VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINTEN A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul: 54 524 01 Laboratóriumi technikus, 54 524 02 Vegyipari technikus. A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban TÉMÁK 1.1. A szakmai fogalmak helyes használata 1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése 1.3. Kommunikáció szakmai nyelven 1.4. Szakmai szöveg értelmezése Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. Legyen képes a szóbeli előadásában használni a szakmai kifejezéseket. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát kifejteni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és választ adni. Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására. 2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása TÉMÁK 2.1. Egyenletek megoldása 2.2. Kémiai írásmód alkalmazása Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során. Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani. a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait. 2.3. Mérési eredmények feldolgozása Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. 1
3. Rendszerező képesség TÉMÁK 3.1. Lényegkiemelés Legyen képes adott szakmai szövegben a lényegi információk kigyűjtésére. 3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. 4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás TÉMÁK 4.1. Elvonatkoztatás képessége Legyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati feladatokban alkalmazni. 4.2 Áttekintő képesség Legyen képes átlátni az elvégzendő (megoldandó) feladatot a leírás (recept) részei alapján. B) 1. Vegyipari ismeretek 1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályai 1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai 1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása Legyen képes a vegyszerek biztonsági adatlapjainak információit értelmezni. a teendőket veszély esetén, a munka- és balesetvédelmi szabályokat. a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés lehetőségeit. Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatok keverésével, hígításával, töményítésével. 2
1.2. Vegyipari számítások alapjai 1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan 1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai 1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai 1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai a tömeg, a térfogat és a sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek számítását. az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni reakcióegyenlet alapján. Legyen képes erős sav, erős bázis ph-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani. a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás fogalmát. a hőátadás, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a lecsapás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét, körülményeit. Legyen képes a preparátumkészítés reakcióegyenleteit felírni, rendezni, az anyagszükségletet, a termelési százalékot és az oldatkészítési számításait elvégezni, a recepteket értelmezni. 3
1.4. Vegyipari számítások 1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan 1.5. Analitikai ismeretek 1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai 1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások 1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások Legyen képes a tisztaságra, a kitermelésre, az anyagszükségletre vonatkozó egyszerű számításokat elvégezni. Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal kapcsolatos számításokat. a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni. Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a reakciók ismeretében a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani a reakciók ismeretében. a gravimetriás meghatározás elméleti alapját. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat a reakciók ismeretében. 2. Szakmai kémia 2.1. Általános kémia alkalmazása 2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások az oldatok fogalmát. 4
2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, reakciók csoportosítása és általános jellemzése a termokémiai fogalmakat, a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket, az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. a redoxi reakciók fogalmát, Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. 2.2. Szervetlen kémia alkalmazása 2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik a hidrogén tulajdonságait, a halogén elemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxidjai és oxosavai, az ammónia jellemzőit, előfordulását a természetben. 2.2.2. Fémek és vegyületek a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, a p- és d-mező fémeit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, a fémek ipari előállítási módszereinek elvét. 2.3. Szerves kémia alkalmazása 2.3.1. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, az aromás vegyületek sajátosságait, halogéntartalmú szénvegyületeket, a szénhidrogének jellemző reakcióit, a fontosabb képviselőiket. 2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, az éterek fizikai tulajdonságait, az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait. 2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben 5
