164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) magyar állampolgár, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c) magyar hatóságok által menekültként elismert súlyos mozgáskorlátozott személyekre. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a súlyos mozgáskorlátozott személyekre, akik a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs intézményi (a továbbiakban: tartós bentlakásos intézmény) ellátásban részesülnek, kivéve a mozgásfogyatékosok rehabilitációs intézményében élő súlyos mozgáskorlátozott személyeket. A 7. szerinti parkolási engedély a tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő súlyos mozgáskorlátozott személynek is kiadható; b) életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, és szállításuk csak mentőjárművel biztosítható; c) (3) E rendelet alkalmazásában a) súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a 2., vagy 3. számú melléklet szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több; b) család: a súlyos mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülő és testvér; c) jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül; d) tanulói jogviszony: a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő, a képzési kötelezettségét teljesítő, a bölcsőde gondozottja, a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója, a felsőoktatási intézmény hallgatója, ha nevelése, gondozása, oktatása a hat hónapot meghaladja, az átképzésben részesülő munkanélküli; e) munkaviszony: a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a bírói és ügyészi szolgálati viszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya, a munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszony, továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány alapján megkezdett vállalkozói tevékenység; f) egyedülálló: az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él. (4) E rendelet alkalmazásában a munkaviszonyban állóval esik egy tekintet alá az a súlyos mozgáskorlátozott személy is, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli járadékban, illetve keresetpótló juttatásban részesül. Közlekedési kedvezmények fajtái 2. A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményei: a) személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás), b) személygépkocsi átalakítási támogatás( a továbbiakban: átalakítási támogatás), c) közlekedési támogatás, d) parkolási engedély. 3. (1) A szerzési támogatás
a) belföldi kereskedelmi forgalomban történő 2 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos (a továbbiakban: megyei rehabilitációs főorvos) javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű (a továbbiakban: segédmotoros rokkantkocsi), illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék (a továbbiakban: kerekesszék) vásárlása esetén a vételárhoz, b) a Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) előzetes engedélyével a külföldről behozandó, az a) pontban meghatározott személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A szerzési támogatás mértéke a vételár, illetve a vám és általános forgalmi adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint. (3) Segédmotoros rokkantkocsi és kerekesszék belföldi forgalomban történő beszerzése esetén a szerzési támogatás szempontjából vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül. (4) Szerzési támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal) által kiállított utalvány másolatát csatolni kell. 4. (1) Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, a) aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa (a házastárs és az élettárs együtt a továbbiakban: házastárs) írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint b) akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg, és c) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben. (2) Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek, a) aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: gyermek) személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint b) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és c) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg, és d) aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a) gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása, b) intézményi ellátásnak a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény - gondozás, nevelés, oktatás céljából történő - rendszeres látogatása minősül. (4) Ha a szerzési támogatást segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlásra használják fel, az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát a 8. (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell. (5) Az (1)-(2) bekezdések szerinti személy részére a szerzési támogatás nem állapítható meg mindaddig, amíg a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll. 4/A. A hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén szerzési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is, a) aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan, b) aki megfelel a 4. (1) bekezdésének b)-c) pontjában foglalt feltételeknek, c) akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt, d) akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja. 5. (1) Az átalakítási támogatás
