RÉGI KÓROKOZÓK ÚJ MEGVILÁGÍTÁSBAN
Pepino mosaic virus
Pepino mosaic virus (Potexvirus, Flexiviridae) PepMV Genom: egyszálú RNS Alak: helikális, 11 nm átmérőjű, 508 nm hosszú Átvihetőség, terjedés: mechanikai átvitel növényi érintkezés Természetes gazdanövények: Solanum muricatum
A magyar izolátum szekvencia összehasonlítása más izolátumokkal Paradicsom Pepino Francia Spanyol Spanyol Spanyol USA USA Spanyol Magyar 99,36% 99,21% 99,11% 99,06% 82,04% 79,17% 95,58%
A vírus elleni védekezés lehetősége Keresztvédettség PepMV okozta terméstünetek elkerülése Új PepMV izolátumok begyűjtése, jellemzése Evolúciós irány megfigyelése Gazdanövénykör változása
Pepper mild mottle virus
Linhart György (1844-1925) Anton de Bary tanítványa, mikológus A hazai növénykórtani kutatások megteremtője Fungi Hungarici A dohány mozaik vírus első hazai leírója Monilinia linhartiana
Pepper mild mottle virus (Tobamovirus) PMMoV Genom: egyszálú RNS Alak: helikális, 18 nm átmérőjű, 300 nm hosszú Átvihetőség, terjedés: mechanikai átvitel növényi érintkezés magátvitel (külső) Természetes gazdanövények: Nicotiana tabacum - leaf mosaic, severe crop losses. Also found in many other plant species.
PMMoV
Tobamovirus fajok és izolátumok Patotípus L rezisztencia gén alléljeire homozigóta paprika növények fogékonysága (S) vagy rezisztenciája (R) L + L 1;1c;1a L 2 L 3 L 4 Tobacco mosaic virus, TMV-U1 P 0 S R R R R Tomato mosaic virus, ToMV-D/H P 0 S R R R R Bell pepper mottle virus, BPeMV-FO P 0 S R R R R Tobacco mild green mosaic virus,tmgmv-u2 P 0 S R R R R Paprika mild mottle virus, PaMMV-P11 P 1 S S R R R Obuda pepper virus, ObPV P 1 S S R R R Pepper mild mottle virus, PMMoV-P8, -P14 P 1. 2 P 1. 2. 3 S S S S S S R S R R
Obuda pepper virus
Obuda pepper virus TMV
Nemzetközi adatok, eredmények: 1952 - USA, Dél-Karolina (McKinney) 1994 - Köpenyfehérje (CP) gén TaqI-es emésztés (Tenllado et al.) 1995 - CP 138. aminosav (aa) (Berzal-Herranz et al.) P 1,2 spanyol PMMoV-S metionin (M) P 1,2,3 olasz PMMoV-I aszparagin (N) Magyarországi adatok, eredmények: 1983 - Magyarország (Tóbiás és Csilléry) 1993 - Nov izolátum (Salamon) 2003 - P 1,2 patotípusú izolátumok Magyarországon (Kálmán)
A PMMoV jelen van a hazai növényházi paprikaállományban Többségében a P 1,2 fordul elő hazánkban Jelen van az L 3 rezisztenciát áttörő olasz PMMoV-I -vel rokon P 1,2,3 is A P 1,2,3 jelenlétét a Tenllado és mtsai féle TaqI-es restrikciós emésztési módszer is alátámasztja Ez az első, molekuláris növénykórtani vizsgálatokkal alátámasztott bizonyíték a PMMoV P 1,2,3 patotípusának hazai előfordulásáról
!! A vírus a korábban mentes területeken is megjelenhet, aminek forrása elsősorban a szakszerűtlenül, esetleg egyáltalán nem csávázott vetőmag lehet. A vetőmag csávázását a fajta rezisztencia fokától függetlenül változatlanul el kell végezni!!!
