Aki többet szeretne tudni... Társaságunk telephelyeiről és tevékenységéről többet is megtudhat az érdeklődő, ha felkeresi internetes honlapunkat (www.rhk.hu), ahonnan érdekes információkat szerezhet a radioaktív hulladékok magyarországi elhelyezéséről, az ezzel kapcsolatos projektekről. É V es jelentés Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság Az érdeklődők a széles közvélemény számára is érthető és érdekes formában kaphatnak tájékoztatást a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretekről, valamint Társaságunk tevékenységéről. elérhetőségek felelősséggel biztonsággal garanciákkal A honlap érdekessége, hogy Társaságunk munkájának bemutatásán kívül a web-site ismeretterjesztő jelleggel részletesen feldolgozza a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket is. A honlap az információszerzés mellett játékra is lehetőséget nyújt egy különleges ügyességi-logikai játék keretében. A honlapon mintegy száz oldalnyi szöveges információ és rengeteg kép áll rendelkezésre. www.rhk.hu Budaörs: 2040 Budaörs Puskás T. 11. tel: 23-423 - 180 és 23-445 - 990 fax: 23-423 -181 Paks: 7031 Paks Pf. 12 tel: 75-519 - 531 Radioaktív Hulladék Feldolgozó és - Tároló 2166 Püspökszilágy tel/fax: 27-368 - 448 Dr. Hegyháti József * jozsef.hegyhati@rhk.hu Buday Gábor * gabor.buday@ rhk.hu Faragó László * laszlo.farago@ rhk.hu Frigyesi Ferenc * ferenc.frigyesi@ rhk.hu Barnabás István * istvan.barnabas@ rhk.hu Ambrus Antónia * antonia.ambrus@ rhk.hu dr. Ormai Péter * peter.ormai@ rhk.hu dr. Bacskó Gábor * gabor.bacsko@ rhk.hu dr. Kasza János fax: 27-368 - 448 Felelős kiadó: Dr. Hegyháti József Szerkesztő: Dr. Ormai Péter Grafika: bátec Nyomda: Páskum Nyomda Szekszárd
Igazgatói előszó Kedves Olvasó! A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. ez évben ünnepelte alapításának 5. évfordulóját. A Magyar Köztársaság Kormánya élve törvényi felhatalmazásával azzal a céllal alapíttatta meg az Országos Atomenergia Hivatallal Társaságunkat, hogy a hazai radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a majdani végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő környezetvédelmi feladatok hatékony és gazdaságos megoldásának elhivatott, felelős gazdája legyen. A feladatok megoldása nemzeti érdek. A Kormány a 2003. évi munkához a forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetésen keresztül biztosította. A tevékenységünket az Alap felett rendelkező miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján végeztük. A megvalósuló projektek alapvető célja, hogy a hazánkban keletkező valamennyi radioaktív hulladék kezelése, átmeneti és végleges elhelyezése az Európai Unió által támasztott követelményeknek teljes mértékben megfeleljen. Társaságunk jelenleg két létesítményt működtet: a püspökszilágyi hulladéktárolót, valamint Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját. Mindkét létesítményben nagy beruházások és fejlesztési tervek valósultak meg illetve valósulnak meg a közeljövőben. A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és - Tároló telephelyén befejeződött az üzemi épület átalakítása. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját is folyamatosan fejlesztjük, és bővítjük a kapacitásigényeknek megfelelően. A Bátaapáti (Üveghuta) térségében zajló kutatási program tavaly év végén nagyon jelentős fordulóponthoz ért. Elkészült a felszíni munkálatok földtani zárójelentése, melyet a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala elfogadott, és a vizsgált területet földtanilag alkalmasnak ítélte hulladéktároló céljára. 2004-ben egy új kutatási szakasz kezdődik. Dr. Hegyháti József ügyvezető igazgató Ősszel újraindult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. A célunk az, hogy 2008-ig kijelöljük annak a kutatólaboratóriumnak a helyét, ahol a 260 millió éves agyagkő további kutatása folyik majd. Ezen kőzet minősítése és behatárolása fejeződik be majd a program első részének végén. Sikeresen dolgoztak az önkormányzati tájékoztatási társulások az összes érintett területen. 2003-ban három új bemutatóterem is nyílt Társaságunk segítségével. Nagyon nyílt és őszinte a kapcsolatunk valamennyi társulással. A jubileumi ünnepségen a Kormány, az Alapító és a térségi önkormányzatok képviselői elismeréssel szóltak az elmúlt öt év eredményeiről, kiemelve, hogy ez a munka csak a Társaságunk kollektívájának, az Alapító szakembereinek, a beszállítóinknak, a közreműködő önkormányzatoknak összehangolt csapatmunkájával vált elvégezhetővé. Zárógondolatként ezért megtisztelő feladatom, hogy ezúton is köszönetet mondjak valamennyi közreműködőnek, remélve a jövőbeni további eredményes együttműködésünket. Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság felelősséggel biztonsággal garanciákkal 1
eredménykimutatás Ambrus Antónia pénzügyi és számviteli vezető Befizetés - tervezés Faragó László gazdasági igazgató Tétel A tétel megnevezése I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. IX. Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény ezer Ft - 40.171 1.828.654 1.255.451 606.565 2.349.642 1.579-2.344.412 23.501 129 23.372-2.321.040 7.313.329 4.991.440 2.321.889 849-849 849 A radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelem kezelésének és elhelyezésének összes költségét a hulladéktermelőknek kell viselniük. Az engedélyes felel azért, hogy fedezze a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének költségeit, valamint a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolását és a végleges elhelyezését. Erre a célra hozták létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), mely egy különálló állami alap. Az engedélyesek által az Alapba történő befizetéseket úgy határozták meg, hogy az teljes mértékben fedezze a hulladékkezelés költségeit mind a nukleáris létesítmények üzemeltetése, mind pedig a felszámolásuk során. Az atomerőmű esetében az engedélyes befizetéseit a pénzalapba kiadásként, költségként kell számításba venni, amikor a villamos energia árát képezik. A pénzalapba irányuló befizetések 1998. január 1-jével indultak. Az Alappal a Kormánynak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) feletti felügyeletét ellátó tagja rendelkezik, az Alap kezelője az OAH. Az RHK Kht. a Kormány felhatalmazása alapján felelős az Alap tevékenységi körébe tartozó munkálatok elvégzéséért. A KNPA-ba történő befizetések tervezése, valamint az Alap által finanszírozandó tevékenységek körének összeállítása évente visszatérő feladatunk. A közép- és hosszú távú terv elkészítésével jelöljük ki Társaságunk jövőbeli feladatait és azok prioritásait. Az éves tervekre és az Alapba történő befizetésre tett javaslatainkat az Országos Atomenergia Bizottság által felállított bizottság értékeli. Az OAH-t felügyelő miniszter jóváhagyását követően a javaslatot beterjesztik az éves költségvetési tervben való elfogadásra. Amint a tervet az Országgyűlés jóváhagyja, a feladatokat végre lehet hajtani. A 2003. évi költségvetésről szóló törvény az Alap bevételeit 23,536 Mrd Ft összegben határozta meg. A tervezett kiadások 9,625 Mrd Ft-ot tettek ki, míg a hosszabb távon jelentkező költségek fedezésére elkülönített forrás 13,911 Mrd Ft volt. Az év végén a KNPA-ban 47,245 Mrd Ft volt. Az Alapból finanszírozott legfontosabb feladatok az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése, a működő kis és közepes aktivitású hulladéktároló korszerűsítése, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) folyamatos bővítése, és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének előkészítése voltak. 2 3
Dr. Kasza János telephelyvezető Üzemeltetés Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Üzemeltetés Radioaktív Hulladék Feldolgozó és - Tároló (RHFT) A paksi atomerőmű mellet üzemelő KKÁT-ba 2003-ban 480 db kiégett atomerőművi üzemanyag kazettát szállítottunk be. Az eddig eltelt hat teljes üzemév alatt a tárolóban összesen 3497 kazettát helyeztünk el, és jelenleg még 1453 kiégett fűtőelem számára van szabad helyünk. Ez a kapacitás nagyjából három évre elegendő helyet biztosít. Így tehát a KKÁT következő új kamráinak megépítéséig és üzembe helyezéséig amelynek ideje előreláthatólag 2006 végén lesz gond nélkül fogadni tudjuk a reaktorok melletti pihentető medencékből kiszállított, legalább három évet már pihent kazettákat. A beszállítások ideje január-februárban, illetve ősszel voltak, alkalmazkodva az erőmű igényeihez. A nyári időszakban elvégeztük a létesítmény éves tervszerű nagykarbantartását, valamint a létesítmény biztonsági felülvizsgálatát. A karbantartási időszak a teljes körű funkciópróbával zárult, amely azt jelenti, hogy egy inaktív, úgynevezett imitátor kazettával végrehajtottunk egy teljes betárolási műveletsort. Így valamennyi technológiai rendszert üzemi körülmények között lehetett tesztelni. A karbantartási időszak lezárására a sikeres funkciópróba után került sor. Barnabás István üzemeltetési igazgató A KKÁT-ban több felújítás jellegű munkát is végrehajtottunk, amelyek eredményeként javulhat a létesítmény rendszereinek rendelkezésre állása. A tavalyi évben elkezdtük a karbantartási tevékenységet megújító, úgynevezett öregedés kezelési rendszer kidolgozását és bevezetését is. Megkezdtük a KKÁT fizikai védelmének önálló végzéséhez szükséges beruházási munkákat. Felvettük a leendő fegyveres biztonsági őrség személyi állományát, beszereztük a szükséges eszközöket. A teljes önálló védelmi rendszer előreláthatólag 2004 novemberétől fog működni. Folytatódtak az Őrzésvédelmi Központ építési munkái, melynek elkészülte 2004 októberére várható. Az Őrzésvédelmi Központban kapnak helyet a fegyveres őrök, valamint ott lesz a KKÁT védelmét biztosító technológiai egység. Magyarország jelenleg egyetlen működő, radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolója a püspökszilágyi RHFT. 2003-ban is az elmúlt években megszokott mennyiségű hulladékot szállítottuk be és helyeztük el. Húsz helyről gyűjtöttünk be hulladékot, összesen 49 alkalommal, tehát nagyjából hetente egy hulladékszállítást bonyolított le a telep személyzete. A szállítmányok becsült összaktivitása kb. 130 TBq, melynek 98 %-át az elhasznált zárt sugárforrások teszik ki. A nagyobb térfogatú kis és közepes aktivitású hulladékokat fémhordókban, vagy fém konténerekben helyezzük el a betonmedencékből álló, úgynevezett A- típusú tárolóban. Tavaly 87 db 200 l-es hordóban és 6 db 1,2 m 3 -es konténerben levő hulladékkal töltöttük fel a medencéket. Ezzel a még rendelkezésre álló szabad tároló kapacitás jelentősen lecsökkent, mindössze 37 m 3 helyünk maradt. Becslésünk szerint ez 2004 végére telik majd be. Addigra kell üzembe helyezni az üzemi épületben kialakított átmeneti tárolóteret, amely a betonmedencék rekonstrukciójáig, a bennük levő hulladék átválogatásáig és tömörítéséig tehát szabad tároló kapacitás felszabadításáig módot ad arra, hogy az országban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot továbbra is fogadni tudjuk. A telephelyen végzett tevékenység egyik fontos eleme az országban képződő különböző fizikai méretű, aktivitású és izotópösszetételű elhasznált sugárforrások beszállítása. A zárt sugárforrásokat a gyógyászatban illetve az ipar különböző területein használják. A szállítási feladatok ellátására megfelelő védelmet biztosító konténereket szereztünk be. 2003-ban folytatódott a telep átfogó rekonstrukciója. Továbbfejlesztettük az RHFT őrzésvédelmi és beléptető rendszereit, korszerűsítettük