Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A letelepedési jog uniós szabályozása és aktuális kérdései EU regulation of the right of establishment and current issues Készítette: Varga Attila Igazgatásszervező alapszak Nappali tagozat Konzulens: Dr. Angyal Zoltán Egyetemi docens Miskolc 2013 1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3 1. Kiinduló helyzet...5 A) Letelepedés funkciója...5 B) Letelepedés fogalma...5 C) Elsődleges és másodlagos letelepedés...6 D) A Daily Mail, Centros, Überseeing ügyek rövid bemutatása...7 II. Az Európai Közösségek Bírósága által hozott ítélet két meghatározó ügyben...11 1. A Cartesio ügy...11 A) A Cartesio ügy tényállása...11 B) Poires Maduro főtanácsnok indítványa a Cartesio ügyben...12 C) Az Európai közösségek Bírósága ítélete a Cartesio ügyben...20 2. VALE építési Kft ügy...25 A) A VALE ügy tényállásának ismertetése...25 B) Niilo Jaaskinen főtanácsnok indítványa a VALE ügyben...26 C) Az Európai Közösségek Bírósága ítélete a VALE ügyben...30 Összegzés...34 Irodalomjegyzék...36 2

Bevezetés A kiinduló helyzet, mint megoldása váró probléma. 1955. július 2-án Messinában a Benelux államok, Olaszország, Franciaország és az NSZK külügyminiszterei megállapodtak, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek egy új Európa felépítésére s egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes piacot hoznak létre. 1 Ezek után 1957. március 25-én a hat ESZAK tagállam képviselői aláírták az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó egyezményt. 2 Ezt a szerződést nevezzük Római szerződésnek. A cél egy közös piac kialakítása volt. A közös piac olyan gazdasági térség, melyben az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő egységes szabályok keretében szabadon áramolhatnak, s mely a nemzetközi jogban a nemzetközi jog alanyaként jelenik meg. A Bíróság 3 meghatározta a közös piac fogalmát, mely a közösségen belüli kereskedelmi forgalom korlátjának felszámolásán alapul, a cél végett hogy egységes piaccá váljanak a nemzeti piacok. Az Európai Unió végeredményben egy olyan fizikai határok és jogi akadályok nélküli egységes belső piac, egy egységes gazdasági térség, ahol megvalósul az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása. Dolgozatom szempontjából a személyek szabad mozgásának azon belül is a társas vállalkozások letelepedési jogának van jelentősége, így a továbbiakban erről írok bővebben. A gazdasági társaságokat megillető, elsődleges letelepedési jog problémája közel 50 éve ugyan ott tart, mint a kezdetekben. A társas vállalkozások esetében a letelepedési jog gyakorlása nem egyértelmű. Az ő esetükben lehet elsődleges és másodlagos letelepedésről beszélni. Jelen állás szerint a közösségi jog csak a másodlagos letelepedési jog gyakorlását teszi lehetővé. Az elsődleges letelepedés tényeleges gyakorlásának lehetősége még a mai napig nincs teljesen megoldva. 1 Szécsényi László: Az áruforgalom szabadsága az Európai Közösségekben, tansegédlet, Pécsi Tudományegyetem, Európai Szakjogász Képzés, 2000/2001. tanév 2. félév 3. oldal 2 EURÓPAI UNIÓ - AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (Konszolidált változat) Hivatalos Lap C 321E, 2006. december 29. (Római szerződés) 3 A teljes nevén Európai Közösségek Bírósága. A továbbiakban: Bíróság 3

Dolgozatomban két meghatározó jelentőségű magyar üggyel foglalkozom az egyik a Cartesio, 4 a másik pedig a VALE 5 ügy, amelyeket azért választottam, mert nagy nemzetközi visszhangot keltő, a letelepedési jog gyakorlásában iránymutató Európai Bírósági ítéletek, melyek jól példázzák a problémákat és nem mellékesen magyar érdekeltségű ügyek. Ezen ügyeknél megvizsgálom, hogy az Európai Közösségek Bírósága ítélete milyen további irányt mutat a társaságok letelepedése esetében, továbbá azt is megvizsgálom, hogy a főtanácsnoki indítvány és a Bíróság ítélete között van-e jelentős eltérés. 4 C-210/06. sz. Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. ügyben hozott ítélet, 2008. december 16., (EBHT 2008., I-9641. o.) 5 C-378/10. sz. VALE Építési Kft. ügyben hozott ítélet, 2012. július 12. 4

A) A letelepedés funkciója: A letelepedési szabadság megvizsgálásakor fontos szem előtt tartani azt a funkciót, amelyet a letelepedés a piacon betölt, ez a funkció pedig az, hogy a vállalkozás a legkedvezőbb földrajzi pozícióba kerüljön jogilag és piaci kereskedelmi szempontból is. 6 A letelepedési szabadság célja lehetővé tenni valamely tagállam állampolgárának, társaságoknak, hogy telephelyet létesítsen egy másik tagállamban azért, hogy ott tevékenységet végezzen. A letelepedés szabadsága az Európai jog által a magánszemélyeknek ezen belül a vállalkozásoknak is biztosított alanyi jog, amely alapján a magánszemélyek szabadon eldönthetik, hogy az EU mely tagállamában kívánnak letelepedni gazdasági tevékenységük folytatása céljából. Az Eu-B gyakorlata alapján a letelepedési szabadság magja az a lehetőség, hogy az uniós állampolgár vagy társaság állandó és folyamatos jelleggel részt vegyen a származási államtól eltérő másik tagállam gazdasági életében és ott haszonra tegyen szert. 7 B) A letelepedés fogalma: Az EUMSZ 49.cikk első bekezdése szerint tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ez a tilalom vonatkozik arra is, ha egy adott tagállamban letelepedett állampolgár egy másik tagállamban kíván képviseletet, fióktelepet vagy leányvállalatot alapítani. A 49. cikk második bekezdése rögzíti azt, hogy a szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások és társaságok alapítására és irányítására. A letelepedés állandó helyszínen határozatlan ideig ténylegesen végzett gazdasági tevékenységet jelent. A letelepedés abban az esetben is teljesülhet, ha valamely társaságot határozott időre alapítanak, vagy tevékenysége végzéséhez szükséges épületet csak bérli. 6 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o 7 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 5

