NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSI FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-524/121. Fax: (42) 310-647 E-maii: veres.isvtan@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 2929/2012X Ügyintéző: Huczman Melinda ELŐTERJESZTÉS - a Jogi, ügyrendi és Etikai Bizottsághoz Előterjesztés a nyíregyházi Őzdomb lakókert településrendezési eljárása tárgyában a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa általlefolytatott vizsgálat során hozott ajánlás alapján szükséges intézkedések megtételére Tisztelt Bizottsági A volt Jövö Nemzedékek Országgyűlési Biztosa által tett ajánlás alapján T. Közgyűlés januári ülésén azt a határozatot hozta, hogy vizsgáljuk meg annak lehetöségét, hogya rendezési tervek esetleges módosításával van e lehetösége a létrejött konfliktus megoldására. Mint ismeretes az Ombudsman vizsgálatot folytatott a nyíregyházi Özdomb lakókert kijelölésével kapcsolatos teleprendezési eljárással kapcsolatban. A vizsgálat állampolgári panasz alapján indult, mely szerint a 0139/43 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa állattartó tevékenységet folytat, ami el fog lehetetlenülni a közvetlenül szomszédos, a volt Hajdú- Bét Rt. teroletén kijelölt Özdomb lakókert kialakításával. Az érintett terület Nyíregyháza- Sóstóhegyen található (lsd. 2. számú melléklet). A panaszos közel két hektáros területen jelenleg közel 1000 db birkát és kb. 300 db baromfit tart, a volt baromfitelep 23 hektáros területén a Sóstói Lakópark Ingatlanfejlesztö és Beruházó Kft. kíván lakóparkot létesíteni. A baromfitelep megszűnése után, illetve a lakópark kijelölésével kapcsolatban tett Önkormányzati döntéseket, és rendezési terv módosításokat az alábbiak szerint foglaljuk össze: A baromfitelep megszűnése után az Önkormányzat úgy döntött, hogy nem követi a korábbi terület-felhasználási módot- nem erösíti az állattartó funkciót a város pihenö- lakó övezetébenés a területet Gazdaság rendeltetésű erdözónába sorolása mellett döntött. (Beleértve a panaszos 0139/43 hrsz.-ú ingatlanát is, melynek korábbi rendezési tervi besorolása beépítésre nem szánt mezögazdasági általános terület volt.) A Közgyűlés 171/2004.(VI.23) számú határozattal hagyta jóvá a Lakópark Kft. és az Önkormányzat között kötendö megállapodást, mely szerint a volt Hajdú-Bét területén hozzájárult -lakópark létesítésére alkalmas- beépítés re szánt terület kijelöléséhez.
A Testület 19/2005. (V.5) KGY rendeletével elfogadta Nyíregyháza teljes közigazgatási területének szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát, mely megteremtette a lakópark építéséhez szokséges szabályozási előírásokat. (A panaszos terolete továbbra is erdőzóna besorolásban maradt) Az előzmények, és az elmúlt hónapokban beszerzett információk alapján a rendezési terv módosítására az alábbi kérdésekre adott válaszokkal kerestük a lehetőségeket: 1. A rendezési terv módosítás következtében ellehetetlenült e a panaszos által végzett állattartó tevékenység? 2. Állattartó telepek védőtávolságára vonatkozó jogi szabályozás. 3. Létezik e környezeti konfliktus? 1;) Az első kérdéskör tisztázása a korábbi, és a jelen állapotban érvényes építési jogok összevetésével lehetséges. Egyértelmű, hogy az erdőzónába sorolás a tulajdonost nem kötelezi az állattartó tevékenység megszüntetésére és erdő telepítésére. Az erdő zónába sorolás azt jelenti, hogy az építés feltételeit az erdő zónára vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni. A jelen esetben a panaszos a meglévő épületeit megtarthatja, felújíthatja. A Helyi Építési Szabályzat szerint: "A szabályozási tervben erdőnek kijelölt korábban mezőgazdasági olyan területeken, amelyeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesltményei helyezkednek el, az azok rendeltetésszefú múködéséhez szükséges egyéb építmények elhelyezhetők. A beépítettség mértéke azonban nem haladhat ja meg az erdőzónába sorolás előtti maximálisan előírt mértéket. ( A terolet korábban sem volt beépítésre szánt.területbe sorolva, azaz nem volt sem gazdasági, sem ipari, sem állattartásra kijelölt különleges terület. azaz a korábban érvényes maximális 3%-os beépíthetőség lehetséges.) Az áliattartó funkció megszontetését sem a 2005.