TÍZ ÉVE A RADIOAKTÍVHULLADÉK-KEZELÉS SZOLGÁLATÁBAN MCMXCVIII XMMVIII FELELŐSSÉGGEL BIZTONSÁGGAL - GARANCIÁKKAL

Átírás

1 TÍZ ÉVE A RADIOAKTÍVHULLADÉK-KEZELÉS SZOLGÁLATÁBAN MCMXCVIII XMMVIII FELELŐSSÉGGEL BIZTONSÁGGAL - GARANCIÁKKAL

2 ÜGYVEZETÕI KÖSZÖNTÕ Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni. Lord Chesterfield Dr. Hegyháti József A ma már közhasznú nonprofit Kft.-ként mûködõ társaságunk tíz éve, június 1-jén alakult Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság névvel. Gyakran mondjuk, hogy minden relatív. Így van ez az idõ múlásának megítélésével is. 10 év egy olyan szakmában, mint a radioaktív hulladékok kezelése ahol sokszor érvelünk azzal, hogy sok száz, sõt bizonyos hulladékok esetében tíz és százezer évekre keresünk biztonságos megoldást ez az idõtáv egy pillanatnak számít. Ugyanakkor egy évtized nagyon hosszúnak is tûnhet, például egy országos jelentõségû beruházás megvalósításakor. Az RHK Kht. megalakulásával a radioaktív hulladékok tárolása, végleges elhelyezése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése új, felelõs gazdára lelt. Ez önmagában természetesen még nem jelentette azt, hogy egyszeriben megszülettek a biztonságos, a társadalom számára elfogadható megoldások is, de az mindenképp biztató és elõremutató volt, hogy a célirányos munka ettõl kezdve már jól meghatározott törvényes keretek között folyhatott. A jogszabályok és a felelõs miniszter által jóváhagyott tervek négy fõ cselekvési irányt jelölnek ki társaságunk számára. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggõ feladatok elvégzése az atomtörvényben foglaltak szerint nemzeti érdek. A radioaktív hulladékok kezelésének és elhelyezésének a kor követelményeinek megfelelõ megoldása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a nukleáris technika alkalmazása átláthatóbb, és ilyen módon elfogadhatóbb legyen, hiszen egyértelmû, hogy ki miért felelõs, és mi mennyibe kerül. Ez a megközelítés is azt támasztja alá, hogy a nukleáris technikát alkalmazó szakértõk felelõsen gondolkodnak és cselekszenek mind a környezet, mind pedig a jövõ generáció védelme, terheik csökkentése érdekében. Projektjeink megvalósítása különösen a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítése a korábbiakhoz képest merõben új megközelítést igényelt társaságunk részérõl, hiszen a radioaktív hulladékokkal, illetve az elhasznált fûtõelemekkel kapcsolatos tevékenységek társadalmilag érzékenyek, melyek sikeres megvalósítása elképzelhetetlen az érintett térség lakosságának támogatása nélkül. Ehhez meg kellett teremteni és hosszútávon meg kell õrizni a társadalmi bizalmat, ami csak õszinte és nyílt tájékoztatással érhetõ el. Az eddigi szakmai eredményeink elérésében meghatározó szerepe volt annak, hogy az érintett településekkel korrekt és õszinte a kapcsolatunk. Társaságunk legfontosabb feladata, hogy eleget tegyen az érvényes elõírásoknak, és megfeleljen a kor színvonala által megkövetelt tudományos, mûszaki és egyéb elvárásoknak. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy tevékenységünk révén a radioaktív hulladékok kezelésével eredményesen foglalkozó nemzetközi szervezetek hasznos tagjává váljunk. Kérem, hogy most szakítson néhány percet ünnepi kiadványunk elolvasásához, melyben áttekintjük társaságunk elmúlt egy évtizedes tevékenységét, programjaink alakulását és visszaidézünk néhány emlékezetes pillanatot.

