A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás Szemléltetés: egy-egy kép ilyesfajta intézményekről A transzatlanti (amerikai) válasz Történeti gyökerek: kontinentális iskolarendszer a felvilágosodás előtt A klasszikus példa: Új-Anglia az iskolarendszer középpontjában a népoktatás (gyakorlatias) intézményfönntartók: iskolaszékek (választott) finanszirozás: helyi adókból tanító: munkavállaló (érdekképviselete is ilyen) tanterv: helyi tankönyv: piaci Szemléltetés: Európai-amerikai iskolarendszer összehasonlító táblázata Amerikai iskola-képek A kontinentális (európai) válasz Történeti gyökerek: fölvilágosult abszolutizmusok, napoleoni reform, poroszok A klasszikus példa: Code Napoleon az iskolarendszer középpontjában: a klasszikus középiskola (társadalmi funkciója) fönntartás: állami (egyház közbenjöttével is eltérő Északon és Délen) finanszirozás és irányítás: kormányszinten, központi a tanár mint professzor (kamarai jellegű szövetségei) tanterv, tankönyv: kormányzati kontrollal (egykor egyházi kontrollal) társadalmi funkciója: a társadalmi mobilitás csatornája, a kulturális tőke átszármaztatása, nemzeti-állami identitás Szemléltetés: Európai-amerikai iskolarendszer összehasonlító táblázata Francia (német, osztrák, magyar stb) iskola-képek Összefoglalás és kitekintés Hol tart Kelet-Európa? Hol tart Magyarország? Lesz-e EU-válasz, és ha igen, milyen?
Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására 1. Elit oktatás egyetem érettségi Gimnázium Kereskedelmi Polgári Munka (iparban tanoncképzés) Tanköteles kor vége: 10-12 éves kor Népoktatás 3-4, majd 4-6 éves Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására 2. Tömegesedés felsőoktatás Érettségi: 50% Felső középfok + szakképzés Munka (munka melletti szakképzés) Tanköteles kor vége: 14-16 éves kor Alsó középfok 2-4 éves Népoktatás 4-6 éves
Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására 3. Általánossá válás Posztgraduális szakasz Felsőoktatás 30 % Post-secondary szakképzés Érettségi 70 % Tanköteles kor vége 18 éves kor Felső középfok Alsó középfok Alapfok Oktatási szintek ISCED besorolása ISCED = International Standard Classification of Education ISCED 5, 6, 7 ISCED 3 ISCED 2 ISCED 1 ISCED 0 tertiary education (felsőfok) upper secondary education (felső középfok) lower secondary education (alsó középfok) primary education (alapfok) pre-primary education (iskola előtti nevelés)
A legfontosabb magyar oktatási programok az ISCED besorolás szerint (forrás: OECD) ICSED 6 ISCED 5 ISCED 4 ISCED 3 ISCED 2 ISCED 1 ISCED 0 DLA és PhD doktori program Tertiary education: főiskolai, egyetemi alap és kiegészítő képzés Szakközépiskola szakképző évfolyamai és programok érettségire épülő OKJ-szakmában, szakmunkások érettségire felkészítő középiskolája (feltétel: szakmunkás biz.) Upper secondary education: Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Lower secondary education: Általános iskola felső tagozat Primary education: Alsó tagozatos oktatás Pre-primary education: Óvodai nevelés, iskolaelőkészítés az 5. életévtől A transzatlanti és a kontinentális közoktatási rendszer összehasonlítása Történeti gyökerek Klasszikus példa Centrális iskolatípus Társadalmi funkciója Iskolafönntartók Finanszírozás Tanár helyzete Tanári érdekképviselet Tanterv Tananyag jellege Tankönyv Transzatlanti modell a felvilágosodás előtti kontinentális iskolarendszer Új-Anglia népoktatás integráció a társadalomba, alkalmassá tétel a munkavállalásra iskolaszékek: a helyi közösség választottjai helyi adók munkavállaló munkáséhoz hasonlít Helyi tanterv gyakorlatias piaci Kontinentális modell fölvilágosult abszolutizmus, napoleoni reform Code Napoleon klasszikus középiskola társadalmi mobilitás, az úri középosztály soraiba való bejutás, nemzeti-állami identitás kialakítása állami egyházi központi tudós professzor kamarai jellegú kormányzati kontroll klasszikus műveltség kormányzati előírások szerint