-ös, sem a hatályos tervek nem tillják. A rendezési tervek kizárólag az építés lehetőségeit szabályozzák, így adott hozzájárulást 2002.ben az Önkormányzat a meglévő gazdasági épolet felújítására űuhhodály tetőhéjazatának cseréjére), mellyel -értelemszerűen- nem az állatlétszám növekedését támogatta a város, hanem meglévő épolet felújításához adta támogatását az érvényes szabályozók szerint (nem ellehetetlenítve a korábbi állattartó tevékenységet). Azonban a 2010-ben bárány- neveldére illetve takarmánytárolóra kért építési engedély elutasításra kerolt, mivel az meghaladta az erdő zóna előtt meghatározott maximális beépítési százalékot. (Azaz az erdőzónába sorolás előtt sem kaphatott volna építési engedélyt) Szintén előzőeket igazolja az is, hogya panaszos 2009-ben 400m3-es trágyatároló építésére kért és kapott is engedélyt. Fentieket összefoglalva a panaszost az Önkormányzat a tulajdona használatában nem korlátozta, és jelenleg sem korlátozza, mivel a korábban érvényes szabályozók szerint az ingatlanon található létesítmények megtarthatók, felújíthatók, bővíthetők. Az viszont, hogya maximálisan előirt beépítettségtől eltérő kéreimeket az Építésügyi Hatóság elutasítja, az nem a tulajdonos ellehetetlenítése, hanem jogszabályokon alapuló döntéshozatal. 2;) Állattartó telepek védőtávolságára jelenleg nincs érvényes jogi szabályozás. A vizsgálat során többször jeleztük, hogy a város településrendezési eszközeinek készítésekor az állatlétszám információink szerint- nem ennyi volt (lényegesen kevesebb). (A panaszos az általa megszüntetett védőerdő területére kérte az építési engedélyt a trágyatároló építésére) A rendezési terv készítésének időszakában a 21/2001. (11.14) Korm. rendelet szabályozta a nagy létszámú állattartási kapacitásokat, amelyek esetén védelmi övezetet kellett kijelölni. A Korm. rendelet
azonban nem írta elő védőtávolság kijelőlését a juh tartása esetén, és a szakhatóságok eseti előírásai sem írtak elő konkrét védőtávolságot. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményében kérte, hogy az építendő épületek építési engedélyezési eljárása során különös tekintettel vizsgálják a bűzös tevékenységeket, és csak ezek ismeretében adjanak építési engedélyt, felhívja a figyelmet a védőövezeteket tartalmazó 21/2001. (11.14) rendeletben foglaltak betartására, de nem határozott meg konkrét távolságot. rgy megállapítható, hogy az Önkormányzat azzal, hogy nem jelölt ki olyan védőtávolságot, melyet egyik hatóság sem írt elő, jogszabályt nem sértett. A Felügyelőség által előírt bűzös tevékenység mértékének vizsgálata pedig majd csak az elhelyezésre kerülő épületek építési engedélyezési eljárása során válik relevánssá. Azaz amennyiben az engedélyezési eljárás során bizonyított, hogyaz építés idejében meglévő állatlétszámot, és alkalmazott technológiát figyelembe véve- a boz mértéke zavaró a lakosságra, az esetben lakóépületre építési engedély nem adható, illetve az engedélyezési eljárás során meghatározható a legkisebb védőtávolság az OTÉK 38.. (5) és (6) bekezdése alapján. Amennyiben az Önkormányzat a szabályozási terv 2004.-es készítésekor élt volna az OTÉK 38..