3 MÛKÖDÉSÜNKRÕL ALAPFELADATAINK Társaságunkat a kormány nevében eljárva az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) fõigazgatója alapította. A 100 %-ban állami tulajdonú, nem nyereség orientált társaság alapfeladata a radioaktív hulladékok elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, a tárolók üzemeltetésével, illetve a vonatkozó beruházások bonyolításával, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, vagy vállalkozókkal történõ végrehajtatása. GAZDÁLKODÁSUNK SZABÁLYOZOTTSÁGA Számviteli politikánkat a hatályos, a számvitelrõl szóló törvénynek megfelelõen alakítottuk és alkalmazzuk. Tervezési feladatunk keretében elkészítettük a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) finanszírozandó tevékenységek és a bevételi források közép- és hosszú távú terveit. Ezt évente felülvizsgáljuk, és erre alapozva elkészítjük az éves költségvetést. Elfogadását követõen ez alapján alakítjuk ki az KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramját. Társaságunk mûködési kiadásainak részletes bontását az évente elkészített üzleti tervek tartalmazzák, melyeket a RHK kft. Felügyelõ Bizottsága (FB) vitatja meg, és az OAH fõigazgatója hagyja jóvá. Ugyancsak az FB értékeli gazdálkodásunkat és a költségek alakulását. Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) is végez ellenõrzéseket, idõrõl idõre. A radioaktív hulladékokat kezelõ közhasznú társaságot azzal a céllal hozták létre, hogy gondos gazdája legyen a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggõ feladatok elvégzésének, mivel ezek megoldása nemzeti érdek. KÖZBESZERZÉS Társaságunk beszerzési tevékenysége során követi a közbeszerzésrõl szóló hazai jogszabályokat. Az egyes eljárások bonyolítása, dokumentálása és nyilvántartása ahogy ezt az ÁSZ idõszakos ellenõrzései megállapították megfelel az elõírásoknak. MINÕSÉG ÉS KÖRNYEZET POLITIKÁNK A Magyar Szabványügyi Testület átfogó vizsgálatát követõen az MSZ EN - ISO :1997 szabványnak való megfelelés alapján 2004-ben társaságunk megkapta a minõségirányítási rendszere mellé a környezetközpontú irányítási rendszerének tanúsítványát. A minõség és környezeti követelmények ellenõrzött állapotának fenntartására minõség-felügyeleti szervezetet mûködtetünk, melynek feladata annak ellenõrzése, hogy a beruházás az elõírt minõségen, mûszaki színvonalon, minõségi-környezeti és egyéb jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek megfelelõen, a társadalmi és lakossági elvárások betartása mellet készüljön el. 1

4 KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÁSA AKKOR A KKÁT létesítésére a GEC Alsthom MVDS (Modular Vault Dry Storage: moduláris, aknás száraz tároló) típusát választották az erõmû szakemberei. A tervezés, engedélyezés és az építés 1992-tõl 1996 végéig tartott. A fogadóépület és az elsõ három kamrát tartalmazó modul aktív üzembe helyezése decemberében fejezõdött be. Ebben az idõszakban a létesítmény engedélyese és tulajdonosa is a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság (PA Rt.) volt végére a KKÁT elsõ három modulját feltöltötték kiégett üzemanyaggal. A 2. fázis építését, azaz a következõ négy tároló kamrát magában foglaló modul létesítését a PA Rt. még az RHK Kht. létrejötte elõtt megkezdte. Társaságunk megalakulását követõen az RHK Kht. a jogszabályi kötelezettségének teljes körû teljesítése érdekében a már megépült 1. fázis tulajdonjogát is megvásárolta a PA Rt-tól. A tulajdoni viszonyok rendezését követõen 2000 februárjától a létesítmény engedélyese is az RHK Kht. lett. A paksi atomerõmû zavartalan mûködésének egyik feltétele a tároló üzemeltetése és bõvítése. Moduláris kialakítása következtében a folyamatos bõvítés az igényeknek megfelelõ ütemben és mértékben végezhetõ el. Mivel az eredeti engedélyeket az modulra adták ki, a további bõvítéshez szükségessé vált egy új engedélyezési eljárás lefolytatása. Miután az illetékes hatóság kiadta a KKÁT II. ütemére vonatkozó ( modul) létesítési és építési engedélyeket, 2005-ben megkezdõdtek a KKÁT II. ütemének építési munkái. ÉS MOST 2007-ben befejezõdtek a KKÁT II. ütem beruházási munkái és megtörtént a modul üzembe helyezése. A tároló immáron 7200 kiégett kazetta fogadását és tárolását biztosítja, így szolgálva a nemzeti érdeket hozzájárulva ezzel az atomerõmû zavartalan mûködéséhez. Az operatív üzemeltetési és karbantartási feladatokat vállalkozási szerzõdés alapján az atomerõmû szakember gárdája látja el. Az üzemeléséhez szükséges egyéb szerzõdéseket 2001-tõl már az RHK Kht. kötötte meg. A tárolóban elhelyezett nukleáris anyagok a Biztosítéki Egyezmény betartásával összefüggõ ellenõrzése szintén a társaságunk feladata. Fontos új feladat az állapot-felügyeleti tevékenység, melynek keretében a KKÁT biztonsága szempontjából fontos rendszereinél és rendszerelemeinél idõszakos anyag- és szerkezeti, vagy állapotvizsgálati programokat hajtunk végre. 2

5 EMLÉKEZETES PILLANATOK február Az RHK Kht. lett a létesítmény engedélyese A modulok üzembe helyezése A modul üzembe helyezése augusztus A KKÁT-ban elhelyeztük az ötezredik elhasznált kazettát szeptember 7. Ünnepi üléssel köszöntöttük a 10 éves KKÁT-t. 3

