HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Hasonló dokumentumok
A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN

Széladatok homogenizálása és korrekciója

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZÉLENERGIA TENDENCIÁI HAZÁNKBAN A XXI. SZÁZAD SORÁN

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( )

A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE


SZÉLSŐÉRTÉK VIZSGÁLATOK HAZAI SZINOPTIKUS MÉRŐÁLLOMÁSOK HOMOGENIZÁLT SZÉLADATSORAI ALAPJÁN 5

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

REANALÍZIS IDŐSOROK SZÉLKLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATA 4

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 2 Radics Kornélia 3

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

AUTOMATA MÉRŐÁLLOMÁSOK SZÉLADATAINAK VIZSGÁLATA A HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREKEN ÖSSZEFOGLALÁS

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

ALKALMAZOTT METEOROLÓGIAI KUTATÁSOK AZ MH GEOINFORMÁCIÓS SZOLGÁLATNÁL

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Csapadékmaximum-függvények változása

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Légszennyező anyagok városi környezetben való terjedése

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Puskás János 1, Tar Károly 2, Szepesi János 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

A jövő éghajlatának kutatása

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR METEOROLÓGIAI TANSZÉK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Dr.Tóth László

A légkör mint erőforrás és kockázat

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Miért van szükség szuperszámítógépre?

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

A SZÉL ENERGIÁJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Zivatarok megfigyelése műholdadatok segítségével

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István

Átírás:

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Globális klímaváltozás?? Hőmérséklet Csapadék Szél

Lokális és regionális szélviszonyok SZÉLKLÍMA

A szél hasznosításának legfontosabb komponensei

Szélklíma kutatások: közelmúlt, jelen A hazai szélklíma paramétereinek átfogó elemzése Vertikális szélprofil elemzése Hazánk széltérképeinek modellezése A térbeli és időbeli tendenciák becslése (átlagok és szélsőértékek) Szinoptikus mérőhálózat széladatsorainak elemzése Reanalízis mezők elemzése

Felhasznált adatsorok 36 szinoptikus állomás órás adatai (1975-2011) Formai, tartalmi, minőségi ellenőrzés (hibás értékek) Adathiányok (pl. éjszaka) Cél: homogén adatsor Probléma: automatizálás,, állomástörténet (hely, szélmérő magassága, megváltozott körülmények stb.)

Felhasznált adatsorok ERA-40 (1975-2002, 1,25 1,25 ) 16 E 49 N 18 E 20 E 22 E 16 E 18 E 1975 1994 1997 2010 20 E 22 E 49 N 48 N 48 N 47 N 47 N 46 N 46 N 45 N 17 E 19 E 19 stations 23 stations 21 E 23 E 17 E 19 E 21 E 45 N 23 E Meteorological station ERA-40 gridpoint

Felhasznált adatsorok ERA Interim (1989-2011, 0,5 0,5 )

Hazánk szélatlasza 1. sor: Állomás neve, mérőműszer felszín feletti magassága, feldolgozott mérési időszak hossza 2. sor: Éves átlagos szélsebesség, annak szórása, a szélsebességek köbös átlaga 1. ábra: A szélsebességnek és köbének átlagos évi menete 2. ábra: A januári és júliusi szélsebességnek és köbének átlagos napi menete 3. ábra: A szél irány szerinti gyakorisága, irány szerinti hozzájárulás a szélsebességhez és annak köbéhez 4. ábra: Szélsebesség-tartam és fajlagos energia 5. ábra: A havi átlagos szélsebességnek és köbének anomáliái 6. ábra: A szélsebesség relatív gyakoriságai a legszelesebb és a legszélcsendesebb hónapban Budapest/Lőrinc (a szélmérő magassága: 14,68 m) 1997-2002 -1-1 3-3 Átlagos szélsebesség: 2,53 ms, szórás: 1,60 ms, a szélsebesség köbe: 40,88 m s [ ms -1 ] [ ms 3-3] [ ms -1 ] [ ms 3-3] 7 350 7 350 6 5 4 3 2 1 0 [ ms -1 ] 2,0 1,0-1,0 300 250 200 150 a 100 b 50 0 J F M Á M J J A Sz O N D[hó] A szélsebességek és köbeik átlagos évi menete 0-2,0 270 300 240 330 210 360 40 30 20 10 180 30 g h 60 i(*) 150 90 120 A szélirány gyakorisága és hozzájárulása a szélsebességhez és annak köbéhez l m [m3 s -3] 200 100 0-100 -200 1997 1998 1999 2000 2001 2002 [év] A szélsebesség havi anomáliája és a köbös anomáliák a: átlagos szélsebesség [m s -1] b: átlagos köbös szélsebesség [m3 s -3] c: januári átlagos szélsebesség [m s -1] d: júliusi átlagos szélsebesség [m s -1] e: januári átlagos köbös szélsebesség [m3 s -3] f: júliusi átlagos köbös szélsebesség [m3 s -3] g: szélirány-gyakoriság [%] h: hozzájárulás az átlagos szélsebességhez [%] 6 5 4 3 2 1 0 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 300 250 200 d 150 c 100 f e 50 0 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24[óra] A szélsebességek és köbeik átlagos napi menete januárban és júliusban [óra] [kwh m -2] 3500 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 175 150 125 j 100 75 50 k 25 0 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24[ ms -1 ] Szélsebesség-tartam és fajlagos energia o n 0 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24[ ms -1 ] A szélsebesség relatív gyakoriságai a legszelesebb és a legszélcsendesebb hónapban i(*): hozzájárulás az átlagos köbökhöz [%] (felezett értékek) j: szélsebesség-tartam [óra] k: fajlagos energia [kwh m -2] l: szélsebességek havi anomáliái [m s -1] m: köbök havi anomáliái [m3 s -3] n: legszelesebb hónap relatív gyakoriságai o: legszélcsendesebb hónap relatív gyakoriságai

