A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
BKSZT
Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály módosítások: A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet Összefoglalás 3
Előzmények, új körülmények Magyarországnak 2020-ig 20%-al kell csökkenteni az energiafelhasználását és ezen belül 20%-os megújuló részarányt elérni, vizsgálni kell a csökkentés módját. A megújuló energia részarányát 20%-ra kell növelni. A szennyvíziszap megújuló energiaforrás!! A hulladékgazdálkodás koncepciója alapvetően megváltozott (a hulladékgazdálkodási keretirányelv (75/442/EGK) változása, a hulladékról szóló 2012. évi CXXXV. Törvény elfogadása) A környezeti kockázatok csökkentése iránti igény erősödése 4
Előzmények, új körülmények Magyarországon keletkező települési szilárd hulladék mennyisége Év Keletkező települési szilárd hulladék mennyisége összesen (t /év) 2011 3 808 000 2016 5 688 000 5
Előzmények, új körülmények Magyarország települési szennyvíztisztító telepein keletkező szennyvíziszap mennyisége Év A keletkező szennyvíziszap mennyisége összesen (t sz.a./év) 2010 236 043 2015 333 383 6
Előzmények, új körülmények 2011. évi adatok alapján jelenleg 85 db 25 000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti tisztító van Magyarországon, ezek közül 19 db-nál alkalmaznak iszaprothasztást, a további 64 db telepnél jelenleg még nincsen biogáz előállítás. A 2011. évi összesített kinyert megújuló energia-adatok a szennyvíztisztító telepeken: Biogáz helyben felhasználása 575 135,1 GJ/év, Biogáz energia 321 569,21 GJ/év 2015. évre a szennyvíziszap rothasztása során képződő biogáz energiája 1,4715*10 6 GJ/év és 2,289*10 6 GJ/év közé tehető. 7
Előzmények, új körülmények Alapelv: Szennyvíziszap nyersanyag, melynek energia- és növényi tápanyagtartalmát hasznosítani kell. A keletkezett szennyvíziszap mennyiségének kommunális hulladéklerakón történő, illetve mezőgazdasági célú elhelyezésének minimalizálása. 8
Tervezett jogszabály módosítások A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 9
Tervezett jogszabály módosítások 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szabályozás célja, hogy egyes elsősorban kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. 11
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet Tervezett jogszabály módosítások A jogszabály kimondja, hogy termőföldön csak tisztított szennyvíz, kezelt szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt használható fel, és meghatározza a felhasználás további feltételeit (növénykultúrák, talajtulajdonságok, szennyezőanyag határértékek, stb.) 12
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet Tervezett jogszabály módosítások Új határértékek: A Korm. rendelet módosítása a mezőgazdaságba kihelyezett szennyvíziszapban és komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékeit szigorítja. Ez a módosítás technológiai és gazdasági problémát okozhat a szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek, a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának csökkenését eredményezheti, és az ilyen módon nem hasznosítható szennyvíziszapok elhelyezése nehézségekbe ütközhet. A módosítás a környezeti biztonság javítását, a felszíni- és felszín alatti vizek, a növény- és állatvilág, a termőföld fokozott védelmét, az emberi egészségkárosodás kockázatának csökkentését szolgálja. A rendelet tervezett módosítása 2016. január 1-én lép hatályba. 13
BKSZT
Tervezett jogszabály módosítások 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet A 147/2010. Korm. rendelet módosításának célja a szennyvíztisztító telepek energiafelhasználásának optimalizálása, melyhez beruházások szükségesek. További cél a szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok (foszfor) minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése. 15
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet Tervezett jogszabály módosítások A módosítása előírja, hogy a 25 000 LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására, ezzel biztosítva a szennyvíziszapból kinyerhető energia hasznosítását. Az új szabályozás bevezetésének célja a szennyvíztisztító telepek energiaköltségeinek csökkentése és a felhasználás hatékonyságának növelése. 16
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet Tervezett jogszabály módosítások A szennyvíziszapból a biogáz kinyerésére a szennyvíztisztító telepeken technológia fejlesztésre, beruházásokra van szükség. A szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kiépítéséhez, biogáz előállításához és hasznosításához nyújtható pályázati támogatást 2014-2020 költségvetési időszakban tervezzük. Vizsgálni kell a 25 000 LE feletti szennyvíztisztító telepeknél a környező kisebb telepekről való iszapbeszállítás lehetőségét, iszapagglomerációk létrehozását. A rendelet tervezett módosítása 2017. január 1-én lép hatályba. 17
Pusztazámor
Tervezett jogszabály módosítások A hulladékról szóló 2012. évi CXXXV. törvény Egyik módosításának célja: a mezőgazdaságból kiszoruló szennyvíziszap elhelyezésének megkönnyítése, valamint a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után fennmaradó szennyvíziszap elhelyezésének szabályozása. A törvény tervezett módosítása előreláthatólag 2013. június végén lép hatályba. 19
2012. évi CXXXV. törvény Tervezett jogszabály módosítások Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni az 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő elhelyezésekor, amennyiben a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges. 20
2012. évi CXXXV. törvény Tervezett jogszabály módosítások Nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni hulladéklerakóban ha települési szennyvíziszap komposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, és az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszap komposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges. 21
2012. évi CXXXV. törvény Tervezett jogszabály módosítások Kedvezményes (50%) hulladéklerakási járulékot kell fizetni a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték. 22
Összefoglalás A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme Új iszaprendszerek létrehozása, önkormányzatok aktív közreműködésével Foszforkinyerés felelős gondolkodás Energetikailag hatékony új rendszerek kiépítése Kistelepülések mentesítése (5.000 LE alattiak) A késleltetett hatályba lépéssel az átmeneti idő biztosítása Források biztosítása 2014-2020 költségvetési időszakban 23
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!