Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 1145 Budapest, Colombus u. 35. Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 83. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár Alapszabálya a 8. sz. módosítással egységes szerkezetben Elfogadva: 2003. május 13-án A 8. sz. módosítás elfogadva a Küldöttközgyűlés 9/2008. sz. határozatával (2008. május 27). A 8. módosítást a dőlt vastag betűs rész tartalmazza!
Tartalom Oldal Bevezetés 5 I. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári tevékenység közös szabályai 1. Általános rendelkezések 7 2. A nyugdíjpénztár szervezete 8 2.1. Küldöttközgyűlés 8 2.2. Igazgatótanács 13 2.3. Az Ellenőrző Bizottság 18 3. Személyi és tárgyi feltételek 22 4. Pénztári szolgáltatók 22 5. Az ügyvezető igazgató, könyvvizsgáló, biztosításmatematikus 23 5.1. Ügyvezető igazgató 23 5.2. Könyvvizsgáló 25 5.3. Biztosításmatematikus (aktuárius) 25 5.4. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok 26 6. A Nyugdíjpénztár képviselete és a hatáskör átruházása 26 7. Üzleti titok és a pénztártitok 26 8. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok 27 8.1. Egyéni számla 29 8.2. A tartalékok (alapok) megoszlása 29 8.3. A pénztári vagyon befektetése és kezelése 30 8.4. Letétkezelő 31 8.5. Pénzügyi terv 32 8.6. Beszámolási kötelezettség 33 8.7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység 33 9. A határozatok nyilvántartása és közzététele 34 10. A pénztártagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírások, a Nyugdíjpénztár tájékoztatási kötelezettsége 34 11. Vitás ügyek intézése 35 12. A Nyugdíjpénztár egyesülése, szétválása, megszűnése és felszámolása 37 13. A pénztártagsági jogviszony tartalma 36 13.1. A pénztártag jogai 37 13.2. A pénztártag kötelezettségei 38 13.3. A tagdíjat nem fizető pénztártag jogai 39 2
II. Az önkéntes pénztári tevékenységre vonatkozó szabályok 1. Működési alapelvek 41 2. A tagsági viszony létesítése 41 3. Átlépés más nyugdíjpénztárból (befogadás) 42 4. Az önkéntes pénztári tagdíj 43 4.1. A tagdíj mértéke 43 4.2. A tagdíj megfizetése 43 4.3. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása 44 4.4. A tagdíj utólagos megfizetése 45 4.5. A tagdíjfizetés elmulasztásának következményei 45 4.6. A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíjkiegészítésre vonatkozó különös szabályok 45 5. Várakozási idő 45 5.1. A várakozási idő tartama 45 5.2. Átlépés a várakozási idő letelte előtt 46 5.3. Várakozási idő letelte utáni lehetőségek 46 5.4. Igénybejelentés 46 5.5. Hozamfelvétele és részkifizetés 46 5.6. Egyéni számla egyenlegének teljes kifizetése 47 5.7. Adó- és járulékfizetési kötelezettség 47 6. Munkáltatói tag 47 6.1. A szerződéskötésre vonatkozó szabályok 47 6.2. A munkáltatói tag jogai 48 7. A támogató jogállása 48 8. Tagi kölcsön 48 8.1. A tagi kölcsön igénybevételének feltétele 49 8.2. A tagi kölcsön igénylése 49 8.3. Az igényelhető tagi kölcsön összege 49 8.4. A tagi kölcsön folyósítása 50 8.5. A tagi kölcsön visszafizetése 50 8.6. A visszafizetés nem teljesítése 50 8.7. Tagi kölcsöntartozás esedékessé válása 51 9. A tagsági viszony megszűnése 51 10. A pénztártag halála 51 10.1. A kedvezményezett jelölés módja 51 10.2. Elszámolás a kedvezményezettel (örökössel) 52 11. A pénztártag kilépése 53 11.1. Várakozási idő letelte után teljes kifizetés és kilépés 53 11.2. Nyugdíjszolgáltatás 54 11.2.1. A nyugdíjszolgáltatásra jogosult tájékoztatása és nyilatkozata 54 3
11.2.2. Igényjogosultság 55 11.2.3. Igénybejelentés 55 11.2.4. A nyugdíjszolgáltatás teljesítése 55 11.2.5. Elszámolás a pénztártaggal 55 12. A pénztártag átlépése másik pénztárba 56 12.1. Az átlépés feltételei 56 12.2. Elszámolás a pénztártaggal 56 13. Jogutód nélküli megszűnés 56 III. A magánpénztári tevékenységre vonatkozó szabályok 1. Működési alapelvek, alapvető rendelkezések 59 2. A tagsági viszony létesítése 60 3. Átlépés más nyugdíjpénztárból (befogadás) 62 4. Magánpénztári tagdíj 62 4.1. A tagdíj alapja és mértéke 62 4.2. A tagdíj megfizetése 63 4.3. Tagdíjfizetés megállapodás alapján 63 4.4. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása 63 5. A magánnyugdíjpénztár szolgáltatása 63 5.1. A szolgáltatásra jogosult tájékoztatása 64 5.2. Igénybejelentés 64 5.3. A szolgáltatás teljesítése 65 5.3.1. Járadékszolgáltatás 65 5.3.2. Egyösszegű kifizetés 65 5.3.3. A szolgáltatási kötelezettség teljesítése 66 6. Kedvezményezett és örökös 66 6.1. A kedvezményezett jelölés módja 66 6.2. Elszámolás a kedvezményezettel (örökössel) 67 7. A tagsági viszony megszűnése 68 7.1. Átlépés másik pénztárba 68 7.2. A szolgáltatási kötelezettség teljesítése 69 7.3. Rokkantsági nyugellátás 69 7.4. Társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés 70 7.5. Tagsági viszony megszűnéssel összefüggő költségek 70 IV. Vegyes és záró rendelkezések 70 Függelék 72 Mellékletek 73 4
Bevezetés A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztárt 1995. október 3-án az 1. számú mellékletben feltüntetett 104 alapító tag alapította. A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár, mint alapító, az 1997. december 16-i rendkívüli Küldöttközgyűlés határozatával a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben foglaltak alapján Magánnyugdíjpénztárt alapított. Az új elnevezés Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (rövidített elnevezés: Vasutas Nyugdíjpénztár). A Vasutas Nyugdíjpénztár két tagsági körrel (önkéntes és magánnyugdíjpénztári tagság) rendelkező pénztár. A két tagsági körre eltérő rendelkezések vonatkoznak, melyet az Alapszabály szerkezetében is kifejez. A Vasutas Nyugdíjpénztár alapítói és tagjai tisztelettel adóznak a Magyar Királyi Államvasutak nyugdíjintézetének és nyugbérpénztárának emléke előtt, melyek hagyományait tisztelni és követni kívánják. Az Alapszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban Öpt.), a Magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.), valamint a kapcsolódó más jogszabályok alapján a Vasutas Nyugdíjpénztár működésére és gazdálkodására, szervezetére, a pénztártagok, a kedvezményezettek, az örökösök valamint a támogatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A tagnyilvántartás, tagdíjbefizetés, az egyéni számlák vezetése, a befektetés és könyvvezetés a két tagsági körnek megfelelően elkülönítetten történik. Az Alapszabály a Nyugdíjpénztár alkalmazottaira, a munkáltatói tagokra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű. 5