-a szerinti védőtávolság kijelőlésével, akkor a környezeti hatás előidézőjét kellett volna védőterület kialakítására kötelezni, melyet saját területén belül kellett volna kialakítani, és fenntartani. (Mint korábban jeleztük az állattartó telep rendelkezett véderdővel, de azt 2009-ben megszüntette.) A magyar környezetvédelmi jog -összhangban az Európai Közösség környezetvédelmi jogávalmindig a.szennyezö fizet" elvén alapul. Ebböl következően annak kell a védőövezetet, a védelmi berendezéseket, stb. létesíteni, levegő esetében az uralkodó szélirány, időjárás, domborzat, stb. alapján, aki környezeti ártalmat elöidéz, vagyelöidézhet. Azaz, - a lakópark építésétől függetlenül- a környezeti terhelés (szag) előidézöje a 38.. (4) bekezdése alapján: vagy moszaki kialakítással, vagy véderdö (védöterulet) kialakításával és fenntartásával köteles a saját területén kialakítani a káros hatásnak a környezetre gyakorlását megakadályozó védelmet. Amennyiben a védelem hez szükséges védöterület saját telken nem biztosítható akkor a szomszédos ingatlanokon kellett volna ezt kijelölni, a korlátozás i kártalanítást pedig a szennyezést okozónak kellett volna megfizetnie. Az Önkormányzat azzal, hogy nem jelölt ki védőterületet, azzal nem lehetetlenítette el az állattartó tevékenységet. Ugyanis a védötávolság feltehetően nem csak az újonnan kijelölt lakóterület ingatlanjait érintené, hanem a már 2004 elött lakóövezetbe sorolt ingatlanokat is. 3;} Elözö kérdésre adott válaszból jogosan következik a kérdés, hogy létrejött e környezeti konfliktus, ha igen akkor az a rendezési terv módosításának eredménye e. Amennyiben egy beépült lakóterület mellé kerülne elhelyezésre egy állattartó telep valóban helyt álló lenne a "környezeti konfliktus előidézése" kifejezés. Azonban jelen helyzetben nem beszélhetünk a rendezési terv módosítása kapcsán kialakult környezeti konfliktusról, mivel a lakópark kialakítása még nem kezdődött meg (így nincsenek lakók sem), építési engedélyt csak olyan közelségben adható, melya bűzterhelési határérték alatt van. Fentiek alapján kijelenthetö, hogya rendezési terv módosítása környezeti konfliktust nem okozott, a késöbbiekben esetlegesen létrejövö konfliktusok megakadályozására pedig maga az építésügyi hatósági eljárás biztosít jogintézményt az által, hogy nem építhetö ahatárértéket elérö területekre lakófunkció. Az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint 2009.-től nincs tudomásuk káros szaghatásról.
A rendezési terv módosítására tett javaslatok az előzőekben alábbiak: megválaszolt kérdések alapján az "A" verzió: Az Önkormányzat a településrendezési eszközeit változatlan formában érvényben hagyja, módositást nem kezdeményez A településszerkezeti terv az a településrendezési eszkőz, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település moködéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti terv készítése során nem kizárólagosan a terület tényleges használati módja a mérvadó, hanem a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket is figyelembe kell venni, melyek között szerepel Sóstóhegy pihenő- lakó funkciójának erősítése. Ezen elv alapján, a rendezési terv módosítását nem javasoljuk, mivel a panaszos állattartó tevékenysége nincs ellehetetlenítve, környezeti konfliktus nem tapasztalható, védőtávolság kijelölésére a jogszabályi környezet nem ad lehetőséget, az építési engedélyezési eljárás során az épületek elhelyezhetősége szabályozható, Igy a környezeti konfliktus kialakítása elkerülhető.,,8" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant állattartó telep létesítésére alkalmas Különleges zónába sorolja T. Közgyűlésnek lehetősége van a telepolésrész hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel ellentétben arra, hogya panaszos telkét -a valós terület-felhasználásnak megfelelően- állattartásra alkalmas beépítésre szánt területbe sorolja, annak érdekében, hogy a funkció bővítésére lehetőséget adjon. A tárgyi ingatlanon a tulajdonos - legutóbbi beadványa szerint- kb. 1000 birkát és 300 baromfit tart nagyüzemi keretek