6 A RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ ÜZEMELTETÉSE AKKOR 1999-ben az engedélyezõ hatóság elõírta egy teljes körû biztonsági értékelés elkészítését. A szükséges elõkészületeket követõen 2001-ben két elemzés készült, melyek eredményei alapján megállapítható volt, hogy a RHFT jelenlegi környezetbiztonsága az intézményes ellenõrzési idõszak végéig ( év) megfelelõen garantált. Az elemzések szerint ugyanakkor körvonalazhatók voltak azok a teendõk, melyeket az azt követõ idõtávban elvárt biztonság garantálása, illetve további tárolási kapacitás kialakítása érdekében el kell végezni. Az elmúlt évtizedekben a III-as medencesor környezetének állapotában jelentõs romlás következett be. Annak érdekében, hogy a tervezett takarás hosszú távú állékonyságát biztosítani lehessen, döntés született a III-as és IV-es medencesorok környezetének helyreállításáról. A felújítás során e két medencesor környezetében az útburkolat alatti földrétegeket újra tömörítettük, új csapadékvíz elvezetési rendszert építettünk ki, és végül új útburkolat felületet alakítottunk ki. Mivel a korábbi üzemeltetõ nem végzett felújító beruházásokat, ezért a berendezések egy része elavult, és az üzemi rendszerek fizikai állapota leromlott. Az RHFT fejlesztésének egyik célja a tároló fizikai állapotának javítása, és a további üzemeléshez való jobb feltételek biztosítása volt között számos fejlesztést végeztünk, így megújult a fizikai védelem, a sugárvédelem eszközparkja, korszerûsítettük az adatgyûjtést, új szállító jármûvet és konténereket szereztünk be. A felújításokat az épületek javítása és modernizálásai, valamint kiszolgáló rendszerek fejlesztése tette teljessé. Az RHFT jelenleg hazánk egyetlen mûködõ radioaktív hulladéktárolója, mely az egész országra kiterjedõen nyújtja szolgáltatásait. Bár a tároló több mint 30 év óta biztonságosan üzemel, a hosszú távú biztonság megteremtése a jövõ feladata. ÉS MOST A 30 év során beszállított hulladék mintegy 5000 m 3 helyet foglalt el, azaz a tároló megtelt. Mivel a hazai intézményekben a jövõben keletkezõ hulladékok elhelyezése változatlanul fontos feladat, ezért további szabad térfogatot kell biztosítani. A kellõ tapasztalatok megszerzése érdekében az elsõ fázisban egy demonstrációs programot hajtunk végre áprilisától zajlik a biztonságnövelõ és térfogat-felszabadító program végrehajtására négy medence feltárásával. Eközben továbbra is átvesszük az intézményi radioaktív hulladékokat, melyeket ideiglenesen a technológiai épületben helyezzük el. 4

7 EMLÉKEZETES PILLANATOK március Az RHFT biztonsági értékelését megalapozó vizsgálatok keretében sor került két feltöltött és ideiglenesen lezárt tároló medence feltárására október 19. Kisnémediben megünnepeltük az RHFT üzembe helyezésének 30. éves évfordulóját április 16. Elkezdõdött a biztonságnövelõ intézkedés demonstrációs programjának megvalósítása az elsõ medence feltárásával. 5

8 NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ LÉTESÍTÉSE AKKOR 1993 elején egy nemzeti program indult azzal a céllal, hogy megoldás szülessen az atomerõmûbõl származó kis és közepes aktivitású hulladék végsõ elhelyezésére. A program keretében az egész országot átvizsgálták azért, hogy azonosítsák a felszín-közeli vagy felszín alatti elhelyezésre alkalmas geológiai képzõdményeket. Ezt a telephelyek elõzetes vizsgálata követte azokon az ígéretesnek látszó területeken, ahol ezt a lakosság is támogatta ban a vizsgálatok és elemzések alapján javaslat született, hogy Bátaapáti szomszédságában végezzenek további kutatásokat egy gránitba mélyítendõ geológiai tároló létesítése érdekében végén a Magyar Állami Földtani Intézet azt ajánlotta, hogy Bátaapáti térségében kezdõdjék meg a részletes telephelyi jellemzés ra fejezõdtek be a felszíni kutatási munkák. A geológiai hatóság megállapította, hogy a telephely földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. Az ország villamosenergia-termelésének közel 40 %-át biztosító paksi atomerõmûben keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének biztonságos, társadalmilag elfogadható megvalósítása nemzeti érdek, melyet az ország határain belül, az elõnyöket élvezõ, azaz a jelen generációnak kell megoldania. A felszín alatti kutatások programját az OAH-t felügyelõ miniszter 2004 decemberében hagyta jóvá februárja óta zajlanak a két lejtaknából végzett felszín alatti kutatások. ÉS MOST áprilisban a lejtaknák hossza elérte a tervezett 1700 métert. A föld alatti tevékenységekkel párhuzamosan elkezdõdött a tároló engedélyezési folyamata, melynek elsõ fontos lépése a környezetvédelmi engedély megszerzése volt, majd ezt követte a létesítési engedély. A tároló üzemeltetési engedélyezéséhez tizenegy különféle engedély beszerzése szükséges. A közepén záruló elsõ fázisban a felszíni létesítmények üzembe helyezése történik meg. Ezzel lehetõvé válik a paksi atomerõmûbõl beszállított 3000 db 200 l-es hordó ideiglenes tárolása. 6