A telephelynek nem muszáj leányvállalatnak lennie, lehet olyan iroda is, amelyet a szolgáltató saját személyzete vagy olyan személy irányít, aki fel van hatalmazva a vállalkozás nevében folyamatosan eljárni. Postafiók létezése önmagában nem tekinthető telephelynek. Abban az esetben, ha egy gazdasági szereplőnek több telephelye is van és ezekről szolgáltatást is nyújt, azt a telephelyet kell a szolgáltatásnyújtás helyének tekinteni, ahol a szolgáltatással kapcsolatos tevékenységének a központja van. Fontos megjegyezni, hogy az érintett jogalanynak a fogadó tagállamban biztosítva kell lenni az állandó jelenlétének, ellenkező esetben a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. 8 C) Elsődleges és másodlagos letelepedés A letelepedés szabadsága az EK-Szerződés 43. és 48. cikkeiben jelenik meg. Ennek értelmében tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésre vonatkozó minden korlátozás, bele kell érteni azon korlátozásokat is, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak alapítására vonatkoznak. 9 Ebből következik, hogy a társaságoknak joguk van ahhoz, hogy egyszerre több helyen, több tagállamban is folyamatosan gazdasági tevékenységet folytassanak. A letelepedés szabadságát a tagállamok csak nagyon szűk keretek között korlátozhatják, elsősorban az EK-szerződésben meghatározott indokok alapján (EKSZ 45. cikk közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek, és 46. cikk közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okok.) Másodsorban pedig az Európai Bíróság által kimunkált szükségességi arányossági teszten átesett a korlátozást objektív módon igazolni képes indokok alapján. Az EUMSZ 49. cikke valamint a Bíróság gyakorlata alapján meg kell különböztetnünk elsődleges és másodlagos letelepedést. Elsődleges letelepedésnek nevezzük a vállalkozói tevékenység közvetlen megkezdését és folytatását. Tehát az elsődleges letelepedés az a hely, ahol a jogalany saját maga folytatja gazdasági tevékenységét közvetlenül. Másodlagos letelepedésről pedig akkor van szó, mikor a gazdasági társaság 8 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 9 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 6

eredeti székhelyén és egy másik tagállamban is egyaránt gazdasági tevékenységet kíván kifejteni, akár leányvállalaton, akár fióktelepen vagy képviseleten keresztül. Ha például egy szlovák állampolgár az év nagy részében Bécsben végez idegenvezetői tevékenységet, de nyaranta Olaszországban végez ugyanilyen tevékenységet és nyaranta Olaszországban is él, akkor elsődlegesen Ausztriában, másodlagosan pedig Olaszországban van letelepedve. 10 Az elsődleges letelepedés megvalósíthatósága bizonytalan, ha az eredeti társaság jogi személyiségének megtartása mellett kívánja áthelyezni a székhelyét. A Római Szerződés letelepedésre vonatkozó 43. cikke nem tartalmaz gazdasági társaságok korlátozásmentes mozgását biztosító rendelkezést vagy erre utalást. A Római Szerződés 43. és 48. cikke nem tartalmaznak felhatalmazást arra, hogy egyik tagállam szabályai szerint alakult és ott bejegyzett társaság honosságának és eredeti jogi személyiségének megtartása mellett helyezze át központi székhelyét egy másik tagállamba, ha ezt az engedélyezésre jogosult hatóság nem hagyja jóvá. Kijelenthető az, hogy összességében kettős oka van annak, hogy a társaságok nem gyakorolhatják letelepedési jogukat korlátlanul, egyik ok az, hogy egy társaság személyes jogát meghatározó különböző irányzatok egyidejű létezése, a másik a bíróság eddigi ítélkezései. Az alább röviden ismertetendő Daily Mail és Überseeing ügy az elsődleges letelepedés gyakorlásával, a Centros ügyben hozott ítélet pedig a másodlagos letelepedéssel kapcsolatosak. 11 10 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 11 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 7

D) a) A Daily Mail 12 ügy Az ügy tényállása szerint az Angliában bejegyzett és angol jog szerint működő cég át kívánta helyezni székhelyét Hollandiába, de okirati székhelyét továbbra is az Egyesült Királyságban tartotta volna. Ennek értelmében a társaság megőrizte volna honosságát. Ehhez a brit adóhatóság jóváhagyása lett volna szükséges, ennek a jóváhagyásnak viszont az volt a feltétele, hogy a társaság rendezze az adótartozását. 13 A Daily Mail pedig pontosan adócsökkentési okokból kívánta illetőségét megváltoztatni. Az illetőség megváltoztatása és az adófizetés feltételei tekintetében vagyis, hogy a Daily Mail még mennyi adót fizessen Angliában nem tudott megegyezni a brit adóhatósággal, s ezután fordult a Daily Mail a bírósághoz, azzal az érvvel, hogy a társaság az EUMSZ 49. és 54. cikkei értelmében (akkori EGK szerződés 52. és 58. cikkei) előzetes jóváhagyás nélkül is jogosult központi ügyintézésének helyét áthelyezni. 14 Fontos megemlíteni, hogy az angol szabályozás nem tiltotta a központi ügyintézés helyének áthelyezését, csak egy feltételt állított, amely az volt, hogy a társaságnak az áthelyezés előtt el kellett számolnia a kincstárral. 15 Az ügyben a bíróság az Európai Közösségek Bíróságához fordult. Az Európai Bíróság megállapította, hogy a valamely tagállamban megalakult és bejegyzett irodával rendelkező társaságnak közvetlenül a szabad rendelkezést biztosító alapszerződések alapján nem volt joga tényleges székhelyének áthelyezéséhez, és kimondta, hogy a társaságok jogilag csak mint valamely tagállami jogrend alkotásai léteznek. 16 b) Überseering 17 ügy A holland bejegyzésű Überseeing BV mint megrendelő 1996-ban szavatossági igényt kívánt érvényesíteni egy 1990-es szerződés alapján, mely egy németországi ingatlan felújítására vonatkozott. Ezt az igényét a német cégbíróság előtt a felújítási munkát 12 C-81/87. sz. Daily Mail and General Trust plc ügyben hozott ítélet, 1988. szeptember 27., (EBHT 1988., 5483. o.) 13 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 14 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o 15 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 16 Dr. Metzinger Péter: A társaságok szabad letelepedése a Cartesio ügy után: Hogyan tovább nemzetközi székhelyáthelyezés.: Európai Jog 2009/2. 8-15.o 17 C-208/2000. sz. Überseeing BV kontra Nordic Construction Company Baumanagement GmBH ügyben hozott ítélet, 2002, november 5., (EBHT 2002., I-9919. o.) 8

