Tűzvédelem Szakmai folyóirat Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére 2012. november IV. évfolyam 11.szám A hónap témája A virtuális tűzvédelmi szemlék eredménye, virtuális bírsághatározat Az eddigiek során, a virtuális tűzvédelmi szemléken összegyűjtöttem a legjellemzőbb hibákat amiért bírság kiszabás történhet. Az alábbiakban remélhetőleg olvasóink csak itt találkoznak vele bemutatok egy tűzvédelmi bírság határozatot, annak felépítését, rendszerét. A példában található adatok, dátumok, hiányosságok természetesen nem valósak, a valósággal való bárminemű egyezés a véletlen műve lehet. Amikor a jegyzőkönyv megszületett és a hatóság által feltárt hiányosságok azonnali szankciót vonnak maguk után, az eljárás megindítását a hatóság az ügyféllel végzésben közli. Ebben a végzésben a jogi aktusokon kívül szerepel, hogy ki az ügyintéző, az elérhetőségei illetve milyen számon került beiktatásra az adott ügy. Nagyon fontos, hogy az eljárás értesítőben szerepelnie kell, hogy miért indult meg a hatósági eljárást, például: A hatóság 2012.08.20-án a (...) Kft. telephelyén átfogó tűzvédelmi ellenőrzés során hiányosságokat tárt fel. A jegyzőkönyv 1. pontjában feltárt hiányossággal megsértette a 28/2011. BM rendelet (...) (...)bekezdését. Szám: X/70-3/2012. Tárgy: Példa Hotel 0001 Szállodafalva, Pihenő u. 6. sz. alatti szálloda bírságolási ügye Ügyintéző: Ellenőr Ernő tű. fhdgy. Ügyfél: Üzemeltető Kft. (1237 Budapest, Dinnyés köz 4-6.) Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF, Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: 2012. október 26. 1 A HÓNAP TÉMÁJA A virtuális tűzvédelmi szemlék eredménye, virtuális bírsághatározat 6 AKTUÁLIS Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése Tűzvédelmi feladatok egy létesítménnyel kapcsolatban 11 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Tűzveszélyes folyadékok, anyagok tárolása Töltőműhely kialakítása Tűzveszélyességi osztály jelölése Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 344tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1
H A T Á R O Z A T Az Üzemeltető Kft. (székhelye: 1237 Budapest, Dinnyés köz 4-6.) 0001 Szálloda-falva, Pihenő u. 6. sz. alatti Példa Hotelben, a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi követelményeket nem juttatta érvényre, és azokat súlyosan megsértette, ezért 600 000 Ft azaz hatszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem A bírság összegét a Csajága Katasztrófavédelmi Kirendeltség 92032076-00128938-00100008 (Bírságszedő Bank) számú bankszámlájára átutalással 30 napon belül kell befizetni. A jelen határozat jogerőre emelkedését követően önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a végrehajtást. A teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A tűzvédelmi bírság adók módjára behatható köztartozásnak minősül. A határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Példa Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójának (0000 Megyeszékhely, Katasztrófa u. 11.) címzett, - hatóságomnál benyújtandó a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési díj mértéke 600 000 forint esetén 24 000 forint. I N D O K O L Á S Határozatom az alábbi tényálláson alapul: A X/70/2012. sz. ellenőrzési jegyzőkönyvben Virág Vendel akit a szálloda igazgató Vezér Előd felhatalmazott a jegyzőkönyv aláírására nyilatkozata szerint a szálloda üzemeltetéséért az Üzemeltető Kft. a felelős. 2012. május 26-án Csajága Katasztrófavédelmi Kirendeltség ügyintézői átfogó tűzvédelmi ellenőrzést hajtottak végre. A Csajága Katasztrófavédelmi Kirendeltség képviselői által felvett X/70/2012. számú helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzítésre került: 1. Az ellenőrzés időpontjában az épület telekhatárán belül található és az oltóvíz-mennyiség számításánál figyelembe vett 4 db NA100 földfeletti tűzcsapok felülvizsgálatai az alábbi dátumúak: 1 db föld feletti tűzcsap 2008. 08. hó 1 db föld feletti tűzcsap nem rendelkezett felülvizsgálati címkével 1 db föld feletti tűzcsap 2009. 12. hó 1 db föld feletti tűzcsap 2010. 