2.4.1. Légköri gázok a levegő természetes összetevőinek (N 2, O 2, CO 2, H 2 O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, légszennyező (O 3, SO 2, NO, NO 2, CO 2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg). 2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, a természetes víz összetételét és jellemzőit, a természetes vizek keménységét, lúgosságát. 2.5. Szerves kémia a környezetünkben 2.5.1. Szerves kémiai anyagok a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét. 3. Műszaki ismeretek 3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések 3.1.1. Gázok tárolása a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait. 3.1.2. Folyadékok tárolása a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni. 3.1.3. Szilárd anyagok tárolása a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni. 3.2. Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek 3.2.1. Alapanyagok előkészítése az aprítás, oldás, keverés fogalmát. 6
3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a laboratóriumi hőcserélőket. 4. Fizikai kémia 4.1. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások 4.1.1. A gázhalmazállapot és számítások során tudja alkalmazni a tökéletes gázok általános jellemzőit, a tökéletes gázok állapotegyenletét. 4.1.2. A folyadékállapot a folyadékok belső szerkezetét. 4.1.3. A szilárd állapot a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait. 4.1.4. Halmazállapot-változások a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, a forrás jelenségét, a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, az olvadás és a kristályosodás folyamatait. 4.2. Homogén többkomponensű rendszerek 4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. és számítások során tudja alkalmazni elegyek összetételének megadásait, a levegő átlagos moláris tömegét. 4.3. Egyensúlyi rendszerek 4.3.1. Kémiai egyensúlyok Tudja alkalmazni a tömeghatás törvényét egyensúlyra vezető kémiai reakciókra az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit. a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, a gyenge és erős elektrolitok fogalmát, a víz autoprotolízisét, a ph fogalmát, pufferek fogalmát, alkalmazását. 7
5. Laboratóriumi alapgyakorlat 5.1. Általános feladatok 5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit. 5.2. Oldatkészítés 5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból az oldatkészítés módját, számításait tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel. 6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat 6.1. Szervetlen preparátumok készítése 6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása Tudja kiválasztani leírás (recept) alapján a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni a sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. a laboratóriumi alapműveleteket. a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. a laboratóriumi biztonsági szabályokat. 6.2. Minőségi elemzés 6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok a fontosabb kationok és anionok minőségileg adott kimutatási reakciói során tapasztalható észleléseket, a jellemző lángfestéseket. 7. Analitikai gyakorlat 7.1. Gravimetria 8
7.1.1. Tömeg szerinti elemzés Legyen képes a gravimetriás vizsgálatok leírásából értelmezni a műveleteket, a csapadékok kezelését, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. 7.2. Titrimetria 7.2.1. Térfogatos analízis a törzsoldatkészítést, a savbázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét bemutató reakciókat értelmezni, rendezni, a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes adott térfogatos elemzés leírása alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. 8. Laboratóriumi gyakorlat 8.1. Szerelési gyakorlat 8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések a laboratóriumi hőátadó eszközöket, az elválasztásra alkalmas eszközöket, a légköri desztilláló berendezések összeállítását, reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését. 8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése 9
8.2.1. Előkészítés a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit biztonsági adatlapjuk alapján, a kiindulási anyagok előkészítését, az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, az egyéni védőfelszereléseket. 8.2.2. Kivitelezés Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban. 8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok a potenciometrikus ph-mérés eszközeit, kivitelezését, az elektromos vezetés mérését, a fotometriás mérés elvét látható tartományban. 10
VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK EMELT SZINTEN A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseinek közös szakmai tartalmát veszik alapul: - 54 524 01 Laboratóriumi technikus, - 54 524 02 Vegyipari technikus. A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban TÉMÁK 1.1. A szakmai fogalmak helyes használata Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat megfelelő helyen és módon. a fogalmak jelentésváltozatait. 1.2. A szakmai fogalmak, az ismeretanyag bemutatása, értelmezése Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket. 1.3. Kommunikáció szakmai nyelven Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott témát önállóan kifejteni. Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon precíz, jól átgondolt, szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni. Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és azokra pontos, lényegre törő választ adni. 1.4. Szakmai szöveg értelmezése Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján feladatok megoldására. 2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása TÉMÁK 2.1. Egyenletek megoldása Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek alkalmazására a kémiai feladatok megoldása során. 2.2. Kémiai írásmód alkalmazása a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait. 11
