Helen Fisher Te vagy az én párom Melyik személyiségtípushoz tartozom? Hogyan találhatok rá igazi szerelmemre? Nyitott Könyvműhely Budapest, 2009 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült Why Him? Why Her? Finding Real Love by Understanding Your Personality Type Henry Holt and Company 2009, New York Copyright 2009 by Helen Fisher Hungarian translation 2009 by Képes János Minden jog fenntartva Fordította Képes János Kiadja a Nyitott Könyvműhely www.nyitottkonyv.hu Felelős kiadó: Halmos Ádám Olvasószerkesztő: Moldován László Borítóterv: Gyimesi Judit Nyomdai előkészítés: Halmos Zsuzsa Nyomdai munkák: Kinizsi Nyomda Felelős vezető: Bördős János ISBN 978-963-9725-84-3
Tartalom Tartalom... 2 1. fejezet Mit üzen az anyatermészet Miért éppen ő az Igazi?... 4 2. fejezet Dr. Helen Fisher személyiségtipológiai tesztje... 13 3. fejezet Milyen lapokat kaptam A természet szeszélye... 16 4. fejezet Fenékig üríteni a poharat A felfedező... 25 5. fejezet A társadalom alappillére Az építő... 36 6. fejezet A határ a csillagos ég Az irányító... 47 7. fejezet A filozófus király A tárgyaló... 57 8. fejezet Játszótárs, segítőtárs, szellemi társ, lelki társ Az udvarlás háttere... 69 9. fejezet Hogyan leszünk szerelmesek A szűrő... 78 10. fejezet A nagy Ő Hogyan szeretünk?... 88 11. fejezet Hogyan aknázhatjuk ki a hormonokat A természet jó tanácsa... 105 Köszönetnyilvánítás... 122 Jegyzetek... 122 Függelék... 130 Bibliográfia... 135
Ray-nek, Lornának, Audrey-nak és családom összes tagjának
1. fejezet Mit üzen az anyatermészet Miért éppen ő az Igazi? Én nagy vagyok, sokaságok vannak bennem. Walt Whitman Nem áztok többé az esőben, mert menedéket nyújtotok egymásnak. Nem fáztok többé, mert meleget adtok egymásnak. Nem lesztek többé magányosak. Előttetek az élet. Vonuljatok hát lakotokba, és morzsoljátok együtt napjaitokat. Legyenek hosszú napjaitok ezen a Földön. Az Amerika délnyugati részén élő apacs indiánok talán már évszázadokkal az előtt is ezt az esküvői köszöntőt használták, hogy én 2006-ban, a kaliforniai La Jollában először hallottam. Júniusi kora este volt, az ég még bíborban és kékben játszott, tengeri illatok áradtak be az ablakon, én pedig egy összecsukható széken ültem az előkelő olasz vendéglő második szintjén. A rövid esküvői szertartást, amelyben a keresztény, zsidó és apacs hagyomány elemei keveredtek, egy idősebb úr vezette. Előttem a két ünnepelt, Patrick és Suzanne, az egyik első pár, amely a közreműködésemmel létrehozott chemistry.com internetes társkereső oldalon talált egymásra. Patrick újságíró volt New Orleansben, amíg a 2005-ös Katrina hurrikán következtében el nem vesztette az állását, lakását és minden tulajdonát. Ezután, 2006 februárjában nyugatra ment, és Los Angeles-i rokonainál szállt meg. Néhány nappal az után, hogy megérkezett, regisztrált a chemistry.comon, és meg is kapta az első partnerjavaslatát, Suzanne, egy La Jollában élő ügyvédnő személyében. Az első éjjel három órát beszélgettek telefonon. A rá következő hétvégén találkoztak, és szenvedélyesen egymásba szerettek. Áprilisban Párizsba utaztak, ahol egy balzsamillatú mámoros estén Patrick felvitte Suzanne-t az Eiffel-torony tetejére, és megkérte a kezét. A meghökkent lány igent rebegett. Ez volt az előzménye annak, hogy ezen a szép estén itt ültem La Jollában, mintegy ötven ünneplő barát és rokon közt. Imádok szerelmesek között lenni. Olyan energia árad belőlük, amely képes másokra is átterjedni. Ez az erő szinte kézzelfoghatóan áradt a vőlegényből, aki elsőként érkezett a lakodalomra. Ahogy beviharzott a terembe, az megtelt varázslatos elevenségével. Bár korábban még nem találkoztunk, melegen üdvözölt. Beszédbe elegyedtünk, megvitattuk az angol nyelv fejlődését, az Afrika egyes veszélyes vidékein szerzett újságírói tapasztalatait, illetve a szerelmes agy kémiai folyamatait. Hamarosan megérkeztek a többiek is; elfoglaltuk helyünket az összecsukható székeken a liliomokkal telehintett kis korláttal szemben. Utolsónak a menyasszony lépett be. Döbbent csodálkozással pillantottam meg finom, tökéletes porcelánbaba alakját, óriási kék szemeit és nefelejcskoszorúkba font hosszú, vörösesbarna tincseit. Akárcsak a mitológia szép Helénájának, Suzanne-nak is olyan gyönyörű arca volt, amelyért ezer hajó is csatába indulna. Az ő lelkesültsége sem maradt el a vőlegényé mögött. Elbűvölte hercege, aki egyre csak őt bámulta, és féktelen jókedvvel vigyorgott rá, ahogy kimondta az igent. Valaki fuvolázott. Felolvasták az apacs köszöntőt. Amint az ifjú pár végigvonult a székek között hagyott folyosón, a székeinken talált kis palackokból buborékokat fújtunk rájuk. Majd következett a lakodalom: Cavatelli Marinara-tál, Antipasti Rustico, kagyló, kolbász, Fra Diabolo csirke minden asztalra olasz finomságok sokasága került, luftballonok, konfettik, pezsgő kíséretében. A lemezlovas régi számokat játszott, és mi vad táncba kezdtünk. Patrick és Suzanne látható örömmel járkált közöttünk.
A szeretet mindent hiszen mondja a Biblia. Reméltem, ez Patrick és Suzanne esetében így is lesz. Jó okom volt derűlátóan gondolni a házasságukra. Ismertem bizonyos dolgokat a személyiségükről, mert mindketten elvégezték az általam szerkesztett személyiségtesztet, választ adtak a biológiai temperamentumuk alapvető vonásait vizsgáló kérdéssorozatra. És mindketten elárulták a teszt eredményét. Az adatok alapján pedig meg voltam győződve róla, hogy Patrick jellegzetes kémiai alkata jól kiegészíti majd Suzanne-ét. Olyan biológiai és pszichológiai elegyet alkotnak, amely biztosítja, hogy hosszú évekre rabul ejtsék egymást. Temperamentum és szerelem Számos velünk született hajlam működik bennünk. Mi több, a tudósok ma úgy vélik, az emberi személyiségek változatossága mintegy ötven százalékban genetikus tényezőknek tulajdonítható. Agyunk szövetéből sok mindent örökletesen hozunk magunkkal. De hát mi is az a személyiség? A pszichológia érzések és gondolatok olyan egyedi nyalábjaként határozza meg a személyiséget, amely az ember minden cselekedetét átszínezi. A személyiség persze több a biológiai meghatározottságnál. Jellegzetességek két alapvetően különböző típusából tevődik össze a karakter és a temperamentum jegyeiből. A karakterjegyek az élményekben gyökereznek. A gyermekkori játékok, a szülők érdeklődése és értékei, ahogy a környezetünkben élő emberek kifejezik a szeretetüket és gyűlöletüket, amit a barátok és rokonok elfogadhatónak, veszélyesnek, izgalmasnak találnak, amiben hisznek, amit énekelnek, amin nevetnek, ahogyan dolgoznak és pihennek számtalan továbbival együtt ezek a kulturális tényezők határozzák meg az ember egyedi karakterjegyeit. A személyiség másik oldala a temperamentum, minden magunkkal hozott, biológiailag megalapozott irányultság, mindazok a kora gyermekkorban kialakuló jegyek, amelyek meghatározzák az érzés, a gondolkodás és a viselkedés tartós jegyeit. Ahogy José Ortega y Gasset spanyol filozófus fogalmazott, vagyok én, plusz vannak a körülményeim. A temperamentum a vagyok én, ez alapozza meg, hogy ki vagyok. Kíváncsiság, kreativitás, újdonságkeresés, együttérzés, óvatosság, vetélkedés mindezeket az adottságokat és számos másikat is bizonyos mértékig örökletesen hozzuk magunkkal. Az emberi léleknek ezt a részét a biológiai temperamentumot vizsgáltam előzőleg Patrick és Suzanne esetében is. A született én Senki nem tudja pontosan, hogy az emberi temperamentumnak hány örökletes jegye van. Ám az egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy rendkívül sok. Vegyük például a kacagó ikreket, ahogy az 1970-es években végzett minnesotai ikerkutatás munkatársai elnevezték őket. A két hölgy ugyanis a legenyhébb tréfára vagy szokatlan szófordulatra gyöngyöző kacagásban tört ki. Egy Angliában élő finn diáklány házasságon kívül született gyermekeiként látták meg a napvilágot 1939-ben. Barbarát egy közparkokban dolgozó angol kertész vette magához, Daphne viszont egy gazdag fémműves házában nőtt fel. Mégis, amikor a külön nevelkedő egypetéjű ikreket vizsgáló minnesotai ikerkutatás keretében harminckilenc éves korukban újra találkoztak, kiderült, mindketten imádják a jó mókákat, és mindketten végigkacagták egész életüket. Mindketten rendszeresen ráültek a kezükre, hogy elkerüljék az ideges gesztikulálást. Mindketten vörösesbarnára festették a hajukat. Mindketten kirobbanó energiával rendelkeztek. Mindketten utálták a matematikát és a sportot. Mindketten távol tartották magukat a kereskedelmi televíziós csatornáktól. Mindkettőjüknek a kék volt a kedvenc színe. Mindketten vonakodtak kinyilvánítani politikai véleményüket. És mindketten tizenhat éves korukban, a városházán rendezett bálban ismerkedtek meg leendő férjükkel, és ősszel hozzájuk is mentek. IQ-hányadosuk szinte azonos volt, annak ellenére, hogy Daphnénak