A szilva az Erwinia amylovora új gazdanövénye Magyarországon
A tűzelhalás elterjedése >1900 USA, Kanada 1919 Új-Zéland 1938 Bermudák 1943 Mexikó 1957!! Anglia 1967 Egyiptom 1966-70 Hollandia, Lengyelország. Dánia, Guatemala 1971-80 Belgium, Franciaország, Németország 1982 Luxemburg 1984 Ciprus 1985 Izrael, Törökország 1986 Svédország, Norvégia, Írország, Görögország 1987 Csehország 1988 Libanon 1989 Svájc 1990 Örményország, Bulgária, Jugoszlávia, Jordánia, Dél- Olaszország 1996 Magyarország
Az Erwinia amylovora gazdanövényei Madárbirs Rosaceae család Körte Maloideae (syn. Pomoideae) (Pyrus, Malus, Cydonia, Eryobotria, Cotoneaster, Crataegus, Pyracantha, Sorbus) Tűztövis Rosoideae (Rubus idaeus, Starr et al., 1951) (Rosa rugosa; Vanneste et al. 2002) Alma Amygdaloideae (syn. Prunoideae) Japán szilva (Prunus salicina; Mohan and Thomson, 1996) Európai szilva (Prunus domestica; Vanneste et al. 2002) Pluot (szilva x kajszi hybrid; Mohan, 2007) Spiraeoideae
Eredmények Patogenitási teszt: szilvahajtás (Besztercei) Eldorado körtefajta
A 16S rrns gén molekuláris vizsgálata PCR-termék ~1300 bp
Törzsfa kanadai Ea izolátum koreai Ea izolátum német Ea izolátum német Ea izolátum svéd Ea izolátum német Ea izolátum magyar Ea izolátum angol Ea izolátum koreai Ea izolátum német Ea izolátum német Ea izolátum svéd Ea izolátum német Ea izolátum japán Ea izolátum német Ea izolátum koreai Ea izolátum NCBI adatbázisban megtalálható E. amylovora izolátumok filogenetikai törzsfája
MONILINIA KÖRKÉP HAZÁNKBAN
Kórokozó Termések megfertőzése Szaporító képletek színe Szaporító képletek elhelyezkedése Monilinia fructigena Sebzésen keresztül fehéres sárga okkersárga koncentrikus ívekben (főleg az almatermésűeknél) Monilinia laxa Sebzésen keresztül fehéres szürke - barnásszürke elszórtan Monilinia fructicola Sebzés nélkül! kezdetben világosszürke - mogyoróbarna elszórtan igen nagy mennyiségben
Szaporítóanyaggal az USA-ból
Monilinia fructicola okozta rothadás őszibarack gyümölcsén
Saját vizsgálataink: - 2005-2010 között több mint 100 mintát gyűjtöttünk az országszerte -Azonosítottuk őket klasszikus mikológiai (pl. tenyészbélyegek) és DNS alapú molekuláris módszerrel. - tenyészbélyegek alapján 7-14 nap - molekuláris módszerrel: 1 nap Monilinia fructicola Monilinia fructigena Monilinia laxa - Növényvédő szerekkel végzett hatásvizsgálatok
A Monilinia fructicola, a M. laxa és a M. fructigena izolátumok PCR analízise Jelmagyarázat: M 1 kb méretmarker 1 3. Monilinia fructicola primerpár 4 6. Monilinia laxa primerpár 7 9. Monilinia fructigena primerpár 1., 4., 7. Monilinia fructicola izolátum 2., 5., 8. ismert Monilinia laxa izolátum (pozitív kontroll) 3., 6., 9. ismert Monilinia fructigena izolátum (pozitív kontroll) 18S és 28S rrns gének közötti ITS1 (Internal Transcribed Spacer) régió egy részét, az 5,8S rrns gént és az ITS2 régió egy részét felismerő primerpárok
- A minták vizsgálata során csak a két őshonos faj: Monilinia laxa és Monilinia fructigena kórokozókat azonosítottuk - Monilinia fructicola kórokozót szabadföldről származó mintában nem találtunk. Oka: a csonthéjasok virágzásakor az átlaghőmérséklet alacsonyabb mint a kórokozó igénye Főleg a termésérés során számolhatunk a megjelenésével!?? Monilinia laxa vagy Monilinia fructicola?? Mikor gyanakodjunk? -nincs látható sebzés -több pontból indul -agresszívebb -a képletek beborítják a termést
Növényvédő szerekkel végzett hatásvizsgálatok: Az általunk vizsgált izolátumok esetében nincs különbség a növényvédő szerek hatékonysága között a Monilinia laxa és a Monilinia fructicola kórokozók között. Teljesen gátolták kórokozók növekedését : - mankoceb - fenhexamid - réz + mankoceb - tiofanát-metil - fluopyram + tebukonazol - kaptán - tebukonazol - boscalid + piraklostrobin - a réz hatóanyagok néhány - miklobutanil napig gátolják a növekedést - fludioxonil + ciprodinil - ciprodinil - prokloráz - difenokonazol
Monilia fructigena?