9 7 EMLÉKEZETES PILLANATOK szept 30. A Magyar Állami Földtani Intézet zárójelentésében rögzítette, hogy az üveghutai telephely alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére A Pécsi Bányakapitányság engedélyezte a kutatási területen megismert földtani képzõdmények ásványi nyersanyagként történõ felhasználási lehetõségének vizsgálatát május A gazdasági miniszter aláírta az üveghutai térség továbbkutatására vonatkozó kutatási tervet december 4. A felszíni földtani kutatás zárójelentése alapján a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala elfogadta a telephely földtani alkalmasságát. A telephely földtani alkalmasságát a rendelkezésre álló adatok alapján bizonyítottnak tekintem július 10. Bátaapátiban a képviselõ testület kezdeményezésére véleménynyilvánító népszavazást tartottak. 75 %-os részvétel mellett az igenekre a szavazók 90,73 % adta voksát november 21. Az Országgyûlés elfogadta a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez szükséges elõzetes, elvi hozzájárulást október 17. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség másodfokon kiadta a Környezet védelmi engedélyt május Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kiadta a létesítési engedélyt.

10 A NAGY AKTIVITÁSÚ ÉS HOSSZÚ ÉLETTARTAMÚ RADIOAKTÍV HULLADÉKOK VÉGLEGES ELHELYEZÉSÉNEK ELÕKÉSZÍTÉSE AKKOR között a Mecseki Ércbányászati Vállalat irányításával és a kanadai AECL cég közremûködésével megtörtént a Mecsek hegységben levõ Bodai Aleurolit Formáció (BAF) elõzetes megkutatása. Az 1100 m mélységben elvégzett vizsgálatok alapján nem merült fel olyan körülmény, amely megkérdõjelezte volna e kõzet alkalmasságát. Mivel azonban döntés született az uránbánya bezárásáról, a tervezett felszín alatti kutatási program folytatása elmaradt decemberében az Országgyûlés elfogadta a évi költségvetési törvény sarokszámait, melynek alapján a következõ két évre nem irányzott elõ forrásokat a nagy aktivitású hulladékokkal kapcsolatos programra. A KKÁT teljes kapacitása elegendõ lesz az atomerõmû élettartama során keletkezett kiégett fûtõelem-kazetták biztonságos tárolására ötven évig, ugyanakkor ez alatt az idõ alatt meg kell találni a végleges elhelyezési megoldást. Ez azt jelenti, hogy idõben el kell kezdeni az elõkészítõ munkákat. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mélygeológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére célszerû felkészülni. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok és a paksi atomerõmû kiégett kazettáinak végleges elhelyezésére társaságunk Kutatási Programot dolgozott ki, melyet a KNPA-t felügyelõ miniszter július 29-én jóváhagyott. A bánya bezárása miatt a korábbi helyszín nyújtotta elõnyök ugyan ma már nem állnak rendelkezésre, de 2004-ben folytatódott a nagy aktivitású hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben. Az újrainduló kutatások elsõdleges célja egy földalatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölése. ÉS MOST A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló beruházásának kiemelt jelentõsége miatt lassabban folytatódtak az elõkészületek a nagy aktivitású hulladékok végleges elõkészítését megalapozó földalatti kutató laboratórium helyszínének kiválasztására. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala által engedélyezett kutatási tervben foglalt feladatok végrehajtása során jelenleg a kutatófúrások kialakítása és kapcsolódó in situ mérések, felszíni geofizikai vizsgálatok, terepi felvételezések és monitorozási tevékenységek zajlanak. 8

11 EMLÉKEZETES PILLANATOK augusztus 20. Megnyitottuk a Bodai Információs Parkot október 10. A Mecsekérc Környezetvédelmi Rt.-vel ünnepélyes keretek között aláírtuk a kutatások végrehajtására vonatkozó keretszerzõdést október 2. Elsõ alkalommal rendeztük meg Bodán és Kõvágószõlõsön a Tájoló Napot. 9