Hazánk szélatlasza A legfontosabb következtetések: Szélsebesség napi és évi változékonysága: átlagosan 1-2 m s -1. Köbös átlagok éves amplitudója: 100 m 3 s -3 Napi változékonyság: 150-200 m 3 s -3 Legnagyobb átlagos éves tartam: 1-3 m s -1 (1500-3000 óra) 10 m s -1 -nál nagyobb szelek tartama: éves átlagban 100 óra alatt Legnagyobb átlagos éves energia: 4-9 m s -1 (20-120 kwh m -2 ) Szélsebesség havi anomáliái: 1 m s -1 -on belül

Hazánk szélklímája 3 2.5 2 3 2.5 3.5 2 3 2 3 2 2.5 Sopron W N 20 10 S E Pécs Budapest W N 20 10 N 20 10 S Kékesteto W E Szeged N 20 10 S N 20 10 N Nyíregyháza 20 E 10 W S E 2 2 2.5 3 2.5 2.5 W S E W S E 7 m/s-nál nagyobb szélsebesség 10 m/s-nál nagyobb széllökés

Hegyhátsál négy szinten (10 m, 48 m, 82 m, 115 m) végzett szélmérés vertikális szélprofil elemzése (stabilitási viszonyok) a WAsP modell hazai adaptálhatóságának igazolása modellezési eredmények verifikálása a széladatok horizontális és vertikális extrapolációja - esettanulmányok 1. szint 115 m Szélirány Szélsebesség 2. szint 82 m Szélsebesség 3. szint 48 m Szélsebesség 4. szint 10 m Szélsebesség 70 m

Relative frequency [%] A különböző szinteken mért szélsebességi értékek relatív gyakorisága Hegyhátsálon Négy szinten mért, nyolc éves (1995-2002) adatsorok alapján 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 Wind speed [m/s] 10 m 48 m 82 m 115 m

Széltérképek a domborzat és az érdesség áramlásmódosító hatásának elemezése a rendelkezésre álló szélmező legfontosabb sajátosságainak áttekintése az átlagos szélsebességet és rendelkezésre álló szélenergiát ábrázoló térképeket modellezés és szerkesztése

A szélenergia hasznosítása: jövő Megválaszolatlan kérdések, problémák: potenciális készletek megbízható becslése, területi lefedettség, mérési idősorok hossza, szélklíma változékonysága, tendenciái

A mérési és az ERA Interim széladatsorok relatív gyakorisági értékeinek összehasonlítása SZÉLMÉRÉSEK REANALÍZIS

A szélsebességre vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2007

A szélsebességre és széllökésre vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2007

Szinoptikus állomások széladatainak elemzése szintátlépések száma (medián, 90%, 95%, 99%) szintátlépések időbeli változása átlagos szélsebesség medián változatlan a percentilisek növelésével egyre inkább megjelenik a csökkenő tendencia csökkenés intenzitása növekszik széllökés keleten emelkedő tendencia (Debrecen, Poroszló) a percentilisek növelésével nő a csökkenő tendencia intenzitása Dunántúl Alföld

Az ERA-40 szélsebesség értékeire vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2002

A mért és az ERA Interim szélsebesség értékeire vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2010

A mért és az ERA Interim szélsebesség értékeire vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2010, tavasz

A mért és az ERA Interim szélsebesség értékeire vonatkozó percentilis értékek tendenciájának területi eloszlása hazánkban 1997-2010, ősz

Klímamodellezés ECHAM5 RegCM3 (2021-2050, 2071-2100; 1961-1990) hidrosztatikus regionális klímamodell 10 km horizontális felbontás 120 100 rácspont, 51,0 É 11,4 K és 43,8 É 25,8 K 18 vertikális szint A1B globális emisszió szcenárió kezdeti és határfeltételek az ECHAM5 globális éghajlati modellből

ECHAM RegCM (2021-2050) Referencia-időszak: 1961-1990

Tervek, lehetséges kutatási irányok Mérési adatsorok homogenizálása teljes adatsor vizsgálata Felhasznált adatsorok folyamatos bővítése Természetes változékonyság vagy klímaváltozás? ECHAM RegCM: 2071-2100 havi és évszakos változások extrém indexek

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!