolt veszélyhelyzeten túl sérülés is, mint eredmény (erre csak gondatlanság terheli) létrejön, akkor a humanitáriusi gyökerű erkölcsi kötelezettség teljesítése megköveteli a segítségnyújtást (Btk. 166 ), tehát ennek elmulasztása a veszélyeztetési cselekménnyel bűnhalmazatban van 166. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Közúti baleset okozása 235. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, 88

89 c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 1. jogi tárgy: ugyanazokat a jogi tárgyakat védi, mint a közúti veszélyeztetés: közúti közlekedés biztonsága, a testi épség és az élet védelme 2. passzív alany: a jármű vezetőn kívül még egy vagy több személy akinek az elkövető legalább 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz 3. elkövetési magatartás: közlekedés szabályainak megszegése, járművezetés legáltalánosabb szabálya a kellő figyelem és körültekintés aktív és passzív! Nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset elháríthatatlan külső körülmény (vis major) folytán következett be. 4. eredmény bűncselekmény gondatlan eredmény bűncselekmény kerettényállás a közlekedési szabályokat első sorban a KRESZ határozza meg, de a közlekedési járművek forgalomba helyezésével és tartásával kapcsolatos műszaki szabályok is a szabálysértési alakzattól való elkülönítése az okozott sértés gyógytartalmától függ: Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy könnyű testi sértést okoz szabálysértést követ el. Bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását befolyásolja a sértett közreható magatartása: mindkét járművezető szabályszegő magatartása volt az oka, akkor mindegyik a másiknak okozott kárért, sérülésért, halálért felel mindegyik sértett és elkövető is egyben Okozati összefüggés vizsgálata: Az eredmény csak akkor számítható be egy magatartásnak, ha ez a magatartás az adott eredmény feltétele. (» FELTÉTEL EGYENÉRTÉKŰSÉGI ELMÉLET) - eredményért való felelősség: a normaadekvát magatartás elvárhatóságának és a felróhatóság vizsgálata 89

90 Objektív (eredmény)beszámítás elmélete: Az emberi magatartással okozott jogellenes eredmény akkor objektív beszámítható, ha ez a magatartás az eredmény bekövetkezésének a jogilag helytelenített veszélyét teremtette meg és ez a veszély ténylegesen a konkrét eredményt okozó történésben realizálódott. a jogi tárgyat sértő cselekmény nem feltétlenül valósít meg bűncselekményt gondatlan eredmény bűncselekményeknél vegyes bűnösséggel megvalósuló eredmény bűncselekményeknél Első feltétel: elkövetési magatartás az eredmény bekövetkezésének jogilag helytelenített veszélyét idézze elő: - a veszély a magatartás tulajdonsága ha az elkövetési magatartás pillanatában komolyan figyelembe veendő lehetőség - csak a jogilag helytelenített veszély releváns jogszabálysértő - A tilalmazottság csak az eredmény függvényében releváns a jogszabálysértő (jogilag tilalmazott) veszélyes cselekményt specifikusan az eredményre kell vonatkoztatni - Éppen azért tiltott, mert a ténylegesen megvalósult fajtájú eredmény bekövetkezésének a jogilag nem tolerált veszélyét rejti magában HA a magatartásnak a veszélyessége a jogilag megengedett keretek között marad, akkor az nem lehet a káros eredmény beszámításának az alapja.» az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás kizárólag csak a gondatlan (hanyag) bűncselekményeknél ahol az egyik feltétel az objektív gondossági kötelesség megsértése pl. zivatarban kiküldi szántani, hogy belecsapjon a villám és meghaljon az ölési szándék ellenére hiányzik az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás Második feltétel: a védelmi céllal való összefüggés (RIZIKÓ-ÖSSZEFÜGGÉS). Az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás által ténylegesen előidézett eredmény objektíven csak akkor számítható be, ha a konkrét eredményt okozó történés a cselekvő által konkrétan megszegett norma védelmi körén belül esik. Éppen azoknak a kockázatoknak kellett megvalósulnia, amit a megsértett magatartási szabály meg akart akadályozni. (pl. piros lámpán áthalad és a kereszteződésben baleset: igen, DE ha piros lámpán áthalad és később az úttesten gázol: nem) Harmadik feltétel: konkrét normasértés, konkrét relevanciája. A társadalom számára hasznos közlekedés kockázatos, rizikóval jár. Az ideális a kockázat lehető legkisebb szinten tartása.» csak az tényállásszerű, amely közlekedési szabályt sért fokozza a baleset bekövetkezésének kockázatát = rizikófokozás + rizikó-összefüggés is kell alapja: csak olyan veszélyekkel szemben kíván védelmet adni, amelyek teljességgel kívül esnek a közönséges élettapasztalan hatókörén adekvancia vizsgálat: az első durva szűrő a normatív beszámításnál: azok az okozati összefüggések, következmények, amelyek kívül esnek a közönséges élettapasztalat határain az eredmény beszámítását eleve kizárják A tettes terhére rótt (konkrét) szabálysértésnek volt e konkrét relevanciája elkerülhetőség/elkerülhetetlenség vizsgálata. 90

91 A relevancia vizsgálat fő módszere: a fiktív tényállásban a jogkövető magatartást jelenítjük meg. csak egy elem cserélhető ki: a normasértő magatartás, amit a jogkövető magatartással váltunk fel (pl. Csúszós, ködös úton 70km/h sebességgel gázolt 50km/h előírt sebesség mellett is bekövetkezett volna e a gázolás ui. körülmények között.) Ha a fiktív tényállásban az eredmény elmarad, akkor a normasértés releváns, a konkrét normasértés az elkövető által okozott eredménybe beszámítható. (Kétféle nézet: Bűnös, ha 1. az eredmény bekövetkezik / 2. eredmény bekövetkezésének a kockázata nagy RIZIKÓFOKOZÁSI ELMÉLET.) Rizikó-fokozási elmélet a mulasztási cselekményeknél alkalmazhatatlan.» Egyedi eset konkrét körülményeit kell vizsgálni. Elsőbbségadási kötelezettséget megszegő általában akkor is felelősséggel tartozik e szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte, de a baleset a sebesség betartása mellett is bekövetkezett volna, akkor az elsőbbségi szabályokat megszegő elkövető bűnös. (Az elsőbbségre jogosult min. haladja meg az előírt sebességet, az rendszerint nem áll okozati összefüggésben a balesettel, de közrehathat.) Kizárja ezt, az elsőbbségre jogosult szabályszegése / vagy megtévesztése. pl. olyan erejű sebességgel ért a kereszteződésbe, amivel megtévesztette az elsőbbségadásra kötelezettet a járműve távolságáról, mint az elsőbbségadási kötelezettség szempontjából jelentős körülményről ( az elsőbbségadásra kötelezett mentesülhet a felelősség alól) Az elsőbbségadásra jogosult autóvezető és az elsőbbséget nem megadó gyalogos viszonylatában is a járművezető felelős a gyalogos elgázolásáért, ha a jármű a megengedett legnagyobb sebességgel haladva nem gázolta volna el. 5. tettes: aki a közúti közlekedés szabályinak hatálya alatt áll (DE a közúti forgalomnak át nem adott, de útburkolati jelekkel ellátott pályatestre is vonatkoznak a szabályok) 6. gondatlan bűncselekmény A közlekedési szabályok megszegése lehet szándékos /gondatlan A baleset bekövetkezését fogalmilag mindig megelőzi annak közvetlen veszélye CSAK gondatlanság lehet.» ez határolja el a közúti veszélyeztetéstől! A sérülésre, halálra is csak gondatlanság terjedhet ki. 7. minősített esetek ua. Btk a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállásától igényel elhatárolást 9. szabálysértési alakzata is van: könnyű testi sértés illetve közvetlen veszély okozása * * * 91

92 17. tétel Vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése és a közúti veszélyeztetés 1. jogi tárgy: vasúti, légi, vízi közlekedésműködésének biztonságát, és az érintett személyek életét, testi épségét védi. alapeset a szándékos, a privilegizált eset pedig a gondatlan elkövetést bünteti Fokozott veszélylehetőségekre tekintettel a büntetőjogi védelem szélesebb körű, mint a közúti közlekedésben (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhetőazzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. 2. passzív alanya: egy vagy több ember, (az elkövető más vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti, sérti) 3. 92

93 elkövetési magatartás: az előírt közlekedési szabályok megszegése (KRESZ, szakma szabályai) A szakmai gyakorlatot is a közlekedési ágazatra vonatkozókötelező szabálynak kell tekinteni. HA nem a közlekedési szabályok, hanem a foglalkozási szabály megszegésével veszélyeztetik mások életét /testi épségét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Btk. 165 Gyalogosokra és utasokra vonatkozó szabályok e alkalmazásában nem tekinthető közlekedési szabálynak. Btk. 240 (2) A alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. 4. eredmény: más vagy mások életének / testi épségének a veszélyeztetése A veszély rendszerint nagyobb számú személyt érint és a már bekövetkezett veszély elhárításának a lehetősége is kisebb.» nem szükséges a közvetlen veszélyhelyzet, elegendő az absztrakt veszély: az élet és testi épség távolabbi veszélyeztetése önmagában az anyagi kárban jelentkező baleset távoli lehetősége nem alapozza meg a 233 bűncselekmény megállapítását egyetlen személy életének / testi épségének a veszélyeztetése is tényállásszerű DE több szabály megszegése, több személy életének vagy testi épségének a veszélyeztetése nem valóságos alaki halmazat kísérlet elméletileg nem zárható ki, de nem gyakorlati 5. elkövető tettesként kizárólag olyan személy, aki a vasúti, légi, vízi közlekedés szabályainak hatálya alatt áll, akit e szabályok megtartásának kötelezettsége terhel nem csupán a jármű vezetője,» utasításos rendszerben működnek, így elkövető lehet a forgalomirányító, vonatkísérő, váltókezelő társtettesség, részesség is lehet 93

94 (Járművezetéstől eltiltás kizárólag az engedélyhez kötött járművek vezetőivel szemben alkalmazható. ahol nem, foglalkozástól való eltiltás lehet!)» Ha a vasúti baleset hatókörében nem volt absztrakt veszélynek kitett személy, de a baleset következtében a forgalom megzavarása következett be: közérdekű üzem működése gondatlan megzavarásának a vétsége. Közúti veszélyeztetés 1. jogi tárgy a közúti közlekedés rendje és biztonsága, valamint az élet és testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek 234. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 2. passzív alanya: egy vagy több ember, akinek életét/testi épségét az elkövető szándékosan és közvetlenül veszélyezteti vagy sérti önveszélyeztetést a törvény nem bünteti közúti veszélyeztetés kerettényállás: az elkövetési magatartásként meghatározott közlekedési szabályokat elsősorban a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet (KRESZ), közúti járművek forgalomba helyezésének és a forgalomba tartásának a műszaki feltételeiről, közúti igazgatással kapcsolatos jogszabályok 3. elkövetési magatartás: közúti közlekedés szabályainak szándékos megszegése tényállás meghatározza az elkövetés helyét: közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton 94

95 DE: 240. (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált. 4. eredmény: közvetlen veszély» személyre és helyzetre konkretizált reális veszély A közúti veszélyeztetés tényállásában a veszély határozott és külsőleg is felismerhető formában, meghatározott személyhez vagy személyekhez kapcsolódva jelenik meg. okozati összefüggés kell 5. alanya tettesként kizárólag az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt áll NEM feltétele a bűncselekmény megállapításának, a jogosítvány megléte elegendő, ha a közlekedésben ténylegesen részt vesz. 6. szándékos veszélyeztetési bűncselekmény (egyenes és eshetőleges szándék is) ami a közvetlen veszélyeztetésre terjed ki, ami a konkrét személyeknek sérülést vagy halált okozhat, de erre már nem terjed ki a szándék, ezeket a következményeket nem kívánja és nem nyugszik bele, valójában könnyelműen bízik azok elmaradásában.» A veszélyre korlátozódik a szándékosság, de a sérülés (halál) okozására tudatos gondatlansága terjed ki. LIMITÁLT VESZÉLYEZTETÉSI SZÁNDÉK o lóval közlekedve is el lehet követni ítélkezési gyakorlat o rendőr gépkocsi elé állva fény és karjelzéssel leállít, de a gépjárművet a rendőr felé kormányozva kitérésre kényszerít» közúti veszélyeztetés + hivatalos személy elleni erőszak Nincs gondatlan alakzata: gondatlanságból közvetlen veszély nem bűncselekmény; DE ha ebből legalább súlyos testi sérülés vagy súlyosabb sérülés következik be, akkor közúti baleset 7. Minősített esetek: ugyanaz mint a halmazat lehetséges pl.: szándékosan halálra gázol a buszra várakozók közül egy valakit, a többit veszélyezteti» egyenes szándékkal elkövetett emberölés + közúti veszélyeztetés bűntette 95

96 DE jogos védelem lehet, ha a jármű vezetője az őt ért támadást a járművének továbbhaladásával hárítja el, miközben a támadó életét testi épségét veszélyeztetheti, sérülést okoz. * * * 18. tétel Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban, járművezetés tiltott átengedése 1. jogi tágy kettős: a közlekedés biztonságához és az élet, testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek A szeszes ital fogyasztása tudatzavart idéz elő. Aki az önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el a bűncselekményt, akkor az a 18 rendelkezésére figyelemmel (18. A 17. nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.) a 17 keretei között (17. (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.) nem értékelhető. KRESZ általános feltételei között: járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. 2. elkövetési magatartás: ittas állapotban vezetés Alap eset: Btk (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.» bármilyen vasúti vagy légi jármű ÚJ BTK!!! 96

97 »gépi meghajtású úszólétesítmény vagy jármű (Gépi meghajtású az a jármű, amit beépített erőgép hajt.) Úszó munkagép: vízi munka végzésére alkalmas úszó létesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, vagy személyszállítást. Vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, ill. más úszó létesítmény továbbítására szolgáló úszólétesítmény. Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület egységes egész. (KRESZ) ittas állapot az értelmező rendelkezés szerint: Btk. 240 (3) A 236. és a 238. alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkoholkoncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Elég azt bizonyítani, hogy az adott időpontban a szervezetben volt olyan mértékű alkohol, ami a tényállásban előírt alkoholkoncentrációt előidézheti. Minősített esetekben a nem közúton és a közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető : Btk (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált. A nem gép meghajtású úszó létesítmény vagy jármű illetve a közúton nem gép meghajtású jármű ittas (bódultállapotban való) vezetése is alkalmas az ittas járművezetés bűntettének megállapítására, ha minősített esetként meghatározott hátrányos következményeket idézi elő. Btk. 236 (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. járművek vezetése: elindítás, mozgásba hozatal + a mozgó jármű irányítása, meghajtó gépezetének működése 3. stádiumok: kísérlet: minden tevékenység, amíg a járműmozgásba nem lendül (pl. beül, beteszi a kulcsot, elforgatja, berregteti a motort, a járó motorkerékpárra még nem ült fel) befejezetté válik: amikor a jármű mozgásba lendül 4. alany tettesként bárki közömbös, hogy rendelkezik e járművezetői engedéllyel 97

98 kapcsolódhat felbujtás és bűnsegély: DE önmagában az ittas vezetővel egütt utazó utas még nem az, nem valósít meg bűncselekményt 5. szándékos bűncselekmény, a büntetőjogi felelősségét a tévedése kizárhatja 6. PRAETERINTENCIONÁLIS BŰNCSELEKMÉNY : alapeset szándékos, de a (2) bekezdés szerinti minősített esetek eredményeinek tekintetében a bűnösség formája kizárólag csak a gondatlanság lehet minősített esetek: okozati összefüggés! o 8 napon belül gyógyuló sérülés az alap esetben o A közlekedési szabály megszegése - alapja az ittas / bódult állapot: általános tilalom! HA viszont a járművezető ittas állapota nem áll okozati összefüggésben a minősített esetekben leírt sérelmekkel, vagy a sértett el nem hárítható közrehatása okozta, akkor csak az alapeset valósul meg.» a járművezetés ittas állapotban minősített esete a terhelt ittassága miatt súlyos következményekkel járó baleset közvetlen oka 7. halmazat ittas állapotban elkövetett járművezetés minősített esete és a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége valódi alaki halmazatban NEM állhat közlekedési szabályszegés munkavédelmi és/vagy foglalkozási szabályszegéssel is párosulhat járművezetés folyamatos magatartás: egyazon ittas állapotában megszakításokkal vezet pl. rendőri intézkedés történt, vagy megállt inni egy rendbeli bűncselekmény, kizárt a folytatólagosság többrendbeliséget csak a teljes kijózanodás után ismételt szeszesital fogyasztást követően kialakult alkoholos befolyásoltság állapotában történő járművezetés eredményezhet. Ittas járművezető az általa okozott baleset esetén segítségnyújtásra köteles - a tőle elvárható mértékben. Ha elmulasztja, akkor a Btk. 166 (3) 1 fordulata (166. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) alapján tartozik büntetőjogi felelősséggel. ittas vezetés és annak keretében megvalósított közúti veszélyeztetés halmazatban megállapítható szabálysértési vétséget az ittas vezetés alapesete elnyelheti súlyosító körülményként figyelembe vehetők, DE ha a szabálysértési hatóság, már szabálysértési szankcióval vagy 98

99 8. közigazgatási bírsággal sújtotta, akkor ennek a szabálysértésnek a súlyosító körülményként való figyelembe vétele már kétszeres értékelés tilalmába ütközik! szabálysértési alakzata DE a közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű / vagy nem gép meghajtású jármű vezetésével ittas vagy bódult állapotban közlekedésnek NINCS szabálysértési alakzata! 1. jogi tárgy Járművezetés bódult állapotban kettős: közlekedés biztonsága és a élet és testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek KRESZ: általános feltételek között kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és a szervezetében nincs a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol 237. (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. A tényállási elemként szereplő befolyás orvos szakértői vizsgálattal értékelhető. Bűnhalmazat: egyidejűleg ittas és bódult állapotban való vezetés (védett jogi tárgyak azonossága miatt) NEM lehet valódi alaki bűnhalmazat. 99

100 1. Járművezetés tiltott átengedése jogi tárgy: védett jogi tárgy kettős: közlekedés biztonsága + élet és testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek A jármű vezetését átengedő személy a közlekedés biztonságának az absztrakt veszélyeztetését nem közvetlenül, hanem csak közvetve, a járművet ténylegesen vezető személy által valósítja meg (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 2. elkövetési magatartás: a jármű vezetésének átengedése» önmagában a jármű vezetésének átengedése nem tilos, de csak olyan személynek, aki nincs szeszesital hatása alatt, vagy bódult állapotban, vagy egyéb okból a vezetésre nem alkalmatlan ittas állapot: 240 értelmező rendelkezése bódult állapot: orvos szakértői kérdés egyéb okból alkalmatlan állapot: az elkövetés konkrét viszonyai között alkalmatlan, ill. képtelen a jármű biztonságos vezetésére hatósági engedély megléte, vagy hiánya nem jelenti azt, hogy valaki a járművezetésre alkalmatlan (engedély nélküli vezetés szabálysértését követi el! ) 3. tettesként: bárki elkövetheti átengedett járművek: Btk. 236 és Btk. 238 DE nem tartalmaz a Btk (3) bekezdés szerinti rendelkezést, melyben a nem gépi meghajtású úszó létesítmény vagy közúton közforgalom előtt nem elzárt magánúton a nem gépi meghajtású jármű vezetésének az ittas vagy bódult személynek való átengedése büntethető lenne. 100

101 közvetett tettes a parancsnok, ha a parancsának a címzettje ittas, bódult, vagy egyéb vezetésre alkalmatlan állapotban van 4. alapeset szándékos vétség: az elkövető tisztában van azzal, hogy az a személy, aki a vezetést átveszi ittas, vagy bódult állapotban, vagy más miatt vezetésre alkalmatlan állapotban van szándékosság lehet egyenes és eshetőleges egyaránt DE kizárhatja az elkövető büntetőjogi felelősségét, ha ténybeli tévedésben volt abban, hogy a vezetést átvevő vezetésre képtelen állapotban van 5. minősített esetek: (1) bekezdésben írt magatartás és a (2) bekezdés szerinti esemény között okozati összefüggés van, HA nincs(pl. műszaki hiba okozta a balesetet), akkor csak az alapesetért vonható felelősségre. Vizsgálandó, hogy a minősített esetekben az eredmények kinek a személyében következnek be. Megsérülhet 6. o átengedő: aki az átengedés tényével saját testi épségét, életét közvetlen veszélynek teszi ki az önveszélyeztetés nem esik büntetőjogi értékelés alá: az átengedő és az átvevő is az alaptényállás keretei között tartozik büntetőjogi felelősséggel o átvevő/ jármű vezetője: szenved maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy meghal 238 (2) bekezdés szerint marasztalható az átengedő, a vezető pedig ittas vezetésért a 236 szerint o ha kívülálló harmadik személy sérül: a vezető baleset okozásáért 235, vagy ittas / bódult állapotban járművezetésért szerint, míg az átengedő 238 alap vagy minősített esetéért a minősített eredményért csak gondatlanság terheli az elkövetőt» vegyes bűnösségű un. praeterintencionális bűncselekmény annyi rendbeli, ahány ember részére a tiltott átengedés megtörtént bűnhalmazat: ha előtte maga is ittas állapotban vezetett, akkor az ittas vezetés és a tiltott átengedés bűnhalmazata valósul meg»! Itt is helye lehet a járművezetéstől eltiltás (Btk ) büntetés kiszabásának. 101

102 KRESZ: járművezetést az üzembentartó, vagy a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a járművezetés személyi feltételeinek nem felel meg 55. (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. (2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. 56. (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama az elkövető vezetői engedélyét a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. (3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. (4) A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani. (5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált. * * * 102

103 Btk. XIX. fejezet: A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények 21. tétel Erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak I. Jogtörténet ERŐSZAKOS KÖZÖSÜLÉS» SZEXUÁLIS ERŐSZAK új Btk. Csemegi kódex (1878. évi V. tv.): erőszakos nemi közösülés sértettje csak nő lehet; büntetendő volt az erőszakos, fenyegető, akaratnyilvánításra képtelen állapotban történő elkövetés (házasságon kívüli csak!); akaratnyilvánításra képtelen a 12 éven aluli gyermek; szemérem elleni erőszak alanya csak nő lehetett; tilos volt a fajtalanság és a természet elleni fajtalanság (férfiak egymás között), a bestialitás (nők egymás között) évi V. tv: természet elleni fajtalanság férfiak/ illetve nők egymás között, kor szerint differenciált; minősített, ha másokat megbotránkoztatott évi IV. tv.: a homoszexuális cselekményeket kor szerint kettéválasztotta Európai Parlament határozata: szüntessék meg a felnőttek között beleegyezésen alapuló homoszexuális kapcsolatok büntethetőségét, azonos legyen a beleegyezési korhatár évi LXXIII tv.: kikerült a házassági életközösségen kívül kitétel, tehát a házasságban is büntette az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot és nem csak nő lehetett a passzív alany AB: 2002/37. határozat: természet elleni fajtalanság és a természet elleni erőszakos fajtalanság sértik az Alkotmány 70/A (1) bekezdését megsemmisítették Nemi erkölcs elleni bűncselekmények közös jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalomban elfogadott rendje, az emberi szabadságjogok részét képező nemi szabadság. 103

104 Alaptörvény II. cikk: Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. IV. cikk (1): Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Közös jogi tárgy védelme három irányból: o sértik a nemi szabadságot o veszélyeztetik a gyermekek egészséges nemi fejlődését o sértik a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendjét. Mindenkinek joga van a szabadsághoz, személyi biztonsághoz, cselekvési szabadsághoz, nem önrendelkezéséhez. Jog van az emberi méltósághoz, az emberhez méltó nemi/ szexuális élethez. II. Nemzetközi kitekintés német és osztrák lényegében ua. III. A tételes jog elemzése 197. (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. (2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el. (4) Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a) aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. (5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 104

105 1. jogi tárgy: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: életkortól, nemtől függetlenül bárki lehet 3. elkövetési magatartás két fordulata - szexuális kényszerítés közös eleme a - szexuális cselekményre való felhasználás szexuális cselekmény Szexuális cselekmény: Btk. 459 (1) 27.: szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul; Közösülés: 1. élettani: a hímvessző a részben /egészben a vaginába jut és ejakuláció van 2. büntetőjogi: befejezett a szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörtént RÉGI ez fajtalanságba vonható és e szerint büntethető Első fordulat: szexuális kényszerítés két egymásba kapcsolódó tevékenységgel: - szexuális cselekmény (közösülés), mint cél és - az ehhez szükséges kényszerítés, mint eszköz Kényszerítés: a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmas tevékenység, amelynek eredményeként a sértett képtelen a valódi akaratának megfelelő cselekményre, magatartásra.» egyetlen magatartással is megvalósulhat 4. elkövetési mód A. első fordulat: szexuális kényszerítés 1. erőszakkal személyre közvetlenül ható fizikai erő, amely az ellenállását megtöri ( az ellenállás komolysága és az erőszak mértéke esetenként vizsgálandó, de a sértett kihívó magatartása még nem jelenti azt, hogy az ellenállása nem komoly) 2. élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel Btk. 459 (1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; tv-i tényállás kettős korlátot állít: - meghatározza azokat az értékeket, amik ellen a fenyegetésnek irányulnia kell megtörje a - fenyegetés közvetlen legyen sértett akaratát élet vagy testi épség ellen 105

106 általában jelenlevő bárki DE: ha nincs jelen, akkor kellő alappal feltételezhető legyen, hogy a kilátásba helyezett hátrány előbb bekövetkezik, mint a sértett szabadulása! pszichikai hatás a sértett oldalán nem kell, hogy a fenyegető is komolynak tartsa B. második fordulat: szexuális cselekményre való felhasználás védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználásával 1. védekezésre képtelen - nem képes fizikai ellenállás kifejtésére Btk védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; 2. akaratnyilvánításra képtelen pszichésen képtelen védekezni a. átmenetileg pl. ájulás, ital vagy bódító szerek hatására b. állandó jelleggel pl. kóros elmeállapot - korlátozottan beszámítható: rendelkezik akaratnyilvánítási képességgel beleegyezése esetén nincs bűncselekmény - a beszámítási képesség teljes hiánya a nemi élet szexuális cselekmények tekintetében is akaratnyilvánításra képtelen ha igen, akkor bűncselekmény, ha nem akkor, nem bűncselekmény elmeorvos szakértő vizsgálata! (azt is, hogy nem volt e tévedésben) 5.(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. korábbi Btk. (1978. évi V. tv.) azt a megdönthetetlen vélelmet állította fel, hogy a 12. életévet be nem töltött személy, védekezésre képtelennek tekintendő nem kell vizsgálni, hogy valóban az e 6.eredmény bűncselekmény a szexuális cselekmény végzésével befejezett a kényszerítés megkezdésével kísérlet sui generis: (5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 7.alanya : bárki lehet nemre és közösülési képességre való tekintet nélkül társtettesség: ha a kényszerítő magatartás és a szexuális cselekményt megvalósító személy eltér DE ha a szexuális cselekményt legalább két személy egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják meg, akkor önálló tettesek! + minősítő körülmény Btk. 197 (3)c. 8. csak szándékosan követhető el egyenes szándék 106