12 TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A törvényi kötelezettségekkel összhangban nélkülözhetetlen a rendszeres információ biztosítása a radioaktív hulladékok kezelésével és elhelyezésével összefüggõ minden tevékenységrõl és a meghozott intézkedésekrõl. Ez nem csak az információk közreadását kell, hogy jelentse, hanem az érdemi párbeszéd kialakítását a hulladékok átmeneti, illetve végsõ tárolója számára kijelölt terület lakosságával. Különösen fontos feladat a széleskörû társadalmi közmegegyezés és támogatás megszerzése a hulladékok biztonságos elhelyezésének megvalósításához. A társadalmi kapcsolatépítés nagyon hosszú folyamat, mely a telephely kiválasztásával még messze nem ér véget. A tároló megépítése, üzemeltetése, lezárása, sõt az ezt követõ idõszak során is alapvetõ fontosságú a környezõ lakossággal való folyamatos kapcsolattartás. Radioaktívhulladék-tárolók üzemelteltése, új telephely kutatása és annak alkalmasságának megítélése a szakemberek számára elsõsorban szakmai, míg az érintett településen élõknek fõként bizalmi kérdés. Az itt élõk döntõ többségének az a véleménye, hogy a tudományos kérdéseket bízzák a hozzáértõkre. Amennyiben megnyugtató módon igazolható, hogy a létesítmények biztonságosak, akkor a polgárok támogatják azokat. Munkánk során sikerült korrekt kapcsolatot kialakítanunk a négy partner önkormányzati társulással az Izotóp Tájékoztató Társulással (ITT) és elõdjével az Izotóp Információs Társulással (IIT-vel), a Társadalmi Ellenõrzõ Tájékoztató Társulással (TETT), a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulással (NyMTIT) és a Társadalmi Ellenõrzõ és Információs Társulással (TEIT) melyek 37 önkormányzat és rajtuk keresztül a helyi lakosság érdekeit jeleníti meg a közös munkában. 10

13 A hazai és nemzetközi A kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos tárolása és végleges elhelyezése nemzeti érdek, ami generációkon átívelõ programokat jelent. A ma fiataljai fognak dönteni sok kérdésben, ezért fontos, hogy nyitott, elfogadó gondolkodással közelítsenek e témához. Társaságunk ezért kiemelt figyelmet fordít a jövõ generáció, azaz az információs társulások településein élõ fiatalokkal való kapcsolatépítésre. Rendszeresen szervezünk olyan kulturális és tájékoztató programokat, melyek segítik a helyi közösségek összetartását, és javítják szakmai törekvéseink megítélését. Ilyen események az évente megrendezésre kerülõ TETT-re Kész Nap vagy a Tájoló Nap. tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a radioaktív hulladékok végsõ elhelyezésének megoldásához elengedhetetlen a lakosság támogatása, melynek megszerzése folyamatos és célirányos munkát igényel. 11

14 Tájékoztatási tevékenységünk alapvetõ célközönségei: az országos és helyi TÁJÉKOZTATÁSI ESZKÖZTÁRUNK szintû döntéshozók, a véleményformálók, a helyi lakosság, a szakmai szervezetek és a sajtó képviselõi. Arra törekszünk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a partner önkormányzatokkal, és minden olyan esetben, amikor aktuális mondandónk vagy információnk van az érintett területek döntéshozó fórumai számára, ezeket hozzájuk eljuttassuk õszén nyitottuk meg a paksi kirendeltségünkben azt a bemutatótermet, amely a nemzetközi tapasztalatok feldolgozásával a hazai viszonyokra való igényes adaptálás segítségével ad átfogó képet társaságunk feladatkörébe tartozó témákról. Az Izotóp Információs Társulás Látogató Központját Kisnémediben, a felújított Gosztonyi kúriában alakítottuk ki 2003 nyarán augusztus 20-án avattuk fel a Bodai Információs Parkot a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére kiválasztott kutatások központi településén ban újabb kiállítást nyitottuk meg Bátapátiban. Az Eszter aknában elhelyezett 22 darab nagyméretû tabló közérthetõ módon mutatja be a kutatási program legfontosabb feladatait és a tároló tervezett kialakítását. Az elsõ keresztvágatban kialakított mozi igazi kuriózum az odalátogatóknak. Több helyszínen alkalmazzuk a sikeres kommunikáció azon alapelvét, miszerint az információt leghatékonyabban a helyszínre szállítva lehet nyújtani. Ennek szellemében információs táblákat juttatunk el a célállomásra, és vándorkiállításokat is szervezünk. 12

