a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011)

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011)

Szerkesztette: Illés Péter A Vas megyei múzeumok fenntartója a Vas Megyei Önkormányzat Közgyûlése. Szombathely, 2011

A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTÔJE BULLETIN OF MUSEUMS OF COUNTY VAS 34/1 (2011)

ELÔSZÓ PÁVEL ÁGOSTON ELÔTT TISZTELGÜNK Az idei esztendô a Vas megyei, különösen a szombathelyi múzeumok és kulturális intézmények számára a jubileumi megemlékezések éve. Tiszteletre méltó elôdünk, a szlovén nemzetiségû dr. Pável Ágoston, 125 éve született. Magyartanári állása mellett a Vasvármegyei Múzeum, a mai Savaria Múzeum néprajzi tárának ôre és igazgatóhelyettes is volt. Jelentôsek a kutatásai, publikációi a szláv nyelvészet, irodalomtörténet, néprajz területén. Verseket írt anyanyelvén és magyarul, kitûnô mûfordításában ismerhetik meg a magyar olvasók jelentôs szlovén írók mûveit. Közvetítô szerepe a magyar és a szlovén kultúra között máig példaértékû. Halálának és születésének kerek évfordulóin immár ötvenöt éve emlékezünk életére és munkásságára, ápoljuk a szlovén magyar kulturális kapcsolatokat. Konferenciák, könyvek, kiállítások és más rendezvények hívták fel a figyelmet a népek, a generációk közötti kulturális párbeszéd fontosságára. Az idei Pável Ágoston Emlékkiállítás is a generációk közötti együttmûködés révén jött létre. Rendezôi S. Pável Judit, M. Kozár Mária és Illés Péter három generációt képviselnek. A kultúrák közötti párbeszédre utal, hogy a kiállítás tablóinak szövege háromnyelvû: magyar, szlovén és német. Vándorkiállításként Szombathely után a szlovéniai Mariborban, az ausztriai Radkersburgban, majd Szentgotthárdon, Cankován, Budapesten és Lendván kerül bemutatásra. A kilenc tablón a dokumentumok és fotók több mint fele most látható elôször. Ilyen például Pável Ágoston elemi iskolai bizonyítványa, gimnáziumi tablóképe. A Pável Ágoston emlékév folyamán Szombathelyen, Mariborban, Cankován, Radkersburgban, Budapesten több intézmény, egyesület szervezett elôadásokat, irodalmi esteket, kórustalálkozót, tanulmányok írását és tanulmányi kirándulást a helyszínekre, ahol Pável Ágoston élt és dolgozott. Évkönyvünkben Dr. Nagy Zoltán néprajzkutató, megyei múzeumigazgató A fotografálás és tárgyrajzolás jelentôsége Pável Ágoston ôrségi gyûjtôútjain címû tanulmányával tiszteleg emléke elôtt. Dr. Nagy Zoltán M. Kozár Mária Illés Péter megyei múzeumigazgató néprajzkutató szerkesztô 5

TARTALOMJEGYZÉK 5 ELÔSZÓ TERMÉSZETTUDOMÁNY Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos 9 ADATOK NYUGAT-MAGYARORSZÁG MOHAFLÓRÁJÁHOZ, A SAVARIA MÚZEUM GYÛJTEMÉNYE ALAPJÁN Nagy Ferenc Vig Károly 27 ÚJABB ADATOK VAS MEGYE FUTÓBOGÁR-FAUNÁJÁHOZ III. (COLEOPTERA: CARABIDAE) RÉGÉSZET Molnár Attila Farkas Csilla 43 HALLSTATT-KORI TELEPÜLÉS VÁT BODON TÁBLA LELÔHELYEN. ELÔZETES KÖZLEMÉNY Nagy Marcella 67 A KORAI URNAMEZÔS IDÔSZAK KRONOLÓGIAI VÁZLATA A KÁRPÁT-MEDENCE NYUGATI FELÉBEN. URNAMEZÔS KORI TEMETÔ- ÉS TELEPÜLÉSRÉSZLET SÁRVÁR-FELSÔMEZÔN Sümegi Pál Csuti Tamás Takács Tibor Törôcsik Tünde 95 A 86. ELKERÜLÔ ÚT VÁTI SZAKASZÁN ÉS A HOSSZÚ-VÍZ PATAK ALLÚVIUMÁN VÉGZETT KÖRNYEZETTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Károlyi Mária 123 A SÉ MALOMI-DÛLÔ NEOLITIKUS TELEPÜLÉS FESTETT KERÁMIÁJÁNAK DÍSZÍTÉSI RENDSZEREI Isztin Gyula 173 FELTÉTELEZETT KÖZÉPKORI VASBÁNYA GEODÉZIAI FELMÉRÉSE VASVÁR- VÖRÖS DÛLÔBEN NÉPRAJZ Horváth Sándor 183 FOGADÓK, KOCSMÁK VAS VÁRMEGYÉBEN A XVIII XX. SZÁZADBAN. ELÔMUNKÁLATOK A VASI MÚZEUMFALUBAN BEMUTATANDÓ CSEHIMINDSZENTI FOGADÓHOZ Nagy Zoltán 226 A FOTOGRAFÁLÁS ÉS TÁRGYRAJZOLÁS JELENTÔSÉGE PÁVEL ÁGOSTON ÔRSÉGI GYÛJTÔÚT- JAIN. AZ 1940. ÉVI SZALAFÔI TÁJ-ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR NÉPRAJZI TANULSÁGAI Illés Péter 267 PARASZTIBÓL UTÓPARASZTI SZÔLÔHEGYEK

TÖRTÉNETTUDOMÁNY Dominkovits Péter 287 CHEMETEY ISTVÁN VAS VÁRMEGYEI ALISPÁN VÉGRENDELETE, 1604. ADALÉK SZOMBATHELY MEZÔVÁROS 17. SZÁZAD ELEJI NEMESI TÁRSADALMÁHOZ Orsolya Hanusz 301 KINDER DES THEATER KRONOS Móricz Péter 321 BATTHYÁNY LAJOS NÁDOR HALOTTI BESZÉDEINEK VAS MEGYEI VONATKOZÁSAI Révész József 335 A GYÓGYSZERÉSZ MINT FELTALÁLÓ A XIX. ÉS XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN Forgácsné Mészáros Irén 339 LISZT FERENC ZSEBÓRÁJA Kelbert Krisztina 347 HÖLGYEK A PALETTÁN. A MAGYAR NÔK SZENT KORONA SZÖVETSÉGE SZOMBATHELYI CSOPORTJÁNAK 1928-AS DIVATTÖRTÉNETI ÉLÔKÉP-BEMUTATÓJA Zágorhidi Czigány Balázs 375 VASVÁR PECSÉT- ÉS CÍMERHASZNÁLATA A XX. SZÁZADBAN MÛTÁRGYVÉDELEM Edôcs Judit 393 HALLSTATT-KORI OLTÁR REKONSRUKCIÓJA Gereben Zsófia 401 EGY XIX. SZÁZADI NAGYMÉRETÛ, LITOGRAFÁLT BÉCS-TÉRKÉP RESTAURÁLÁSA KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT Illés Péter Tóth Kálmán 415 A MÚZEUMOK MINT AZ INTERKULTURÁLIS PÁRBESZÉD HELYSZÍNEI EGY NEMZETKÖZI KONFERENCIA TAPASZTALATAI (MUSEO DE AMERICA, MADRID, 2009. OKTÓBER 13 17.) Pató Mária 421 VIRTUÁLIS TÚRA, AVAGY: KIÁLLÍTÁS- ÉS VEZETÉS ÚJ UTAKON ESEMÉNYLELTÁR Tóth Kálmán 427 Eseményleltár, 2010