02. hó 2. Az épületben található 14 db fali tűzcsap felülvizsgálata 2011. februárig volt érvényes. 3. A tűzjelző rendszer havi, negyedéves és féléves karbantartását igazoló dokumentumot bemutatni nem tudták. 4. A hő és füstelvezető rendszer félévente történő karbantartását igazoló dokumentációt bemutatni nem tudták. 1.) A jegyzőkönyvben meghatározott adatok és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 1. rész II. fejezet 38. (2) pontja szerint: A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 35. -ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 18. (1) bekezdése alapján: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósí- 2 2012. november, IV. évfolyam 11. szám Tűzvédelem
tásával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A Ttv. 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személyeknek kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A Ttv. 43. szerint: (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: R ) 7. valamint az 1. sz. melléklet alapján, tűzvédelmi bírságot kell kiszabni: Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 1 000 000 Ft. Az 1. sz. tényállás és bizonyítékok alapján a tűzvédelmi jogszabályok megnevezett jogszabályi helyeinek megsértése miatt, figyelembe véve a föld feletti tűzcsapok számát, 400 000 Ft azaz négyszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. 2.) A jegyzőkönyvben meghatározott adatok és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 1. rész II. fejezet 39-40. (1) pontja szerint: 39. (1) A szerelvényszekrények és szerelvényei (tartozékai) legalább félévenkénti felülvizsgálatáról, és évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik. 40. (1) A szerelvényszekrények azon szerelvényeit (tartozékait), amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve 5 évenként nyomáspróbának kell alávetni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 18. (1) bekezdése alapján: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A Ttv. 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személyeknek kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A Ttv. 43. szerint: (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: R ) 7. (1) valamint az 1. sz. melléklet alapján tűzvédelmi bírságot kell kiszabni: 3
a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli használatáért 40 000 1 000 000 Ft; Az 2. sz. tényállás és bizonyítékok alapján a tűzvédelmi jogszabályok megnevezett jogszabályi helyeinek megsértése miatt, figyelembe véve a fali tűzcsapok számát, 400 000 Ft azaz négyszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. 3.) A jegyzőkönyvben meghatározott adatok és a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 1. rész III. fejezet 9.1. pontja szerint: 206. (4) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy havonta ellenőrzi ( ) (5) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy háromhavonta ellenőrzi ( ) 207. (1) Féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az üzemeltető legalább hathavonta biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy ellenőrzi ( ) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 18. (1) bekezdése alapján: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A Ttv. 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személyeknek kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A Ttv. 43. szerint: (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: R ) 7. (1) valamint az 1. sz. melléklet alapján tűzvédelmi bírságot kell kiszabni: Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér c) 500 m 2 feletti alapterületű: 400 000/ rendszer 2 000 000/ rendszer A 3. sz. tényállás és bizonyítékok alapján a tűzvédelmi jogszabályok megnevezett jogszabályi helyeinek megsértése miatt, figyelembe véve a tűzjelző berendezés karbantartásának elmulasztásáért, 500 000 Ft azaz ötszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. 4.) A jegyzőkönyvben meghatározott adatok és a 28/2011. (IX. 6.) ÖTM rendelet 5. rész XXXII. fejezet 584. szerint: (1) A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. 4 2012. november, IV. évfolyam 11. szám Tűzvédelem