15 Társaságunk készséggel állt rendelkezésre falugyûléseken, közmeghallgatásokon, vagy szervez nyílt napot annak érdekében, hogy a lakosság közvetlen információhoz jusson hulladékkezelési programjainkkal kapcsolatban. E tájékozató tevékenységet szervesen egészítik ki a helyi újságokba írt tájékoztatóink, a széles körben terjesztett színes szóróanyagaink, és a települések kábeltelevízió rendszerein keresztül eljuttatott információs anyagaink. Annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék, miként keletkeznek a hulladékok, és hogyan kezeljük azokat, rendszeresen szervezünk látogatásokat az atomerõmûbe és a mûködõ radioaktívhulladék-tárolóba. E látogatásoknak különlegesen fontos szerepük van a lakossági kapcsolatépítésben, mivel e létesítményekben a látogatók találkoznak az ott dolgozókkal, és láthatják, az ott folyó munkát. Ez a tapasztalás segíthet eloszlatni a nukleáris technológiával kapcsolatos misztikus elképzeléseket. Sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk az országos médiában dolgozó szakújságírókkal, melynek köszönhetõen társaságunk hírei rendszeresen és pontosan nyilvánosságot kaptak az országos lapokban. Az újságírók hiteles forrásként keresték társaságunk vezetõit és szakembereit. A kommunikáció kétirányú folyamat. Ha úgy próbálod megértetni magadat másokkal, hogy közben nem érdekel, mit akarnak mondani neked, jobb, ha elfelejted az egészet! Saul Alinsky 13

16 SZAKMAI IRÁNYÍTÁS ÉS FELÜGYELET Feladataink elõkészítése és végrehajtása számos szakterület szakembereinek részvételét és együttmûködését igényli. A magyar tudomány képviselõivel társaságunknak igen sok kapcsolódási pontja van. Programjaink megvalósításában nagy számban vesznek részt kutatóintézetek, egyetemek és akadémiai intézetek. A beruházási szerzõdéseket, azok megkötése elõtt az Alapkezelõ szakmai szempontból és az éves munkaprogramnak való megfelelése szerint értékeli. A teljesítésekor benyújtott számlák kiegyenlítése minden esetben csak az OAH jóváhagyásával történik meg. A szakmai felügyelet mellett érvényesül a kormányzati szervek kontrollja is. Az OAH Alapkezelõ Szakirodája folyamatos kapcsolatot tart fenn társaságunkkal. A tevékenységek és bevételi források közép- és hosszú távú terveit az Alapkezelõvel való egyeztetést követõen 2003-ig az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) e célra létrehozott szakbizottsága, augusztus 1-jétõl (az OAB megszûnésétõl) az illetékes minisztériumok képviselõibõl álló KNPA Szakbizottsága véleményezi. A szakmai ellenõrzés fontos fóruma az OAH kezdeményezésére 1998 augusztusában létrehozott az ország neves tudósaiból, köztük akadémikusokból álló Szakértõi Bizottság. Az õ részvételük az egyik biztosítéka annak, hogy a kutatási programok szakmai kontroll mellett zajlanak, és a kapott eredmények értékelése is teljes körû. Az engedélyezõ hatóság, illetve az engedélyezésben résztvevõ szakhatóságok határozatai a legfõbb biztosítékai annak, hogy csak törvényes, szakszerû és a társadalom érdekeit védõ megoldások szülessenek. Az OAH Tudományos Tanácsa is figyelemmel követi programjaink alakulását. A hazai projekt részfeladatainak elvégzésében már eddig is több tucat hazai akadémiai kutatóintézet, egyetem, szakintézmény, mérnöki iroda és más szakmai társulás, továbbá több száz alvállalkozó mûködött közre. Számos külföldi szakember is bekapcsolódott a munkák tervezésébe, kivitelezésébe és ellenõrzésébe. 14

17 VISSZAJELZÉSEK A MUNKÁNKRÓL A kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös nemzetközi egyezmény június 18-án lépett hatályba, melyet Magyarországon a évi LXXVI. törvény hirdetett ki. A második felülvizsgálati értekezletre május között Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén került sor. A felülvizsgálati értekezlet megállapította, hogy a magyar gyakorlat megfelel az egyezményben megfogalmazott biztonsági követelményeknek. Követendõ példaként említette a létesítmények környezetében létrejött tájékoztató és ellenõrzõ önkormányzati társulásokkal való együttmûködést, a radioaktív anyagok megújított helyi és központi nyilvántartását, a püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programját és a Bátaapátiban létesítendõ kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolóhoz adott lakossági és elõzetes elvi országgyûlési hozzájárulást. Apró hibáinkat csak azért valljuk be, mert meg akarjuk gyõzni a világot arról, hogy nagy hibáink nincsenek. La Rochefoucauld A NAÜ által felkért nemzetközi szakértõi bizottság (WATRP csoport) megállapította, hogy a folyamat, amely az üveghutai telephely kiválasztásához vezetett, ésszerû volt, és megfelelõen figyelembe vette Magyarország geológiai adottságait, valamint a lakossági elfogadás szempontjait. A helyi lakosság képviselõivel való találkozás hatékony és nyílt kommunikációs programot tükröz. Az RHK Kht. által 1998 óta végzett telephelykutatások után meggyõzõdhettem arról, hogy azok minden területen magas szakmai felkészültséggel rendelkezõ személyzet felügyelete alatt folytak. Nemcsak a legmodernebb engedélyezett technológiákat vonultatták fel, de nagyon hamar olyan új alkalmazásukat is kifejlesztették, hogy azok minél jobban illeszkedjenek a telephely körülményeihez. Pekka Anttila finn geológus. A november között Teneglicen megrendezésre került OECD Forum on Stakeholder Confidence mûhelyülést követõen az OECD-tõl kapott levél részlete: 15