TERMÉSZETTUDOMÁNY

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Szombathely, 2011 Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos ADATOK NYUGAT-MAGYARORSZÁG MOHAFLÓRÁJÁHOZ, A SAVARIA MÚZEUM GYÛJTEMÉNYE ALAPJÁN Összefoglalás: Jelen közlemény a zömmel Horváth Ernô, Kiss Tamás és Barbalics Imre János által az 1960-as, -70-es és -80-as években Nyugat-Magyarország területén gyûjtött, a szombathelyi Savaria Múzeumban lévô mohaminták határozásának eredményeit ismerteti. A 374 rekordot tartalmazó gyûjteményrészbôl összesen 106 mohataxon lett azonosítva, amelybôl 12 májmoha, 94 lombosmoha (köztük 12 tôzegmohafaj) szerepel az anyagban. Ritka mohataxonok a gyûjteménybôl: Bryum pseudotriquetrum, Hamatocaulis vernicosus, Mnium hornum, Mnium thomsonii, Plagiochila asplenioides, Polytrichum strictum, Rhodobryum roseum, Sphagnum angustifolium, S. capillifolium, S. centrale, S. contortum, S. fallax, S. flexuosum, S. fimbriatum, S. magellanicum, S. obtusum, S. palustre, S. platyphyllum, S. subsecundum, Warnstorfia exannulata. Kulcsszavak: Alpokalja, Horváth Ernô, Kiss Tamás, Barbalics Imre János, mohaadatok, természetvédelmi értékelés BEVEZETÉS Vas megye mohaflórájának elsô összefoglalása Borbás Vincétôl származik (Borbás 1887). Mûvéhez elsôsorban a következô személyek szolgáltattak mohaadatokat: Szenczy Imre (1798 1860) szombathelyi premontrei tanár (vö. Borbás 1887), Hazslinszky Frigyes (1818 1896) eperjesi tanár, a Kárpát-medence virágtalan flórájának feldolgozója (Hazslinszky 1885), Chernel Kálmán (1822 1891) kôszegi történész, ornitológus (Chernel 1877), Freh Alfonz (1832 1918) kôszegi bencés természetrajztanár, Kunc Adolf (1841 1905) csornai és szombathelyi premontrei prelátus (Kunc 1880), Johann B. Förster (1843/4 1907) rabensteini (Alsó-Ausztria) bryológus, kémikus (Förster 1880), maga Borbás Vince (1844 1905), kinek moháit nagyrészt Hazslinszky (1885), kis részben Schilberszky Károly (1863 1935) botanikus, növénypatológus határozta, végül Márton József (1860 1895) sorkitótfalui tanító, az ô moháit, illetve határozásait fôleg Schilberszky (vö. pl. Ubrizsy 1964), ritkábban Hazslinszky ellenôrizte (vö. pl. Hazslinszky 1885). Vasvármegye mohaflórájának elômunkálataiban Boros (1927) a fentiek Borbás (1887) által összeállított és saját adatain kívül további gyûjtôkét is közli herbáriumi példányaik alapján: Piers Vilmos (1838 1920) kôszegi ôrnagy, természetrajztanár, Albert Latzel (1858 1946) az Osztrák- Magyar Monarchia Kôszegen is szolgált olmützi katonaorvosa, Tief, szintén itt járt gamingi katonaorvos, Gáyer Gyula (1883 1932) szombathelyi bíró, botanikus, valamint Éder Géza ôriszentpéteri adatközlô. Piers Vilmos, a korabeli Vas megye legjelentôsebb kriptogám-gyûjtôjének moháit Boroson (1926, 1942) kívül mások, így például a reichenbergi Matouschek (1903), a hartai Cypers és Latzel (1930, 1941) is kitüntetett figyelemben részesítették (vö. Purger et al. 1997, Balogh et al. 2004). Vas megye tájai közül az Ôrségrôl és a Vendvidékrôl elmondható, hogy mohaflorisztikailag az ország forrópontjának és hazánk legjobban feltárt területének számítanak; Förster (1880), Zsohár (1941), Boros (1944, 1964), majd Pócs (1958), Pócs és munkatársai (1958) nagyobb idôtávban megjelent munkáihoz képest az utóbbi 15 évben számos idevágó közlemény született (Ódor et al. 1996, 2002; Papp Rajczy 1996; Szurdoki 1996; Szûcs 2009; Szûcs Bidló 2010). A Vasi-Hegyháton korábban Boros (1923, 1926, 1964), majd fôleg Barbalics Imre János kutatott (Barbalics 1967, 1974, 1976, 1977, 1980, 1981, 1984a,b), de újabb eredmények is születtek (Szurdoki et al. 2001). A Vasvár melletti Fias-tó moha-elôfordulásait Szurdoki Erzsébet és munkatársai (Szurdoki et al. 2010) mutatják be. A Kôszegi-hegységgel kapcsolatosan Boros (1926, 1927, 1937, 1942, 1964), Latzel (1930, 1941), Zólyomi (1939a,b) és Visnya (1939) munkássága emelhetô ki, valamint a hegységre vonatkozó újabb keletû közlemények (Bartha Markovics 1994, Purger 1994, Szövényi 9