végző céggel szemben kívánta érvényesíteni. 18 Azonban az Überseeing-nél változás történt időközben. A társaság üzletrészének 100%-a két német állampolgár kezébe került. 19 A német bíróság elutasította a keresetet azzal az indokkal, hogy a társaság teljes tőkéje német tulajdonba került. Ez pedig a bíróság véleménye szerint a székhely áthelyeződését jelenti, ami pedig a jogképességének a hiányát idézte elő. Mégpedig azért, mert a közigazgatás központja Hollandiából, a bejegyzés helyétől elkerült, miközben Németországban nem jegyezték be, így ott nem tett szert jogképességre. Ezután az ügy az Európai Bírósághoz került. 20 A Bíróság pedig úgy foglalt állást, hogy az EUMSZ 49. és 54. cikkeivel összeegyeztethetetlen az a tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban jogszerűen megalapított társaságtól a jogképességét megtagadja azon indokkal, hogy a másik tagállamban okirati székhellyel bíró társaság tényleges székhelye átkerült ebbe a tagállamba (Ebben az esetben egyébként az Überseeing nem is akarta áthelyezni a székhelyét Németországba.) a valamely tagállam joga szerint létrejött társaság a többi tagállamnak a kötelessége jogalanyként elismeri abban az esetben is ha az adott tagállam belső joga szerint a társaság tényleges székhelyének nemzetközi megváltozása miatt esetleg ne lenne jogalanynak tekinthető. 21 Magyarul az Überseeing-nek joga van arra, hogy megtartsa jogképességét Németországban. c) Centros 22 ügy A Centros Ltd. amelyet Angliában és Walesben 1992. május 18-án jegyeztek be, a Centros dániai fióktelepet akart bejegyezni, de az Erhvers-og Selskabbstyrerlsen (a kereskedelem és a társaságok főigazgatósága) elutasította ezt. Az alapeljárásból kitűnik, hogy a Centros nem gyakorolt semmiféle kereskedelmi tevékenységet alapítása óta. Az Egyesült Királyság joga a korlátolt felelősségű társaságok részére semmiféle kötelezettséget nem állapít meg a minimális törzstőkére és annak befizetésére vonatkozóan a Centros társasági törzstőkéjét nem fizették be és nem is bocsájtották a társaság rendelkezésére. A tőke két üzletrészre oszlik melyek tulajdonosa Bryde úr és felesége dán állampolgárok, állandó lakóhelyük Dániában van. 18 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o 19 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 20 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 21 C-208/2000. sz. Überseeing BV kontra Nordic Construction Company Baumanagement GmBH ügyben hozott ítélet, 2002, november 5., (EBHT 2002., I-9919. o.) 22 C-212/97. sz. Centros Ltd kontra Erhvervs-og ügyben hozott ítélet, 1999. március 9., (EBHT 1999., I- 1459. o.) 9

Bryde asszony a Centros igazgatója, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Egyesült Királyságban van. A dán jog szerint a Centros mint private limited company külföldi korlátolt felelősségű társaságnak tekintendő. 23 1992 nyarán Bryde asszony a Centros fióktelepének Dániában történő bejegyzését kérte a dán cégbíróságtól. De megtagadták a bejegyzést azzal az indoklással, hogy a Centros, amely nem folytat semmiféle kereskedelmi tevékenységet az Egyesült Királyságban, valójában Dániában nem fióktelepet kíván alapítani, hanem telephelyet. Ezzel pedig kijátssza az ország vonatkozó jogszabályait, nevezetesen az 1991. december 21-i 886. sz. törvényben előírt 200.000 DKK összegben megállapított minimális törzstőke befizetését. 24 A Centros jogorvoslati kérelemmel élt, melyben a szerződés 43. és 48. cikkei megsértésére hivatkozott. 25 Az Európai Bíróság kimondta, hogy arról van szó, amikor az egyik tagállamban székhellyel rendelkező cég fióktelepet akar nyitni. A Bíróság megerősítette a 79/85. sz. Segers ügyben hozott ítéletet, miszerint nem valósít meg joggal való visszaélést, ha a társaság gazdasági tevékenységet székhelye országában nem végez, csak a fióktelepe tagállamában folytat. Ezért a dán hatóság által előterjesztett indokok csak abban az esetben volnának elfogadhatók a korlátozás indokaként, ha azok jogszerű, közérdekű célokat szolgálnak, ezen célok elérésére alkalmasak és nem szabad túllépniük a cél eléréséhez szükséges mértéken és nem diszkriminatívak az indokok. 26 23 Az ilyen társaságok fióktelepeinek bejegyzésére vonatkozó szabályokat az aupartsselskabslov (a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény) határozza meg. E törvény 117. cikke a következőképpen rendelkezik: A korlátolt felelősségű társaságok és az ennek megfelelő jogi formájú, az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett külföldi társaságok Dániában fióktelep útján végezhetik tevékenységüket. 24 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o 25 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 26 C-212/97. sz. Centros Ltd kontra Erhvervs-og ügyben hozott ítélet, 1999. március 9., (EBHT 1999., I- 1459. o.) 10

II. Az Európai Közösségek Bírósága által hozott ítéletek két meghatározó ügyben 1. a Cartesio 27 ügy A) Az ügy tényállása: A Bíróság a Cartesio ügyben is az elsődleges letelepedés jogának értelmezésével kellett, hogy foglalkozzon, akárcsak a Daily Mail ügyben. Az eset tényállása pedig nagyon sok hasonlóságot mutat a Daily Mail üggyel. A CARTESIO Oktató és Szolgáltató Bt. a magyar jog szerint 2004. május 20-án jött létre Bajai székhellyel. A társaságot 2004. június 11-én jegyezték be, a cégjegyzékszáma: 03-06-113168. A társaságnak két tagja van, mindkettő Magyarországon élő, magyar állampolgár. Egyik a társaság kültagja, aki a vagyoni betét szolgáltatására vállal kötelezettséget, és csakis ezen összeg mértékéig tartozik felelősséggel, a másik a beltag, aki a betéti társaság összes kötelezettségéért felelősséggel tartozik. A társaság 2005. november 11-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot, mint cégbíróságot, hogy módosítsa a cégjegyzéket, mert a társaság Olaszország 21013 Gallarate, Via Roma 16. címre kívánja áthelyezni székhelyét Magyarországról, Bajáról. 28 A cégbíróság elutasította a Cartesio kérelmét, olyan indoklással, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé a székhely külföldre helyezését, úgy hogy a magyar identitása megmaradjon. A társaságnak előbb meg kellene szűnnie, majd az olasz jogszabályok szerint újra kellene alakulnia. 29 A Cartesio fellebbezéssel élt a Szegedi Ítélőtáblánál a Cégbíróság határozata ellen azzal érvelve, hogy a szabad letelepedés jogának gyakorlása keretében, az EK Szerződés 43. és 48. (EUMSZ 49. és 54.) cikkei alapján joga van székhelyét áthelyezni egy másik tagállamba, az Ítélőtábla pedig előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz, iránymutatást kérve arra, hogy, összeegyeztethető-e a releváns magyar jogszabály a letelepedés szabadságával. 30 27 C-210/06. sz. Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. ügyben hozott ítélet, 2008. december 16., (EBHT 2008., I-9641. o.) 28 C-210/06. sz. Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. ügyben Poires Maduro főtanácsnok indítványa (ismertetés napja: 2008. május 22.) 29 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 30 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 11

