SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék által meghirdetett szakdolgozati témák 2016/2017 I. félév
Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport
MSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Dr. Feigl Gábor Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Különböző nehézfém-eloszlások hatása a mezőgazdasági növények gyökérarchitektúrájára A gyökérrendszer szerkezetének kialakulását endogén és környezeti jelek szabályozzák. A nehézfémek (NF), mint külső jelek a gyökérzetben a stressz-indukált morfogenetikai válasz (SIMV) fenotípus kialakulását okozhatják, melynek eredményeképpen egy kevésbé mélyre hatoló, sokkal inkább elágazó gyökér struktúra alakul ki. A SIMV megjelenését a NFek talajban való heterogén eloszlása befolyásolhatja, ezért a tervezett kutatás homogén és inhomogén módon eloszló NF-ek gyökér architektúra módosító hatását hasonlítja össze mezőgazdasági modellnövények esetén. Módszerek: rhizotron, fény-, fluoreszcens- és konfokális mikroszkópia, spektrofotometria, spektrofluorimetria, immunofluoreszcencia, biotin-switch, western blot. Kísérletes téma, elsősorban MSc hallgatók részére (2-3 fő). E-mail cím: fglgbr@gmail.com Biológiai Épület 2. emelet, 215.szoba
BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Strigolaktonok, a növényi növekedés új szabályozói Jelátvivő gázok: a nitrogén-monoxid és az etilén kapcsolata a növekedésszabályozásban http://d3b065mnuq5ztn.cloudfront.net/ content/ppbiost/38/2/717/f1.large.jpg Zsírsav nitráció állatokban és növényekben http://www.worldclimatereport.com/wp-images/spinach_fig2.jpg E-mail cím: kolzsu@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba http://www.pharmacology.us/facultypics/635695235899851863fig8.jpg
MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport A szelén egyes formái hogyan befolyásolják a különböző mértékben felhalmozó növények gyökérzetének növekedését? http://previews.123rf.com/images/borzaszto/borzaszto1304/borzaszt o130400010/19147051-vector-illustration-of-a-fresh-young-plantwith-strong-roots-stock-vector.jpg http://www.medicalnewstoday.com/conte nt/images/articles/287/287842/selenium.p ng E-mail cím: kolzsu@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba
MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Mi a strigolaktonok, mint új növényi hormonok szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során? https://cda.kaust.edu.sa/pages/page- 2015-03-24_03-36-30-PM.aspx http://wildflowerfinder.org.uk/flowers/ C/Chameleon/5DeOxyStrigol.png E-mail cím: kolzsu@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba
MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Mi az etilén szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során? http://f.tqn.com/y/chem istry/1/s/l/g/1/ethylene.jpg https://bio.kuleuven.be/pf/molecular_plant_biology/image s/signaling/image_preview E-mail cím: kolzsu@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba
MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Mi a nitráció és a nitroziláció, mint poszttranszlációs módosítások szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során? E-mail cím: kolzsu@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 252.szoba
BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati téma Dr. Szőllősi Réka Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport Nehézfém-stressz indukálta sejtfal-változások gyökérben E-mail cím: szoszo@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 216.szoba
Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport
Adventív növények a magyar flórában Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport E-mail cím: ibagi@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 214.szoba A magyar flórában több száz adventív növényfaj fordul (fordult) elő. Ezek jelentős része nem bír lényeges szereppel, a természetközeli növénytársulások struktúráját nem, vagy alig befolyásolja. Mintegy 40-50 azonban a természetes vagy a természetközeli társulások erős átalakulását, degradációját, felbomlását okozza, úgynevezett transzformer faj. Természetvédelmi szempontból ezek jelenléte nemkívánatos, ugyanakkor elméleti szempontból fontos annak vizsgálata, hogy a természetes állományokba való behatolást mely tényezők segítik elő; a behatoló növényfaj mely populációbiológiai, (szaporodás)stratégiai vagy egyéb sajátosságai játszanak abban szerepet, hogy a természetes társulásokba sikeresen kolonizáljon, ott tartósan fennmaradjon, továbbá melyek azok az ökológiai tényezők, melyek terjedését elősegítik, illetve a társulások oldaláról szemlélve a kérdést, miért képtelen egy-egy természetes növénytársulás az agresszív behatolónak ellenállni. A szakdolgozó feladata a kiválasztott adventív növényfaj hazai és külföldi szakirodalomra alapozott monografikus feldolgozása, emellett önálló vizsgálatok végzése az adventív növényfajnak az általa veszélyeztetett társulásokban mutatott populációdinamikai sajátosságaira vonatkozóan, melyeknek ki kell terjednie az intakt és az invázióval különböző mértékben érintett társulások strukturális (minimum fajösszetételben megnyilvánuló) különbségeinek dokumentálására és statisztikai feldolgozására, de legalább az idegenhonos faj vizsgált tájtípusban mutatott cönológiai-, vagy élőhely-preferenciáinak kimutatására.