magas szintű oktatásban, Barbarának viszont sokkal szerényebb iskoláztatásban volt része. Vajon mindez merő véletlen csupán? Thomas Bouchard pszichológus, a minnesotai ikerkutatás vezetője rengeteg ehhez hasonló történetet tárt fel, és a nyolvanas években azzal a feltevéssel állt elő, hogy több tucat személyiségjegy örökölhető bizonyos mértékben. Szerinte a legerősebb genetikai összefüggések a hagyománytisztelettel, a tekintéllyel szembeni behódolás hajlandóságával, az agresszivitással, a vezetői késztetéssel és a figyeleméhséggel kapcsolatban mutathatók ki. 1984-ben így írt: Mindkét ikerkutatás és az örökbefogadási vizsgálatok is egybehangzóan arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a közismert családi környezeti hatások mindössze apróbb szerepet játszanak a személyiség formálásában. Az utóbbi évtizedekben a viselkedésgenetikusok jelentős mértékben bővítették a DNSünkkel összefüggésbe hozható jellemvonások listáját. Ám könyvünk szempontjából még lényegesebb, amit a szakemberek ma már evidenciaként kezelnek, hogy a viselkedést egymással együttműködő géncsoportok közös hatása alakítja, és ez hozhat létre viselkedési szindrómákat is. Például, akiben biológiailag meghatározott újdonság iránti vágy van, az nagyobb valószínűséggel lesz energikus, spontán, kockázatvállaló, kíváncsi és kreatív is. Aki viszont inkább a hagyomány tiszteletére hajlamos, az jobb eséllyel válik lojális, körültekintő, tekintélytisztelő, terveket és időbeosztást készítő emberré. Mi az egymással összefüggő biológiai jegyek 1 konstellációit azonosítjuk, amelyeket közönségesen személyiségtípusoknak 2 szokás nevezni. Miután kiterjedt kutatást végeztem a különböző személyiségtípusok biológiai meghatározóiról, az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy mindannyian négy alapvető személyiségtípus egyedi keverékéből állunk. Ezen túlmenően elsődleges személyiségtípusunk meghatározott szerelmi partnerek felé terel bennünket. Biológiai természetünk állandóan bennünk munkál, és megpróbálja befolyásolni, hogy kibe szeretünk bele. Ehhez hasonló gondolatok suhantak át az agyamon, miközben fújtam a buborékokat Patrickre és Suzanne-ra azon a varázslatos lakodalmi éjszakán. Azt gondoltam, ők ketten megtalálták a lelki társukat. Kik vagyunk? És miért vonzódunk természettől fogva bizonyos partnerekhez? Efféle rejtélyek kutatásába vágtam bele a 2004-es karácsonyi szünidőben. Match.com Miért szeretünk bele az egyik emberbe, és nem egy másikba? Ez a kérdés foglalkoztatta a match.com vezetőit, akikkel két nappal 2004 karácsonya után találkoztam New Yorkban. A match.com a világ legnagyobb internetes társkereső oldala, és vezetői meghívtak, hogy egy napon át együtt gondolkodjunk. Jócskán benne jártunk a delelőttben, amikor feltették nekem ezt a kérdést. Senkinek fogalma sincs róla feleltem. A pszichológusok kiderítették, hogy az ember azokba hajlamos beleszeretni, akik azonos etnikai és társadalmi-gazdasági csoportból származnak, hasonló az intelligenciaszintjük, iskolázottságuk, külső vonzerejük, vallási, politikai, társadalmi értékrendjük és humorérzékük. Éppen jókor leszünk szerelmesek, és gyakran olyanokba, akik a közelünkben laknak vagy dolgoznak. A gyermekkor rendkívül jelentős szerepet játszik szerelmi választásainkban, bár nem tudni, pontosan hogyan. Többnyire azokba leszünk szerelmesek, akik az igényeinknek megfelelnek, és gyakran lesz az ember szerelmes abba, aki szerelmes belé. Ám, ahogy ezt a match.com vezetőinek is elmondtam, nem tudni, két személyiség mitől illik össze. Az ember nem feltétlenül annak udvarol, azzal él és házasodik össze, akinek hasonló vagy eltérő személyiségjegyei vannak. Négyszázhetven vizsgálat készült házastársak kapcsolatáról. Az eredményeket Marcel Zentner pszichológus e szavakkal foglalta össze: Az,
hogy ki mennyire részesíti előnyben a hasonló személyiségvonásokat, jelentős mértékben függ az illető vonásoktól és személyektől. Vagy, ahogy fogalmazott: Pillanatnyilag megoldatlan kérdés, milyen személyiségkombináció a legszerencsésebb egy kapcsolatban. Pedig a társválasztás az élet minden részletére kihat, az ágyban vagy a reggeli mellett folytatott beszélgetésektől a baráti és családi összejöveteleken át a hétvégi szórakozásig, attól kezdve, hogy hol lakunk, hogyan neveljük a gyerekeinket, nagy eséllyel egészen halálunkig. Egészen biztos, hogy a jövőnket is befolyásolja. Gyermekeink a mi genetikai örökségünket viszik tovább. Nem sok alkalom adódik életünkben, hogy saját génjeink és valaki máséi előre nem belátható pályájukra induljanak. Nem mellékes tehát, hogy kit választunk. Nehezen tudtam hát elhinni, hogy az evolúció teljes egészében az emberi szeszélyre bízná ezt a döntést. Arra gyanakodtam, hogy a pszichológusok egyszerűen nem vizsgálták a szerelmi választásaink mélyén meghúzódó biológiai mechanizmusokat. Így aztán, amikor felkértek a match.comtól, hogy fontoljam meg, tudok-e segíteni internetes társközvetítő oldaluk hosszú távú kapcsolatokat keresők számára készülő testvéroldalának fejlesztésében, azt feleltem, a téli ünnepek nyugalmában végiggondolom a dolgot. Újév napján aztán rájöttem, hogy meg kell ragadni az alkalmat, és az idegkutatások legújabb eredményei alapján választ kell keresnem arra az alapvető kérdésre, miért éppen azt szeretjük, akit szeretünk. És talán még segíteni is az embereknek, hogy megtalálják az Igazit. Leültem hát üres íróasztalom elé, és előhúztam egy fehér lapot. Mennyit tudunk a személyiségről? A személyiség biológiája Dopamin. Azért ebből az agyi vegyületből indultam ki, mert már éveken át tanulmányoztam e hatásos és mindenütt felbukkanó neurotranszmitter működését. A pillanat lendületében felsoroltam néhány személyiségjegyet, amelyekről tudtam, hogy összefüggnek a dopaminrendszer specifikus génjeivel: az újdonságkeresés hajlama, a kockázatvállalás iránti hajlandóság, a spontaneitás, a fokozott energikusság, a kíváncsiság, a kreativitás, az optimizmus, a lelkesedés, a rugalmasság. Úgy döntöttem, hogy az ilyen biológiai adottságokkal rendelkező személyiségjegyeket mutató embereket felfedezőknek fogom hívni. Rögtön rájöttem, hogy Patrickben is van egy jó adag a felfedezők jellemvonásaiból. Előhúztam egy másik üres lapot is az íróasztalom fiókjából. Mi mindent tudok még a személyiségről? Nos, azok, akik szerotoninrendszerben meghatározott géneket örököltek, jellemzően nyugodt, barátságos, óvatos, de nem félős, kitartó, hűséges, a szabályokat és a tényeket tiszteletben tartó emberek. Konvencionálisak, hagyománytisztelők. Miután pedig az ilyen emberek járatosak a társas hálózatok építésében, a családtagok és az üzleti vagy társadalmi partnerek kezelésében, e genetikus jellemzők együttesének örökletes hordozóit építőknek neveztem. A tesztoszteront is vizsgáltam. Bár a tesztoszteront legtöbbször a férfiakkal társítják, tudtam, hogy a férfiak és a nők egyaránt rendkívül erős aktivitást mutathatnak ebben a hormonális rendszerben. Aki ilyen adottsággal jön a világra, többnyire közvetlen, határozott, koncentrált, jó elemzőkészségű, logikus, sokat követelő, érzelmileg visszafogott és stratégiai gondolkodásban jártas személy. Mindig lényegre törő. Sokan közülük bátrak és versengő típusúak, kiemelkedően járatosak a gépek, a matematikai formulák és egyéb szabályrendszerek világában. Többen közülük a zene szerkezetét is jól értik. Ezeket az embereket irányítóknak neveztem.