B) Poiares Maduro főtanácsnok indítványa: 2008. május 22-én ismertette álláspontját a Cartesio Oktató és Szolgáltató bt. előzetes döntéshozatali kérelmének ügyében Poires Maduro főtanácsnok. 31 Az Ítélőtábla első kérdése, arra irányult, hogy elfogadható-e az alacsonyabb szintű bíróság határozatával szembeni fellebbezési eljárás keretében benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem, ha az sem alacsonyabb szintű bíróság előtti, sem a fellebbezési eljárás nem kontradiktórius. Magyarul az előterjesztő arra kíváncsi, hogy joga van-e kérdést intézni a Bírósághoz. A főtanácsnok válasza egyértelmű igen van jogosultsága az előterjesztőnek, mert a cégbíróság végzése elleni fellebbezési eljárás az EK 234. cikk értelmében igazságszolgáltatási tevékenységnek minősül, és az ilyen eljárást lefolytató bíróság jogosult előzetes döntéshozatali kérelemmel a Bírósághoz fordulni. 32 Az Ítélőtábla második kérdése arra vonatkozik, hogy olyan bíróságnak kell-e tekinteni, amelynek határozatai ellen nincs jogorvoslati lehetőség, és emiatt vonatkozik rá az EK 234. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettség. A jelenlegihez hasonló ügyekben az érintett fél az Ítélőtábla határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Bírósághoz. A főtanácsnok javaslata az volt, hogy a Bíróság nyújtson iránymutatást, ahogy azt már megtette hasonló esetben a Lyckeskog ügyben. 33 Így a kérdést elfogadhatónak ítélte meg Poires Maduro főtanácsnok. A harmadik kérdés arról szól, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőke az előzetes döntéshozatali eljárás Szerződésben lefektetett szabályaival. 34 A főtanácsnok véleménye szerint az ügyben a Bíróság nagymértékben figyelembe veheti a nemzeti bíróság óhaját, és iránymutatással szolgálhat ebben a kérdésben. Nézete szerint olyan elméleti kérdésről van szó, amely csak akkor adna okot az elfogadhatatlanság kimondására, ha akár maga a tényállás, akár a kérdés és a tényállás 31 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o 32 Lásd továbbá közvetve a C-411/03. sz. SEVIC Systems ügyben 2005. december 13-án hozott ítéletben (EBHT 2005., I-10805. o.). 33 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 6. és 10. pont 34 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 11. pont 12

közti kapocs mesterséges volna. Kizárólag ebben az esetben érvényesülnek az elméleti kérdések elfogadhatatlanságát megalapozó indokok, ezek a tényállás téves értelmezése, az ügy előzetes megítélése és a visszaélés veszélye. A jelen ügyben a Bíróság nem elméleti tényállás alapján adna jogi választ. Különbséget kell tenni mesterségesen létrehozott tényálláson alapuló vagy az ügy tényállásához nem kapcsolódó kérdés, és az olyan kérdés között, ami az ügy tényéhez kapcsolódik, habár az ügy végkimenetele szempontjából nem minősül meghatározónak. 35 A főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy fogadja el a nemzeti bíróság azon álláspontját, hogy az ilyen kérdések milyen jelentőséggel bírnak a nemzeti eljárások szempontjából, s válaszoljon a Szegedi Ítélőtábla harmadik kérdésére, megragadva az alkalmat, hogy a közösségi jog szempontjából ily nagy gyakorlati jelentőséggel bíró kérdésben véleményt nyilvánítson. Így a Bíróság megelőzheti azon problémákat, amelyek a jövőben felmerülhetnek közte és azon nemzeti bíróságok közötti szoros együttműködés tekintetében, amelyek előzetes döntéshozatalra utaló határozatai ellen fellebbezés benyújtására kerülhet sor. Az EK 234. cikk kimondja, hogy a tagállamok bármely bírósága jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz, ha úgy véli, hogy ítélete meghozatalához szüksége van a közösségi jog értelmezésére vagy érvényességre vonatkozó kérdés eldöntésére. 36 A döntő kérdés a főtanácsnok véleménye szerint az, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályok alapján az alacsonyabb szintű bíróság köteles-e felfüggeszteni vagy akár visszavonni előzetes döntéshozatal iránti kérelmét, ha az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező határozat ellen fellebbezést nyújtottak be. Ezt a kérdést fogalmazta meg Warner főtanácsnok is a Rheinmühlen-ügy indítványában, ebben Warner főtanácsnok azzal érvelt, hogy a nemzeti jog semmiféle kötelezettséget nem írhat elő, amely sértené a nemzeti bíróság azon jogát, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz. Maduro főtanácsnok kifejezi egyetértését eme következtetéssel. A tagállamok alacsonyabb szintű bíróságainak azon lehetősége, hogy közvetlen kapcsolatot teremthessenek a Bírósággal, alapvető fontosságú a közösségi jog egységes értelmezése és hatékony alkalmazása szempontjából. Ez az eszköz teszi az összes nemzeti bíróságot közösségi bírósággá. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseken keresztül a nemzeti bíróság a közösségi jogról folytatott eszmecsere 35 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 12. és 13. pont 36 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 14. és 15. pont 13