a fegyveres biztonsági őrség eszközeit. Mindezek ellenére a felújítások alatt is a megszokott munkarendben folyt a hulladékok beszállítása, és az ezt kiszolgáló tevékenységek végzése. Tavaly is az előírásoknak megfelelően hajtottuk végre környezetellenőrzési programunkat. A környezeti minták méréséhez korszerű gamma- és béta-mérőeszközöket, a környezeti minták vételéhez, feldolgozásához, előkészítéséhez, tárolásához laboreszközöket, kiegészítő berendezéseket szereztünk be. Az elmúlt évben is tovább bővítettük a tároló környezetének vizsgálatát. Elvégeztünk egy olyan komplex ökológiai vizsgálati programot, amely kiterjedt a tároló környezetében levő növényekre és állatokra is. A korábbi időszakban az egyik megfigyelő kútban észlelt csekély mértékben megnövekedett trícium koncentrációt 2003-ban a rutinszerűen végzett monitoring mérések keretében nem sikerült kimutatni. Összefoglalóan megállapítható, hogy a telep környezetének radioaktivitása az 1976-77-ben végzett alapszint értékekhez képest nem növekedett. 4 5
Beruházások A Radioaktív Hulladék Feldolgozó és - Tároló beruházási munkái Frigyesi Ferenc beruházási igazgató Új telephely kutatása az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére Társaságunk megalakítását követően hosszú távú koncepciótervet dolgoztunk ki az RHFT jövőjével kapcsolatban. Ebben meghatároztuk azokat a feladatokat, melyek az 1970-es évek műszaki színvonalán kialakított hulladék tárolót a kor követelményeinek és hatósági előírásainak megfelelővé teszik. Az elfogadott tervekben külön hangsúlyt kapott a hosszú életű izotópokat tartalmazó radioaktív hulladékok átmeneti tárolójának kialakítása. Erre a célra az RHFT üzemi épületét kívánjuk felhasználni. Az átalakítási munkák 2002-ben elkezdődtek, és az épület szociális blokkja tavaly elkészült. A földrengés állóság érdekében jelentős szerkezeti megerősítések történtek. Az elkészült üzemi épület pincetere a kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok részére kialakított átmeneti tároló létesítmény. Célja, hogy az RHFT rendelkezzen olyan nagy kapacitású tároló térfogattal, amely biztosítja a telephelyre érkező kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok telephelyi átmeneti tárolását. Az épület pinceterében kialakításra került 30 db csőkút az elhasznált sugárforrások részére, több mint 1000 db 200 l-es fémhordó tárolására alkalmas térrész, valamint a nukleáris anyagok tárolására alkalmas helyiség. Az üzembe helyezést követően az épület földszinti területén történik a radioaktív anyagok átcsomagolása, tárolásra történő előkészítése. A hulladéktároló és a hulladékkezelő terek kialakításával párhuzamosan kiépítésre került az épület sugárvédelmi és tűzvédelmi rendszere is. Mind a pincetérben, mind a földszinten a sugárzás mértékét folyamatosan figyelő detektorokat helyeztünk el. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolását szabályozó új rendeletnek megfelelően decemberben megkezdődött az épület üzembe helyezési és használatbavételi engedélyezési eljárása. Az eljárás során az engedélyhez 13 szakhatóság jóváhagyó véleményét kell beszerezni. A 2001-ben elkészült földtudományi zárójelentés elfogadásakor az MGSZ határozatban írta elő további kiegészítő vizsgálatok elvégzését. 2002-ben összeállítottuk ezen kiegészítő vizsgálatok műszaki tartalmát, és közbeszerzési eljárást követően a MECSEKÉRC Rt-t bíztuk meg a feladatok ellátásával. Időközben elkészült a Földtudományi kutatási terv, és a földtani kutatásokat az illetékes hatóság engedélyezte. A III. sz. medencesor takarásának előkészítése során kiderült, hogy a tárolósor közvetlen környezetének (vízelvezető árkok, aszfalt felület, beton támasz) állapotában az elmúlt egy év alatt jelentős romlás következett be. Az elváltozás mértéke olyan nagy, hogy a lefedés állékonyságát, sérülésmentességét nem lehet garantálni, ezért a III. és IV. sz. medencesorok környezetét helyre kell állítani. Az elvégzendő munkákra vonatkozóan elkészültek a kiviteli tervek. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése 2003 végén a KKÁT teljes kapacitása 4950 kazetta volt, mely 11 kamrában helyezhető el. Későbbi bővítésekkel ez szükség szerint 33 kamrára növelhető. Megkezdtük a KKÁT további bővítés engedélyezési terveinek elkészítését. A következő ütemben először a létesítmény nyugati oldalán egy 5 kamrás modul létesítésére kerül sor. A most elkészítendő tervekben már szerepel a létesítmény lezárása után a kazetták kiszállítását biztosító technológiai egység is. 1993 óta folynak egy új az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló hulladéktároló telephelyének kiválasztására irányuló kutatások. A KNPA-t felügyelő gazdasági miniszter által 2001 májusában jóváhagyott kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló kutatási munkáira vonatkozó Kutatási Program, valamint a KNPA-ból finanszírozott tevékenységek 2003. évi Munkaprogramja alapján végeztük a munkákat, melyek homlokterében a földtudományi kutatások voltak. Ezen vizsgálatokkal párhuzamosan folytatódnak a mérnöki előkészítő munkák is. Elkészült Bátaapáti területrendezési terve, és megkezdődött az Előzetes Környezeti Hatástanulmányhoz szükséges előkészítő tevékenység. A biztonsági értékeléshez és a környezet alapállapot jellemzéséhez szükséges feladatok közé tartozik a hosszabb környezeti méréseket igénylő monitoring, a vízhasználat és termelési jellemzők felmérése. A biztonsági értékelés területén megtörtént a járulékos adatgyűjtés és a vízföldtani modellezés pontosítása. A kutatási feladatokat a közbeszerzési eljáráson nyertes BÁTATOM Kft. végezte, melynek alapítói az egyes vizsgálati területek szakavatott hazai képviselői (ETV-Erőterv Rt., MECSEKÉRC Rt. és a GOLDER Kft.). Munkájukat a MÁFI, mint alvállalkozó támogatta. 