107 9. három minősített esete van tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére - függőségi viszony (egyéb: pl. munkajogi jv.) az elkövetés időpontjában kell fennállnia a jogviszonynak, illetve az életkornak! ha az elkövető a sértett egyenes ági rokona, akkor minősített eset és a vérfertőzéssel csak látszólagos a halmazat DE ha az elkövetéskor nem állt az elkövető felügyelete, nevelése alatt, akkor az alapeset vagy a 3 bekezdés a minősített esetével valódi halmazatban áll 10. azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el (összefoglalt bűncselekmény), az alábbi három feltétel egyidejű fennállása szükséges: o a sértettel többen végezzenek szexuális cselekményt (legalább kettő, akik közül legalább egy elkövető büntethető) o a sértett azonossága (mindegyik elkövető ugyanazzal a sértettel) o egymás cselekményéről kölcsönösen tudva (ha csak az egyik tud a másik cselekményéről, akkor nem), azonos alkalommal (folytatólagosság, egymás után, még ez előző hatása alatt is lehet)» önálló tettesek Mind addig, amíg a két személy szexuális cselekménye nem történik meg, addig csak kísérlet. Kísérlet: legalább egy megkezdte a cselekményt, a másiknál elég, ha csak szándékegységben ő is akarta. (4.) bekezdés: 5-15 év szabadság vesztés 12. életévet be nem töltött : - függőségi viszonyban 18. életévet be nem töltött : - függőségi viszonyban rendbeliség: sértettek számához viszonyít - azonos alkalommal egymás cselekményéről tudva - azonos alkalommal egymás cselekményéről tudva - ugyan annak a sértettnek ugyanaz az elkövető több szexuális cselekménye természetes egység, DE ha különböző időben egységes akarat elhatározással folytatólagosság! csak azt, akit a magánindítvány tartalmaz életév előtt szexuális erőszak +12 életév után szexuális visszaélés halmazat - + személyi szabadság korlátozása ha időben és térben elkülönül, akkor valódi anyagi halmazat - a könnyű testi sértés mindig beleolvad a szexuális erőszakba, a súlyos testi sértés halmazatban áll 107

108 - szándékos emberölés esetén aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés, DE ha a halálos eredményben csak gondatlanság terheli akkor szexuális erőszakkal halált okozó testi sértés halmazata. I. Jogtörténet SZEMÉREM ELLENI ERŐSZAK» SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS új Btk! korábbi Btk. szerint ez inkább a fajtalanságot büntette, míg az erőszakos közösülés a közösülést II. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: az ember nemi életének szabadságához fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: természetes élő személy nem feltétele a teljes cselekvőképesség a 12. életévet betöltött is és a korlátozott beszámíási képességgel rendelkező is alanya 3. elkövetési magatartás 1. - szexuális cselekményre kényszerítés a sértett aktív - szexuális cselekmény eltűrésére kényszerítés a sértett passzívan tűr 2. kényszerítés: a passzív alany ellenállásának leküzdésére alkalmas tevékenység cél- eszköz viszonylat! Btk. 459 (1) 27. szexuális cselekmény: 4. a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul (=fajtalankodás); 108

109 elkövetési mód erőszakkal személy / dolog ellen Akkor tényállásszerű, ha személy ellen: fizikai ráhatás, mely az akaratot elhajlító (vis compulsiva), vagy az akaratot bénító (vis absoluta) szexuális kényszerítés csak akaratot hajlító lehet fenyegetés : Btk. 459 (1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; súlyos hátrány: 1. bűncselekmény 2. jogszerű magatartások kilátásba helyezése, ha ezt jogellenes kikényszerítésre akarják használni (pl. a múltkori lopást elmondja, ha nem fekszik le vele) vagyoni egzisztenciális, családi kapcsolatok érinti alanyi oldal: a megfenyegetettben komoly félelmet kelt ennek elkerülésére törekszik szabad akaratával ellentétesen cselekszik 196. (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. 5. materiális bűncselekmény eredmény az akarattal ellentétes szexuális cselekmény, vagy annak eltűrése 6. kísérleti szakba a fenyegetés / erőszak alkalmazásával kerül 7. alanya tettesként bárki társtettesség is lehet: legalább két személy egymás tevékenységéről kölcsönösen tudva, szándékegységben, közösen valósítják meg 109

110 felbujtás, bűnsegély is lehet 8. egyenes szándékkal 9. minősített esetek 18. életévét be nem töltött ( életév) függőségi viszony további minősítő körülmény, ha 14. életévét nem töltötte be ( életév), ha a 12. életévet sem töltötte be, akkor az a régi Btk. szerint erőszakos közösülés illetve az új Btk. szerint szexuális erőszak * * * 22. tétel Megrontás, vérfertőzés I. Jogtörténet MEGRONTÁS» SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉS Új Btk. Csemegi kódex: megfertőzés 14. életévet be nem töltött lánnyal, DE ha házasságot kötött, akkor mentesült évi V. tv.: 14. életévet be nem töltött személlyel történő közösülést, természet elleni, vagy egyéb fajtalanságot büntette. De a rábírást is bünteti. II. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: védett jogi tárgy a gyermekek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése 2. passzív alany (1) és (2) bekezdésben a 14. életévet be nem töltött személy közötti életkor illetve a (4) bekezdésben a 14. életévét betöltött, de a 18.-at nem közötti életkor 198. (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 110

111 (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvényi tényállása alsó korhatárt nem tartalmaz. DE 12 alatti életkorra a Btk (2) érvényes: (2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. 3. elkövetői magatartás 4. - szexuális cselekmény végzése sértett beleegyezésével (erőszak / fenyegetés nélkül) - szexuális cselekményt mással való végzésére rábírás eredményes, ha szexuális cselekményt végez, vagy megkísérel - törekszik rábírni: előkészületi magatartás a tv. sui generis tettesi tevékenységként külön értékel felbujtás szerű elkövetői magatartás, eredménytelen. eredmény (1) bekezdés I fordulat: szexuális cselekmény végzése materiális (1) bekezdés II fordulat: eredményes a rábírásban, hogy másokkal szexuális cselekményt végezzen (2) bekezdés: a rábírni törekvés nem tartalmaz eredményt, befejezett. 5. bűncselekmények alanya: bárki lehet mindegyik alanynak önálló felelőssége van csak önálló tettesi minőség lehet: mindegyik tettes önállóan, a saját érdekében fejti ki a tevékenységet a rábíró a II fordulat szerint, a szexuális cselekményt végző pedig az I fordulat szerint önálló tettes 111

112 6. szándékosan: a rábírás illetve a rábírni törekvés esetén célzatosan is az életkor a törvényi tényállás része: annak vizsgálata, hogy az elkövető nem volt e tévedésben szükséges 12. év alatti sértettet idősebbnek látja szexuális visszaélés 14. év alatti sértettet idősebbnek látja - ténybeli tévedés szabályai 7. minősített eset függőségi viszony, egyéb hatalmi befolyási viszony (4) bekezdés privilegizált eset: + a passzív alany életév! a szexuális visszaélés minősített esete vérfertőzéssel nem állhat halmazatban Vérfertőzés I. Jogtörténet Csemegi kódex: a felmenő lemenő rokonok között a szexuális cselekményt bünteti büntethetőséget kizáró ok: lemenő ágbeli rokon az elkövetéskor a 18. életévet nem töltötte be évi V. tv: egyenes ági rokonok, testvérek között évi IV. tv: egyenes ági rokonnal közösülés és fajtalankodás és testvérrel történő közösülés büntethetőséget kizáró ok 18. életévét nem töltötte be II. Nemzetközi kitekintés német: tükörképe a magyarnak: az egyenes ági rokonok között szigorúbban büntet, mint a testvérek között, a büntethetőséget kizáró korhatár 18. év osztrák: büntethetőséget kizáró korhatár 19. év III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: nemi kapcsolatok társadalomban kialakult rendje, rokoni kapcsolatok tisztasága 2. elkövetési magatartás (1) bekezdésben egyenes ági rokonok között szexuális tevékenység (2) bekezdésben a testvérek között csak a közösülés 199. (1) Aki egyenes ági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 112

113 (2) Aki testvérével közösül, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be. 3. bűncselekmény alanya: minimum két személy kell mindegyik önálló tettes A legközelebbi vérrokonok közötti nemi kapcsolatot bünteti egyenes ági rokonok között: Csjt. 34 : egyenes ági rokoni kapcsolat a leszármazással jön létre, mert egyenes ági rokonság azok között a természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik.! A büntetőjogi szempontból nincs jelentősége, hogy házasságon belüli, vagy kívüli kapcsolat keletkezteti a rokoni viszonyt. Testvér: közös felmenők. alanyiság alapja a vérségi kapcsolat (és nem jogi) A vérfertőzés alapját képező rokoni kapcsolatot az örökbefogadás nem alapozza meg! 4. szándékosan követhető el 5. Az egyenes ági rokonok közötti szexuális cselekmény végzésénél nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. A testvérek között az életkornak nincs a büntethetőséget kizáró oki hatása. 6. azonos személyek között azonos alkalommal többször természetes egység 23. tétel Prostitúciós bűncselekmények I. Jogtörténet Csemegi kódex: nem tartalmaz, csak csábítást * * * 1. Kerítés évi V. tv: házasságon kívül közösülésre, természet elleni, vagy egyéb fajtalanságra megszerez. Minősített: üzletszerűség, visszaeső, függőségi viszony, csalárdság, akaratot megtörő kényszer évi IV. tv: kihagyta a házasságon kívül tényállási elemet, és az üzletszerűséghez kötötten a kerítésben megállapodást is büntette II. Nemzetközi kitekintés német: nincs 113

114 osztrák: a vagyoni előny megszerzése, mint minősítő körülmény jelenik meg, szemben a magyar szabályozással, ahol az üzletszerűség elhatárolási alap más cselekményektől III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje 200. (1) Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Kerítést követ el, és az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt prostitúcióra felajánl vagy felhív. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott kerítést a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) az elkövető hozzátartozója, nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló sérelmére, vagy a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve, c) megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kerítés a c) pont szerint is minősül. (6) Aki üzletszerű kerítés elkövetésében megállapodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. passzív alany (2) bekezdés, (4) bekezdés a. pont: 18. életévet be nem töltött személy bárki! 12. életévet be nem töltött személy nem lehet sértett 197 2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet. 3. elkövetési magatartás (1) bekezdésben megszerzés: megteremti mások számára a szexuális cselekményre való közvetlen hozzáférhetőségét a kerítő közvetítő szerepe döntő tényezője a nemi kapcsolat létesítésének (nem jelent megszerzést, ha a felek között a szexuális cselekményre vonatkozó szándék már korábban kialakult) más részére (ha maga részére, akkor nem bcs.) befejezett: o bírói gyakorlat: ha a partnerek találkoztak nem szükséges a nemi aktus! 114

115 4. o TK: a szexuális cselekmény megvalósítása is kell, mert e célból történt a szerzés amíg ez nincs, addig csak kísérlet (2) bekezdésben prostitúcióra felajánl, vagy felhív (6) bekezdés: bünteti az előkészületet úgy, hogy az előkészületi cselekmények közül kiemeli a megállapodás (sui generis bcs.) ennek alapján egy cselekmény kísérleti szakaszba jut, akkor (3) bekezdés szerinti (üzletszerű) kerítés befejezett alakzata alany bárki; társtettesség, részesség is lehet 5. egyenes szándék, haszonszerzési célzat egyenes szándék (szívességi- nem bcs.) 6. minősített esetek o (3) bekezdés: üzletszerű több bűncselekményt rendszeres haszonszerzés mellett elhatározta minősítő körülmény megállapításához elegendő, hogy az elhatározott bűncselekménykből csak egyet elkövessen (az üzletszerűség szempontjából hasonló: szexuális visszaélés, gyermek prostitúció kihasználása, a prostitúció elősegítése, kitartottság, kerítés) o (4) bekezdés: - életkor - függőségi viszony - elkövetési módok: megtévesztéssel (passzív alanynak a tényekről nincs tudomása = tévedésbe ejtik, tévedésben tartják az elkövető valódi szándékát nem ismeri), erőszakkal, fenyegetéssel o (5) bekezdés a fentiek kombinációja: az életkor / függőségi viszony + elkövetési módok 7. halmazat és egység o a rendbeliséget a megszerzett passzív alanyok száma határozza meg o valódi a halmazat a kitartottság és a kerítés között o ha az erőszak, az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetésre azért került sor, hogy a passzív alany mások számára szexuálisan hozzá férhetővé váljon kerítés 115

116 o ha az erőszakra vagy fenyegetésre azért van szükség, hogy a szexuális cselekményt véghezvigyék szexuális erőszak társtettese 2. Prostitúció elősegítése I. Jogtörténet Csemegi kódex a kerítésen más prostitúciós bűncselekményt nem büntetett évi 17.tvr. büntetendő az üzletszerű kéjelgés és elősegítése évi 34 tvr. New York 1950: Nemzetközi Egyezmény a prostitúcióról és emberkereskedésről: büntetendő a prostitúcióra rábírás, bordélyházak fenntartása, vezetése, anyagi eszközöket adnak tudatosan ennek működtetéséhez évi IV. tv: üzletszerű kéjelgés elősegítése II. Nemzetközi kitekintés német: tiltott a kéjelgés elősegítése, intézmény fenntartása, kéjnők anyagi vagy személyes függésben tartása, lakás, vagy helybiztosítása osztrák: kevésbé kidolgozott III. Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy: nemi kapcsolatok társadalomban elfogadott rendje 2. passzív alany: bárki (1) c és (2) bekezdésekben 18. életévet be nem töltött személy 3. elkövetési magatartások o prostitúcióra rábír: Btk prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése; több időben elkülönülő szexuális cselekményt végez rábírás: eredményes felbujtás (pszichikai hatás) ha eredménytelen, akkor nem büntethető előkészület 27. szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul; 116

117 o rendszeres haszonszerzésre törekvés vagyoni előnyszerzés, akkor is, ha nem realizálódik, DE a rendszeresség feltételezi, hogy nem egy alkalommal végez szexuális cselekményt pénzért o fizikai bűnsegély: épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát lehetőséget megteremtő magatartás épület vagy egyéb hely: bármilyen helység, amely szexuális cselekmény lebonyolítására alkalmas más részére (szolgáltató, szolgáltatást elfogadó, futtató) kell rendelkezésre bocsátani NEM bűncselekmény, ha valaki saját lakásán folytat üzletszerű kéjelgést, vagy fogadja a prostitúciót végző személyt. o (1) c bekezdés: segítségnyújtás: tartalmilag bűnsegédi magatartás o (3) bekezdés tart fenn, vezet, vagy működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, - bordélyház: vállalkozás, amelyben a vállalkozó üzletszerű kéjelgést folytató személyek anyagi ellenszolgáltatásért bárki szexuális vágyait kielégítik a fenntartást vállalkozó végzi (személyzet, tárgyi feltételek, bevétel/kiadás rendezése) technikai irányítás = vezetés - anyagi eszközök szolgáltatása: fizikai bűnsegély fenntartáshoz kaocsolódik 201. (1) Aki a) mást prostitúcióra rábír, b) épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bír rá prostitúcióra. (3) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. alany bárki 5. szándékos rábírásnál csak egyenes szándék 6. minősített eset 18. életévet be nem töltött személyt bír rá 7. egység halmazat 201 (1)b természetes egység, halmazat a bordélyházak számától függ 201 (1)a.b.c.,(2)annyi rendbeli, ahány személyt a prostitúcióra rábír, segítséget ad 3. Kitartottság Nemzetközi kitekintés német: elkövetési magatartás: tiltott kéjelgés folytató személy kizsákmányolása, a tevékenység abbahagyásának megakadályozása(házastársnál is bünteti!) osztrák: üzletszerű kéjelgés abbahagyásától való visszatartás is minősített 202. Aki prostitúciót folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 117

118 1. jogi tárgy: a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendje 2. elkövetési magatartás: kitartás - anyagi juttatás fedezete prostitúció kitartatás (anyagi juttatás elfogadása, ami az elkövető megélhetési forrása) 1. teljes: kizárólag, vagy túlnyomórészt a kitartó juttatásaiból él 2. részbeni: bár van saját jövedelme, de a kitartótól kapott juttatás nem jelentéktelen, az életszínvonalát jelentősen emelő Megállapítható a kitartás akkor is, ha a törvényes, legális jövedelemből is juttat, a prostitúcióból szerzett jövedelmen túl. Nem követheti el az a személy, akinek a tartására törvény kötelezi, vagy más jogcímen köteles. (pl. idős hozzátartozó, gyermek) 3. alany: bárki (kivéve aki a törvény, vagy más jogcím alapján eltartásra jogosult) 4. bűncselekmény: csak szándékosan 5. természetes egység - ha egyszerre több személlyel tartatja ki magát a prostitúció elősegítése nem állapítható meg halmazatban a kitartottság mellett 4. Gyermekprostitúció kihasználása 203. (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki olyan bordélyházat tart fenn, vezet, vagy olyan bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat prostitúciót, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: gyermekprostitúció megakadályozásában megnyilvánuló társadalmi érdek, gyermekek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése 2. passzív alany életévet be nem töltött személy 118

119 3. elkövetési magatartás: Btk prostitúció a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése; (szexuális cselekmény: közösülés + fajtalanság) (1) bekezdés: haszonszerzésre törekvés nem szükséges, hogy a haszon az elkövető oldalán realizálódjon, elegendő az erre irányuló szándék (2) bekezdés: szexuális cselekményért ellenszolgáltatás nyújtása nem csak anyagi, hanem előmenetel, osztályzat (! NEM jelenthet fenyegetést) (3) bekezdés:kitartottság (kitartatás az anyagi juttatás elfogadása, amely részben/egészben a megélhetési forrása) (4) bekezdés: bordélyházat tart fenn, vezet, fizikai bűnsegéd: bordélyház működéséhez szolgáltat anyagi eszközöket, 4. bűncselekmény alanya: bárki 5. szándékosan követhető el haszonszerzésre törekvés esetén egyenes szándékkal 6. rendbeliséget a passzív alanyok száma határozza meg (3) bekezdés: természetes egység 203 (2) esetén a valódi alaki halmazat a passzív alany korától függően passzív alany év: önkéntes szexuális cselekmény gyermek prostitúció kihasználása passzív alany év: önként szexuális cselekmény - szexuális visszaélés + gyermek prostitúció kihasználása passzív alany: 12 év alatti: szexuális cselekmény szexuális erőszak + gyermek prostitúció kihasználása I. Jogtörténet Csemegi kódex: kiállít árul, terjeszt évi LXXIII tv: tiltott pornográf felvétel 5. Gyermekpornográfia évi CXXI tv: kiegészítette az elkövetői magatartásokat: megszerez, tart, kínál, átad, tiltott pornográf felvétellel visszaélés újraszabályozása II. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: 18. életévet be nem töltött személy egészséges irányú nemi fejlődése 119

120 2. passzív alany 18. életévét be nem töltött létező személy; DE (6)bekezdésben: 14. életévét be nem töltött Nem létező, de élethűen ábrázolt pornográf felvétel nem valósítja meg a bűncselekményt. 3. elkövetési tárgy: pornográf felvétel és műsor Btk. 204 (7) E alkalmazásában a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás. A tudományos, ismeretterjesztő, művészeti ábrázolás nem bűncselekmény. 4. elkövetési magatartás megszerzés (birtokbavétel), tartás (hosszabb ideig birtokolja a dolgot) kínál: felhív a vételre, átvételre = eredménytelen előkészületi magatartás; akkor eredményes, ha megtörténik a dolog átadása megszerzés elkövetési magatartás hozzáférhetővé tesz: más által megismerhetővé válik forgalomba hozatal: a képfelvétel több meg nem határozható személyhez eljut ingyen/visszterhesen kereskedés: haszonszerzési szándékkal, rendszeresen nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz:sajtó, média, sokszorosítás, internet szándékos, több személy részére hozzáférés Kiskorú esetén: 204. (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a sorrendben következő cselekmény befejezetté teszi az előtte levőt, míg az utóbbi önállóan nem értékelhető egyetlen képfelvétel elegendő, Kivétel: forgalomba hoz, kereskedik több felvétel kell (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. 120

121 (3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat. Kiskorú esetén: szereplésre felhívás: szerepeltetésre irányuló eredménytelen felbujtás míg ha eredményes a felhívás / vagy a kiskorú kezdeményez: szerepeltet (4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövető biztosítja a műsor létrehozását, irányítását, rendezését. Nincs jelentősége, hogy nagy nyilvánosság, vagy kisebb zártkörű rendezvény előtt. Ha felvétel is készül» (1) bekezdés is. Kiskorú pornográf felvételen való szereplésre (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, Bünteti a pornográf műsor nézőjét, résztvevőjét. b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 5. alanya bárki, kivéve önmaga 6. csak szándékos és vagyoni haszonszerzés céljából = célzatos 7. rendbeliséget a műsorok és képfelvételek száma határozza meg Alap: kiskorú önkéntessége, vizsgálandó az életkor. Erőszakos nemi bűncselekmény, szexuális visszaélés esetén halmazatban állhat a gyermek pornográfia készítésével. * * * 121

122 Btk.: XX. fejezet: A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények 19. tétel Kettős házasság, családi állás megváltoztatása, kiskorú elhelyezésének megváltoztatása I. Jogtörténet Emberi Jogok Európai Egyezménye Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Polgári jogok Politikai Egyeszségokmánya a család a társadalom természetes és alapvető egysége Alaptörvény L cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. I. Jogtörténet erkölcs, valláserkölcs alapján 1. Kettős házasság 122

123 házasság a polgári felfogás szerint jogügylet: testi-lelki, életfogytig tartó, formailag szabadon kötötték, de beleegyezés nélkül érvénytelen Csemegi kódex: aki érvényes házassági kötelékben ismét házasságra lép, az a nem házas aki tudva olyannal köt házasságot Delictum sui generis:bűnös közreműködés, lelkész aki tudja, hogy a megkötni kívánt házasság, kettős házasság és a feleket összeadja évi XCII. tv. és évi XXIX tv: kettős házasság és a kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése címen büntetőjogi védelem II. Nemzetközi kitekintés német: nem tartalmaz minősített eseteket osztrák: megtévesztés, fenyegetés, erőszak III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: monogám házasság intézménye 214. Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő évi IV. tv-hez képest kivette a bejegyzett élettársi kapcsolatot. 2. központi elem: házasság elkövetés ideje: legalább az egyik házasulandó személynek van korábbi fennálló házassága Polgári törvénykönyv: I cím: 4:5 (1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. (2) A kijelentés kölcsönös megtörténte után az anyakönyvvezető a házasság létrejöttét megállapítja és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi. (3) A házasság az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában nem jön létre. A nemlétező házasságot úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. 4:7 (1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak. Házasság megszűnik az egyik társ halálával, vagy a bíróság bontó ítéletével. 123

124 Polgári törvénykönyv: 4:20. [A házasság megszűnésének esetei] (1) A házasság megszűnik a) az egyik házastárs halálával;b) bírósági felbontással. (2) A házasságot a másik házastárs újabb házasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés, a halál tényét megállapító vagy a holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be. jóhiszemű házasulók esetén nem büntethető, a rossz hiszemben kötött házassággal igen (3) A házasság megszűnése időpontjának az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén azt a napot kell tekinteni, amelyet a halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bírósági határozat a halál napjaként feltüntet. A házasság az (1) bekezdés b) pontja esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Fennálló házasság az érvénytelen házasság, amíg a bíróság az érvénytelenítési perben hozott ítéletben azt érvénytelennek nem nyilvánítja. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos. DE az érvénytelen házasság is fennálló házasság, e tárgyban hozott polgári bírósági határozat jogerőre emelkedéséig a büntetőeljárás felfüggesztése nem kötelező. DE a házasság nem létezésének megállapítása iránt indított per jogerős befejezéséig a büntető eljárást fel kell függeszteni, mert a házasság fennállásának (mint tényállási elem megítélésének) a kérdésében való döntés mindenkire nézve kötelező.» ügyész felfüggeszti a nyomozást, ha az eljárás folytatásához szükséges előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni egy éves határidőt szabhat Külföldön kötött házasság érvényessége: a házasságkötés idején fennálló közös személyes jog. Ha a személyes jog a házasságkötés idején különböző, akkor csak akkor érvényes, ha az anyagi jogi feltételek mindegyik személyes joga szerint meg van. (pl.: poligámiát elismerő állam polgárával kötött házasság csak akkor érvényes, ha sem a magyar, sem a külföldi poligámiát engedő állambeli polgár nem házas.) Alaki feltételekre a kötés idején és helyén irányadó jog érvényes. 3. stádiumok Egyik fél nyilatkozatával kísérleti szak, a másik fél válaszával (házasság megkötésével) befejezetté válik. Minden megelőző magatartás előkészület. 4. alany minden házasságkötésre jogilag képes személy önálló tettesek a bűncselekményéről tudó, közreműködő személyek bűnsegédek 5. csak szándékosan 6. egység és halmazat 124

125 annyi rendbeli, ahány újabb házasság megkötésére kerül sor közokirat hamisítás szükségszerű eszközcselekmény látszólagos anyagi halmazat, DE materiális közokirat hamisítás valódi anyagi halmazat segítséget nyújtó anyakönyvvezető, mint hivatalos személy Btk. 343 közokirat hamisítástörvényi tényállással valódi anyagi halmazat 2. Családi állás megváltoztatása Új: Családi jogállás megsértése I. Jogtörténet Csemegi kódex: gyermeket más családba csempész kicserél, elsikkaszt, családi állásától megfoszt, ezt az állást megváltoztatja évi tv.+ minősítő körülmények a delictum propriumhoz kötődik: szülő, nevelő, gondozó, a gondtalan elkövetést is bünteti évi IV. tv: 18. életévet be nem töltött személy adás-vétele emberkereskedelem önálló bűncselekmény II. Nemzetközi kitekintés német: eltitkolás, valótlan anyakönyvi adatok a hatóság előtt osztrák: gyermek kicserélése III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy: a családi jogállás rendje a családi állást a családi kötelékbe tartozás határozza meg, alapja a rokonság: elsődleges alap a vérségi származás örökbefogadásra vonatkozó szabályok új jogszerű családi jogállást létrehozó intézmény» családi állás jogi helyzet és nem vérségi származás ANYAKÖNYV igazolja 2. passzív alany: bárki, aki a családi jogállása tekintetében tájékozatlan, nincs valós ismerete, vagy ezek megszerzésére képtelen» pl. gyermek 3. elkövetési magatartás 213. (1) Aki más családi jogállását megváltoztatja vagy megszünteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő évi IV. tv: különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész tényállás kimaradt Megváltoztat: egyik családból kikerül, ehhez a családhoz tartozás megszűnik és átkerül egy másikba (megtévesztés, kicserélés, csempészés) megtéveszt, tévedésbe ejt, ill. tartja a másik család tagjait a gyermek valódi jogállását illetően - mindkét fél megegyezésével, egyoldalúan, - élőt halott gyermekre (halott gyereknek nincs családi jogállása) - egy időben, vagy időbeni eltolódással Megszünteti: családi jogállás nélkül marad.» gyermek kitétel 5. alanya: bárki 125

126 6. szándékosan lehet elkövetni az elkövetőnek a passzív alany valódi családi állásával és a családi állás megváltoztatásának tényével kell tisztában lennie Külön bünteti a gondatlan alakzatot:(3) Ha a családi jogállás megsértését egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 7. minősítő körülmények alapján speciális alakiság (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi jogállás megsértését a) egészségügyi szolgáltató vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény alkalmazottja foglalkozása körében, évi IV. tv : gyógy és nevelőintézet alkalmazottja Egészségügyi szolgáltató: egészségügyi szolgáltatás nyújtására az eü. áll.ig. szerv működési engedélyével jogosult (pl. eü. vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény: gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet, vagy szakmailag önálló szervezeti egysége, működése engedély köteles. b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el. - családjogi szabályok, fakadhat foglalkozásból, munkaviszonyból 8. annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére 9. inkubátorban elhelyezett gyermek esetén büntethetőséget kizáró ok: Btk. 24. Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. 3. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása I. Jogtörténet Csemegi kódex: 14. éven aluli gyermek akarata ellenére szülője, gondnoka, vagy felügyelője hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal történő elvitele, letartóztatása. II. Nemzetközi kitekintés német: bünteti a kiskorú jogtalan elvitelét, gyermekkereskedelmet több minősített eset: életveszélynek teszi ki, súlyos egészségromlást okoz, testi és szellemi fejlődését jelentősen károsítja, haszonszerzés végett követi el 126