részesévé válik, anélkül, hogy függene bármely más bírósági szervezettől vagy hatalomtól. 37 A főtanácsnok véleményét összefoglalva azt lehet mondani, hogy a közösségi jog bármely tagállam bírósága számára felhatalmazást ad arra, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljon az Európai Bírósághoz. Ezen felhatalmazást a nemzeti jog semmilyen módon nem korlátozhatja, ennek biztosítása érdekében az EK 234. cikk alapból kizárja azon nemzeti jogszabályok alkalmazását, amelyek alapján a nemzeti bíróság köteles volna előzetes döntéshozatali kérelmét visszavonni vagy felfüggeszteni. 38 A negyedik kérdése az Ítélőtáblának a letelepedés szabadságára vonatkozik, így tehát számunkra ez a leglényegesebb kérdés. A kérdés négy részből állt: a) 39 Ha egy Magyarországon, a magyar társasági jog alapján létrejött és cégjegyzékbe bejegyzett társaság székhelyét az Európai Unión belül egy másik tagállamba kívánja áthelyezni, a közösségi jog kompetenciájába tartozik-e a kérdés rendezése, vagy jogharmonizáció hiányában kizárólag az egyes nemzeti jogok szabályai irányadók? b) Közvetlenül a közösségi jogra (az EK 43. és EK 48. cikkre) hivatkozással kérheti-e egy magyar honosságú társaság székhelyének az Unió más tagállamába történő áthelyezését? Amennyiben igen, úgy köthető-e akár az áthelyező, akár a befogadó tagállam részéről bármilyen feltételhez, engedélyhez a székhelyáthelyezés? c) Értelmezhető-e úgy az EK 43. és EK 48. cikk, hogy azok alapján összeegyeztethetetlen a közösségi joggal az a belső jogi szabályozás, vagy gyakorlat, mely a gazdasági társaságokat érintő jogok gyakorlása kapcsán a szerint tesz különbséget a gazdasági társaságok között, hogy a gazdasági társaság székhelye mely tagállamban van? d) Értelmezhető-e úgy az EK 43. és EK 48. cikk, hogy azok alapján összeegyeztethetetlen a közösségi joggal az a belső jogi szabályozás, vagy 37 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 17. és 19. pont 38 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 21. pont 39 Cartesio ügy, Ítélet, 40.pont. 14

gyakorlat, amely megakadályozza azt, hogy az érintett tagállamban honos társaság másik tagállamba helyezze át a székhelyét? Először is fontos látnunk, hogy a magyar társasági jog szerint a magyar jog alapján létrehozott társaság székhelye ott van, ahol a központi ügyintézés helye van. 40 Vagyis az a hely, ahol a társaság ügyeit intézik, vélelmezetten egybeesik a bejegyzett székhellyel. A magyar jog szerint létrejött társaság székhelyáthelyezése rendes esetben bekerül a cégnyilvántartásba, ha az áthelyezésre Magyarországon belül kerül sor. 41 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben megjelölt tényállás szerint a Cartesio Olaszországba, Gallaratébe kívánja áthelyezni a székhelyét. Azonban a Cartesio továbbra is a magyar jogszabályok hatálya alá tarozó, magyarországon bejegyzett társaság szeretne maradni. A Magyar Ctv. ből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar társasági jog a tényleges székhely elméletét követi, amely szerint a társaság köteles azon állam társasági joga által támasztott összes követelménynek megfelelni, ahol a székhelye ténylegesen található. Világos tehát, hogy a székhely elmélete a társaság székhelyét és honosságát elválaszthatatlannak nyilvánítja. Ezen elméletet elfogadva, a magyar társasági jog megtiltja a magyar jogi személy áthelyezését egy másik tagállam területére. A magyar jog alapján létrehozott társaság folytathat gazdasági tevékenységet másik tagállamban, de a székhelyének Magyarországon kell maradnia. 42 A magyar kormány azzal érvelt a Bíróság előtt, hogy a Cartesio ügy kívül esik az EK 43. és EK 48. cikk alkalmazási körén. Az ír, a lengyel, a szlovén kormány és az Egyesült Királyság Kormánya osztották a magyar kormány e nézetét. Ezzel szemben a Cartesio, a Bizottság és a holland kormány szerint ebben az esetben a letelepedési szabadság korlátozásáról van szó, és ennek megfelelően az EK 43. és EK 48. cikket kell alkalmazni. 43 A főtanácsnok álláspontja szerint rossz az a nézet, hogy a Cartesio ügy kívül esik az EK 43. és EK 48. cikk alkalmazási körén. Mivel a székhelyáthelyezést az adott ország területén lehetővé tevő nemzeti szabályozás egyértelműen kedvezőtlenebb a határon 40 A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 16. -ának (1) bekezdése kimondja: A cég székhelye [ ] a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. 41 Az 1997. évi CXLV. törvény 34. -ának (1) bekezdése értelmében: A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után intézkedik az áttételről. 42 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 23. pont 43 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 24. pont 15

átnyúló helyzetekre, mint a tisztán nemzeti helyzetekre nézve. Az ilyen jogszabályok a szabad mozgás gyakorlásával szembeni hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek. A Cartesio székhelyét Magyarországból Olaszországba kívánta áthelyezni. Úgy látszik, hogy a Cartesio javaslata gazdasági tevékenység más tagállamban, állandó telephelyen, határozatlan ideig történő tényleges folytatására vonatkozik. Márpedig ilyen körülmények között világos, hogy a Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A főtanácsnok indítványából kivehető, hogy a Cartesio ügyhöz hasonló Daily Mail and General Trust ügyben hozott ítéletben a Bíróság kimondta, hogy a társaság nem hivatkozhat a letelepedés szabadságára abban az esetben, ha székhelyének másik tagállamba helyezésével a célja az, hogy a részvényeinek jelentős részét eladhassa, és ezen eladásnak köszönhetően saját részvényeinek egy részét visszavásárolja, anélkül hogy az Egyesült Királyságban meg kelljen neki fizetni az eladási ügyleteket terhelő adót. Az Egyesült Királyság joga szerint a társaságok áthelyezhetik székhelyüket jogi személyiségük megtartása mellett, csak az a feltétel, hogy az adóhatóság engedélyezze azt. Az adott ügyben azonban megtiltották az adóhatóságok a társaság székhelyáthelyezését. A Bíróság elutasította a társaság érvelését, amely arra irányult, hogy az adóhatóságok megsértették a letelepedés szabadságát. A Bíróság kimondta, hogy a társaságok kizárólag a nemzeti jog alapján léteznek és a Szerződés nem biztosítja a nemzeti jog alapján létrejött társaság számára azt a jogot, hogy székhelyét vagy ügyintézésének helyét más tagállamba helyezze át, miközben megőrzi az első tagállamban bejegyzett társaságként fennálló státuszát. Ez a megállapítás azt sejteti, hogy a társaság életének és halálának kérdésében egyedül az a tagállam dönt, amelynek joga alapján a társaság létrejött. Az állam adta, és bele kell törődni, ha az állam elveszi. 44 A letelepedés szabadságára vonatkozó ítélkezési gyakorlat azonban sokat fejlődött a Daily Mail and General Trust ügyben hozott ítélet óta, és a Bíróság álláspontja is árnyaltabbá vált. Látható azonban az is, hogy e fejlődést az ítélkezési gyakorlatban felbukkanó bizonyos ellentmondások kísérték. Többek között a Centros, az Überseering, és az Inspire Art ügyekben hozott ítéletek épp az ellenkező irányba látszottak elvinni az ítélkezési gyakorlatot, mint amilyen utat a Bíróság a Daily Mail 44 A Daily Mail and General Trust ügyben hozott ítélet 19. pontja és a Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 25. és 26. pontja 16