A Monilinia fructicola B Monilinia fructigena C Monilinia laxa D? D
Monilia polystroma
A MEGGYANTRAKNÓZIS KÓROKOZÓI -Colletotrichum gloeosporioides (ivaros alak: Glomerella cingulata) - Colletotrichum acutatum (ivaros alak: Glomerella acutata) -- széles gazdanövénykör -- karantén kórokozó szamóca szaporító anyagon
Történelem: Gloeosporium fructigenum Meggyen: 1957 Cseresznyén: 1959 Lehoczky János (1925-1993)
Célkitűzések a meggyantraknózis kártételének felmérése meggyültetvényekben mintagyűjtés országszerte a kórokozó azonosítása és jellemzése morfológiai és tenyészbélyegek alapján, valamint molekuláris biológiai módszerekkel a növényvédő szerek hatékonyságának vizsgálata a kórokozó micéliumnövekedésére in vitro
A kutatómunka háttere PD OTKA pályázat: MEGGYANTRAKNÓZIS: a kórokozó azonosítása, jellemzése, genetikai diverzitása, biológiája és ennek növényvédelmi vonatkozásai (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005számú pályázat) 1 nappali tagozatos PhD-hallgató: Tóth Annamária 2 Növényorvos MSc hallgató
Anyag és módszer Izolátum neve Izolálás éve Származási hely Gazdanövény A1 2010 Hajdúdorog meggy Ú. fürtös A2 2010 Sóskút meggy Ú. fürtös A3 2011 Kistelek meggy Ú. fürtös A4 2011 Kistelek meggy Érdi bőtermő A5 2011 Lajosmizse meggy Ú. fürtös A6 2011 Kiskunmajsa meggy Kántorjánosi A7 2011 Újfehértó meggy Fanal A8 2011 Soroksár meggy Kántorjánosi A9 2011 Soroksár cseresznye A10 2011 Soroksár meggy Kántorjánosi A11 2011 Újfehértó meggy Oblacsinszka A12 2011 Sóskút meggy Ú. fürtös A13 2011 Soponya meggy Ú. fürtös A14 2011 Nyíregyháza meggy Kántorjánosi A15 2011 Nyíregyháza meggy Kántorjánosi A16 2011 Bársonyos húsos som A17 2011 Csepreg áfonya A18 2011 Gödöllő füge
A kórokozó(k) azonosítása klasszikus diagnosztikai módszerekkel 100-100 konídium hosszúsága és átmérője tenyészbélyegek vizsgálata PDA táptalajon színe mintázottsága tenyészet széle szaporítóképletek képződése növekedés üteme
A kórokozó azonosítása molekuláris módszerekkel Primerek: ITS 5 és NL4 Ligálás pgem-t Easy plazmidba Transzformálás Escherichia coli DH 5-α törzsébe DNS szekvencia meghatározása Filogenetikai törzsfa elkészítése Szekvenciáinkat elhelyeztük a nemzetközi adatbázisban (NCBI)
Növényvédő szerek hatékonyságának vizsgálata mérgezett agarlemez módszer gyakorlati dózis 10x-es hígítás
Az éredő terméseken jelentkező kezdeti tünetek
Súlyosbodó tünetek az érőfélben lévő terméseken
Tünetek Bársonyoson húsos som termésén
(?) A kórokozó biológiája (?) Gyümölcsmúmiák, terméskocsányok Rügyekben
Kártétel mértéke a vizsgált ültetvényekben 2010-ben Hajdúdorogon Újfehértói fürtösben ~30 % Cigánymeggyben ~1 % Érdi bőtermőben ~10 % Sóskúton Újfehértói fürtösben ~12 % 2011-ben Lajosmizse Újfehértói fürtösben ~ 0,5 % Kezeletlen Ú. fürtösben ~ 80 % Kistelek Újfehértói fürtösben ~ 0 % Érdi bőtermőben ~ 0 % Kiskunmajsa Kántorjánosi ~ 0% Sóskút Újfehértói fürtösben ~ 0,5%
A kórokozó tenyészbélyegei PDA táptalajon Fiatal (7 napos) tenyészet meggytermésről izolálva 14 napos) tenyészet meggytermésről izolálva Idős tenyészet meggytermésről izolálva Áfonyáról származó izolátum tenyészete
Egyes hatóanyagok tesztelése a kórokozó micéliumának növekedésére Kontrollhoz viszonyított növekedés % 120 100 80 60 40 20 0 Hatóanyagok gyakorlati dózis 10x higítás 2010. évben
100,00% Kontrollhoz viszonyított növekedés 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% fludioxonil+ciprodinil rézhidroxid+kén+napraforgóolaj rézhidroxid+napraforgóolaj azoxistobin azoxistobin kasugamicin rézhidroxid rézoxiklorid réz+mankoceb trifloxystobin+tebukonazol fluopyram TMTD propineb fenhexamid miklobutanil Hatóanyagok iprodion rézoxid boscalid+piraklostrobin tebukonazol prokloráz kaptán rézhidroxid kén dodin paraffinolaj rézoxiklorid bordói keverék rézszulfát ditianon trifloxistrobin fluopyram+tebukonazol 10X-es hígítás Gyakorlati dózis 2011. évben
Kontrollhoz viszonyított növekedés 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% Sergomil NH4-foszfát Csöppmix Phosfik Pantafos-réz GLK H1 GLK H2 GLK E1 10X-es hígítás Gyakorlati dózis Termésnövelő anyagok
Összefoglalás Nem a Colletotrichum gloeosporioides, hanem a Colletotrichum acutatum okozza a fertőzést hazánkban. A kórokozó nem csak cseresznyéről, áfonyáról, fügéről és húsos somról Utóbbi őshonos, vadontermő növényként fertőzési forrás! A kórokozó számára kedvezőtlenebb időjárás önmagában nem elég, csak segíti a növényvédelmi technológia sikerét! Megállapítottuk, hogy a gyümölcsmúmiákon és terméskocsányokon túl a rügypikkelyeken is telel a kórokozó Legfogékonyabbnak az Újfehértói fürtös fajtát találtuk
Védekezés szempontjából fontos az átpermetezhető lombkorona, a tavaszi lemosó permetezés A monilíás betegség elleni védekezések lezárultával a növényvédelmet tovább kell folytatni Kontakt készítmények kombinált alkalmazása javítja a növényvédelem hatékonyságát