A magyar flóra természetes fajainak ökológiai - cönológiai vizsgálata Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport E-mail cím: ibagi@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 214.szoba Magyarországon mindezidáig nem indult meg a természetes (vagy akár adventív) flórának olyan szintű szisztematikus feldolgozása, mint az például a Journal of Ecology számaiban megjelenő British Flora. A British Flora a vonatkozó szakirodalom áttekintése alapján közli a bemutatott növény legfontosabb strukturális - morfológiai jellemzőit, elterjedésére vonatkozó aktuális és történeti adatokat, populációbiológiai jellegzetességeit, környezeti igényeivel kapcsolatos eredményeket, cönológiai jellemzőit, egyáltalán minden olyan fontos ismérvét, amelynek ökológiai jelentőséget lehet tulajdonítani. Hasonló, a hazai flóra fajainak feldolgozására irányuló munkára - túl a Soó (1964-80) által jegyzett Synopsison - a hazai flóra fajainak jellemzéséhez alapvető szükség mutatkozik. A szakdolgozó feladata, hogy az általa szabadon választott faj magyarországi és releváns külföldi irodalmát lehetőleg teljeskörűen feldolgozza, az irodalomban nem szereplő vagy ellenőrzésre szoruló, elsősorban a szaporodásbiológiai, a szociális magatartás típusra irányuló jellemzők megállapítására ökológiai - cönológiai alapvetésű, terepen és/vagy kondícionált körülmények között végrehajtandó kísérleti, illetve dokumentatív munkát végezzen, ha szükségesnek látszik (pl. mert a faj ritka) a faj természetes élőhelyeire vonatkozó vizsgálatokat végezzen, vizsgálja a faj, vagy valamely populációja néhány vagy több tulajdonságának fenotipikus plaszticitását, az összefüggéseket statisztikai módszerekkel igazolja.
A magyar vegetáció növénytársulásai Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport E-mail cím: ibagi@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 214.szoba A magyar cönológiai szakirodalomban igen kevés olyan publikáció jelenik meg, amely valamely növénytársulást, vagy valamely magasabb cönotaxon áttekintő jellemzését adja. Legtöbbször a standardok is hiányoznak, néhány kis területhez kötődő cönológiai felvétel közlése nem teszi lehetővé az adott szüntaxon változatosságának felmérését. Sokszor azok az alap karakterisztikák is hiányoznak a felvételekből, amelyeknek közlését az alkalmazott iskola (elsősorban a Zürich-Montpellier) megköveteli, pl. szociabilitás, mindamellett hiányoznak a fiziognómia egyéb jellegzetességeire utaló adatok (pl. növekedési formák). A hiányos dokumentáltság nehezíti finomabb részletek kimutatására alkalmas cönológiai standardrendszer kialakítását. A szakdolgozó feladata az általa kiválasztott társulásnak vagy nagyobb területre kiterjedő, vagy finom részletekbe menő dokumentálása, amelynek ki kell terjednie mind a florisztikai, mind a fiziognómiai jellemzőkre, továbbá vizsgálatokat kell végeznie az adott társulás környezeti igényeire vonatkozóan, adatait statisztikailag is fel kell dolgoznia, részben az adott társulás alacsonyabb egységeinek kimutatása, részben a rokon társulásoktól való elhatárolása érdekében. A nagyfelbontású vizsgálatoknak a társulás texturális is strukturális sajátságainak, vagy azok változásainak, léptékfüggésének kimutatására kell irányulnia.