and General Trust ügyben kijelölt. Vagyis a Bíróság következetesen elutasította azt az érvelést, amely szerint a nemzeti társasági jogi szabályok a Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazási körén kívül esnek. Az Inspire Art ügyben hozott ítéletében például a Bíróság kimondta: azon egyértelmű tény, hogy az Inspire Art az alaptőke és a részvénykibocsátás tekintetében szigorúbb szabályokat alkalmazó holland társasági jog kijátszása céljából az Egyesült Királyságban jött létre, nem jelenti azt, hogy a társaság Hollandiában létrehozandó fióktelepére ne vonatkozna az EK 43. és az EK 48. cikkben rögzített letelepedés szabadsága. 45 A Bíróság ezen megállapítása alapjaiban tér el attól a gondolattól, hogy a társaságok bejegyzésére és működésére kizárólag a tagállamok különböző nemzeti jogszabályai vonatkoznak. Tizzano főtanácsnok a SEVIC Systems ügyre vonatkozó indítványában helyesen megjegyezte: Az ítélkezési gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy az EK 43. cikk nem korlátozódik annak megtiltására, hogy a tagállam akadályozza vagy korlátozza külföldi gazdasági szereplők letelepedését a saját területén, hanem azzal is ellentétes, hogyha a tagállam akadályozza a nemzeti gazdasági szereplők letelepedését egy másik tagállamban. Más szavakkal, a nemzeti területre történő belépés és az onnan való kilépés korlátozásai egyaránt tilosak. 46 A főtanácsnok a problémát abban látja, hogy a Daily Mail and General Trust és az Inspire Art ügyekben hozott ítéletekből származó fenti hivatkozások nem tükrözik hűen az ítélkezési gyakorlatot és a gyakorlat alapjául szolgáló logikát: Egyfelől annak ellenére, amit az Inspire Art és a Centros ügyekben hozott ítéletek sugallnak, nem lehet mindig sikerrel hivatkozni a letelepedés szabadságára, amikor egy társaság kizárólag a saját nemzeti társasági joga kijátszása céljából kíván más tagállamba névlegesen társaságot alapítani. A főtanácsnok megemlíti a Cadbury Schweppes ügyben nemrég hozott ítéletet, amelyben a Bíróság ismét kimondta, hogy az a körülmény, hogy a társaságot azzal a céllal hozták létre valamely tagállamban, hogy a kedvezőbb jogszabályok előnyeit élvezze, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy [ ] visszaéltek a letelepedés szabadságával. 47 A Cadbury ügyben a Bíróság hangsúlyozza azt, hogy a tagállamok intézkedéseket tehetnek az olyan 45 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 27. pont 46 Daily Mail and General Trust ügyben hozott ítélet 16. pontja. 47 A Cadbury Schweppes ügyben hozott ítélet 37. pontja 17

cselekmények megelőzése céljából, amelyek teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző megállapodásokra és a nemzeti jogszabályok kijátszására irányulnak. A letelepedés szabadsága nem zárja ki többek között azt sem, hogy a tagállamok elővigyázatosak legyenek a postafiók vagy fedőtársaságokkal szemben. Ez jelentős korlátozást jelent a Centros és az Inspire Art ügyekben hozott ítéletekhez képest és megerősíti a közösségi joggal való visszaélésre vonatkozóan fennálló esetjogot, akkor is, ha a Bíróság továbbra is jelentős megszorításokkal használja a visszaélés fogalmát. 48 Másfelől annak ellenére, amit a Daily Mail ügyben hozott ítélet sugallni látszik, a Bíróság nem zárja ki eleve a tagállamok nemzeti jogának bizonyos részeit a letelepedés szabadságának alkalmazási köréből. A Bíróságnak a társaságok létrehozására vonatkozó nemzeti szabályokkal kapcsolatos álláspontját két tényező befolyásolta. Egyrészt a közösségi jog jelenlegi állása szerint a tagállamok szabadon megválaszthatják, hogy a tényleges székhely elvére vagy a bejegyzési elvre alapozott rendszert kívánnak működtetni, és nyilvánvaló, hogy a különböző tagállamok a társaságok létrehozását alapvetően eltérő módon szabályozták. Másrészt a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlása megköveteli a kölcsönös elismerésnek és a különböző szabályrendszerek összehangolásának legalább minimális szintjét. E megközelítés következménye, hogy az ítélkezési gyakorlat jellemzően tiszteletben tartja a társaságokra vonatkozó nemzeti szabályozást, tekintet nélkül arra, hogy e szabályozás a tényleges székhely elvét vagy a bejegyzési elvet követi. Ugyanakkor a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlása magában foglalja, hogy egyik elv sem alkalmazható a maga teljes logikai terjedelmében; erre a legjobb példa valószínűleg az Überseering ügy. 49 Összefoglalva a főtanácsnok álláspontját azt lehet mondani, hogy a közösségi jog jelenlegi állása szerint nem lehet arra hivatkozni, hogy a tagállamok abszolút szabadsággal rendelkeznek a belső joguk alapján létrehozott társaságok élete és 48 A joggal való visszaélés elvét úgy írták le, mint olyan orvosság, amely első ránézésre ártalmatlannak tűnik, azonban igen kellemetlen utóhatásai lehetnek. (H. C. Gutteridge, Abuse of Rights, Cambridge Law Journal, 22, 44, 1933-1935). Érdemes tehát a legnagyobb körültekintéssel alkalmazni. 49 C-208/2000. sz. Überseering BV kontra Nordic Construction Company Baumanagement GmBH ügyben hozott ítélet, 2002, november 5., (EBHT 2002., I-9919. o.) 18