a kémiai számításokhoz szükséges képleteket, összefüggéseket és legyen képes ezeket alkalmazni a számítások során. 2.3. Kémiai számítások elvégzése 3. Rendszerező képesség TÉMÁK 3.1. Lényegkiemelés Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetésére. Tudjon információkat rendszerezni szakmai szempontok alapján. 3.2. A mérési eredmények alapján elvégzett számítás Legyen képes kiválasztani a helyes számítási módszereket, alkalmazni az ehhez megfelelő matematikai készségeket. 4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás TÉMÁK 4.1. Elvonatkoztatás képessége a tények és törvényszerűségek közötti összefüggéseket. 4.2. Az alkalmazás képessége Legyen képes az elméleti és a gyakorlati ismeretek közötti kapcsolatok alkalmazására. 4.3. Áttekintő képesség Tudjon következtetni a kiindulási feltételek alapján a folyamatok eredményére. B) 1. Vegyipari ismeretek 1.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 1.1.1. Vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának szabályai a vegyszerek fizikai és kémiai tulajdonságait, élettani hatását a biztonsági adatlapok információi alapján, a teendőket veszély esetén, a munka- és balesetvédelmi szabályokat. 12
1.1.2. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség-, olvadáspont- és forráspontmérés elvi alapjait és lehetőségeit. 1.1.3. Oldatok készítése, a szükséges számítások gyakorlása Legyen képes elvégezni az oldatkészítési számításokat tiszta anyagból, kristályvizes sóból. Tudja alkalmazni a keverési egyenletet az oldatok hígítására, keverésére és töményítésére. és tudja alkalmazni a koncentrációszámításokat. 1.2. Vegyipari számítások alapjai 1.2.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan a tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolatát, a sűrűség fogalmát és számítását. Legyen képes a sűrűségtáblázatokat használni Legyen képes az Avogadro törvényével kapcsolatos számításokat elvégezni. az anyagmennyiség-koncentrációt, a tömegkoncentrációt, a százalékos összetételeket és ezek egymásba való átszámítását. az oldhatóság hőmérsékletfüggését. Legyen képes az oldhatósági táblázatokat használni, oldhatósági számításokat végezni. Legyen képes sztöchiometriai számításokat elvégezni. Legyen képes erős sav, erős bázis ph-jával kapcsolatos számítási feladatot megoldani. 1.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 1.3.1. Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai 1.3.2. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai 1.3.3. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai Tudja alkalmazni a hőátadási műveletek, a szublimálás, a kristályosítás, az átkristályosítás, a derítés, a szűrés, a dekantálás és a desztillálás elvét. a lecsapás körülményeit. Legyen képes a lejátszódó kémiai reakciókat reakcióegyenlettel leírni, az anyagszükséglet, a termelési százalékot és az oldatkészítések számításait elvégezni, a mérési leírásokat értelmezni. 13
1.3.4. Szervetlen ionok kimutatásának elvi alapjai a kationok és az anionok kimutatásának jellemző reakcióit. 1.4. Vegyipari számítások 1.4.1. Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan Legyen képes tisztaságra, anyagszükségletre vonatkozó elvégezni. kitermelésre, számításokat Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a sztöchiometriai számításokban a sav-bázis, a redoxi, a csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az oldhatósággal, a gázokkal kapcsolatos számításokat. 1.5. Analitikai ismeretek 1.5.1. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai a sav-bázis, a redoxi, a csapadékos és a komplexometriás titrálások elvi alapjait. Legyen képes értelmezni a titrálási görbéket. a mérési hibákat. Legyen képes a mérési eredményeket helyesen megadni. 1.5.2. Titrimetriával kapcsolatos számítások Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számításokat, a pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat. Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve koncentrációját kiszámítani. 1.5.3. Gravimetriával kapcsolatos számítások a gravimetriás meghatározások elméleti alapjait. Tudja elvégezni a gravimetriás feladatokhoz kapcsolódó számításokat. 2. Szakmai kémia 2.1. Általános kémia alkalmazása 2.1.1. Anyagi halmazok, kölcsönhatások az oldatok fogalmát. 14
2.1.2. A kémiai reakciók energiaváltozásai, a termokémiai fogalmakat. reakciók csoportosítása és általános Tudja értelmezni az endoterm és exoterm jellemzése folyamatokat. a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket. az oxidációs szám fogalmát, az oxidációs szám meghatározását. a redoxi reakciók fogalmát. Tudja a kémiai egyenletek szerkesztését. a periódusos rendszert és használatát. 2.2. Szervetlen kémia alkalmazása 2.2.1. Nemfémes elemek és vegyületeik a hidrogén tulajdonságait, a halogénelemek és halogenidek, a kén, a nitrogén, a szén és ezek oxosavai, az ammónia, a szén-dioxid jellemzőit, vegyipari jelentőségét, előfordulását a természetben, az anyagok fizikai tulajdonságai és anyagszerkezete közötti kapcsolatot. 2.2.2. Fémek és vegyületek a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, vegyipari alkalmazását, a p- és d-mező fémeit (Al, Pb, Fe, Cr, Ni, Ag, Cu, Zn), azok fontosabb vegyületeinek tulajdonságait, a fémek ipari előállítási módszereinek elvét. 2.3. Szerves kémia alkalmazása 2.3.1. Szénhidrogének szénhidrogén nyersanyagok és alapanyagok jelentőségét, az alkánok, alkének és alkinek fizikai és kémiai tulajdonságait, az aromás vegyületek sajátosságait, halogéntartalmú szénvegyületeket, a szénhidrogének jellemző reakcióit, a fontosabb képviselőiket. 15