127 osztrák: 16 évnél fiatalabb / gyermekkorú kvázi magánindítványként III. Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy végrehajtható hatósági határozatérvényesülésén keresztül a kiskorú érdeke számára legkedvezőbb elhelyezés biztosítása 2. passzív alany: a kiskorú 18. életévét be nem töltött 16. életévet betöltött a házassággal nagykorúsítható, ami a házasság felbontásával sem szűnik meg, kivéve, ha a házasság a cselekvőképesség hiánya, vagy a gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelen. 3. elkövetési magatartás 211. (1) Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. o elvitel: a kiskorút elvonják a jogosított felügyelete alól és más környezetbe helyezik el: két mozzanatból áll: 1. megszünteti a jogosított felügyeleti jogkörét elvitel szándékával birtokba veszi a gyermeket (kísérlet, ha megakadályozzák a továbbiakban) és 2. létrehozza az elkövető felügyeleti helyzetét befejezett. - eredménytelen kikövetelés büntetlen előkészület o elrejtés: leplező elhelyezés o titkolás: leplező mondatok, állapot bűncselekmény 4. jogellenes HA a jogosult (kifejezett, előzetes vagy egyidejű) beleegyezése nélkül DE a tudomásul vétel = utólagos jóváhagyás a büntetés kiszabás körében értékelendő 5. alanya: bárki 6. célzatos, egyenes szándék 7. minősített eset Teljesen új bekezdés az évi IV tv -hez képest: (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetése során az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ha a fenyegetés nem akaratot megtörő, akkor a cselekmény az alapeset keretei között irányulhat a kiskorú vagy más személy ellen is 127

128 8. rendbeliség, halmazat kiskorúak számától függ mi a kiskorú érdeke a hatósági határozat mondja ki, ha akarja az elmenetelt személyis szabadsága nem sérül, ha nem akkor igen» a kiskorú akarata ellenére elvitel, a passzív alanyt mozgásában, helyváltoztatásban, a tartózkodási hely megváltoztatásában korlátozza, akadályozza: 18. életévet be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette * * * 20. tétel Kiskorú veszélyeztetése, tartás elmulasztása Alaptörvény XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Alaptörvény XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. 1. Kiskorú veszélyeztetése RÉGI: Kiskorú veszélyeztetése 195 (1)- (2), (5) ; 195 (3); 195 (4) ÚJ: Kiskorú veszélyeztetése (208 ) + Gyermekmunka (209 ) + Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása (210 ) I. Jogtörténet XIX. sz. utolsó harmadában jelentek meg a törvények: iskolába való járástól visszatartás, mint a szellemi fejlődés veszélyeztetése rendelték büntetni, vagy nehéz munka, kegyetlenkedés miatt, DE bírsággal büntették a felügyelőt, nevelőt, ha kiskorúak felügyeletével kapcsolatos kötelezettségeit elhanyagolta, csavargásukat, koldulásukat elősegítették 128

129 1954. évi 23.sz. tvr.: gyermek (fiatalkorú) életét, egészségét, testi, szellemi fejlődését veszélyeztette, nélkülözésnek tette ki fiatalkorúak bűncselekmény elkövetésében okozója volt évi tv.: kiskorú gondozására, nevelésére, felügyeletére köteles személy szellemi, erkölcsi és testi fejlődését súlyosan veszélyezteti: 3 év II. Nemzetközi kitekintés német: gondozási /nevelési kötelezettség elmulasztásaként osztrák: csak gondatlan alakzat, 16 évnél fiatalabbak erkölcsi veszélyeztetése(durva megszegés is gondatlan, de szándékos alakzatnak megfelelő büntetési tétellel), és a testilelki kínzás szándékos magatartása III. Tételes jog elemzése A. Első bekezdés szerint 1. védett jogi tárgy: kiskorú testi, lelki, szellemi, erkölcsi fejlődése 2. passzív alany: kiskorú: 18. életévét be nem töltött, kivéve, ha 16. életévet meghaladva házasságra lép és ezzel nagykorúsodik. Nem jár a nagykorúság megszerzésével a házasság, ha azt a bíróság érvénytelennek nyilvánítja a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt. (élettársi kapcsolattal nem lehet nagykorúsítani) 3. elkövetési magatartás = súlyos kötelességszegés - nevelés: okítás, tanítás, példamutatás - felügyelet: figyelemmel kísérése, folyamatos vagy szakaszos - gondozás: etetés, itatás, szállás, ruházat, tanulási képzési lehetőségek biztosítása fontos, hogy a kötelezettségszegés súlyos legyen 208. (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. eredmény 129

130 kiskorú testi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetése szoros kapcsolatban áll a súlyos kötelességszegéssel veszélyeztetési delictum: a tényleges károsodás nem tényállási elem - testi fejlődés éheztetés - értelmi fejlődés iskolába járatás, alapfokú ismeretek megszerzése: 8 általános min.» Szabálysértés 247. : tankötelezettség és az óvodai nevelésben való kötelezettség megszegése: a. kellő időben nem íratja be b. súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban való részvételt nem biztosít c. az adott tanévben több a megengedett igazolatlan hiányzás - erkölcsi fejlődés kiskorú előtt trágár beszéd, bűncselekmény, szexuális cselekmények, itta állapot, agresszivitás - érzelmi hangulati élet fejlődése: agresszió, erőszak, italozó életmód a családban» okozati összefüggések 5. alanya: speciális - kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles - szülői felügyeletet gyakorló szülő, gyám élettársa, szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő, ha közös háztartásban, egy lakásban él a kiskorúval! Cselekvő képességet kizáró gondnokság alatti személynek nincs szülői felügyeleti joga. NEM követheti el a kiskorú veszélyeztetését.! Bírói gyakorlat: mindegyik szülőt a felelősség önállóan terheli nincs társtettesség, hanem mindenki önálló tettes. TK: a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják a cselekményükben is közösen hibáznak társtettesek. 7. szándékosan lehet csak elkövetni 8. annyi rendbeli ahány sértett van ugyan annál a kiskorúnál kifejtett tevékenység többször, többféle módon = természetes egység B. Második bekezdés szerint 1. védett jogi tárgy kiskorú erkölcsi fejlődése szűkebb, mint az első bekezdés 2. passzív alany: 18. életévét be nem töltött személy, aki károsan befolyásolhat, de képes felismerni tettének társadalomra való veszélyességét, ártalmasságát, átlátja, hogy a tette bűncselekmény 3. elkövetési magatartás rábírás: fogalmilag eredményes felbujtás rábírni törekvés: eredménytelen felbujtás = előkészület (delictum sui generis) 130

131 bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmódra (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik, b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl életévet betöltött lehet a bűncselekmény alanya, a 14. életévet be nem töltött nem Gyermekkorú: Btk: 16. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. - felajánlás: előkészületi magatartás 4. befejezett a rábírni törekvés, ha eljut a kiskorú tudomására befejezett a rábírás, ha elkezdi a bűncselekményt, vagy a züllött életmódot 5. bűncselekmény alanya: olyan 18. életévet betöltött személy, aki nem köteles a kiskorú nevelésére, gondozására, felügyeletére, mert ha igen, akkor az (1) bekezdés szerint büntetendő 6. szándékos és célzatos 7. halmazat: rábírások és a rábírni törekvések száma szubszidiárius bűncselekmény: o ha a nagykorú által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 5 évig terjedő szab. vesztésnél nem súlyosabb akkor a cselekmény a kiskorú veszélyeztetése o ha a nagykorú által elkövetett bűncselekmény büntetési tétele 5 évnél súlyosabb akkor a megvalósuló konkrét bűncselekmény büntetési tétele Új: az 5 évnél nem súlyosabb bűncselekmény elkövetésénél már nem állapít meg halmazatot züllött életmód természetes egység 18. életévet be nem töltött személyt tiltott kéjelgés szab. sértésre bírják rá prostitúció elősegítése Új: Gyermekmunka 131

132 ! Teljesen új fejezetként tárgyalja a kiskorúak foglalkoztatását. Korábban az évi IV. tv. 195 (3) bekezdésben szabályozta a kiskorú veszélyeztetése körében a kényszermunka tilalmát (2-8 év szab.vesztés). I. Nemzetközi kitekintés német: nem rendelkezik róla osztrák: csak ha a sértettnél tartós következményekkel járó súlyos testi sértés, vagy halált okoz a túlerőltetés II. Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy: a gyermekmunka tilalmához fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: a. 18. életévet be nem töltött személy b. engedéllyel nem rendelkező 18. életévet be nem töltött 3. országbeli állampolgár 209. Aki a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy b) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. elkövetési magatartás életévet be nem töltött személyek foglalkoztatásáról szóló törvény (Mt.) megszegése évi I. tv. a munkatörvénykönyve: 114. (1) A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. (2) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb napi nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. (3) A fiatal munkavállaló számára a) legfeljebb egy heti munkaidő-keretet lehet elrendelni, b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc munkaközi szünetet, illetve c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. 132

133 (4) A fiatal munkavállaló esetében a 105. (2) bekezdése, valamint a 106. (3) bekezdése nem alkalmazható. egyenlőtlen munkaidő beosztás országbeli állampolgárok foglalkoztatása 3. országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. tv. tartózkodási engedélyt az kaphat, akinek a célja foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján - ellenérték fejében, más részére munkát végezzen - önállóan ellenérték fejében tevékenységet folytasson - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, képviseleti/felügyeleti szerv tagjaként tevékenységet végezzen tehát aki szezonális munkavállalási vízummal humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel keresőtevékenység / családegyesítés / tanulmányok folytatása céljából rendelkezik tartózkodási engedéllyel EU kékkártyával rendelkezik 4. bűncselekmény alanya: bármely munkáltató 5. csak szándékosan lehet elkövetni 6. a. pontban törvényi egység b. pontban a foglalkoztatottak számától függően halmazat Új: Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása 210. (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi. 1. védett jogi tárgy kiskorúval való kapcsolattartáshoz a kiskorú egészséges fejlődéséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: kettős egyrészt a kiskorú másrészt a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy 3. elkövetési magatartás a kapcsolat kialakulását vagy tartását önhibából akadályozó magatartás önhibából ismételten nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tesz eleget a gyermek fejlődését veszélyezteti gyámhatóság végrehajtást rendelhet el ha ennek sem tesz eleget, akkor bírsággal sújtható : évi CXL tv. Ket.: ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek 133

134 felróható, akkor - a kötelezett vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyainak vizsgálata nélkül - bírsággal sújtható elkövetés ideje: a kikényszerítés érdekében kiszabott bírság kiszabását követő időpont 4. bűncselekmény alanya: akihez a hatósági határozat alapján jogszerűen helyezték a kiskorút 5. csak szándékosan lehet elkövetni, alapja az önhiba: felróhatóság 6. büntethetőséget megszüntető ok: a kapcsolattartást az I fokú ítélet meghozataláig biztosítja 7. rendbeliség: kiskorúak száma szerint I. Jogtörténet 2. Tartás elmulasztása Új: tartási kötelezettség elmulasztása Család szélesebb körű büntetőjogi védelme XX. századtól a családi kapcsolaton alapuló eltartási kötelezettségét nem teljesítette, mulasztásával az eltartásra jogosultat súlyos nélkülözésnek tette ki; terhes nőt a terhesség és szülés idején évi 21.tvr.:családi kapcsolaton alapuló tartási kötelezettségét nem teljesítette (minősítő: súlyos nélkülözés, munkakerülő, visszaeső, iszákos) évi V.tv.: bíróság jogerős határozattal eltartásra kötelez önhibájából nem teljesít II. Nemzetközi kitekintés német:tartás elmulasztásának alapja jogosult életszükségleteinek biztosítás, ha nem biztosítja más» legyen tartási kötelezettség, de ne legyen más tartásra kötelezett osztrák: minősített: ha nem néz olyan munka után, amivel biztosíthatná a kötelezettségét III. Tételes jog elemzése

135 védett jogi tárgy: tartási kötelezettség speciális polgárjogi kötelem kikényszerítése végrehajtható határozat tartási kötelezettség: - jogszabályon kell - végrehajtható hatósági határozaton alapulnia évi Polgári törvénykönyv (korábban a Csjt.) a bíróság végzéssel jóváhagyja az egyezséget, vagy jogerős ítéletével kimondja évi XXXI tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról gyámhivatal hatáskörébe vonja a tartásdíj megállapítását, határozatot hoz 2. passzív alany: akinek a kezéhez a tartásdíjat fizetni kell, DE (1) bekezdésben csak gyermektartás díj lehet 212. (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz. 3. elkövetési magatartás - gyermektartásdíj nem fizetése tiszta mulasztási bűncselekmény végrehajtható határozatnak tartalmaznia kell. o összeget o teljesítés határidejét mikortól esedékes PTK: a tartási követelés 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető; ezt meghaladóan, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli o végső időpont általában nincs este körülményei (kivétel: házastársi tartás, lehet határozott tartalmú is) o elkövetési hely: fizetési hely Elkövetési magatartás az első mulasztással kezdődik az ügyész a vádat a továbbiakra is kiterjeszti DE csak az I fokú ítéletig! tartó összes mulasztást bírálják el. II fok kötve van az I fok által megállapított tényálláshoz: az I fok ítéletének meghozatala utáni a fellebbezési tárgyalás napjáig eltelt időt NEM vonhatja az ítélkezési körébe ez mint új mulasztás és új bűncselekmény jöhet szóba A terhelt büntetőjogi felelőssége lehet teljes körű: semmit nem teljesít részleges: néhány hónapban teljesít, másokban nem; illetve, ha egyes mulasztásokban nem önhibájából nem tudott teljesíteni

136 alanya a tartásra kötelezett 5. elkövetés: szándékosan, önhibából = neki (jogilag vagy erkölcsileg) felróható módon kizárt az önhiba: ha nem rendelkezik az alannyá válás feltételeivel nem beszámítható ha nincs keresete, jövedelme (alkalmi munkavégzés hiánya ha bizonyítottan visszautasította) gyermektartásdíj nagykorú gyermek tartása: tanulmányai érdekében, más keresete, jövedelme nincs, nem tud másként gondoskodni magáról rászorultság is kell szándékosság másik feltétele: tudjon róla, hogy ilyen kötelezettség terheli 6. minősített eset - súlyos nélkülözés: elemi életszükségletek kielégítése eredmény kell a befejezettséghez lehet gondatlan / szándékos bűnösségű HA gondatlanság terheli és eredmény nem alapeset DE szándékosság esetén a minősített eset kísérlete 7. büntethetőséget megszüntető ok/ büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő ok cél a teljes reparációra ösztönzés: teljes körűen teljesíti a hátralékot személyhez kötött csak az elkövető teljesíthet csak az első fok ítélethozataláig: II fokú eljáráskor teljesítés nem szünteti meg a büntethetőséget a részben teljesítés nem a hátralékot, hanem az aktuális összeget jelenti, csak, ha többletet ad, ez számít a hiány pótlásába be Ügyész legfeljebb 1 évre a vádemelést elhalaszthatja, ha ettől a teljesítés várható. Bíróság legfeljebb 1 évre a tárgyalás előkészítése során az eljárást felfüggesztheti, ha ettől a teljesítés várható. 8. bűnhalmazat: a passzív alanyok számától függ valamennyi mulasztás természetes egység az I fok ítélethozatalig * * * 136

137 24. tétel Hivatali bűncselekmények (XXVIII. fejezet) 1. Bántalmazás hivatalos eljárásban 1. védett jogi tárgy a hivatali apparátusba vetett bizalom, más személyek emberi méltósága, becsülete, testi épsége 2. passzív alany jogtalanul bántalmazott személy 3. elkövetési magatartás: tettleg bántalmazás Tettleges bántalmazás: más testének - szándékos - jogellenes - célzatos - aktív magatartással történő megérintése. Nem szükséges a sérülés okozása. Az előkészület is büntetendő. 137

138 301. (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábban 3 évig terjedő Új! (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új! (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja. 4. törvényi tényállás rögzíti az elkövetés idejét a hivatalos személy eljárása során» nem azonos a munkaidővel a hivatalos kötelesség teljesítésének megkezdésétől az utolsó aktus elvégzéséig tart - a munkába menet nem tartozik bele, - a munkaidő alatt azon időszakaszok sem tartoznak ide, amikor nem hivatalos tevékenységet végez pl. ebédel Az eljárása jogszerű, csak a bántalmazás jogszerűtlen. Ha az egész eljárás jogszerűtlen hivatali visszaélés 5. bűncselekmény alanya tettesként csak hivatalos személy lehet társtettes is csak hivatalos személy lehet részes azonban bárki 6. csak szándékosan követhető el 7. minősített eset csoportosan követik el: 459 (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; 8. korlátlanul enyhíthető bármely csoporttag vádirat benyújtásáig, hatóság előtt feltárja 9. egység és halmazat több személy bántalmazása a sértettek számához igazodó bűnhalmazat tettleg bántalmazás a becsületsértés csorbítására is alkalmas látszólagos halmazat: bántalmazás hivatalos eljárásban konszummálja a becsületsértést ha testi sértést is okoz akkor valódi halmazat ha vallomás kikényszerítés céljából bántalmaz hivatalos eljárása alatt - kényszervallatás 138

139 Teljesen ÚJ: 2. Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában 302. (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja. 1. védett jogi tárgy: közfeladat szabályszerű működéséhez fűződő társadalmi érdek, más személy méltósága, becsülete, testi épsége 2. passzív alany: jogtalanul bántalmazott személy 3. elkövetési magatartás: tettleges bántalmazás (lsd.301 ) 4. alanya: csak közfeladatot ellátó személy lehet, ilyen minősséggel nem rendelkező csak részes lehet 5. csak szándékosan követhető el 6. minősített eset: csoportos elkövetés (legalább három személy vesz részt (tettes, társtettes csak közfeladatot ellátó személy lehet, részes bárki) 7. korlátlanul enyhíthető 1. védett jogi tárgy: 3. Kényszervallatás - a hivatali apparátusba vetett bizalom - bizonyítékok törvényes beszerzésében megnyilvánuló társadalmi érdek - más személyes szabadsága Általános eljárásjogi alapelv: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a hatóság bűncselekményként szerzett meg. 2. passzív alany: kihallgatásra, nyilatkozattételre kötelezett személy 3. elkövetési magatartás: - erőszak: a sértett testére történő fizikai ráhatás, tettleg bántalmazás - fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen sértett 139

140 - más hasonló módszer pl. jogtalan juttatások, kedvezmények, előnyök ígérete olyan vallomás, nyilatkozatot tesz, amelyet egyébként nem tenne meg 303. (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új! (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el. előkészület is büntetendő (3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új! (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja. 4. bűncselekmény alanya: hivatalos személy, aki az eljárása során jogosult más személyeket nyilatkozattételre felhívni, ilyen eljárási cselekmények foganatosítására hatáskörrel rendelkezik önálló tettesek 5. célzatos bűncselekmény az elkövetési magatartások a vallomások / nyilatkozatok megtételére vagy éppen meg nem tételére irányulnak vallomás: tényekre, megtörtént eseményekre vonatkozó, jellemző alakszerű formalitáshoz kötött hivatalos eljárásban tett tudomásközlés pl. terhelt, tanú nyilatkozat: jellemzően alakszerű formához nem kötött, valamely tényre vonatkozó utalás, vélemény (értékítélet), vagy akarat kijelentés (indítvány) a valóság feltárását célzó kényszervallatás is bűncselekmény! 6. minősítő körülmény: csoportos elkövetés (legalább 3 személy) 7. korlátlanul enyhíthető 8. rendbeliség, halmazat ugyanazon személynek a vallomás kikényszerítése különböző elkövetési magatartásokkal történő kényszervallatással természetes egység több ügyben ugyanaz / egy ügyben több személy sérelmére elkövetett kényszervallatás = anyagi halmazat a kényszervallatás során okozott testi sértés alaki halmazat ha a kényszervallatás vallomás vagy nyilatkozat meg nem tételére irányul eljárás akadályozása látszólagos alaki halmazat 140

141 1. védett jogi tárgy 4. Jogellenes fogvatartás hivatali apparátusba vetett bizalom és személyi szabadság 2. passzív alany személyi szabadságától jogellenesen megfosztott egyén 3. elkövetési magatartás a sértett személyis szabadságának, mozgási, helyváltoztatási lehetőségének hatalmi rendelkezéssel történő és kikényszeríthető megszűntetése személyes szabadságtól megfosztásnak ténylegesnek kell lennie bármilyen rövid idő elegendő a befejezettséghez rendelkezés és a végrehajtás elválhat sokszor egymástól a személyis szabadság elvonása a tényleges foganatosítás nélkül: kísérlet (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől (Új!) öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával vagy c) súlyos következményt okozva követik el. 4. jogellenesnek kell lennie - törvényi előfeltételek hiányoznak: jogszabályi rendelkezés alapján ítélendő meg - lehet anyagi és alaki jogi is a jogellenesség - konkrét időtartam eltelte után nem engedik szabadon mulasztásban megnyilvánuló jogellenesség 5. alanya olyan hivatalos személy, akinek a hivatali hatáskörébe tartozik a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések meghozatala vagy végrehajtása ha nem jogosult, akkor személyi szabadság megsértése + hivatali visszaélés - bűnhalmazatban 6. csak szándékosan követhető el fel kell ismernie, hogy a kényszerintézkedés törvényi feltételei nincsenek meg végrehajtónak azt kell tudnia, hogy a döntés alakilag törvénysértő ( a döntés megalapozottságát nem kell vizsgálnia, mérlegelnie) 7. minősített esetek aljas indokból vagy célból sanyargatás: testi / lelki gyötrelmek testi sérüléssel jár - halmazat súlyos következmény pl. anyagi, egzisztenciális, erkölcsi 8. rendbeliség, halmazat 141

142 - annyi rendbeli, ahány személy személyi szabadságának jogellenes megfosztása - ha a személyi szabadság megfosztására a kényszervallatás miatt került sor = aljas indokból/célból elkövetett jogellenes fogvatartás - ha szándékban/ célban elkülönül akkor halmazat 1. jogi tárgy hivatali apparátusba vetett bizalom 5. Hivatali visszaélés 2. elkövetési magatartás hivatali kötelesség megszegése: jogszabályok, SZMSZ, ügyrend, utasítások - a számára előírt magatartással ellenkezően viselkedik hatáskör túllépése: közhatalmi jogosítványok a feladatokhoz - a hivatal feladatkörébe vagy a - a hivatalos személy feladatköréhez tartozó előírások megszegése hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés: formailag törvényesnek látszó intézkedés, eljárás de a jogok rendeltetés ellenes gyakorlása pl. személyes cél érdekében való hivatalos fellépés, pl. hivatalos állásból, tekintélyből való ismeretségnek, függőségnek, befolyásnak személyes célokra való felhasználása nem feltétel, hogy a hivatalos személy ténylegesen teljesítse a kérést 305. Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. alanya csak hivatalos személy lehet ha nem hivatalos személy is részt vesz akkor csak bűnsegély lehet 4. célzatos hátrány tettesen kívüli más személynél előny magánál a tettesnél, vagy más személynél - fontos az oksági kapcsolat - nem lehet ellenérték, mert akkor az vesztegetés 5. egyéb bűncselekményekhez való viszony legáltalánosabb, a többi hivatalos személy által elkövetett speciális más hivatali bűncselekménnyel nem állhat halmazatban, mindig a speciális törvényi tényállás ha más-más jogtalan előny vagy hátrány anyagi bűnhalmazat ha egyetlen jogtalan hátrány vagy előny megszerzése végett többféle, ill. többszöri kötelezettségszegés - egység Teljesen ÚJ: 6. Közfeladati helyzettel visszaélés 142

143 306. Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. jogi tárgy: közfeladat szabályszerű működéséhez fűződő társadalmi érdek 2. három elkövetési magatartás hasonlóan a Btk alanya csak közfeladatot ellátó személy lehet 4. bűncselekmény csak célzatos lehet 7. Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés 1. védett jogi tárgy hivatali apparátusba vetett bizalom magántitokhoz, a titkos információgyűjtés és adatszerzés szabályosságához fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany akivel szemben jogosulatlanul történt a titkos információgyűjtés, adatszerzés 3. elkövetési magatartás titkos információgyűjtéshez, adatszerzéshez bírói engedély szükséges: ügyész és nyomozó hatóság a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül végezhet titkos adatgyűjtést nemzetbiztonsági szolgálatok - igazságügyért felelős miniszter is engedélyezhet engedély nélkül engedély kereteinek túllépése (tárgyi, személyi, időbeli korlátok túllépése) jogosulatlan elrendelés, engedélyezés hatásköri túllépés 307. (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést a) engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, b) jogosulatlanul elrendel vagy engedélyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. - korábban 5 év! Új! (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek valótlan tényállítása alapján bíró vagy az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi. valótlan tény állítása jogosult engedélyez DE! ennek ténybeli alapjai a megtévesztő magatartás miatt hiányoznak 143

144 (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. - korábban 2-8 év volt a büntethetősége 4. alanya: csak hivatalos személy lehet (2) bekezdésben: csak az aki az engedély iránt előterjesztést tesz 5. szándékosan követhető el 6. minősítő körülmény: ha jelentős érdeksérelmet okoz 7. ha nem hivatalos személy végzi a titkos információgyűjtést, akkor tiltott adatszerzés 8. Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése 1. jogi tárgy: a hivatali apparátusba vetett bizalom a megbízhatósági vizsgálat szabályszerűségéhez fűződő társadalmi érdek megbízhatósági vizsgálat célja: hogy az érintett eleget tesz e a jogszabályban előírt kötelezettségeinek a vizsgálatot végző szerv ennek érdekében a valóságban előforduló, vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz létre mesterségesen - a feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható 2. passzív alany: akivel szemben jogosulatlanul végzik a megbízhatósági vizsgálatot 3. elkövetési magatartások ügyészi jóváhagyás nélkül jóváhagyás kereteit túllépve jogosulatlan jóváhagyás: megbízhatósági vizsgálatot indoklással a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője határozattal rendeli el haladéktalanul értesíti, tájékoztatja az ügyészt, aki 2 munkanapon belül jóváhagy/ vagy megtagadja a jóváhagyást befejezésről szóló határozatot 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja törvényességi szempontból írásban új határozathozatalra kötelez, ha törvényellenes felelősségre vonás - az ügyész által jóváhagyott tervben technikai eszközökkel titokban rögzíthet a hivatalos helységben, gépjárműben, a vizsgálat helyszínén, a személyek tevékenységét, magatartását, előadását 308. (1) Az a hivatalos személy, aki megbízhatósági vizsgálatot a) ügyészi jóváhagyás nélkül végez, vagy a jóváhagyás kereteit túllépi, b) jogosulatlanul jóváhagy, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 144