halála felett, a letelepedés szabadságára gyakorolt következményekre való tekintet nélkül. Máskülönben a tagállamok szabad utat kapnának, hogy halálos ítéletet mondjanak a belső joguk alapján létrehozott társaság felett, csupán azért, mert az úgy döntött, hogy élni kíván a letelepedés szabadságával. Különösen a kis- és középvállalkozások esetében jelent a székhely Közösségen belüli áthelyezése egyszerű és hatékony lehetőséget a tényleges gazdasági tevékenység más tagállamban való folytatására, anélkül hogy szembe kellene nézniük azon költségekkel és adminisztratív terhekkel, amelyet a társaság származási országban való megszüntetése, majd a másik tagállamban való teljes, újbóli létrehozása jelentene. Ráadásul, ahogyan azt a Bizottság helyesen megjegyezte, a társaság egyik tagállamban való megszüntetése, majd a másik tagállamban való újbóli létrehozása jelentős időt igényel, amely alatt a társaság adott esetben semmiféle tevékenységet nem végezhet. 50 Az viszont elfogadható lenne, ha valamely tagállam közérdekkel, például a visszaélésszerű vagy csalárd magatartás elkerülésével vagy a hitelezők, kisebbségi részvényesek, munkavállalók vagy az adóhatóságok érdekeinek védelmére tekintettel bizonyos feltételekhez köti a belső joga alapján létrehozott társaság székhelyének külföldre helyezését. 51 Azonban a jelen ügyben nem ez a helyzet. A szóban forgó magyar szabályozás teljes egészében megtagadja a magyar jog alapján létrehozott társaságtól azt a lehetőséget, hogy székhelyét áthelyezze más tagállamba. A magyar jog nem egyszerűen feltételt szab a székhely áthelyezésének, hanem a társaság megszüntetését követeli meg. Különösen mivel a magyar kormány nem hivatkozott semmiféle igazolásra, nehéz megállapítani, hogy a letelepedési szabadság nyílt megtagadása 52 a közérdekre tekintettel szükséges lehetne. 53 Ezen okok végett a főtanácsnok azt javasolja, hogy a Bíróság a következő választ adja a nemzeti bíróság negyedik kérdésére: Az EK 43. és az EK 48. cikkel ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, amely lehetetlenné teszi a nemzeti jog alapján létrejött társaság számára székhelyének más tagállamba történő áthelyezését. 50 Cartesio ügy, főtanácsnoki indítvány 31. pont 51 SEVIC Systems ügyben hozott ítélet 28. pontja. 52 Lásd a SEVIC Systems ügyben hozott ítélet 29. és 30. pontját. 53 Überseering-ügyben hozott ítélet 93. pontja. 19

C) Az Európai Közösségek Bírósága ítélete a Cartesio ügyben Poires Maduro főtanácsnok indítványát, melyet 2008. május 22-én ismertetett, már az előzőekben megismerhettük. Most pedig nézzük meg, hogy az Európai Bíróság ítélete és a főtanácsnok úr indítványa hogyan is viszonyul egymáshoz az egyes kérdésekben. A Bíróság 2008. december 16-án hozta meg az ítéletét a C-210/06- számú Cartesio ügyben. Az Ítélőtábla első kérdésre, mely arra irányult, hogy van-e jogosultsága a Bírósághoz fordulni a Bíróság egyértelműn azt a választ adta, mint a főtanácsnok úr. Vagyis az olyan bíróságot, amelyhez a kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan a cégbíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító határozatával szembeni fellebbezéssel fordulnak, az EK 234. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosult bíróságnak kell tekinteni annak ellenére, hogy az említett cégbíróság határozatának meghozatalára és az említett fellebbezésnek a kérdést előterjesztő bíróság általi elbírálására nem kontradiktórius eljárásban kerül sor. 54 A második kérdésben arra keres választ az Ítélőtábla, hogy olyan bíróságnak kell-e tekinteni, amelynek határozatai ellen nincs jogorvoslati lehetőség, és emiatt vonatkozik rá az EK 234. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettség. A jelenlegihez hasonló ügyekben az érintett fél az Ítélőtábla határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Bírósághoz. A Bíróság a kérdést elfogadhatónak ítélte meg, ahogyan ezt Poires Maduro főtanácsnok is tette indítványában. A válasz pedig az volt, hogy az olyan bíróságot, mint a kérdést előterjesztő bíróság, amelynek határozataival szemben az alapügyben szereplőhöz hasonló jogvita keretében felülvizsgálatra van lehetőség, nem lehet az EK 234. cikk harmadik bekezdésében említett olyan bíróságnak tekinteni, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. 55 Az Ítélőtábla harmadik kérdése arról szól, hogy a nemzeti lejárásjogi szabályok összeegyeztethetők-e az előzetes döntéshozatali eljárás Szerződésben lefektetett szabályaival. A Bíróság válaszában azt mondja ki, hogy a harmadik kérdés elfogadható, és a kérdésre azt a választ kell adni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzéssel szembeni fellebbezésre vonatkozó olyan nemzeti szabályok fennállása esetén, melyek értelmében az alapügy továbbra is a kérdést előterjesztő bíróság előtt marad folyamatban, és a fellebbezés kizárólagosan az előzetes döntéshozatalra irányuló 54 Cartesio ügy, Ítélet 54. és 63. pont 55 Cartesio ügy, Ítélet 64. és 74. pont 20

végzést érinti, az EK 234. cikk (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a Szerződés e rendelkezése által minden nemzeti bíróság számára biztosított azon hatáskör, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről határozzanak, nem kérdőjelezhető meg olyan szabályok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fellebbviteli bíróság számára, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzést megváltoztassa, e kezdeményezést mellőzze, és az említett végzést meghozó bíróságot a felfüggesztett nemzeti eljárás folytatására utasítsa. A negyedik kérdés a letelepedés szabadságára vonatkozik. Ez a kérdés amely, a szakdolgozat szempontjából lényeges kérdéseket vet fel. 56 A Bíróság a Daily Mail ügyben hozott ítélet 19. pontjában emlékeztetett arra, hogy a valamely nemzeti jog szerint alapított társaság csak azon nemzeti jog alapján létezik, amely szabályozza annak létrehozását és működését. 57 A Daily Mail ítélet 20. pontjában a Bíróság pedig rámutatott, hogy a tagállamok jogrendszerei különböznek, mind a társaság létrehozásakor az államterülettel való kapcsolat igényét, mind pedig annak lehetőségét illetően, hogy az ilyen jogi szabályozás alapján létrehozott társaság e kapcsolódását később megváltoztassa. Egyes jogszabályok megkövetelik, hogy a központi ügyintézés helye is az adott tagállamban legyen, oly módon, hogy a központi ügyintézés más tagállamba helyezése a társaság megszűnését eredményezi, más szabályozások elismerik a társaságok azon jogát, hogy központi ügyintézésük helyét külföldre helyezzék át, de ezek közül néhány e jogot bizonyos korlátozásoknak veti alá, és az áthelyezés jogkövetkezményei tagállamonként eltérőek. A Bíróság megemlíti, hogy az EGK- Szerződés tekintetbe vette a nemzeti jogszabályok különbözőségeit. Az EGK- Szerződés azáltal, hogy 58. cikkében (jelenleg EK 48. cikk) meghatározta azon társaságok körét, amelyek élhetnek a letelepedési joggal, a kapcsolóelv szempontjából azonos szintre helyezte a társaság létesítő okiratban megjelölt székhelyét, központi ügyintézése helyét és fő telephelyét. 58 A Bíróság szerint az a kérdés, hogy az EK 43. cikk vonatkozik-e az előzetes döntéshozatali eljárásban szereplő alapszabadságra hivatkozó társaságra olyan előzetes kérdés, amelyre a közösségi jog jelenlegi állapotában csak az alkalmazandó nemzeti jog adhat választ. Akkor merül fel tehát a kérdés, hogy lehetséges-e a társaság letelepedési szabadságának az EK 43. cikk szerinti korlátozása, ha megállapítást nyert, hogy a 56 az Ítélőtábla negyedik kérdését lásd Poires Maduro főtanácsnok Indítványának elemzésénél 57 Daily Mail ügy, Ítélet 19. pont 58 Cartesio ügy, Ítélet 102. pont 21