Biológiai ismereteim tárházában végül az ösztrogénnel kapcsolatos jegyek szerepeltek. A nagy mennyiségű ösztrogénnel rendelkező nők és férfiak látják a nagy összefüggéseket, távoli tényeket kapcsolnak össze, összefüggésekben és nagy egészekben, én úgy mondanám, hálózatosan gondolkodnak. Fejlett képzelőerővel rendelkeznek, kiemelkedő verbális képességeik vannak, és kiválóan tudják értelmezni mások testtartását, gesztusait, arckifejezését, hangszínét. Ezeket nevezzük szervezői szociális készségeknek. Ezen túlmenően azonban még intuitív, együtt érző, gondoskodó, rugalmas észjárású, kellemes, idealista, önzetlen, érzelmileg gazdag emberek is. Ezt a biológiai típust tárgyalóknak kereszteltem el. A személyiségben természetesen még más kémiai rendszerek is szerepet játszanak. Agyunkban vagy száz különböző neurotranszmitter (kis molekula) és ötvenféle peptid lehet. Ám ezek legtöbbje a szív működéséért és más életfontosságú funkciókért felelős. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy ez a négy vegyület a dopamin, a szerotonin, a tesztoszteron és az ösztrogén játssza a főszerepet a különböző személyiségtípusok kialakulásában. Két további vegyületet azonban mindenképpen meg kell még említenünk. A dopaminnal kémiailag közeli rokonságban levő norepinefrin kétségtelenül szintén hozzájárul bizonyos felfedező jellemvonások, különösen az energikusság és a lendületesség kialakításához. Az oxitocin, ez a jórészt az ösztrogén által termelt, tárolt és működésbe hozott vegyület nagy valószínűséggel szerepet játszik a tárgyaló együtt érző, gondoskodó, bizalomgerjesztő és intuitív jegyeiben. A felfedező, építő, irányító és tárgyaló személyiséget valójában vegyületek családjai alakítják ki. Nem annyira az egyes vegyületek jellegzetes hatása számít, hanem azok az arányok és kölcsönhatások, amelyek köztük és még több más idegrendszeri terület között fennállnak. 3,4 Ennek ellenére egyedül a dopamin, a szerotonin, a tesztoszteron és az ösztrogén áll közvetlen összefüggésben a személyiségjegyek széles skálájával. Tehát kétségtelenül e négy vegyület váltakozásai alapozzák meg a négy alapvető gondolkodási és viselkedési típust. De vajon a személyiségtípus határozza meg azt is, hogy kit szeretünk? Elhatároztam, hogy utánajárok. A személyiségtípus-vizsgálat Elfogadtam tehát a tudományos tanácsadói állást a tervezett chemistry.com társkereső oldalnál. 2005 januárjában el is kezdtem kidolgozni a kérdőív központi kérdéseit, amelyeket az oldalhoz csatlakozó tagoknak ki kell majd tölteniük, hogy meghatározhassuk személyiségtípusukat. Kérdéseimet genetikai és idegkémiai alapon állítottam össze. Beírtam például a tesztbe ezt az állítást: A pillanat sugallatára cselekszem. Úgy gondolkodtam, hogy erre valószínűleg leginkább a felfedezők fognak teljesen egyetértek választ adni, mert a dopaminrendszer bizonyos génjei összefüggnek ezzel a jellemvonással. Családom és barátaim szerint hagyományos értékeket követek. Miután a társadalmi normák követésére való késztetés a szerotoninrendszer jellegzetessége, azt gondoltam, az építők lesznek különösen fogékonyak erre a kijelentésre. Annak megállapítására, hogy valaki milyen mértékben irányító, a következő állítást javasoltam: Gondolkodásom a legtöbb emberénél analitikusabb és logikusabb. Úgy véltem, a magas tesztoszterinszinttel rendelkező férfiak és nők találónak érzik magukra ezt a mondatot. Miután pedig a tárgyalók az ösztrogénaktivitás folytán többnyire rendkívüli képzelőerővel rendelkeznek, a következő megállapítást foglaltam bele a kérdőívbe: Élénken el tudom képzelni, hogy csodálatos vagy rettenetes dolgok történnek velem. Ezután Jonathan Rich és Heidi Island pszichológusokkal, akiket már én kértem fel a munkában való részvételre, tökéletesítettük a kérdőívet. A chemistry.com részeként 2006 februárjában tettük közzé országosan. A vizsgálat célja az volt, hogy meghatározzuk az
emberek biológiai profilját dopamin, szerotonin, tesztoszteron és ösztrogén tekintetében vagyis, hogy milyen mértékben felfedező, építő, irányító és tárgyaló típusú személyiségek. 5,6 Amikor ezt leírom, mintegy ötmillió amerikai töltötte ki már ezt a kérdőívet, más országokból további másfél millió személy, mivel a chemistry.com még átfogóbb kérdőíve és társválasztó rendszere ezen a személyiségteszten alapul. E kérdőívek 39 913 elemű, névtelen mintájának áttekintésével az is élesen megmutatkozott számomra, hogy ez a négy személyiségtípus mennyire másképpen gondolkodik és cselekszik (lásd Függelék). Ám még többet szerettem volna megtudni: Vajon mind a négy személyiségtípus másképpen szereti-e eltölteni a szombat estéjét? Milyenek a politikai választásaik? Különböző hivatásokat választanak? Hol szeretnek élni? Milyen barátokkal találkoznak rendszeresen nagyobb társasággal, értelmiségiekkel, kalandorokkal vagy aktivistákkal? Milyen gyakran lesznek szerelmesek? Hogyan viszonyulnak a nyilvános helyen való csókolózáshoz? A házasság lényeges részének tekintik-e a nemiséget? Mennyi személyes autonómiát és intimitást igényelnek egy kapcsolatban? De még az is izgatott, hogy rend vagy rendetlenség uralkodik-e a zoknitartó fiókjukban. Ezekre mind rá is kérdeztem, egyéb kérdésekkel együtt, és elemeztem a 39 913 fős, névtelen mintában résztvevők válaszait. A csoport átlagéletkora harminchét év volt, közülük 56,4% nő, 89,6% heteroszexuális. A végeredmény szerint a minta 26%-a tartozott a felfedező, 28,6%-a az építő, 16,3%-a az irányító és 29,1%-a a tárgyaló személyiségtípushoz. Mint várható volt, mind a négy tágabb csoport másfajta társasággal barátkozik, másutt szeret lakni és másmilyen vallásos értékeket követ. De még üres óráikat is másképp töltik el. A testvérek közti születési sorrend viszont nem határozza meg a személyiségtípusokat. Ezt is megvizsgáltam e négy különböző temperamentumtípuson keresztül, a gondolkodás és a viselkedés biológiai eredetű stílusát érintő több változó között. A genetika, az idegtudomány, az antropológia, a pszichológia és más tudományterületek információi mellett a az általam személyiségtípus-vizsgálatnak nevezett 39 913 fős, névtelen mintából származó statisztikai adatok összességét kiértékelve vontam le a következtetéseimet a felfedező, az építő, az irányító és a tárgyaló típusokra vonatkozóan. A párválasztás-vizsgálat Ezután ki akartam deríteni, hogy szerelmi partnere kiválasztásában az embert biológiai temperamentuma vajon egy bizonyos személyiségtípushoz vezeti-e. Voltak már bizonyos adataim arra nézve, hogy minden egyes típus jobban összeillik valamelyik másikkal. Mindazonáltal végeztem egy második, úgynevezett párválasztás-vizsgálatot a chemistry.com egy másik, 28 128 fős, névtelen heteroszexuális tagból álló mintáján. Amikor azt vizsgáltam, kikkel akartak találkozni, feltárult a természet törekvése: A felfedezők felfedezőkhöz vonzódnak, akikkel temperamentumuk számos hasonló vonást mutat. Az építők szintén a hozzájuk hasonló többi építő felé gravitálnak. Az irányítók ellenben a tárgyalókat keresik, a tárgyalók pedig az irányítókat. Ez a két személyiségtípus tehát az őt kiegészítő temperamentumú emberekhez vonzódik (lásd Függelék). 7 Mi több, férfiak és nők esetében egyaránt ez a séma működik. Nem csoda hát, hogy olyan sok szakember és laikus szerint az ellentétek vonzzák egymást, miközben mások úgy vélik, hasonló a hasonlónak örül. Mindkét jelenség előfordul ugyanis attól függően, hogy eredendően milyen személyiségtípushoz tartozunk! Úgy éreztem magam, mint aki belopakodott az anyatermészet konyhájába, és kileste egy pár szerelmi receptjét. De hogyan lehetséges, hogy aki egy internetes társkereső oldalon átböngészi sok ember fényképét és önjellemzését (profilját), ki tudja választani, vagy akár csak fel tudja ismerni az egy bizonyos biológiai típushoz tartozókat? Mint kiderült, arcunk és szavaink nagyon sokat elárulnak rólunk.