a) a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá b) a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását. (2) Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 forint. (3) Átalakítási támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, a) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült átalakítási támogatásban, b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy is, akinek gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a szakértő szerv megállapította, feltéve, hogy a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelel. (6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy a) aki a vele közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott házastársa, vagy b) gyermeke - ha a szállítás a 4. (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel - személygépkocsival történő szállítását vállalja, c) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságra vagy súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban, valamint d) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg. 6. (1) A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása. (2) A közlekedési támogatás összege (3) és (4) bekezdésekben meghatározott szorzószám és a közlekedési támogatás alapösszegének (a továbbiakban: alapösszeg) a szorzata. Az alapösszeg mértéke: 7000 forint/év. (3) A szorzószámok mértéke: a) ha a súlyos mozgáskorlátozott személy 1-62 éves korú, és aa) tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 3,5, ab) ha az aa) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1; b) ha a súlyos mozgáskorlátozott személy a 62. életévét betöltötte: 1. (4) Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorúak eltartásáról (a továbbiakban: eltartott) saját háztartásában gondoskodik, részére az eltartottak számától függetlenül a (3) bekezdés alapján kiszámított közlekedési támogatás összegén felül még a (2) bekezdés szerinti alapösszeg 0,5-es szorzószámmal számított összegének megfelelő támogatás is jár. Ha egy háztartásban több súlyos mozgáskorlátozott személy is eltartónak minősül, akkor az eltartottak számától függetlenül valamennyien jogosultak a növelés összegére. (5) Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani. (6) Nem állapítható meg a közlekedési támogatás, ha a súlyos mozgáskorlátozott családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. (1) bekezdése b) pontja szerinti mértéket meghaladja. (7) Az alapösszeg és a szorszószámok szerint kiszámított összegeket a 4. számú melléklet tartalmazza. 7. A parkolási engedély a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. Közlekedési kedvezményekre való jogosultság megállapítása 8. (1) A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a 11. (2) bekezdése szerinti határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani. (2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a jegyző a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek. (3) A tárgyév április 30-áig nyújtható be a) a szerzési támogatás megállapítása, b) a közlekedési támogatás megállapítása,
c) a 11. (2) bekezdése szerinti határozat érvényességének meghosszabbítása, valamint d) a 11/A. (3) bekezdése szerinti határozat érvényességének meghosszabbítása iránti kérelem. (4) Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható. (5) A közlekedési támogatás iránti igény a (3) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be. 9. (1) A 8. (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló, a 10. (1) bekezdése vagy 13. (1) bekezdése alapján kiadott orvosi szakvéleményt, b) a jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy családjában az egy főre jutó jövedelme a 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg, c) a 4. (2) bekezdésének a) pontjában és az 5. (6) bekezdésének b) pontjában foglalt esetekben a gyógykezelésre vonatkozó igazolást, d) a szerzési és az átalakítási támogatás esetében a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát. Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény fénymásolatát, ha ezen feltételek nem állnak fenn, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személy házastársa, illetőleg szülője (a továbbiakban: szállítást végző személy) írásbeli nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja, e) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű-vásárlási vagy szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben, f) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén az egyedülálló, súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló, g) a közlekedési támogatás iránti kérelem esetén, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy eltartottról gondoskodik, az eltartott születési anyakönyvi kivonatát vagy az eltartott személyi lapját bemutatja, és ha szükséges az elhelyezését igazoló bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat fénymásolatát, h) a szerzési, az átalakítási és a közlekedési támogatás iránti kérelem esetében a munkaviszony, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást, i) az átalakítási támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban. (2) A parkolási engedély iránti kérelemhez csak a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló 10. (1) bekezdése vagy 13. (1) bekezdése szerinti orvosi szakvéleményt kell mellékelni. 9/A. A szerzési támogatás 4/A. -ban foglaltak alapján történő megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a) a 4/A. a) pontja szerinti szakvéleményt, b) a 4/A. d) pontjában megjelölt személy érvényes vezetői engedélyének másolatát, továbbá írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja, c) a 9. (1) bekezdésének a)-b), e) és h) pontjában meghatározott iratokat. 10. (1) A 2. számú melléklet szerinti orvosi szakvéleményt kérelemre a) az 1. számú melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 2.3. és 2.4. pontja szerinti esetben a választott háziorvos, házi gyermekorvos, ezek hiányában a lakóhely szerinti területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos), b) az a) pontban nem szabályozott esetekben a háziorvos beutalása alapján (a beutalóhoz mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt) az illetékes szakorvos állítja ki a személyes vizsgálat és/vagy a rendelkezésre álló orvosi lelet, vagy zárójelentés alapján. (2) A szakvélemény igazolja a) a közlekedőképesség minősítését, b) azt, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy állapota végleges vagy változhat, illetve azt, hogy az állapota mióta áll fenn. (3) Amennyiben az állapot változhat, a szakvéleményt évente felül kell vizsgálni. 11. (1) A jegyző a kérelemről határozattal dönt. A határozat rendelkező részében megállapítja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét vagy annak hiányát. A szerzési és az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat indokolásában a 15. (2) bekezdésében foglaltakra, valamint hadirokkant kérelmező esetében a hadirokkantság tényére külön ki kell térni.