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos 1997), illetve mohaflóra-mû (Purger et al. 1997) ismertetik és szedik össze az eddigi kutatási eredményeket. Waisbecker Antal (1835 1916) kôszegi, majd Vas megyei tisztifôorvos Savaria Múzeumban ôrzött Vasvármegyei herbáriuma Piers Vilmos által összeállított mohagyûjteményének közlése is további adalékokkal szolgál a térség mohaflórájára, illetve mohakutatására vonatkozóan (Balogh et al. 2004). Piers Vilmos rendkívül termékeny gyûjtôtevékenysége igen jelentôs mértékben segítette elô, hogy Boros Ádám, majd Albert Latzel kutató- és publikációs tevékenysége alapján Vas megye mohaflórája már a XX. század elsô harmadában is meglehetôsen ismert legyen (Soó 1934). A Kissomlyó és a Ság hegyeinek kutatottsága ugyanakkor még ma is csekélyebb mértékû; innen csupán Boros Ádám (Boros 1915 1971) útinaplói szolgáltatnak adatokat. Jelen dolgozat kezdeti eredményeit a szerzôk a 2010. május 21-én megrendezésre került, Aktuális eredmények a kriptogám növények kutatásában címû konferencia keretében mutatták be (Szûcs et al. 2010). ANYAG ÉS MÓDSZER A tanulmányban közölt a szombathelyi Savaria Múzeum Herbáriuma (SAMU) gyûjteményében lévô mohaanyag zömét Horváth Ernô, Kiss Tamás és Barbalics Imre János gyûjtötte az 1960-as, -70-es és -80-as években. Horváth Ernô (1929 1990) paleobotanikus muzeológus, 1954-tôl szinte élete végéig a szombathelyi Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának kutatója, vezetôje volt. Elsôsorban ôsnövénytani, florisztikai, természetvédelmi és a Vas megyei természettudósok munkásságával foglalkozó tudománytörténeti munkái jelentôsek. Kezdeményezôje és irányítója volt az Alpokalja Természeti Képe tudományos kutatási programnak, szerkesztette az eredményeket bemutató kiadványsorozatot (Praenorica). Mohapéldányainak gyûjtési idôszaka: 1962 1989. Kiss Tamás (1953 ) lichenológus, 1977-tôl 1987-ig szintén az Osztály munkatársa volt. Ez idôszakban a gyümölcsösök, erdôtársulások zuzmóinak florisztikai, vegetációs és ökológiai vizsgálatával, epifiton zuzmók nitrogén-anyagcseréjével, a zuzmók életstratégiájának, a zuzmótársulások szukcessziójának tanulmányozásával foglalkozott, de mohákat is gyûjtött (Vig Balogh 2009). Mohapéldányainak gyûjtési idôszaka: 1971 1979. Barbalics Imre János (1945 ) botanikus, néprajzos, a vasvári Járási Múzeum munkatársa (1975 1990), illetve igazgatója, elsôsorban a Vasi Hegyhát területének kutatója, ahonnét száras növények és mohák florisztikai adatait közölte, illetve herbáriumi anyagot is gyûjtött (Barbalics 1967, 1974, 1976, 1977, 1980, 1981, 1984a,b). Mohapéldányainak gyûjtési idôszaka: 1967 1982. Néhány minta az alábbi gyûjtôktôl származik: Jeanplong József (1919 2006) botanikus, a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem egykori docense, herbáriumának jelentôs részét a Savaria Múzeum ôrzi, Tóth Gabriella (talán egykori diák gyûjtô), és Balogh Lajos. A Savaria Múzeum herbáriumában a jelen közleményben feldolgozotthoz hasonló nagyságrendû, zömmel meghatározott, túlnyomórészt Vas megyei mohaanyag van még, amelynek revíziója és közlése a késôbbiek feladata. Táj-, illetve növényföldrajzi beosztás szerint a mohaminták a Nyugat-magyarországi-peremvidék nagytájról származnak: zömük az Ôrségbôl (növényföldrajzilag a Castriferreicum-hoz tartozik) és a Vendvidékrôl (Stiriacum), kisebb részük a Kôszegi-hegységbôl, a Gyöngyös-síkról és a Vasi-Hegyhátról (Castriferreicum), valamint a Felsô-Kemeneshátról (Kissomlyó és Ság vulkanikus szigethegyei) (utóbbiak a Vesprimense-hez tartoznak). A mohataxonok meghatározása a következô határozókönyvek és -kulcsok alapján történt: Daniels Eddy (1985), Erzberger Schröder (2008), Galambos (1992), Hedenäs (1993), Orbán Vajda (1983), Smith (2004), Szweykowski (2005). A májmohák és lombosmohák megnevezésénél Erzberger Papp (2004) munkájára támaszkodtunk. A felsorolt mohataxonok nevei abc-sorrendben követik egymást. Az adatfelsorolásnál elsôként szerepel az azonosító szám, ezt követi az elôfordulási hely, esetenként élôhelyi adat és az aljzat a gyûjtôk feljegyzései alapján. Az adatsor végén zárójelben a gyûjtô személy monogramja ezt követôen pedig gyûjtési idôpont olvasható. A lelôhelyi adatok után szerepel a taxon tájegységekre (az Ôrségre és a Kôszegi-hegységre) vonatkozó gyakorisága Ódor et al. (2002) és Purger et al. (1997) munkája szerint. Ezt követi a taxon jellemzô élôhelye és országos gyakorisága az Orbán Vajda (1983) határozókönyv és terepi tapasztalatok alapján. Az utolsó mondatban szerepel a fajok veszélyeztetettségi besorolása és (egyes fajok esetében) élôhely-indikátor szerepe a hazai moha vörös lista szerint (Papp et al. 2010). Ebben az irodalomban szereplô és jelen dolgozatban is használt kategóriák a következôek: CR (Critically endangered) kipusztulással veszélyeztetett; EN (Endangered) veszélyeztetett; VU (Vulnerable) sebezhetô; NT (Near threatened) veszélyeztetettség közeli; DD 10

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Adatok Nyugat-Magyarország mohaflórájához, a Savaria Múzeum gyûjteménye alapján 1. ábra. Fontinalis antipyretica Hedw. (forrásmoha) [I/74.] Szakonyfalu; leg.: 1977. X. 24., Kiss T. Abb. 1. Fontinalis antipyretica Hedw. (Quellmoos) [I/74.] Szakonyfalu; leg.: 24. 10. 1977., T. Kiss (Data-deficient) adathiányos; DD-va (Data-deficient vanished) egykori ismert élôhelyeirôl valószínûleg kipusztult; LC (Least concern) nem veszélyeztetett; LC-att (Least concern attention) nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô. EREDMÉNYEK A 374 rekordot tartalmazó gyûjteményrészbôl összesen 106 mohataxon lett azonosítva, melybôl 12 májmoha, 94 lombosmoha. A lombosmohák közül 12 tôzegmohafaj szerepel az anyagban. Három mohataxon (Hypnum cupressiforme var. lacunosum, Schistidium crassipilum, Tortula ruralis) új az Ôrségre, valamint egy faj a Kôszegihegységre (Schistidium crassipilum). További országos viszonylatban ritka fajok a gyûjteménybôl a nagytájra vonatkozóan: Bryum pseudotriquetrum, Hamatocaulis vernicosus, Mnium hornum, Mnium thomsonii, Plagiochila asplenioides, Polytrichum strictum, Rhodobryum roseum, Sphagnum angustifolium, S. capillifolium, S. centrale, S. contortum, S. fallax, S. flexuosum, S. fimbriatum, S. magellanicum, S. obtusum, S. palustre, S. platyphyllum, S. subsecundum, Warnstorfia exannulata. A hazai moha vörös lista (Papp et al. 2010) fenti kategóriáinak megfelelôen a 106 mohataxon számszerûen a következôképpen oszlik meg: kipusztulással veszélyeztetett (CR) 1; veszélyeztetett (EN) 5; sebezhetô (VU) 12; veszélyeztetettség közeli (NT) 9; adathiányos (DD) 1; egykori ismert élôhelyeirôl valószínûleg kipusztult (DD-va) 1; nem veszélyeztetett (LC) 59; nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att) 18 taxon. Továbbá 22 faj a vörös lista alapján élôhely-indikátornak tekinthetô. ELÔSOROLÁS ENUMERÁCIÓ Az enumerációban szereplô rövidítések: BS: Bakalár Sándorné; BL: Balogh Lajos; BIJ: Barbalics Imre János; conf.: ellenôrzést végzô neve; det.: határozást végzô személy (csak akkor lett feltüntetve, ha nem a szerzôk végezték); FA: Fodor Andrea; HE: Horváth Ernô; JJ: Jeanplong József; KT: Kiss Tamás; leg.: gyûjtést végzô neve; rev.: felülvizsgálást végzô neve; TG: Tóth Gabriella. 11