Adott területek vegetációtérképezése florisztikai és tradícionális cönológiai feldolgozása, a vegetáció történeti rekonstrukciója Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport E-mail cím: ibagi@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 214.szoba A magyar vegetáció területekhez, leginkább kistájakhoz kötődő feldolgozása hiányzik, elavult, egyenetlen, helyenként vázlatos. Vannak területek, melyeket többször és alaposan kutattak, míg másokról soha elfogadható szintű vegetációtérkép, cönológiai feldolgozás, vagy akár enumeráció sem készült. Másik fajtája a megjelent publikációknak az "Adatok a/az... flórájához" típusú, melyek elsősorban a ritkább növények megtalálására, újrafelfedezésére irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával kapcsolatos információknak csak egy kis részét közlik. E témakörbe illeszkedik a vizsgált terület növényzetének retrospektív feldolgozásának lehetősége, történeti dokumentumok alapján a tájhasználat változásainak felderítése. Megjegyzendő, hogy az e témát választó hallgatók, építve megszerzett ismereteikre, gyakorlatilag infrastruktúrális háttér nélkül is hasznos és értékes tudományos dokumentáló munkát végezhetnek későbbi működésük környékén. A szakdolgozó feladata valamely általa kiválasztott, földrajzilag jól körülhatárolt, nem túl kis kiterjedésű kiterjedésű terület flórájának és vegetációjának teljeskörű dokumentálása, táji szinten az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR), az érdekesebb területrészek esetében ZM-vegetációtérképezés alkalmazásával. A dokumentáció magában foglalja az enumeráció elkészítését (részben akár foltszinten), a fontosabb és ritkább fajok előfordulásának ponttérképen történő rögzítését, vegetációtérkép készítését, melynek léptéke 1:10.000-nél kisebb felbontású nem lehet, a megkülönböztetett vegetációs egységek megfelelő dokumentálását, a vegetációs egységek előfordulásának okaira vonatkozó vizsgálatok végzését, leíró és statisztikai elemzésüket. A munka lehetőség szerint terjedjen ki a terület múlbeli változásainak tisztázására.
Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport
BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Dr. Ördög Attila Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport A patogéntámadásra adott növényi immunválasz Membrántranszport, jelérzékelés és továbbítás a környezeti stresszhez való alkalmazkodás során E-mail cím: aordog@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 218.szoba
Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport
Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák A növények védekezése sötétben A növényi hormonok szerepe sötétben E-mail cím: poorpeti@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 218.szoba
Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport Sóstressz hatása a fotoszintézisre Sóstressz hatása a paradicsom termés érésére Szalicilsav hatása a fotoszintézisre Szalicilsav és etilén interakciója Szalicilsav és jázmonsav interakciója Szalicilsav szerepe az ER stressz során E-mail cím: poorpeti@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 218.szoba
Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport
405 nm 488 nm Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport (Meyer és Dick, 2010) I. Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák: 1. A glutation szerepe a magasabbrendű növényekben. 2. A glutaredoxinok szerepe növényekben. 3. A növényi tioredoxinok. 4. Redox reguláció a fotoszintetikus organizmusokban. 5. A redox érzékeny Green Fluorescent Protein (rogfp) alkalmazása növényekben rogfp2 szenzor fehérje GRX1-roGFP2-t hordozó Arabidopsis vonalak OLYMPUS Lézer szkennelő konfokális mikroszkóp Flureszcencia intenzitásának analízise 2 hullámhosszon Aránymetrikus analízis (405 nm/ 488 nm) 0 1 2 3 4 (Schwarzländer és mtsai, 2007) E-mail cím: csiszar@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 259.szoba
Kísérleti szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport II. Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák: 1. Stressz válasz vizsgálata lúdfű (Arabidopsis thaliana) mutánsokban (gstu19, gstu24, gstf8, dhar1, 2, gpx1-8) NaCl- és ozmotikus stressz alkalmazásával (növekedési, fiziológiai paraméterek, génexpressziós változások meghatározása). 2. rogfp (redox érzékeny zöld fluoreszcens protein) fluoreszcencia változásának alkalmazása redox potenciál meghatározására, stressztolerancia jellemzésre Arabidopsis és paradicsom növényekben 3. Redox homeosztázis vizsgálata oxidatív stressz válaszban eltérő Arabidopsis thaliana mutánsokban. E-mail cím: csiszar@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 259.szoba
Fehérje Biokémiai Kutatócsoport
Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Pécsváradi Attila Fehérje Biokémiai Kutatócsoport A phloem exudátum fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatok A növényi nitrogén asszimiláció enzimeinek vizsgálata (Egy vagy több konkrét enzim mérése adott kísérleti élettani helyzetben.) Növényi szövettenyésztés E-mail cím: pecsvaradi@bio.u-szeged.hu Biológiai Épület 2. emelet, 261.szoba
Funkcionális Sejtbiológia Kutatócsoport
Irodalom-feldolgozó BSc szakdolgozati témák Prof. Dr. Fehér Attila Funkcionális Sejtbiológiai Kutatócsoport (angol nyelvtudás szükséges) Intelligensek-e a növények? A növényi érzékelés: mit érez egy növény? Kísérleti modellek a szomatikus embriogenezis tanulmányozására Az apomixis: megtermékenyítés nélküli magfejlődés Szomatikus embriogenezis (Arabidopsis) A kis molekulasúlyú ROP GTPázok szerepe növényekben Hogyan növekszik a pollencső? ROP GTPáz túltermelés hatására a pollencső vége elveszti polaritását E-mail cím: feher.attila@brc.mta.hu Biológiai Épület 2. emelet, tanszékvezetői iroda SZBK Növénybiológiai Intézet 2. emelet 203/B