2003-ban befejeződtek a felszíni földtani kutatási munkák, melyek eredményeit a Kutatási Zárójelentés tartalmazza. A kutatások során a vonatkozó rendeleteknek és előírásoknak megfelelően elkészített kutatási terv szerint folytak a munkák. A Zárójelentést megtárgyalta az RHK Kht. Szakértői Bizottsága, majd ezt követően benyújtottuk elfogadásra a Magyar Geologiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalához. Tíz év munkájának, kutatásainak gyümölcse érett be, amikor a földtani hatóság elfogadta ezt a Zárójelentést, és megállapította, hogy a Bátaapáti (Üveghuta) telephely a vonatkozó rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. Annak a kőzettérfogatnak a kijelöléséhez, amelyet a hulladéktároló létesítmény és védőzónája kitölt, felszín alatti kutatásra van szükség, amely 2004-ben indul. Időközben elkészült a további kutatások munkaprogramja, melyet a KNPA-t felügyelő miniszter aláírt. A munka előrehaladtával párhuzamosan a telephely geológiai viszonyaira vonatkozó információk alapján kell a tároló terveit elkészíteni. Pontosítani és frissíteni kell a biztonsági elemzést, amely korlátozott kezdeti geológiai vizsgálatokon alapult. Szükség van egy integrált biztonsági elemzésre is, amely felhasználja a rendelkezésre álló telephelyi és koncepciószintű tervezési információkat. Ez az integrált elemzés képezi a további terület-minősítés alapját. A cél az, hogy a kutatási program végén behatároljuk azt a kőzetrészt, ahol a tároló a Parlament jóváhagyása esetén kialakítható. 6 7
Fűtőelemcikluszárás Budai Gábor műszaki és tudományos igazgató A KKÁT négy új kamrájának (8 11. kamrák) építése 2002 végére befejeződött. Ez egyúttal az első jelentős létesítési szakasz befejezését is jelenti, minthogy a KKÁT legfontosabb engedélyeit az eddig elkészült 11 kamramodulra adták ki. A létesítmény továbbépítése a következő 5 modul megvalósításával folytatódik, követve az eredeti tervek lényegi elemeit. Ezzel párhuzamosan beindul az eredeti terv módosítására vonatkozó műszaki megoldás engedélyeztetése, és egy új konténeres tároló típus hazai bevezetésének előkészítése. Ha az új megoldások engedélyezése sikeresen lezárul, a további 2006 után esedékes bővítés típusára vonatkozó döntés egy komplex értékelés talaján fog kialakulni. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mélygeológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére célszerű felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, vagy pedig a kiégett üzemanyag feldolgozási hulladékainak befogadására is. Magyarországon 1993-ban kezdődött szisztematikus program alkalmas befogadó kőzet azonosítására. A mecseki uránbányából indított kutatóvágat 1994-ben érte el az agyagkő formációt, és ekkor kezdődött a föld alatti helyszíni adatgyűjtés a térségben. 1995 és 1998 között egy rövid távú program indult a Bodai Aleurolit Formáció (BAF) néven ismert kőzettest nagy aktivitású hulladéktároló szempontjából történő minősítésére. 1999-ben azonban döntés született az uránbánya bezárásáról, mely a program leállásához vezetett. Ebben a helyzetben az RHK Kht. megkezdte a hulladék-elhelyezési stratégia újragondolását, ami a következő évek feladata lesz. A stratégiaépítéssel párhuzamosan tavaly ősszel újraindult a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére Társaságunk Kutatási Programot dolgozott ki, melyet az OAH-t felügyelő miniszter 2003. július 29-én jóváhagyott. A Kutatási Program alapján vizsgálatok kezdődtek egy földalatti laboratórium helyszínének kiválasztására. Ezen belül megteremtődött a kutatások informatikai háttere (adatbázis, térinformatika rendszer) és elkészült a felszín alatti geológiai kutatások terve. A célunk, hogy 2008-ig kijelöljük annak a kutatólaboratóriumnak helyét, ahol az agyagkő további kutatása folyna. Ezen kőzet minősítése és behatárolása fejeződik be a program első részének végén. Tervezés, műszaki megalapozás Társaságunk alapvető feladatai közé tartozik közép- és hosszú távú tervek készítése. Ezen tervek és a költségbecslés rendszeres felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövőben esedékes kiadásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így valósul meg az az alapelv, hogy az atomenergetikát felhasználó generáció fizesse meg a felhasználásból fakadó, jövőben esedékes tevékenységek költségeit, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra. A KNPA-ból finanszírozandó tevékenységekre vonatkozó közép- és hosszú távú terv legfontosabb célkitűzése éppen az Alapba történő befizetések mértékének megalapozott, átlátható, egyértelmű meghatározása. 2003-ban elkészítettük az immáron 3. Közép- és hosszú távú tervünket, melyet a gazdasági és közlekedési miniszter 2003. július 29-én a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének előkészítésére vonatkozó Kutatási Programmal együtt aláírt. Ez a terv külön tárgyalja a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktora és a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia Kutatóintézetének kutatóreaktora) képződő kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesítmények leszerelésével kapcsolatos kérdéseket, mivel ezek vonatkozásában a forrást az Alapba történő befizetéssel a központi költségvetés biztosítja a költség felmerülésének évében. Az Európai Unió PHARE programja keretében megkezdődött a püspökszilágyi RHFT biztonságnövelő programjához kapcsolódóan egy megalapozó tanulmány elkészítése. Ennek alapján lehet majd kiválasztani azokat a technológiai megoldásokat, melyek alkalmazásával elérhető a tároló lezárását követő időszak biztonságának növelése. A programban közreműködő magyar résztvevők és a győztes angol pályázó Serco Ltd. szakembereivel az év végén megkezdődött az érdemi munka. A tervek szerint az összefoglaló elemzés 2004 harmadik negyedévére készül el. Társaságunk a biztonságnövelő program gyakorlati végrehajtásához is a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Műszaki Együttműködési Programja keretében nemzetközi segítséget kívánt igénybe venni. A 2003-2004-es időszakra vonatkozó programjavaslatot a NAÜ Kormányzó Tanácsa jóváhagyta. 