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos Hepaticae Májmohák Chiloscyphus pallescens (Hoffm.) Dumort. [II/79.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben ritka. Nedves agyag- és homoktalajokon él, fôleg mészkerülô erdôkben, hazánkban elterjedt. Sebezhetô (VU). Chiloscyphus polyanthus (L.) Corda [I/55.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségbôl és a Kôszegi-hegységbôl van irodalmi adata, ritka. Források, erdei patakok mentén fordul elô, Magyarországon elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemel (LC-att), nedves élôhelyek indikátor faja. Conocephalum conicum (L.) Dumort. [I/144.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.); [II/3.] Velem, patak partján (leg. KT) (1978.11.20.) Az Ôrségbôl kevés ismert elôfordulása van, a Kôszegi-hegységbôl több, de régi adatok. Patakmedrekben, forrásoknál él, nem gyakori. Nem Lophocolea bidentata (L.) Dumort. [I/50., I/58., I/59., I/66., I/69., I/75., I/79.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/87., II/88.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségbôl kevesebb, a Kôszegi-hegységbôl több adata van. Nyirkos erdôszéleken, gyakran fû között él, nem gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemel (LC-att), nedves élôhelyek indikátor faja. Lophocolea heterophylla (Schrad.) Dumort. [I/20., I/28.] Magyarföld, Métneki-völgy, fakéreg (leg. HE) (1984.05.09.); [I/24.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/39.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/42., I/53., I/57., I/62., I/63., I/78.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/102.] Szakonyfalu mellett, a Grajkapatak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [I/135.] Zsidaivölgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/154.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/177.] Ivánc, Fekete-fenyves erdô (leg. HE) (1989.07.13.); [II/9.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/68., II/69.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [II/124.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben gyakori és helyenként tömeges, a Kôszegi-hegységbôl kevesebb adat ismert. Fôleg korhadt fán, árnyas erdei és lápi talajon él, gyakori. Nem 2. ábra. Leucobryum glaucum (Hedw.) Ångstr. (fehérlô vánkosmoha) [I/2.] Bajánsenye, Haricsa-hegy; leg.: 1984. IX. 25., Horváth E. Abb. 2. Leucobryum glaucum (Hedw.) Ångstr. (Gemeines Weißmoos) [I/2.] Bajánsenye, Haricsa-Berg; leg.: 25. 09. 1984., E. Horváth 12

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Adatok Nyugat-Magyarország mohaflórájához, a Savaria Múzeum gyûjteménye alapján Marchantia polymorpha L. [I/17.] Kissomlyóhegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [I/175.] Magyarlak, ház elôtti padkán (leg. HE) (1989.06.19.) Az Ôrségben kevés lelôhelyét találták meg, a Kôszegihegységbôl több irodalmi adata szerepel. Másodlagos, bolygatott helyeken jelenik meg, gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Metzgeria furcata (L.) Dumort. [I/157.] Ivánc, Bakonya-erdô (leg. HE) (1983.03.29.) Az Ôrségben ritka, a Kôszegi-hegységben sem gyakori. Fagyökeren és -törzsön él leginkább, mérsékelten gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Pellia endiviifolia (Dicks.) Dumort. [I/37.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/41., I/55., I/64., I/68.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/67.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.) Az Ôrségben viszonylag gyakori, a Kôszegi-hegységbôl is sok adata ismert. Nedves, forrásos helyek, patakpartok májmohája, elterjedt és mérsékelten gyakori. Nem Plagiochila asplenioides (L.) Dumort. [I/48., I/59., I/66.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/88.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségbôl ismert legtöbb aktuális hazai adata, a Kôszegi-hegységbôl is számos publikált elôfordulása van. Patakok, források közelében, árnyas erdôtalajon él, ritka. Veszélyeztetettség közeli (NT), árnyas sziklák és zárt gyepek indikátor faja. Plagiochila porelloides [I/75.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/87.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségbôl és a Kôszegi-hegységbôl kevesebb adata van, mint a P. asplenioides-nek. Hasonló helyeken él, mint az elôzô faj, mérsékelten gyakori. Nem Radula complanata (L.) Dumort. [II/65.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben elterjedt. Fák kérgén él, gyakori. Nem Scapania nemorea (L.) Grolle [II/10.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.) Az Ôrségbôl és a Kôszegi-hegységbôl számos lelôhelye ismert, elterjedt. Mészszegény erdei talajon él, ritka. Sebezhetô (VU). Musci Lombosmohák Amblystegium serpens (Hedw.) Schimp. [I/20., I/28.] Magyarföld, Métneki-völgy, fakéreg (leg. HE) (1984.05.09.); [I/23.] Magyarföld, Métneki-völgy, faanyagon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/26., I/27.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/45.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/132.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/197.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.); [II/35., II/38., II/61.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/84.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [III/22.] Szombathely, Herény (Senyefa), régi téglarakáson (leg. BL) (2007.04.07.) Az Ôrségben és Kôszeg környékén is sok ponton elôfordul, gyakori. Fakérgen, korhadékon és talajon él, gyakori. Nem Atrichum undulatum (Hedw.) P. Beauv. [I/29., I/103., I/104., I/107., I/108.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/38.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/42., I/44., I/47., I/48., I/50., I/53., I/55., I/57., I/60., I/62., I/65., I/66., I/69., I/70., I/74.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/147., I/148., I/150., I/154., I/156., I/166., I/167.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [II/1.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.22.); [II/6., II/9., II/10.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/17.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az orsz. úttól K-re, 500m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/37., II/73.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/67.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [II/74., II/83.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/79., II/85., II/87., II/88.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [III/16.] Bögöt, Pinus-erdô (leg. JJ) (1953.08.28); [III/25.] Petômihályfa, Farkaserdô II. vá. Köcse-tó (leg. & det. BIJ) (conf. SzP) (1967.11.29.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben nagyon gyakori. Erdei útrézsûkön, agyagos talajon él, gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Aulacomnium palustre (Hedw.) Schwägr. [I/78.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/179.] Szôce (leg. HE) (1974.09.12.); [II/12., II/14.] Magyarszombatfa, láp (leg. KT) (1976.09.09.); [II/110., II/143., II/144.] Apátistvánfalva, Orfalu felé vezetô út Ny-i oldalán (leg. HE) (1984.07.09.); [II/112., II/119.] Kétvölgy, Grajka-völgy (leg. HE) (1984.07.09.); [II/138.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben gyakori, helyenként tömeges, a Kôszegi-hegységbôl is sok adata van, gyakori. Láprétek, átmeneti tôzegmoha- és forráslápok mohája, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves területek indikátor faja. 13