társaság az EK 48. cikkben szereplő feltételekre tekintettel ténylegesen élhet a letelepedés szabadságával. A tagállam meghatározhatja, hogy milyen kapcsolat kell ahhoz, hogy a társaságot a nemzeti joga alapján létrejöttnek tekinthető legyen, és ez alapján a társaságot megillesse-e a letelepedési jog, valamint azt is, hogy milyen kapcsolat szükséges e minőség későbbi fenntartásához. E lehetőség azonban magában foglalja azt is, hogy az adott tagállam ne engedje meg a nemzeti joga hatálya alá tartozó társaságnak, hogy megőrizze e minőségét akkor, ha más tagállamban szeretné a székhelyét áthelyezni, megszakítva ezzel a létrehozás szerinti tagállam nemzeti jogában előírt kapcsolatot. 59 Emellett a Bíróság megállapította, hogy a fent hivatkozott Daily Mail and General Trust ügyben és az Überseering-ügyben hozott ítéletek óta az EK 44. cikk (2) bekezdésének g) pontjában és az EK 293. cikkben előírt, a társasági jogra vonatkozó jogalkotási és egyezmény-kidolgozási munkálatok a mai napig nem oldották a nemzeti szabályozások közötti, ezen ítéletekben feltárt eltéréseket, így azokat nem számolták fel. 60 A Bizottság azt állítja, hogy az erre vonatkozó közösségi szabályozás hiányát pótolták a másik tagállamba történő székhelyáthelyezésre vonatkozó közösségi szabályok melyeket olyan rendeletek tartalmaznak, mint az európai gazdasági egyesülésről, illetve az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2137/85 és 2157/2001 rendeletek vagy az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet, valamint az ezek alapján elfogadott magyar jogi szabályozás. 61 EK 308. cikk alapján elfogadott rendeletek ténylegesen tartalmaznak olyan rendelkezést, mely lehetővé teszi a rendeletben meghatározott új jogalanyok számára, hogy az eredeti jogi személy megszüntetése nélkül másik tagállamba helyezzék át a székhelyüket, és ezáltal, a tényleges székhelyüket is, mindazonáltal az ilyen áthelyezés szükségszerűen a székhelyét áthelyező jogalanyra alkalmazandó nemzeti jog megváltozásával jár együtt. Az ügyben a Cartesio a tényleges székhelyét kívánja Magyarországról Olaszországba áthelyezni úgy, hogy megőrizze személyes jogaként a magyar jogot, tehát a rá alkalmazandó nemzeti jog megváltozása nélkül. 59 Cartesio ügy, Ítélet 109. és 110. pont 60 Cartesio ügy, Ítélet 114. pont 61 Cartesio ügy, Ítélet 115. pont 22

Ami a SEVIC ügyben hozott ítéletnek a Daily Mail and General Trust ügyben és az Überseering ügyben hozott ítéletekben lefektetett elvre gyakorolt hatását illeti, kijelenthető, hogy ezek az ítéletek nem ugyanarra a problémára vonatkoznak, így nem lehet az állítani, hogy a SEVIC Systems ügyben hozott ítélet a másik két ítélet tartalmát pontosítaná. 62 A SEVIC Systems ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló eljárás ugyanis a valamely tagállamban alapított társaság által más tagállamban történő letelepedésének elismerésére vonatkozott, amely alapvetően eltér a Daily Mail and General Trust ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló eljárásokban érintett helyzettől. Így a fent hivatkozott SEVIC Systems ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló eljárásban felmerült helyzet a Bíróság más ítéleteinek alapjául szolgáló helyzetekhez hasonlítható. 63 Márpedig az ilyen helyzetekben az előzetes kérdés az, hogy más tagállamban történő letelepedésekor e társaságnak, amely valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozik, korlátozzák-e a letelepedés szabadságát. A jelen ügyben pedig a kérdés az, hogy a társaságot azon tagállam személyes joga alá tartozónak kell-e tekinteni, amelynek joga alapján létrejött? 64 A fentiekre tekintettel a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a közösségi jog jelen állapotában az EK 43. és EK 48. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem összeegyeztethetetlen az a tagállami szabályozás, amely megakadályozza az e tagállam belső joga szerint létrejött társaságot abban, hogy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hogy eközben megtartja azon tagállambeli honosságát, amelynek szabályozása alapján létrehozták. 65 Az ítéletből kitűnik, hogy a Bíróság véleménye nem egyezik meg Poires Maduro főtanácsnok indítványával. A főtanácsnok egyértelműen azt mondja, hogy az ügyben a magyar szabályozás a társaság megszűnését követeli meg, ami pedig ellentétes az EK 43. és 48. cikkeivel, ezért a társaság székhelyáthelyezését nem lehet megtiltani. Ellenben a Bíróság más nézőpontból közelítette meg a kérdést, az volt a véleménye, hogy a közösségi joggal nem összeegyeztethetetlen az olyan tagállami szabályozás, amely kizárja, hogy a tagállam joga szerint megalakult társaság a tényleges székhelyét másik tagállamba helyezze át eredeti státuszának megőrzése mellett. 66 62 Cartesio ügy, Ítélet 117-121. pontok 63 Cartesio ügy, Ítélet 122. pont 64 Cartesio ügy, Ítélet 123. pont 65 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o 66 Osztovits András: EU-jog.: hvgorac, Budapest, 2012. 461-478.o 23