I. Az önkéntes és magánnyugdíjpénztári tevékenység közös szabályai 6
1. Általános rendelkezések A Nyugdíjpénztár adatai és jellemzői A Nyugdíjpénztár elnevezése: Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár. A rövidített elnevezése: Vasutas Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: Nyugdíjpénztár) A Nyugdíjpénztár a nyilvántartásba vétellel jön létre az alakuló Küldöttközgyűlés időpontjára visszaható hatállyal. A Nyugdíjpénztárt a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a nyilvántartási szám: 97.(11.Pk.61365/1995.). A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Nyugdíjpénztár alakuló Közgyűlésének időpontja: 1995. október 3. A Magánnyugdíjpénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal 1998. április 1-jén. A Nyugdíjpénztár az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztári tevékenységet az erre vonatkozó E/175/95., a magánnyugdíjpénztári tevékenységet Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár néven az erre vonatkozó PF.2204/3/1998. tevékenységi engedély alapján végzi. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1145 Budapest, Colombus u. 35. A Nyugdíjpénztár címe: 1145 Budapest, Colombus u. 35. A Nyugdíjpénztár levelezési címe: 1590 Budapest Pf. 83. A Nyugdíjpénztár pecsétje a "Vasutas Nyugdíjpénztár Budapest" feliratot tartalmazza. A Nyugdíjpénztár jogi személy. A Nyugdíjpénztár működési területe a Magyar Köztársaság területe. A Nyugdíjpénztár jogosult a devizajogszabályok alapján devizakülföldi tagjai részére szolgáltatást nyújtani és külföldön a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével a vonatkozó jogszabály figyelembevételével befektetéseket eszközölni, továbbá nemzetközi kapcsolatokat létesíteni és fenntartani. A Nyugdíjpénztár szervezete nyitott, nem korlátozza a pénztártagok körét. A Nyugdíjpénztár szerveződési elve: országos működési területtel rendelkező Nyugdíjpénztár, amely elsősorban a közforgalmú vasúti közlekedést lebonyolító vasúttársaságok, valamint a vasúti tevékenységhez kapcsolódó más intézmények és szervezetek munkavállalóit, közalkalmazottait, köztisztviselőit és a nyitottság elvéből következően más személyeket tömörít. A Nyugdíjpénztár típusa: kiegészítő nyugdíjpénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet. A Nyugdíjpénztár határozatlan időre alakul. 7
Ahol a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény alapító okiratot vagy szervezeti és működési szabályzatot említ, ott a Nyugdíjpénztár Alapszabályát kell érteni. A Nyugdíjpénztár a vonatkozó jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott gazdálkodási tevékenységet végez. A Nyugdíjpénztár érdekei képviseletére és közös céljaik megvalósítására más pénztárakkal szövetséget hozhat létre, vagy már működő szövetségbe beléphet. A Nyugdíjpénztár törvényességi felügyeletét a székhelye szerint illetékes ügyészség, állami felügyeletét pedig a pénzügyminiszter a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: Felügyelet) útján látja el. 2. A Nyugdíjpénztár szervezete A Nyugdíjpénztár szervei: Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság. A Nyugdíjpénztár vezető tisztségviselői: Igazgatótanács elnöke és tagjai, Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, Minden olyan az Alapszabályban meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be. 2.1. Küldöttközgyűlés A Nyugdíjpénztár legfőbb szerve a pénztártagok által közvetlenül választott testület, a Küldöttközgyűlés. A pénztártagokat a Küldöttközgyűlésen az általuk megválasztott küldöttek képviselik. Az új belépő és átlépő pénztártagot a lakóhelye szerinti területi küldött képviseli. A küldötteket a Nyugdíjpénztár tagjai az önkéntes és magánpénztári tagok köréből választják legfeljebb öt évre. A Küldöttközgyűlésen résztvevő küldötteket az Igazgatótanács és Ellenőrző Bizottság tagjai kivételével térítés illeti meg. A küldött a Küldöttközgyűlés megtartását követő egy hónapon belül igény esetén köteles beszámolni a választó körzetébe tartozó tagoknak a Küldöttközgyűlés munkájáról. A küldött rendszeres kapcsolatot tart a választó körzetébe tartozó tagokkal. A Küldöttközgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. 8
A Küldöttközgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt: a Bíróság vagy Felügyelet elrendeli, az Ellenőrző Bizottság, a pénztártagok illetve küldöttek legalább 10 %-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, az Igazgatótanács azt szükségesnek tartja. A Küldöttközgyűlés összehívása az Igazgatótanács feladata. Amennyiben az Igazgatótanács a Küldöttközgyűlés összehívásáról nem intézkedik, az indítványozók a Felügyelethez, annak elutasító döntését követő 30 napon belül pedig a bírósághoz fordulhatnak. A Küldöttközgyűlést a bíróság, vagy a Felügyelet is összehívhatja. A Küldöttközgyűlés összehívásáról - annak összehívását megelőzően legalább 15 nappal - közleményt kell megjelentetni: egy országos napilapban, a Vasutas Nyugdíjpénztár internetes honlapján. A Küldöttközgyűlés összehívásáról szóló meghívót - annak összehívását megelőzően legalább 15 nappal a küldöttek és munkáltatói tagok részére közvetlenül is meg kell küldeni mellékelve a napirendhez tartozó anyagokat. A meghívónak és a közleménynek tartalmaznia kell a Küldöttközgyűlés: helyét és időpontját, a napirendjét, a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és időpontját. A Küldöttközgyűlés a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő napirendi pontokat a kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések esetén csak akkor tárgyalhatja meg, ha a Küldöttközgyűlésen valamennyi tag képviselve van és egyhangúlag hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. A Küldöttközgyűlésre a Felügyelet, valamint a munkáltatói tag képviselőjét is meg kell hívni. Az Igazgatótanács más személyek, illetőleg szervek képviselőinek meghívásáról is dönthet. A Felügyelet és a munkáltatói tag képviselője a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. A könyvvizsgáló és az ingatlanszakértő a Küldöttközgyűlésen köteles részt venni. A Küldöttközgyűlés ülését az Igazgatótanács elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács ezzel megbízott tagja vezeti (e személy a továbbiakban: a Küldöttközgyűlés levezető elnöke). A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a küldöttek fele jelen van. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. 9
A Küldöttközgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. Ha a Küldöttközgyűlés határozatképtelen, a másodízben összehívott küldöttközgyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a jelenlévők (képviseltek) számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti Küldöttközgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt Küldöttközgyűlés 30 perces időközzel egy napon is megtartható. 2.1.1. A Küldöttközgyűlés hatásköre A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály elfogadása és módosítása, b.) az Igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, c.) az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése, e.) az Igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az eredmény felhasználásáról vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről, f.) az éves és hosszú távú pénzügyi terv elfogadása, g.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása, h.) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Nyugdíjpénztár nevében eljáró személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Nyugdíjpénztár képviseletéről, i.) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, j.) döntés a Nyugdíjpénztár megszűnéséről, szétválásáról vagy más pénztárral való egyesüléséről, k.) döntés - a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó - az egyes hatásköröknek az Igazgatótanácsra történő átruházásáról, l.) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról, m.) döntés mindazon ügyekben, amelyeket törvény, más jogszabály vagy az Alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a hatáskörébe von. 2.1.2. A határozatok hozatala A Küldöttközgyűlés határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A jelenlevők kétharmados szavazattöbbsége szükséges: az Alapszabály elfogadásához, módosításához, az Igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadásához, az eredmény felhasználásához vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséhez, 10
pénztári érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, illetve az abból való kiváláshoz, a megszűnéshez, szétváláshoz vagy más nyugdíjpénztárral való egyesüléshez, az Igazgatótanács tagjainak és elnökének, valamint az Ellenőrző Bizottság tagjainak és elnökének visszahívásához. Az Igazgatótanács, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait titkos szavazással kell megválasztani. A Küldöttközgyűlés egyéb ügyekben - feltéve, hogy előzetesen titkos szavazásról nem dönt - nyilvánosan szavaz. 2.1.3. A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyve A Küldöttközgyűlésen jelenléti ívet kell felfektetni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent küldött nevét, lakcímét, személyi igazolványának számát és az általa képviselt pénztártagok számát. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia: a Pénztár nevét, székhelyét, a Küldöttközgyűlés helyét és idejét, a Küldöttközgyűlés összehívásának a módját, a jelenlévők és a képviselt tagok létszámát, a Küldöttközgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőknek a nevét, a napirendet, az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat a szavazati arány feltüntetésével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell: az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság beszámolóinak egy-egy példányát, a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet a Küldöttközgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a Küldöttközgyűlésen megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő írják alá. A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének egy hiteles példányát a csatolt iratokkal együtt - a Küldöttközgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Felügyeletnek. A jegyzőkönyv kivonat megküldésre kerül a küldöttek és munkáltatói tagok részére. A Küldöttközgyűlésen elfogadott határozatok ellen a pénztártagok, a küldöttek, valamint a Felügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthatnak be a Nyugdíjpénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon. A Küldöttközgyűlésről - ha a feltételek azt lehetővé teszik - hangfelvételt is készíteni kell, amelyet legalább 5 évig kell megőrizni. 11