145 (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, aki a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban valótlan tényt állít, és ez alapján a megbízhatósági vizsgálat elrendelését az arra jogosult jóváhagyja. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz. 4. alanya olyan hivatalos személy, aki a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja, (2) bekezdésben: a szerv vezetője 5. szándékosan követheti el 6. minősítő körülmény: jelentős érdeksérelem okozása Egyéb rendelkezés: 309. E fejezet rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. 25. tétel * * * Hivatalos személy elleni bűncselekmények (XXIX. FEJEZET) 1. Hivatalos személy elleni erőszak 1. jogi tárgy hivatalos személy/ külföldi hivatalos személy eljárásának,szabályszerű működésének zavartalansága 2. passzív alany magyar hivatalos személy: Btk.459 (1) 11 pont: a) a köztársasági elnök,b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választottbíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; külföldi hivatalos személy Btk pont: 145

146 a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik 3. elkövetési magatartás akadályozás: amely gátolja a hivatalos eljárás rendes menetét, megszakítja, meghiúsítja az eljárási cselekmény foganatosítását! Megvalósul akkor is, ha a hivatalos személy határozottabb fellépésével elhárítható lett volna. DE: a passzív ellenállás, felszólítással szembeni engedetlenség NEM intézkedésre kényszerítés: passzív hivatalos személy olyan aktív tevékenységet fejt ki, intézkedik, amelynek anyagi jogi szabályai nem állnak fenn az elkövető akaratának felel meg tettleges bántalmazás: testi sértés okozása, de lehet csak fájdalomokozás, vagy becsületsértés jellegű (erős fizikai ráhatás=akadályozás) bünteti az előkészület minden formáját 4. elkövetés módja - erőszak: hivatalos személy irányába, vagy más személy ellen (=intézkedésre kényszerítés) - fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése mely a megfenyegetettben komoly félelmet kelt olyan támadást feltételez, amely önmagában is bűncselekmény elkövetését feltételezi kilátásba helyezett hátránynak közvetlennek és valóságosnak kell lennie meggyőződés a megfenyegetettben, hogy valóban képes hátrányt okozni 5. elkövetési idő - általában szolgálati munkaidő - hivatalos munkaidőn túl is kötelesek intézkedni pl. rendőr a jogkörében eljárva is köteles intézkedni, intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, ill. hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel ez a kötelezettség szolgálaton kívül is terheli HA intézkedésre alkalmas állapotban van jogszerűnek kell lennie az eljárásnak: hatáskör, feladatokra, jogokra és kötelezettségekre szabályok szerint! anyagi jogi rendelkezések jogszerűségét nem mérlegelheti az állampolgár a fellépés során jogorvoslat van rá! ha az intézkedés olyan mértékben ellentétes az alaki jogi rendelkezésekkel, hogy az minden mérlegelés nélkül, kétségtelenül, félreismerhetetlenül felismerhető akkor jogszerűtlen pl. ittas rendőr» Ezzel szemben jogos védelemnek van helye (1) Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábban 3 évig (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. korábban 5 évig 146

147 (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábban 2-8 évig és a rendőr, pénzügyőr elleni kiemelt volt 5-10 évig most egységesen ennyi Privilegizált eset: (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmaz, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. elkövetés ideje a hivatalos személy eljárása alatt akár intézkedik, akár nem tehát a szolgálati idő, munkaidő alatt idő és motívum ötvöződik - az eljárás miatti bántalmazás esetén: nincs jelentősége, hogy közben a bántalmazáskor a hivatalos személyi minősége megszűnt 6. alanya bárki lehet 7. csak szándékosan (4) bekezdés: egyenes szándékkal, célzatosan - az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy hivatalos minőségben van a sértett pl. az polgári ruhában szolgálaton kívül intézkedő rendőr szolgálatba helyezéssel felismerhetővé, azonosíthatóvá váljon az intézkedő rendőr 8. minősített eset a. csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve csoportosan: (legalább 3 személy, nincs jelentősége, hogy mind büntethető legyen, annak sincs, hogy személy szerint ismertek legyenek mind) fegyveresen: Btk 459 (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; felfegyverkezve: Btk. 459 (1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; elegendő azért tart magánál, hogy szükség esetén felhasználja a hivatalos személy ellen a hivatalos személynek nem kell tudnia róla, hogy fegyver van nála DE az is felfegyverkezve követi el, ha a sértettől veszi el az élet kioltására alkalmas eszközt b. csoport szervezője, vezetője - ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan felfegyverkezve, fegyveresen 147

148 a szervező hozza létre a csoportot cselekménye felbujtásszerű vezetés: tagok irányítása, feladatmegosztás 9. privilegizált eset: hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulás lényegében előkészületi jellegű magatartás A csoport kialakulhat szervezetten, vagy spontán de mindenképpen ki kell alakulnia a hivatalos személy elleni erőszak célzatának is. A csoport kialakulásával a bűncselekmény befejezett. Ha a célzat realizálását megkezdik ha bármely (1) bekezdés szerinti magatartást kísérleti szakaszba teszik, akkor tettük (2) bekezdés szerint minősül. 10. egység és halmazat halmazatot az eljárások száma határozz meg több személy egységes eljárásban természetes egység több személy hivatalos eljárásban - halmazat az okozott testi sértés bűnhalmazat közúti veszélyeztetéssel bűnhalmazat 11. büntethetőséget megszüntető ok csoport résztvevője számára csoportosulást önként vagy felhívásra elhagyja» végleges távozás szándékával - ez a szervezőre és a vezetőre NEM vonatkozik 12. szabálysértési alakzata is van 2. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 311. A 310. szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. Btk.459. (1) 12. pont: 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, 148

149 l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során; 3. Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak tovább bővíti a passzív alanyok körét hivatalos személy támogatására kel személy: eljárásban segítőleg működik közre jogszabály alapján (pl. tanú), vagy felkérésre pl. rendőr kérése a helyszínt biztosító személy felé, DE lehet saját kezdeményezésre pl. védelmére kel 312. A 310. szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. 4. Nemzetközileg védett személy elleni erőszak 1. védett jogi tárgy nemzetközileg védett személy sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: a nemzetközileg védett személy (4) E alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez. szűkebb, mint a külföldi hivatalos személy fogalma FONTOS, hogy nemzetközi jogon alapuló, vagy diplomáciai mentesség alatt álljon alap: mindig jogszabály a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter döntenek: kit illet meg a mentesség a külügyekért felelős miniszterrel egyetértésben 3. elkövetési magatartások 313. (1) Aki belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt a) bántalmaz, aktív, szándékos, jogellenes ráhatás b) személyi szabadságától megfoszt vagy aktív tevékenység /mulasztás» mozgási, helyváltoztatási, tartózkodási hely megváltoztatásával kapcsolatos cselekvési szabadság elvesztése 149

150 c) veszélyeztet, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. veszélyeztetés általában nincs taxatív felsorolás, milyen helyzetekben, hol (pl. hivatalos helységében, magánlakásában, szállítása közben) minimum értéket is ad meg korábban nem volt (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új! (3) Aki nemzetközileg védett személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. fenyegetés kilátásba helyezett elkövetési magatartások alapozzák meg 4. (3) bekezdés bünteti az előkészületet 5. alanya bárki lehet 6. szándékosan követhető el lehet egyenes és eshetőleges is 7. elhatárolási kérdések: nemzetközileg védett személy elleni erőszak speciális tényállás a személy elleni, a hivatalos személy elleni és a személyi szabadságot sértő erőszakos bűncselekményekhez képest * * * XXVI. fejezet: Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (26-28) 26. tétel Hamis vád, hatóság félrevezetése I. Jogtörténet Római jog is szankcionálta, kezdetben enyhébben, majd tálió elvet alkalmazva ugyanazzal a büntetéssel, ami a vád valósága esetén a vádlottat érte volna. Kérdés: A hamis vád személyi jogokat sértő VAGY igazságszolgáltatás érdekeit támadja? - Csemegi kódex a hamis vádat önálló bűncselekményként tárgyalta. Ma: az igazságszolgáltatás érdekeit támadó II. Tételes jog elemzése (Lehet: 1. hamis vád és 2. hamis gyanúkeltés) A. Bűncselekményre vonatkozó hamis vád 1. védett jogi tárgy 150

151 a büntető igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany az elkövetőtől különböző, egyedileg azonosítható, élő valóságos olyan természetes személy, aki ellen büntetőeljárás indítható csak a vádlótól (elkövetőtől) különböző személy lehet, mert a hamis önvád a hatóság félrevezetése, vagy bűnpártolás egyedileg azonosíthatónak kell lennie, akár egy, akár több személy ellen irányul, de konkrét személy legyen, mert ha legalább két személyre illenek a közölt adatok, akkor nem lehet hamis vádat megállapítani életben levőnek kell lennie, mert ha nem akkor kegyeletsértést valósít meg valóságos személyre, mert ha nem akkor a hatóság félrevezetése csak olyan személy ellen, aki ellen büntetőeljárás indítható, nem állnak fenn büntethetőségi akadályok (kivétel a kóros elmeállapot: kényszergyógykezelés lehet, és akkor büntetőeljárásra kerülhet sor) 268. (1) Aki a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. elkövetési magatartás hamis vád mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol - vádolás tényállásszerűségének követelménye: a. bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás b. megvádoltra terhelő jellegű legyen tényállítás»tény: múltban lejátszódott, vagy a jelenben folyamatban levő emberi cselekedet, magatartás, bármilyen esemény, történés ugyanaz, mint a rágalmazás differencia specifikája: a vádaskodó olyan pontosan körülírt cselekmény megvalósítását tulajdonítja egy másik személynek, ami kimeríti a Btk. Különös Részben büntetni rendelt valamely bűncselekmény törvényi tényállását A vádolásnak a múltban megtörtént eseményeket konkrétan kell megjelenítenie. = kifejezett A tényre utaló kifejezés tehát értékítélet, ezért hamis vádat nem valósít meg. 151

152 A tényre közvetlenül utaló = a valóság egy jellemző mozzanatának olyan kiemeléséről van szó, amelyből logikailag következtetni lehet az egészre.» a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata egy tekintet alá kell essen a tényállítással a hamis vád létrejön - vádolás közvetlen és kifejezett - kizárólag aktív tevékenységgel - alakszerűséghez nem kötött (írásban, szóban ) - terhelő jellegűnek kell lennie vádolás olyan tényállításban megnyilvánuló tevékenység, amely büntetőeljárás megindítására szolgálhat alapul A vélt (putatív) bűncselekménnyel vádolás nem meríti ki a hamis vád törvényi tényállását. a tényállítás büntetőjogi megítélése szempontjából a vádolás időpontjának van determináló szerepe a hamis vádban megjelölt cselekmény büntethetősége a vádolás után megszűnik ha valós eseményt ír le, de utal az általa ismert büntetőjogi felelősségre vonást akadályozó tényezőkre NEM lehet hamis vád közölt események valótlanok, de az akadályozó tényezőt is megjelöli NEM hamis vád, DE rágalmazás lehet leírt események megtörténtek, de elhallgatja az általa ismert büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülményeket hamis vád, KIVÉVE: valós események megakadályozzák a kényszergyógykezelés elrendelését és a hallgatás kizárólag a kóros elmeállapottal kapcsolatos valótlanul tartalmazzák egy személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megtörténtét, de közli, hogy a megvádolt kóros elmeállapotú hamis vád nyilvánvaló hiteltelenség esetén a nyomozás megtagadása büntetőeljárás kiváltására objektíven alkalmatlan közlés hamis vád sem lehet pl. köztudomású tényekkel ellentétes vádak, ellentétes állítások miatti hiteltelenség Be. a nyomozás megindítását gyanúhoz köti bűncselekmény megvalósulásának gyanúja a feljelentésből kitűnik, az eljárást meg kell indítani. Ha a feljelentésben foglaltak a nyomozás elrendelését eredményezik, akkor ezt követően kerülhet sor a tényállás felderítésére, vagyis a hitelt érdemlőség tisztázására. A döntést a köztudomású, vagy hivatalosan tudott adatokra kell alapozni, az ezekkel ellentétes állításokat pedig nem lehet figyelembe venni alkalmatlan közlés NEM lehet hamis vád. hamis gyanúkeltés 152

153 Def: bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozatala. koholás = hamisítás a bizonyítási eszközökre gyakorolt tevékenységgel a. korábban nem létező b. korábban létező bizonyítási eszközök releváns sajátosságainak megváltoztatása! bizonyítékot koholni csak tárgyi bizonyítási eszközre és okiratra lehet! a személyi bizonyíték koholása =hamis tanúzásra való felhívás, felbujtás Terhelt vallomása eszköze a bizonyításnak HA mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol hamis vád. Védekezési szabadság problematikája vallomást tesz, igazmondási kötelezettség nem terheli. terhelt tagadja az általa elkövetetteket jelentősége csak akkor van, ha többen követték el a bűncselekményt és az egyik tagadása a másik terhelt személyét illetően szükségszerűen vádként jelentkezik. DE a tagadás az indirekt volta miatt nem jelenthet tényállítást. egy kitalált fiktív személyt jelöl meg nem lehet hamis vád egy másik konkrét személynek tulajdonítja a saját magatartását hamis vád egy sajátos esete, amikor a büntetőjogi felelősségre vonás alól akar mentesülni mást bűncselekménnyel vádol hatóság előtt hivatkozik arra, hogy a vallomásuk kikényszerítésekor jogellenes fenyegetést vagy erőszakot alkalmaztak, ha a) konkrét tényekre hivatkozás nélkül általánosságban NEM hamis vád b) konkrét tényállításokkal hamis vád Konkrét személyre kell vonatkoznia meghatározott személy kerül bűncselekmény elkövetésének gyanújába: o bűncselekménnyel tényleges kapcsolatba nem álló tárgyat úgy állít be vagy o bűncselekménnyel összefüggésben levő tárgyat helyez el, vagy változtat meg és ez által a gyanú egy ártatlan személyre terelődik HA mindez a bűncselekmény elkövetőjének az érdekét szolgálja, akkor nem hamis vád, hanem bűnpártolás. - DE indifferens, hogy a bizonyítási eszközök meghamisítását (létrehozó, vagy megváltoztató) végző személyre nézve alakul ki valótlanul a terhelő helyzet, mert a hamis önvád is bűnpártolásként értékelendő. - A hamis gyanúkeltés a koholt vád a hatóság tudomására hozatalával valósul meg: - közvetlen pl. átadja - közvetett pl. úgy alakítja a körülményeket, hogy a hatóság rátaláljon vád hamissága: - objektív: nem felel meg a valóságnak elengedhetetlen feltétel mindkét esetben: hamisság 153

154 a. a vádat alkotó tényállítás teljes egészében valótlan b. a bűncselekmény igaz, de nem a megvádolt tette c. bűncselekmény igaz, a megvádolt tette, de elhallgatja a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát jelentő körülményt - szubjektív: valótlanságról az elkövető tudomással bír (bűnösség) vádolás: a tényállítás akkor hamis, ha a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából releváns tételei valótlanok tartalma, vagy büntetendőségre vonatkozó részében eltér részleges valótlanság: feljelentés domináns része valós, de olyan adatokkal egészíti ki, ami a megvádoltat súlyosabban büntetendő cselekménnyel sújtaná, befolyásolják a büntetőjogi felelősséget: minősítő körülményre vonatkozik» nem hamis vád, hanem hamis tanúzás koholt bizonyítékoknak objektíven kell hamisnak lennie 4. elkövetés helye: bármely hatóság előtt lényegtelen, hogy van hatásköre az ügyre, vagy nincs lehet külföldi hatóság is hatóság: 5. - bíróság - nyomozó hatóság - ügyészség - közhatalmi jellegű tevékenységet kifejtő egyéb szerv bizonyíték koholása nem büntethető előkészület írásban vádolt lehet kísérlete: a levél nem érkezik meg a szóbeli, vagy a gondatlan formának fogalmilag kizárt a kísérlete 6. alanya tettesként bárki lehet terhelt: a terhelt védekezési szabadságának korlátja, hogy ennek gyakorlása során bűncselekményt nem valósíthat meg: nem vádolhat senkit hamisan tanú: vallomása keretében nem a terheltnek, hanem más személynek tulajdonítja valótlanul a bűncselekmény elkövetését, vagy ha az eljárás tárgyán kívül más bűncselekménnyel is megvádolja hamisan társtettesség és részesség is lehet általános szabályok az irányadók 154

155 7. szándékosan és gondatlanul is elkövethető (5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. előfeltétel: az objektív értelemben vett hamisság szándékosságnál további feltétel a vád hamisságának tudata gondatlanság alapja: abban a tudatban vádol, hogy a vádja igaz, a bizonyízék valódi objektív hamisak» csak negligencia jöhet szóba azért nem ismeri fel a vád hamisságát, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta pl. hiányos adatokból megalapozatlan következtetést von le, és feltételezéseit tényként közli a hatósággal 8. több minősített eset (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul. o büntetőeljárás megindulása: közvádra üldözendő bűncselekmény esetén akkor, ha a nyomozást elrendelik vagy a hatóság halaszthatatlan nyomozási cselekményt foganatosít a már folyamatban lévő büntetőeljárás keretében akkor, ha a hatóság a hamis vádat alkotó tényállás körében érdemi nyomozási cselekményt foganatosít, azaz kiterjeszti a nyomozást magánvádas eljárás akkor tekinthető megindítottnak, ha a bíróság személyes meghallgatásra idézi a feleket o elítélés jogerős! o életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő bűncselekménnyel vádolja be (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti. o ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján elítélik akár határozott tartalmú is lehet (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik. B. A szabálysértésre, a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre és a fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád 155

156 A hamis vád privilegizált esetei: A szabálysértésre, a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre és a fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád 1. védett jogi tárgy a szabálysértési hatóság, a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre jogosult hatóság és a fegyelmi jogkör gyakorlója zavartalanul működhessen ehhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany bármely élő természetes személy, aki ellen szabálysértési, szabályszegési vagy fegyelmi eljárás indítható 3. elkövetési magatartások megegyeznek a bűncselekményre vonatkozó elkövetési tevékenységekkel ahhoz képest a különbségek, eltérések: o bármilyen hatóság előtt - szabálysértéseket a Szabs. tv. határozza meg - közig. bírsággal sújtandó szabályszegések körébe a Ket. hatálya alá tartozó szabályszegések tartoznak - fegyelmi vétséggel való hamis vádolás a fegyelmi jogkör gyakorlója, vagy annak jelenteni köteles személy előtt, illetve hatóság előtt Fegyelmi ügy: 460 (2) a) fegyelmi ügynek azt az eljárást kell tekinteni, amelyre törvény állapítja meg a fegyelmi vétségnek minősülő magatartást, az eljárás részletes szabályait és a kiszabható fegyelmi büntetéseket; 269. Aki a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol, b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol, c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. gondatlan alakzata nincs, csak szándékosan lehet elkövetni 5. eljárási akadály: az alapügyben eljáró hatóság feljelentésének hiánya alapügy: a hamis vád miatt indult lezárása : eljárás jogerős befejezése ezt követően a megvádoltat is megilleti a feljelentés joga 156

157 270. (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. 6. korlátlan enyhítés, büntetés mellőzése: (2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja. 7. egység és halmazat - hamis vádolás mindig megvalósít rágalmazást is DE az alaki halmazat csak látszólagos - halmazatot a megvádolt személyek száma határozza meg - ha hamis tanúvallomást tesz büntetlen utócselekmény - hatóság előtti vád + koholt bizonyítékok előadása ez utóbbi büntetlen utócselekmény (büntetés kiszabásánál lehet súlyosító körülmény) Hatóság félrevezetése 271. (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan és a 268. esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új. (2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan és a 269. esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Új. (3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan és a 269. esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő. 1. jogi tárgy a büntető igazságszolgáltatás szerveinek, a szabálysértési hatóságnak, vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési magatartás: bejelentés tétele 157

158 bejelentés: olyan tényállítás közlése, hogy bűncselekmény, szabálysértési, vagy fegyelmi vétség, vagy hatósági eljárást megalapozó esemény történt. az eljárás alapjául szolgáló tény valótlan, DE NEM vonatkozhat másra, konkrét személyre, tehát nem tartalmazhat egyedileg beazonosítható konkrét személyre utaló adatot félrevezetés esetén ezt a meg nem történt cselekményt az elkövető - magának - ismeretlen személynek - egyedileg nem azonosítható személynek tulajdonítja. - nem valósul meg a hatóság félrevezetése, ha megvalósítottak elkövetőjeként ismeretlen tettest nevez meg, a bejelentés nem hamis, a deliktum megtörtént - ha nem valós bűncselekményt jelent be hatóság félrevezetése elkövetési hely: a hatóság, fegyelmi jogkör gyakorlója 3. hatóság félrevezetése az eljárás alapjául kell szolgálnia, ezen eljárások elindulnak befejezett bűncselekmény = eredmény bűncselekmény 5. alany tettesként bárki lehet pl. a büntetőügy terheltje is konkrét személy megjelölése nélkül valótlan tényeket ad elő további eljárás alapjául szolgálnak Nem terjed ki a védekezési szabadság, hogy a terhelt újabb eljárások kezdeményezése révén felesleges munkával terhelje a hatóságokat. részesség általános szabályok az irányadók 6. szándékos lehet csak (eshetőleges és egyenes) 7. szubszidiárius akkor valósul meg a törvényi tényállás, ha a hamis vád nem 8. ha több bűncselekményre, szabályszegésre vonatkozó bejelentést tesz egy eljárás megindítására kerül sor : törvényi egység 158

159 * * * 27. tétel Hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása I. Jogtörténet Római jog: vallomás megerősítéseként eskütételre került sor hamis eskü Isten ellen való bűn az igazságszolgáltatás tisztaságát veszélyeztető cselekmény középkorban e kettősség (testimonium falsum iusiurandum falsum) összeolvad Csemegi kódex: Hamis tanúzás és hamis eskü : hamis tanúvallomást tesz és azt esküvel megerősíti = hamis tanúzás bűntette az igazságszolgáltatás érdekét sértő bűncselekmények évi V.tv.: nem tartalmazta az esküvel történő megerősítésre utalást évi IV. tv.: büntetni rendelte a hamis tanúzásnak minősülő egyéb magatartásokat is II. Nemzetközi kitekintés német: eskü alatt teendő tanúvallomás, illetve szakértői vélemény értékelésére hivatott más hatóság előtt hamis tanúvallomást tesz - esküvel megerősíti osztrák: Súlyosabban rendeli büntetni a törvény a hamis tanúzást, ha azt eskü alatt teszi, vagy esküvel megerősíti, illetve, ha a korábbi esküjére hivatkozik. III. Tételes jog elemzése 159

160 1. jogi tárgy az igazságszolgáltatás, a szabálysértési és egyéb hatóságok, fegyelmi eljárások zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek az objektív valóságnak megfelelő döntések szülessenek A/ TULAJDONKÉPPENI HAMIS TANÚZÁS 2. elkövetési magatartások: az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomás a való elhallgatása 272. (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. TEHÁT: Egyik elkövetési magatartás: az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomás - kizárólag aktív magatartással leggyakrabban szóban, de lehet írásban is - tájékoztatást ad az általa észleltekről, hallottakról (pozitív/ negatív állítások) csak azokat a tényeket, adatokat kell közölnie a hatósággal, amelyekről tud - múltban történtek Másik elkövetési magatartás: az ügy lényeges körülményeiben a való elhallgatása - mulasztással jön létre a. az ügy lényeges körülményeiről nem tesz említést, nem válaszol b. valótlanul azt állítja nem emlékszik» a való elhallgatása nem a vallomástétel kifejezett megtagadása (= nincs vallomás), hanem tudatosan hiányos vallomás, tehát tesz vallomást, de az ügy lényeges körülményeiről szándékosan hallgat lényeges körülmények: o hatáskörrel, illetékességgel kapcsolatos adatok o a törvényi tényállási elemek o azok a körülmények, amelyek befolyásolhatják a bűnösség megállapítását o a büntetés vagy joghátrány mértékének meghatározását o bizonyítékokkal kapcsolatos bírói meggyőződés kialakulását. 160

161 a lényeges körülménnyel kapcsolatos hamis tanúvallomás anélkül megalapozza a büntetőjogi felelősséget, hogy a bíróság a vallomást a mérlegelési körébe vonta e, vagy arra tényállást alapított volna Hamisságuk/Igazságtartalmuk alapján a tanúvallomások: objektív és szubjektív igaz = bűncselekmény nincs (a tanú a valóságban lezajlottakat, mint azokkal teljesen egyezőt mutatja be és ezt a tényt a tudata is átfogja) szubjektív igaz objektív hamis = gondatlanság terheli (a valóságnak megfelelően akarja elmondani a történteket, de az figyelmetlenség, felejtés nem felel meg a valóságnak) szubjektív hamis objektív igaz = szándékosan hamisan akarja leírni a történteket, de véletlenül, akarata ellenére a valóságot mondja az objektív elmélet szerint NEM, a szubjektív elmélet szerint viszont megvalósul a hamistanúzás szubjektív és objektív is hamis = szándékosan olyan tényeket mond, ami a valóságnak nem felel meg a szándékos hamis tanúzás B/ A HAMIS TANÚZÁSNAK TEKINTENDŐ MÁS CSELEKMÉNYEK hamis szakvélemény adása szakvélemény: vizsgálat+lelet = vélemény bármely része hamis, objektív hamis el nem végzett valótlanul vagy vizsgálatot elvégzettként egyel talán nem tartalmazza hamis következtetések vagy fordítva a vizsgálat eredményét levonása szaktanácsadó közreműködésekor hamis felvilágosítása adása (ügyész, nyomozóhatóság veszi igénybe, ha különleges szakértelemre van szüksége, pl. poligráfnál kötelező) hamis fordítás (pl. jeltolmács is) (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, hamis okirat, vagy tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása a hatóság tudomására hozatala okirat: minden olyan irat, amit valamilyen tény, vagy körülményigazolására, bizonyítására állítottak ki c) a 268. (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.» büntetőügy terheltje ennek alapján felelősségre nem vonható 161

162 valamennyi alakzatnak a hatóság előtt kell megvalósulnia 3. elkövetéssel befejezett nem kell, hogy a hatóság hitelt is adjon kísérlet: - levélben feladja nem érkezik meg - szóban a hatóság előtt, még annak befejezése előtt kijavítja, helyesbíti =kísérlettől önkéntes elállás nem büntethető, (ha végez, akkor befejezett) 4. alanya tettesként: - tanú - szakértő - szaktanácsadó - tolmács - fordító - hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltató Tanú = akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Meghallgatás előtt közölni kell: - tanúként hallgatják ki - tisztázni kell az ügy tárgyához és a szereplőkhöz való viszonyát, érdekeltségét - mentességi jog - kioktatni a jogokra és kötelezettségekre - figyelmeztetni a hamis tanúzás és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadásának következményeire önálló tettes = minden tanút személyében terhel az igazmondás kötelessége szakértői tevékenység együttes véleményben lehet társ-tettesség, egyébként egyéni kötelezettség miatt kizárt ha az okirat készítője és szolgáltatója nem ugyanaz a személy, akkor a készítő bűnsegéd tettese a büntetőügy terheltje nem lehet 162

163 felbujtás feltétele, hogy a hamis tanúzás megtörténjen, ennek hiányában csak felhívás 5. szándékos valamennyi változathoz» ha tudott róla hogy a hatóság az adott eljárásjogi helyzetben kihallgatja és az általa előadottak a valóságnak nem felelnek meg bármelyik feltétel hiányzik akkor csak gondatlanság (tipikusan negligencia) (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. gondatlanság csak a büntetőügyhöz és a polgári ügyhöz tanú képességeinek jelentősége 6. büntetés súlyosabb a polgári és a büntetőügyben, DE a legsúlyosabb az életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegető bűncselekményeknél (4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. (5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Privilegizált eset: 273. Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 8. eljárási akadály megegyezik a hamis vádnál szabályozottal 9. büntethetőséget kizáró okok 275. (1) Nem büntethető hamis tanúzásért, a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, - a tanú akkor is mentesül a felelősségre vonás alól, ha a figyelmeztetés ellenére nem tagadja meg a vallomástételt, majd hamis vallomást tesz b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy 163