2003-ban megkezdődtek a program végrehajtásának előkészületei. További fontos tervezési feladat a nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése. Az ország nukleáris létesítményei: a paksi atomerőmű, a KKÁT valamint a budapesti kutató- és oktató reaktor. E létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok előkészítését az atomenergiáról szóló törvény az RHK Khtra ruházta. A paksi atomerőmű leszerelési stratégiájának kiválasztására, illetve a lebontási költségek meghatározására szolgáló ún. Leszerelési Tanulmányt a kiinduló adatok gyakori változása miatt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően 2-5 évente felül kell vizsgálni és az új információk birtokában aktualizálni kell. A tanulmány első változatát 1993-ban a szlovák DECOM cég készítette el, a szintén általa végzett első felülvizsgálatra pedig 1997-ben került sor. 2003-ban a PA Rt. hathatós közreműködésével elkészült a paksi atomerőmű Előzetes Leszerelési Terve. Ennek a tervnek a tartalomjegyzéke már megegyezik a nemzetközi szervezetek által is javasolt tartalomjegyzékkel. A paksi atomerőmű leszerelésének előkészítése az ún. leszerelési adatbázis struktúrájának a meghatározásával folytatódik. 8 9
Hazai és nemzetközi szakmai kapcsolataink Szakmai események február 7., Pécs, Magyar Geofizikusok Egyesülete Mecseki Csoportja 2002/2003 évi évzáró-évnyitó rendezvénye Előadás: A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. II. közép- és hosszú távú terve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységekre március 14., Szekszárd, Előadás a szekszárdi fizika tanároknak március 17., Budapest, OAB MTT ülés, Kutatási program a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, előterjesztő: RHK Kht. március 25., Budapest, Magyar Atomfórum műhely megbeszélés Előadás: A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése, mint nemzeti feladat április 3., Budapest, Radioaktív és veszélyes hulladékok helyzete Magyarországon, Konferencia az EU csatlakozás kapcsán Előadás: A radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének hazai kihívásai az EU előírások tükrében április 15., Budapest, MTA Tavaszi előadói üléssorozat Előadás: Hazai helyzetértékelés és stratégiai feladatok szeptember 19., Szekszárd, Jubileumi tanácskozás az RHK Kht. ötéves születésnapja alkalmából november 11., Püspökszilágy és Kisnémedi, Nukleáris újságírók látogatása Előadás: A radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének hazai kihívásai az EU előírások tükrében Oktatás, képzés október 14., Sugárvédelmi továbbképző tanfolyam munkatársaink előadásaival november-december, A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által delegált bangladesi szakember képzése december, A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által delegált iráni szakember képzése Publikációk az országos szaksajtóban Küldetés és kihívások 5 éves a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., Technika 46 évf. 8. szám 2003. augusztus A radioaktív hulladékok elhelyezésének nemzetközi helyzete, Energiagazdálkodás 44. évf. 2003. 1. szám Használt radioaktív sugárforrások kezelése, Környezetvédelem XI. évf. 2. szám 2003. március-április A radioaktív hulladék-elhelyezés társadalmi vonatkozásai, Környezetvédelem XI. évf. 6. szám 2003. novemberdecember Dr. Ormai Péter főmérnök Társaságunknak számos kapcsolódási pontja van a magyar tudomány képviselőivel. Ez alapvetően két csatornán keresztül valósul meg. Egyrészt programjaink végrehajtásában nagy számban vesznek részt kutatóintézetek, egyetemek, akadémiai intézetek, ill. más szakmai társulások, másrészt munkánkat egy az ország legnevesebb tudósaiból, köztük akadémikusokból álló Szakértői Bizottság segíti. Ez az OAH kezdeményezésére létrehozott bizottság nagy segítséget nyújt Társaságunk számára, hiszen ez az egyik biztosítéka annak, hogy a kutatási programok szakmai kontroll mellett zajlanak, és a kapott eredmények értékelése is teljes körű. A szakmai felügyelet mellett érvényesül a kormányzati szervek kontrollja is. Az OAH Alapkezelő Szakirodája folyamatos kapcsolatot tart fenn Társaságunkkal. Az illetékes minisztériumok képviselőiből álló Szakbizottság véleményezi a szakmai, tudományos és kutatási programokat, melyek csak ezt követően kerülnek az azokat felügyelő miniszter elé. Társaságunk szerteágazó feladataiból következően számos szakmai partnerrel, beszállítóval dolgozik együtt eredményesen. Sikeres munkánk egyik sajátossága a partnerekkel kialakított jó munkakapcsolat. Említhetjük akár a Bátatom Kft-t, amely cég az üveghutai kutatási programot koordinálja, vagy a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt-t Boda térségében, vagy a Pintér Műveket a KKÁT esetében. Munkatársaink részt vesznek tudományos tanácsok és akadémiai albizottságok munkájában. Társaságunk tagja az Atomfórumnak és több munkatársunk a Magyar Nukleáris Társaságnak. Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2001. június 18-án hatályba lépett a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról született Közös Egyezmény, melyet Magyarország is ratifikált és törvénynyel kihirdetett. Az egyezmény aláírói a kötelezettségek teljesítéséről, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikről és gyakorlatukról, valamint a készleteikről jelentést készítenek, amelyet a szerződő felek a legalább háromévenként összehívandó felülvizsgáló üléseken értékelnek. Az elkészült magyar nemzeti jelentéshez előzetesen írásban 17 országból 150 kérdés érkezett, melyeknek részletes megválaszolásában Társaságunk is aktívan kivette a részét. 