2.1.4. A küldöttek választása Az önkéntes és magánpénztári tagok által választott küldöttek száma Ágazatonként 25-105 fő. Az ágazatonkénti létszámot és ezen belül a területenként jelölhető küldöttek számát a fenti határon belül ötéves választási időszakra az Igazgatótanács határozattal állapítja meg. Az önkéntes pénztártagok lakóhelyük szerint Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Záhony, Sopron székhellyel tartandó területi küldöttválasztó gyűléseken választják a küldötteket és a pótküldötteket. A magánpénztári tagok a Budapesten tartandó küldöttválasztó gyűlésen választják meg a küldötteket. A területi küldöttválasztó gyűlést ötévente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén a gyűlés bármikor összehívható. A területi küldöttválasztó gyűlést az Igazgatótanács hívja össze. A gyűlés összehívását a gyűlés tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően meg kell hirdetni közlemény formájában és meg kell jelentetni a Nyugdíjpénztár internetes honlapján. A megjelentetésnek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét napirendjét, valamint a tárgyalandó napirendekhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A területi küldöttválasztó gyűlés előkészítése és lebonyolítása a Nyugdíjpénztár irányításával területi szervező bizottság közreműködésével történik. A területi küldöttválasztó gyűlésen az Igazgatótanács tagjai vagy az Ellenőrző Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt. A területi küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a megválasztható területi küldöttek háromszoros számának megfelelő pénztártag megjelent. Ha a területi küldöttválasztó gyűlés határozatképtelen, a másodízben összehívott területi küldöttválasztó gyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a képviseltek számától függetlenül határozatképes. Ha az eredeti területi küldöttválasztó gyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt területi küldöttválasztó gyűlés 30 perces időközzel egy napon is megtartható. A területi küldöttválasztó gyűlésen jelenléti ívet kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenléti ív tartalmazza a gyűlésen megjelent tagok nevét. A jelenléti ívet a gyűlés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A területi küldöttválasztó gyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza: a Nyugdíjpénztár nevét, székhelyét, a gyűlés helyét és idejét, a gyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek és szavazatszámlálóinak a nevét, a jelenlévők számát, a gyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét, 12
a hozott határozatokat, a jelenlévő szavazók számát, a határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a helyi küldöttválasztó gyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévő tag hitelesíti. A gyűlés elnöke a jegyzőkönyv egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a gyűlés befejezését követő 8 napon belül köteles az Igazgatótanácsnak megküldeni. A pénztártag kérésére a helyi küldöttválasztó gyűlés elnöke köteles a jegyzőkönyvből kivonatot adni. A területi küldöttválasztó gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a küldött (küldöttek) megválasztása és visszahívása. A gyűlés ezen kívül más kérdéseket is megtárgyalhat, azonban egyéb határozatai a nyugdíjpénztárra, a megválasztott küldöttre és a tagokra kötelező rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. 2.1.5. A küldöttek megbízatásának megszűnése A küldöttek megbízatása megszűnik: határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, a pénztártagsági viszony megszűnésével, a közügyektől való eltiltással. 2.1.6. A küldöttek visszahívása A küldött tisztségéből visszahívható, ha tisztsége ellátására alkalmatlanná vagy méltatlanná vált. Visszahívásra vonatkozó indítványt a küldöttet megválasztó tagok 10 %-a, vagy legalább 100 fő tehet. Az indítványt - az ok megjelölésével - írásban kell eljuttatni az Igazgatótanács részére. Az Igazgatótanács az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles összehívni Budapest székhellyel a küldöttválasztó gyűlést, ha az indítvány megfelel az ezen pontban foglaltaknak. Az indítvány elutasítását meg kell indokolni. A visszahívásról az érintett tagoknak szavazni kell, melyre a küldöttválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 2.2. Igazgatótanács Az Igazgatótanács a nyugdíjpénztár ügyvezető szerve. Az Igazgatótanács tagjainak száma 7 fő. Az Igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét és a magas szintű szakmai felkészültséget. Az Igazgatótanács tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkosan választja meg legfeljebb öt évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Szükség esetén lehetőség van póttag választására.az Igazgatótanács elnöke a megválasztott igazgatótanácsi tagok közül titkos szavazás útján kerül megválasztásra. Az Igazgatótanács megbízatása a megválasztástól számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg 13