(3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. (4) A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 18. (1) bekezdése alapján: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. A Ttv. 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató jogi személyeknek kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; A Ttv. 43. szerint: (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: R ) 7. (1) valamint az 1. sz. melléklet alapján tűzvédelmi bírságot kell kiszabni: a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használatáért 40 000 1 000 000 Ft. A 4. sz. tényállás és bizonyítékok alapján a tűzvédelmi jogszabályok megnevezett jogszabályi helyeinek megsértése miatt, 100 000 Ft azaz százezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A helyszínen elkészített ellenőrzési jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: A helyszínen a tűzjelző működését a kézi jelzésadók és a füstérzékelők tesztelésével ellenőriztük. Az épületben szintenként 2 db kézi jelzésadót teszteltünk, ezek megfelelően jeleztek a központba. A hangjelző berendezések mindkét típusú teszt esetén megfelelően működtek, a tűzjelző által vezérelt lift, csappantyúk, átjelzés, tűzgátló és füstgátló ajtók vezérlései megfelelően működtek. A hő és füstelvezetést, légutánpótlást szolgáló ablakok közül nem működtek: 101, 106, 406, 301, 206 sz. szobák előtt. Az ellenőrzések és felülvizsgálatok elmulasztása súlyos tűzvédelmi hiányosság. Ezek az ellenőrzések tárják fel a berendezések esetleges hibáit, ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni elvégzésükre. A tűzvédelmi berendezések, fontosak a tűz korai szakaszának észlelésére, a hő és füst eltávolítására, amely elősegíti a létesítményben tartózkodók biztonságos menekülését. A helyszínen elvégzett teszt bizonyította a felülvizsgálatok szükségességét és fontosságát, a hő és füstelvezető ablakok közül több nem működött megfelelően, így azokban a terekben a menekülés jelentősen akadályozott. A fali tűzcsapok kiemelt helyen szerepelnek a tűz kezdeti szakaszának oltásában, a telken található föld feletti tűzcsapok, pedig a tűzoltóság beavatkozásánál játszanak szerepet. Tekintettel arra, hogy ezen berendezések, eszközök felülvizsgálata elmaradt, nagymértékben veszélyezteti a vendégek, személyzet életét illetve az anyagi javak biztonságát 5
egy esetleges tűz esetén. A nem működő tűzcsapok veszélyeztetik továbbá a beavatkozó állomány életét és testi épségét. A fenti tényállások és bizonyítékok alapján a tűzvédelmi jogszabályok megnevezett jogszabályi helyeinek súlyos megsértése miatt, összesen 1 400 000 Ft azaz egymillió négyszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A határozat meghozatala során figyelembe vettem a tárgyi ügyben rendelkezésre álló alábbi dokumentációkat: A helyszínen készített X/70/2012. számú ellenőrzési jegyzőkönyv. Az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján folytattam le. A fellebbezési illetéknek mértéke az illetékről szóló 1990. évi XCIII törvény 29. (2) bekezdésén alapul: Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A 2004. évi CXL. 138. (3) bekezdése rögzíti a késedelmi pótlék mértékét: A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A határozatom ellen való fellebbezés lehetőségét a KET 98. (1) bekezdése biztosítja: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. alapján a 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése határozza meg a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervet, a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóját. Hatásköröm és illetékességem a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. -án, valamint a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontján alapul. Dátum Tűzoltóparancsnok Készült: 4 pld. (1 pld. 3 lap) Kapja: ( ) Aktuális 1) Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése A tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány egy Magyarországon kijelölt vagy az Európai Bizottságnál bejelentett tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak. A 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet határozza meg a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat tűzoltó technikai termé- 6 2012. november, IV. évfolyam 11. szám Tűzvédelem