(2) A szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év. A jegyző kérelemre - a jogosultsági feltételek igazolása mellett - a határozat érvényességi idejét évenként meghosszabbítja. (3) A jegyző a szerzési jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát minden év június 30-ig felterjeszti a hivatalhoz. (4) A jegyző gondoskodik a közlekedési támogatás összegének kifizetéséről. (5) A jegyző az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát, annak a jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a hivatalhoz felterjeszti. 11/A. (1) A jegyző a 9/A. szerinti kérelmet mellékleteivel, a mozgáskorlátozottság tényét tartalmazó jogerős határozatával, valamint érdemi javaslatával együtt a tárgyév május 31. napjáig felterjeszti a hivatalhoz. (2) A hivatal a határozatáról a tárgyév június 30-áig tájékoztatja a jegyzőt is. (3) A 4/A. szerinti jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év. A hivatal kérelemre a határozat érvényességi idejét évenként meghosszabbítja. A kérelemnek a hivatalhoz történő felterjesztésére az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. 12. (1) A jegyző a súlyos mozgáskorlátozott személy kérelmére az 5. számú melléklet szerinti parkolási engedélyt állítja ki, függetlenül attól, hogy a kérelmező rendelkezik-e személygépkocsival vagy sem. (2) A jegyző a parkolási engedélyt a 11. (1) bekezdése szerinti határozatok meghozatalával egyidejűleg vagy attól függetlenül is kiállíthatja. A parkolási engedély kiadásánál a jövedelmi viszonyokat vizsgálni nem kell. (3) A parkolási engedély érvényessége a kiállítás, illetve az érvényesítés időpontjától számított három év. (4) A jegyző a parkolási engedély érvényességét az érvényes orvosi szakvélemény és a jogosult személyi igazolványának bemutatása esetén meghosszabbítja. 13. (1) Amennyiben a 11. (1) bekezdés szerinti határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság) kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. Az orvosi bizottság a szakvéleményt a 3. számú melléklet szerint adja ki. Az orvosi szakvélemény vizsgálat, valamint orvosi iratok alapján is kiadható. (2) A másodfokú orvosi szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. (3) A súlyos mozgáskorlátozottnak nem minősített személy az orvosi szakvélemény kiállítását követő évben kérhet újbóli vizsgálatot. (4) A másodfokú határozatban a 11. (1) bekezdésében foglaltakról értelemszerűen rendelkezni kell. A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételére jogosító utalvány 14. (1) Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a népjóléti miniszter határozza meg és teszi közzé a Népjóléti Közlönyben - a költségvetési törvény függvényében - minden év április 30-ig. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a népjóléti miniszter minden év november 15-éig a szerzési és átalakítási támogatás pótkeretszámát a MEOSZ-szal egyetértésben megállapíthatja. 15. (1) A hivatal az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével a 11. (1) bekezdése szerinti határozat alapján a) a szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről július 31-ig, b) az átalakítási támogatás kielégítéséről a tárgyévben folyamatosan dönt. A bizottság tagjai a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) tisztifőorvosa által megbízott szakorvos, valamint a hivatal által felkért személy. (2) A kielégítésnél előnyben részesíthető az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki a) saját jogán jogosult a szerzési és/vagy átalakítási támogatásra, b) a személygépkocsit rehabilitáció céljából használná (munkaviszony, tanulói jogviszony folytatása), c) egyedülálló, d) a szerzési támogatás összegét a 3. (1) bekezdése szerinti segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használja fel, e) a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá. (3) A hivatal (1) bekezdés szerinti határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