az öt évre megválasztott Küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új Küldöttközgyűlés alakuló ülésén új Igazgatótanácsot nem választ. Az Igazgatótanács tagja 18. életévet betöltött, büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik. Az Igazgatótanács elnökének felsőfokú állami végzettséggel kell rendelkeznie. 2.2.1. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok Az Igazgatótanács tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban a Küldöttközgyűlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Igazgatótanács tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a pénztártagok és a Nyugdíjpénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a Nyugdíjpénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak. Nem választható az Igazgatótanács tagjává: az Ellenőrző Bizottság tagja és elnöke, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b./ pont), az ügyvezető igazgató és a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b./ pont), aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, akit a közügyektől eltiltottak, akinek választhatóságát törvény vagy jogszabály kizárja, aki 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta, aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte, aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, vagy más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította, aki vezető tisztségviselője volt olyan Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni, akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a Nyugdíjpénztár biztonságos működését. 14
A Nyugdíjpénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő tevékenysége, illetve Nyugdíjpénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a nyugdíjpénztár független, megbízható és körültekintő irányítását, üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és /vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza. A vezető tisztségviselő köteles a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti, valamely fenti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez vagy ilyen részesedését megszünteti, ellene büntetőeljárás indult. A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. A pénztár vezető tisztségviselője, a befektetésekért felelős vezetője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfoliókezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazott személy a.) letétkezelőnél, b.) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónál, így különösen a befektetési szolgáltatónál, az ingatlanértékelőnél, ingatlanforgalmazónál. 2.2.2. Az Igazgatótanács feladatai a.) Gondoskodik a Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó döntések (éves és hosszú távú pénzügyi terv, mérleg és éves beszámoló) előkészítéséről és a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról. b.) Gondoskodik a Küldöttközgyűlés összehívásáról. c.) Előkészíti a Küldöttközgyűlés napirendjét. d.) Meghatározza a Nyugdíjpénztár üzletpolitikáját. e.) Elfogadja a Számviteli Politikát, a törvényben és jogszabályban előírt kapcsolódó Szabályzatokat. f.) Dönt a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelés, valamint a Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, szükség szerint az e tevékenységet végzők kiválasztásáról és beszámoltatásáról. g.) Gondoskodik a Nyugdíjpénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a Küldöttközgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítások nem csökkenthetik a fedezeti tartalékot. 15
h.) Dönthet a fedezeti tartalék javára más tartalék hozamának jóváírásáról. i.) A jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról. j.) Kialakítja és irányítja a Nyugdíjpénztár munkaszervezetét, meghatározza annak létszámát és bérkeretét, működési szabályait. k.) Dönt az ügyvezető igazgató alkalmazásáról, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti a főkönyvelőt, elbírálja az ügyvezető igazgató tevékenységével kapcsolatos beadványokat és panaszokat. l.) Az Alapszabályban foglaltak szerint képviseli a Nyugdíjpénztárt harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. m.) Megköti a Nyugdíjpénztár nevében a munkáltatói taggal (tagokkal) a munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó, valamint a Nyugdíjpénztár támogatójával a támogatói szerződéseket. n.) A Küldöttközgyűlés elé terjeszti a Nyugdíjpénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, valamint az éves beszámolót. o.) Gondoskodik a Nyugdíjpénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről. p.) Dönt a befektetett pénztári eszközök letétkezelésének önálló letétkezelő szervezetre bízásáról. q.) A pénztári vagyon kezelésének legfőbb irányítója, a vagyonkezeléssel kapcsolatos minden döntés - így különösen a vagyonkezelő alkalmazása, kiválasztása és megbízása, a vagyonkezelési szerződés Nyugdíjpénztár részéről történő megkötése, módosítása és megszűntetése, a befektetési politika elfogadása, módosítása, a vagyonkezelési irányelvek meghatározása, ingatlan vétele - hatáskörébe tartozik. r.) Határozhat szakértői bizottságok létesítéséről, meghatározva azok létszámára, feladatára, működésére és díjazására vonatkozó szabályokat, valamint ellátja ellenőrzésüket. s.) Dönt a tagsági jogviszonyt érintő kérdésekben. t.) Dönt az önkéntes nyugdíjpénztári tagi kölcsönkérelmek tárgyában. u.) Megbízza a Küldöttközgyűlés által megválasztott könyvvizsgálót a pénztári beszámoló felülvizsgálatával. v.) Dönt a Nyugdíjpénztár hitelfelvételéről. w.) Elfogadja az ügyrendjét. x.) Ellátja mindazon további feladatát, illetőleg gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyeket jogszabály vagy jelen Alapszabály meghatároz. 2.2.3. Az Igazgatótanács díjazása Az Igazgatótanács tagjai tiszteletdíjra jogosultak. A tiszteletdíj mértékét évente a pénzügyi terv elfogadásakor a Küldöttközgyűlés határozza meg. 2.2.4. Az Igazgatótanács ülései Az Igazgatótanács legalább 3 havonta tart ülést. Az Igazgatótanács üléseit ezen időszakon belül akkor is össze kell hívni, ha: a Küldöttközgyűlés erről határozatot hozott, a Felügyelet előírta, az Ellenőrző Bizottság vagy az Igazgatótanács tagjainak legalább egyharmada, vagy az ügyvezető kéri. 16
Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze. A meghívót az ülés megtartása előtt legalább 8 nappal korábban kell megküldeni a tagok részére. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a napirendet. A meghívókat az elnök írja alá és küldi meg a tagok részére. Különösen indokolt esetben az Igazgatótanács ülése rövid úton (pl. távbeszélőn, telefaxon) is összehívható. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgató a személyét érintő kérdések tárgyalásakor az ülésen nem vehet részt. 2.2.5. Az Igazgatótanács döntéseinek meghozatala Az Igazgatótanács üléseit az elnök, akadályoztatása esetén egy megbízott tag vezeti. Az Igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az Igazgatótanácsot egy héten belül ismételten össze kell hívni. Az Igazgatótanács döntéseit (határozatait) a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazás nyilvános. Az Igazgatótanács minősített többséggel az Igazgatótanács tagjainak kétharmados egyetértésével határoz: a Küldöttközgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról, az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő pályázat útján történő kiválasztásáról, hatáskörei gyakorlásának átruházásáról. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: az ülés helyét, idejét, az ülés napirendjét, a jelenlevők nevét (jelenléti ív csatolásával), a meghívottak nevét, az elhangzott felszólalások lényegét, a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és két tag írja alá. A jegyzőkönyv készítésének feltételeiről az ügyvezető gondoskodik. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos előterjesztések egy példányát. 17
2.2.6. Az igazgatótanácsi tagság megszűnése Megszűnik az igazgatótanácsi tagság: a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, pénztártagsági jogviszony megszűnésével, a cselekvőképesség elvesztésével vagy korlátozásával, a közügyektől való eltiltással, választhatóságot kizáró egyéb ok bekövetkeztével. 2.2.7. A visszahívásra vonatkozó szabályok Az igazgatótanács tagjainak visszahívását kell kezdeményezni, ha: megválasztásuk jogszabályt vagy Alapszabályt sértett. A tisztség ellátása sérti a jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezéseit. A megbízatás ellátására méltatlanná vált. E körbe tartozik különösen a Nyugdíjpénztár, illetőleg a pénztártagok érdekeit sértő szándékos vagy súlyos gondatlan magatartás. A tisztség ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Tartósan válik alkalmatlanná az, aki az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt tisztségének felelősségteljes ellátására képtelen. Visszahívásra vonatkozó írásbeli indítványt - az ok megjelölésével és szükséges bizonyítékaival együtt - bármely pénztártag tehet. Az indítványt az Igazgatótanácsnak kell eljuttatni. Az Igazgatótanács az indítványt köteles a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni. Ha a visszahívás indoka az Igazgatótanács elnökével kapcsolatban merül fel, a visszahívási indítványt az Ellenőrző Bizottság terjeszti a Küldöttközgyűlés elé. 2.3. Ellenőrző Bizottság Az Ellenőrző Bizottság a nyugdíjpénztár általános ellenőrző szerve. Az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 5 fő. Az Ellenőrző Bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Ha a munkáltatói tag munkáltatói hozzájárulása eléri vagy meghaladja a Nyugdíjpénztár tagdíjbevételének 50 %-át, a munkáltató képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. Az Ellenőrző Bizottság tagjait és elnökét a Küldöttközgyűlés titkosan választja meg legfeljebb öt évre. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. Szükség esetén lehetőség van póttag választására. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a megválasztott ellenőrző bizottsági tagok közül titkos szavazás útján 18
kerül megválasztásra. Az ellenőrző bizottság megbízatása a megválasztástól számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott Küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új Küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. Az Ellenőrző Bizottság tagja 18. életévet betöltött, büntetlen előéletű személy lehet, aki legalább önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik. Az Ellenőrző Bizottság elnökének felsőfokú állami végzettséggel kell rendelkezni. Ezen szabályok irányadók a munkáltatói tag képviselőre is azzal az eltéréssel, hogy reá nézve nem kötelező az önkéntes pénztári tagság. 2.3.1. Felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok Az Ellenőrző Bizottság tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban a Küldöttközgyűlésnek a döntés meghozatalától vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette. Az Ellenőrző Bizottság tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a pénztártagok és a Nyugdíjpénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a Nyugdíjpénztárral munkaviszonyban álltak illetve állnak. Nem választható az Ellenőrző Bizottság tagjává: az Igazgatótanács tagja és elnöke, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b/ pont), az ügyvezető igazgató és a Nyugdíjpénztár alkalmazottja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b./ pont), aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, akit a közügyektől eltiltottak, akinek választhatóságát törvény vagy jogszabály kizárja, aki 10 %-ot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta, aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte, aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél nem régebben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította, 19