Miről árulkodik az arc? Vegyük például a szivárványhártyát! Az írisz gödröcskéi és barázdái (külső pereme körül futó vonalai) a temperamentum jellegzetes jegyeivel függnek össze. A több barázdával rendelkező emberek impulzívabbak, és könnyebben engednek késztetéseiknek ez a felfedező típus jele. A több gödröcskével rendelkezők viszont megbízhatóbb, melegszívűbb, gyengédebb emberek ami a tárgyaló jellegzetessége. Talán ezért is nézünk olyan mélyen a szemébe a szóba jöhető partnerünknek még a fényképén is. Öntudatlanul finom jelzéseket fogunk fel a másik temperamentumával kapcsolatban hogy hosszú évek múltán várhatóan hogyan fog gondolkodni és viselkedni. Még többet árulunk el a temperamentumunkról arcunk szerkezete révén. Az éles metszésű, szögletes állkapocs, kiemelkedő járomcsont és szemöldökcsont, széles és magas homlok, mind a tesztoszteron aktivitásának, vagyis az irányító fő hormonjának a jele. Még a magas tesztoszteronszintű nők is ezeket a vonásokat mutatják. Nézzük csak meg, hány ünnepelt női hírességre jellemző a kiemelkedő arccsont, a széles állkapocs és a magas homlok! Ösztrogénszintjét is mindkét nem az arcán hordozza. A tiszta, sima bőr, a telt ajak, az apró orr, a puha, kerek arc, a finom szemöldökcsont és a többi babaszerű arcvonás mind a magas ösztrogénszintre utal. Nem találtam nyomát a dopaminnal, a felfedező fő hormonjával vagy a szerotoninnal, az építő elsődleges vegyületével összefüggő arci vonatkozó vizsgálat bármiféle eredményének. Egyetlen jellegzetességtől eltekintve nevezetesen, hogy egy bizonyos dopaminszint rendszerint kifejezőbb arccal jár. Mindenesetre úgy sejtem, hogy a felfedezők és az építők is jellegzetes arcvonásokat mutatnak és a tudósok ezt egyszer majd be is bizonyítják. A hirdetés lelke az ígéret, a hatalmas ígéret mondta Samuel Johnson, 18. századi irodalmi arszlán. Rengeteget ígérünk az arcunkkal is, köztük temperamentumunk alapvető jegyeit, amelyeket természetesen partnerkapcsolatainkba is beleviszünk. Továbbá a magunk sajátos temperamentumát szavainkkal is kinyilvánítjuk. Ez egy régóta megfogalmazott állítás, amelyet lexikai hipotézis néven ismerünk. Az 1930- as években ismerték fel egyes pszichológusok, hogy amikor az egyének jellemzik önmagukat, olyan szavakat és kifejezéseket használnak, amelyek kiemelik az általuk központi fontosságúnak tekintett jellemvonásaikat. Idővel ezek a szavak beszédszokásaikban is kódolttá válnak. Ezért aztán a chemistry.com egy másik, ezúttal 178 532 főből álló mintáján elindítottam egy szövegtípus-vizsgálatot. Összeállítottam egy százhetven szóból álló listát, és megvizsgáltam, hogy a különböző személyiségtípusok milyen gyakran használják ezeket abban a szövegben, amellyel jellemzik önmagukat és az általuk keresett partnert. A kaland szót leggyakrabban a felfedezők használták. A további (csökkenő gyakorisági sorrendben) leggyakrabban használt kilenc szó a következő volt: vállalkozni, spontán/spontaneitás, energia, új, öröm, utazás, szórakozás, szenvedély és aktív. Az építők legtöbbet használt szava a család volt. Ezt követően még különös előszeretettel alkalmazták a becsület, gondoskodás, erkölcs, tisztelet, lojalitás, bizalom, értékek, szeretet, megbízhatóság szavakat. Vajon ki tudják-e találni, mi volt a tárgyalók kedvenc szava? Szenvedély és szenvedélyes. De előszeretettel használták az igazi, szív, kedves, érzékeny, olvas, édes, tanul, véletlenszerű és empatikus szavakat is. Szó, szó, szó. Ahogy Mark Twain mondta: A megfelelő és a majdnem megfelelő szó között akkora a különbség, mint a villám és a te villád között. A szavak verbális elektromossággal vannak telítve. A chemistry.com tagjai a potenciális partnerek bemutatkozását látva bizonyára rátalálnak azokra a jellegzetes szavakra, amelyek azonnal bizonyos személyiségtípusokhoz vonzzák őket. 8
Elsődleges és másodlagos típus Világgá kürtöljük genetikai diszpozícióinkat. És bár mindannyian a négy személyiségtípus csak ránk jellemző keveréke vagyunk, bizonyos típusokat gyakrabban (és természetesebben) fejezünk ki, mint másokat. Ami például engem illet, én túlnyomórészt felfedező, másodlagosan pedig tárgyaló vagyok. Van bennem néhány irányító és még kevesebb építő jellemvonás, néha pedig karakterem ellenére nyilvánulok meg. De arra a meggyőződésre jutottam, hogy temperamentumunk szempontjából mind elsődleges, mind másodlagos típusunk kiemelkedő jelentőséggel bír. Patrick, Suzanne újdonsült férje is kinyilvánította elsődleges és másodlagos típusát, nevezetesen, hogy elsődlegesen tárgyaló, másodlagosan pedig felfedező. Ezeket a jegyeket néhány perccel az után, hogy lakodalmán beviharzott abba az olasz étterembe, rögtön világossá is tette. Legelőször is Patrick nagyon szerethető ember, mély empátiával fordul a körülötte levők felé, és így is bánik velük. Sugárzik belőle a melegség és a megbízhatóság. Ráadásul egy szerető ember. Azzal foglalkozik, hogy angolt tanít afrikai és ázsiai bevándorlóknak, és felszerelést küld külföldi táborokban élő háborús menekülteknek. Mi több, verbális, kapcsolódási és együttérző-képessége, rugalmassága révén olyan országokban is remekül érvényesült, ahova nem sokan mernek elmenni, és aki elmegy, azok közül is sokan kudarcot vallanak. Patrick ízig-vérig tárgyaló. De másodlagos típusa, a felfedező is erősen megnyilvánult. Spontaneitása mindenkit magával ragadott. Amikor a lakodalmon felszólították, hogy igyon egy korty bort, azt kérdezte: Lehet az egészet? Az egyik rockszám közben megragadta a mikrofont, és igazi