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos Barbula unguiculata Hedw. [I/98., I/99., II/2.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.06.22.); [II/23., II/33.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségbôl egy-két adat áll rendelkezésre, a Kôszegi-hegységbôl több régebbi irodalmi adat ismert. Napos, homokos helyeken, utak mentén fordul elô, gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Brachythecium albicans (Hedw.) Schimp. [I/4., I/6., I/10., I/14., I/16.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [II/27.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségben csak a Szôceipataknál ismert, a Kôszegi-hegységben elterjedt. Szárazgyepekben él gyakran, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att). Brachythecium glareosum (Spruce) Schimp. [II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségben szintén csak Szôcérôl ismert, a Kôszegihegységbôl több adat áll rendelkezésre. Napos helyeken, homokon és kôtörmeléken fordul elô. Veszélyeztetettség közeli (NT). Brachythecium mildeanum (Schimp.) Schimp. ex Milde [I/141., I/142.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.) Az Ôrségbôl az elmúlt években került elô, a Kôszegi-hegységben is ritka. Forrásos helyeken, sásréteken, láperdôkben találkozhatunk vele, nem gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek indikátor faja. Brachythecium rivulare Schimp. [II/3.] Velem, patak partján (leg. KT) (1978.11.20.) Az Ôrségben inkább ritka, a Kôszegi-hegységben elterjedt. Nedves sziklákon, patakok és források mentén él, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek indikátor faja. Brachythecium rutabulum (Hedw.) Schimp. [I/110.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.06.22.); [I/145.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [I/157.] Ivánc, Bakonya-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/180.] Tömörd (leg. HE) (1984.03.16.); [I/181., I/182.] Tömörd, Ilona-völgy (leg. HE) (1984.03.16.) Az Ôrségben elterjedt, a Kôszegi-hegységbôl szintén, de nem sok ponton mutatták ki. Üde erdôk talaján, holtfán, sziklákon él, gyakori és helyenként tömeges. Nem Brachythecium salebrosum (F. Weber et D. Mohr) Schimp. [I/197.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.); [II/84.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/89., II/90.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Mind az Ôrségben, mind a Kôszegihegységben ritkább a B. rutabulum-nál, elterjedt. Erdei talajon, fakorhadékon és -törzseken él, gyakori. Nem Brachythecium velutinum (Hedw.) Schimp. [I/20.] Magyarföld, Métneki-völgy, fakéreg (leg. HE) (1984.05.09.); [I/23.] Magyarföld, Métneki-völgy, faanyagon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/26., I/27.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/39.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/40., I/53., I/54., I/63., I/75., I/77.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/118.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/132.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/155., I/165., I/166.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/158.] Ivánc, Bakonya-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/177.] Ivánc, Fekete-fenyves erdô (leg. HE) (1989.07.13.) [I/197.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.); [II/38., II/44., II/46., II/52., II/73.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/78.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/84.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/90.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségben mérsékelten gyakori, a Kôszegbôl több adat ismert. Erdôs helyeken, sziklákon, köveken és talajon él, gyakori. Nem Bryum argenteum Hedw. [I/173.] Ság-hegy Ny-i oldala (leg. HE) (1975.04.18.); [I/175.] Magyarlak, ház elôtti padkán (leg. HE) (1989.06.19.); [II/22., II/31.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségbôl csak a Szôce-patak völgyébôl, a Kôszegi-hegységbôl több ponton ismert. Tömegesen antropogén élôhelyeken él, gyakori. Nem Bryum caespiticium Hedw. [I/146.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is inkább ritka. Erdôszéleken, napos agyag- és homoktalajokon él, gyakori. Nem Bryum capillare Hedw. [I/23.] Magyarföld, Métneki-völgy, faanyagon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/24., I/26., I/27.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.) Az Ôrségbôl csak a Kondorfa melletti Ispán-völgybôl ismert, a Kôszegi-hegységben gyakori. Üde erdôk talaján, fakérgen és korhadt fán él, gyakori. Nem 14

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Adatok Nyugat-Magyarország mohaflórájához, a Savaria Múzeum gyûjteménye alapján Bryum pseudotriquetrum (Hedw.) P. Gaertn., B. Mey. et Scherb. [II/93.] Zsidai-völgy, az úttól D-re lévô völgyben (leg. HE) (1968.04.09.) Az Ôrségben ritka, a Kôszegihegységben inkább szórványos. Patakok mentén, lápoknál él, nem ritka. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek indikátor faja. Calliergonella cuspidata (Hedw.) Loeske [I/102]. Szakonyfalu mellett, a Grajka-patak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [I/179.] Szôce (leg. HE) (1974.09.12.); [I/197.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.) [II/12.] Magyarszombatfa, láp (leg. KT) (1976.09.09.); [II/29.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.); [II/126., II/129.] Apátistvánfalva (leg. HE) (1984.07.06.); [III/24.] Petômihályfa, Farkaserdô II. vá. Köcse-tó (leg. & det. BIJ) (conf. SzP) (1967.11.29.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Mindenféle jó vízellátottságú élôhelyen elôfordul, gyakori. Nem Campylium polygamum (Schimp.) C. E. O. Jensen [I/178.] Magyarlak, Bükk-erdô (leg. HE) (1989.06.21.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is ritka moha. Nedves, szivárgásos, füves helyeken, üde ligetekben él, nem gyakori. Veszélyeztetettség közeli (NT), nedves vidékek indikátora. Ceratodon purpureus (Hedw.) Brid. [I/4., I/5., I/6., I/7., I/8., I/9., I/10., I/11., I/15., I/16., I/145.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [I/98., I/99., II/2.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.06.22.); [I/113.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [II/22.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.); [I/129., I/169., I/172., II/95., II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.); [II/27.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségben nem gyakori, a Kôszegi-hegységben gyakori. Száraz és másodlagos élôhelyek lakója, gyakori és helyenként tömeges. Nem Cirriphyllum piliferum (Hedw.) Grout [II/25.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségben ritka, a Kôszegi-hegységben legfeljebb szórványos. Üde erdôszéleken, patakoknál és parkokban él, nem gyakori. Veszélyeztetettség közeli, (NT), nyirkos erdôk indikátora. Cirriphyllum tommasinii (Boulay) Grout [I/10., I/12., I/13.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [I/104., I/105., I/107.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.) Az Ôrségbôl nem ismert, a Kôszegi-hegységben nem gyakori. Árnyas sziklákon él, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), árnyas mészkôsziklák jelzôfaja. Climacium dendroides (Hedw.) F. Weber et D. Mohr [I/174.] Szôce (leg. HE) (1974.09.24.) [II/110., II/144.] Apátistvánfalva, Orfalu felé vezetô út Ny-i oldalán (leg. HE) (1984.07.09.); [II/127.] Apátistvánfalva (leg. HE) (1984.07.06.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Lápok, láprétek árnyékkedvelô mohája, gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek indikátora. Cratoneuron filicinum (Hedw.) Spruce [I/141., I/142.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.) Az Ôrségbôl nem ismert, a Kôszegi-hegységben gyakori. Mésztufán, forrásokban, meszes helyeken él, gyakori. Nem Dicranella heteromalla (Hedw.) Schimp. [I/39.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/62., I/63.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/113.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/134., I/136.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/139., I/140., I/152.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.); [I/154., I/166.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [II/59.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/8., II/10.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/17.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az országúttól K-re, 500 m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/124.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Erdôk nyílt talaján, útrézsûkben élô moha, gyakori. Nem Dicranum bonjeanii De Not. [II/75.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségben nem ritka, a Kôszegi-hegységben ritka. Tôzeges mezôkön, lápréteken él, nem gyakori. Sebezhetô (VU). Dicranum montanum Hedw. [II/19.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az orsz. úttól K-re, 500 m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/124.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben gyakori, a Kôszegi-hegységben szórványos. Elsôsorban erdôk erôsen korhadt faanyagán él, nem gyakori. Nem Dicranum polysetum Sw. [I/195., I/198.] Apátistvánfalva, tábor melletti erdô (leg. HE) (1982.07.07.); [II/89.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) [II/132., II/134.] Kétvölgy, Grajka-völgy (leg. HE) (1984.07.09.); [III/28.] Petômihályfa, Farkaserdô II. vá. Köcse-tó (leg. & det. BIJ) (conf. SzP) (1967.11.25.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Fenyvesek és elegyes erdôk mohája, gyakori. Nem 15