aki vezető tisztségviselője volt olyan Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni, akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a Nyugdíjpénztár biztonságos működését. A Nyugdíjpénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő tevékenysége, illetve pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a nyugdíjpénztár független, megbízható és körültekintő irányítását, üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és /vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza. A vezető tisztségviselő köteles a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának és a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti, valamely fenti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez vagy ilyen részesedését megszünteti, ellene büntetőeljárás indult. A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik. 2.3.2. Az Ellenőrző Bizottság feladatai a.) A jogszabályi előírásokban, az elfogadott pénzügyi tervben, Alapszabályban és szabályzatokban foglaltak megvalósulását. Rendszeresen vizsgálja és ellenőrzi a Nyugdíjpénztár gazdálkodását, számvitelét és ügyvitelét. b.) Rendszeresen figyelemmel kíséri a Nyugdíjpénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a Pénztár működését. c.) Az Igazgatótanácstól, valamint az ügyvezetőtől meghatározott ügy kivizsgálását kérheti. d.) Megvizsgálhatja a Nyugdíjpénztár könyveit, iratait. e.) Értékeli ingatlan vétele esetén az előzetesen elvégzett költség- és megtérülési vizsgálatot. f.) Köteles megvizsgálni a Küldöttközgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést és a Nyugdíjpénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben, annak előzetes bejelentése nélkül a Küldöttközgyűlés érvényesen nem határozhat. g.) Indítványozhatja (kérheti) a Küldöttközgyűlés illetőleg az Igazgatótanács rendkívüli összehívását, ha a Nyugdíjpénztár érdekei ezt szükségessé teszik, 20
h.) i.) j.) k.) Évente jelentést készít ellenőrzéseiről és megállapításairól a Küldöttközgyűlés részére. Részt vesz a Küldöttközgyűlésen, javaslatot tehet annak napirendjére. Ellátja mindazon feladatát és gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyet jogszabály vagy jelen Alapszabály meghatároz. Nyílt pályázat alapján javaslatot tesz a Küldöttközgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére. Az Ellenőrző Bizottság feladatai ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. Az Ellenőrző Bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a Küldöttközgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára. 2.3.3. Az Ellenőrző Bizottság díjazása Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjra jogosultak. A tiszteletdíj mértékét évente a pénzügyi terv elfogadásakor a Küldöttközgyűlés határozza meg. 2.3.4. Az Ellenőrző Bizottság működése Az Ellenőrző Bizottság működésének részletes szabályait a saját maga által készített és jóváhagyott ügyrendje határozza meg. Az ügyrend elkészítésénél a vonatkozó jogszabályok és jelen Alapszabály rendelkezései az irányadók. 2.3.5. Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnése Megszűnik az Ellenőrző Bizottsági tagság: a mandátum lejártával, visszahívással, lemondással, pénztártagsági viszony megszűnésével, elhalálozással, a cselekvőképesség elvesztésével vagy korlátozásával, a közügyektől való eltiltással, választhatóságot kizáró egyéb ok bekövetkeztével. 2.3.6. A visszahívásra vonatkozó szabályok Az Ellenőrző Bizottság tagjainak visszahívását kell kezdeményezni, ha: megválasztásuk jogszabályt vagy Alapszabályt sértett. A tisztség ellátása sérti a jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezéseit. A megbízatás ellátására méltatlanná vált. E körbe tartozik különösen a Nyugdíjpénztár, illetőleg annak tagjai érdekeit sértő szándékos vagy súlyos gondatlan magatartás. 21
A tisztség ellátására tartósan alkalmatlanná vált. Tartósan válik alkalmatlanná az, aki az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt tisztségének felelősségteljes ellátására képtelen. Visszahívásra vonatkozó írásbeli indítványt - az ok megjelölésével és szükséges bizonyítékaival együtt - bármely pénztártag tehet. Az indítványt az Igazgatótanácsnak kell eljuttatni. Az Igazgatótanács az indítványt köteles a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni. 3. Személyi és tárgyi feltételek A nyugdíjpénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal. A nyugdíjpénztár köteles ügyvezetőt (ügyvezető helyettest), számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt), befektetésekért felelős vezetőt munkaviszony keretében alkalmazni, biztosításmatematikust (aktuáriust), könyvvizsgálót, jogászt, belső ellenőrt alkalmazni, illetve foglalkoztatni. Az ügyvezető elláthatja a befektetésekért felelős vezető illetve a jogász feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel. 4. Pénztári szolgáltatók 4.1. A Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatainak, valamint vagyonkezelésének kihelyezése A Nyugdíjpénztár adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatai teljesítésével, illetve a vagyonkezelés lebonyolításával, e tevékenységével üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Felügyeletnek bejelentett szervezeteket (továbbiakban együtt: szolgáltatók) bízhat meg. Az adminisztrációs és nyilvántartási, biztosításmatematikai feladatok ellátását egyetlen szervezet is végezheti. A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet. A szolgáltató a Nyugdíjpénztár nevében és érdekében jár el a nyugdíjpénztárakra vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint. 22