kockázatvállaló társasági mutatványként parádés Elvis Presley-imitációt rögtönzött elegáns, fehér esküvői öltönyében. Az este folyamán odament a luftballonok közt az asztalokhoz, felkapta a magabiztosabb szingliket, és rázott velük egyet a rock and rollra. Remekül ötvöződött benne a jó svádájú, fantáziadús, szenvedélyes tárgyaló és az energikus, újdonságkereső felfedező. Suzanne ezt nyilván rögtön felmérte, amikor a chemistry.comon meglátta a fotóját, és elolvasta a profilját. E lakodalmi estén nem sok időt töltöttem Suzanne-nal, aki érthető módon el volt foglalva. Ő maga azonban elsődlegesen irányítónak, másodlagosan építőnek minősítette magát. Ennek alapján tettem néhány tudományos feltevést a temperamentumával kapcsolatban. Mint irányító, Suzanne valószínűleg koncentráltabb újdonsült férjénél, nyilván határozott, de leleményes módon tör a célja felé. Elbűvölő arca és gyönyörű, nőies termete ellenére minden bizonnyal direktebb, elemzőbb, többet követelő és autonómabb is nála. Építőként pedig valószínűleg tudatosabb és óvatosabb is párjánál. Összeillünk? E gyönyörű párkapcsolatban az az egyik legnagyobb dolog, hogy Patrick és Suzanne tökéletesen illeszkednek a természel egyik sémájához. Mint emlékszünk, elsődleges típusaik, a tárgyaló és az irányító vonzzák egymást. Mi több, másodlagos típusaik, a felfedező és az építő kiegyensúlyozza egymást, és épp abban erősíti a másikat, amire a másiknak szüksége van. Így aztán, miközben figyeltem őket, ahogy örök hűséget fogadnak egymásnak, aztán a táncparketten siklanak, azon kaptam magam, hogy elképzelem, hogyan boldogulnak majd az előttük álló években. Vajon ötven év múlva is szeretik egymást? Úgy gondoltam, igen mégpedig biológiai okokból. A tárgyalók és az irányítók alapvető temperamentumukban nagyon eltérnek egymástól, viszont képesek elismerni egymás gondolkodásmódját. Mindketten szeretnek lehetőségekről ábrándozni és elméleteket alkotni. Így hát Patrick és Suzanne valószínűleg hosszú éveken át élvezni fogja a gondolataikról és a személyes filozófiájukról szóló beszélgetéseket. De
mindketten egymást kiegészítő készségeket is megjelenítenek majd ezekben a beszélgetésekben. Patrick a nagy átfogó összefüggéseket fogja látni, Suzanne pedig valószínűleg többet tud majd a társadalmi, politikai, morális kép apróbb darabjairól. Szinte biztos, hogy tudásukkal és gondolataikkal kölcsönösen lenyűgözik egymást. Ez a két típus sokra tartja a függetlenségét, bár Suzanne valószínűleg sokkal jobban tudja képviselni az autonómiáját, mert az irányítók többnyire szókimondó és határozott emberek. Patrick viszont becsülni fogja Suzanne határozott, egyenes jellemét mert a tárgyalók sokat tépelődnek. Jellemzően lelki önmarcangolással, alternatívákkal és erkölcsi dilemmákkal teli belső világban élnek, emiatt nehezebben döntenek. De kölcsönösen csodálni is fogják egymást. Suzanne nyilván sokra értékeli Patrick fantáziáját és leleményességét, az emberek megértésének és hatékony kezelésének képességét. Fürödni fog a megértésében, életvidámságában, őszinteségében. Szkepticizmusát pedig kiegyensúlyozza Patrick naiv bizalma. Ám e dinamikus párnak sem lesz mindenestül rózsás az élete. Az irányítók nagyon szeretik az önfegyelmet. Suzanne tehát időnként úgy gondolja majd, hogy Patrick lendületessége minden határon túlmegy; lehet, hogy intuitív oldalával szemben is türelmetlen lesz. Az irányítók logikus emberek, a tárgyalók szárnyaló képzelete pedig néha azt az érzést kelti bennük, hogy elvesztik a lábuk alól a talajt. Közben pedig alkalmanként Patrick is őrjítőnek érzi majd Suzanne pragmatizmusát. Persze másodlagos típusaik, a felfedező és az építő is kihat majd a kapcsolatukra; Patrickot néha talán korlátozni fogja Suzanne megfontoltsága, Suzanne pedig amiatt bosszankodhat, hogy Patrick nem eléggé gyakorlatias. Mindazonáltal a természet számos elsődleges és másodlagos kiegészítő vonással ruházta fel Patrickot és Suzanne-t. A biológiai alkatukból eredő erős támogatással meg egy kis munka és jó szerencse segítségével kiváló esélyeik vannak, hogy örökre ugyanolyan szinkronban maradjanak, mint amikor a táncparketten suhantak azon a lélegzetelállítóan szép lakodalmon. Két egészen másfajta ember, tökéletes összhangban egymással. Másik felünk Platón A lakomában egy vacsorai összejövetelt ír le, az athéni Agathón házában, i. e. 416- ban, amelyen az ókori Görögország számos bölcse jelen volt. Mikor kényelmesen elhelyezkedtek párnáikon, az egyik vendég azt javasolta, szórakozásképpen ki-ki írja le a szerelem istenét. Ebben meg is egyeztek, és egymás után mindannyian belefogtak a szerelem dicsőítésébe. Ezen az összejövetelen mesélte el Arisztophanész férfiakról és nőkről szóló meséjét. Úgy elmélkedett, hogy eredetileg minden pár egyetlen, két fejjel, két törzzsel, két adag nemi szervvel és négy lábbal rendelkező egységet alkotott. Ezek az ormótlan lények azonban nagyon elszemtelenedtek. És mert azzal fenyegetőztek, hogy elfoglalják Zeusz trónját, a világegyetem ura büntetésből két félbe vágta szét őket így jött létre a férfi és a nő. Azóta egyfolytában keressük mesélte Arisztophanész a hiányzó másik felünket. Vajon melyek az Olvasó elsődleges és másodlagos személyiségvonásai? Kérem, töltse ki a következő fejezetben található személyiségtesztet, hogy legalább egy kicsit beavathassam a természet titkaiba. Ki Ön, miért az egyik fajta emberhez vonzódik és nem a másikhoz, hogyan keresse meg és értse meg a másik felét? És a férfi a feleségének nevezi a megtalált társat. (a ford.)
