Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia
SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének kiadványai 1. kötet Sorozatszerkesztő : Ba k o s Ge r g e l y OSB
Teoria és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke 2010. március 26-i konferenciájának anyaga Szerkesztette: B a k o s G e r g e l y OSB L'Harmattan Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest, 2011
A kötet szerkesztésében közreműködtek a Filozófia Tanszék munkatársai: Harai Levente SJ, Patsch Ferenc SJ és Petres Lúcia OP L Harmattan Kiadó, 2011 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2011 A szerzők, 2011
Tartalom Előszó... 7 Bakos Gergely OSB A filozófia mint életbölcsesség az ókortól a középkorig... 9 Kendef fy Gábor Bölcsesség és erény Lactantius teo ló g iájában... 29 Whitehouse Domonkos OFM A logika mint a bölcsesség szolgálóleánya... 53 Frenyó Zoltán A síró és a nevető filozófus... 69 Gáspár Csaba László A gyakorlati filozófia a m odernitásban... 81 Fehér M. István Létmegértés és filozófia - hit és te o ló g ia... 93 Patsch Ferenc SJ A személyközi kapcsolatok gadameri m o d e llje...141 Mezei Balázs Kontempláció és tű n ő d é s... 155 Sárkány Péter A filozófiai életformától az életművészet filozófiájáig... 175 Tringer László A kognitív terápiák filozófiai vonatkozásai...187 Kormos József A gondolkodás gondozásáról... 197 Szeiler Zsolt Halandókat meglátogató gon d olkod ás...201 5
Előszó Sapientia: a bölcsesség latin szava a sapere igéből származik, amely nemcsak okosságot, belátást, illetve megértést jelent, hanem alapjelentése az ízlelésre vonatkozik. Érdekes módon a latin igető és a görög szophosz (hozzáértő, bölcs) szó között is kimutatható kapcsolat. Ezen adatokból könnyen kiolvasható a latin bölcsességfogalom gyakorlati vonatkozása. Ezen gyakorlati vonatkozások nyomába eredtünk közösen 2010. március 26-án, amikor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke megrendezte első saját konferenciáját. E tanulmányi nap célja kettős volt. Szerettük volna saját hallgatóink bölcseleti látókörét szélesíteni, egyszersmind pedig filozófuskollégákkal kívántunk együtt filozofálni. Témánk, az életbölcsesség, a filozófia mint elmélet és praxis kapcsolata mintegy ajánlotta magát nekünk: hiszen a sapientia nagy részben görög, részben zsidó eredetű hagyományához Főiskolánk nevénél fogva kötődik. Vajon mit jelent a sapientia? Hogyan segíthet a filozófia, a bölcsesség szeretete jobbá, igazabbá, boldogabbá, bölcsebbé válni? Miként változott teória és praxis, filozófiai elmélet és gyakorlat viszonya évszázadokon át kultúránkban? M i időszerűt, milyen ma is használható bölcsességet tanulhatunk e hagyományból? - Az elhangzott előadások ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kerestek választ. Minden szerzőnknek bőven jutott lehetősége arra, hogy elhangzott gondolatait újragondolja, kiegészítse s a konferencia tanulságai vagy saját kutatási eredményei alapján, valamint a szerkesztők munkájának köszönhetően még értékesebb alakban adja közre azokat. A történeti áttekintést nyújtó szövegek mellett (Bakos, Gáspár, Sárkány) egy kultúrafilozófiai elmélkedést (Frenyó), valamint mélyreható esettanulmányokat is olvashatunk (Whitehouse, Kendeffy, Fehér M.). A kortárs filozófiára (Sárkány) és lélektanra (Tringer), való kitekintés sem hiányzik, sőt a lelkivezetésben vagy lelki kísérésben hasznosítható hermeneutikai-lélektani szintézissel (Patsch) is találkozhatunk. A bölcselet és gyakorlat szoros és gyümölcsöző kapcsolatának kiemelése sem hiányzik (Frenyó, Patsch). Az elméletibb jellegű tanulmányok közül a hazai hermeneutika filozófia elmélyültségét és alaposságát (Fehér M.), valamint a fenomenológiai ihletésű, egyúttal a filozófiai hagyomány egészét figyelembe vevő új magyar vallásbölcseleti kezdeményeket (M ezei) képviselő írások külön erősségei gyűjteményünknek. Kissé talán rendhagyó módon, mégis bátran fölvettük kötetünkbe a konferenciánkon elhangzott két könyvismertető szövegét (Kormos, Szeiler). A tárgy fontossága, valamint a kortárs hazai filozófiai irodalmunk komolyan vétele vezetett ebben. Míg az elsőt írást inkább a nevelő személyes érdeklődése, a másikat elsősorban 7
a tárgyának szentelt fenomenológiai figyelem vezette jó l tanúskodva ama két egymást szépen kiegészítő szempontról, amelyek rendezvényünket is meghatározták. Jelen írásokat egy csokorba gyűjtve - s kiegészítve egy kollégánk tanulmányával, alci nem lehetett jelen a rendezvényen a szerkesztők átnyújtják e csokrot az olvasónak. Sapere aude! mondhatnánk Kanttal. Merj gondolkodni! Mindenekelőtt azt kívánjuk, hogy a tisztelt olvasó bátran ízlelgesse az itt következő szövegeket. Ráérezve a gondolkodás igazi ízére gondolkodjék aztán ő maga is! Kötetünk pedig segítsen neki a bölcseletei hagyományban való elmélyedésben, s abban, hogy az említett kérdések választ nyerjenek életében. A szerkesztők nevében: Bakos Gergely OSB a Filozófia Tanszék vezetője
Vajon mit jelent a sapientia? Hogyan segíthet a filozófia, a bölcsesség szeretete jobbá, igazabbá, boldogabbá, bölcsebbé válni? Miként változott teória és praxis, filozófiai elmélet és gyakorlat viszonya évszázadokon át kultúránkban? Mi időszerűt, milyen ma is használható bölcsességet tanulhatunk e hagyományból? - Az itt összegyűjtött írások kitekintenek a kultúrafilozófia, a kortárs filozófia és a lélektan területeire, sőt a hermeneutika és a lelkivezetés lehetséges szintézisére is. E kötet egyként kívánja figyelembe venni a hazai hermeneutika filozófia elmélyültségét és alaposságát, valamint a fenomenológiai ihletésű, egyúttal a filozófiai hagyomány egészét figyelembe vevő új magyar vallásbölcseleti kezdeményezést, végül pedig a filozófiai praxis hazai filozófiai irodalmunkban való megjelenésére is föl szeretné hívni a figyelmet. ISBN 978-963-236-458-2 2400 Ft