18 NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK Társaságunk megalakulásától kezdve aktívan részt vesz a nemzetközi szervezetek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az OECD Atomenergia Ügynöksége (OECD NEA) és az Európai Unió (EU) munkabizottságaiban és programjaiban. Ezen szervezetek által a nukleáris hulladékkezelés témakörében kiadott szabályozások, irányelvek és ajánlások fontos útmutatást adnak a magyar gyakorlathoz. Különösen aktív a kapcsolatunk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Társaságunk fennállása óta többször szervezett a NAÜ-vel karöltve mûhelyértekezleteket. Az Ügynökség mûszaki segítségnyújtási programjai keretében szakembereink számos szakértõi misszióban vettek részt, és rendszeresen közremûködnek a NAÜ mûszaki dokumentációinak kidolgozásában. A NAÜ mûszaki segélynyújtási programja keretében társaságunk az elmúlt években szakmai támogatást kapott a püspökszilágyi hulladéktároló biztonságnövelõ intézkedéseinek elõkészítéséhez. Társaságunk jelentõs szerepet vállal a kiégett fûtõelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló Közös Egyezmény keretében elkészítendõ nemzeti jelentések összeállításában és azok felülvizsgálati értekezleteken történõ ismertetésében. A NAÜ adatbázisok adatokkal való ellátásában is kivesszük a részünket. A NAÜ felkérésére rendszeresen fogadunk a radioaktív hulladékkezelés különbözõ témakörei iránt érdeklõdõ külföldi ösztöndíjasokat. A radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése iránt megnyilvánuló érdeklõdés messze túlmutat a nemzeti kereteken. Az egyes országok figyelemmel kísérik egymás programjait, mi több, nagyon sok területen együtt dolgoznak egy-egy részfeladat megoldásában. 16

19 17 Társaságunk tagja az Európai Unió hasonló profilú társaságait tömörítõ Club of Agencies szervezetnek. A rendszeres éves összejövetelek kiváló fórumot biztosítanak az információcserére. Tagjai vagyunk az OECD NEA égisze alatt mûködõ két munkabizottságnak is. Az egyik a biztonsági elemzések módszertanának fejlesztésével, míg a másik az érintettek bizalmának (Forum of Stakeholders) erõsítésével foglalkozik. Mindkét téma szorosan kapcsolódik futó programjainkhoz. Az Agyag Klub amely szintén az OECD NEA keretén belül mûködik azokat az országokat tömöríti, amelyek a radioaktív hulladékaik elhelyezését teljes egészében, vagy részben agyagos kõzetben kialakított geológiai tárolóban tervezik. Magyarország már a kilencvenes évektõl kezdve tagja a szervezetnek, az utóbbi években társaságunk is aktívan bekapcsolódott a Klub munkájába. A kétoldalú kapcsolatok közül külön említést érdemel a belga-magyar kormányközi együttmûködés, melynek keretében már évek óta konzultációs segítséget kapunk radioaktív hulladékkezeléssel összefüggõ témákban. Az elmúlt tíz évben a fent említett nemzetközi szervezeteken keresztül, illetve üzleti alapon számos külföldi cég és szakértõ például AEA Technology, Serco, Enresa, SKB International, Golder Associates, Mott MacDonald, Nagra mûködött közre projektjeink elõkészítésében, végrehajtásában és értékelésében.

20 A jubileumi megemlékezés egy fontos pillanat társaságunk életében, de nem FELKÉSZÜLÉS A KÖVETKEZÕ 10 ÉVRE több mint a munkasikerek és a kellemes emlékek felidézése, illetve köszönetnyilvánítás mindenkinek, aki eredményeink eléréséhez hozzájárultak. Tovább kell dolgoznunk, amihez világos jövõképpel kell rendelkeznünk. Ez az évente elkészítendõ közép- és hosszú távú terveinkben ölt testet. Ennek alapján a következõ fõ irányokat lehet kiemelni. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolását a létesítmény bõvítésével és folyamatos üzemeltetésével kell biztosítani. Az erõmû tervezett üzemidejét, és éves szinten keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiségét, valamint a pillanatnyilag a helyszínen tárolt kiégett üzemanyag mennyiségét figyelembe véve, 2017-ig a paksi atomerõmû tervezett (alap) üzemidejéig összesen 25 kamra megépítésével számolunk. Az elsõ 16 kamra 7200 db kiégett üzemanyagköteg befogadására alkalmas, a további kilenc modulban egyenként 527 db kiégett üzemanyagköteget lehet elhelyezni, így a 25 kamrás kiépítés db kiégett fûtõelem befogadását teszi lehetõvé. Megoldandó feladat a 2. blokki tokozott sérült üzemanyagok hosszabb idejû átmeneti tárolása. Célként fogalmaztuk meg, hogy a bõvítéshez kapcsolódóan olyan átalakításokat kell végrehajtani, melyek lehetõvé teszik a nagyobb méretû tokok KKÁT-ban történõ késõbbi elhelyezését. Engem azért érdekel a jövõ, mert életem hátralévõ részét abban szándékozom eltölteni. Kettering, Charles F. Az RHFT vonatkozásában a cél a folyamatos üzemeltetés fenntartása és a hosszú távú biztonságának növelése. Ez utóbbi végrehajtása több ütemben történik. A kellõ tapasztalatok megszerzése érdekében jelenleg egy demonstrációs programot hajtunk végre. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában azután a kellõ módosításokat követõen végezhetõk el a további beavatkozások a kijelölt A-típusú medencék feltárásával. Mindezek eredményeként a tároló még több évtizedig fogadhatja az ország intézményi radioaktív hulladékait. 18