2. fejezet Dr. Helen Fisher személyiségtipológiai tesztje Ez a teszt egy sor kijelentésből áll. Olvassa el mindegyik kijelentést, és karikázza be az Önre leginkább érvényes választ! EN (egyáltalán nem ért egyet), N (nem ért egyet), E (egyetért), TE (teljesen egyetért). Első skála 1. Izgalmasnak találom a váratlan helyzeteket. EN N E TE 2. Időnként a pillanat sugallatára cselekszem. EN N E TE 3. Unatkozom, amikor a régi, megszokott dolgokat kell csinálnom. EN N E TE 4. Nagyon széles érdeklődési köröm van. EN N E TE 5. A legtöbb embernél optimistább vagyok. EN N E TE 6. A legtöbb embernél kreatívabb vagyok. EN N E TE 7. Mindig keresem az új élményeket. EN N E TE 8. Mindig új dolgokat csinálok. EN N E TE 9. A legtöbb embernél lelkesebb vagyok. EN N E TE 10. Hajlandó vagyok kockázatot vállalni, hogy megtehessem, amit akarok. EN N E TE 11. Nyugtalan leszek, ha egy darabig otthon kell maradnom. EN N E TE 12. A barátaim szerint nagyon kíváncsi vagyok. EN N E TE 13. A legtöbb embernél több energiám van. EN N E TE 14. Szabadidőmben szeretem, ha tetszés szerint azt tehetem, ami jól esik. EN N E TE ÖSSZESEN Második skála 1. Szerintem az ismétlődő szokások biztosítják, hogy életünk rendezett és nyugodt legyen. EN N E TE 2. Minden lehetőséget (többször is) számba veszek, mielőtt eltervezek valamit. EN N E TE 3. Az embereknek a helyes viselkedés bevett szabályait kell követniük. EN N E TE 4. Szeretek jóval előre tervezni. EN N E TE 5. Általában azt gondolom, fontos, hogy kövessük a szabályokat. EN N E TE
6. Nagyon fontos számomra, hogy vigyázzak a dolgaimra. EN N E TE 7. Barátaim és a családom szerint tradicionális értékeket képviselek. EN N E TE 8. Feladataimban általában gondosan járok el. EN N E TE 9. Általában óvatos vagyok, de nem félős. EN N E TE 10. Az embereknek erkölcsileg helyes módon kell viselkedniük. EN N E TE 11. Fontos, hogy tiszteljük a tekintélyt. EN N E TE 12. Inkább azt szeretném, hogy hűséges, mint azt, hogy érdekes barátaim legyenek. EN N E TE 13. A régóta bevett szokásokat tiszteletben kell tartani, és meg kell őrizni. EN N E TE 14. Munkámban szeretek célirányosan haladni a feladat megoldásáig. EN N E TE ÖSSZESEN Harmadik skála 1. Könnyen átlátom a bonyolult gépek működését. EN N E TE 2. Élvezem a vitát. EN N E TE 3. Izgatnak a rendszereket irányító összefüggések és szabályok. EN N E TE 4. A legtöbb embernél analitikusabban és logikusabban gondolkodom. EN N E TE 5. Alaposan és rendszeresen foglalkozom intellektuális kérdésekkel. EN N E TE 6. Meg tudom oldani a problémákat, és nem hagyom, hogy az érzések befolyásoljanak. EN N E TE 7. Szeretem kitalálni, hogyan működnek a dolgok. EN N E TE 8. Határozott vagyok. EN N E TE 9. A vita jó lehetőséget nyújt, hogy az eszemet összemérjem másokéval. EN N E TE 10. Könnyedén tudok választani, még ha eleinte több megoldás is egyformán jónak tűnik. EN N E TE 11. Ha vásárolok egy új gépet (mondjuk fényképezőgépet, számítógépet vagy autót), minden műszaki paramétert ismerni akarok. EN N E TE 12. Nem szeretek kertelni, pontosan megmondom, amit gondolok. EN N E TE 13. Szerintem fontos, hogy szókimondóak legyünk. EN N E TE 14. Döntéseimben szeretek a tényekhez ragaszkodni, nem hagyom, hogy elsodorjanak mások érzései. EN N E TE
ÖSSZESEN Negyedik skála 1. Szeretem megismerni barátaim legmélyebb érzéseit és igényeit. EN N E TE 2. Kapcsolataimban nagyon értékelem a mély érzelmi intimitást. EN N E TE 3. Lényeges döntéseimben általában a szívemre hallgatok, attól függetlenül, hogy mi lenne ésszerű. EN N E TE 4. Gyakran azon kapom magam, hogy elábrándoztam. EN N E TE 5. Könnyen meg tudom változtatni a szándékomat. EN N E TE 6. Ha megnézek egy érzelmes filmet, gyakran még órákkal később is meghatott vagyok. EN N E TE 7. Élénken el tudom képzelni, hogy csodálatos vagy rettenetes dolgok történnek velem. EN N E TE 8. Nagyon érzékeny vagyok mások érzéseire és igényeire. EN N E TE 9. Napközben gyakran veszem észre, hogy elmerültem a gondolataimban. EN N E TE 10. A legtöbb embernél mélyebben átélem az érzéseket. EN N E TE 11. Elénk képzelőerővel rendelkezem. EN N E TE 12. Egy képszerű álomból ébredve beletelik néhány másodpercbe, mire visszatérek a valóságba. EN N E TE 13. Olvasás közben élvezem, amikor az író kitérőt tesz csak azért, hogy valami szép vagy jelentős dolgot elmondhasson. EN N E TE 14. Nagyon empatikus vagyok. EN N E TE ÖSSZESEN Pontozás A teszt kiértékelésénél adjunk 0 pontot az Egyáltalán nem értek egyet (EN), 1-et a Nem értek egyet (N), 2-t az Egyetértek (E) és 3-at a Teljesen egyetértek (TE) válaszokra, majd adjuk össze az egyes skálákra vonatkozó pontszámot, az egyes skálák pontjait viszont ne adjuk össze! Az első skála azt méri, milyen mértékben tartozunk a felfedező, a második az építő, a harmadik az irányító, a negyedik pedig a tárgyaló típushoz. A két legmagasabb pontszám határozza meg az elsődleges és a másodlagos személyiségtípusunkat. Például, aki 32 pontot szerzett az első, 20-at a második, 27-et a harmadik és 19-et a negyedik skálán, az felfedező/irányító típusú személyiség.
3. fejezet Milyen lapokat kaptam A természet szeszélye Ismerd meg önmagad! A delphi jósda felirata Ki vagyok én? Senki nem tudhatja, mi rejlik benne, amíg meg nem próbálja kideríteni írta Ernest Hemingway. Mit sikerült kideríteni magunkról, miután megcsináltuk ezt a személyiségtesztet? Talán ÉPÍTŐ/tárgyalók vagyunk? Vagy IRÁNYÍTÓ/felfedező? Esetleg valamilyen más kombináció? Természetesen nincs jobb vagy rosszabb kombináció. Valójában mindegyikünkben mind a négy típus keveredik, csak az egyik vagy a másik skálán a többinél magasabb pontszámot érünk el. De arra a meggyőződésre jutottam, hogy az ember személyiségét általában a két vezető személyiségtípus dominálja. Ezzel nem azt mondjuk, hogy az ember sorsa biológiailag meghatározott. Nem vagyunk a DNS-ünk zsinórján rángatott bábuk. Mi több, mielőtt továbbmennék e személyiségteszt és a ki vagyok én? kérdés ismertetésében, hangsúlyoznom kell, hogy a temperamentum az élettapasztalatokkal karöltve határozza meg, hogy kik vagyunk. 1 Ebben egészen biztos vagyok. Van ugyanis egy egypetéjű ikertestvérem, Lorna. Ugyanazt a biológiai hátteret örököltük, mindketten FELFEDEZŐ/tárgyalók vagyunk. Egyéni tapasztalataink mégis más-más emberré alakítottak minket. Éppenséggel évek óta figyelem a biológia és a kultúra bennem működő keverékét. Először is mindketten jól tűrjük a kockázatokat. Lorna hőlégballon-pilóta. A légáramlatok hátán repül át Colorado és Svájc hegyei fölött, miközben csípőmagasságig felérő kosarát csak egyetlen nagyobbacska Bunsen-égővel irányítja. Én pedig antropológusként nyilvános előadásokat tartok olyan rázós kérdésekről, mint a szex, a házasságtörés, a válás, a nemek közti különbségek. Így hát valószínűleg mindkettőnknél ugyanaz a dopaminaktivitás jelenik meg. Ez a felfedezőkben túltengő vegyület felelős ugyanis a kockázatvállalásért. Lorna olajfestményeket fest. Ez a foglalkozás ugyan nem áll nyilvánvaló hasonlóságban az én írói munkásságommal, de Lorna ezer apró ecsetvonásból épít fel egy képet, én pedig ezernyi kis szóból egy könyvet. Mindketten koncentráltak vagyunk, és mindketten a kreativitásunkból élünk ami szintén a dopaminaktivitás jele. Mindkettőnk munkájában fontos, hogy jól tudjunk bánni az emberekkel, vagyis kétségtelenül ugyanolyan ösztrogénszinttel rendelkezünk, amely a tárgyalók elsődleges hormonja. Ezen túlmenően egyikünk sem a vállalati világban vagy fegyveres testületnél van állásban, vagyis olyan környezetben, ahol a struktúra, a szabályok és az utasítások uralkodnak. Mindketten önállóan dolgozunk, egyedül, rugalmas napirendben, saját magunk által kijelölt célokat követünk, és egyikünknek sem megszokott a foglalkozása. Vagyis az építő elsődleges hormonja, a szerotonin szintje nagy valószínűséggel mindkettőnkben alacsony. És mindkettőnkben ugyanolyan a szexuális késztetések erőssége, ami arra utal, hogy az irányító fő hormonjának, a tesztoszteronnak mindketten ugyanolyan szintjét örököltük. Az én mindennapos életem antropológus-íróként mégis nagyban eltér Lorna hőlégballonpilóta és festő életétől. Másképpen öltözködünk, másfajta sportokat űzünk, más könyveket olvasunk, sőt más országban élünk. Nem vagyunk egymás pontos másolatai. Az állításom tehát az, hogy a felfedezők, az építők, az irányítók és a tárgyalók nem mind tökéletesen egyformák. Egyes felfedezők hegyet másznak, mások a történelem megszállottjai, régiséget gyűjtenek, színházba járnak vagy falják a könyveket. Bizonyos építők vállalkozásokat vezetnek, másokból katona vagy könyvelő, megint másokból pap, rabbi vagy
