Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint a szabálysértési jog eljárásjogi és végrehajtási szabályait. Az új jogszabály 2012. április 15. napján lépett hatályba. A szabálysértés jogi fogalma olyan tevékenység vagy mulasztás, amelyet a törvény büntetni rendeli és amely veszélyes a társadalomra. A szabálysértés elkövetői a tettesek vagy részesek lehetnek. A tettes az, aki a szabálysértést maga megvalósítja. Társtettesek, akik a szándékos szabálysértés tényállását egymás tevékenységét tudva, közösen és egymással szándékegységben valósítják meg. A szabálysértést a részesek a felbujtó és a bűnsegéd is elkövetik. A felbujtó, a ki mást szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír. A bűnsegéd, aki a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A felelősségre vonás akadályai A szabálysértés miatti felelősségre vonást kizárja: a gyermekkor (14 év alatti) kóros elmeállapot kényszer, fenyegetés tévedés jogos védelem végszükség magánindítvány, feljelentés hiánya A szabálysértés miatt felelősségre vonás lehetőségét megszünteti: az elkövető halála elévülés a cselekmény elkövetésétől számított 6 hónap, a végső határidő 2 év, amelynek eltelte után már nincs lehetőség a felelősségre vonásnak kegyelem - 2 -
I. A szabálysértésnél alkalmazható büntetések 1.) Szabályértési elzárás a legsúlyosabb szabálysértési büntetés 1 naptól 60 napig, illetve halmazati büntetés (több szabálysértésnél egy eljárásban vonják felelősségre) esetén 90 nap elzárással is büntethető szabálysértések: - magánlaksértés, önkényes beköltözés, rendzavarás, garázdaság, prostitúció, tulajdon elleni szabálysértések, veszélyes fenyegetés, távoltartó határozat szabályainak megszegése, jogosulatlan vadászat, járművezetés az eltiltás időtartama alatt, valótlan bejelentés, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése Az elzárással fenyegetett szabálysértések esetében kizárólag a bíróság járhat el. A törvény meghatározza, hogy mely esetekben az elkövető személyére tekintettel kizárt az elzárás alkalmazása: - fogyatékos - kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül - várandósága 4. hónapját elérő nő - aki fogyatékos vagy folyamatos ápolások felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik Az elzárást az elkövető lakóhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. 2.) A pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000 Ft, a legmagasabb összeg 150.000 Ft, illetve elzárással is büntethető szabálysértés esetén 300.000 Ft. Halmazati büntetés esetén 225.000 Ft, illetve 450.000 Ft. A pénzbírság megfizetésére a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap áll rendelkezésre. A pénzbírságot kiszabó szabálysértési hatóság, valamint a bíróság a határozatához mellékeli a pénzbírság befizetésére szolgáló csekkszelvényt. A pénzbírságot meg nem fizetése esetén lehetőség van a meg nem fizetett pénzbírság megváltására 5.000 Ft-onként 6 órányi közérdekű munkával. - 3 -
Ha az eljárás alá vont személy nem él a közérdekű munkára történő átváltoztatási lehetőséggel, a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni általában 5.000 Ft egy napi elzárásnak felel meg. Az átváltoztatásról is kizárólag bíróság határozhat. 3.) Közérdekű munka 6 órától 180 óráig terjedhet. A közérdekű munka végrehajtásáról állami foglalkoztató szerv gondoskodik állami foglalkoztató szerv gondoskodik pl.: - helyi önkormányzat - költségvetési szerv - egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény - közfoglalkoztató II. A szabálysértésnél alkalmazható intézkedések 1.) Járművezetéstől eltiltás tartama: legkevesebb 1 hónap legfeljebb 1 év 2.) Elkobzás az elkövetéshez eszközként használt vagy arra szánt tárgy birtoklása jogszabályba ütközik vagy a közbiztonságot veszélyezteti a szabálysértés útján létrejött dolog az a dolog, amelyre a szabálysértést elkövették, illetve e dolog elszállítása céljából használtak a szabálysértés elkövetéséért kapott dolog 3.) Kitiltás A törvény meghatározza, hogy milyen jellegű szabálysértések miatt alkalmazható: - sportrendezvénnyel összefüggésben - kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben elkövetett - 4 -
Legrövidebb tartama 6 hónap, leghosszabb 2 év lehet. 4.) Figyelmeztetés Ha az elkövetés körülményeire tekintettel a szabálysértés csekély súlyú. Jogerős felelősségre vonásnak tekintendő, az ismételt elkövetés esetén szigorúbb büntetési szabályok alkalmazását megalapozhatja. A szabálysértési eljárás alapelvei: 1. a szabálysértési hatóság/bíróság a törvényben megállapított feltételnek megléte esetén köteles az eljárást lefolytatni 2. senki nem tekinthető felelősnek, amíg szabálysértési felelősségét jogerős határozat nem állapítja meg 3. senki nem kötelezhető arra, hogy önmagára nézve terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson 4. az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog (képviselheti: - törvényes képviselő - nagykorú meghatalmazott személy - ügyvéd Szabálysértési eljárásban az eljárást folytató hatóság nem köteles képviselő kirendelésére kivéve a bíróság elé állítással elbírált ügyeket, mert itt kötelező az ügyvédi képviselet. 5. jogorvoslati jogosultság (panasz, fellebbezés) 6. anyanyelvhasználat joga (mindenki jogosult az anyanyelvét használni) 7. a szabálysértési hatóságot/bíróságot nem köti a más ügyben meghozott határozat abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el, illetve milyen szabálysértést A szabálysértés miatt eljáró hatóságok a.) járási hivatalok (a főváros területén kerületi hivatalok) járnak el fő szabályként (általános hatáskör) - 5 -
b.) rendőrség A rendőrségi hatáskörbe utalt szabálysértések esetén, jár el (pl.: személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése, gyülekezési joggal visszaélés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, határrendészeti szabálysértés) c.) Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gyógyszerrendészeti szabálysértés pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések áru hamis megjelölése d.) bíróság Kétféle szerepe lehet a szabálysértési eljárásban 1. jogorvoslati fórumként kifogással élhet a hatóság döntése ellen bíróság által hozott határozat jogerős 2. elzással is büntethető szabálysértések miatt a járásbíróság jár el első fokon, a határozata elleni fellebbezést a törvényszék bírálja el A járásbíróság hatáskörbe tartozó ügyekben bírósági titkár is eljárhat. e.) helyszíni bírságra jogosultak járási hivatal ügyintézője NAV vámszerve hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyintézője közlekedési hatóság ellenőre közterület-felügyelő természetvédelmi őr erdészeti hatóság ügyintézője halászati őr mezőőr A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerint illetékes hatóság jogosult. A bíróság illetékességébe tartozó szabálysértések esetén az elkövetés helye szerinti járásbíróság jár el.