2003 novemberében Bécsben került sor az első Felülvizsgálati Értekezletre, melyen a 32 aláíró ország képviselői vettek részt. Társaságunk augusztus 25. és 29. között a NAÜ felkérésére egy műszaki értekezletet szervezett. A rendezvény mely a felszín közeli hulladéktárolók biztonságnövelésének műszaki kérdéseivel és tapasztalataival foglalkozott célja egy műszaki dokumentum elkészítése volt. A NAÜ új koordinált kutatási projektet indított A biztonsági elemzési módszerek alkalmazása a felszínközeli radioaktív hulladéktárolókra témakörben, melynek célja, hogy gyakorlati alkalmazások vizsgálatán keresztül ajánlásokat dolgozzon ki, és továbbfejlessze a korábban kimunkált módszertant. A biztonsági újraértékelő csoport vezetőjévé személyemet választották. A munkacsoport nagy hangsúlyt fektet a különböző biztonságnövelő korrekciós tevékenységek kiválasztási és igazolási metodikájának kifejlesztésére. Cél egy olyan megközelítésmód kidolgozása, amely segíti a különböző javítási opciók elfogadható voltának értékelését azzal, hogy kvantitatív összehasonlítást tesz lehetővé a különböző lehetőségek között, és megalapozza a korrekciós lépések alternatívái közötti választást. A munkacsoport a Püspökszilágyi tároló biztonsági elemzését használja referencia esetként. Európai Unió Társaságunk továbbra is aktívan részt vesz a nemzetközi szervezetek a NAÜ, az Európai Unió és az OECD Atomenergia Ügynöksége munkabizottságaiban és programjaiban. Ez a közreműködés rendkívül hasznos tapasztalatokkal segíti szakembereink munkáját. Hazánkat Társaságunk képviseli az Európai Unió Program Irányító Tanácsadó Testületében, mely munkacsoport fontos előkészítő és koordináló szerepet játszik a radioaktívhulladék-kezelés területén. Társaságunk igyekszik együttműködni a testvér szervezettekkel is. Ennek egyik legjobb fóruma az Európai Unió, a jelölt országok és Svájc hasonló profilú szervezeteit tömörítő Club of Agencies. A rendszeres éves összejövetelek kiváló lehetőséget biztosítanak az információcserére. 2003-ban Spanyolországban és Németországban találkoztak a szakemberek. 10 11
OECD Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) Nemzetközi események Társaságunk részvételével Továbbra is aktívan közreműködünk a biztonsági elemzések módszertanának fejlesztésével, illetve az érintettek bizalmának (Forum of stakeholders) erősítésével foglalkozó munkabizottságokban, mely az OECD NEA égisze alatt működik. A svájci kormány felkérte az OECD NEA-t, hogy egy nemzetközi szakértői csoporttal vizsgálja felül a nagy aktivitású és a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok geológiai tárolója kapcsán végzett eddigi kutatási eredményeket. E kilenc főből álló nemzetközi szakértői csapat tagjai közé bekerült társaságunk vezető geológusa is. Szakmai fórumok Szakembereink rendszeresen részt vesznek nemzetközi rendezvényeken, ahol naprakész információkhoz jutnak a radioaktív hulladék-kezelés fejlődési irányairól és az egyes országok tapasztalatairól, illetve beszámolnak a magyar gyakorlatról. Augusztusban részt vettünk a szlovák DECOM cég által szervezett cseh és szlovák szemináriumon, melynek legfontosabb témái a radioaktív hulladékok geológiai elhelyezése, az atomerőművek leszerelése és a hulladékok regionális elhelyezésének lehetőségei voltak. Az utóbbi kérdéskör aktualitását növelte, hogy a regionális hulladéktároló gondolatát vizsgáló országok köztük Társaságunk révén hazánk támogatásával elindult a SAPIERR projekt, amelyet az Európai Unió illetékes bizottsága nagyon pozitívan értékelt. Tagjai vagyunk a Felszín alatti hulladéktárolás és elhelyezés nemzetközi iskolájának (ITC), valamint a nemzetközi tárolók lehetőségét vizsgáló ARIUS csoportnak. Az ITC a hulladékok földalatti elhelyezésével és tárolásával kapcsolatos oktatásokat és gyakorlati továbbképzéseket szervez a szakemberek, menedzserek és politikusok számára. Az elmúlt évben került sor a Geológiai elhelyezés módszertana című három hetes elméleti és gyakorlati képzést nyújtó kurzusra, amelyen Társaságunk vezető geológusa vett részt. Az Európai Unió 6-os keretprogramján belül 2003. december 17-én került aláírásra a CETRAD kutatási projekt szerződése. A programban 14 európai ország 17 intézménye vesz részt, köztük Társaságunk is. Ennek célja, hogy felmérje a sugárvédelem és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos európai szakemberigényeket és az adott tárgykörben meglévő oktatási kapacitást. január 27 28., Róma, Konferencia a radioaktív hulladékok tárolóira vonatkozó információk hosszú távú megőrzéséről és az információk visszanyerhetőségéről március 3 5., Zavazna Poruba, Szeminárium a kiégett fűtőelemek tárolásáról és a radioaktív hulladékok kezeléséről április 28., Brüsszel, Európai Unió Program Irányító Tanácsadó Testület 44. ülése május 6 8., Barcelona, Club of Agencies ülés május 12 13, Püspökszilágy, A nukleáris biztonság és a sugárvédelem területén való kölcsönös tájékoztatásról szóló magyar-szlovák kormányközi egyezmény keretében vegyes bizottsági ülés május 14 16., Tokió, Nemzetközi szeminárium a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti tárolásáról június 2 6., Bécs, Munkaértekezlet A biztonsági elemzési módszerek alkalmazása a felszínközeli radioaktív hulladéktárolókra témában július 4., Paks, Japán delegáció fogadása augusztus 26 27., Piestany, Szlovák-Cseh szeminárium a radioaktív hulladékok kérdésköréről