imám lesz. Van olyan irányító, aki éjjel-nappal egy laboratóriumban kutatja a rák ellenszerét, van, aki számítógépes chipeket tervez vagy karosszérialakatosként dolgozik egy műhelyben. És némelyik tárgyaló országok békéjéért dolgozik a konferenciaasztal mellett, másik óvodát vezet vagy egy társadalmi szervezet aktivistája. Az előbb elvégzett teszt a velem született diszpozíciót méri fel hogy milyen lapokat kaptam. Tapasztalataim és döntéseim alapján aztán erre a genetikai alapra építem fel a magam teljes személyiségét. Legyünk önmagunk Mindemellett az emberek legyenek bár felfedezők, építők, irányítók vagy tárgyalók hajlamosak egészen különböző módokon viselkedni. És legtöbbünkben e személyiségtípusok közül túlnyomórészt kettő nyilvánul meg. Persze vannak kivételek is. Például Keith barátomnál e négy személyiségtípus közül rendszeresen három is szóhoz jut. Rendkívül kellemes ember, ezenkívül költői módon bánik a szavakkal és szóképekkel mindezek a tárgyaló jellegzetességei. Viszont az idegtudományok világszínvonalú szakembereként dolgozik, bonyolult technológiájú laboratóriumi kísérleteket vezet, irányító módjára. Tudományos elméletei, előadásai és költeményei pedig a felfedező kíváncsiságáról, kreativitásáról, tehetségéről és vakmerőségéről tanúskodnak. De olyan ember is van, akiben szinte mind a négy személyiségtípus egyforma erővel van jelen. Vegyük például Jennifert, aki egy jelentős New York-i kiadóvállalat szerkesztője. Miután elvégezte a személyiségtesztemet, azzal hívott fel, hogy mind a négy skálán majdnem azonos pontszámot ért el. Biztosan rettenetes unalmas vagyok panaszolta. Aligha feleltem. Egyszerűen csak kiegyensúlyozott ember vagy. De noha egészen közeli pontszámokat ért is el, úgy sejtem, még így is az elsődleges és a másodlagos típusa jelzi a legjobban, ki is ő valójában. Legtöbben olyannak is tudjuk tettetni magunkat, amilyenek nem vagyunk. Ahogy Cervantes Don Quijotéja mondja: Tudom, ki vagyok, de tudom azt is, hogy nemcsak az lehetek, akinek magamat mondottam, hanem azonkívül még Franciaország tizenkét legnagyobb hőse és egyben a kilenc legnagyobb lovag is lehetek! Mindannyian képesek vagyunk karakterünk ellenére megjátszani magunkat. Ez azonban fárasztó. Az újdonságra áhítozó felfedezőnek nehéz sokáig beleilleszkednie az unalmas munkarendbe vagy egy merev társadalmi időbeosztásba. Az óvatos építő számára néhány héten vagy hónapon túl nem kellemes az olyan életvitel, amely borotvaélen táncol. A döntésképes, határozott irányító valószínűleg egyre inkább tűkön ül, ha arra kényszerítik, hogy mások döntésére várakozzon. És az együtt érző, gondoskodó tárgyaló aligha érzi jól magát egy olyan állásban, amelyben zsarolással kell kinyernie az emberekből az információt, vagy ha egy kitelepítésnél arról kell döntenie, ki maradjon életben és ki nem. A temperamentum mindenesetre nem teljesen alakítható. Erre egy Washingtonban tartott előadásom estéjén döbbentem rá. Odajött hozzám egy asszony a közönségből, és elmondta, hogy három éve jár együtt egy férfival, de soha nem érzi önmagának magát, amikor vele van. A kedvéért megjátssza, hogy érdekli a hadtörténelem és a sport a tévében. Ha mellette volt, egyfajta őrült lelkesedéssel viselkedett, amelyben nem ismert magára. Sikerült ugyan mindezt kicsikarnia magából, de ebben az igyekezetében egészen kimerült. Olyankor, amikor üzleti útra másik városba megy vallotta meg bizalmasan, visszacsúszom régi földi valómba. Az integritás annyit jelent, hogy készek vagyunk nem megerőszakolni az identitásunkat írta Erich Fromm pszichológus. Gyanítom, ez az asszony előbb-utóbb olyan kényelmetlenül érzi majd magát a társa mellett, hogy el fog kezdeni önmagaként viselkedni. Akármi történik a kapcsolatával, önmagát talán csak jobban fogja szeretni. Radnóti Miklós átdolgozása.
Szeretni magunkat Mindezt azért mondom, mert folyamatosan úgy tapasztalom, szinte mindenki, aki elvégzi ezt a személyiségtesztet, boldog a saját alapvető temperamentumával. A felfedező szeret kíváncsi és spontán lenni, az építő óvatos, lojális és tradicionális, az irányító örül a határozottságának, a logikájának és a követelményrendszerének, a tárgyaló pedig kedveli magában az empátiát, az altruizmust és a fantáziát. Ahogy Eleanor Roosevelt fogalmazott: Úgy gondolom, valahogy megtanuljuk, kik vagyunk, és aztán kitartunk e döntés mellett. Nemcsak kitartunk mellette, de szeretjük is. Először az irodámban, egy különös pillanatban tűnt fel nekem, hogy az emberek hajlamosak szeretni saját egyedi temperamentumukat. Egy fiatal nő jött el hozzám, aki nyári munkát keresett. Éppen akkor szerezte meg a PhD fokozatát pszichológiából a helyi egyetemen, és egy társkereső szolgálatnál szeretett volna dolgozni. Az egyik tavaszi délután meg is érkezett hozzám: Apró, ápolt, élénk fiatalasszony volt, állig begombolt hivatali öltözékben. Letelepedett a kanapémra, és belekezdtünk az interjúba. Néhány perc múlva megkérdeztem, elvégezte-e a személyiségtesztemet. Igennel felelt. És mi az elsődleges típusa? kérdeztem. Irányító felelte. Ó mondtam, és hirtelen rám tört valami nyugtalan érzés. Az előbb említettem, hogy az irányító hajlamos szókimondó, néha nyersen őszinte, sőt durva módon viselkedni. Úgy éreztem hát, vigasztalnom kell, ezért azt mondtam, bizonyára rendelkezik társas intelligenciával, és kedves az emberekhez. Csönd támadt. Aztán rávágta: Nem vagyok kedves az emberekhez. A nővérem az, aki mindig kedves az emberekkel még azzal is, akit nem kedvel. Ezt én gyengeségnek tartom. Én szeretem megmondani, amit gondolok. Rádöbbentem, hogy hibáztam. Igyekezetemben, hogy általam különösen csodált jellemvonásokat tulajdonítsak neki, megsértettem ezt a tűzről pattant ifjú irányítót. Az én stabilitása Vajon ez a karakán ifjú hölgy harminc év múlva is megmondja, amit gondol? Az a sejtésem, hogy igen. A pszichológusok évtizedeken át vizsgálgatták, mennyit változik az ember személyisége az idő előrehaladtával. Ezt a megismételt teszt módszerével mérik. Ugyanaz az ember hetek, hónapok vagy évek elteltével elvégzi ugyanazt a tesztet, majd az eredményeket összehasonlítják. Hogy mi az eredmény? A temperamentum legtöbb vonása egész életünkben stabil marad. A gyerekeknél és a tinédzsereknél a megismételt tesztek pontszámai nagyobb változást mutatnak, valószínűleg azért, mert képességeik folyamatos alakulásával hajlamosak az önmagukról alkotott képet is megváltoztatni. Az idősebbek pontszámai az idők során szintén változóbbak, talán mert a korosabbak megtanulták a feltételekhez illően változtatni a személyiségüket. A személyiségteszteken a legpontosabb és legkövetkezetesebb eredményeket azok a többnyire középkorú emberek érik el, akik aktívak és szabadon kinyilváníthatják természetes hajlamaikat. Bizonyos jellemvonások azonban hajlamosak életünk folyamán változni. A világ összes serdülője általában szorongóbb, nyitottabb az új élmények iránt, extrovertáltabb, ugyanakkor kevésbé lelkiismeretes és kellemes ember. A legkülönbözőbb országok, például Anglia, Németország, a Cseh Köztársaság és Törökország polgárai a középkorúság elérésével lelkiismeretesebbek és kellemesebbek, ugyanakkor kevésbé extrovertáltak és az új iránt is kevésbé fogékonyak, viszont szorongók lesznek. De még az élet derekán is előfordul, hogy létváltoztató élményen átesett emberek torz képet mutatnak magukról a személyiségteszteken. A házasságkötés és a válás, egy fontos állás