21 A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló mielõbbi üzembevétele most már elérhetõ közelségben van. A létesítmény tervezését, méretezését, megvalósításának és üzemeltetésének idõbeli ütemezését hozzá kell igazítani a paksi atomerõmû követelményeihez, de figyelembe kell venni tervezési szinten a bõvíthetõséget is. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének elõkészítése érdekében a bodai agyagkõ formáció felszíni kutatása alapján a cél egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése. Nyilvánvaló azonban, hogy a végleges üzemanyagciklus zárási stratégia kialakítására vonatkozó tevékenységeket nem lehet elkerülni. Ennek kialakításakor kerülhet sor a referencia forgatókönyv szükség szerinti revíziójára is. Annak érdekében, hogy a világban végbemenõ mûszaki fejlesztések és a felszaporodó tapasztalatok beépüljenek a felkészülésbe, idõrõl idõre felül kell vizsgálni a paksi atomerõmû és az egyéb nukleáris létesítmények leszerelési terveit. A társadalmi kapcsolatépítés továbbra is kiemelt feladatunk marad, ám a programok elõrehaladtával a hangsúlyok eltolódhatnak. A bodai kutatások folytatásával tájékoztatási tevékenységünk is meg kell, hogy élénküljön azon a területen. Társaságunk mûködését tovább kell racionalizálni. A jelenleg mûködõ iratkezelõ rendszer már nem felel meg igényeinknek, ráadásul a jogszabályi követelmények is a megújulás követelményét támasztják. Ennek érdekében már megtettük az elõkészületeket egy korszerû Irat-, Feladat- és Dokumentumkezelõ Rendszer kialakítására. Tovább nem sorolom, inkább azt mondom, kezdõdjék a következõ 10 év! Mindenkinek erõt, kitartást és hitet kívánok az új feladatok sikeres teljesítéséhez. Dr. Hegyháti József, ügyvezetõ igazgató 19

22 1998. július 1-jén társaságunk létszáma 68 fõ volt, ebbõl 5 fõ a budaörsi, 18 Rendészet Vezetõ Fegyveres Biztonsági Õrség és Portaszolgálat RHFT Püspökszilágy KKÁT Paks NRHT Bátaapáti Gazdasági Igazgató Mûszaki Tudományos Igazgató Társasági Sugárvédelmi Megbízott Beruházási Igazgató Társasági Nukleáris Biztonsági Megbízott Üzemeltetési Igazgató Társasági Munkavédelmi és Tûzvédelmi Megbízott KKÁT üzemvezetõ RHFT telephelyvezetõ ÉS KELL EGY CSAPAT... fõ a paksi központban, míg 45 fõ a püspökszilágyi hulladéktároló telephelyen végezte munkáját. Könyvvizsgáló Taggyûlés (Alapító) Felügyelõ Bizottság Ügyvezetõ Igazgató Titkárság Társasági Fõmérnök Minõség és Környezetirányítási Vezetõ Közbeszerzési Fõmunkatárs május 30-án 159 dolgozó alkotta az idõközben Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társaság névre Rendészet Gazdasági Igazgatóság Mûszaki Tudományos Igazgatóság Beruházási Igazgatóság Üzemeltetési Igazgatóság változott cégünk kollektíváját. 7-en a budaörsi, 70 fõ a paksi központban, míg 46 fõ a püspökszilágyi hulladéktároló telephelyen, 36 a bátaapáti NRHT-nál végezi munkáját. 20

23 Egynek minden nehéz; soknak semmi nem lehetetlen. Széchenyi István

24 Felelõs kiadó: DR. HEGYHÁTI JÓZSEF, ügyvezetõ igazgató Szerkesztõ: DR. ORMAI PÉTER, társasági fõmérnök május