augusztus 25 29., Budapest, Műszaki értekezlet Társaságunk szervezésében Műszaki kérdések és tapasztalatok a felszínközeli hulladéktárolók biztonságának növeléséről szeptember 14., Lucerne, Felszín alatti hulladéktárolás és elhelyezés nemzetközi iskolája, Közgyűlés szeptember 29 október 3., Budapest, NAÜ Segélyprogram keretében szakértői megbeszélés a püspökszilágyi tároló biztonságnövelő intézkedéseinek engedélyezési kérdéseiről szeptember 29., Budaörs, Bolgár minisztériumi és atomerőművi delegáció látogatása november 3 14., Bécs, A kiégett fűtőelemek biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló Közös Egyezmény 1. Felülvizsgálati értekezlete november 13 14., Berlin, Disc Tec konferencia Program tanácsülés november 17 19., Peine, Club of Agencies ülés november 24 29.,Franciaország, RHFT delegáció szakmai látogatása december 1 5., Szófia, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség műhelyértekezlete: Az elhasznált sugárforrások felszíni hulladéktárolóban való elhelyezésének biztonsági vonatkozásai december 8 10., Stockholm, Konferencia Geológiai hulladéktárolók: Politikai és műszaki haladás december 19., Brüsszel, Európai Unió Program Irányító Tanácsadó Testület 45. ülése 12 13
Lakossági kapcsolataink Mindig elmondjuk, mert nagyon komolyan gondoljuk, hogy eredményeink elérésében nagy szerepe van partnereinknek. A lakossági kapcsolatokon alapuló tevékenység nagyon fontos számunkra. Megerősítik azt az elhatározást, hogy folytatnunk kell a tájékoztató-informáló munkát. Egyben azt is jelzik, hogy számíthatunk a különböző térségekben élők, a térségekben működő önkormányzati társulások bizalmára és támogatására, amit itt és ezúton őszintén köszönünk mindenkinek. A telephely-kijelöléssel kapcsolatos stratégiánk a korábban meghatározotthoz képest nem változott: a tároló létesítése az egész ország érdekeit szolgálja, mely szuverén partnerek önkéntes együttműködésére épül, és kölcsönösen előnyös megoldást kell jelentenie anélkül, hogy bárkit is bármire kényszerítene. A több éve folytatott gyakorlatnak megfelelően 2003-ban is arra törekedtünk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a partner önkormányzatokkal, és minden olyan esetben, amikor aktuális mondandónk vagy információnk van az érintett megyék döntéshozó fórumai számára, ezeket az információkat eljuttassuk a lakossághoz. Sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk az országos médiában dolgozó szakújságírókkal, melynek köszönhetően Társaságunk hírei rendszeresen és pontosan nyilvánosságot kaptak az országos lapokban. Az újságírók hiteles forrásként keresték Társaságunk vezetőit és szakembereit. Bemutatók Társaságunk már második éve saját szereplőként is megjelenik a kommunikációs-tájékoztató tevékenységben. 2002 őszén nyílt meg a paksi kirendeltségünkben az a bemutatóterem, amely a nemzetközi tapasztalatok feldolgozásával a hazai viszonyokra való igényes adaptálás segítségével ad átfogó képet a Társaságunk feladatkörébe tartozó témákról. A szervezett csoportok, elsősorban diákok számára nyújtottunk teljes körű áttekintést a radioaktív hulladékok tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos hazai és nemzetközi gyakorlatról. A Társaságunkkal intézményes kapcsolatot tartó négy információs társulás tagtelepüléseiről külön csoportokat fogadtunk. Társaságunk a paksi kirendeltségen lévő bemutatótermi tevékenysége mellett szakmai támogatója és egyben önálló kiállítója volt a Radioaktivitás: a természet része című kiállításnak. Az igen nagy látogatottságot élvező kiállításon hat nagyméretű tájékoztató transzparenssel, valamint internetes honlapunkkal vettünk részt. Társaságunk szakértői folyamatos saját tárlatvezetést is tartottak a kiállítás látogatói számára. A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának munkájában résztvevő képviselők valamint a térség többi országgyűlési képviselőjének jelenlétében adtuk át Kisnémediben az Izotóp Információs Társulás Látogató Központját, melyet a megszépült, felújított Gosztonyi kúriában alakítottunk ki. Az érdeklődők itt tájékoztatást kapnak a radioaktivitás békés célú felhasználásáról, a természetben való létéről, az atomerőművön kívül használt radioaktív anyagok keletkezési helyéről valamint a keletkező hulladékok elhelyezéséről. A kiállítási anyagok bemutatják az RHFT múltját és jelenét, a megnyitástól a jelenleg folyó biztonságnövelő és korszerűsítési munkálatokig. A két interaktív táblán az idelátogató önmaga szerezhet információkat a magyarországi radioaktívhulladék-beszállítókról, illetve a térségre, valamint a telephelyre és közvetlen környezetére vonatkozó széleskörű környezetellenőrzési tevékenységről. 2003. augusztus 20-án megnyitottuk a Bodai Információs Parkot. E kiállítást azzal a céllal hoztuk létre, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és a kutatásokról a látogatók átfogó képet kapjanak. Az információs park különleges aktualitását adja, hogy hamarosan újult erővel folytatódnak a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére vonatkozó kutatások a térségben. Paks, Kővágószőlős, Boda és Kisnémedi után Társaságunk bemutatóterme december közepén megérkezett Bátaapátiba is. Régi óhaja teljesült a településen élőknek akkor, amikor a falu idősek otthonának nagytermében otthonra talált a kiállítás. Szinte a teljes falfelület benépesült tájékoztató anyagokkal. A sok fotó, kevés de közérthető szöveg alapelvét követve olyan tárlatot állítottunk össze, amely világosan, népszerű-tudományos formában mutatja be az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok keletkezését. A korábbi és a 2004-ben kezdődő felszín alatti kutatások bemutatása szintén jelentős szerepet kap. A tervezett tároló néhány alapinformációja, valamint a már létező külföldi példák felvillantása ugyancsak része a kiállításnak. Bemutatkozik a tablókon a térség önkormányzati társulása a TETT, és természetesen kiemelten a tervezett hulladéktároló potenciális befogadó települése Bátaapáti is. 14 15