164 - feltétele: hogy a tanút a kihallgatása előtt ne figyelmeztették a mentességre az is, ha a tanú alapos okkal hivatkozik a mentességre, ennek ellenére vallomástételre kötelezik DE: ha a azért marad el a figyelmeztetés, mert a tanú a mentesség alapjául szolgáló tényeket a hatóság előtt elhallgatta hamis tanúzás ha a tanú nem él a mentesség jogával szabályszerű figyelmeztetés után hanem hamis tanúvallomást tesz hamis tanúzás c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt. 10. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. 11. halmazat és természetes egység o ugyanazon szóbeli vagy írásbeli vallomásában több lényeges körülményre természetes egység o több elkövetési magatartással (szóban+tárgyi bizonyítékkel, okirattal) természetes egység o több személy sérelmére természetes egység (mert a jogtárgy a jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás rendje és törvényes működéshez fűzött társadalmi érdek) o ugyanazon eljárás különböző szakaszaiban egyszeri - többszöri hamis tanúvallomás természetes egység és nem folytatólagosság, mert az első hamis tanúzás után tett további hamis tanúvallomások nem bűncselekmények, mert önmagát vádolná ezzel (így nem lehet folytatólagosság: ugyanazon eljárás különböző fórumain tett hamis tanúvallomás) o az eljárás különböző fokozataiban tett hamis tanúvallomások természetes egység A bűncselekményt annak tulajdonítja, aki ártatlan: - ha az ügyben a gyanúsítás megtörtént hamis tanúzás - megindult ügyben akkor követhet el hamis vádat, ha valótlanul további más bűncselekménnyel vádol vagy ha terheltként nem szereplő személyre tesz olyan valótlan vallomást, amivel bűncselekménnyel vádolja - ha a gyanúsítotti kihallgatásra még nem kerül sor és az eljárás nem egy konkrét személy ellen folyik a tanú a bűncselekményt valótlanul egy konkrét személynek tulajdonítja hamis vád a hamis tanúzás és a hamis vád ugyanarra a személyre látszólagos halmazat, mert ugyanaz a jogtárgy a hamis vád valósul meg, mert utána a hamis tanúzás már csak utócselekmény, hogy magát le ne leplezze bűnpártolást a hamis tanúzás körébe kell utalni a hamis tanúzás révén nyújtott segítség önálló, speciális bűntett, a bűnpártolás bűntette nem valósulhat meg ennek keretében hamis közokiratot felhasználó, nem maga hamisította látszólagos bűnhalmazat csak a hamis tanúzás 164

165 hamis közokiratot készítő másnak közokirat hamisítás és a hamis tanúzásban való bűnsegéd a hamis vagy hamisított közokiratot maga készítette valóságos anyagi halmazat: közokirat hamisítás + hamis tanúzás DE a hamis magánokirat nem büntetőjog ellenes cselekmény kizárólag hamis tanúzás jön létre PERBEN CSALÁS: az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából az általa is tudottan valótlan tényállást hamis okirat felhasználásával próbálja a polgári ügyben bizonyítani - bíróság félrevezetése, íz igazságszolgáltatás működését veszélyezteti (pl. hamis számlával akarja bizonyítani a nagyobb összegű tartásra jogosultságát) 274. Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Hamis tanúzásra felhívás» előkészületi jellegű magatartás, sui generis deliktumként pönalizált 1. jogi tárgy:igazságszolgáltatás, hatóságok, fegyelmi eljárások zavartalan működéséhez fűződő jogi érdek 2. passzív alany: más személy 3. elkövetési magatartás:eredménytelen felbujtás, felhívás, mint előkészületi magatartás 276. (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. büntető vagy polgári ügyben (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. befejezett a rábírni törekvés eljut a célba vett személyhez 5. alany tettesként és részesként bárki felbujtás és bűnsegély is lehetséges, mert sui generis bűncselekmény 165

166 6. célratörő egyenes szándékkal ha olyan személyt akar rábírni, aki csak terheltként vonható be az eljárásba akkor a hamis tanúzásra rábírás nem valósul meg 7. több személy hamis tanúzásra felhívása bűnhalmazat, akkor is, ha ugyanazzal az üggyel kapcsolatos ugyanannak a személynek a többszöri felhívása természetes egység hamis tanúzásra felhívásért akkor felel ha a felhívott személy nem tesz valótlan vallomást ha a felhívott személy a hamis tanúzást elköveti, akkor hamis tanúzás felbujtója (részes!) Új. Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása: 277. A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő. jogi tárgy: a büntető igazságszolgáltatás védelméhez fűződő társadalmi érdek elkövetési magatartás: a figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja kizárólag mulasztással tiszta mulasztásos bűncselekmény a Be. folyamatban kell lennie kizárólag bíróság előtt (rendőrség, nyomozóhatóság, ügyészség előtt rendbírság + költségtérítés) tanúzás előtt felhívás immateriális bűncselekmény a kísérlete fogalmilag kizárt a megtagadás tényével befejezetté válik tettes kizárólag a bíróság által kihallgatandó személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet társtettesség kizárt (mindenki a saját személyében tagadhatja meg a vallomástételt) részes bárki lehet szándékos ha olyan esetben, amikor az eljárás megszüntetése, vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet akkor csak a mentő körülmény elhallgatása miatt lehet büntetőjogi felelősség Mentő körülmény elhallgatása 1. jogi tárgy: büntető-igazságszolgáltatás, szabálysértési közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés indult, vagy fegyelmi eljárás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek

167 passzív alany: eljárás alá vont személy 3. elkövetési magatartás: a tényközlés mulasztása = tiszta mulasztásos bűncselekmény 281. (1) Aki olyan tényt, amelytől a büntetőeljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése vagy az eljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védőjével vagy a hatósággal nem közöl, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. csak olyan tényeknek van relevanciája, amelytől az eljárás megszüntetése függhet jogi képviselővel is közölni kell 4. immateriális bűncselekmény 5. kísérlet fogalmilag kizárt: a mulasztással befejezetté válik a lehető legrövidebb időn belül, miután a tudomására jut gátló körülmények megszűnte után azonnal ha nem akkor megvalósul a bcs. 6. alanya tettesként bárki tanú is mindenki tettes, részesség fogalmilag kizárt 7. szándékos 8. minősített eset: (2) Ha a mentő körülmény elhallgatása olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. 9. privilegizált eset: (3) Aki olyan tényt, amelytől a szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult vagy fegyelmi eljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetése függhet, vele, jogi képviselőjével vagy a hatósággal nem közöl, vétség miatt elzárással büntetendő. 10. büntethetőséget kizáró okok: (4) Nem büntethető mentő körülmény elhallgatása miatt, a) aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját aa) büntetőeljárásban vagy hatósági eljárásban bűncselekmény, ab) szabálysértési eljárásban bűncselekmény vagy szabálysértés, 167

168 ac) fegyelmi eljárásban bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná, b) akinek tanúkénti kihallgatása törvény alapján kizárt. 11. több személy felmentése függhet - bűnhalmazat * * * 28. tétel Bűnpártolás, orgazdaság XXVI. fejezet : Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények I. Jogtörténet 1. Bűnpártolás Római jogban: lopással kapcsolatban római jog egységesen kezelte a bűnpártolást és az orgazdaságot olaszok: a bűnpártolás a bűnrészesség egyik alakzata Csemegi kódex: személyi (ezen belül hivatali bűnpártolás) és tárgyi bűnpártolás évi IV. tv.: a duális szabályozást megszűnteti: a hivatali a bűnpártolás minősített esete, az alap esetet egy évre bűntette II. Nemzetközi kitekintés osztrák: sui generis német: orgazdasággal egy fejezetben pönalizálja, mint tárgyi és személyi bűnpártolás 168

169 III. Tételes jog elemzése 1. járulékos jellegű bűncselekmény jogi tárgy: igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, a bűncselekményekből származő előnyök realizálására ne kerülhessen sor 2. elkövetési magatartás 282. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy személyi c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, tárgyi vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. az első két esetkör a személyi bűnpártolás, ahol a bűnelkövető személy mentésének, a büntetőjogi felelősségre vonás alóli elkerülés érdekében - az első alakzat elkövetési magatartása: segítségnyújtás pl. megszöktetés, elrejtés, nyomozó szervek félrevezetése, lakás biztosítása, álruha» csak tevés lehet (mulasztás a büntetőjogi felelősséget nem alapozza meg) - segítségben részesített elkövető az alapbűncselekménynek tettese, részese lehet, aki ellen büntetőeljárás folytatható le» segítése megállapítható, ha a) az eljárás még nem indult meg, de lehetséges vagy b) megindult, de az elkövető személye ismeretlen - személyi bűnpártolás második fordulata: Be sikerének meghiúsítására irányuló törekvés csak aktív magatartás lehet - közömbös, hogy a magatartás eredménnyel jár e, vagy sem, elegendő az erre irányuló cselekvés pl. tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítése, elrejtése bűncselekményből származó előny biztosítása első sorban tárgyi jellegű az alapcselekményből származó előny biztosításában való biztosításában való közreműködés feltétele, hogy már meglegyen az előny és a bűnpártoló tevékenység arra irányul, hogy ez az előny meg is maradjon pl. a dolog megőrzése, elrejtése, átalakítása Előny: minden olyan változás, ami az alapcselekmény következményeként jött létre és az alapdeliktum elkövetője számára kedvezőbb helyzetet eredményez, mint a cselekmény elkövetése előtt volt ennek a helyzetnek a fenntartásában, kedvezőbbé tételében működik közre a bűnpártoló kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének érdekében 169

170 fontos: elkövetés időpontja» az alapbűncselekmény végrehajtójával való az elkövetés előtti megegyezés hiánya képezi a bűnpártolás megállapíthatóságának fundamentumát = léteznie kell egy más személy által elkövetett konkrét bűncselekménynek, amit pártolnak Alapbűncselekmény tekintetében ha a büntethetőséget kizáró ok miatt nem kerülhet sor a tényállásszerű cselekmény megvalósítójának a felelősségre vonására kizáró ok fennállása miatt már az elkövetés pillanatában sem jött létre bűncselekmény alapbűncselekmény hiányában pedig járulékos deliktumról, bűnpártolásról sem lehet szó - személyi bűnpártolás első fordulata bcs.-t elkövető személy hiányában nincs kinek a hatóság üldözése előli meneküléshez segítséget nyújtani büntetőeljárás nem indulhat - DE az elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyerekkorú vagy kóros elmeállapotú, s emiatt nem büntethető» cél: a tényállásszerű cselekmény elkövetésével NE birtokolhassanak a közbiztonságra veszélyes eszközt, aminek a tartása jogszabályba ütközik, vagy amit a tényállásszerű cselekmény elkövetéséhez használt, illetve a tényállásszerű cselekménnyel vagyongyarapodás ne következhessen be - kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró ok, DE kényszergyógykezelése elrendelhető (Be keretében a bíróság rendeli el) büntethetőséget megszüntető okok esetén a tényállásszerű cselekmény kifejtésekor a bűncselekmény létrejön, de utóbb olyan ok valósul meg, ami miatt az elkövető nem lesz büntethető - fontos a megszüntető ok (elkövető halála, kegyelem, elévülés, tevékeny megbánás, tv-ben meghatározott egyéb ok) bekövetkezésének időpontja a) a megszüntető ok létrejötte előtti magatartásért a bűnpártoló felelősséggel tartozik b) a megszüntető ok utáni bűnpártolás nem büntethető eljárás lefolytatásához szükséges feltételek hiánya büntetőeljárás nem indítható - amennyiben a feljelentésből kiderül a kizáró vagy a megszüntető ok, vagy a feltétel hiánya, akkor a feljelentést a Be szerint el kell utasítani - ha a kizáró vagy a megszüntető ok, vagy a feltétel hiánya az eljárás lefolytatása során nyer megállapítást, akkor a döntő határozat deklarálja, hogy az érintett személy ne kerüljön felelősségre vonás alá - ha a vád tárgyává tett tények alapján egyértelműen következtetni lehet arra, hogy az alapcselekmény bűncselekmény, a bűnpártoló felelősségre vonására akkor is sor kerülhet, ha az alapcselekmény elkövetője ismeretlen marad, DE ha utóbb kiderül az alapcselekményt elkövető személye és büntethetőséget 170

171 3. kizáró ok miatt felelősségre nem vonható, akkor a bűnpártoló elítélését rendkívüli jogorvoslattal meg kell szüntetni járulékos jelleg az alapcselekmény tettese vagy részese nem lehet a bűnpártolás tettese a tettestárs által elkövetettek valótlan felvállalása bűnpártolást nem valósít meg azonos elkövetői körön belüli tényállásszerű magatartások büntetlen utócselekményként értékelendők a bűnpártolás az igazságszolgáltatás, vagyis az igazság megállapításának az érdekeit sérti más személy bűnpártolásra való rábírása nemcsak fönntartja a főcselekménnyel előidézett sérelmet, hanem újabb jogtárgy sértés (az igazság megállapításához fűződő érdekek elleni cselekvőség) révén növeli az alapbűncselekmény tettese a bűnpártolásnak tettese NEM, de részese felbujtója lehet 4. Btk 282 (1) bekezdés a) és c) pontja: egyenes és eshetőleges szándékkal Btk 282 (1) bekezdés b) pont: meghiúsítani törekvés célzatosan, kizárólag egyenes szándékkal 5. minősített esetek: vagyoni előny megszerzése végett (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el. kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményekhez kapcsolódóan: (3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (263. (1) bekezdés], XIII fejezet: Emberiesség elleni bűncselekmények XIV fejezet: Háborús bűncselekmények XXIV fejezet: Az állam elleni bűncselekmények b) emberöléssel [160. (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. (1)-(4) bekezdés], emberkereskedelemmel [192. (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. (1)-(2) bekezdés], terrorizmus finanszírozásával [318. (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. (1)-(2) bekezdés], c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy 171

172 d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el. Új: kiegészítés a korábbi évi Btk. - hoz képest 6. büntethetőséget kizáró ok ha a hozzátartozó nem mint hivatalos személy, külföldi hivatalos személy, vagy közfeladatot ellátó személy az eljárása során, illetve nem haszonszerzés végett nyújt segítséget ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetője a hatóság üldözése elől meneküljön: (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. 7. bűnhalmazat, természetes egység: több elkövetőnek / egy elkövetőnek több bűnügyben = bűnhalmazat Elkülönítés: tárgyi bűnpártolás az alapbűncselekmény elkövetőjének az érdekében cselekszik az előny kizárólag az alapbűncselekmény elkövetőjénél jelentkezhet orgazdaság abból a célból követi el a bűncselekményt, hogy magának, vagy az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül bárki másnak vagyoni hasznot szerezzen haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság látszólagos halmazat ez orgazdaságnak minősül csak! a pénzmosás a bűnpártoláshoz képest speciális deliktum XXXVI. fejezet : Vagyon elleni bűncselekmények 2. Orgazdaság I. Jogtörténet 172

173 Csemegi kódex: tudja, hogy lopás, zsarolás, sikkasztás, rablás következtében jutott a birtokosa vagy bírlalója kezéhez jogtalan haszonszerzés végett megszerez, elrejt, vagy az elidegenítésben közreműködik évi V. tv.: ua. Minősítő körülmények: üzletszerűség, visszaesés, bűnszövetség, jelentős, különösen nagy érték évi IV. tv.: bővítette az elkövetési tárgyak, a minősítés körét és a büntetési tételeket változtatta meg évi LXIII. tv.: véglegesítette az elkövetési tárgyak körét: + (1) bekezdés a) és b) pontja, A minősítő körülmények: értékszerinti, üzletszerűség, kulturális javak, nemesfém» lépcsős minősítési rendszer II. Nemzetközi kitekintés német: bűnpártolás és orgazdaság körében, külön nevesítve az üzletszerű és a csoportos orgazdaság, a kísérlet is büntetendő osztrák: Az idegen vagyon ellen irányuló cselekmények fejezetében III. Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy 2. tulajdon és vagyoni jogok sértése társadalomra veszélyesség gátolja a bűncselekményekből származó dolgok felderítését, az eredeti tulajdonoshoz visszajutását: az igazságszolgáltatás zavartalan működésének sértése elkövetési tárgy JÁRULÉKOS BŰNCSELEKMÉNY:» A tényállás taxatívan felsorolja azokat az alapcselekményeket, amelyek elkövetésének valamelyike szükséges az orgazdaság megvalósulásához: NEM feltétel, hogy az alapcselekmény elkövetője ismert legyen, vagy büntethető legyen, DE feltétel, hogy a felsorolt valamely diszpozíció (összesen 11!!) megvalósuljon 173

174 379. (1) Aki a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut, b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. az idegen értékkel rendelkező dolog lehet ingó vagy ingatlan közvetlen vagy közvetett első sorban olyan dolog, amelyre közvetlenül megvalósítja a bűncselekményt közvetve származik az alapcselekményből az eredeti dolog helyébe lép (pl. feldolgozott, átalakított, vegyített) csakis IDEGEN dolog lehet ha a saját dolgát vásárolja vissza, nem bűncselekmény 3. elkövetési magatartás: az elkövetéssel befejezetté válik vagyoni haszon végett megszerez: - a tényleges birtokbavételt jelenti, az orgazda akaratával és tudtával = a két elkövető akarategyezőségén alapul, mert ha az orgazda egyoldalúan birtokba veszi (elveszi), akkor az lopás - az alapcselekmény befejezése időben meg kell előzze a megszerzést, mert ha egybeesik, akkor nem orgazdaság, hanem az alapcselekményben való közreműködés, elkövetői magatartás elrejt: a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot ténylegesen birtokba vette volna (pl. a dolog feltalálását megnehezíti, lehetetlenné teszi, vagy más előtt eltagadja ) elidegenítésében közreműködik segítségnyújtás arra vonatkozóan, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse közvetítőként lép fel úgy, hogy a dolgot nem szerzi meg 4. bűncselekmény alanya - aki a dolognak nem tulajdonosa - alapcselekmény elkövetésében nem vett részt ( az alapcselekmény elkövetőjének ugyanarra az elkövetési tárgyra megvalósított későbbi tevékenysége: büntetlen utócselekmény) lehet társ-tettesség és részesség is DE: az alapcselekményből származó dolgok megvásárlására irányuló ELŐZETES megállapodás nem az alapcselekményhez nyújtott bűnsegély, hanem orgazdaság tettesi magatartása 174

175 5. szándékos, célzatos: csak egyenes szándékkal követhető el az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a tényállásban felsorolt valamelyik vagyon elleni bűncselekményből származik elég azt tudni, hogy jogilag tiltott DE: ha nem tudta, csak gyanította, hogy a dolog az alapcselekmény valamelyikéből származik nem büntethető, orgazdaság nem állapítható meg mérlegelendő: jó- illetve rosszhiszeműség cél: vagyoni haszonszerzés: maga vagy más hasznára DE: az alapcselekmény elkövetőjének a hasznára nem lehet, mert akkor bűnpártolás 6. minősített esetek értékhez, elkövetési módhoz, speciális elkövetési tárgyhoz igazodik! az érték NEM az alapcselekménnyel érintett vagyon elleni bűncselekmény értéke, vagy a cselekményből származó haszon szerint, hanem a vagyoni haszonszerzés végett megszerzett (elrejtett, elidegenített) dolog tényleges értékéhez igazodik érintett legenyhébb felelősségi forma: (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre vagy (ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb) b) szabálysértési értékre (ötvenezer forintot meg nem haladó) üzletszerűen követik el. minősített eset: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) nagyobb értékre, (ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,) b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre, műemlék: amit jogszabály annak nyilvánít kulturális javak: élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi hangrögzített, írásos emlékei, bizonyítékai (ingatlanok nem), valamint a művészeti alkotások c) kisebb értékű nemesfémre vagy nemesfém: arany, ezüst, platina és ötvözetei, valamint az ezekből készült tárgyak, ha a nemesfém tartalma eléri a 10%-ot évi LXI tv: az egyes fémek begyűjtésével és értékelésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról további fémeket sorol fel taxatívan, pl.: Al, An, Cu, Ti, Fe ) d) kisebb értékre üzletszerűen követik el. 175

176 (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentős értékre vagy (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,) b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre vagy (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,) b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentős értékre vagy (ötszázmillió forint felett különösen jelentős.) b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el. 7. egység és halmazat - Az elkövető több cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság törvényi tényállását anyagi halmazat; annyi rendbeli orgazdaság, ahány alkalommal a tv-ben felsorolt alapbűncselekményből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszonszerzés végett megszerezte, elrejtette vagy az elidegenítésben közreműködött. - Folytatólagosan elkövetett: több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközben viszi végbe. Az orgazdaságnak passzív alanya, sértettje NINCS az azonos sértett sérelmére történő elkövetés nem jöhet szóba, DE a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. NINCS jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerzi meg a dolgokat és annak sem, hogy az alapbűncselekményt hány személy sérelmére követik el. Vagyonelkobzást kell elrendelni. * * * 176

177 XXVII. fejezet : A korrupciós bűncselekmények 29. tétel A közélet tisztasága elleni bűncselekmények Állami, társadalmi szervek, hivatalos és más fontos közfeladatot ellátó személyek törvényes, elfogulatlan és befolyástól mentes működését jelenti. A kapcsolatban szükségszerűen két fél áll egymással szemben. Nincs passzív alany mindkét fél a jogtalanság talaján áll. Ha azonban az egyik fél visszautasítja a korrupciós kapcsolatot elképzelhető a passzív alany. Azt az elkövetőt, aki kéri, elfogadja az előnyt = passzív vesztegetőnek, aki pedig adja, vagy ígéri az előnyt = aktív vesztegetőnek nevezzük. Közös jogi tárgy: a közélet tisztasága I. Jogtörténet gazdasági szféra hivatali szféra hatósági eljárás 177

178 Csemegi kódex: vesztegetés vétsége miatt büntetendő az a közhivatalnok, aki a hivatásánál fogva teljesítendő cselekményért, vagy annak elmulasztásáért ajándékot, vagy jutalmat követelt, elfogadott ; minősített eset: hivatali kötelességet szegve évi V. tv.:passzív vesztegetés: jogtalan előny kérése, elfogadása (ajánlkozik, vállalkozik, maga részére előnyt követel, kér, elfogad, előny elfogadójával egyetért) minősített: kötelességszegés, határkör túllépés, hivatali helyzetével való egyéb visszaélés, + befolyással üzérkedés évi IV. tv.: passzív hivatali vesztegetés, passzív gazdasági vesztegetés, aktív hivatali vesztegetés hivatali szabályokkal ellentétes magatartás tanúsítása, befolyással üzérkedés, közérdekű bejelentő üldözése évi LXXXVII tv.: nemzetközi közélet tisztasága (VIII címként beiktatva) évi CXXI tv.: gazdasági vezetők kapcsolódó felelőssége, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés és az aktív és passzív vesztegetéshez kapcsolódóan a büntethetőséget megszüntető okok, valamint a feljelentési kötelezettség szabályozása évi CL tv.:büntethetőséget megszüntető ok helyett a korlátlan enyhítés és a különös méltánylást érdemlő estekben a mellőzést; + a befolyás vásárlása bűncselekmény beiktatása a befolyással való üzérkedés aktív oldalaként II. Nemzetközi kitekintés Szemben a német és magyar szabályozással, ahol külön tényállásban kapott helyet a hivatalai és az üzleti életben megjelenő korrupció, az osztrákban egy tényállásban van. 1. (Gazdasági) vesztegetés 1. védett jogi tárgy a közélet, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztasága 2. elkövetési tárgy: a jogtalan előny vagyoni (pl. kölcsön, hitel) személyes (pl. visszterhes jogügylet, kereseti lehetőség biztosítása, szexuális kapcsolat) erkölcsi (pl. elismerés, az addiginál közvetve-közvetlenül kedvezőbb helyzetbe kerül 178

179 ranglétrán emelkedik) A passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, akkor vele szemben a bűncselekmény elkövetése során, azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. Nem lehet a passzív elkövetővel szemben vagyonelkobzást elrendelni, ha nem szerezte meg a vagyoni előnyt, DE ha az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, akkor vele szemben vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. Btk. 74. (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. DE annak a vagyoni előnynek az elvonására, amit a vesztegető csak ígért, nincs törvényes alap. 3. passzív alany csak akkor, ha a vesztegetés nem kerül elfogadásra 4. elkövetési magatartás előny adása előny ígérete 290. (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. előny: a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változás előny ígérete: a jövőbeli adás kilátásba helyezése jogtalan: elkövető tevékenységével kell kapcsolatban állnia, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy működésével függ össze jogilag szabályozottak, jogilag kikényszeríthetők, szabályszerű teljesítésükhöz közérdek fűződik DE: ha csak alapszabályokon alapuló, jogi szempontból irreleváns nem lehet vesztegetés megállapítása sem (Ptk. gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezései Gt.) 5. alany: bárki 179

180 6. aktív tevékenység: célzata a kötelességszegés ezért kell adni vagy ígérni 7. minősített eset: önálló intézkedésre jogosult személy irányába lényeges dolgokban befolyásolhat vagy dönthet, döntés előkészítésében részt vesz, képviseletre jogosult (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. (3) A büntetés a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. súlyosabbnak minősül, ha bűnszövetségben Btk. 459 (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; üzletszerűen követik el Btk bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; 8. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el. nemzetközi viszonylatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetés büntethetősége utaló szabály ugyanolyan súllyal és ugyanolyan körben külföldi gazdálkodó szervezet: személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott Gt. formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult (ld.értelmező rendelkezés) 9. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzhető a büntetés, ha a hatóságnak bejelenti bírósági döntési kompetenciájába 180

181 az elkövetés körülményeit feltárja utalja Vesztegetés elfogadása védett jogi tárgy: a közélet, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztasága 2. elkövetési tárgy: a jogtalan előny 3. elkövetési magatartás előny kérése a korrupciós kapcsolatot kezdeményezi ezzel befejezett, kísérlet fogalmilag kizárt előny elfogadása előny ígéretének elfogadása kilátásba helyezett jövőbeli előny rá tekintettel adott, ígért előny kérőjével/elfogadójával egyetért 291. (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. bűncselekmény alanya: gazdálkodó szervezet részére, érdekében tevékenységet végző olyan kötelezettségek, amelyek jogilag szabályozottak, jogilag kikényszeríthetők, szabályszerű teljesítésükhöz közérdek fűződik DE: ha csak alapszabályokon alapuló, jogi szempontból irreleváns nem vezethet vesztegetés megállapítására sem 5. csak szándékos 6. minősített esetek: kötelességét megszegi (2) Ha az elkövető a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig, bűnszövetségben üzletszerűen b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 181