ket, illetve tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést gyártók, forgalmazók részére. A rendelet értelmében a termék tanúsítását kijelölt tanúsító szervezet végezheti, jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásai szerint. Ezek hiányában a tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelményeket a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) állapítja meg. Ilyen műszaki követelmények találhatóak többek között az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 119-123. -aiban. A tanúsítvány kiadásához szükséges vizsgálat elvégeztetéséről, valamint a tanúsítvány beszerzéséről (TMT) a gyártó vagy forgalmazó köteles gondoskodni. Nem kötelezett TMT beszerzésre az olyan termék, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. Az emberi egészség és élet védelmének érdekében az egyenértékűség vizsgálatára a BM OKF jogosult. A hazai vizsgálat és tanúsítás elvégzésére vonatkozó megrendelésnek tartalmaznia kell a termék, technológia megnevezését; a termék típusát, azonosító jelét vagy jelzetét; a gyártó nevét, címét, cégkivonatát; a tanúsítványt megrendelő nevét, címét, cégkivonatát; a megrendelő képviseletére felhatalmazott személy(ek) nevét. A tanúsító szervezet szükség esetén kiegészítő műszaki dokumentációt és az elbíráláshoz szükséges vizsgálati jegyzőkönyvet is kérhet, amelyet köteles üzleti titokként kezelni. A termék tűzvédelmi megfelelőségéről a tanúsító szervezet által kiadott tanúsítványnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a tanúsító szervezet nevét, címét, jelét, engedély számát; b) a tanúsítvány azonosító jelét; c) a tanúsító szervezet kijelölésére való utalást; d) a tanúsítást megrendelő nevét, címét; e) a tanúsított termék technológia megnevezését; f) a tanúsított termék típusát, azonosító jelét vagy jelzetét; g) a gyártó nevét, címét; h) a vizsgálat során figyelembe vett jogszabály, szabvány, műszaki követelmények előírásait; i) a vizsgálatot végző laboratórium(ok) nevét, címét; j) a technológia leírását, műszaki adatait; k) az ellenőrzések gyakoriságát; l) a műszaki dokumentáció azonosító jelét; m) a termék biztonságos alkalmazásának feltételeit; n) a tanúsítvány kiadásának napját, érvényességének határidejét; o) a tanúsító szervezet aláírásra jogosult képviselőjének nevét, beosztását. A tanúsítványt csak akkor adhatja ki a tanúsító szervezet, ha a termék megfelel jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásainak. A tanúsítvány a kiállítása napjától számított öt évig érvényes, de érvényét veszti, ha a termék a vizsgálati dokumentációtól vagy a vizsgálati mintadarabtól eltér. A tanúsítvány vissza is vonható, ha a műszaki fejlődés során olyan új adatok, tények válnak ismertté, amelyek konstrukciós változtatást, illetve a gyártás, forgalmazás, alkalmazás megszüntetését indokolttá teszik. Mivel alapvető szerkezeti változtatások iránti igény nem merült fel, nem indokolt (a rendelet hatályon kívül helyezésével) új rendeletet hozni, hanem a mindössze egyes bekezdések módosítása vált csak szükségessé. Ez a rendelet a 2012. október 11-én megjelent és 2012. november 1-től hatályos 50/2012. (X. 11.) BM rendelettel módosításra került. 7