16. A hivatal a 15. (1) bekezdése szerinti döntéséről értesíti a Minisztériumot, illetve a döntése alapján a tárgyévben szerzési, valamint átalakítási támogatásban részesülő személyekről tájékoztatja a jogosultságot megállapító jegyzőt. 17. (1) A hivatal a szerzési és átalakítási támogatás kielégítését megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő 15 napon belül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mozgáskorlátozott vagy a 4. (1) bekezdésében szabályozott feltételekkel rendelkező szállítást végző személy részére. (2) A súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy az utalvány kiállítását követően vásárolhatja meg, vagy alakíttathatja át azt a személygépkocsit, melyhez az utalványt fel kívánja használni. Az utalvány kiállítása előtt megvásárolt, illetőleg átalakított személygépkocsi esetén a szerzési, valamint az átalakítási támogatás nem folyósítható. (3) Az utalvány a kiállításától számított három hónapig érvényes. A hivatal az érvényességet indokolt esetben - az érvényességi időn belül - egy alkalommal a lejárat napjától számított további három hónappal meghosszabbíthatja. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány tulajdonosa helyett új jogosultat jelöl ki. 18. (1) A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalvány értékét a vételárba, illetőleg az átalakítás költségébe beszámítja. (2) A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalványt benyújtja a Minisztériumba a támogatás kiegyenlítése céljából, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló nevét, címét, a személygépkocsi forgalmi rendszámát és lökettérfogatát is fel kell tüntetni. (3) A személygépkocsi vásárlásához felhasznált utalvány legfeljebb az érvényességének lejártát követő 15 napon belül nyújtható be a Minisztériumba. (4) A Minisztérium az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti. A közlekedési támogatás visszaigénylése 19. (1) A jegyző az általa jogerősen megállapított közlekedési támogatások összegét azok kifizetése céljából - a jogosultak személyi adatainak feltüntetése nélkül - minden hónap 10. napjáig jelenti - a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: TÁKISZ). (2) A TÁKISZ a beérkezett jelentések összesített adatairól településsoros bontásban minden hónap 23. napjáig tájékoztatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH). (3) Az APEH megkeresése alapján a Minisztérium a megigényelt közlekedési támogatások ellenértékét - az önkormányzatok részére történő átutalás céljából - átutalja az APEH-nek. Az APEH a támogatások ellenértékét az önkormányzatok havi normatív állami hozzájárulásával egyidejűleg az önkormányzatoknak átutalja. Eljárás a jogosulatlanul igénybe vett támogatások esetében 20. (1) Aki rosszhiszeműen és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével vett igénybe szerzési, átalakítási és közlekedési támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben visszafizetni, valamint az igénybe vett parkolási engedélyt a kiállítónak visszaszolgáltatni. Az ilyen személy öt évig közlekedési kedvezményekben nem részesíthető. (2) Az elsőfokú határozatot meghozó jegyző az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, illetőleg a parkolási engedély visszaszolgáltatását a rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül határozattal rendeli el. (3) Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt. (4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg a végrehajthatóságától számított nyolc napon belül a szerzési és az átalakítási támogatás esetén a Minisztériumnak, közlekedési támogatás esetén a kifizetés helye szerint illetékes települési önkormányzat részére kell a támogatás összegét visszafizetni. A jegyző a visszafizetett közlekedési támogatás összegét az APEH részére átutalja. (5) A 10. (1) bekezdése, valamint a 13. (1) bekezdése alapján kiadott szakvélemény közokirat. (6) Amennyiben a szakvéleményt a valóságnak nem megfelelően állítják ki, a szakvélemény kiállítója köteles az ebből eredő kárt a Minisztériumnak megtéríteni. (7) A (6) bekezdés szerinti károkozás esetén a Minisztérium a Magyar Orvosi Kamaránál etikai eljárást kezdeményez.