182 még súlyosabb, ha a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személy önálló intézkedésre jogosult (pl. vezető beosztásban, képviseletre jogosult) - alapeset - kötelezettség szegéssel - bűnszövetség / üzletszerűség (3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. üzletkötői jutalék: aki a konkrét szerződés sikeres realizálásában vállal szerepet DE visszaélés akkor, ha nincs arányban az elvégzett munkáért elvárható díjazással, azt jelentősen meghaladja KIZÁRT a bírói gyakorlatban az üzletkötői jutalék annak, aki a konkrét jogügylet előkészítésében, vagy létrehozásában érdemi döntési jogosultsággal rendelkezik hitelezési tevékenység: gazdasági szereplők kedvezőbb feltételek mellett akarnak hitelhez jutni, ellenértéke a hitel 7-10% -a gazdasági vesztegetés, ha a pénzintézet vezetője a hitel engedélyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az ennek segítségével megvalósított cég vagyonának egy részét ingyenesen, vagy jelképes összegért egy általa megjelölt gazdálkodó szerv tulajdonába adja át orvos büntetőjogi felelőssége: Orvosetikai kódex: A hálapénz, hálaszolgáltatás: bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket törvénysértő és súlyos etikai vétség Mt. a hálapénz munkáltató előzetes hozzájárulása nélküli elfogadása törvénysértő 3. személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységéért nem fogadhat el, nem köthet ki előzetes hozzájárulás nélkül - ha az orvos a gyógyító-megelőző tevékenysége során az előnyt maga kéri, kötelességét szegi bcs - a működés befejezése után a neki felajánlott előnyt a munkáltató hozzájárulása nélkül fogadja el nem bcs, hanem fegyelmi vétség külföldi gazdálkodókra is ugyanúgy érvényes: 182

183 (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el A alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 8. korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzhető a büntetés, ha a hatóságnak bejelenti bírósági döntési kompetenciájába az elkövetés körülményeit feltárja utalja további feltétel: a kapott jogtalan vagyoni előny vagy annak ellenértékének visszafizetése (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja Hivatali vesztegetés védett jogi tárgy: a közélet tisztasága, a hivatali apparátus tagjaiba vetett bizalom 2. elkövetési tárgy: a jogtalan előny 3. passzív alany: hivatalos személy, vagy más, ha a korrupciós kapcsolat nem jön létre 4. elkövetési magatartás - előny adása alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra - előny ígérete cél: a hivatalos személy befolyásolása mindig az aktív vesztegető személyre nézve jelent közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapotot előny a hivatalos személy működésével kell kapcsolatban lennie 183

184 a cselekmény az előny ígéretével befejezetté válik nem szükséges azt visszautasítani - a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség nem megfelelő teljesítése sajátos bűnsegédi magatartás! vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt az aktív vesztegetővel szemben is! ha rendelkezésére állt és bizonyítottan arra szánta, hogy a passzív vesztegetőnek juttassa 293. (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. 5. külföldi hivatalos személyekre is érvényes: (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el. Btk. 459 (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; 6. bűncselekmény alanya (1) és (2) : bárki 184

185 (3) és (4) : speciális: külföldi hivatalos személy / a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve az ellenőrzésre, felügyeletre feljogosított személy 7. (1) és (2) csak célzatosan; (4) szándékosan (eshetőleges és egyenes); (5) gondatlanul (5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. 8. minősített: 9. - kötelességét megszegje - hatáskörét túllépje - hivatali helyzetével egyébként visszaéljen több hivatalos személy bűnhalmazat 10. korlátlanul enyhíthető: (6) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja Hivatali vesztegetés elfogadása védett jogi tárgy: a közélet tisztasága, a hivatali apparátus tagjaiba vetett bizalom 2. elkövetési tárgy: a jogtalan előny 294. (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 185

186 3. elkövetési magatartás előny kérése a korrupciós kapcsolatot kezdeményezi ezzel befejezett, kísérlet fogalmilag kizárt előny elfogadása előny ígéretének elfogadása kilátásba helyezett jövőbeli előny rá tekintettel adott, ígért előny kérőjével/elfogadójával egyetért egyetértés: hivatalos személy kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a 3. személy rá tekintettel előnyt kérjen, kapjon az előnyt a 3. személynek a hivatalos személyre tekintettel adják vagy ígérik, és ezzel a hivatalos személy egyetért 4. - előny lehet vagyoni, személyes, erkölcsi a bűncselekmény alanya Btk. 459 (1) 11. hivatalos személy Btk. 459 (1) 13. külföldi hivatalos személy 5. csak szándékosan, a (3)a pontban pedig célzatosan 6. minősített esetek: vezető beosztás: a fontosabb ügyekben intézkedésre, döntésre hivatott (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el. továbbá (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) az előnyért aa) hivatali kötelességét megszegi, ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el

187 egy ügyben több ügyféltől halmazat különböző ügyfelektől, különálló ügyekben ugyanattól a személytől, ugyanabban az ügyben többször folytatólagosság 8. korlátlanul enyhíthető (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. 5. Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban 1. védett jogi tárgy: a bírósági, választott bírósági és más hatósági eljárások tisztaságába vetett bizalom 2. elkövetési tárgy: a jogtalan előny 3. elkövetési magatartás: jogtalan előny adása, vagy ígérete 295. (1) Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. alanya: bárki: aki bírósági, választott bírósági, vagy hatósági eljárásban eljárási jogokkal felruházva vagy kötelezettségekkel terhelten részt vesz, vagy részt vehet 5. célzatos, egyenes szándékkal 6. nemzetközi vonatkozásban (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el. 7. korlátlanul enyhíthető (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a 187

188 bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 6. Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban 296. (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. 7. Vesztegetés feljelentésének elmulasztása elkövetési magatartás a feljelentés elmulasztása tisztán mulasztásos bcs elkövetés időpontja: mihelyt teheti a tudomásszerzést követő első lehetséges időpont bűncselekmény alanya: csak olyan hivatalos személy, aki e minőségben, hivatali tevékenysége során szerez tudomást még le nem leplezett vesztegetésről elmulasztás csak szándékosan hozzátartozó büntethetőséget kizáró ok! 297. (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Új! 8. Befolyás vásárlása

189 védett jogi tárgy: közélet tisztasága, hivatalos személy és gazdálkodó szervezetrészére vagy érdekében tevékenységet végző személy befolyástól mentes döntése 2. elkövetési tárgy: jogtalan előny 3. elkövetési magatartás előny adása, vagy ígérete 298. (1) Aki a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. megjelenik egy harmadik személy, aki beékelődik az ügydöntő személy és az ügyfél közé: a bűncselekmény a 3. személy irányába a befolyás lehet valódi vagy színlelt az ügyfelet megtévesztő nem kell kifejezettnek lennie, de feltétel, hogy félreérthetetlen legyen (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet, illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el. 4. alanya bárki 5. egyenes szándékkal valósítható meg 6. azért adja, vagy ígéri az előnyt, hogy a hivatalos személy a befolyásolás során a hivatali kötelességét megszegje, hivatali helyzetével visszaéljen, hatáskörét túllépje bűnhalmazat (293 (2).) 9. Befolyással üzérkedés 1. védett jogi tárgy: közélet tisztasága, hivatalos személy és gazdálkodó szervezetrészére vagy érdekében tevékenységet végző személy befolyástól mentes döntése 2. elkövetési tárgy a jogtalan előny 3. elkövetési magatartás előny kérése/elfogadása 189

190 ígéret elfogadása lényeges tartalom a befolyásolás lehet valódi, vagy színlelt 299. (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. alanya bárki csak szándékosan követhető el 5. minősített esetek hivatalos személy megvesztegetésének állítása látszatának keltése, célzások, utalások DE: ha valóban megvesztegetett» befolyással üzérkedés és aktív vesztegetés halmazatban hivatalos személynek adja ki magát üzletszerűség (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el. 6. privilegizált eset a gazdasági befolyással üzérkedés az ügyek jellegében, a célba vett személyek terén mutat eltérést 300. (1) Aki a 299. (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. * * * 190

191 XXX. fejezet : Közbiztonság elleni bűncselekmények 1. Terrorcselekmény Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása 317 TERRORIZMUS 3. Terrorizmus finanszírozása Jármű hatalomba kerítése Bűnszervezetben részvétel Közveszély okozása Közérdekű üzem működésének megzavarása Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés

192 9. Lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés tétel Közveszély okozás, közérdekű üzem működésének megzavarása I. Történeti kitekintés Csemegi kódex: gyújtogatás, árvíz Közveszély okozás súlyosabb ha templom, közkönyvtár, közlevéltár évi tv.: gyújtogatás, robbanószer, árvíz, sugárzó vagy más anyag illetve energia pusztító hatása II. Nemzetközi kitekintés német és osztrák: gyújtogatás, robbantás, közveszély okozás III. Tételes jog elemzése 1. jogi tárgy a közbiztonság részeként a személy - és vagyonbiztonság védelme 2. passzív alany bárki teljességgel esetleges a bűncselekménnyel elkövetési tárgya csak jelentős értékű dolog érintett személyek és vagyoni javak köre 3. elkövetési magatartás 322. (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a közveszély előidézése: bármi, ami az eredmény létrehozására alkalmas korábbi Btk.: árvíz, robbanó-sugárzó-más anyag, energia, tűz pusztító hatása Új: anyag vagy energia pusztító hatása általános megfogalmazás alatt értendő - az árvíz (energia és anyagi ártalom) 192

193 - tűz : gyújtogatás (! tényállásszerű, ha a saját tulajdonában levő tárgyakat gyújtja meg nincs jelentősége ki a tulajdonos, DE annak igen, hogy a közveszély (tűz tovaterjedésének) objektív lehetőségének fenn kell állnia elhárításának akadályozása: közömbös, hogy mi keletkeztette a közveszélyt (más vétkes/vétlen magatartása, vagy természeti katasztrófa) - ennek elhárításában való akadályoztatás a lényeg megvalósulhat aktív vagy passzív módon (- ez utóbbi tipikusan mulasztással, a jsz.- ban előírt kötelezettségek nem teljesítése lévén) következmények enyhítésének akadályozása: nem a közveszélyes állapothoz, hanem a következményekhez kapcsolódik pl. gátolja az ingóságok kimentését az árvízi területről 4. A. közveszély előidézése eredmény bűncselekmény közveszély nincs egzakt fogalom, definíció, de körülhatárolható: előre meg nem határozott, de nagyobb emberszámot (életét, testi épségét fenyegető) és jelentős anyagi javakat érintő, objektív fenyegető helyzet emberi magatartás hozza létre B. elhárításának és következmények enyhítésének akadályozása közveszély után : NEM eredmény bűncselekmény közveszélyt nem csak ember, hanem természeti katasztrófa is előidézheti 5. stádiumok előkészületet is bünteti: (4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. pl. szükséges anyagokat, eszközöket beszerzi, közveszély okozásra mást felhív, vagy ajánlkozik, vállalkozik, mással közös elkövetésben megállapodik A közveszély előidézése az elkövetési módként meghatározott tevékenység tanúsításával lép kísérleti szakba. DE a közveszély objektív lehetőségének fenn kell állnia!! o A közveszély előidézésével befejezett a cselekmény: fontos az okozatosság; eredménye van. o Akadályozó jellegű magatartások: teljesen ki kell fejteni (pl. víztömlőt átvágja) DE nem szükséges, hogy ténylegesen megakadályozza a közveszély elhárítását 6. alany tettesként bárki lehet! a második és a harmadik elkövetési magatartás ( a közveszély elhárításának és következmények enyhítésének akadályozása) tettese nem lehet az, aki a közveszélyt előidézte, mert aki a közveszélyt okozta, utóbb ezekért a többletmagatartásokért külön nem felel (büntetés kiszabása során veszik figyelembe) társtettesség, részesség: ált. szabályok szerint! ha valaki a közveszély előidézésében felbujtói, bűnsegédi tevékenységet fejt ki, de a közveszély elhárítását illetve a következmények enyhítését maga is megakadályozza akkor ezekben a cselekményekben önálló tettes, amibe a közveszély előidézésében nyújtott részesi tevékenysége beleolvad 193

194 7. mind a szándékos mind a gondatlan formát bünteti szándékos: egyenes / eshetőleges szándéknak ki kell terjednie az eredményre és az okokozati összefüggésekre is gondatlan: negligencia / luxuria is lehet (5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 8. minősített esetek (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, Új! b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy kár: az egyes személyeknek okozott kárt össze kell számolni, mert közbiztonságot, közrendet véd Btk. 459 (1) 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; és Btk. 459 (6) d) ötvenmillióegy és ötszázmillió forint között különösen nagy, E minősítő körülményért akkor is felel, ha arra csak gondatlansága terjed ki! c) bűnszövetségben követik el. Btk. 459 (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. - törvényi egység a közveszély okozás és a gondatlan emberölés között: a halálos eredmény tekintetében kizárólag csak gondatlanság terhelheti - ha a halálos eredmény tekintetében a szándéka kiterjed akár csak eshetőlegesen is közveszély okozás + emberölés alap vagy minősített esete halmazatban 9. korlátlan enyhítés (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. akár a tettes, akár a részes önként elháríthat 10. elhatárolás közveszély okozás - rongálás: 194

195 objektív létrejött e közveszély objektív lehetősége létrejött e a közveszélynek ha nem, akkor rongálás közveszély előidézésére kiterjedt e az elkövető szándéka terheli legalább gondatlanság o A kettő együtt (közveszély és rongálás) nem valósulhat meg! szándékos testi sértés, erős felindulásból elkövetett emberölés és a szándékos emberölés halmazatban állhat a közveszély okozással DE a gondatlan emberölés NEM mert minősített esetként egységet hoz létre (3 bekezdés) Közérdekű üzem működésének megzavarása I. Jogtörténet Először évi tv. büntette a közérdekű üzem megzavarását. II. Tételes jog elemzése 1. Jogi tárgy a társadalom legalapvetőbb igényeinek kielégítésére szolgáló üzemek zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek 2. Elkövetési tárgy: közérdekű üzem (Btk (1) 21pont o közmű: települések vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek, hálózatok és az ezekkel kapcsolatos létesítmények pl. telefon, víz, csatorna, gáz o közösségi közlekedési üzem: tömegközlekedési eszközök bárki által igény bevehető ÉS egyidejűleg nagyszámú utas szállítására alkalmas o elektronikus hírközlő hálózat: hálózati infrastruktúra, kapcsolás és átviteltechnika, energia ellátást biztosító berendezések o egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központ és üzem o hadi anyagot, haditechnikai eszközt termelő üzem, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. 3. Elkövetési magatartás 323. (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. lehet aktív és passzív teljes tevékenységi kör pl. a kábelek megrongálása, tartozékok, vezetékek leszerelése, a vezető működési folyamatot irányító személy megfenyegetése - megrongálás: a dolog állagának sérülésével jár - megsemmisülés: a dolog megszűnik - megzavarás: lehet még a dolog rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik 195

196 4. materiális bűncselekmény - jelentős mértékű zavar szükséges enyhe, gyorsan elhárítható zavar nem elég jelentős: hosszú ideig tart a szolgáltatás elmaradása, a jogosultak köre miatt jelentős, a szolgáltatás fontos, jelentős az okozott vagyoni hátrány 5. előkészületet is bünteti (4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. kísérleti szak: elkezdi az elkövetési magatartást, de a jelentős mértékű üzemzavar nem következik be ha igen, akkor befejezett 6. alany tettesként társtettesként részesként is ált. szabályok szerint büntetendő 7. szándékosan és gondatlanul is elkövethető a szándékosságnak valamennyi tényállási elemre: közüzemi közérdekű jellegre és a következményekre is ki kell terjednie (5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 8. minősített esetek: (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) csoportosan, b) bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el. még súlyosabb szankciók, ha (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve vagy c) különösen jelentős kárt okozva követik el. 9. halmazat élet elleni, testi épség elleni bűncselekményekkel halmazatban rongálással nincs halmazat, de a vele összefüggésben levő lopással már igen rombolástól a célzat határolja el * * * 196

197 31. tétel Terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése I. Jogtörténet 1. Terrorcselekmény Közbiztonság: személy és vagyonbiztonság. Általában nem konkrét személy jogait sértik, veszélyeztetik, és nem konkrét dolgot fenyegetnek, hanem szélesebb körben. Terrorizmus a XX. század hetvenes években élte fénykorát. Egy vagy több embert vagy jelentős anyagi javakat kerítettek hatalmukba és valamely állam kormányához, hatóságához intéztek követelést. Utóbbi években a cél a pusztítás. II. Nemzetközi kitekintés évi New Yorki Egyezmény robbantásos terrorizmus visszaszorításáról 197

198 2002. évi New Yorki Egyezmény a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról III. Tételes jog elemzése Terrorcselekmény jogi tárgy: államok, állami szervek, nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek 2. passzív alany: bármely természetes élő személy ha az elkövető követelést fogalmaz meg, akkor passzív alany a követelés címzettje is pl. állami szerv, vagy nemzetközi szervezet, államigazgatási közhatalmi - önkormányzati szervek elkövetési tárgy amely ellen a bűncselekmény irányul: jelentős anyagi javak jelentős anyagi javak ha az 5 millió forintot meghaladó értékű, DE jelentős anyagi javakhoz tartozik, amelynek az eszmei értéke magas, vagy pótolhatatlan 3. elkövetési magatartások: három alapesete van o első alapeset: 314. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény 198

199 a) az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. (3) bekezdés], b) az emberrablás [190. (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. ), c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. (1)-(2) bekezdés], d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. (1)-(2) bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. ), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. (1) bekezdés], f) a jármű hatalomba kerítése [320. (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. (1)-(3) bekezdés], g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. (1)-(6) bekezdés], i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. (1)-(3) bekezdés]. o második alapeset: az elkövetési magatartások cél eszköz viszonylatban: összetett bűncselekmény (delictum compositum) Abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, (egy követelés kikényszerítése a cél, ahol a címzett egy állami szerv, vagy nemzetközi szervezet; lehet szóban, írásban; a követellés lehet jogos, jogosnak vélt, vagy jogtalan) Nincs jelentősége, hogy a címzett hatáskörébe, illetékességébe tartozik e a kérés, hogy képes e teljesíteni. - jelentős anyagi javakat kerít hatalmába: eszközcselekmény (jogellenes birtokbavétel erőszakkal, vagy tévedésbe ejtéssel is pl. pokolgép egy épületben) (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. o harmadik alapeset: a terrorcselekménnyel való fenyegetés: lehet szóban, írásban, ráutaló magatartással, DE CSAK KOMOLY, konkrét fenyegetés 316. Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. immateriális bűncselekmény 199

200 5. az első két alapeset előkészületét is büntetni rendeli 315. (1) Aki terrorcselekmény előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábbi Btk. felsorolta, nevesítette az előkészületi magatartásokat (felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös elkövetésben megállapodik) ez az Új Btk.-ból kimaradt, felesleges. - büntetési tétel maradt DE szigorúbb, ha mindezt terrorista csoportban (3 vagy több fő) követi el: (2) Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő A 315. és a 318. alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése. (3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Kísérlet: Az első alap esetnek kizárt a kísérlete, mert a felsorolt cselekmények célzatos megkezdésével a cselekmény befejezetté válik. Második alapesetben a jelentős anyagi javak célzatos hatalomba kerítésével kerül kísérleti szakba. A harmadik alapeset kísérlete elvileg lehetséges, pl. levélben szólít fel és a levél elkeveredik. 6. alany tettesként bárki lehet (társtettesség akár eszköz, akár cél megvalósításában) 7. szándékosan és célzatosan követhető el egyenes szándék: lehetséges célzatok: állam, állami szerv, nemzetközi szervezet kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen, tűrjön lakósság megfélemlítése más állam alkotmányos, társadalmi, gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, nemzetközi szervezet működésének megzavarása követelés kikényszerítése. 200

201 8. korlátlan enyhítés (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. - abbahagyásra csak a cselekmény befejezetté válása után kerülhet sor - kísérleti szakban csak a visszalépés jöhet szóba DE a maradék bűncselekményekért így is felel csak a (2) bekezdés szerinti elkövetésnek (második alap eset) van kísérlete! DE a követelés közlését követően azonban már csak abbahagyás jöhet szóba az elkövető visszaadja az anyagi javakat, függetlenül attól, hogy a követelését teljesítik NEM kell ÖNKÉNTESnek lenni az abbahagyásnak, nincs ilyen törvényi feltétel 9. büntethetőséget megszüntető okok 10. az első alapesetben levő bűncselekmények nem állhatnak halmazatban a terrorcselekménnyel 11. feljelentési kötelezettségek 2. Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. hitelt érdemlő tudomás, hogy terrorcselekmény készül a hozzátartozót sem mentesíti csak az előkészületi szakban levő szakra vonatkozik csak az első és a második alakzathoz, mert csak ezek előkészületét bünteti ÚJ: 3. Terrorizmus finanszírozása 318 (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábbi Btk. nem rendelkezett róla 1. jogi tárgy 201

202 államok, állami szervek, nemzetközi szervek kényszermentes cselekvősége, működésük zavartalansága 2. elkövetési magatartások 318. (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni. - anyagi eszköz szolgáltatása: birtokbaadás, hozzáférhetővé tétel - anyagi eszközök gyűjtése - a terrorcselekmény feltételeinek megteremtésére - támogatás a terrorcselekmény elkövetésére készülő, vagy rá tekintettel más személyhez kapcsolódik 3. immateriális 4. kísérlete elvileg lehetséges 5. tettes / részes - bárki lehet 6. szándékos bűncselekmény tudnia kell, hogy az anyagi eszközök nyújtásával terrorcselekmény feltételeit biztosítja 7. súlyosabban büntet: terroristacsoportban történő elkövetés finanszírozását 4. Jármű hatalomba kerítése 320 Magyarország is részese a Hágában 1970-ben aláírt, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló nemzetközi egyezménynek. kötelezettség, hogy bűncselekménnyé nyilvánítják és büntetik: Korábbi Btk. Légi jármű hatalomba kerítése néven büntette. EU Tanácsa 2002-ben kerethatározat: minden tömegközlekedési ill. áruszállító eszköz elleni terrorcselekményt büntessék (1) Aki légi jármű, tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű ellenőrzését erőszakkal, fenyegetéssel, illetve másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotát előidézve magához ragadja, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (3) Aki jármű hatalomba kerítésére irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 202

203 (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna. 1. jogi tárgy: tömegközlekedésben részt vevő természetes személyek 2. passzív alany: bármely élő természetes személy elkövetési tárgy: légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű 3. elkövetési magatartás: a jármű ellenőrzésének az elkövető általi magához ragadása - üzemeltetés felett tényleges hatalom a jármű vezetésének átvételével - a járművet a személyzet irányítja, de az útvonal, a közlekedési manőverek, megálló helyek kijelölése során az elkövető döntése érvényesül elkövetés módja: erőszak: jármű vezetője / irányítója ellen kell irányulnia, akaratot megtörőnek kell lenni fenyegetés: más személy ellen kifejtett erőszak ; a vezető vagy mások (légi kísérő, utasok elleni fenyegetés = súlyos hátrány kilátásba helyezése mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapot előidézésével: öntudatlan állapotban akaratnyilvánításra képtelen védekezésre képtelen: Btk. 459 (1): 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére; elkövetési hely: közömbös (jármű, irányító torony) 4. materiális bűncselekmény 5. - eredmény a jármű ellenőrzésének a megszerzése objektív alapja az elkövetési magatartás és az eredmény között fennálló okozati kapcsolat előkészületet is bünteti kísérleti szakba a tevékenység megkezdésével lép befejezetté az ellenőrzés megszerzésével válik 203

204 tartós bűncselekmény 6. alany tettesként bárki társtettes az elkövetési magatartás bevégzettségéig DE felbújtás és bűnsegéd is lehet addig 7. szándékos bűncselekmény, célzatos = egyenes szándék 8. minősített esetek - halált okoz: gondatlanul + jármű hatalomba kerítése törvényi egység: hatalomba kerítés minősített esete - ha az elkövető szándéka az ember halálára is kiterjed, akkor a jármű hatalomba kerítésének alap este és az emberölés alap vagy minősített esete halmazatban - a cselekmény minősítésér a halottak száma nem hat ki ez kizárólag a büntetési tétel kiszabásánál lehet figyelembe venni 9. korlátlanul enyhíthető bűncselekményt abbahagyja, mielőtt súlyos következménye lenne 10. szándékos emberölés, testi sértés, rongálás halmazatban robbanóanyaggal, robbantó szerrel, lőfegyverrel/lőszerrel visszaélés szintén halmazat HA az elkövető a jármű feletti hatalmat nem erőszakkal, fenyegetéssel, ill. másnak az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotának előidézésével követi el akkor lopás, vagy jármű önkényes elvétele állapítható meg. * * * XXXVI. fejezet: A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK (38-41) 38. tétel Lopás alapesete I. Jogtörténeti kitekintés 204

205 Csemegi kódex: aki idegen ingó dolgot, másnak a birtokából, vagy birlalatából azért vesz el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa pl. vallási szertartás tárgyai, halott emlékére, temető, közveszély helyszíne, közös háztartásban élő személy sérelmére évi V.tv.: zsebtolvajlás, elhárításra képtelen állapot, közforgalmi közlekedési vállalat területén II. Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy a tulajdonjog a birtoklási jog elvonásával sért meg 2. elkövetési tárgy ingó dolog, értékkel rendelkezik, idegen dolog: - Ptk. 94 : minden, ami birtokba vehető és a tulajdonjog tárgya lehet, megfogható, elérhető testi tárgy - Btk. bővebb, kiterjesztő értelmezés Btk a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja, villanyóra megkerülésével áramvételezés is lopás okirat: vagyoni jogosultságot testesít mega benne tanúsított vagyoni érték feletti rendelkezést önmagában pl.: bemutatóra szóló értékpapír DE a bankkártya az nem, mert kell hozzá kód» információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bcs. ingó csak olyan ingó tárgy, aminek értéke van: az elkövetés időpontjában meglevő, pénzben kifejezett forgalmi érték kiskereskedelmi forgalom, akkor is, ha a tulajdonos azt nagykereskedelmi áron vette, HA a forgalomban nem kapható, akkor hozzá hasonló célú és a kiskereskedelmi forgalomban kapható dolog értékéhez viszonyítva lopás büntetőjogi értéke az ellopott dolog értékéhez igazodik a büntetési tételek szintén a kísérlet során azt kell nézni, hogy milyen értékre irányult a lopási szándék, nem az ellopott érték a döntő villamos energia az általános díjtétel alapján okirat. az eltulajdonításkor benne foglalt érték függetlenül attól, hogy azt ténylegesen realizálta e 205

206 idegen ha nincs az elkövető tulajdonában más tulajdonában, birtokában elkövető számára idegen - tolvajtól is lehet lopni - ha nincs senki birtokában, akkor nem lehet lopni - közös tulajdont nem lehet lopni, részben a saját is házastársak osztatlan közös tulajdonát sem lehet ellopni, DE kivétel a házastárs különvagyona, amit ajándékba kapott, maga szerzett korábban, örökölt - elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokba vétele a tulajdonszerzés jogszerű módjai nem lehet lopni, DE nem gazdátlan, ha tévedésből, figyelmetlenségből kerülnek ki a tulajdonos birtokából, de szeretné ismét birtokba venni, fenn áll a lehetősége annk, hogy ismét birtokba veheti pl. tömegközlekedési eszközökön felejtett holmik, a szállodákban, a hivatalai helyeken - halott ember ingósága nem elhagyott dolog, örökségi igény van rá ellopható - természeti kincsek, állatok vadásztársaságé, vagy egyéneké, államé nem uratlan lopható 3. elkövetési magatartás: elvétel elméletek: dolog elmozdítása (contrectatio) dolog elvitele (ablatio) dolog birtokba vétele (apprehensio) Btk. a birtokbavételen alapul az elvétel mástól két mozzanatból áll: 1.) a tulajdonos / birtokos tényleges rendelkezési köréből kikerül a dolog elmozdítása: kísérlet (ugyanígy az elvett tárgyat elrejti, hogy majd később magához vegye, de lelepleződik: kísérlet) 206