A jelenleg hatályos, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kiállító szervezetek tevékenységében fennakadásokat okoznak a jogszabályban lévő ellentmondások, következetlenségek, ami miatt a tanúsítványok kiállításának jogszerűsége sok esetben nem egyértelmű. Ezen túlmenően az R. alapján a tanúsítvány kiadására kötelezett termékek, technológiák körének megállapítása több esetben nem lehetséges. Az R. bizonyos termékek esetében aránytalanul szigorú követelményt támaszt. Annak érdekében, hogy a kijelölt tanúsító intézetek a tevékenységüket országosan, egységesen tudják végezni, továbbá forgalomba csak biztonságos tűzoltó-technikai termékek, tűz- és robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések kerüljenek, indokolt volt az R. módosítása. A 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet módosításával pontosításra kerül azon termékek, technológiák köre, amelyek tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány birtokában forgalmazhatók. így a módosítás azt szolgálja, hogy forgalomba csak biztonságos tűzoltó-technikai termékek, tűz- és robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések kerüljenek. A tűzvédelmi termékeket gyártó, forgalmazó vállalkozások esetében csökken a tanúsításra kötelezett termékek köre. A tanúsításra nem kötelezett termékek előállítási költségei csökkennek. Amenynyiben ezt a csökkenést a gyártók érvényesítik a fogyasztói árakban, akkor a lakosság alacsonyabb áron tudja a termékeket megvásárolni. A módosítás lényeges elemei az alábbiak: A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett termékeket és technológiai rendszereket külön melléklet tartalmazza. A módosítás tisztázza a technológiai rendszer fogalmát, amely olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezeti egységek láncolata, melyben fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik. Meghatározza azon termékek körét, amelyek tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére nem kötelezettek: belső égésű motorok, olyan tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések: amelyek üzemeltetéséhez üzemszerűen nyílt láng használata szükséges, amelyek üzemeltetéséhez üzemszerűen a technológia során alkalmazott, előállított anyagok gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját elérő vagy meghaladó hőmérsékletű hőtermelő berendezés szükséges, amelyek üzemszerű működtetése során nyílt láng keletkezik, amelyeknek kizárólag nyomásszabályozó funkciója van, amelyek a megújuló energiaforrásokat biogázt, bioetanolt, biodízelt hasznosító létesítmények tűzvédelmének műszaki követelményeiről szóló rendelet hatálya alá tartoznak, amelyekben a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes vagy a tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt zárt rendszerben, kizárólag hűtésre használnak. A módosítás következtében a kijelölt tanúsító szervezet tevékenységes a termék tanúsításán felül a technológiai rendszer tanúsítására is kiterjed a termékre, vagy technológiai rendszerre vonatkozó tűzvédelmi biztonságossági követelmények előírásai szerint. A tűzvédelmi biztonságossági követelmények hiányában az alapvető tűzvédelmi biztonságossági követelményeket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF) állapítja meg. A tanúsítási folyamat eredményeként a termék, vagy a technológiai rendszer tűzvédelmi megfelelőségéről a tanúsító szervezet tanúsítványt állít ki, amely újdonságként tartalmazza a tanúsított ter- 8 2012. november, IV. évfolyam 11. szám Tűzvédelem
mék, vagy technológiai rendszer megnevezését, a vizsgálat során figyelembe vett tűzvédelmi biztonságossági követelményre történő hivatkozás(oka)t; és a termék, vagy technológiai rendszer biztonságos alkalmazásának feltételeit. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiadása feltételezi a tanúsítvány átadást is. A módosítással elérhető vált, hogy abban az esetben, amikor a tanúsítást megrendelő fél az általa igénybe vett szolgáltatás díját nem egyenlíti ki, a tanúsító szervezet a tanúsítvány átadását megtagadhassa. A tanúsítvány továbbra is csak abban az esetben adható ki, ha a termék, vagy a technológiai rendszer megfelel a termékre, vagy technológiai rendszerre vonatkozó tűzvédelmi biztonságossági követelmény előírásainak. A tanúsítványokban a biztonságos alkalmazás feltételeinek meghatározását, a tanúsítvány kiadhatóságának és az érvényessége elvesztésének feltételeit értelemszerűen a technológiákra is vonatkoztatni kell. A tanúsítvány abban az esetben veszti érvényét, ha a termék a vizsgálati mintadarabtól, illetve a termék, vagy a technológiai rendszer a vizsgálati dokumentációtól eltér. Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett termékek és technológiai rendszerek: 1. tűzvédelmi technika I. kategória (tűzoltójárművek, felépítmények), 2. tűzvédelmi technika II. kategória (oltóanyagok, szakfelszerelések), 3. tűzvédelmi technika III. kategória (egyéni védőeszközök), 4. beépített tűzjelző berendezések és tartozékai, 5. beépített tűzoltó berendezések és tartozékai, 6. kézi, hordozható, szállítható tűzoltó készülékek, 7. tűzálló kábelrendszer és tartozékai, 8. tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés vagy azokból álló technológiai rendszer, 9. tűzcsap, fali tűzcsap és tartozékai, 10. egyéb tűzoltó-technikai termék (különösen szerelvényszekrény, tűzoltó kapocs, műanyag kupakkapocs, szívótömlő, nyomótömlő, állványcső, pótállványcső, tűzoltó sugárcső, habsugárcső, tűzcsapkulcs, kapocskulcs, osztó, gyűjtő, szűrőkosár, tűzoltó takaró, füstriasztó eszközök, nem szabványos tűzoltó készülék). További változás, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelettel összhangban a dokumentáció őrzési ideje enyhítésre került. 2) Tűzvédelmi feladatok egy létesítménnyel kapcsolatban Egy létesítményt üzemeltető személy vagy szervezet számára különböző tűzvédelmi jogszabályok számos rendszeresen visszatérő feladatot határoz meg. ezek között vannak olyanok, amelyeket az üzemeltető, üzemben tartó is elvégezhet és vannak olyanok, amelyek elvégzése speciális szakképesítéshez vagy hatóság által vezetett adatbázisban nyilvántartott személyhez vagy szervezethez kötött. A legfontosabb feladatokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet (OTSZ) a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A fenti jogszabályokban meghatározott jellemző feladatok Naponta elvégzendő feladat: tűzjelző berendezés hibajelzésének, állapotjelzőjének ellenőrzése (OTSZ 206. ) öngyulladásra hajlamos anyagok hőmérsékletének ellenőrzése (OTSZ 573. ) Végezheti: üzembentartó 9
Hetente elvégzendő feladat: tűzoltó berendezés oltóanyagának ellenőrzése (OTSZ 148. ) Végezheti: üzembentartó Havonta elvégzendő feladat: tűzoltó berendezés elemeinek és a munkavállalók képzettségének ellenőrzése (OTSZ 148. ) tűzjelző berendezés üzemeltetési naplójának, nyomtatók működésének, kezelők oktatásának ellenőrzése (OTSZ 206. ) menekülési útirányt jelző rendszer működőképességének ellenőrzése (OTSZ 398. ) füstgátló ajtók önműködő csukódásának ellenőrzése (OTSZ 585. ) Végezheti: üzembentartó Negyedévente elvégzendő feladat: tűzoltó készülékek szemrevételezése (OTSZ 13. ) tűzjelző berendezés működését befolyásoló körülmények ellenőrzése (OTSZ 206. ) Végezheti: üzembentartó Félévente elvégzendő feladat: fali tűzcsapok szemrevételezése (MSZ EN 671-3) Végezheti: üzembentartó beépített tűzjelző berendezés felülvizsgálata (OTSZ 207. ) Végezheti: nyilvántartásban lévő, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy MSZ 1040 szerinti tűzoltó készülékek karbantartása (OTSZ 1. melléklet) Végezheti: nyilvántartásban lévő karbantartó szervezet föld alatti, föld feletti tűzcsapok felülvizsgálata (OTSZ 384. ) tűzcsap szerelvényszekrények és tartozékai felülvizsgálata (OTSZ 39. ) száraz tüzivíz-vezeték felülvizsgálata (OTSZ 384. ) tüzivíz medencék, tartályok felülvizsgálata (OTSZ 42. ) hő- és füstelvezető rendszer felülvizsgálata (OTSZ 584. ) Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Évente elvégzendő feladat: ismétlő tűzvédelmi oktatás (Ttv. 22. ) tűzriadó terv gyakoroltatása (30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. ) Végezheti: üzemeltető beépített tűzoltó berendezés felülvizsgálata (OTSZ 150. ) Végezheti: nyilvántartásban lévő, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy EN-3 szerinti tűzoltó készülékek karbantartása (OTSZ 1. melléklet) Végezheti: nyilvántartásban lévő karbantartó szervezet föld alatti, föld feletti tűzcsapok teljes körű felülvizsgálata (OTSZ 38. ) tűzcsap szerelvényszekrények és tartozékaik teljes körű felülvizsgálata (OTSZ 39. ) fali tűzcsapok felülvizsgálata (MSZ EN 671-3) Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Kétévente elvégzendő feladat: tömlőszerelvény felülvizsgálata (OTSZ 103. ) Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Háromévente elvégzendő feladat: villámvédelmi berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata LPS I, LPS II, A-B osztály esetén (OTSZ 226. ) villamos berendezéseinek tűzvédelmi felülvizsgálata A-B helyiségben (OTSZ 213. ) Végezheti: szakképzett felülvizsgáló személy elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata (OTSZ 232. ) Végezheti: szakképzett szakértő Ötévente elvégzendő feladat: tűzcsap szerelvényszekrény tartozékainak nyomáspróbája (OTSZ 40. ) 10 2012. november, IV. évfolyam 11. szám Tűzvédelem
föld alatti tűzcsap állványcsövének nyomáspróbája (OTSZ 41. ) száraz tüzivíz-vezeték nyomáspróbája (OTSZ 37. ) tüzivíz medencék, tartályok teljes körű felülvizsgálata (OTSZ 42. ) Végezheti: tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy Hatévente elvégzendő feladat: villámvédelmi berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata C-D-E osztály esetén (OTSZ 228. ) villamos berendezéseinek tűzvédelmi felülvizsgálata C-D-E helyiségben (OTSZ 213. ) Végezheti: szakképzett felülvizsgáló személy "(4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket." Tehát technológiai (üzemi) területen csak a technológia működéséhez szükséges anyag-mennyiséget lehet tárolni. Fontos követelmény, hogy az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok tárolásának módja a Tűzvédelmi Szabályzatban is rögzítésre kerüljön. Olvasóink kérdezték 1) Tűzveszélyes folyadékok, anyagok tárolása Kérdés Jelenleg mely jogszabály vagy szabvány határozza meg, hogy a technológiai (üzemi) területen tűzveszélyes folyadékokból, anyagokból milyen mennyiséget lehet egyidejűleg tartani, illetve tárolni. Ha jogszabály erről nem rendelkezik mi az irányadó előírás? A 2/1972.KPM rendelet tartalmazta, hogy a technológiai (üzemi) területen csak egy műszaknak megfelelő mennyiség lehet, de ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték, van-e helyette más? Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet ötödik rész 573-574. -ai tartalmazzák a raktározás és tárolás szabályait. Ebben konkrét előírás nincs a technológiai soroknál raktározható anyagok mennyiségére vonatkozólag. Azonban az általános használati szabályokról szóló 563. (4) bekezdése így fogalmaz: 2) Töltőműhely kialakítása Kérdés Milyen tudnivalók vannak egy szén-dioxiddal töltő és nyomáspróba műhelyet kialakítása során az alábbi paraméterekkel kapcsolatban: A műhely minimális mérete? A műhely szellőztetése? Nyomáspróba gép nagysága (bar-ban)? A helyiség falazatára vonatkozó jogszabály? Van-e speciális előírás? Válasz A széndioxiddal-oltó tűzoltó készülékek nyomáspróbázó és vizsgáló műhelyével kapcsolatos kérdésben az alábbi jogszabályi háttér tartalmaz követelményeket: 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről 11
A műhely méretére, szellőztetésére és a falazat előírásaira az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet tartalmaz előírásokat. A szellőztetésnél mivel a CO 2 nagyobb fajsúlyú a levegőnél szükséges olyan szellőztetési rendszer kialakítása, amelyben a friss levegő utánpótlás felülről, míg az elszívás alulról történik. A nyomáspróbázó berendezésnek legalább 250 bar-osnak kell lennie. 3) Tűzveszélyességi osztály jelölése 570. (2) Dohányozni nem szabad az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott biztonsági jellel kell jelölni. 573. (5) Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében a felhasználó köteles elvégezni. Kérdés Milyen előírások vonatkoznak a létesítmények, helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolását jelölő táblák elhelyezésére? Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet: 6. 54. pontja értelmében a tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben (lakó- és közösségi épületek) a rendeltetés alapján. 565. (5) A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. november IV. évfolyam 11. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes Hu ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12