Éghajlati szolgáltatások Dobi Ildikó Fülöp Andrea Kalmár Györgyné Kapitány Ervinné Major Ágnes Révész Beáta Országos Meteorológiai Szolgálat 1024, Budapest, Kitaibel Pál utca 1. dobi.i@met.hu 1. Bevezető Az időjárás az élet számos területére hatással van, így egyebek közt befolyásolja egyéni és társadalmi szinten, pl. az egészséget, életmódot, szokásokat, az épített környezetet, különféle döntéseket. A megbízható előrejelzés társadalmi igénye és haszna közismert, gyakran számszerűsíthető. Hasonlóan fontos, bár kevésbé populáris a mért meteorológiai adatok sokrétű alkalmazási területe, és az abból adódó gazdasági előnyök, melyekről rövid áttekintést nyújtunk az alábbiakban ismertetve a tipikus, rendszeres igényeket és a szolgáltatás folyamatát. Az Éghajlati Osztály feladata az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni mérőhálózatából származó adatok és elemzések megrendelésre történő szolgáltatása. Rendszeres megbízóink a különféle közigazgatási intézmények, pl. Minisztériumok, a Központi Statisztikai Hivatal, Bíróságok, Rendőrségek. Ügyfeleink között szerepelnek továbbá a különböző nemzetgazdasági ágazatokat képviselő cégek, ügyvédek és magánszemélyek, akik számára egyedi megkeresésekben vagy operatív módon szerződéses keretben szolgáltatunk meteorológiai tényadatokat, ill. éghajlati tanulmányokat. A kért információt az ügyfél kívánságának megfelelő formátumban állítjuk elő és az előzetes egyeztetésnek megfelelően faxon, E-mailben vagy postán küldjük el. Évente átlagosan 2000-2500 felkérést kapunk, ezek legnagyobb része biztosító társaságoktól érkezik. Számos esetben szolgáltatunk a megrendelő kérésének megfelelően összeállított meteorológiai adatsorokat, és gyakorta készíttetünk meteorológiai szakvéleményt egy adott helyen és időpontban valószínűsíthetően bekövetkezett időjárási viszonyokról is. Az 1. ábra a 2005. évi megrendelések megoszlását mutatja a kérések típusa szerint. Biztosítók 46% Cégek 33% Hatóságok 10% Szerződött ügyfelek Cégek Hatóságok Ügyvédek Magánszemélyek Biztosítók 1.ábra. Az OMSZ-hoz érkezett éghajlati tárgyú megkeresések 2005-ben. 1
2. Biztosítók, Vis major ügyek Az egyes biztosító társaságok a hozzájuk beadott időjárás okozta kárigények elbírálásánál kérik az OMSZ szakvéleményét, igazolását. Rendszerint viharos szélre, nagymennyiségű csapadékra, rendkívüli csapadékintenzitására, továbbá jégeső, zivatar, villámcsapás előfordulására kérdeznek rá. Viharosnak nevezzük a széllökést amikor a szél sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s-ot (54 km/órát). Csapadéknál a kritikus érték a 24 óra alatt lehullott 30 mm vagy azt meghaladó érték, illetőleg a rövid idejű heves eső. Ekkor a 20 perc alatt mért mennyiségből származott 0,5 (Hungária Biztosítónál 1.0) mm intenzitást meghaladó értékeke esetén igazoljuk a felhőszakadást. A legtöbb kérés az adott napon, vagy néhány órás időszakban előfordult legerősebb széllökés sebességére vonatkozik, amelyek 2005-ben például az összes igazolás mintegy kétharmad részét tették ki (2. ábra). Viszonylag gyakoriak a csapadék-igazolások is, amelyekben egy adott napon lehullott csapadék mennyiségét, továbbá a csapadékhullás intenzitásának maximumát adjuk meg. A zivatar, illetve villámcsapás előfordulásáról szóló igazolások 2005-ben az összes igazolás tizedét alkották. 2005-ben kiadott igazolások Szélsebesség-igazolás Csapadék mennyiség igazolás Jégeső igazolás Zivatar, villám igazolás 2. ábra. A kiadott igazolások megoszlása a kérés típusa szerint 2005-ben. Minden évben előfordul néhány rendkívüli időjárású esemény, amelyre az átlagosnál jóval több igazolást adunk ki, illetőleg megkeresésére Önkormányzatok részére vis-major pályázathoz elemzést készítünk. 2005-ben ilyen emlékezetes volt például május 18. Az egyedi elbírálásokhoz felhasználjuk az automata hálózat adatai (3. ábra) mellet a Doppler radar (4. ábra) és a SAFIR villámlás detektáló (5. ábra) rendszerből származó információkat is 3. ábra. Napi szélmaximum időszakos átlagai (m/s) 2005.05.18-án 2