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos Dicranum scoparium Hedw. [I/19.] Magyarföld, Métneki-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/59.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/133.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/149.] Kercaszomor, Molnárerdô (leg. HE) (1983.03.28.); [I/150., I/168.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [II/19.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az orsz. úttól K-re, 500 m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/124.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.); [III/27.] Petômihályfa, Farkaserdô II. vá. Köcse-tó (leg. & det. BIJ) (conf. SzP) (1967.11.25.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Sovány erdei talajon, sziklákon, fakérgen él, gyakori. Nem Didymodon rigidulus Hedw. [II/22., II/30., II/31., II/32., II/33.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségbôl csak Velemérrôl ismert építményrôl, a Kôszegi-hegységbôl több adata van. Meszes talajon él, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), mészkôsziklák és löszfalak indikátora. Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. [II/123.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.); [II/125., II/126., II/128., II/129.] Apátistvánfalva (leg. HE) (1984.07.06.); [II/139.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben sem gyakori. Lápréteken és vizenyôs helyeken él, gyakori. Nem Eurhynchium angustirete (Broth.) T. J. Kop. [II/79., II/87., II/88.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségben nem gyakori, a Kôszegi-hegységben szórványos. Üde erdôk mohája, gyakori. Nem Eurhynchium hians (Hedw.) Sande Lac. [I/106.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/180.] Tömörd (leg. HE) (1984.03.16.); [II/90.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [III/23.] Szombathely, Herény (Senyefa), régi téglarakáson (leg. BL) (2007.04.07.) Az Ôrségben nem gyakori, a Kôszegi-hegységben szórványos. Agyagos, erdôs helyeken, kertekben él, gyakori moha. Nem Fissidens bryoides Hedw. [I/118.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.) Az Ôrségben nem gyakori, a Kôszegi-hegységben inkább szórványos. Nedves erdei utak és patakok mentén fordul elô, nem gyakori. Nem Fontinalis antipyretica Hedw. [I/57., I/59., I/60., I/69., I/70., I/74.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/13.] Szakonyfalui-patak melletti rét (leg. KT) (1976.08.10.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben ritka. Hegyi patakokban, tisztább vízfolyásokban él, a vizek szennyezettsége miatt hazánkban ritkulóban van. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek, patakok jelzôfaja (1. ábra). Funaria hygrometrica Hedw. [I/112.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben szórványos. Tûzrakó-helyeken és bolygatott iszap- és agyagtalajon él, gyakori. Nem Grimmia pulvinata (Hedw.) Sm. [II/27., II/31., II/32.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.); [II/95., II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségben nagyon ritka, a Kôszegi-hegységbôl több adata van. Mindenféle sziklán és köveken él, gyakori. Nem Hamatocaulis vernicosus (Mitt.) Hedenäs [III/14.] Szôce, Sphagnum gyepben (leg. HE) (1974.09.12.) Az ôrségi Szôcérôl (Alsó-völgy, Szôce-patak) ismertek korábbi irodalmi és herbáriumi adatai (Papp Rajczy 1996). Jelenleg hazánkban nincs aktuális elôfordulása, korábbi élôhelyein nem sikerült megerôsíteni jelenlétét. Egykori ismert élôhelyeirôl valószínûleg kipusztult (DD-va), valamint Európai Vörös Könyvben (RDB) hiányosan ismert kategóriában (K), ezenkívül EU élôhely irányelvekben (EU Habitat Directives) is szerepel. Hedwigia ciliata (Hedw.) Ehrh. ex P. Beauv. [II/100.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségbôl nem ismert, a Kôszegi-hegységben szórványos. Mészmentes sziklákon, ritkábban fakérgen él, elterjedt. Nem Herzogiella seligeri (Brid.) Z. Iwats. [I/53., I/62.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/38.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/69.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [I/139., I/140.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.); [II/112.] Kétvölgy, Grajka-völgy (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Korhadó fatönkön, erdei korhadékon él, elterjedt. Nem veszélyeztetett (LC). Homalothecium lutescens (Hedw.) H. Rob. [I/6., I/10.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.); [I/129.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.); [III/21.] Kéthely, Vadaskerti-erdô (leg. TG) (1954.09.15.) Az Ôrségbôl nincsen adata, a Kôszegihegységben sem gyakori. Napos, száraz homokon, löszön és mészkôtörmeléken él, gyakori. Nem 16

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Adatok Nyugat-Magyarország mohaflórájához, a Savaria Múzeum gyûjteménye alapján Homalothecium philippeanum (Spruce) Schimp. [I/130.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségbôl nem ismert, a Kôszegi-hegységben szórványos. Fôleg árnyékos mész- és dolomitsziklán él, gyakori. Nem Hylocomium splendens (Hedw.) Schimp. [I/195.] Apátistvánfalva, tábor melletti erdô (leg. HE) (1982.07.07.) Az Ôrségben gyakori, a Kôszegi-hegységben legfeljebb szórványos. Mészkerülô erdôk mohája, elterjedt. Nem Hypnum cupressiforme Hedw. [I/1.] Bajánsenye, Haricsa-hegy, bükkös (leg. HE) (1984.09.25.); [I/18., I/19., I/22., I/25.] Magyarföld, Métneki-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/23.] Magyarföld, Métneki-völgy, faanyagon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/24., I/26., I/27.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/40., I/65., I/72., I/77.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/96.] Bajánsenye, Cserta-erdô, in Pino-Quercetum, Qu. robur kérgén (leg. KT) (1978.07.04.); [I/129., I/130.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.); [I/132., I/137.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/148., I/150., I/151., I/153., I/154., I/155., I/156., I/168., I/169.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/158., I/159., I/160.] Ivánc, Bakonya-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/177.] Ivánc, Fekete-fenyves erdô (leg. HE) (1989.07.13.); [I/178.] Magyarlak, Bükk-erdô (leg. HE) (1989.06.21.); [II/18., II/19.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az orsz. úttól K-re, 500m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/23., II/24., II/25., II/26., II/27., II/28., II/29., II/31.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.); [II/35., II/37., II/39. II/46., II/47., II/48., II/51., II/63., II/73.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/68.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [II/70., II/69.] Grajka-patak partján (leg. KT) (1979.04.24.); [II/78., II/85., II/87., II/90., II/91.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/83., II/84.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.); [III/26.] Petômihályfa, Farkaserdô II. vá. 3. ábra. Sphagnum obtusum Warnst. (tompalevelû tôzegmoha), Tomentypnum nitens (Hedw.) Loeske [II/12.] Magyarszombatfa; leg.: 1976. IX. 9. Kiss T. Abb. 3. Sphagnum obtusum Warnst. (Stumpfblättriges Torfmoos), Tomentypnum nitens (Hedw.) Loeske [II/12.] Magyarszombatfa; leg.: 09. 09. 1976., T. Kiss 17