Záró rendelkezések 21. (1) Ez a rendelet 1996. január 1. napjával lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 26/1994. (II. 27.) Korm. rendelet, b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, valamint a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 10/1994. (I. 30.) Korm. rendelet 16. -a és 17. -ának (3) bekezdése hatályát veszti. (2) A 13. (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatért az orvosi bizottságot vizsgálatonként 700 forint, amennyiben a felülvizsgálatot a súlyos mozgáskorlátozott lakóhelyén végzik el, vizsgálatonként 3000 forint térítési díj illeti meg. Az orvosi bizottság részére a térítési díjat utólagos elszámolás alapján a Minisztérium megtéríti. A mozgássérült lakóhelyén különösen akkor indokolt a vizsgálat elvégzése, ha a közlekedési kedvezmények iránti kérelmet a jegyző az 1. (2) bekezdésének b) pontja alapján utasította el. (3) Az 1996. január 1-jét megelőzően kiállított I. és II. fokú szakvélemények 1996-tól közlekedési kedvezmény iránti kérelemhez nem használhatók. (4) A közlekedési kedvezmény megállapításánál a kérelem benyújtása időpontjában a) betöltött életkort, b) folytatott tanulói jogviszonyt, munkaviszonyt, c) kiskorú saját háztartásban történő ellátását, d) azt, hogy egyedülálló, e) gyógykezeltetést, vagy e feltételek hiányát kell megállapítani. (5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott parkolási engedély érvényességi idejéig használható. (6) Az e rendeletben foglalt kedvezmények a jövedelemadóról szóló törvényben felsorolt - adómentesség alá eső - szociális támogatások. (7) E rendelet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban történő vásárlásnak a személygépkocsi értékesítéssel foglalkozó, adószámmal rendelkező szervtől vagy személytől történő vásárlás minősül. (8) E rendelet rendelkezéseit az 1996-os évre előterjesztett kérelmek esetében kell alkalmazni, akkor is, ha a kérelmet 1996. január 1-je előtt terjesztették elő. (9) Az 1996-ban kiállított utalványnak a 3. (2) bekezdés szerinti értékét 50 000 forinttal növelni kell, függetlenül attól, hogy a növelt összegű szerzési támogatás a vételár, illetve a vám és az általános forgalmi adó együttes költségének a 60%-át meghaladja. (10) A (9) bekezdés szerint növelt összegű szerzési támogatás összege nem haladja meg a vételár, illetve a vám és általános forgalmi adó összegét. 1. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az alábbiakban felsorolt állapotokban súlyos mozgáskorlátozottságot minősíteni akkor lehetséges, ha a kérelmező - önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, továbbá/vagy - tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve - testközeli és testtávoli segédeszközök (pl. kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret stb.) állandó, szükségszerű használatára rászorul. A súlyos mozgáskorlátozottság megnyilvánulásai - Végtagok hiánya: végtaghiánynak a kézfej, illetve a lábfej vagy a fölötti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya minősül. - Végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz. - Végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák.
- A gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik. - A vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van. - A központi idegrendszer károsodásai: amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon. 1. A mozgásszervek megbetegedései, fejlődési rendellenességei, hiányállapotai, amennyiben súlyos mozgáskorlátozottságot okozó mértékben fennállnak 1.1. A végtag(ok) hiánya, csonkoltsága, művégtag használatával is, egy vagy több végtag nagyízületi merevséggel járó elváltozásai. 1.2. A járást súlyosan korlátozó deformitással és merevséggel járó M. Bechterew, combcsontfejelhalás. 1.3. Bármely alsó végtag(ok) nagycsontjainak álízülete, mely több mint egy év óta fennáll, járógép használatával. 1.4. Bármely alsó végtag(ok) csontjainak vagy a csigolyáknak olyan körülírt elváltozásai, amelyek spontán törés vagy súlyos idegrendszeri sérülés (bénulás) közvetlen veszélyével járnak. 1.5. Krónikus polyarthritis a végtagízületekben nagyfokú deformitással, következményes merevséggel, izomatrofiával. 2. Mozgásszervi károsodással járó egyéb betegségek, amennyiben súlyos mozgáskorlátozottságot okozó mértékben fennállnak. 