megszerzése vagy elvesztése, a nyugdíjazás, egy fontos barát vagy családtag elvesztése, egy komoly betegség, az élet bármely öröme és traumája megváltoztathatja önmagunkról alkotott képünket. Figyelemre méltó, hogy a létváltoztató események még arra is képesek, hogy bizonyos géneket ki- vagy bekapcsoljanak, ami maradandó személyiségváltozáshoz vezethet. És nem mindig a rossz irányba. Néha az ilyen drámai események olyan eddig rejtett jellemvonásainkat is működésbe hozhatják, amelyekről soha nem is tudtunk. Valamikori lakástulajdonosom, George is bizonyára ilyesfajta átalakuláson ment keresztül. George átalakulása George a legrosszabb fajta tulajdonos, kicsinyes és kellemetlen ember volt. Annyira fukar, hogy például nem volt hajlandó fűteni és meleg vízzel ellátni harmadik emeleti lakásomat sem. De éppilyen bosszantó volt az is, hogy amikor kifestette az épület lépcsőházát, saját, első emeleti lakásánál megállt, a két felső emeletnél tovább hagyta hámlani a vakolatot. Ráadásul a lakókat állandóan alaptalanul megvádolta valamivel. Legrosszabb formáját aznap reggel mutatta, amikor bedörömbölt az ajtómon, és megszidott, hogy lerágott articsókaleveleket szórtam el az épület meredek hátsó lépcsőjén. Az igaz, hogy este valóban articsókát ettem, de az is biztos, hogy a szemetet nem szórtam szét az épületben. Amikor George ott állt füstölögve, körülnéztem, és valóban azt láttam, hogy a lépcsőház tele van articsókalevéllel, citrommagokkal és egyéb ismerős étkezési hulladékkal. Amikor rámutattam, hogy bizonyára az ő lusta fiacskája szórta ki a szemeteszsákom tartalmát, ahogy végigvonszolta a málló lépcsőkből kiálló szögeken, George majd megpukkadt a dühtől. Nem sokkal e kellemetlen esetet követően George létváltoztató élményen merit keresztül: rákos lett. Rendkívül érdekes módon ez az élmény kellemes emberré változtatta. Bár továbbra sem fűtött, és meleg vizet sem adott a lakásomba, sőt a saját bejáratán túl a festést sem folytatta, de ettől kezdve úriemberként, kifejezetten elbűvölően viselkedett egészen addig, amíg sok évvel később el nem költöztem. Vajon melyik személyiségtípus jött természetesebben George-ból? Soha nem fogom megtudni. De hacsak nem éri az embert valamilyen embert próbáló élmény, valószínűleg élete nagy részében, ha nem örökké, megmarad a felfedező, építő, irányító és tárgyaló ugyanolyan kombinációjának. Becsapható-e a teszt? Vajon be lehet-e csapni a tesztet, és úgy megírni a válaszokat, hogy vonzóbb színben tüntessem fel magam? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a pszichológusokat. Legtöbbjük szerint sokféleképpen lehet szemlélni egy kérdőív eredményeit. A teszt megragadhatja, hogy ki vagyok, mit gondolok magamról (énkép/selfconcept) vagy kinek szeretném láttatni magam (önbemutatás/self-presentation). Mindhárom felfogás érdekes dolgokat árul el rólam. Mindazonáltal az adatok arra utalnak, hogy a legtöbb kérdőív valóban azt mutatja, ki vagyok. Érdekes módon azok a személyiségtesztek (így a most elvégzett teszt is), amelyek egyszerű, általános kijelentéseket tartalmaznak (például időnként a pillanat sugallatára cselekszem vagy határozott vagyok ), megbízhatóbbak a ravaszabb kérdőíveknél. Valójában, ha a kutatók olyan kérdéseket is feltesznek, amelyek a hazugságot és az alakoskodást hivatottak mérni, az eredmények megbízhatósága nem növekszik. No és a nemzeti karakter? És mi a helyzet a nemzeti karakterrel? Lehetséges-e, hogy a nemzetiségem miatt inkább felfedező, építő, irányító vagy tárgyaló vagyok?
Már csak azért is tudni szeretném, mert személyiségtesztem már harmincnégy másik ország match.com internetes oldalán is elérhető. E nemzetközi adatok elemzésével, azt remélem, kiderül számomra: a kultúra hogyan hat a temperamentumra. Egy másik személyiségteszt viszont már megmutatta, hogy Etiópia, India, Indonézia, Libanon, Észtország és még negyvenhárom másik ország lakói a személyiségvonások azonos készletén osztoznak attól függetlenül, hogy idősek vagy fiatalok, gazdagok vagy szegények, fehérek vagy színes bőrűek. A család, Isten, a nemiség és a közösség kérdéseiről vallott nézeteink, irodalmi, zenei, étkezésbeli ízlésünk biztosan változik neveltetésünk helye, ideje és módja szerint. Ám hogy valaki mennyire kíváncsi, kreatív, tradicionális, nyugodt, határozott vagy együtt érző, valószínűleg nem függ attól, hogy Kairóban, Tokióban vagy La Pazban él. A négy személyiségtípus a felfedező, az építő, az irányító és a tárgyaló a biológiából, nem pedig a kultúrából ered. Állati elmék Mi több, az alapvető személyiségtípusok némelyik vonása még az állatoknál is fellelhető ami arra utal, hogy e négy viselkedési típus bizonyos jellegzetességei már az ősidők őslényeinél megjelentek. 2 Vegyük például a kíváncsiságot, a felfedező ismertetőjegyét! Amikor a kutatók rózsaszín párduc figurát tettek egy-két cinke nyitott kalitkája elé, néhányan közülük azonnal kiugráltak, hogy megvizsgálják, míg mások a kalitkában maradtak. Vagyis a kíváncsisághoz nem kell európai agy. A lelkiismeretesség, az építő alapvonása is felfedezhető más lényeknél. Rendkívüli példát szolgáltat erre Safi, a német juhászkutya, Barb Smuts híres főemlőskutató régi társa. Barb egy állatmenhelyen választotta ki Safit, még kölyök korában. Mielőtt azonban hazavitte volna, még megállt vele egy kutyákkal teli közeli parkban. Safi rögtön beszállt a helyi kutyaközösség vad hempergőzésébe, amíg egy mókus át nem rohant a színen. Abban a pillanatban az összes kutya utánavetette magát, be az erdőbe. Buksi, vissza!, Rex, lábhoz! kiabált a többi kutyatulajdonos. Barb még nem adott nevet a kutyájának, úgyhogy csak annyit tudott kiáltani: Gyere vissza! Mégis egyedül Safi hallgatott a gazdájára, és kullogott vissza a lábához. Aztán egész életében lelkiismeretesnek bizonyult. Például, ha egy kirándulás közben Barb lefeküdt szunyókálni, Safi nem volt hajlandó melléheveredni. Őrt állt mellette, és csak akkor nyugodott le, amikor Barb már felébredt. Nem csak a madaraknak és az emlősöknek vannak egyéni személyiségjegyeik. Egyes gyümölcslegyek például egy kicsit irányítóként viselkednek, és sokkal agresszívabbak társaiknál. A kutatók akkor figyelték meg ezt a jelenséget, amikor lakóhelyet építettek egy sereg gyümölcslégynek, melyeket azért neveznek így, mert nyári napokon ott zümmögnek a konyhapulton hagyott gyümölcs körül. Ez a sajátságos lakótelep egy kis gardróbból állt, amely mellett a legyek két kis, mézzel bekent rúdra ereszkedhettek le, és ott táplálkozhattak. Remek lakóhely volt, minden légynek volt benne hely. Ám, amikor a kutatók reggelente benéztek, hogy megvizsgálják, mi történik, azt találták, hogy a két táplálkozóhely egyikét egyetlen hím uralta, és az összes többi a másikon zsúfolódott össze. De aki egy polipot ismer, még nem biztos, hogy az összeset ismeri. Vegyük például Kéjsóvár Larry -t, azt a hatalmas csendes-óceáni polipot, amely nem sokkal ezelőttig Seattle egyik akváriumában élt. A kutatók azért nevezték így, mert szexuális szándékkal közeledett mindenkihez, aki elhaladt a tartálya előtt. Vele élt Emily Dickinson, a kínosan szégyenlős nőstény, aki folyton elbújt az akvárium kövei mögé, valamint Lucrécia McDög is, aki az éj leple alatt rendszeresen szétzúzta a vízszűrőt, és elhengergette a köveket. Az állatvilágban ez a négy személyiségtípus talán legjobban annál a csimpánzcsapatnál volt megfigyelhető, amelyik a hollandiai Arnhem állatkertjében, egy kolóniában élt. Amikor