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos Köcse-tó (leg. & det. BIJ) (conf. SzP) (1967.11.25.); [III/17., III/18.] Ivánc, Bakszeg-erdô (leg. HE) (1984.09.25.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is nagyon gyakori. Mindenféle erdei aljzaton él, közönséges, gyakran tömeges. Nem Hypnum cupressiforme var. lacunosum Brid. [II/32.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségre új, Kôszeg környékérôl sem ismert. Száraz gyepekben, szikeseken él, ritkább a törzsalaknál. Nem Hypnum lindbergii Mitt. [I/51., I/63.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/102]. Szakonyfalu mellett, a Grajka-patak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [II/72.] Szakonyfalu mellett, erdôben (leg. KT) (1978.11.22.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben sem gyakori. Nyirkos erdôszéleken, patakparton, nedves réteken él, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att). Isothecium alopecuroides (Dubois) Isov. [I/153.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben szórványos. Fakérgen, korhadó fatönkön, szilikátsziklákon él, elterjedt. Nem Leptobryum pyriforme (Hedw.) Wilson [I/17.] Kissomlyó-hegy, kôbánya D-i sarka (leg. HE) (1984.05.30.) Az Ôrségbôl nincs adata, a Kôszegi-hegységben ritka. Nedves iszap- és agyagtalajon él, nem gyakori. Nem Leucobryum glaucum (Hedw.) Ångstr. [I/1., I/2.,] Bajánsenye, Haricsa-hegy, bükkös (leg. HE) (1984.09.25.); [I/3.] Ôriszentpéter, Bárkás-tó feletti erdô, bükkös (leg. HE) (1984.09.25.); [I/35., I/36.] Bajánsenye mellett, Fagetum, földön (leg. KT) (1978.07.04.); [I/102]. Szakonyfalu mellett, a Grajka-patak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [I/175.] Magyarlak, Bükk-erdô (leg. HE) (1989.06.21.); [II/4., II/53., II/54.] Bajánsenye mellett, Cserta-erdôben, in Pino-Quercetum, földön (leg. KT) (1978.07.04.); [II/76., II/77.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/112., II/133., II/134.] Kétvölgy, Grajka-völgy (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is gyakori. Savanyú talajú erdôk mohája, elterjedt. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), savanyú talajú erdôk indikátora, ezenkívül EU élôhely irányelvek (EU Habitat Directives) V. függelékében is szerepel (2. ábra). Leucodon sciuroides (Hedw.) Schwägr. [II/23., II/24., II/25., II/26., II/27., II/30., II/32.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségben szórványos, a Kôszegi-hegységben gyakoribb. Lombos fák törzsén gyakori. Nem Mnium hornum Hedw. [I/64., I/68., I/70.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben sem gyakori, Patakmedrek és források mentén él, ritka. Veszélyeztetettség közeli (NT). Mnium thomsonii Schimp. [I/58., I/59.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségben nagyon ritka, a Kôszegi-hegységben ritka. Fôleg árnyas, mésztartalmú sziklákon, ritkán korhadt fán él, ritka. Sebezhetô faj (VU), aktuálisan csak a Soproni-hegységbôl ismert. Plagiomnium affine (Blandow) T. J. Kop. [I/29., I/103., I/108.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/39.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/42., I/46., I/57., I/58., I/60., I/63., I/76., I/78., I/79.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/157.] Ivánc, Bakonya-erdô (leg. HE) (1983.03.29.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is gyakori. Nedves erdôkben és erdôszéleken, patakok mentén él, gyakori. Nem Plagiomnium cuspidatum (Hedw.) T. J. Kop. [I/24., I/26.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.); [I/58.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségben szórványos, a Kôszegi-hegységben gyakori. Nedves erdôkben és erdôszéleken, patakok mentén, talajon és korhadó fán él, gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Plagiomnium elatum (Bruch et Schimp.) T. J. Kop. [I/37.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/51., I/55.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/81.] Szakonyfalu, Grajka-völgy pereme (leg. HE) (1978.11.22.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben legfeljebb szórványos. Láprétek talaján él, nem gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), nedves élôhelyek indikátora. Plagiomnium rostratum (anon.) T. J. Kop. [I/28.] Magyarföld, Métneki-völgy, fakéreg (leg. HE) (1984.05.09.); [I/43., I/56., I/65., I/66., I/69., I/70.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/109.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.) Az Ôrségben gyakori, viszont a Kôszegi-hegységbôl csak két irodalmi adata ismert. Nedves erdôk talaján, erdei utakon, fakérgen, patakoknál él, gyakori. Nem Plagiomnium undulatum (Hedw.) T. J. Kop. [I/29., I/103., I/106., I/108., I/109.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.04.25.); [I/43., I/44., I/47., I/48., I/55., I/56., 18

a Vas Megyei Múzeumok Értesítôje 34/1 (2011) 9 25 Adatok Nyugat-Magyarország mohaflórájához, a Savaria Múzeum gyûjteménye alapján I/63., I/67.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/110.] Kámoni arborétum (leg. KT) (1978.06.22.); [I/37., I/38.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/115.] Szakonyfalu mellett, a Grajka-patak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [I/196.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.); [II/11.] Velem, patak völgye (leg. KT) (1976.08.09.); [II/81.] Szakonyfalu, Grajka-völgy pereme (leg. HE) (1978.11.22.); [III/19.] Kéthely, Vadaskertierdô (leg. TG) (1954.09.15.); [III/31.] Jánosháza, Kossuth tér, a Batthyány Lajos Általános Iskola kertjének nedves gyepjében tömeges (leg. BL) (2010.05.10.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben viszonylag gyakori. Patakok és erdei utak mentén gyakori. Nem Plagiothecium cavifolium (Brid.) Z. Iwats. [II/67.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.) Az Ôrségben nem gyakori, a Kôszegi-hegységben gyakoribb. Nedves erdei talajon, patakok mentén él, elterjedt. Nem Plagiothecium laetum Schimp. [I/24.] Magyarföld, Métneki-völgy, korhadékon (leg. HE) (1984.05.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben szórványos. Nedves erdôk talaján, útrézsûkben, fakorhadékon és fák tövénél jelenik meg, gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att). Plagiothecium nemorale (Mitt.) A. Jaeger [I/50.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségbôl kevesebb, a Kôszegi-hegységbôl több adata van. Nedves erdôk talaján, útrézsûkben, fák tövében él, nem gyakori. Nem Plagiothecium platyphyllum Mönk. [I/37.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/43., I/48., I/58., I/64., I/73.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben sem gyakori. Kilúgozott erdei talajon, patakok mentén, vízmosásokban él, nem gyakori. Adathiányos (DD) faj. Platygyrium repens (Brid.) Schimp. [II/66.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [II/96.] Ság-hegy, Ny-i oldal (leg. HE) (1975.04.18.) Az Ôrségben nem gyakori, Kôszeg környékén szórványos. Tölgyesekben, fôleg fák kérgén gyakori. Nem Pleurozium schreberi (Brid.) Mitt. [I/30.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.); [I/46., I/50., I/60., I/66., I/67., I/71., I/75., I/76., I/78., I/79.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/97., I/111., II/55.]. Bajánsenye mellett, Cserta-erdôben, in Pino- Quercetum, földön (leg. KT) (1977.07.04.); [I/133.] Zsidaivölgy (leg. HE) (1984.05.09.); [II/9.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/74.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/86.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.) [II/109.] Ôriszentpéter, Bárkás-tó feletti erdô (leg. HE) (1984.09.25.); [II/132., II/134.] Kétvölgy, Grajka-völgy (leg. HE) (1984.07.09.); [III/20.] Kéthely, Vadaskerti-erdô (leg. TG) (1954.09.15.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Mészben szegény helyeken, erdôkben, fôleg fenyvesekben él, gyakori. Nem Pogonatum aloides (Hedw.) P. Beauv. [II/10.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.) Az Ôrségben nem, a Kôszegihegységben gyakoribb. Szárazabb, kavicsos utak agyagos talaján él, mérsékelten gyakori. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att). Pohlia cruda (Hedw.) Lindb. [I/114., I/116.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.) Az Ôrségben nagyon ritka, Kôszegi-hegységben szórványos. Árnyas sziklákon, erdôk talaján él, nem ritka. Nem veszélyeztetett, de figyelmet érdemlô (LC-att), árnyas sziklák indikátor faja. Pohlia nutans (Hedw.) Lindb. [I/30., I/31., I/32., I/33.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.); [I/53.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/135.] Zsidai-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/148., I/168.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [II/8.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/124.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben egyaránt gyakori. Erdôk nyílt talaján, fakorhadékon élô moha, gyakori. Nem veszélyeztetett (LC). Polytrichum commune var. commune Hedw. [II/36., II/41., II/43., II/56., II/62., II/63.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/122., II/135., II/137.] Farkasfa, Ördög-tó (leg. HE) (1984.07.09.); [II/127.] Apátistvánfalva (leg. HE) (1984.07.06.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben szórványos. Tôzegmohalápokban, átmeneti lápokban él, nem gyakori. Sebezhetô (VU). Polytrichum formosum Hedw. [I/1.] Bajánsenye, Haricsa-hegy, bükkös (leg. HE) (1984.09.25.); [I/19., I/21.] Magyarföld, Métneki-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/32., I/33.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.); [I/34.] Szakonyfalu mellett, erdôben (leg. KT) (1978.11.22.); [I/39.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/56., I/57., I/76., I/78., I/79.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/101.]. Bajánsenye mellett, Cserta-erdôben, in Pino- Quercetum, földön (leg. KT) (1977.07.04.); [I/115.] 19