4.2. Kiszervezés A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, a törvényben foglaltak szerint kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységek köre: A nyugdíjpénztári informatikai rendszer fejlesztése. Az informatikai rendszer üzemeltetése. Számlaértesítő és adóigazolás nyomtatása és postázása. 5. Az ügyvezető igazgató, könyvvizsgáló, biztosításmatematikus 5.1. Ügyvezető igazgató A nyugdíjpénztár ügyvezetője jogosult az ügyvezető igazgatói cím használatára. Az ügyvezető igazgatói munkakört pályázat útján kell betölteni. Az ügyvezető igazgató a nyugdíjpénztárral munkaviszonyban áll. Munkaviszonyára az Öpt.-ben és az Mpt.-ben foglalt eltérésekkel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyvezető igazgatót munkaszerződéssel az Igazgatótanács alkalmazza és gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogkört. 5.1.1. Az alkalmazás feltételei Ügyvezető igazgatóként csak olyan személy alkalmazható, aki: büntetlen előéletű, felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel és legalább 3 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem alkalmazható ügyvezető igazgatóként: akinek alkalmazása nem felel meg az Alapszabályban leírtaknak, a Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője, aki az Igazgatótanács, illetve az Ellenőrző Bizottság tagjainak vagy elnökének, továbbá a munkáltatói tag vezetőjének a közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b./ pont), aki a Nyugdíjpénztárral megegyező vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más szervezet vezető vagy ellenőrző szervének tagja, vagy ilyen tag közeli hozzátartozója (Ptk. 685.. b./pont). 23
5.1.2. Az ügyvezető igazgató feladatai a.) A Nyugdíjpénztár munkaszervezetének irányítása. b.) A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtása. c.) A munkaszervezet belső szabályzatainak kialakítása, és az azokban foglaltak megvalósítása. d.) A Nyugdíjpénztár folyamatos ügyvitelének megszervezése. e.) A Nyugdíjpénztár eredményes működésének biztosítása, a fizetőképesség és a kötelezettségek összhangjának megteremtése. f.) A Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács üléseinek előkészítése. g.) Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság működési feltételeinek biztosítása. h.) A Határozatok Könyvének vezetése. i.) A Nyugdíjpénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlása, azok kivételével, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Küldöttközgyűlés vagy az Igazgatótanács hatáskörébe utal. j.) Az éves és a hosszú távú pénzügyi terv, mérleg és éves beszámoló előkészítése az Igazgatótanács ülésére. k.) A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos ügyek előkészítése az Igazgatótanács részére. l.) Folyamatos kapcsolattartás a tagsággal, ennek keretében a kért felvilágosítások megadása és a pénztártagokat megillető irat betekintési jog gyakorlásának biztosítása. m.) A Nyugdíjpénztár iratainak kiadmányozása. n.) Meghatározott körben a Nyugdíjpénztár képviselete. o.) Ellátja mindazon feladatát és gyakorolja mindazon hatáskörét, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály meghatároz. Az Igazgatótanács ülései között az ügyvezető igazgató munkáját az Igazgatótanács elnöke irányítja és ellenőrzi. 5.1.3. Az ügyvezető igazgató felelőssége Az ügyvezető igazgató felelős a Küldöttközgyűlés és az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a Nyugdíjpénztár eredményes működéséért, a folyamatos ügyviteléért. 5.1.4. Az ügyvezető igazgató hatásköre Az ügyvezető hatásköre kiterjed mindazokra az ügyekre, amelyet a jogszabály, Alapszabály és egyéb Szabályzatok, valamint az Igazgatótanács hatáskörébe utal. Amennyiben az Igazgatótanács hatásköreinek gyakorlását az Alapszabály rendelkezései figyelembevételével átruházta, az ügyvezető igazgató e tevékenysége során az Igazgatótanács utasításai szerint köteles eljárni. Az ügyvezető igazgató az Ellenőrző Bizottsághoz illetőleg a Felügyelethez fordulhat, illetőleg kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés összehívását, ha az Igazgatótanács határozata jogszabályt vagy Alapszabályt sért. 24
Az ügyvezető igazgató köteles együttműködni az Igazgatótanáccsal és az Ellenőrző Bizottsággal. 5.2. Könyvvizsgáló A Nyugdíjpénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel. Nem lehet könyvvizsgáló a Nyugdíjpénztár tagja, ügyvezetője, Igazgatótanácsának, Ellenőrző Bizottságának tagja, a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet, a letétkezelő könyvvizsgálója, a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója. A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt éves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. A könyvvizsgáló betekinthet a Nyugdíjpénztár könyveibe, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaitól, a Nyugdíjpénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet. Megvizsgálhatja a Nyugdíjpénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapírállományát. Jelen lehet az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság ülésein, a Küldöttközgyűlésen köteles részt venni. A könyvvizsgáló a Küldöttközgyűlés elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a Küldöttközgyűlés érvényes határozatot nem hozhat. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a Nyugdíjpénztár vagyonának és a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az Ellenőrző Bizottságot és az Igazgatótanácsot tájékoztatni, továbbá a Küldöttközgyűlés összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni. Amennyiben a Küldöttközgyűlést az Igazgatótanács - a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a Küldöttközgyűlés nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot. 5.3. Biztosításmatematikus (aktuárius) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el: Ellenjegyzi a nyugdíjpénztár pénzügyi tervét, a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a Szolgáltatási Szabályzatot, a pénztártagok nyugdíjpénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot, a biztosítóintézettel kötendő, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéseket. 25