között. Ekkora állatlétszám kiszolgálásra a rendezési terv nem ad lehetőséget, mivel a maximális 3%-os beépíthetőség nem elegendő a kiszolgáló létesítmények megépítésére. (Mindez független a szomszédos tervezett lakóparktól.) A módosítás tárgya így nem a korábbi építési jogok visszaállítása, hanem azok megteremtése. Olyan szabályozók meghatározása, melyek meghatározzák az állattartó funkcióval kapcsolatos épülettel történő beépítés feltételeit, így nem lehet eltekinteni az új gazdasági területek kijelőlése során -más piaci szereplőknek is feltétel ként szabott- szükségszerű kötelezettségvállalástól. Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 30/A. -a alapján a módosítás megindításához tanulmány tervet kell készíttetni, melyben be kell mutatni a technológiát, a terület felhasználásának intenzitását, továbbá a módosítás kizárólag a kérelmező költségére történhet -tekintettel arra, hogy új beépítésre szánt terület kijelölésére irányul-. A tanulmány terv készítése, során külőnös figyelemmel kell lenni a levegő védelméről szóló 306/2010. (XI1.23) Kormányrendeletben előírtakra. A Korm. rendelet 4..-a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okozhat. Ezen szabályozás érvényesítése független attól, hogya szomszédos területek rendezési tervi besorolásától, mivel a Korm. rendelet 26.. (2) bekezdése értelmében diffúz forrás a lehetö legkevesebb légszennyezö anyag levegőbe jutásával alakítható ki és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető köteles a diffúz forrás környezetének és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. Egy esetleges rendezési terv módosítási eljárás során azonban figyelemmel kell lenni az OTÉK 38.. a -a védőterület fogalmával és annak szükségszerűségével kapcsolatos- előírásaira, mely szerint:
ua környezet terhelés esetén a környezeti hatás elhárítása érdekében a környezeti hatás előidézője köteles a védőterületet kialakítani, míg a (7) bekezdés szerint a védőteroletet a hatás előidézője a saját területén belül köteles kialakítani." Ezen elvet a panaszos által kezdeményezet közigazgatási határozat felülvizsgálati tárgyú perben hozott ítéletben a Legfelsőbb bíróság elvi éllel rögzíti. "C" verzió: Az Önkormányzat a 0139/43 hrsz.-ú ingatlant -a korábbi állapotnak megfelelően Mezőgazdasági általános zónába sorolja Mint arról előzőekben beszámoltunk a 0139/43 hrsz-ú ingatlan erdőzónába sorolása nem lehetetlenítette el a terület hasznosítását, mivel arra a korábban érvényes Mezőgazdasági általános zónára vonatkozó előírások érvényesek jelenleg is. Az Önkormányzat amennyiben a jelenlegi Gazdasági erdőzóna besorolást Mezőgazdasági általános zónára módosltja, annyiban engedményez nagyobb épltési mozgásteret a panaszosnak, hogy nem csak állattartással kapcsolatos, hanem egyéb mezőgazdasági épületek elhelyezésére is lehetőséget kap. (a 3%-os maximális értéket betartva) Az Étv. 30. -a rögzíti továbbá a rendezési terv módosításából ered ö kártalanítási szabályokat. Ennek alapján: "A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi, és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke kőzötti különbözet". Az Önkormányzat a terület rendezési tervi besorolásának korábbi állapotra történő visszaállításával azon túl, hogy funkcióváltást-bővítést engedményez a tulajdonosnak- mentesülhet egy esetleg kártalanítási igény jogalapja alól is. Tájékoztatásul közöljük, hogya Legfelsőbb Bíróság 2010. december 8. napján kelt ítéletében megállapította azt, hogya panaszos követelése mindenképpen idő előtti, kimondva másodsorban azt, hogyapanaszost terheli annak felelőssége, hogya rendezési terv ellen -annak jóváhagyása soránsemmilyen jogorvoslattal nem élt. Fentiek alapján kérem T. Bizottságot döntésének meghozatalára. Nyíregyháza, 2012. június 19. kveres István
2 s.. zamú melléklet