Szûcs Péter Fodor Andrea Balogh Lajos Szakonyfalu mellett, a Grajka-patak partján (leg. KT) (1977.11.22.); [I/117.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.); [I/119.] Magyarlak. Bükk-erdô (leg. HE) (1989.06.21.); [I/131., I/138.] Zsidaivölgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/147., I/156., I/163.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.); [I/196.] Szakonyfalu, Vadászház felett (leg. HE) (1982.07.07.); [II/6., II/7., II/8., II/9.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/17.] Bajánsenyétôl É-ra, Cserta-erdô, az orsz. úttól K-re, 500m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/20., II/21.] Jeli Arborétum (leg. KT) (1977.10.26.); [II/34., II/37., II/39., II/50., II/59.] Farkasfa, Fekete-tónál (leg. KT) (1977.10.25.); [II/72.] Szakonyfalu mellett, erdôben (leg. KT) (1978.11.22.); [II/74.] Szakonyfalu, D-re a két patak közötti dombon, vegyes erdôben (leg. HE) (1978.11.22.); [II/75., II/87., II/88., II/89.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/80., II/82.] Szakonyfalu, Grajka-völgy pereme (leg. HE) (1978.11.22.); [II/94.] Ôriszentpéter DK (leg. HE) (1975.06.12.); [II/133., II/134.] Kétvölgy, Grajkavölgy (leg. HE) (1984.07.09.); [III/29., III/30.] Kôszegihegység, Keresztúti ôrs felé (leg. HE?) (1973.03.28.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben nagyon gyakori. Zártabb erdôk talaján él, gyakori. Nem Polytrichum juniperinum Hedw. [I/18., I/22.] Magyarföld, Métneki-völgy (leg. HE) (1984.05.09.); [I/30., I/31., I/112., I/114., I/116.] Szentgotthárd mellett, Zsidai-völgyben, földön (leg. KT) (1978.04.17.); [I/65.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/5.] Kôszeg (leg. KT) (1971.05.22.); [II/27.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.); [II/75.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/94.] Ôriszentpéter DK (leg. HE) (1975.06.12.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben gyakori. Száraz fenyvesek, fenyérek gyakori mohája. Nem Polytrichum longisetum Sw. ex Brid. [I/44.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben nagyon ritka. Láperdôkben és lápréteken él, ritka. Veszélyeztetett (EN). Polytrichum strictum Menzies ex Brid. [I/120.] Farkasfa, Fekete-tó (leg. HE) (1989.06.13.); [III/15.] Felsôszölnök, II. völgy k. szántótól jobbra (leg. HE) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben nagyon ritka, korábbi ôrségi adatai is a Fekete-tóhoz köthetôek. Tôzegmohás átmeneti lápokban fordul elô, ritka. Sebezhetô (VU). Pylaisia polyantha (Hedw.) Schimp. [I/45., I/54., I/72.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/153.] Bajánsenye, Cserta-erdô (leg. HE) (1983.03.29.) Az Ôrségben szórványos, Kôszeg környékén gyakoribb. Lombos erdôkben, fák kérgén él, gyakori. Nem Rhizomnium punctatum (Hedw.) T. J. Kop. [I/38.] Szakonyfalu, patak mentén (leg. KT) (1977.10.24.); [I/49., I/52., I/60., I/63., I/68., I/71.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [II/64.] Velem, patak partján (leg. KT) (1974.04.23.); [I/143., I/144.] Velem, kidôlt bükkös (leg. HE) (1984.05.06.) Az Ôrségben és a Kôszegi-hegységben is gyakori. Források és patakok mentén talajon és korhadt fán is megtalálható, gyakori. Nem Rhodobryum roseum (Hedw.) Limpr. [I/59., I/66.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.) Az Ôrségbôl ismert szakonyfalvi elôfordulása, a Kôszegi-hegységben nagyon ritka. Erdei patakok mentén, savanyú talajon él, ritka. Sebezhetô (VU). Rhytidiadelphus squarrosus (Hedw.) Warnst. [I/162.] Magyarszombatfa, Falu-patak rétje (leg. HE) (1983.03.29.); [I/164.] Magyarszombatfa, rét (leg. HE) (1983.03.29.) Az Ôrségben gyakori, a Kôszegi-hegységben ritkább. Lápréteken, réteken, erdôszélen és tisztásokon, nedves helyeken találkozunk vele, elterjedt. Nem Schistidium crassipilum H. H. Blom. [II/23., II/33.] Szalafô, Pityerszer (leg. KT) (1977.10.20.) Az Ôrségbôl és a Kôszegi-hegységbôl sincsen adata, új mindkét tájegységre. mivel az új taxonómiai eredményeknek köszönhetôen a korábbi Sch. apocarpum complex-et több fajra bontották (Erzberger Schröder 2008). Fôleg mésztartalmú sziklák lakója. Nem Scleropodium purum (Hedw.) Limpr. [I/55., I/67., I/71., I/75., I/76., I/79.] Szakonyfalu (leg. KT) (1977.10.24.); [I/171.] Magyarszombatfa, láprét (leg. HE) (1975.04.12.); [I/179.] Szôcei láprét (leg. HE) (1974.09.12.); [II/12.] Magyarszombatfa, láp (leg. KT) (1976.09.09.); [II/17., II/18.] Bajánsenyétôl É-ra, Csertaerdô, az orsz. úttól K-re, 500 m (leg. HE) (1977.06.16.); [II/72.] Szakonyfalu mellett, erdôben (leg. KT) (1978.11.22.); [II/85., II/88.] Szakonyfalu, D-re a két patak között (leg. HE) (1978.11.22.); [II/94.] Ôriszentpéter DK (leg. HE) (1975.06.12.); [II/109.] Ôriszentpéter, Bárkás-tó feletti erdô (leg. HE) (1984.09.25.) Az Ôrségben gyakori, helyenként tömeges, a Kôszegi-hegységben mérsékelten gyakori. Üde és nedvesebb erdôk talaján, erdôszéleken, ritkábban lápréteken és lápokon él, gyakori. Nem Sphagnum angustifolium (Warnst.) C. E. O. Jensen [II/114.] Farkasfa, Fekete-tó (leg. HE) (1984.07.09.); 20