2.3.2. Oxigéntartalmú szénvegyületek az alkoholok és fenolok fizikai és kémiai tulajdonságait, az éterek fizikai tulajdonságait, az aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek fizikai és kémiai tulajdonságait, fontosabb képviselőit, és ezek élettani hatásait. 2.4. Szervetlen kémia a környezetünkben 2.4.1. Légköri gázok a levegő természetes összetevőinek (N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok) kémiai jellemzőit, légszennyező (O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO) gázok forrásait és kémiai jellemzőit, légszennyezők környezeti hatását (üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg). 2.4.2. A víz környezeti és ipari jelentősége a kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságait, a természetes víz összetételét és jellemzőit, a vízszennyező anyagokat, a természetes vizek keménységét, lúgosságát és ezek számítását, a vízlágyítási módszerek elvét, a víz felhasználását. 2.5. Szerves kémia a környezetünkben 2.5.1. Szerves kémiai anyagok a legfontosabb szerves háztartási anyagokat, a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét. 3. Műszaki ismeretek 3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések 3.1.1. Gázok tárolása a gázpalackok színjelölését, biztonsági előírásait, a gázpalackokon található jelzéseket. 16
3.1.2. Folyadékok tárolása a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat. Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni. 3.1.3. Szilárd anyagok tárolása a laboratóriumi tárolásra alkalmas eszközöket, a tárolásra vonatkozó biztonsági szabályokat, Legyen képes a feliratokat, jelzéseket értelmezni. 3.2. Anyagelőkészítő műveletek, hőcserélő készülékek 3.2.1. Alapanyagok előkészítése az aprítás, oldás, keverés fogalmát. 3.2.2. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel a közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjait, a hő átvitel folyamatát, a laboratóriumi hőcserélőket. 4. Fizikai kémia 4.1. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások 4.1.1. A gázhalmazállapot és számítások során tudja alkalmazni a tökéletes gázok általános jellemzőit, a tökéletes gázok állapotegyenletét. 4.1.2. A folyadékállapot a folyadékok belső szerkezetét. 4.1.3. A szilárd állapot a szilárd anyagok rácstípusait és azok tulajdonságait. 4.1.4. Halmazállapot-változások a párolgás-kondenzáció és a szublimáció folyamatát, a forrás jelenségét, a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit, az olvadás és a kristályosodás folyamatait. 17
4.2. Homogén többkomponensű rendszerek 4.2.1. Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. és számítások során tudja alkalmazni az elegyek összetételének megadásait, a levegő átlagos moláris tömegét. 4.3. Egyensúlyi rendszerek 4.3.1. Kémiai egyensúlyok a dinamikus egyensúlyt, az egyensúlyi koncentrációkat, a tömeghatás törvényét, az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit, a disszociációfokot, a disszociációs állandó fogalmát, a gyenge és erős elektrolitok jellemzőit, a víz autoprotolízisét, a ph fogalmát, pufferek összetételét, működési elvét, alkalmazását. 5. Laboratóriumi alapgyakorlat 5.1. Általános feladatok 5.1.1. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a törésmutató-, a hőmérséklet-, az olvadáspontés forráspontmérés elvét, mértékegységeit, eszközeit. 5.2. Oldatkészítés 5.2.1. Oldat készítése szilárd anyagból az oldatkészítés módját, számításait tiszta anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel. 18
6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat 6.1. Szervetlen preparátumok készítése 6.1.1. Szervetlen anyagok előállítása Tudja kiválasztani a preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. a készülékek szerelését. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok előállításával kapcsolatban. a laboratóriumi alapműveleteket. a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit. a laboratóriumi biztonsági szabályokat. 6.2. Minőségi elemzés 6.2.1. Kvalitatív vizsgálatok a fontosabb kationok és anionok kimutatásának reakcióit és a jellemző lángfestéseket. 7. Analitikai gyakorlat 7.1. Gravimetria 7.1.1. Tömeg szerinti elemzés a gravimetriás vizsgálatok műveleteit, a csapadékok kezelését. Legyen képes eredményeket kiszámítani. 7.2. Titrimetria 19 a mérési megfelelő adatokból az pontossággal
7.2.1. Térfogatos analízis a törzsoldatkészítést, a savbázis-, a komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a jodometriás titrálások elvét, az indikátorok működését, a titrálás hibalehetőségeit. Legyen képes a vizsgálatok során lejátszódó reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket megfelelő pontossággal kiszámítani. 8. Laboratóriumi gyakorlat 8.1. Szerelési gyakorlat 8.1.1. Szerves laboratóriumi szerelések a laboratóriumi hőátadó eszközöket, az elválasztásra alkalmas eszközöket, a légköri desztilláló berendezések összeállítását, reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését. 8.2. Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése 8.2.1. Előkészítés a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit, a kiindulási anyagok előkészítését, az eszközjegyzék összeállítását a recept alapján, az egyéni védőfelszereléseket. 8.2.2. Kivitelezés Legyen képes a mérési leírás alapján az alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és tisztításának lehetőségeit. a termék tisztaságának ellenőrzési lehetőségeit. Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szerves anyagok előállításával kapcsolatban. 20
8.3. Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 8.3.1. Összetett mérések, egyszerű műszeres vizsgálatok a potenciometrikus ph-mérés eszközeit, az elektromos vezetés mérését, a potenciometrikus titrálást, a fotometriás mérés elvét látható tartományban, a fontosabb vegyipari termékek vizsgálatát. 21