207 2.) az elkövető birtokába kerül (pl. a boltban a ruha alá tett dolog)! ha csak a kísérletig jut el, akkor az ellopni akart értékre kell a kísérletet megállapítani 4. alanya tettesként bárki lehet: kivéve a dolog jogszerű tulajdonosa, birtokosa, vagy aki a dolgot találta önálló egyedi tettes, aki mindkét részcselekményt megvalósította részesség: tippadó az felbujtó 5. célzatos csak egyenes szándékkal: cél: jogtalanul eltulajdonítsa és NEM a gazdagodás eltulajdonítás: a dolog feletti teljes uralom jogtalan: ha sem a jogosult, sem jogszabály nem engedte 6. minősítés az ellopott dolog értékének van jelentősége legenyhébb: szabálysértési alakzat ft-ot ne haladja meg és ne legyen minősítő körülmény érték egybefoglalásnak van helye, ha lopás, csalás, rongálás, hűtlen kezelés esetén ugyanolyan bcs. több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, ezeket egy eljárásban együtt bírálják el - csak ugyanolyan szabálysértések foglalhatók egybe ugyanabban a törvényi tényállásban vannak meghatározva - kizárólag a szabálysértéseket lehet ha egyik cselekmény pl. minősítés miatt kiemeli, és bűncselekményként kezeli, akkor azt nem lehet bűncselekmény és szabálysértés egymással történő érték-egybefoglalása nem lehet - ami elévült, azt figyelmen kívül kell hagyni 207

208 - célja: bűncselekménnyé minősítés - üzletszerűség minősítés értéktől függetlenül bcs. - bcs és szabálysértés nem alkothatnak együtt folytatólagosságot - egy eljárásban elbírálás 370. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, vétség kisebb értékre ( ) és nincs minősítő körülmény szabálysértés minősített változata (kevesebb mint ft) - bűnszövetség - közveszély színhelyén (elemi csapás, katasztrófa) - üzletszerűség - dolog elleni erőszak: fizikai akadály leküzdésével szerzi meg a dolgot bd) dolog elleni erőszakkal ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, a. betöréses lopás: helységbe, bekerített helyre erőszakkal b. zártöréses lopás állagsérelemmel járhatnak nem feltétel, elegendő, ha nem a mindennapi életben szokásos módon történik dolog elleni erőszakkal lopás kísérlete, ha a lezárt dologgal viszi el, s később valami miatt (pl. lebukik) nem nyitja fel rongálás, magánlaksértés a lopással bűnhalmazatba akkor ha minden tárgyi és alanyi ismérv a lopástól elkülönülten valósul meg, illetve ha a rongálás büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásnál büntetési tételénél nagyobb, elkövetőnek kell kifejtenie 208

209 - be) zsebtolvajlás útján, zsebtolvajlás: követlen testi őrizetből (zsebből, táskából) a sértett észrevétele nélkül bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, - minden körbekerített, fedett hely, nem csak lakhatásra szolgáló nem tartozik bele a fészer, lakóház lépcsőháza, autó - megtévesztés: félrevezető módon, a jogosult tudtával és előzetes beleegyezésével téves feltevésen alapul lopási szándékkal - ha a jogosult tudta és beleegyezése nélkül besurranás ha nem akkor, nem lopás bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, hanem magánlaksértés+tulajdon elleni szabálysértés hamis kulcs, vagy álkulcs nem abba az adott zárba tartozó, vagy bármi más, ami kulcsként használható eszköz lopott kulcs az adott zárhoz tartozó! számkombináció felnyitása nem kulccsal történő felnyitás bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy együttlakás huzamosabb ideig, de időtől függetlenül is, ha az a véglegesség, a tartós együttélés szándékával történik hasonló helység pl. a közös munkahely (kórtermek, öltöző ) nem tartozik ide a sportegyesület közös öltözője bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el. alapeset: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre vagy ( millió ft, ha minősítő körülmény nincs) b) a kisebb értékre elkövetett lopást ( ft.-ig) ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, - bűnszövetség - közveszély színhelyén (elemi csapás, katasztrófa) 209

210 - üzletszerűség - dolog elleni erőszakkal - zsebtolvajlás útján bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, bc) vallási tisztelet tárgyára, Btk. 459 (1) b) vallási tisztelet tárgyán: a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, - a vallási szertartás során használt tárgyak bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, temető: teleülés igazgatáson belüli, beépítésre használt zöldövezeti jekkegű, különleges terület, kegyeleti célokat szolgál temetkezési emlékhely: temetőn kívüli templomban, altemplomban, templomkertben, nemzeti sírkert.. halott emlékére rendelt tárgyak: hosszabb állagú (tehát a koszorú, csokor.nem) holttesten levő tárgyak a fenti helyeken nemesfémre be) nemesfémre követik el. Btk. 459 (1) c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, a továbbiak a minősített esetek köre a következő pontban * * * 210

211 39. tétel Lopás legfontosabb minősített esetei minősítő körülmények: (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, - bűnszövetség - közveszély színhelyén (elemi csapás, katasztrófa) - üzletszerűség - dolog elleni erőszakkal - zsebtolvajlás útján Btk. 459 (1) (6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány 211

212 a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre vagy b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon követik el. 45. tétel Rongálás, jármű önkényes elvétele Tételes jog elemzése 1. védett jogi tárgy vagyoni jogok, tárgyiasult formában * * * 1. Rongálás 2. elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy idegen értékkel bíró ingó vagy ingatlan közös tulajdonban álló vagyontárgyra is elkövethető DE a saját vagyontárgy megsemmisítése, megrongálása nem bűncselekmény 212

213 ! a lopott dolognak az elkövető által történő megsemmisítése büntetlen utócselekmény idegen okirat ellen okirattal való visszaélés 371. (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. 3. elkövetési magatartás megsemmisítés -fizikai megszüntetése, a dolog eredeti állapotba már nem állítható vissza megrongálás -használatra alkalmas/alkalmatlan az eredeti állapotba visszaállítható - elég, ha csak esztétikai megjelenést rontja és ezzel az értékét csökkenti kiemeli a falfirkát! megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással (állatra nem vigyáz és rongál) 4. eredmény a kár = a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, költség szándékosan valósítható meg 5. stádiumok a kár bekövetkezésével befejezett kísérlet a dologra irányuló ráhatás azt kell vizsgálni, hogy mekkora kárt akart okozni 6. alanya tettesként bárki kivéve a kizárólagos tulajdonos, magának a közös tulajdonban levő dolognál már lehet! 7. esetek minősített esetek: alap vétség 1 év (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást ba) falfirka elhelyezésével vagy bb) bűnszövetségben követik el. (7) E alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges. Súlyosabban büntetendő: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha 213

214 a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. További minősítő körülmény: (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentős kárt okoz, b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. Tovább az okozott kár nagysága szerint (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz. 8. egység halmazat rendbeliség a sértettek számához igazodik NINCS valódi alaki halmazat, ahol a tényállás a rongálást szükségszerűen felöleli»valódi halmazat csak akkor, ha a rongálás nem benne rejlő eleme az adott bűncselekmény törvényi tényállásának alaki halmazat: - közlekedés biztonsága elleni bcs és rongálás - jármű önkényes elvétele és rongálás - fogolyzendülés és rongálás között. garázdaság és rongálás között bűnhalmazat akkor, ha mindkettő törvényi tényállását megvalósítja és a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb rongálás és magánlaksértés halmazata: pl. a tulajdonostárs beleegyezése nélkül, a zár feltörésével a munkákat végeztet, ami a tulajdonostárs kizárólagos használatában levő ingatlan részen dologi károsodást eredményez Tételes jog elemzése Jármű önkényes elvétele 214

215 védett jogi tárgy tulajdonjog részjogosítványa: birtoklás és használat 2. elkövetési tárgy idegen gép meghajtású jármű : az egész! (ha csak egyes alkatrészeket leválaszt, akkor lopás, vagy rongálás) az érték az elkövetés szempontjából közömbös 380. (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. elkövetési magatartás két fordulatú: elvétel: egyoldalú hatalomba vétel lopásnál a birtoklásban bekövetkezett változás végleges; itt csak ideiglenes kizárja a jogosítottat a használati jogosultság gyakorlásából (ha később magánál tartja, átalakítja - lopás!) nem szükséges a tényleges használat, mert ezt a jogalkotó célzatként értékelte jogtalan használat: az elkövetési tárgy rendeltetésszerű használata feltétele: elkövető birtokában legyen a jármű megvalósulhat a) elvétellel - maga veszi el - más által elvett b) rábízással jogszerűen kerül az elkövető birtokába, ami nem terjed ki a használatra - rendelkezési jogot gyakorol a jogosított beleegyezése nélkül = sikkasztás (pl. másoknak kölcsönad) - rendelkezésre bízott járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe = hűtlen kezelés 4. stádiumok kísérlet: - elvétellel - használatnál: rendeltetésszerű használat feltételeit létrehozza, de meghiúsul a használat pl. nincs benne benzin 215

216 befejezett 5. alanya elkövetőként bárki a rábízott jármű használata kivételével 6. csak szándékosan elvételhez célzat is kapcsolódik: jogtalan használat ez határolja el a lopástól, sikkasztástól, rablástól (pl. használat után elhagyja, visszaviszi, visszaadja) 7. minősített esetek: (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, személy ellen kell irányulnia és a használatért, mert ha az eltulajdonításért akkor rablás b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt (=erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel) - fegyveresen, - felfegyverkezve vagy - bűnszövetségben követik el. 8. egység halmazat annyi rendbeli, ahány jármű tekintetében valósul meg jogtalan használat után az elvétel büntetlen utócselekmény 40. tétel * * * Sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés 1. Sikkasztás 372. (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. 1. védett jogi tárgy tulajdonjog 216

217 2. elkövetési tárgy dolog, idegen, ingó, értékkel rendelkező, amely az elkövetőre van bízva lopástól való elkülönítés, hogy az idegen dolgot az elkövetőre rábízzák = jogosan kerül a birtokába önmagában a részletre vásárlás a tulajdonjog átszállását nem érinti - a dolognak a teljes vételár kifizetését megelőző értékesítése - nem sikkasztás - ha a szerződést tulajdonjog fenntartással értékesítik, akkor a meghatározott időpont előtti értékesítés = sikkasztás elidegenítési és terhelési tilalom nem jár a tulajdonjog átszállás korlátozással nem sikkasztás vállalkozási szerződésben az anyagvásárlásra átvett összeg egy részének elköltése = sikkasztás helyettesíthető dolgok: - átadott összeg a megbízott rendelkezésére áll és bármikor vissza tudja adni nem sikkasztás KIVÉVE ha nem ugyanannyit, hanem ugyanazt az összeget kell visszaadnia pl. óvadék, vagy letét, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától elkülönül lízing-bérlet, haszonkölcsön szerződés a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem adhatja el, nem zálogosíthatja el közömbös a rábízás időtartama DE a röpke átadás nem rábízás, az ilyen dolog elvétele lopás lopott holmin való osztozkodást illetően nem lehetnek jog által elismert igényeik nem lehet sikkasztás 3. elkövetési magatartás jogtalan eltulajdonítást nem elegendő a célzat, mint a lopásnál, hanem szükséges az eltulajdonítás ténylegessége kétmozzanatú: elsőként a jogosítottat kizárja a tulajdonosi jogok gyakorlásából, majd másodszor maga gyakorolja a részjogosítványokat (pl. elhasználja, beépíti, átalakítja, eltagadja: annak a tagadása, hogy megbízás történt, s az idegen dolgot birtokolja nem azonos a polgárjogi visszaadás megtagadásával!) sajátjaként rendelkezés tulajdonos megillető rendelkezési jog gyakorlása időlegesen 4. stádiumok: lehet kísérlet 5. alanya tettesként bárki, akire a dolgot rábízzák 6. csak szándékosan követhető el tudja, hogy jogosan a rábízással, a dolog átvételével nem szerezhet tulajdonjogot 217

218 7. minősített esetek a dolog értékének nagysága az elkövetési mód és az elkövetési tárgyra tekintettel szerint legenyhébb (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el. súlyos (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. súlyosabb (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. tovább csak az értékre tekintettel súlyosbítva (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy 218

219 b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. 7. egység és halmazat - postai alkalmazottak takarékkönyvből való sikkasztásai a sértett a pénzintézet és nem a betéttulajdonos - sikkasztás és hűtlen kezelés?? (jármű önkényes elvétele) bűnhalmazatban: a rábízott dolgot úgy tulajdonítja el, hogy ehhez a kezelésére bízott gépjárművet jogtalanul tulajdoníja el 2. Hűtlen kezelés 376. (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. 1. védett jogi tárgy: vagyoni jogok 2. elkövetési tárgy az idegen vagyon (aktívák és passzívák, tehát a vagyoni értékű jogok is) idegen vagyon az, ami nincs az elkövető tulajdonában, birtokában ( a közös tulajdon is arra a hányadra nézve, amihez tartozó jogoknak más a jogosultja) kezelésére bízottnak kell lennie megbízás alapulhat jogszabályon, hatósági határozaton, szerződésen, munkaköri leíráson az az idegen vagyon, ami nincs a kezelésre bízva, nem lehet hűtlen kezelés tárgya sem! 3. passzív alany: bárki, (természetes és jogi személy) akinek a vagyoni jogaiban a hűtlen kezelés miatt hátrány keletkezett 4. elkövetési magatartás: vagyonkezelői kötelezettség megszegése vagyonkezelői kötelezettség: rendes gazdálkodás szabályainak betartása megengedett gazdasági kockázat vállalása a vagyon őrzése a vagyon állagának megóvása a vagyon gyarapítása kárelhárítás beosztottak irányítása a tulajdonos/ megbízó rendszeres tájékoztatása, utasítások betartása, figyelmeztetés az ésszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításokra 219

220 a tulajdonos/ megbízó érdekeinek megfelelő intézkedések a megbízót megillető jogok érvényesítésének a mellőzése kötelezettségszegés kötelezettségszegés: - lehet aktív - és passzív DE megengedett gazdasági kockázat vállalása Gt. vezető tisztségviselő, mint vagyonkezelő a legfőbb szerv által csak korlátozott mértékben utasítható kockázatokat vállalhat a Gt vagyonának gyarapítása érdekében a kockázatvállalás mértékét a vagyonkezelői megbízás határozhatja meg, adott esetben kizárhatja ezzel ellentétes kockázatvállalás kötelezettségszegést jelent pl.: hűtlen vagy hanyag kezelés, ha megbíz egy külső céget munkával, amit maguk meg tudnának csinálni és így a szükségtelen kifizetett díjazással szándékos / gondatlan vagyoni hátrányt okoz 5. bűncselekmény eredménye: vagyoni hátrány (értékcsökkenés, kár, elmaradt haszon kísérlet a kötelezettségszegéssel az eredmény beálltával, befejezett 6. alanya tettesként, társtettesként, akit a vagyon kezelésével bíztak meg 7. csak szándékosan DE nem állapítható meg, ha kizárólag azért szegte meg a köteleezeettségét, mert a megbízójának vagyoni előnyt akart biztosítani 8. minősített esetek - felelősségi rendszer az okozott hátrány nagysága szerint és a speciális alanyhoz igazodnak alapeset: (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. minősített esetek: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy 220

221 b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. 9. egység és halmazat: a rábízott vagyonok száma! az eltulajdonítás nem tényállási elem - lop, sikkaszt, csal azt kell megállapítani 3. Hanyag kezelés 377. (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: vagyoni jogok 2. elkövetési tárgy az idegen vagyon (aktívák és passzívák, tehát a vagyoni értékű jogok is) idegen vagyon az, ami nincs az elkövető tulajdonában, birtokában ( a közös tulajdon is arra a hányadra nézve, amihez tartozó jogoknak más a jogosultja) aminek a kezelése és felügyelete törvényen alapul a felügyelet mások vagyonkezelői tevékenysége feletti ellenőrzés, irányítás 3. elkövetési magatartás vagyonkezelői / vagyonfelügyelői kötelezettségszegés vagy elhanyagolás elhanyagolás: nem tesz meg minden tőle elvárhatót, amire tv. kötelezi kizárólag mulasztással 4. eredmény: a vagyonban okozott hátrány: kár + elmaradt haszon

222 alanya csak olyan személy lehet, akinél az idegen vagyon kezelése vagy felügyelete törvényen alapuló kötelezettség (vagyonra, kezelői, felügyelői jogállásra, kötelmekre - törvényi rendelkezés kell) pl. Gt. felügyelőbizottsági tagok a vagyonkezelő illetve a felügyelő ua. személy nem lehet önálló tettesek 6. gondatlan bűncselekmény DE a kötelezettség megszegése történhet szándékosan, vagy gondatlanul, az elhanyagolás csak gondatlan lehet az eredményre az elkövetőt csak gondatlanság terheli 7. alapeset: a vagyoni hátrány meghaladja a ft-ot minősített eset: a vagyoni hátrány az ötvenmillió forintot haladja emg. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. * * * 41. tétel Csalás, jogtalan elsajátítás 1. Csalás 373. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 1. védett jogi tárgy: vagyoni jog, amely tulajdonjogból és kötelmi jogviszonyból is származhat 222

223 2. elkövetési tárgy: bármilyen vagyontárgy (aktívák, passzívák) 3. passzív alany: a megtévesztett személy a saját vagyonát károsítja ha a passzív alany cselekvősége más személy vagyonát károsítja a passzív alany elválik a sértettől 4. elkövetési magatartás: tévedésbe ejt / tévedésben tart tévedésbe ejt: a valótlanságot valóságként tüntet fel, lehet jogilag tiltott, vagy erkölcsileg helytelen csak aktív magatartás lehet tévedésben tart: tévedést nem oszlatja el, passzív magatartás mulasztás, csak akkor értékelhető csalásként, ha az illetőnek jogi kötelessége a felvilágosítás HA nincs jogi kötelezettség akkor jogtalan elsajátítás tévedést megerősít: aktív tevékenység elegendő, ha a magatartás az ügylet lényeges körülményeire vonatkozik pl. hitellel kapcsolatban a vállalkozás bővítésére hivatkozva olyan hitelt vesz fel, amelynek a visszafizetésére már a felvételkor nem volt szándéka és objektív lehetősége sincs hitelintézetet téveszti meg pl. vagyonkezelő leltárhiányért való felelőssége leplezni próbálja a hiányt károsító tevékenység saját vagy más vagyonának hátrányára is végezhet elválik a sértett és a passzív alany! megtévesztéses lopás: megtévesztés az elvétel megkönnyítésére / csalásnál maga a megtévesztett adja át 5. eredmény: kár Btk. 459 (1) 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; értékcsökkenés: az aktívák csökkenése illetve a passzívák növekedése DE: (7) E alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. pénzben kifejezhető, összegszerű 6. stádiumok 223

224 befejezett, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkezik a kár mind addig kísérlet, amíg a megtévesztő magatartással a kár be nem következik vizsgálni kell a kár mértékére irányuló elkövetési szándékot 7. alanya bárki lehet 8. célzatos, csak egyenes szándékkal valósítható meg: jogtalan haszonszerzésre irányul időben meg kell előznie a megtévesztő magatartásnak 9. minősített esetek (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. - bűnszövetségben, - közveszély színhelyén, - üzletszerűen, (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy 224

225 b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. Gazdasági csalás 374. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. 1. védett jogi tárgy vagyoni jog, amely tulajdonjogból és kötelmi jogviszonyból is származhat 2. elkövetési tárgy a vagyon 3. passzív alany a vagyoni hátrányt szenvedett gt, vagy magánszemély 4. elkövetési magatartás: színlelt gazdasági tevékenység a gazdasági szereplők a gt-nek vagyoni hátrányt okozzanak egymással összejátszva gazdasági szerződéseket kötöttek akarat nem áll összhangban aa ténylegesen kifejezésre juttatott cselekménnyel, a tevékenység tényleges teljesítésre nem került sor, vagy felesleges, az ellenérték irreális nincsenek tévedésben, a csalás látszatát közösen alakították ki 5. eredmény: vagyoni hátrány (okozott kár és elmaradt haszon) 6. alany a színlelt gazdasági tevékenységben részt vevő kölcsönös tevékenység szükséges, önálló tettesi alakzat megállapítás (ha csak egy személy csalás) 7. jogtalan haszonszerzési célzat csak egyenes szándék 8. felelősségi minősítési rendszer (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen követik el. 225

226 (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el (1) Aki 2. Jogtalan elsajátítás a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: tulajdonjog a birtokból kiesett dolgok tulajdonjoga 2. elkövetési tárgy ingó, értékkel rendelkező dolog, amely talált, vagy véletlenül, tévedésből kerül az elkövetőhöz talált: amit a birtokosa elvesztett csak jogszerűen birtoklótól elveszett: akaraton kívül kerül ki a birtokból, a jogosított nem tud róla, DE ha tudomásával kerül ki a birtokából, akkor az elhagyott dolog, amin bárki tulajdonjogot szerezhet A dolognak a jogszerűen birtokló testi közelségéből kell kikerülnie, de nem tekinthető elveszettnek, ha felette az uralom visszaállítható: - közforgalmú közlekedési és szállítási vállalatok telephelyén, eszközén felejtett, mert a vállalat felelős őrzésbe veszi és visszaadja - ugyanígy a közösség számára nyitva álló hivatali helyek fogalmilag kizárt, ha a jogosított tud arról, hogy hol van a dolga véletlenül: a birtokos változás a tudatos cselekményen kívül (pl. kölcsönadott autóban hagyott dolog) tévedésből az elkövetőhöz kerülő dolog: mindketten tévedésben vannak, tudatos 226

227 DE ha az átvevő nincs tévedésben a cselekményének minősítése attól függ, hogy van e jogi kötelezettsége a másik tévedésének eloszlatására ha igen, akkor csalás; ha nem, akkor pedig jogtalan elsajátítás 3. elkövetési magatartás - eltulajdonítás: a dologgal tulajdonosként rendelkezik bármely tulajdonosi részjogosítvány gyakorlásával aktív magatartás - az át illetve a vissza nem adás határidőhöz kötött: 8 nap tiszta mulasztásos bcs. 9. napon befejezett hatóság: a dolog visszaadása az elvesztés helye szerinti ter. önkormányzat, DE a rendőrségre is beviheti ugyanazt a dolgot kell visszaadni illetve a hatóságnak leadni HA a helyettesíthető dolgoknál nem azt adja vissza, vagy nem ugyanúgy, akkor a hatóságnak ezt jelezni kell 4. stádiumok kísérlete csak az (1) bekezdésben lehet, a (2) tisztán mulasztásos 5. tettesként csak az lehet, aki idegen dolgot talált, vagy véletlenül, tévedésből hozzákerült DE ha a találó másnak adja, hogy vigye a hatóságra, s az nem teszi akkor sikkaszt 6. csak szándékosan követhető el DE a talált dolognál nem tényállási elem az eltulajdonítási szándék 7. minősített eset (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. 8. elhatárolás lopás: az elkövető az idegen dolgot más birtokából elveszi az eltulajdonítás végett / a jogtalan eltulajdonításnál pedig a kiesett dolgot tulajdonítja el a tévedésben tartással elkövetett csalás, az elkövetői szándék határolja el, mert a dolog átvételekor felismeri a tévedést és azt fenntartja / a jogtalan elsajátítás elkövetője nem tudja az átvételkor, hogy az idegen dolog hozzákerült, jóhiszemű, tévedésben van, amit nem ő okozott, azt csak később ismeri fel * * * XXXV. fejezet : A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (42,43,44) I. 227

228 Jogtörténet Csemegi kódex: nyereségvágyból elkövetett emberölés nem volt ez a rablásnál minősített esetként tárgyalta, a kényszerítést, önbíráskodást nem ismerte évi tv.: erőszakkal, fenyegetéssel, öntudatlan állapotba helyezéssel, védekezésre képtelen állapotban, zsarolás tv-i tényállásának bevezetése évi IB tv.: rablásnál az előkészület is büntetendő, megalkotta a kifosztás tv-i tényállását, mint a rablás privilegizált esetét 42. tétel Rablás 1. védett jogi tárgy: kettős: - sérti a tulajdoni viszonyokat = lopás : cél - és a cselekvési, személyi szabadságot = kényszerítés :eszköz (1) összetett bűncselekmény (2) összefoglalt bűncselekmény A törvényi egység mindkét esete addig állapítható meg, amíg a kényszerítés nem okoz emberölést. rablás helyett nyereségvágyból elkövetett emberölés 2. elkövetési tárgy idegen, ingó, értékkel bíró dolog bármily csekély értékben 3. passzív alany aki a dolgot birtokolja a dolog birtokosa és a személyiségi jogaiban sértett személye elválhat DE nem lehetett a lerészegedett, lerészegített személy sérelmére történő dolog elvétel» kifosztás!