Lakossági Nyílt Nap A püspökszilágyi RHFT először működésének 25. évfordulóján rendezett lakossági Nyílt Napot 2001-ben. Két év elteltével a telephelyen folyó nagyszabású korszerűsítési munkák, valamint az Izotóp Információs Társulás Kisnémediben kialakított látogató központjának átadása jelentette az aktualitását. Az események két helyszínen zajlottak. A rendezvényen részt vett a Baranya megyéből érkezett kővágószőlősi mintegy 40 fős csoport. Látogatásuk időszerűségét az adta, hogy a térségben újraindult a kutatási program, így személyesen kívántak meggyőződni egy működő hulladéktárolóról, illetve annak a térséghez fűződő kapcsolatáról. A Nyílt Napon körülbelül 200 fő vett részt. Kulturális és tájékoztató programok Olyan kulturális programokat szerveztünk, melynek közvetlenül nem volt köze a tároló létesítési programhoz, de segítette elmélyíteni a helyi közösségek összetartását, és javította az egyének közérzetét. Ilyen esemény volt a TETT-re Kész Nap Bátaapátiban, vagy az Udvari Napok, ahol a lakosság széles rétegeit célozva színes programok keretében, játékos és komoly formában juttattuk el információinkat. Társulási kapcsolataink Továbbra is kifogástalan a kapcsolat a négy partner önkormányzati társulással az Izotóp Információs Társulás, a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás, a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás és a Társadalmi Ellenőrző Információs Társulás melyek 34 önkormányzat érdekeit jelenítik meg a közös munkában. Társaságunk készséggel áll rendelkezésre falugyűléseken, közmeghallgatásokon, vagy szervez nyílt napot annak érdekében, hogy a lakosság közvetlen információhoz jusson hulladékkezelési programjainkkal kapcsolatban. E programokat szervesen egészítik ki a helyi újságokon (IKSZ, Térségi Krónikás), vagy a kábeltelevízió rendszereken keresztül eljuttatott tájékoztatásaink. Szakmai látogatások Annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék, miként keletkeznek a radioaktív hulladékok, és hogyan kezelik azokat, rendszeresen szervezünk látogatásokat az atomerőmű és a működő radioaktívhulladék-tárolók megtekintésére. E látogatásoknak különlegesen fontos szerepük van a lakossági kapcsolatépítésben, mivel sokkal hatékonyabban lehet érzékeltetni a valóságot, mint bármilyen elméleti fejtegetéssel. Ezen létesítményekben a látogatók személyesen is találkoznak az ott dolgozókkal. Ez segíthet eloszlatni a nukleáris technológiával kapcsolatos misztikus elképzeléseket. A TETT polgármesterei Norvégiában, míg a NyMTIT polgármesterei Svédországban és Svájcban tettek szakmai látogatást. Kiadványok Korábbi gyakorlatunknak megfelelően 2003-ban is számos szakmai és tájékoztató anyagot készítettünk. A már hagyományosnak tekinthető kiadványok (pl. Hírlevél) mellett egy hiánypótló könyvet is megjelentettünk, melyben Társaságunk főmérnöke, Dr. Ormai Péter a radioaktív hulladékok kezelésének minden spektrumát érintő nemzetközi és hazai áttekintést készített. Másod ízben adtuk közzé Éves Jelentésünket, és a bemutató teremhez kapcsolódóan szóróanyagokat. 16 17
Lakossági kapcsolatépítés Az RHK Kht. paksi kirendeltségén a központi bemutatóterem folyamatosan fogadta a látogatókat (kb. 2000 fő) Országos sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémián február 19. A TETT polgármestereinek szakmai látogatása Norvégiában június 10-14. A NyMTIT polgármestereinek szakmai látogatása Svájcban augusztus 10-13. Radioaktivitás: a természet része c. kiállítás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Társaságunk kiállító és támogató február 13-14. 3. TETT-re Kész Nap Bátaapátiban május 16. Információs Park megnyitása Bodán augusztus 20. A NyMTIT polgármestereinek szakmai látogatása Svédországban május 30. - június 4. Az Izotóp Információs Társulás Lakossági Tájékoztató Központjának megnyitása Kisnémediben, a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága tagjainak részvételével október 7. A kővágószőlősi bemutatóterem felújítása július 9. RHFT Nyílt Nap november 8. VIII. Országos Apáti találkozó július 26. Radioaktivitás: a természet része c. kiállítás Baján az Eötvös József Főiskolán. Társaságunk kiállító szeptember 22-26. Udvari Napok augusztus 15. Kiállító terem átadása Bátaapátiban december 17. 18 19
Társaságunk minőségpolitikája Ügyvezető igazgató Társaságunk fontosnak tartja, hogy munkáját ellenőrzött körülmények között, jó minőségben, a környezeti hatásokat messzemenően figyelembe véve végezze. Ezért kiépítette a minőségirányítási rendszere mellé a környezetközpontú irányítási rendszerét is. A környezetvédelem iránti ilyen irányú elkötelezettség lehetőséget ad arra a tudatos szemléletmód kialakításra, mely az elkövetkezőkben feladataink elvégzéséhez nemcsak a minőségi munkavégzés, hanem a lakosság és az érdekelt felek bizalmának megnyerése szempontjából is szükséges. Gémesi Csaba minőségirányítási vezető A Magyar Szabványügyi Testület mint külső független akkreditált tanúsító szervezet 2003 decemberében Társaságunknál átfogó vizsgálatot tartott, ahol ellenőrizte a meglévő dokumentumok mellet a rendszer MSZ EN ISO 14001:1997 szabványnak való megfelelését is. A vizsgálat sikeres volt. Társaságunk megkapta a minőségirányítási rendszere mellé a környezetközpontú irányítási rendszerének tanúsítványát is. Titkárság Műszaki és Tudományos Igazgatóság Beruházási Igazgatóság Minőségirányítás Gazdasági Igazgatóság Rendészet Üzemeltetési Igazgatóság RHFT KKÁT 20