4. ábra. Radar kompozit kép 2005.05.18-án 17:00 órakor. 5. ábra. Villám lokalizációs rendszer adatai 2005.05.18-án 17:00 UTC-kor. 3. Hatósági ügyek Adott baleset vagy bűntény bizonyítási eljárása során gyakran döntő szempont az előfordult időjárási viszonyok ismerete, ezért az un. bizonyítási kísérlet megtartásához rendszeresen megkérik osztályunk segítségét. Többnyire a kérdéses helyen és időben valószínűsíthetően előfordult időjárási viszonyokat kérik tőlünk. A helyszíni szemlét a rendőrségnek előre be kell tervezni, ezért az eljárásban vizsgált cselekmény időpontjával megegyező látási viszonyok megadásához a megvilágítottság mértékét (un. szürkület típusát) határozzuk meg. Tekintettel arra, hogy hetekkel, hónapokkal későbbi időpont érdekli a hatóságot, előrejelzés nem áll rendelkezésünkre, ezért csupán a napkelte illetve a napnyugta időpontjait vesszük figyelembe a számításhoz. Előfordul, hogy néhány nappal a tervezett bizonyítási kísérlet napja előtt az OMSZ telefonos diszpécser szolgálatánál érdeklődnek az akkor várható időjárásról, ilyenkor természetesen a prognózist is felhasználjuk. 3
4. Éghajlati tanulmányok A klíma meghatározó tényező minden ország mezőgazdaságának, iparának és számos egyéb ágazatának tevékenységében. Ebből adódóan tervezés során gyakran szükség van az elmúlt évtizedek éghajlatának statisztikai jellemzőire (Dobi, 2004). A feladatok igen változatosak, ezt néhány konkrét példa felsorolásával érzékeltetjük. Mezőgazdasági célra tipikusnak tekinthető kérés egy gyümölcsös telepítését megelőzően a terület sugárzási, lég- és talajhőmérsékleti, valamint nedvességi viszonyainak jellemzése. Az időjárás alakulásának utólagos elemzésével megmagyarázható, pl. az adott év búza minőségének alakulása. Tervezési feladatoknál gyakran előkerül az épületre nehezedő szélnyomás ismeretének igénye. Ciszternák, víztározók, csapadék elvezető rendszerek méretezésénél, pl. a csapadék összegei, intenzitása, visszatérési ideje alap információt képeznek. A gépészeti berendezések megrendelésénél, olykor fejlesztésénél pl. a szélsőséges hőmérsékletek, nedvesség értékekre van szükség. Vasúti hálózat felújításakor a sínek közti tágulási réstávolság megadásához az abszolút maximális és minimális hőmérsékletek, a kis valószínűségi értékek gyakoriságai, tartama, visszatérése érdekes. Légvezetékek különösen télen a zúzmarás, fagyos, szeles időjárásban vannak kitéve igen nagy megterhelésnek. Külön csoportot képez az energia szektor (Kalmár, Maller, 1998), melynek működése időjárásfüggő. Egyrészt fogyasztói oldalról rendszerint a komfort érzet határozza meg az energiát igénylő hűtés, fűtés és megvilágítás mértékét. Másrészt üzemeltetői oldalról, hiszen a különféle távú tervezési feladatokban figyelembe kell venni a meteorológiai szempontokat, az előrejelzés mellett az adatsorok idősorainak jellemzőit. A hagyományos erőműveknél a légszennyezés terjedéséhez a tervezés és üzemeltetés során stabilitási adatok szükségesek. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei felhívták a figyelmet arra, hogy a meteorológiai elemek megfigyelése, az adatok rendszeres elemzése nemcsak az atomerőművek tervezése során, hanem az erőmű biztonságos üzemeltetése érdekében a teljes működési időszakban szükséges. A felhasználók által igényelt villamos energia mennyiségét az időjárás, azon belül is leginkább a hőmérséklet befolyásolja, ezért az áramszolgáltatók számára a minél pontosabb előrejelzése mellett az országba mért hőmérsékletek átlagos és szélső értékei is szükségesek. Gázszolgáltatók részére a légynyomás szintén alap paraméter, amit a napi átlagot a nyomáskorrekciós tényező kiszámításánál vesznek fegyelembe. Rendszeres adatgyűjtésre kötelezett minden hulladékgyűjtő telep, ahol kockázati tényező a sok csapadék, mely elmosódást okozhat, de veszélyes lehet ennek ellenkezője, a tartós aszály és kánikula együttes előfordulása, ami öngyulladáshoz vezethet. Vegyi üzemeknél az esetleges légszennyeződés terjedésének utólagos igazolásához szükséges a szél és a légköri stabilitás naprakész ismerete. A megújuló erőforrások közül a szél és a napenergia optimális hasznosításához a hazai klíma adottságainak részletes ismerete szükséges. Egyedi szélerőművek létesítéséhez alapvetően az OMSZ automata hálózatában végzett szélmérések alapján készítünk megrendelésre feldolgozásokat. WAsP (Wind Atlas Analysis and Application) modell felhasználásával a tervezett létesítmény rotor magasságára becsült szélviszonyok és energia meghatározására van lehetőség. Napkollektorok installálásakor a sugárzási paraméterek mellett az elhelyezéshez tudunk hasznosítható információt nyújtani. A szolgáltatatási tevékenység az OMSZ Központi Adatbázisához kapcsolódik, melynek bővítésében, ellenőrzésében vesznek részt az osztály munkatársai. Az elemzések alapját képező meteorológiai adatsorok jó minőségének biztosítása érdekében a homogenizálás, interpoláció terén folyamatos a fejlesztés. Nagy jelentőséggel bírnak a határtudományokkal folytatott hazai és nemzetközi közös kutatások, melyek lehetőséget nyújtanak az alkalmazott klimatológia legújabb eredményeinek adaptálásra, továbbá az aktuális jogszabályi előírások kielégítéséhez szükséges fejlesztésekre. 4
5. Térítésmentes szolgáltatások Szakdolgozatok és doktori disszertációk megírása céljára a Szolgálat ingyenesen adatokat biztosít. A hallgatók formanyomtatványon nyújtják be igényüket az Éghajlati Osztályra, a kért adatokat általában e-mailben küldjük meg. Évente átlagosan 80 kérés érkezik (6. ábra), a legtöbb a szakdolgozatok leadásának tavaszi határideje előtt és az iskolakezdést követően ősszel. A kérések többsége a mezőgazdaság- és környezettudományi karokról érkezik. 6. ábra. Hallgatói adatkérések 2002-2005 között Az osztály munkatársai rendszeresen közreműködnek a média tájékoztatásában. Extrém időjárású helyzeteket követően elemzések készülnek a hatóságok és a nagyközönség számára, melyek gyakran megjelennek napilapokban, népszerűsítő folyóiratokban (Kalmár Schlanger, 2005; Németh, 2005), a Légkör című folyóiratban továbbá a Szolgálat honlapján www.met.hu az Éghajlati menüpont alatt. 7. Irodalom Dobi I. (2004): Mire kiváncsi napjaink gazdasága? Természet Világa II. Különszám, 78-80. Kalmar E., Maller A. (1998): Az energiaipar időjárás igényei. Természet Világa I. Különszám, 81-84. Kalmár E, Schlanger V. (2005): Milyen volt az idei tavasz? Élet és Tudomány, LX. 32., pp. 998-1000. Németh Á., Horváth Á., Bella Sz.: 2005. nyár - A zivatarok évadja, Természet Világa 5