229 elkövetési magatartás: 365. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. bekezdés: két fordulatú: - első fordulat: kényszerítés - második fordulat a dolog elvétele rendszerint az elkövető, de a kényszerítés hatására a megtámadott is odaadhatja a dolgot kényszerítés: erőszak alkalmazása: személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtése, amely alkalmas arra, hogy a megtámadott személy ellenállását leküzdje akaratot bénító (vis absoluta) vizsgálatánál: támadó és megtámadott erőviszonyai, idős kor, gyermekek kiszolgáltatottabb helyzete nem minden esetben a dolog birtokosa ellen, hanem más jelenlevő ellen is lehet, ha érzelmileg olyan kapcsolatuk, hogy alkalmas arra, hogy a dolog birtokosa ellenállásra képtelenné váljon, tűrjön, vagy megvalósítsa a célcselekményt o élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása: kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolni nem feltétlenül a dolog birtokosa ellen, hanem a jelenlevő 3. személy ellen is, ha érzelmileg a kapcsolatuk erre alkalmassá teszi (lsd fent) o öntudatlan állapotba helyezés: pszichikai ok kizárólag a sértettel szemben az állapotot maga idézi elő aktív magatartásával, mert ha csak kihasználja a dolog birtokosának ezt az állapotát, akkor kifosztás, ha lerészegítéssel idézi elő ezt az állapotot akkor is szintén kifosztás o védekezésre képtelen állapotba helyezés: fizikai okból csak a dolog birtokosával szemben elkövetőnek kell előidéznie, mert ha csak kihasználja, akkor kifosztás ha erőszakkal idézték elő akkor az elkövetői magatartás erőszak alkalmazása lesz (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. bekezdés: két fordulatú, sorrend fordított: - első fordulat: a dolog elvétele nem lehet a dolog átadása a sértett részéről, mert a dolog elvételekor nem volt jelen csak a befejezett lopás után kapcsolódik be - második fordulat: a lopott dolog megtartása végett a kényszerítés kényszerítés: o erőszak o élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés 229

230 alapvető feltétel, hogy a kényszerítésre csak akkor kerülhet sor, ha a lopást befejezték (ha előtte, akkor az (1) bekezdés) helyi és időbeli összefüggés tetten ért tolvaj tetten érés bírói gyakorlat szerint: a menekülő, ha nem tévesztik szem elől, a lépcsőházban, utcán üldöző DE ha elment vagy az üldözés megszakad, akkor már nem lehet rablás kényszer a dolog megtartása végett, vagy a menekülés miatt:» ha a dolgot magával viszi - rablás,» ha kizárólag a felelősségre vonás miatt menekülve a dolgot hátrahagyja lopás + kényszerítés kísérlete Az előkészület is büntetendő: (5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 5. bűncselekmény alanya: (1) bárki, (társtettes a sértettet őrző) (2) tetten ért tolvaj ha a passzív jelenlevő és a tettes között o szándékegység van a segítségnyújtásban, amely a tettes szándékát erősíti = pszichikai bűnsegély o a sértettre ez élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatását váltja ki = rablás társtettese 6. csak egyenes szándékkal, kétszeresen célzatos (1) a kényszer célja a dolog elvétele, aminek a célja a jogtalan eltulajdonítás (2) cél a jogtalan eltulajdonítás a dolog elvételével, s a kényszer célja a lopott dolog megtartása

231 alapeset: a rablás értéke az 5 milliót nem haladja meg és a (3) minősítő körülmények nincs minősített esetek: (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, Btk. 459 (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; b) felfegyverkezve, Btk. 459 (1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; c) csoportosan, Btk. 459 (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt; d) bűnszövetségben, Btk. 459 (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet; e) jelentős értékre, Btk 459 (6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, Btk 459 (1) 11, 12, 13 pontok További feltétel az elkövetési idő: g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Még súlyosabban minősül: (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, (50 millió feletti) b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, jelentős értékre + (fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben) 231

232 c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során + (fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben) csoportos minősítés alapja: hogy a helyszínen hány elkövető van nem számít, hogy egy kint a kocsiban figyel a sértett nem tud róla nem számít, hogy egyik elkövetőt nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt kel büntetni 8. egység és halmazat annyi rendbeli rablás, ahány személy tulajdonát sértik az a sértett, aki a vis absoluta erőszakot elszenvedi, vagy az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt áll a könnyű testi sértés beolvad a rablásba, de a súlyos testi sértéssel már halmazatot alkot a szándékos halálos eredmény nyereségvágyból elkövetett emberölés a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli halált okozó testi sértés/gondatlan emberölés és rablás halmazata kizárt a lopás, ha a lopott dolog megtartása végett erőszakot követ el elhatárolási kérdés: kártyanyereség erőszakkal elvétele önbíráskodás, DE a kártyaveszteség erőszakkal visszavétele - rablás 43. téttel Kifosztás * * * 1. védett jogi tárgy kettős: tulajdoni viszonyok - cselekvési szabadság 232

233 - privilegizálja a rablás egyik elkövetési változatát - rablásba nem illeszthető erőszak, fenyegetés felhasználásával a dolog elvételét bünteti 2. elkövetési tárgy: idegen, ingó, értékkel rendelkező dolog 3. passzív alany: aki a dolgot birtokolja 4. elkövetési magatartás 366. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, a dolog elvétele az evégből lerészegített személytől elkövetési magatartás kettős: lerészegítés, mint eszközcselekmény és a dolog elvétele a célcselekmény lerészegítés: a sértett jelentős mértékben hozzájárul (kiemelték a rablás eszközcselekményei közül) akkor is, ha nem öntudatlan részeg, csak annyira, hogy a dolog elvételét, ha józan lett volna meg tudta volna akadályozni csak aktív magatartással ha passzívan együtt iszogatnak, és utóbb veszi el a dolgot, akkor (1) bekezdés c) esete a dolog elvétele mindenképpen a lerészegedés után b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy dolog elvétele az elkövető által alkalmazott más erőszakos bűncselekmény hatása alatt levő személytől az előcselekmény és a lopás között NINCS cél - eszköz viszony az elkövető az előcselekménnyel hozta a sértettet olyan állapotba, hogy nem tud a vagyoni jogait ért támadással szemben védekezni előcselekmény során: alkalmazhat erőszakot, kvalifikált fenyegetést, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, aminek a sértett a hatása alatt áll (pl. erőszakos nemi közösülés, garázdaság, testi sértés) hatása alatt áll: nem képes a dolog elvételét megakadályozni pl. a sértett a kvalifikált fenyegetés, erőszak után a helyszínről elmenekül és az elkövető elveszi a hátrahagyott dolgát pl. az elkövető nyomban az emberölés után elveszi a sértettnél levő dolgot DE ha később visszamegy érte, akkor már nem kifosztás c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. dolog elvétele védekezésre képtelen, illetve korlátozottan képes személytől időskoránál, fogyatékosságánál fogva nem a tettes idézte elő helyzeténél, állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes az ellenállás kifejtésére pl. életkor, alvás, leittasodás, egyéb sérülések, betegségek 233

234 5. bűncselekmény alanya: (a) aki a sértettet lerészegítette (b) aki az előcselekményt végezte (c) bárki 6. célzatos, csak egyenes szándékkal (a) és (c) kettős célzattal (b) csak az utócselekmény célzatos, ha az előcselekmény is, akkor rablás 7. alapeset: ha a dolog értéke az 5 millió értéket nem haladja meg és nem csoportosan vagy bűnszövetségben követi el minősített esetek: (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, (5 millió+1 és 50 millió forint között) b) csoportosan, c) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, (50 millió +1 forint feletti) b) jelentős értékre (5 millió+1 és 50 millió forint között), csoportosan vagy bűnszövetségben követik el. 8.egység és halmazat: a sértettek száma határozza meg ha rablás és kifosztás is felmerül a minősítésként akkor a súlyosabb rablás állapítható meg* * * 44. tétel Zsarolás, önbíráskodás 1. védett jogi tárgy kettős 1. Zsarolás 234

235 vagyoni jogok cselekvési szabadság 2. elkövetési tárgy: eredményre tekintettel a vagyon ( ingó és ingatlan, vagyonértékű jogok, követelések = aktívák és passzívák) 3. passzív alanya az a személy akinek a vagyoni jogai a bűncselekmény következtében károsodnak eltérhet a kényszerített és a károsodott személy 367. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. elkövetési magatartás két mozzanatból áll kényszerítés meghatározza a kívánt magatartást: valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön vagyoni joghatású cselekmény tevése, nem tevése vagy tűrése tevés: cselekvés, aktív magatartás nem tevés: a korábbi cselekmény abbahagyását, illetve a jövőben az attól való tartózkodást tűrés: passzív alany akaratának meg nem felelő tevékenység elviselése, tudomásul vétele - a kényszerítő és a kényszerített magatartás időben eltérhet egymástól 5. elkövetési mód: erőszak: akaratot hajlító (vis compulsiva) is lehet fontos, hogy alkalmas legyen arra, hogy a sértett az akarata ellenére valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön - idegen dolog elvételére irányul = rablás fenyegetés : Btk. 459 (1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; - történhet személyi, vagyoni, vagy erkölcsi hátrány kilátásba helyezésével (jogszerű magatartás kilátásba helyezésével is) DE: nem valósul meg a bcs. ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítését szorgalmazza 235

236 6. eredmény kár,vagyonban okozott értékcsökkenés a megfenyegetett és a akinél a vagyoni értékben csökkenés áll be különböző személyek is lehetnek, de fontos az okozati összefüggés a bcs. a kár bekövetkeztével válik befejezetté kísérlet: 7. alanya bárki o az elkövetési magatartás elkezdésével o akkor is, ha a kényszerítés nem volt sikeres o befejezetlen a kísérlet mind addig, amíg a passzív alany nem kényszerül valaminek a tevésére, nem tevésére, tűrésére o a sértett színleli a teljesítést a zsaroló leleplezése érdekében 8. célzatos: csak egyenes szándékkal lehet cél a jogtalan haszonszerzés jogtalan az a haszon, ami jogszabályba, a társadalom érdekeibe, erkölcsi normába ütközik tényállásszerű akkor is, ha más számára akarja realizálni a haszont A célzatnak nem kell átfognia akár bekövetkezését eshetőleges szándék is lehet. 9. minősített esetek: (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, -ha a kvalifikált fenyegetés nem közvetlen/ vagy közvetlen, de nem a dolog elvételére irányul c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, - ez speciális alanyt feltételez d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. 10. egység és halmazat - a zsarolás annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére követik el - hivatalos személy által e minőségében elkövetett: zsarolás minősített esete + hivatali visszaélés halmazat nem lehet, mert itt TÖRVÉNYI EGYSÉG! elkülönítés: zsarolással a sértett a fenyegetés hatására tesz, nem tesz, eltűr valamit tudja, hogy károsodik - míg csalásnál önként tesz, de nem tudja, hogy közben károsodik 236

237 önbíráskodás és zsarolás elkülönítése: a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése az önbíráskodás, zsarolás pedig a jogtalan haszonszerzés végett alkalmazza az erőszakot vagy fenyegetést 2. Önbíráskodás 1. jogi tárgy vagyoni jogok és jogérvényesítés törvénytelen módja elleni védelemhez fűződő társadalmi érdek - nem feltétlenül sérti a vagyoni viszonyokat, de a közrend megzavarásához vezethet veszélyezteti a köznyugalmat jogérvényesítés jogellenes módja 2. passzív alany: bármely élő természetes személy 368. (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. elkövetési magatartás: kényszerítés nem az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja - személy ellen kell irányulnia, mert ha nem,akkor az nem lehet önbíráskodás - elég, ha akaratot hajlító jellegű (3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ptk.: az elvesztett birtok érdekében önhatalmúlag is fel lehet lépni a birtokvédelemnek van primátusa, de megengedett az önhatalom, ha a birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet lehetetlenné teszi, pl. ha félő, hogy a birtoksértő a dolgot, elrejti, megsemmisíti, elpusztítja, megrongálja 4. materiális bűncselekmény az erőszak, illetve a fenyegetés kifejtésével lép a kísérleti szakba befejezetté válik: - tevés: cselekvés, aktív magatartás - nem tevés: a korábbi cselekmény abbahagyását, illetve a jövőben az attól való tartózkodást - tűrés: passzív alany akaratának meg nem felelő tevékenység elviselése, tudomásul vétele 237

238 6. alany tettesként bárki lehet nem csak az aki saját érdekében cselekszik, hanem az is, aki más személy vagyoni igényeit akarja érvényesíteni társtettes, felbujtó és bűnsegéd is lehet 7. csak szándékosan ha célzat van, akkor egyenes szándékkal jogos vagyoni igény: Ptk, PP vagy más vagyoni viszonyokat rendező norma szerint jogosnak vélt: a vagyoni igény jogszerűségében téved 8. minősítések: (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. Értelmező rendelkezések: 369. E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény. 9. elhatárolás: az önbíráskodó nem tudja, hogy a követelése jogtalan, a zsaroló tudja játék, fogadás: 1. teljesítése nem kényszeríthető ki, de az önkéntes teljesítés joghatályos, nem lehet visszakövetelni a jogalap nélküli gazdagodás címén sem - játékból, fogadásból eredő követelés (kivéve: az állami engedélyes) - kifejezetten játékra, vagy fogadásra ígért, vagy adott kölcsönből eredő követelések - azok a követelések, amiknek az állami szerv útján való értékesítését a jogszabály kizárja erőszakos elvétel önbíráskodás, az önként teljesítés erőszakos visszavétele rablás 2. tiltott szerencsejátékok jogszabályba ütköznek semmisek a szerződés előtti állapotot kell visszaállítani az önként teljesítés is visszakövetelhető bírói úton is ha saját maga veszi vissza erőszakkal = önbíráskodás nyeremény erőszakos elvétele = rablás * * * 32. tétel Köznyugalom elleni bűncselekmények 1. Háborús uszítás 331. Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 238

239 1. jogi tárgy: a háborús fenyegetéstől mentes közélethez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési magatartás: háborúra uszítás: egy konkrét háborús konfliktus kirobbantására, vagy meglevőben részvételre ösztönöz, háborús cselekvőségre bujtogat háborús hírverés folytatása: kedvező színben, kívánatos eseményként tünteti fel a háborút elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt, zártkörű is, ha többen vannak 22. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell; 3. immateriális, szándékos deliktum uszítás kísérlete fogalmilag kizárt írásbeli formának lehet 2. Közösség elleni uszítás Alaptörvény: mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, AB határozat: közösség elleni uszítás korlátozza 332. Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: személyek csoportjai ellen irányuló előítéletektől mentes közhangulathoz fűződő társadalmi érdek 2. közvetlen tárgy: o magyar nemzet o valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport o lakosság egyes csoportjai 3. elkövetési magatartás gyűlöletre uszítás: gyűlölet aktív tevékenységbe megy, tevékenységre ingerel, feszültséget gerjeszt rend és béke megzavarására alkalmas 4. elkövetés helye: nagy nyilvánosság előtt 5. immateriális» sem absztrakt, sem közvetlen veszély nem kell 6. alany tettesként bárki 239

240 7. egyenes és eshetőleges szándékkal 3. Nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása A véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: diktatórikus rendszerek valóságos működésének megismeréséhez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési magatartás: - tagadás - kétségbe von kételyeket ébreszt - jelentéktelen színben tüntet fel bagatellizál - igazolásra törekszik! nagy nyilvánosság előtt 3. immateriális bűncselekmény kísérlet fogalmilag kizárt bűnösség formája kizárólag szándékosság lehet 4. Nemzeti jelkép megsértése 334. Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. védett jogi tárgy: Magyarország jelképeinek tiszteletben tartásához fűződő társadalmi érdek 240

241 nemzeti jelképek kettős jelentés tartalma: nemzethez tartozás, állami szuverenitás külső megjelenése 2. elkövetési tárgy: Magyarország jelképei - zászlaja - címere - Szent Korona - himnusz 3. elkövetési magatartás: o sértő, lealacsonyító kifejezések használata verbálisan kísérlet fogalmilag kizárt o más ilyen cselekmény nemzeti önérzetet sértő pl. zászlóégetés lehet kísérlete ha a magyar nemzet ellen gyűlöletre uszít közösség elleni izgatás is hely: nagy nyilvánosság előtt 4. immateriális, csak szándékosan 5. alany tettesként bárki, társtettesség és részesség is lehet 5. Önkényuralmi jelkép használata 1. védett jogi tárgy: fenyegetésmentes, nyugodt közélethez fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési tárgyakat taxatívan felsorolja: horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet 3. elkövetési magatartás: a) terjeszt: forgalmaz, árusít, továbbad, osztogat b) nagy nyilvánosság előtt használ: mások által jól látható c) közszemlére tesz: nyilvános helyen elhelyez 335. (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. 4. immateriális 5. kísérlet lehetséges 6. alany tettesként bárki: ha több elkövető egyidejűleg, szándékegység esetén is önálló tettesek, közszemlére tételnél lehet társtettesség 7. szándékos bűncselekmény: az ideológiával való azonosulás, propaganda célzatos - csak egyenes szándékkal 8. büntethetőséget kizáró okok: 241

242 (2) Nem büntethető önkényuralmi jelkép használata miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkozik. 6. Hatósági rendelkezés elleni uszítás jogi tárgy: hatósági rendelkezés tiszteletben tartásához fűződő társadalmi érdek közvetlen tárgy: hatósági rendelkezés elkövetési magatartás: nagy nyilvánosság előtt ellenséges viselkedésre, tettekre ingerel, bujtogat, elégedetlenségre szít köznyugalom megzavarására alkalmas 336. Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 7. Rémhírterjesztés 1. jogi tárgy: zavar, vagy nyugtalanság keltésére alkalmas valótlan tényállításoktól mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek elkövetési tárgy nincs 337. Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. elkövetési magatartás rémhírterjesztés: zavar, vagy nyugtalanság keltésére alkalmas valótlan, elferdített tény állítása, illetve híresztelése tény: múltban lejátszódott, jelenben folyamatban levő emberi cselekedet, magatartás, esemény, történés Tényállítás: közlés arról, hogy a múltban játszódott, jelenben létezik egy történés. tény híresztelése mások tényállításának továbbadása hamis: objektív valóságban nem létező, nem is létezett jelenségekre, történésekre vonatkozik elferdítés: van némi valóságtartalma, néhány dolgot kiemelve az objektív igaz tény megváltozik, torzul zavar, nyugtalanság keltésére alkalmas nem feltétele, hogy be is következzen fontos az elkövetési hely: közveszély színhelyén, nagy nyilvánosság előtt 242

243 közveszély: meg nem határozható, vagy nagyobb számú ember és/vagy jelentős értékű anyagi javakat fenyeget a sérelem bekövetkeztének reális esélye, térben és időben behatárolt immateriális, szándékos kísérlet kizárt alany tettesként bárki szóban, önálló tettesek írásban - lehetséges a társtettesség - közösség elleni uszítás halmazatban állhat a rémhírterjesztéssel 8. Közveszéllyel fenyegetés 338. (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. jogi tárgy: valótlan tartalmú, zavartkeltő fenyegetésektől mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek elkövetési tárgy nincs elkövetési magatartás: - köznyugalom megzavarására alkalmas - valótlan tény állítása híresztelése, látszatkeltése - közveszély fenyeget pl. robbantással fenyegetés verbális formának kísérlete kizárt, írásban lehet immateriális, szándékos minősített eset: ha a köznyugalmat súlyosan megzavarja 9. Garázdaság 1. jogi tárgy: köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek 2. elkövetési tárgy az elkövető vagy más tulajdonában álló dolog 3. elkövetési magatartás: kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás társadalmi szabályok semmibevétele (elkövetési mód) másokban megbotránkozást, riadalmat, nemtetszést, felháborodást kelt 243

244 339. (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. személy ellen irányuló erőszak (vis absoluta, vis complusiva) testre fizikai ráhatás dolog elleni erőszak állagsérelemmel jár 4. SZUBSZIDIÁRIUS bűncselekmény Immateriális bűncselekmény elég, ha alkalmas a megbotránkozásra, riadalom keltésre, de nem szükséges a tényleges botrány objektívan kell vizsgálni viszont a lehetőséget 5. erőszakos magatartás tanúsításával befejezett 6. alany tettesként bárki, társtettesség, részesség is ált szabályok szerint 7. kizárólag szándékosan tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása kirívó és megbotránkozásra, riadalomkeltésre alkalmas lehet egyenes eshetőleges 8. minősített (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) nyilvános rendezvényen követik el. Kitiltás 341. A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 9. halmazat, egység szubszidiárius jellegből adódik, hogy súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel alaki halmazatban nem állhat testi sértéssel, rongálással (DE súlyos testi sértéssel már nem mert nagyobb a büntetési tétele = csak testi sértés) tettleges becsületsértés és garázdaság sem lehet - a garázdaság beolvasztja ha az erőszakos, garázda magatartással térben és időben összefüggésben, de mégis elkülönülten más bűncselekmény anyagi halmazat (bármely súlyosabb vagy enyhébb büntetendő bcs-vel, mert az anyagi halmazatnál a szubszidiárius jelleg nem érvényes) 10. Rendbontás 1. védett jogi tárgy: nyilvános rendezvények lebonyolításának zavartalanságához fűződő társadalmi érdek 2. (1) passzív alany: a rendezvény szervezője, rendezője DE: (2) passzív alany nincs Gyülekezési jog szerint! a rendezvény előtt 3 nappal a ter. ill. rendőrségen be kell jelenteni írásban 244

245 3. elkövetési tárgy a sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területe pl. pálya, öltöző 4. elkövetési magatartás: intézkedéssel szembeni ellenállás - elzárt területre jogosulatlanul belép, bent tartózkodik - rendezvényt / mások testi épségét veszélyeztetően tárgyakat dobál testi épség, vagyoni károkozás veszély is elég - Sporttörvény: átvizsgálható a holmija, megtiltotta a szeszesital és a bódító szerek bevitelét, használatát és a hatásuk alatt nem mehet be mód: erőszakkal vagy fenyegetéssel rendező, szervező személye ellen, elég a vis compulsiva elkövetés helye: nyilvános rendezvény (2) : sportrendezvény! 340. (1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob. 5. alany tettesként (1) aki a nyilvános rendezvényen van és a rendezvény szervezőjével szemben erőszakos, fenyegető ellenállást tanúsít (2) sportrendezvényen a néző 6. csak szándékosan 7. minősített esetek (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást a) csoportosan, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) különös visszaesőként követik el. (4) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a) a testi sértés [164. (3)-(6) és (8) bekezdés], b) a hivatalos személy elleni erőszak [310. (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. ), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. ), c) a garázdaság (339. ), d) a rongálás [371. (1)-(6) bekezdés]. Kitiltás 341. A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. szubszidiárius bűncselekmény nem állhat alaki halmazatban a garázdasággal 245

246 33. tétel Közbizalom elleni bűncselekmények 342. (1) Aki * * * 1. Közokirat hamisítás a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít, b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. 2. Biztonsági okmányhamisítása 344. Aki a külön jogszabályban meghatározott a) belépésre jogosító hamis biztonsági okmányt készít, b) belépésre jogosító biztonsági okmány tartalmát meghamisítja, c) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi belépésre jogosító biztonsági okmányt felhasznál, 246

247 ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 3. Hamis magánokirat felhasználása 345. Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4. Okirattal visszaélés 346. (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) a jogosult elől jogtalanul elvon, elvesz vagy eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 5. Egyedi azonosító jellel visszaélés 347. (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) E alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. 6. Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása 348. Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő 247

248 szabadságvesztéssel büntetendő. 7. Termőföld jogellenes megszerzése 349. (1) Aki a) termőföld tulajdonjogának megszerzése, b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. * * * 34. tétel Közegészség elleni bűncselekmények Kábítószer - kereskedelem 176. (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt 248

249 a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el. (3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert ca) kínál, átad, cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) jelentős mennyiségű kábítószerre, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kábítószer birtoklása 178. (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha aa) üzletszerűen, ab) bűnszövetségben, ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre, c) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés aa) és ac) pontjában meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés. (6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyfelhasználásával vagy b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert termeszt, előállít, megszerez vagy tart, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít. (3) A büntetés a) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha 249

250 aa) bűnszövetségben, ab) üzletszerűen, ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, b) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős mennyiségű kábítószerre, c) öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha különösen jelentős mennyiségű kábítószerre követik el a bűncselekményt. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Ha bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig, b) a (3) bekezdés ab) és ac) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőzőfelvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a bűncselekmény elkövetését megelőzően két éven belül a) az elkövetővel szemben a vádemelést azért halasztották el, illetve a nyomozást vagy az eljárást azért függesztették fel, mert vállalta a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt, vagy b) az elkövető büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították. (3) A 178. (1) és (5)-(6) bekezdés, illetve a 179. (1)-(2) és (6) bekezdés esetén ha az (1) bekezdés nem alkalmazható a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását. Kóros szenvedélykeltés 181. (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetére rábír vagy rábírni törekszik, vagy b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kábítószer fogyasztására rábírni törekszik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetve szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt. Kábítószer készítésének elősegítése 182. (1) Aki kábítószer termesztése vagy előállítása céljából ehhez szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést a) készít, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, átad, b) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben, vagy b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt üzletszerűen követik el. (4) Aki az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Nem büntethető, aki mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő anyagot, berendezést vagy felszerelést a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását. Kábítószer - prekurzorral visszaélés 183. (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzort a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve tart, forgalomba hoz, szállít, vagy azzal közvetítő tevékenységet végez, b) úgy szerez meg, hogy evégből valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kábítószer-prekurzor forgalomba hozatalával, szállításával, vagy az azzal végzett közvetítő tevékenységgel összefüggő értesítési kötelezettséget megszegi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E alkalmazásában 250

251 a) az Európai Unió jogi aktusán a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 273/2004/EK rendelet, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 111/2005/EK rendelet), b) forgalomba hozatalon a 273/2004/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott fogalmat, c) szállításon a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének c) és d) pontjában meghatározott fogalmat, d) közvetítői tevékenységen a 111/2005/EK rendelet 2. cikkének e) pontjában meghatározott fogalmat, e) értesítési kötelezettség alatt a 273/2004/EK rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, és a 111/2005/EK rendelet 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget kell érteni. Új pszichoaktív anyaggal visszaélés 184. (1) Aki új pszichoaktív anyagot a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés 185. (1) Aki sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szert a) előállít, b) kínál, átad, forgalomba hoz, c) orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a bűncselekmény folytán tizennyolcadik életévét be nem töltött személy jut tiltott teljesítményfokozó szerhez, b) a tizennyolcadik életévét betöltött személy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával követi el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott teljesítményfokozó szerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt tiltott teljesítményfokozó szer használatára rábír, vagy ilyen személynek a tiltott teljesítményfokozó szer használatához segítséget nyújt, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) E alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik,és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében. Egészségügyi termék hamisítása 186. (1) Aki a) egészségügyi terméket meghamisít, vagy hamis egészségügyi terméket készít, b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, c) hamis vagy meghamisított egészségügyi terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, d) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi terméket indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, e) egészségügyi termékhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) egészségügyi dolgozóként, b) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy c) bűnszövetségben követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé. 251

252 (5) E alkalmazásában a) egészségügyi termék: a gyógyszer, az állatgyógyászati készítmény, az orvostechnikai eszköz, az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz és a vizsgálati készítmény; b) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza; c) Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termék alatt érteni kell a megfelelőség értékelési eljárás lefolytatása nélkül forgalomba hozott orvostechnikai eszközt is, továbbá azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett egészségügyi terméknek kell tekinteni azt a magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető. Kuruzslás 187. (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el. (3) E alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az, a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van, c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt. (4) A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. Méreggel visszaélés 188. (1) Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) E alkalmazásában mérgen olyan veszélyes anyagot vagy keveréket kell érteni, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az emberi életet veszélyezteti, illetve súlyos sérülést vagy súlyos egészségkárosodást idézhet elő. * * * 35. tétel Csődbűncselekmény 404. (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén 252

253 a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős. (4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha a) a csődeljárást megindították, b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. (6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. 36. tétel * * * Pénzmosás, pénzhamisítás, bélyeghamisítás Pénzmosás 253

254 399. (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, 254

255 b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 401. Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 402. (1) A alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. (2) A alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni (1) Aki Pénzhamisítás a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 255

256 (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű pénzre vagy b) bűnszövetségben követik el. (3) Aki pénzhamisításra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki valódiként jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított, kisebb vagy azt el nem érő értékű pénzt forgalomba hoz. (5) E alkalmazásában a) pénz: a törvényes fizetőeszköznek minősülő, vagy jogszabály, az európai uniós jogi aktus vagy a pénzkibocsátásra jogosult intézmény hivatalos közleménye alapján a jövőben, meghatározott időponttól annak minősülő bankjegy és érme, továbbá a forgalomból kivont bankjegy és érme, ha annak törvényes fizetőeszközre történő beváltására jogszabály vagy az európai unió jogi aktusa alapján a kivont bankjegyet, illetve érmét kibocsátó állam nemzeti bankja köteles, vagy arra kötelezettséget vállalt, b) a bankjeggyel azonos megítélés alá esik a sorozatban kibocsátott, nyomdai úton előállított értékpapír, feltéve, hogy az átruházását jogszabály vagy az értékpapírra rávezetett nyilatkozat nem korlátozza vagy zárja ki, c) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse, d) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását vagy eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, illetve a pénz nemesfémtartalmánakcsökkentését is. (6) A külföldi pénz és értékpapír a belföldivel azonos védelemben részesül. Pénzhamisítás elősegítése 390. (1) Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést, gyártási tervet, műszaki leírást vagy számítástechnikai programot készít, átad, elfogad, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy forgalomba hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzhamisítás elősegítését bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Bélyeghamisítás 391. (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget valódiként vagy fel nem használtként forgalomba hoz vagy felhasznál. 256

257 (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékű bélyegre, illetve b) bűnszövetségben követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást kisebb vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. (5) E alkalmazásában a) bélyeg: aa) a postabélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták, ab) a postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas jelzés és a bérmentesítő gép lenyomata, a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés, és a nemzetközi válaszdíjszelvény, ac) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg, akkor is, ha még nem került forgalomba, vagy onnan már kivonták, addig az időpontig, amíg visszaváltására, illetve cseréjére az állam jogszabály alapján köteles, ad) fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, ae) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy, af) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét, b) forgalomba hozatalon a bélyeggyűjtés céljára forgalomba hozást is érteni kell, c) meghamisításon a bélyegnek gyűjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. (6) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül. * * * 37. tétel Költségvetési csalás 396. (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, 257

258 és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény 258

259 tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 397. A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * * * 259