2.1. Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek (pl. arteriosclerosis obliterans III-IV. stádium, többszörös torpid ulcus cruris-szal járó postthromboticus syndroma). 2.2. Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel. 2.3. A központi vagy perifériás idegrendszer sérülése, megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetőleg plegia (pl. status post apoplexiam seu thrombosis cerebri, Heine-Medin-, Little-kór, gerincsérülés követkeménye). 2.4. Előrehaladott deformitással járó rendszerbetegségek (pl. sclerosis multiplex, dystrophia musculorum progressiva, amyotrophias lateralsclerosis). 2. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez Név: Szül. év, hó, nap: I. fokú orvosi szakvélemény Lakcím: szám alatti kérelmező szakorvosi vizsgálatát a következők szerint végeztük el: Diagnózis: (latin és magyar megfelelője) Állapot leírása: (magyar nyelven) 1. Jobb felső végtag 2. Bal felső végtag 3. Jobb alsó végtag 4. Bal alsó végtag 5. Törzs, gerincoszlop 6. Vázizomzat Alkalmazott segédeszközök: Közlekedőképesség minősítése (vizsgálat és szubjektív megítélés alapján): Nyilvántartási sz.: Életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbeteg, és szállítása csak mentőjárművel biztosítható: igen nem
a) járás: képtelen(3) súlyosan nehezített(2) nehéz(1) normál(0) b) terhelhetőség: képtelen(3) súlyosan nehezített(2) nehéz(1) normál(0) c) jármű haszn.: (tömegközlek.) képtelen(3) súlyosan nehezített(2) nehéz(1) normál(0) Érvényes gépjárművezetői engedéllyel: rendelkezik nem rendelkezik Állapota: végleges változhat, következő évben felülvizsgálandó Állapota fennáll: év hó óta Dátum: P. H. háziorvos/szakértő P. H. a munkahely azonosító bélyegzője Alulírott hozzájárulok, hogy adataimat (gyermekem adatait) a szakvélemény kiállítása, illetve annak véleményezése céljából kezeljék. kérelmező Figyelem: Ezen orvosi szakvéleményben szereplő adatok helyességéért a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. (5)-(7) bekezdései alapján a kiállító felel. 3. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez II. fokú orvosi szakvélemény a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete Címe: Ügyiratszám: A közlekedési kedvezményeket igénylő személy neve: leánykori neve: születési ideje: lakcíme: A közlekedési kedvezményeket igénylő személyre vonatkozó diagnózis: Közlekedőképességének minősítése: Életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbeteg, és szállítása csak mentőjárművel biztosítható: igen nem
a) járás: képtelen(3) súlyosan nehezített(2) b) terhelhetőség: képtelen(3) súlyosan nehezített(2) c) jármű haszn.: (tömegközlek.) képtelen(3) súlyosan nehezített(2) nehéz(1) nehéz(1) nehéz(1) normál(0) normál(0) normál(0) Állapota: végleges változhat, következő évben felülvizsgálandó Állapota fennáll: év hó óta A kiállítás helye, kelte:, 19 P. H. a bizottság tagja a bizottság elnöke Figyelem: Ezen orvosi szakvéleményben szereplő adatok helyességéért a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. (5)-(7) bekezdései alapján a kiállító felel. 4. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez Mértékek [6. (2)-(3) bekezdései alapján]: A közlekedési támogatás mértékeiről Életkor év Tanul, dolgozik támogatás Ft/év Inaktív támogatás Ft/év 1-62 24 500 7 000 62-7 000 7 000 Mértékek a családfenntartói támogatással együtt [6. (2)-(4) bekezdései alapján]: Életkor év Tanul, dolgozik támogatás Ft/év Inaktív támogatás Ft/év 1-62 28 000 10 500 62-10 500 10 500 5. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez Parkolási engedély Az engedély anyaga: karton, mérete: 76 115 mm. Mindkét oldalon nyomtatva, nyomdai sorszámozással.
6. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez ADATLAP a közlekedési támogatások összegének kifizetéséhez év hó 1. Megye megnevezése: 2. Önkormányzat megnevezése: 3. Az önkormányzat 7 számjegyű KSH azonosító kódja: 4. A tárgyhónapban támogatásban részesülők száma a) teljes összegű támogatásban részesülők száma: fő összege:... Ft b) az időarányos összegű támogatásban részesülők száma: fő összege:... Ft 5. A megigényelt közlekedési támogatások együttes összege: Ft Dátum: P. H. a jegyző aláírása